Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A költői nyelv. Képszerűség Hanghatások Elrendezés Tartalom Forma Esztétikum (Szépség) STILISZTIKA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A költői nyelv. Képszerűség Hanghatások Elrendezés Tartalom Forma Esztétikum (Szépség) STILISZTIKA."— Előadás másolata:

1 A költői nyelv

2 Képszerűség Hanghatások Elrendezés Tartalom Forma Esztétikum (Szépség) STILISZTIKA

3 A költői nyelv képszerűségének eszközei a közlés képfelidéző ereje, érzelemkifejező volta alapvető eszközei a szóképek (trópusok, névátvitelek). új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom válik lehetségessé a köznyelv is használja (kabátujj, áresés, szamárfül) köznyelvi formáktól eltérően tudatosabb, megformáltabb, többértelműbb

4 metafora névátvitel tartalmi, hangulati egyezés vagy hasonlóság alapján Három eleme van Szokásos fogalmi sík (megnevezés) Alkalmi képi sík (megnevezés) A kettő közötti (azonosításon és különbözőségen alapuló) közös jegy mely csak a tudatunkban alakul ki, s nem mindig egyértelmű (= képzettársítás) elalvó nyírfaág Egytagú csak a képi sík jelenik meg Teljes szerepel a hasonlító és a hasonlított is (képi és fogalmi sík is) „dunnába butt fönn a magas”, „amott ül egy túzok magában” „kezed elalvó nyírfaág”, „szemed tenger”, „vasvilág a rend”, „ütött az óra” kezed (Lecsüngő, göcsörtös, vékony) Szerkesztettsége szempontjából Szófajok, mondatbeli viszonyok szerint is lehet többféle „száll az idő” (igés, A-Á viszonyú), „szonettem nyakék” (főnévi, A-Á viszonyú), „néma föld” (melléknévi, jelzős), stb. Szerepelhet önmagában (elemi kép),alkothatja egy összetett, komplex kép elemét is

5 megszemélyesítés Az a metafora, amely tárgyi, természeti elemet, elvont fogalmat élőként mutat be, emberi tulajdonsággal ruház fel Célja a mondanivaló megelevenítése fogalmi síkalkalmi képi sík közös jegy hálót fon az est (mindent behálóz) (tud fonni, mint az ember) „az este már a fák közt markolász”, „beszél a fákkal a bús őszi szél”, „az ősz olyan gondatlan rossz gazda” „hálót fon az est”

6 hasonlat Ha mindhárom elem (fogalmi, képi sík és közös jegy) együttesen szerepel egy megfelelő nyelvi formulával fogalmi síkalkalmi képi sík közös jegy nyelvi formula „légy, mint szikla rendületlen” légy (te)szikla mint rendületlen lehet összetett mondat„mint befagyott tenger, olyan a sík határ” lehet egyszerű mondat eleme„kóbor kutyaként jár a szél”

7 metonímia a képi és fogalmi sík összekapcsolása nem hasonlóságon alapul, hanem érintkezésen Az érintkezés lehet térbeli, időbeli kapcsolat, ok-okozati viszony, faj-nem és rész-egész felcserélése (szinekdoché) a metonímia mindig egytagú, csak a képi fogalmat nevezzük meg fogalmi sík alkalmi képi sík közös jegy „a sarkon reszket egy zörgő kabát”, egy zörgő kabát (ember) (rész-egész) „jó házból való” „szájára vette a falu”

8 szinesztéziaaz érzékterületek összekapcsolásán alapuló kép stílushatása az egyidejű, összetett érzéki és hangulati benyomások rögzítésén alapul „nehéz szag” „harsog a rózsabokor” „sűrű csönd ropog” összetett költői képek, alakzatok a képi eszközök sokszor egész rendszert alkotnak, egymásból bomlanak ki. komplex képallegóriaszimbólum a egy kép egyszerre hat szemléleti, hangulati és fogalmi szinten is elvont fogalmat érzéki képpel társít, alapja metafora vagy megszemélyesítés, de ez egész gondolatsorrá bővül, gyakran az egész szövegen (annak nagyobb részletén) keresztül bomlik ki a képzettársítás távoli, a látomásra épít, elemeiben nem, csak teljes egészében értelmezhető „a semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden, s nézik, nézik a csillagok” Petőfi: Minek nevezzelek, Föltámadott a tenger, Vajda: A virrasztók Ady költészete, francia szimbolisták

9 A nyelvi elrendezés szerepe a költői nyelvben alakzatok (schema): a nyelvi elemek elrendezésének jellegzetes módjai Ismétlés Kihagyás Felcserélés, helyettesítés

10 Ismétlés Legegyszerűbb forma: szóismétlés „csak ment, ment, meg se állt” figura etymologica „világ világa”, „halálnak halálával halsz” nyomósítás, indulat kifejezése tőismétlésen alapuló eszköz Halmozásazonos mondatrészek ismétlődnek „ütötte, vágta” Gondolatritmus teljes gondolat, mondatrész vagy mondat ritmikus visszatérése önállósult formája a refrén Anaforasorok vagy ütemek elején visszatérő szó, szószerkezet „Az nem lehet, hogy annyi szív … Az nem lehet, hogy ész, erő …” „most tél van és csend és hó és halál” polyszindeton kötőszóismétlés

11 Az ismétléssel rokon sajátos eszközök: Párhuzamazonos vagy hasonló szerkezetek egymás mellett „felszántom a császár udvarát, belévetem hazám búbaját” Ellentét lehet hangzásbeli, érzelmi-hangulati, lehet a képek szintjén, szövegrész vagy egész szöveg összefüggésében „áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” paradoxonoxymoron chiasmus sajátságos változatai: a képtelenségig fokozott ellentét kizáró ellentét tükörképes, keresztező elhelyezkedés „te sem haltál meg népem nagy halottja „bölcselkedő oktalanság” „testvérünk voltál, s lettél apánk”

12 Kihagyáselhallgatás, célzás, utalásszerű érintés Vonatkozhat szóra (egytagú metaforára), mondatra, szövegre, pl.: a balladák szaggatottsága. „szöghaját is megsimítja, nehogy azt higgyék, megbomlott” Juhász Gyula: Milyen volt című verse Sajátságos formája az allúzió rájátszás: idézéssel vagy rá jellemző nyelvi formával utal valakire vagy valamire „nem bántja többé az Egy gondolat”

13 Felcserélés, helyettesítés Elemei lehetnek Szokatlan szórend (inverzió) Eltérő mondatrend Megszakított szerkesztés befolyásolják a mondat ill. szöveg modalitását (feszültséget keltenek és oldanak) Rokon eszközök: felkiáltások, költői kérdések, megszólítások Elrendezés kérdése az íráskép is. A sorszerkezet követheti a mondatszerkezetet, de el is térhet tőle soráthajlás (enjambement). Ezekre a stíluseszközökre is jellemző, hogy együttesen, komplex módon is kerülhetnek alkalmazásra, így hatásuk egymást erősíti.

14 Hanghatáson alapuló eszközök a szöveg egészének hangzásvilága teremt harmóniát hangszimbolika a különböző hangok túlsúlya sajátságos többletjelentést ad, hangulatot teremt, felerősíti a tartalmat mély hangok szomorúságot, mélabút sugároznak „ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón…” a pergő hangok dinamizmusa „trombita harsog, dob pereg, indul a csatába a sereg, előre” alliterációszókezdő hangok összecsengése „barlangjában belöl bömböl a mord medve”

15 Hangalakzatnak fogható fel a rím sorvégi hangok összecsengése Alaprímek: „Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni - bátrabb új hont a mult időkben fürkészni, mint a jövendőben - ?” páros rím aabbaabb keresztrím „Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás” abababab ölelkező rím „Ígéretekkel, kényszerekkel Ölel magához a világ. Csak egyszer adja meg magát, S örökre kárhozott az ember.” abbaabba bokorrím „Istenem, istenem, jó fiu volt. Engemet is szeretett - meg a bort, ennivaló volt, hogyha bomolt.” aaaaaa félrím „Fosztja az ősz a fákat, hűvösödik már, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, mint a hajdani…” xaxaxaxa

16 A hangok egyezése szempontjából: tiszta rímek (mgh és msh is megegyezik) „hegyezem a fülem, ül-e a lomb alatt fülemüle” önrím (egy szó ismétlődik) históriás énekben „vala” rag- és képzőrím „Én bús szívem vidámsága Lelkem édes kívánsága” asszonánc (ha a hangok csak részlegesen azonosak) „hogyha a hold rá fátylat ereszt, lánnyá válik, sírni kezd” kancsal rím (csak egy-egy mgh azonos) „hű rokon – húrokon” kecskerím (mgh vagy msh helyet cserélnek) „ez is tanít, az istenit” Minimálisan egy szótagos, de lehet korlátlan „csodálkozol a kokainistán, s nem érted, gondolkozzál az okain is tán, és megérted”

17 Ide tartozik a ritmus kérdése ált. értelemben valamilyen folyamat idő vagy térbeli tagolódása, elemek szabályszerű visszatérése Ritmusalkotó tényezők a verselésben a hangsúly és az időérték háromféle verselés hangsúlyos verselés (magyarban ütemhangsúlyos) időmértékes verselésszimultán verselés Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem (1 hangsúlyos és 1,2, vagy 3 hangsúlytalan szótag). Általában rímes. Rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége a versláb. Általában rímtelen. Mindkettő verselés megfigyelhető egyszerre. Általában rímes. Sajátságos az ún. szabadvers Versszerű sorokba tördelt szöveg, nincs kötött ritmusa, tagmondatokból, mondatokból épülnek fel a ritmikus alakzatok.

18 Költői szóhasználat A költői nyelv új összefüggésbe helyezi a köznapi szavakat, jelentéstöbbletet társít, asszociációs köröket hoz létre. Szavak szintjén fontossá válhat: Szófajok aránya Jellegzetes szavak egy–egy költőnél (kulcsszavak) Stílusrétegek használata Archaikus, tájnyelvi, szakszókincsbeli elemek felhasználása Mondatok és szöveg szintjén Mennyire fejti ki a témát (vö. a kihagyás stilisztikai értékével) Mondatok hossza, típusai, (alá-fölé vagy mellérendeltség) Nominális (névszói) vagy verbális (igei) jellege Közlésmódok használata (egyenes, függő, szabad függő beszéd) Helyesírási kérdések nagybetűs írásmód, fonetikus írás, írásjelek, központozás teljes vagy részleges hiánya Sajátságos eszköz a képvers


Letölteni ppt "A költői nyelv. Képszerűség Hanghatások Elrendezés Tartalom Forma Esztétikum (Szépség) STILISZTIKA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések