Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Milyen változások várhatók 2008 során. Mottó: Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico (A királynőt megölni nem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Milyen változások várhatók 2008 során. Mottó: Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico (A királynőt megölni nem."— Előadás másolata:

1 Milyen változások várhatók 2008 során

2 Mottó: Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico (A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik és nem ellenzem)

3 2007 júliusában jelent meg a LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról, majd ehhez csatlakozva a 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól. A 321/2007. (XII.5.) Kormányrendelet a komplex rehabilitációról

4 1993. Évi III. törvény a szociális ellátásokról 340/2007 (XII.15.) Kormányrendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról 36/2007 (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól

5 Előbb a 213/2007. (VIII.7.) Kormányrendelet alapján ismertetem az ORSzSzI szakértői gyakorlatát.

6 A vizsgálati helyek tekintetében igazi változás nincs. Az I. fokú vizsgálatok továbbra is a területi kirendeltségeken történnek. A II. fokú vizsgálatok pedig az Intézet regionális igazgatóságain.

7 Új értékelési szempontok jelennek meg a szakvéleményekben: -Megjelölik az egészségkárosodás mértékét - Véleményt adnak a szakmai munkaképességről -Véleményezik a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségletet, és a rehabilitáció szükséges időtartamát.

8 Új fogalmak jelennek meg: előadó szakértő, bizottsági elnök, komplex bizottság, foglalkozási szakértő, szociális szakértő. Új elem, hogy az előkészítő munkát, egy személyi felelősséggel az előadó szakértő végzi. Igen nagy jelentőségű döntés, hogy az értékelés során az Új Irányelvek kerüljenek kötelezően alkalmazásra valamint az FNO. Az is új elem, hogy az értékelést csak egészségbiztosítási orvostan szakvizsgával rendelkező orvosszakértők végezhetik.

9 A komplex szakértői bizottság összetétele: (A jogszabály minimálisan 4 személyben határozta meg a bizottság létszámát) -Legalább két orvosszakértő (előadó szakértő és elnök) -Legalább egy foglalkozási szakértő -Legalább egy szociális szakértő Az utóbbiak lehetnek az Intézet által foglalkoztatva

10 Ha nincs saját Intézeti foglalkozási szakértő, akkor a kirendeltség vezető, vagy a regionális igazgató megkeresi a regionális munkaügyi központ igazgatóját, hogy tegyen javaslatot a foglalkozási szakértő személyére. A regionális munkaügyi központ igazgatója vagy a saját munkatársai közül jelöl meg személyeket, vagy a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő személyek közül választva tesz javaslatot.

11 Ha az Intézetnek nincs saját maga által foglalkoztatott szociális szakértője, akkor a kirendeltség vezetője vagy a regionális igazgató megkeresi a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatóját, hogy tegyen javaslatot a szociális szakértő személyére. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója a szociális szakértő személyére az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők közül tesz javaslatot. A komplex bizottság elnöke csak az Intézettel közszolgálati viszonyban álló orvosszakértője lehet.

12 A komplex bizottság elnöke jelöli ki az adott igénylővel foglalkozó előadó szakértőt. Ez a szakértő végzi el az orvosi iratok értékelését, intézkedik a szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzéséről és elkészíti a komplex bizottsági ülésre a szakvélemény tervezetet. A komplex bizottság megvitatja az előadó szakértő vélemény-tervezetét és dönt a szakvélemény tartalmáról. A teljes ügyintézésre 30 nap áll rendelkezésre. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a komplex bizottság minden tagja aláírja, míg a szakvéleményt csak az elnök és az előadó szakértő.

13 Igen fontos elem, hogy a helyszíni vizsgálatok száma nagy mértékben meg fog emelkedni. Az érintett lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén kell elvégezni a vizsgálatot, ha -A szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási képességének megismerése szükséges, -Az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a szakértői bizottság telephelyén a vizsgálatot -Krónikus fekvőbeteg szakellátásban részesül.

14 Teljesen új elem, hogy az Intézet együttműködési megállapodást köthet külső egészségügyi szolgáltatóval, vállalkozóval. Számomra kérdés, hogy a bírósági szakaszban lesz-e elegendő kapacitása az igazságügyi szakértői szervezeteknek, hogy a helyszíni vizsgálatokat elvégezzék.

15 Miben tartalmaz többet az új szakvélemény? Nyilatkozni kell: -Az egészség károsodás mértékéről -A szakmai munkaképességről -A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletről és a rehabilitáció szükséges időtartamáról -A felülvizsgálat szükségességéről és annak időpontjáról -A szakvélemény érvényességének időtartamáról.

16 Az alábbiakban a 2007 évi LXXXIV. Törvény alapján ismertetem a rehabilitációs járadéki rendszer főbb elemeit.

17 Kik kerülnek be a rehabilitációs rendszerbe? Rehabilitációs járadékra jogosult, aki százalékos egészség károsodást szenvedett és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészség károsodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és -Kereső tevékenységet nem folytat vagy a keresete vagy jövedelme 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál -Rehabilitálható és -Az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

18 A nem jogosultak listája olyan hosszú, hogy egy előadás kereteit szétfeszíti. A lényeg az, hogy akkor nem jogosult, ha bármiféle nyugdíjban, járadékban vagy táppénzben részesül. A rehabilitációs járadék összege: megegyezik a jelenlegi III. csoportú rokkantság esetén folyósított rokkantsági nyugdíj 120 %-ával.

19 A nyugdíjbiztosító eljárási szabályait részleteiben nem ismertetem. Egy fontos elem van benne, hogy egy éven belül csak igazolt állapotrosszabbodás esetén lehet új eljárást kezdeményezni, vagyis a parttalan saját igény benyújtását kissé nehezítik.

20 A Nyugdíj biztosítási igazgatóság a kérelem befogadásakor az alábbi dokumentációt szerzi be és küldi át az ORSZI-nak: -Az igénylő által benyújtott orvosi dokumentációt (csak a darabszámot regisztrálja), majd lezárja -Az igénylő nyilatkozatát kitöltve -A háziorvosi igazolást kitöltve -Fakultatív elem: ha az igénylő még foglalkoztatva van, akkor a foglalkozás egészségügyi orvosdokumentációját kitöltve.

21 Sokkal fontosabb annak az ismerete, hogy hogyan alakul az együttműködési kötelezettség, mit tartalmaz a rehabilitációs megállapodás.

22 A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében -Az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli megállapodást köt -Teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. -Nyilatkozik arról, hogy vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését -Elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget

23 -Elfogadja a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahely keresésének formáit -Elfogadja az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtott, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat -Elfogadja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát és a kapcsolattartás módját. -A rehabilitációs járadékban részesülőnek 10 napja van arra, hogy a határozat kézbesítése után a szakvéleménnyel jelentkezzen az állami foglalkoztatási szervnél a szerződés megkötésére.

24 Az állami foglalkoztatási szervnek 30 nap áll rendelkezésre, hogy elkészítse és ismertesse a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát. A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint a térség munkaerő-piac feltételeire is.

25 Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.

26 Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadék megszüntetését.

27 A rehabilitációs járadékban részesülő személy kötelezettségei: -10 napon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be -Kereső tevékenységet folytat vagy keresete, jövedelme megváltozott -A rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.

28 A rehabilitációs járadéki ellátás időtartama: -Legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg -Maximuma 3 év. -Ha rövidebb időt állapítottak meg, de a rehabilitációs folyamat sikeresen folyik, de még nem fejeződött be, akkor egy alkalommal meghosszabbítható, de csak a maximális 3 év időtartamáig.

29 A felülvizsgálat kérdése: A rehabilitációs járadékban részesülő személy egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. A nyugdíjbiztosítási szerv önmagában is kezdeményezheti a felülvizsgálatot, ha tudomására jut, hogy nem valós adatok alapján történt az igénylő minősítése.

30 A rehabilitációs járadék megszűnése illetve megszüntetése: -A járadékos halála esetén -Ha a járadékos maga kéri -Eltelt az ellátás időtartama -3 hónapnál többet, folyamatosan külföldön tartózkodik -Ha kereső tevékenységet folytat és 6 egymást követő hónapban a keresetének, jövedelmének átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át -Ha egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következet be, amely lehetetlenné teszi a rehabilitációt

31 -Ha a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy -A rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor

32 Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ 1997-ben kidolgozta a Foglalkozások egészségi tényezői című kiadványt. Ez a könyv a megváltozott munkaképességű munkanélküli személyek foglalkozási rehabilitációját segítette elő. Az ORSzSzI ebben az évben megkezdte az alkalmazását. További fejlesztése szükséges.

33 Most tekintsük át a 321/2007. (XII.5.) Kormányrendeletet, amely a komplex rehabilitációról szól.

34 A rendelet legfontosabb megállapítása az alábbi: Amennyiben az ORSZI szakértő bizottsága megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatására, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg. A lényege, hogy nem az igénylő, hanem a bizottság dönt a rehabilitációs járadék kérdésében vagyis a döntés ezen része külön nem támadható meg.

35 A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányának meghatározása során a foglalkozások, foglalkozási csoportok meghatározására a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét kell alkalmazzák (FEOR).

36 A szakértői bizottság megállapítja az érintett személy: - foglalkoztatási - orvosi és -szociális szükségleteit és egyben nyilatkozik az -Alapvető rehabilitációs szükségletekről is (ha az itt megállapított tényezőkből egy feltétel is hiányzik, akkor nem lehet sikeres a rehabilitáció)

37 A foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások: -Munkatanácsadás -Pályamódosítási tanácsadás -Álláskeresési tanácsadás -Pszichológiai tanácsadás -Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat -munkaközvetítés

38 Szociális rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások: -Házi segítségnyújtás -Családsegítés -Támogató szolgáltatás -Közösségi ellátás -Nappali ellátás -Átmeneti szállás

39 A rehabilitálhatóság megítélése során a bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -Az egészség károsodás mértékét -A szakmai munkaképességet -A személyi adottságokat -A képzettséget -A szakmai gyakorlatot -Szociális körülményeket -Társadalmi környezetet és -A munkaerő-piaci lehetőségeket

40 A bizottság által a rehabilitálhatóság akkor állapítható meg,ha -A rehabilitációs eljárásban való részvétele az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent és -A rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők és -A rehabilitációs eljárás végén megfelelő munkahely ajánlható fel (és ebben a munkakörben való foglalkoztatása nem igényel további folyamatos támogatást)

41 Ha az eddig felsoroltak mind megvalósulnak, akkor a regionális munkaügyi központokban a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel megállapodást kötnek. A megállapodásban sorolják fel a járadékos személy jogait és kötelességeit, valamint nem teljesítés esetén a jogi következményeket. A megállapodás melléklete az egyéni rehabilitációs terv, amely pontosan leírt feladatokat és határidőket tartalmaz.

42 Ellenőrzés: a megállapodásban felsorolt időpontokban, de legalább félévente. A rehabilitációs megállapodás illetve az egyéni rehabilitációs terv végrehajtása érdekében mentor jelölhető ki. Ez lehet eseti és lehet kötelező. Kötelező, ha a járadékban részesülő kéri, vagy ha a tervben orvosi, illetve szociális szolgáltatás is meg van jelölve a sikeres rehabilitáció érdekében.

43 Az évi III. törvény ismertetése, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szól terjedelme miatt szétfeszítené az előadás kereteit. A továbbiakban csak a csatlakozó kormányrendelet témánkat illető részeiről beszélnék. A témánkhoz leginkább a 63.§ (4)-(8), 68/A § és a 65.§ (4) bekezdésének b) és c) pontjai kapcsolódnak.

44 A 340/2007 (XII.15.) Kormányrendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza.

45 Két alapvető kérdéskörben van jelentősége az ORSZI vizsgálatainak: a házi segítségnyújtás kérdéskörében és Az idős otthoni ellátásban. Előbb vizsgáljuk meg a házi ápolás kérdéskörét.

46 A házi segítségnyújtást igénylő az igényével a település önkormányzatának jegyzőjéhez fordul. Hazánkban kb település van és ezt kb. 320 jegyző látja el. Az elosztás nem egyenlő pl. városok és nagy telepűlések esetén sokkal nagyobb az egy jegyzőségre eső személyek száma.

47 A jegyző a gondozási szükséglet vizsgálata céljából 3 fős szakértői bizottságot hoz létre (a szükségletnek megfelelően akár többet is). A bizottság tagja: -Az ORSZI által delegált orvosszakértő vagy szociális szakértő -A területileg illetékes ápolási-gondozási szakember -A jegyző által kijelölt szociális ügyintéző. -A bizottság elnöke a jegyző által kijelölt szociális ügyintéző.

48 Az eljárás menete: A bizottság elnöke (a szociális ügyintéző) a gondozási szükséglet lakóhelyen történő vizsgálata érdekében a bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Az előadó szakértő a lakóhelyen történő vizsgálat illetve a rendelkezésre álló iratok alapján elkészíti az értékelő adatlapot és a szakvélemény tervezetét. A teljes létszámú bizottsági ülésen ezeket megtárgyalják, majd szavaznak. Minden résztvevő szavazata egyenlő. Az ülésről készült jegyzőkönyvet és a szakértői véleményt a szakértői bizottság minden tagja aláírja.

49 Az idősotthoni ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az idősotthont vezető intézményvezetőnek kell benyújtania. Az intézményvezető juttatja el a kérelmet a területileg illetékes ORSZI I. fokú bizottságához. A gondozási szükséglet vizsgálatát az ORSZI komplex bizottsága látja el, amely ekkor csak 3 tagú, mert nem tagja a foglakoztatási szakértő, viszont a szociális szakértő igen.

50 Eljárási rend: A komplex bizottság elnöke előadó szakértőt jelöl ki, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és elkészíti a szakvélemény tervezetet. A teljes létszámú bizottsági ülésen ezt megtárgyalják, majd szavaznak. A szakértői véleményt az előadó szakértő és az elnök, míg a jegyzőkönyvet minden tag aláír. A végleges szakvélemény postai úton küldik meg az ellátást igénylő személynek és az intézmény vezetőjének. Az ellátást igénylő személynek a kitöltött értékelő lapot is meg kell küldeni. A bizottság a gondozási szükséglet vizsgálata céljából lefolytatja a szolgáltatást igénylő lakóhelyen történő vizsgálatát.

51 Tekintsük át a két eljárás II. fokú eljárását. A házi segítségnyújtás igénybevételéhez szükséges szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes I. fokú ORSZI komplex bizottsága látja el. Az idősotthoni ellátás vonatkozásában II. fokon a területileg illetékes ORSZI II. fokú komplex bizottsága jár el. Nagyon fontos, hogy az eljárások során figyeljenek az összeférhetetlenségi szabályokra.

52 A 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelete a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályait tartalmazza.

53 A rendeletből azokat a kivételeket emelem ki, amelyek önmagukban megalapozzák a gondozási szükségletet és további bizonyításnak nincs helye, így -A demencia kórkép legalább középsúlyos foka amelyet vagy az ORSZI vagy a demencia centrum szakvéleménye igazol. -Az ellátást igénylő egyedül él és 80. életévét betöltötte és a település önkormányzata a szükséglet megléte ellenére sem biztosít házi gondozást. -A 70. életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamos energia ellátás nélküli ingatlan.

54 -Hallási fogyatékos vagy vakok személyi járadékában részesül -Az OOSZI vagy az ORSZI szakértői bizottságai szerint az önkiszolgáló képessége hiányzik. -I. rokkantsági csoportba tartozik és az önkiszolgáló képessége hiányzik.

55 A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az értékelő adatlap pontrendszerét. Maximum 80 pontot lehet megszerezni. Akinek ez mind összejön, annak már nem kell megismernie Dante poklát. 0-5 pont nincs gondozási szükséglet 6-20 pont 1 óra ápolási szükséglet pont 2 óra pont 3 óra pont 4 óra 40 pont felett 4 órát meghaladó

56 Bentlakásos intézményben élők gondozási szükségletének vizsgálata során a szociális körülményeket nem vizsgáljuk, így ezen személyek esetében 35 pont felett fogadjuk el, hogy ápolási szükségletük a 4 órát meghaladja.

57 Ez az osztályozási rendszer az FNO-n alapul, de annak brutális megcsonkítása. Ennek az az oka, hogy jelenleg hazánkban ezt a rendszert még nem használják, így szakemberek illetve képzés hiányában senki sem tudta volna alkalmazni. Az FNO rendszerének ismertetése csak egy külön egy órás előadás keretében kivitelezhető, így bele sem kezdek. Ennek megfelelően…..

58 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Milyen változások várhatók 2008 során. Mottó: Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico (A királynőt megölni nem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések