Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Paraszomniák és aluszékonyság Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Paraszomniák és aluszékonyság Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs."— Előadás másolata:

1 Paraszomniák és aluszékonyság Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs

2 Aluszékonyság: Postgraduate Medicine online (www.postgradmed.com)www.postgradmed.com Populáció 31%-ában megfigyelhető „Híres katasztrófák” Csernobil Three Mile Island Bhopal Exxon Valdez Challenger USA: autóbaleset évente aluszékonyság következtében

3 Összefüggés kettős: ParaszomniákAluszékonyság Nem kielégítő alvás - nem kielégítő ébrenlét (aluszékonyság) AluszékonyságParaszomniák (is) Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar, stb. Mikroébredések Alvásszerkezet megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.

4 Paraszomniák – definíció, osztályozás Az ébredés, parciális ébredés, alvás-stádium átmenet zavarai Felosztás: Mely alvásstádiumhoz köthetők (hivatalos osztályozás) Megjelenési forma szerinti

5 Paraszomniák felosztása 1.: Ébredési zavarok Zavart ébredés, Alvajárás, Éjszakai félelmetes felrettenés 2.: Alvás-ébrenlét átmenet zavarai Ritmikus mozgászavar, Elalvási mioklónusok, Éjszakai Lábikragörcs, Beszéd alvás alatt 3.: REM fázishoz kapcsolt paraszomniák REM magatartászavar, Alvási paralízis, Lidérces álom, REM függő szívmegállás 4.: Egyéb paraszomniák Bruxizmus, Enurésis nocturna, Paroxizmális éjszakai disztónia, Újszülöttkori miklónusok

6 Mozgásmegnyilvánulások: izomgörcsök mioklónusok ritmikus mozgások disztoniform mozgások komplex cselekvéssorok pánik reakció (vokalizációval) Vegetatív megnyilvánulások: Arritmiák – szívmegállás Enurézis

7 Disszociációs jelenségek: Éber állapotban vagy alvás során az adott fázisra fiziológiásan meglévő magatartási (motoros), vegetatív és elektromos (EEG, EOG, EMG) jellemzők együttállása megszűnik Jellemző:paraszomniákban narkolepsziában

8 Alvás alatti EEG, EMG, EOG változások

9 Alvás alatti vegetatív változások: Non-REM REM Légzési effort felsô légutak ellenállása légzési frekvencia légzôizmok tónusa szívfrekvencia - + szisztémás vérnyomás pulmonális art. nyomás Alvás-ébrenlét ciklus során jellemző motoros események: Éber: normál napi motoros aktivitás SWS: testhelyzet-változtatások REM: nincs motoros aktivitás (kivétel rekesz, szemmozgások, mioklónusok arcon)

10 REM-hez kapcsolt disszociációs jelenségek: Éber állapotban REM betörés, REM jellemző megmaradása: Narkolepszia Kataplexia Hipnagóg hallucinációk Alvási paralízis Alvás alatti REM részjelenség felfüggesztôdése: Motoros aktivitás REM alatt SWS-hez kapcsolt disszociációs jelenségek: Motoros jelenségek mély non-REM fázisban: Komplex motoros cselekvéssorok EEG: delta hullámok Elsô mély non-REM-ben jelentkezik

11 Diagnosztika: 1.: Megfelelő anamnézis: páciens + alvótárs Korábbi betegségek Alvási szokások A megfigyelt jelenség minél pontosabb leírása milyen mozgástöbblet mikor Családi anamnézis - halmozódás 2.: Neurológiai és pszichiátriai vizsgálat pl.: társulás egyes betegségekhez 3.: Poliszomnográfiás vizsgálat ( nem minden esetben) 4.: Nappali aluszékonyság objektivizálása - MSLT

12 A normál alvásszerkezet (sematikus ábrázolás) Alvásidő Alvás- stádium Éber REM SWSREM Paraszomniák

13 ParaszomniákAluszékonyság Nem kielégítő alvás - nem kielégítő ébrenlét (aluszékonyság)

14 Ébredési zavarok: Közös jellemzők: Lassú hullámú alvásban jelentkeznek Zavartság Külső ingerekre csökkent reaktivitás Retrográd amnézia Nehéz ébreszteni a pácienset Átlavási inszomniát okozhatnak

15 Alvajárás (szomnambulizmus) Alvás első harmadában jelentkező komplex motoros cselekvés(sor) SWS 3-4, magatartási szinten éber – disszociáció Előfordulás:gyermekkorban 5-6% - kinövik Felnőttkorban 1% Családi halmozódás: 80% Motoros aktivitások széles skálája „felüléstől autóvezetésig” Éjszakánként 1x jelentkezik Egy epizód általában max. 10 percig tart. Környezettel való kapcsolat beszűkült Történtekre nem emlékszik

16 Poliszomnográfiás vizsgálat: Eseménymentes éjszakán is:SWS-éber átmenetek gyakoriak Mikroébredések Következmények: felületesebb alvás Differenciáldiagnosztika:Epilepszia (Komplex parciálisrohamok) REM magatartászavar Éjszakai evés sz. Pszichiátriai kórképek Sérülések lehetőségének a kiiktatása Benzodiazepinek (alvásmélység csökkentése)

17

18 Éjszakai félelmetes felrettenés (incubus, pavor nocturnus) Éjszaka első harmadában „ébredés” – SWS 3-4 Vokalizáció, vegetativ reakció motoros komponens (felül az ágyban, kiszalad) EEG: delta – magatartási szinten éber - disszociáció Vissza tud aludniNem emlékszik a történtekre Gyermekkorban gyakoribb (5%) – serdülőkorra kinövik Felnőttkorban 1% - nem új indulás, gyermekkori fennmaradása Családi halmozódás 96%

19 Poliszomnográfiás vizsgálat:Tahikardiás epizódok, Ébredések non-REM-ből Gyakori SWS-éber átmenetek Differenciáldiagnosztika:nightmare pszichiátriai kórképek (pánik) pilepszia Terápia: Benzodiazepinek (alvásmélység csökkentés)

20 Alvás-ébrenlét átmenet zavarai: Elalvási inszomniát okozhatnak

21 Elalvási mioklónusok: Elalvás kezdetén hirtelen jelentkező mioklónusok elsősorban lábban, ritkábban felső végtagon Elalvást megnehezíti – „ébresztő” inger Elalvási inszomnia alakulhat ki Differenciáldiagnosztika:startle betegség Epilepsziás mioklónusok RLS-PLMD

22 REM paraszomniák: Átalvási, elalvási, korai ébredéssel járó inszomniát okozhatnak

23 Alvási paralízis: Ébredést követően fennmaradó, alvás REM fázisára jellemző atónia Ritkábban lefekvést követően – elalvást megelőzőleg atónia Nem tud reagálni a környezetére Disszociációs jelenség Tartama: néhány perc Pánikreakció – félelem az éjszakától – nem mer elaludni – inszomnia - rögzülhet Narkolepszia része lehet Kezelése hasonló, mint a kataplexiájé

24 REM-magatartászavar: REM fázis alatt, az álmok tartalmához társuló komplex mozgások, cselekvéssorok. Elmozogja az álmait… Elalvás után kb. 1.5 órával jelentkezhet elôszôr (gyakrabban az alvás második felében) Idiopátiás 40%, szekunder 60% Szekunder: vasculáris, térfoglaló folyamatok, degeneratív kórképek toxicus, metabolikus okok. Jouvet, 1965., LC szerepe, károsodása. Vadászó, futó, stb. mozgásminták megjelenése gyakori degeneratív betegségekben, PD-bem, multiszisztémás atrófiában, OPCA-ban, évekkel megelôzheti a jellegzetes tünetek megjelenését a REM magatartászavar Szedato-hipnotikumok megvonása, antikolinergiás szer intox.

25

26 Lidérces álom (nightmare) Alvás második felében, REM fázisból való felrettenés, pánikroham Rémisztő álmok Nem, vagy nehezen tud visszaaludni – inszomnia Emlékszik a történtekre Krónikus formában 1-5% az előfordulás

27 Poliszomnográfia:REM denzitás (fázisos események – szemmozgások aránya) magasabb Differenciáldiagnosztika:éjszakai félelmetes felrettenés epilepszia Triciklusos antidepresszánsok, MAO inhibítorok, SSRI-ok hirtelen megvonása provokálhatja (ezek REM szupressziót okoznak, megvonásuk REM reboundot indukál). Kezelés: Stressz, pszichopatológia kiiktatása REM szuppresszáló gyógyszerek alkalmazása TCA, SSRI

28 Egyéb paraszomniák: Főleg átalvási inszomniát okozhatnak

29 Bruxizmus: Populáció 5-20%-a érintett. Felületes non-REM fázisban repetitív rágóizomzat aktiváció, fogak destrukciója Poliszomnográfia: Mikroébredések Temporomandibuláris izület károsodása – Costen sy. Rágóizomzat hipertrophiaFájdalom – insomnia Eredete ismeretlen – Stressz Egyesek szerint dopaminerg diszfunkció (rokon PLMD-vel???) Nocturnális és diurnális változata is van Kezelése: Harapásemelő Anxiolitikus szerek Izomlazítók Dopaminerg agonisták

30

31 Aluszékonyság Paraszomniák (is) Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar, stb. Mikroébredések Alvásszerkezet megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.

32 Mikroébredéseket, stádiumváltásokat elősegítő tényezők: Provokáló faktorok: OSAS, CA, PLMD Ezekben a betegségekben mikroébredések fokozottan jelentkeznek Elősegítik egyes paraszomniák és alvás során jelentkező epilepsziák megjelenését Provokáló faktorok kezelése - mikroébredések csökkenése - alvás alatti események számának csökkenése - terápia!

33 Obstruktív apnoe

34 Centrális apnoe

35 PLMD

36 Paraszomniák és OSAS I. Apnoe-indukálta ébredés REM-ből: álomtevékenységgel kapcsolatos komplex, néha erőszakos cselekvéssorok (REM-magatartászavar szerű) Apnoe-indukálta zavart ébredés non-REM-ből komplex, erőszakos cselekvések alvajáráshoz hasonlíthat CPAP terápia „mellékhatásaként” jelentkező paraszomnia alvásszerkezet normalizálódik lassú hullámú alvás (non-REM3-4) rebound Non-REM 3-4-ben aktiválódó paraszomniák (pl. alvajárás) megjelenhetnek

37 Paraszomniák és OSAS II. Mikroébredések, ébredések non-REM-ből és REM-ből Alvás alatti evés Súlynövekedés OSAS súlyosbodik OSAS - Hipoxia – mikroébredés Epilepszia aktiválódhat komplex, paraszomniákat utánzó cselekvéssorok

38 Alvás során jelentkező epilepsziák (Commission IL AE 1989) : 1. Lokalizációfüggő epilepsziák: -Idiopáthiás: Benignus gyermekkori epilepszia centrotemporális tüskékkel, gyermekkori occipitális epi. -Kriptogén: TLE, Frontalis lebeny, Parietális lebeny occipitális lebeny epilepszia -Szimptómás: 2. Generalizált -Idiopátiás: absence (piknolepsia), GTCS ébredéskor -Kriptogén: West, Lennox-Gastaut sy. -Szimptómás: 3. Generalizált és fokális nemmeghatározottak: neonatalis rohamok, alvás alati folyamatos tüske és hullám epi. szerzett epilepsziás afázia De: egyes esetekben átfedések: paroxizmális éjszakai disztónia!

39 Para- szomniák Epilepsia IED RLS PLMD OSAS Alvásfázisok és alvás alatti események összefüggése

40


Letölteni ppt "Paraszomniák és aluszékonyság Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések