Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszerei Dr

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszerei Dr"— Előadás másolata:

1 Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszerei Dr
Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszerei Dr.Velkey László Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Szakmai nap a tehetséggondozásról KPSZTI, tehetségfejlesztés

2 Iskolai tehetséggondozás
Milyen a tehetséges gyermek? Tehetséggondozó programok Gazdagítás, gazdagítási modellek Gyorsítás Komplex tehetségfejlesztő program készítése Tehetséggondozó pedagógusok Tehetségpontok

3 Az iskolai tehetséggondozás
Általános képzés vagy specializáció? Csoportos vagy egyéni oktatás? Együttműködés vagy versengés? Tehetséggondozás vagy szegregáció? Tehetséggondozás = mindenkinek egyenlő fejlődési esély. Nincs nagyobb jogtalanság, mint a nem egyenlőket egyenlőként kezelni (Mönks)

4 A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács állásfoglalása
Az NTT támogat, véd minden olyan gyakorlatot, amely megfelel a komplex tehetséggondozás szakmai alapokon álló feltételeinek. Azon módszertani elemeket is, amelyek a részt vevők elkülönítését jelentik, ha ez az elkülönítés átmeneti, befogadó és nyitott. Az NTTelítél minden olyan törekvést, amely szakmai alapok nélkül működik, nem komplex egyéniségfej-lesztés és a tehetséggondozó megjelölést a fiatalok egysíkú módon definiált csoportjának egy előnyös helyzetből való egyoldalú és végleges kirekesztésé-re használja fel. (www.tehetsegpont.hu)

5 Milyen a jó diák? Torrance a tanárokat a tanulók 62 mérhető személyiségvonásainak rangsorolására kérte Az óhajtott diák képe: - udvarias, szorgalmas, pontos, barátságos, engedelmes, betartja az előírásokat. - Szerinte a kreatívabb gyermekek 70%-a elvész az intelligenciára orientált oktatás során.

6 Milyen a tehetséges gyermek?
Renzulli szerint a feladat iránt elkötelezett Mönks szerint kitartó, akaraterővel rendelkezik, önálló, kezdeményező, kockázatot vállaló, állhatatos, önbizalommal rendelkező, motivált, azaz bizonyos feladatra alkalmasnak érzi magát, és ennek megvalósításában örömöt is talál.

7 Milyen a tehetséges gyermek?
Intellektuális képességek: - Sokoldalú, tartós érdeklődés Mohó tudásvágy, kíváncsiság A környezet alapos megfigyelése Koncentrált figyelem Fejlett beszédkészség Gyors befogadó készség Tartós emlékezet Élénk képzelőerő Nehéz szellemi, logikai játékok iránti érdeklődés

8 Milyen a tehetséges gyermek?
Kreativitásra utaló tulajdonságok: Magabiztos, meri vállalni a kockázatot, a szabályoktól való eltérést, a hagyományokkal való szakítást. Spontaneitás, kalandkeresés jellemzi. Játékosság, jó humorérzék jellemző rá. Élvezettel figyeli a dolgok működését. Szeret felfedezéseket tenni. Minden iránt gyerekes érdeklődést tanúsít. Szereti a problémákat a fonák oldaláról megragadni. Művészi érdeklődésük erősebb az átlagosnál.

9 Milyen a tehetséges gyermek?
Akarati és jellembeli tulajdonságok: Erős akarat jellemzi Türelem, kitartás, állóképesség Szorgalom, a monoton feladatok tűrése A kortársakkal való vetélkedési hajlam Önfegyelem, szükség esetén lemondani tudás

10 Milyen a tehetséges gyermek?
Szociális megnyilvánulások: Együttműködési készség Szervezői, vezetői, irányítói képesség Könnyed, kezdeményező kapcsolatteremtés Nyitottság, bizalom az emberekhez A felnőtt társas viselkedés normáinak követése A felnőttek erkölcsi normarendszeréhez való alkalmazkodás

11 Tehetségprogramok A helyi programok stratégiái(Gallegher és Weiss)
- gazdagítás a normál osztályban - tanácsadás a normál osztályban - foglalkoztató terem (resource room) - kiemelő program (pull-out) - mentori program - önálló kutatási program - speciális osztályok - speciális iskolák

12 Tehetségprogramok Cox által megkülönböztetett program típusok:
- gazdagítás a normál osztályban - részben speciális osztály - teljesen speciális osztály - önálló kutatás - utazó tanár - mentorság - foglalkoztató terem (kiemelő program) - speciális iskola - korai felvétel

13 Tehetségprogramok Cox-féle program típusok (folytatás) : folyamatos haladás - osztályok nélküli iskola - mérsékelt gyorsítás - radikális gyorsítás - léptetés, korábbi beiskolázás a felsőokta-tásba - párhuzamos, illetve kettős felvétel

14 Gazdagítás A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetség-ígéreteknek, adottságaikkal összhangban, folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. Passow a gazdagításnak 4 fajtáját különítette el egymástól. Ezek támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításához.

15 A gazdagítás fajtái Mélységben történő gazdagítás: Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetsé-ges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. Tartalmi gazdagítás: A tananyagot a tanulók-ra szabottan szerkesztjük meg, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, ezeket közben fejlesztjük.

16 A gazdagítás fajtái Feldolgozási képességek gazdagítása: elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdisz- ciplináris tevékenység közben. Tempóban történő gazdagítás:a tehetsé-ges gyerekek átlagosnál gyorsabb munká-jára épül: ugyanannyi idő alatt többet képe-sek feldolgozni társaiknál, kiegészítő eleme-ket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatba.

17 Gazdagítási modellek A kifejlesztett gazdagító programok átfogó tervet adnak: A tehetséges gyermekek azonosítására A számukra készített program-szolgálta-tásokra, amelyek alapvetően gazdagítóak. Renzulli-modell Treffinger-modell Betts-féle Autonóm Tanuló Modell

18 Renzulli-modell Háromtípusú programélmény különíthető el:
Az 1. típusú gazdagítás általános felfedező élményeket foglal magába, amely az ismere- teknek a hagyományos tantervben nem sze-replő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismerteti meg a tanulókat. A 2. típusú gazdagítás, a csoportos képzés gyakorlatok, olyan tevékenységekből állnak,amelyeket a kognitív és affektív folya- matok fejlesztésére terveztek.

19 Renzulli-modell A 3. típusú gazdagítás valós problémák egyéni és kiscsoportos vizsgálatát követeli meg. Speciális azonosítási eljárásokat alka-lmaznak a gyerekek kiválasztásához, külö-nösen a gyerek nyílt viselkedésének megfi-gylésén keresztül, amely tükrözi egy konkrét témához vagy projekthez kapcsolódó aktu-ális érdeklődését, mitivációját, viselkedését.

20 Treffinger-féle modell
Egyénre szabott programtervezési modell (Individualized Program Planning Model) hangsúlyozza az azonosítási folyamat során összegyűjtött információ intenzív használatát a tehetségesek erősségeire és érdeklődésé-re épülő, egyénre szabott tanulmányi programok tervezésében. Arra fordítja a figyelmet, hogyan kell kezelni a tehetségeseket egy általános osztályban.

21 Betts-féle Autonóm Tanuló Modell
Igyekszik eleget tenni a tehetségesek tanul-mányi, szociális és emocionális szükségletei-nek, miközben az önállóság (autonómia) cél-ját tűzi maga elé, hogy a tanulók felelőssé váljanak saját tanulmányaikért. A modell biztosítja, hogy a tanuló: Figyelmet fordítson önmagára, mint tehetsé-ges egyénre, és a programlehetőségekre.

22 Betts-féle Autonóm Tanuló Modell
Gazdagító gyakorlatokban vegyen részt, pld.: vizsgálatokban, kulturális tevékenységekben, terepgyakorlaton Szemináriumokat látogasson vitás kérdésről. A tanulási készségeket, pályaválasztási is-mereteket és interperszonális képességeit egyénileg fejlessze Mélyreható vizsgálatokat folytasson csopor-tos projektek és mentorálás keretében.

23 Gyorsítás Lényege, hogy a tehetséges tanulók gyor-sabban fejlődnek, mint társaik, ezért biztosí-tani kell részükre azokat a kereteket, melyek lehetővé teszik az egyéni tempóban (gyorsabban) való haladást. A gyorsítás formái nagyon változatosak, a legfontosabbak a következők:

24 A gyorsítás formái Korábbi iskolakezdés
Osztály-átléptetés: ha minden tantárgyból D-típusú osztályok: rövidebb idő alatt telje-sítik az általános iskola felső tagozatának tantágyi követelményeit (4 helyett 3 év alatt) Tanulmányi idő lerövidülése: az egész iskolai időt rövidebb idő alatt teljesíti(12 helyett 8 év) Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése: hamarabb felvételt nyer, vagy középiskolai tanulmányai alatt elkezdi az egyetemet is.

25 Komplex tehetségfejlesztő program készítése
A fejlesztés során a négy tehetségösszetevő-re egyaránt figyelni kell. A képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is fontos szerepet kell kapnia a programban. A program tervezésének 4 alapelve:

26 Komplex tehetségfejlesztő program készítésének alapelvei
A tanuló erős oldalának fejlesztése. A tanuló gyenge oldalának fejlesztése. Megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyen-súlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel, társakkal). Szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

27 A tehetségprogramok kidolgozásának lépései
Helyzetelemzés A kulcsemberek bevonása A definíció kialakítása Az igények felmérése A koncepció kidolgozása A programcélok megfogalmazása A programtípus kiválasztása A követelmények és a stratégiák kidolgozása Az értékelési eljárások kidolgozása

28 A program megvalósításának lépései
A tehetséges tanulók azonosítása A programterv megvalósítása Reflexió A program megvalósítása után kiértékelés A tapasztalatok feljegyzése, felhasználása a következő programban (programszakaszban)

29 A tehetséges tanulók azonosításának módszerei
A régebbi (iskolai és egyéb) teljesítmények A jelenlegi teljesítményszint Pszichológus véleménye Önjellemzés Motivációs levél Szülők jellemzése Beszélgetés tapasztalatai

30 A tehetséges tanulók azonosításának módszerei
Tanári megfigyelés és jelölés. Csoportos iskolai teljesítménytesztek eredményei. Csoportos intelligenciatesztek eredményei. Egyéni intelligenciatesztek eredményei. Kreativitástesztek eredményei. Tehetséglisták (tulajdonságlisták)

31 A tehetségesek azonosítása
Newland szerint a tehetségesek viselkedésjegyei: A környezet megismerése – mind fizikai, mind szimbolikus értelemben. A megismert dolgok közötti összefüggések felfedezése. A tapasztalatokra való emlékezés. Motiváltság. Egy adott viselkedésre való összpontosítás.

32 A tehetségesek azonosítása
A kiváló képességek korai megnyilvánulásai: Gyors felfogás Csillapíthatatlan tudásvágy Jó emlékezet Gyors előrehaladás az iskolában Sokrétű érdeklődés Logikus következtetés Értelmes kérdezés Szokatlanul fejlett szókincs Eredetiség Jó megfigyelőképesség Intelligens társalgás

33 A tehetségfejlesztés főbb irányai
Az általános műveltség fejlesztése A speciális képességek fejlesztése A kritikai gondolkodás fejlesztése A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A szociális képességek fejlesztése A technikai képességek fejlesztése A kommunikáció fejlesztése A tanulási stratégiák fejlesztése

34 A tehetségfejlesztés fő területei
Az alapkészségek fejlesztése A tudásalap szélesítése Az iskolán kívüli tapasztalatszerzés irányítása A magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése A társas-affektív képességek fejlesztése A gazdagítás A gyorsítás

35 Tehetségfejlesztő tanítási módszerek
Differenciált (egyéni és csoportos) fejlesztés „a legokosabb diákok visszatartása nem fogja varázslatos módon segíteni a lassabbakat” (Silverman) A képesség és teljesítmény szerinti csopor-tosítás a kor szerinti csoportosítással szem-ben hatékonyabb a fejlesztő munkában,mert

36 Tehetségfejlesztő tanítási módszerek
Megfelelőbb párosítást nyújt a tehetséges diák fejlődési készenléte és igényei, valamint a képzés között. Az eltérő képességekkel rendelékező diákok eltérően reagálnak a különböző oktatási stratégiákra és tanítási módszerekre. A diákok jobban tanulnak, amikor olyan diákokkal vannak együtt, akiknek kompeten-ciája az ő szintjükkel megegyező vagy annál egy kicsivel magasabb. A csoport kihívást jelent számukra, hogy kitűnjenek.

37 Tehetségfejlesztő tanítási módszerek
Célok által meghatározott tanítás Rugalmas vagy individualizált tanítás Kooperatív tanulás Tanulási stílusok módszer Felfedeztető módszer Integrált oktatás Cselekvéses tanulás Számítógépes oktatás

38 A tehetségesek hatásvizsgálata
Intelligencia-vizsgálat: Általános intellektuális képességeket A logikai összefüggések megragadását A szabályszerűségek felismerését A rendezés műveletének fejlettségét vizsgálja

39 A tehetségesek hatásvizsgálata
A tanulás motivációjának vizsgálata: Követő dimenzió (érzelmi): szülő iránti szeretet, elfogadás a nevelő részéről, egykorúakhoz tartozás Kognitív dimenzió (érdeklődő): függetlenség, tudásszerzés szükséglete, érdeklődés Teljesítő dimenzió: lelkiismeret, rendszükséglet,felelősség A tanároktól eredő presszió érzés

40 A tehetségesek hatásvizsgálata
Tanulási stratégiák vizsgálata: Mélyrehatoló: megértésre törekvés, nagy összefüggések megragadása, tanulás iránti lelkesedés Reprodukáló: mechanikus tanulás, részletekre koncentrálás, félelem a lemaradástól Szervezett: jó munkaszervezés, sikerorientáció, tökéletességre törekvés Csak a jó jegyért tanulás késztetése Ezeken kívűl: A szorongás vizsgálata: összesített, aggodalom és emocionális izgalom-érték Személyiség-vizsgálatok

41 A teheteségesek individualizált oktatása
A tartalomnak A folyamatnak A produktumnak A tanulási környezetnek A tanulóhoz való szükség szerinti hozzáigazítása A tehetséges tanulók egyéni fejlesztési terve alapján

42 Az individualizált oktatási program készítésének lépései:
Azonosítás, a programba való beválogatás Hatásvizsgálat, a tehetség jellegének megállapítása A tehetséges tanulót tanító tanárokkal a koordináló tanár által vezetett megbeszélés Az egyéni fejlesztési terv elkészítése A program megvalósítása Értékelés (a team: osztályfőnök, szaktanárok, koordináló tanár) Ismételt hatásvizsgálat

43 A tehetséggondozó program személyi feltételei
Ki kell alakítani egy tehetséggondozó munkacsoportot a tantestületben. Ki kell választani a tehetségkoordinátort. Továbbképzési tervet kell készíteni a pedagógusok tehetséggondozási ismereteit és kompetenciáit fejlesztető képzésekre.

44 Speciális feladatok a tantestületben
A tantestület egészét fel kell készíteni a tehetséggondozás alapvető feladatainak ellátására. A tantestület szűkebb csoportját továbbképzésen kell felkészíteni a tehetségfejlesztő pedagógiai módszerek elsajátítására és a személyiségfejlesztésre. A csoport vezetőjét felsőfokú diplomát adó képzésen kell felkészíteni.

45 A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői
A tehetségesek kognitív és affektív igényeinek ismerete A tehetség természetének ismerete. A magasabb szintű gondolkodási folyamatok fejlesztésére való képesség. A kreatív problémamegoldás fejlesztésére való képesség. A tehetségfejlesztést szolgáló segédanyagok kidolgozására való képesség.

46 A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői
Az individualizált oktatási módszerek isme-rete és alkalmazni tudásának képessége. A tehetséges gyermekeknek és szüleiknek való tanácsadás képessége. Érettség és tapasztalat Magas intellektus A szakma iránti érdeklődés. Magas szintű igény a teljesítés iránt. Vágy az intellektuális fejlődésre.

47 A tehetségfejlesztő pedagógusok jellemzői
Kedvező hozzáállás a tehetséges diákokhoz. Szisztematikusság, képzelőerő, humorérzék. Rugalmasság és kreativitás. Kapacitás a kemény munkára. Hit az egyéni eltérésekben, azok megértése. Az általános ismeret széles háttere. A szakértelem konkrét területei. (Seely)

48 Tehetségkoordinátor feladatai
Az iskola szintjén beválogató és ellenőrző programok készítésének koordinálása. Iskolán kívüli tevékenység összehangolása. Mentorok felkérése. Versenyek, vetélkedők szervezése. Tehetségpont megalakítása. Hálózatépítés, kapcsolattartás. Közreműködés a tehetségbarát társadalom kialakításában.

49 A tehetség tanácsadó feladatai
Problémás helyzetekben konzultációs formá-ban segíteni a program megvalósítását. Kiemelt szerep a tanácsadásban. Közreműködni a beválogatásban. Részt venni az egyéni fejlesztési tervek készítésében. Segíteni a tehetség hasznosulás megvalósulását.

50 A mentor feladatai A mentor olyan tehetséggondozó szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja a tehetséges tanuló tevékenységét. Feladatai: A tanuló személyes tanácsadója, akihez bizalommal fordulhat. Segít a tanuló hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni. Bátorítja, ösztönzi a tanulót.

51 A mentor feladatai Bíztatja a diákot, hogy (a jó ízlés, az erkölcs, a jog és az ésszerűség határain belül) mer-jen szokatlan módszerekkel, meglepő megoldásokra jutni. Pályázatokat, versenylehetőségeket, fellépési, kiállítási ,bemutatkozási lehetőségeket keres. Követendő példát jelent a diák számára.

52 A pszichológus feladatai
Fontos szerepet tölt be: A tehetséges diákok azonosításában. A beválogató vizsgálatok pszichológiai aspektusainak érvényesítésében. Eredmények mérésében, hatásvizsgálatban. Mentori feladatokban. Pszichológiai kompetenciát igénylő tehetséggondozó programokban. A pedagógusok megerősítésében.

53 Segédlet komplex tehetséggon-dozó program összeállításához
A program fejezetei Adatok Helyzetelemzés A tehetséggondozás elvi alapjai Modellválasztás Tehetségdefiníció A program elnevezése

54 Segédlet komplex tehetséggon-dozó program összeállításához
A program fejezetei Adatok A program célja Kidolgozásának alapja Tartalmi elemei Ped.-pszich.alapelvei Személyi feltételei

55 Segédlet komplex tehetséggon-dozó program összeállításához
A program fejezetei Adatok A beválogatás módja Tanulók kiválasztása A beválogatás mechanizmusa Azonosítás módszere Mérőeszközök

56 Segédlet komplex tehetséggon-dozó program összeállításához
A program fejezetei Adatok A programban maradás kritériumai Szervezeti formák Munkamegosztás Továbbképzési terv Tanévi ütemterv

57 A tehetséges tanulók fejlesztése
Edison:”A zseni 1 %-a tehetség, 99 %-a szorgalom”. Mönks:”A tehetség csak lehetőség az egyén számára, ugyanolyan fontos az önbizalom és a megfelelő oktatás”. Németh László:”A jó tanár tanítványait egyénileg kezeli, s a rosszjegyű deákban is meglátja a jót, sőt elő is csalja belőle”. Szent Ignác:”Az elméleti elveknek mindenáron döntő cselekvéshez kell vezetniük – a szeretet cselekedetekben nyilvánul meg”.

58 TEHETSÉGPONTOK

59 Tehetségpontok funkciói
A tehetségpontok abban segítenek, hogy A fiatalok segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez, és kibontakoztatásához, információhoz jussanak a lehetőségekről. A tehetséggondozó kezdeményezések inten-zív kapcsolatrendszert építhessenek ki, És minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

60 A Tehetségpontok fajtái
1. Területi hatókör szerint: Helyi (intézményi, települési) – feladata: helyi szinten végzi a tehetségazonosítást, -gondo-zást és – tanácsadást, hálózatépítést. Tértségi: kisebb/nagyobb térségi területen végzi és segíti, koordinálja az előbbieket. Regionális: regionális szinten végzi a fent nevezett tevékenységeket. Nemzeti Tehetségpont:országos működés.

61 A Tehetségpontok fajtái
2. Regisztrált működés időtartama szerint: Alakuló Már legalább 1 éve működő . 3. A fejlesztésben végzett tehetségfajták száma alapján: Több tehetségterületre fókuszáló (komplexen funkcionáló). Egyetlen tehetségterületre koncentráló (részlegesen funkcionáló).

62 A Tehetségpontok feladatköre
Tehetségazonosítás Tehetséggondozás Tehetség-tanácsadás Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás

63 Tehetségazonosítás Egy vagy több lépésből álló vizsgálat, melynek célja a potenciális és/vagy kibon-takozott tehetségek megtalálása. Módszerei: Vélemény gyüjtés Tanulmányi teljesítmény Tanulmányi verseny Pszichológiai vizsgálatok

64 Tehetséggondozás A tehetséges személy teljesítményének kibontakozását segítő beavatkozás. Célja szerint lehet: A tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása A gyenge oldal fejlesztése A pszichológiai háttértényezők kibontakoz-tatása (energia, motiváció,feltöltődés)

65 Tehetség-tanácsadás Tartalma szerint:
A tehetséggel szorosan összefüggő területek (tehetséggondozás, tehetségazonosítás). A tehetséggel lazábban összefüggő területek (tanulási problémák, motiválás, kreativitás, pályaorientáció, életvezetési problémák).

66 Tehetség-tanácsadás A tanácsot kérő személy szerint: Tehetséges diák
Szülő Tehetségesekkel foglalkozó szakember Intézményvezető Oktatáspolitikai öntéshozó A tehetség témakörrel ismerkedő egyéb személy.

67 Hálózatépítés A tehetségpontok csak egymással együttmű-ködve, hálózatos formában tudnak létezni, Tevékenységük eleme a folyamatos informá-ciócsere A tehetségpontok vezetői intenzív személyes kapcsolatban legyenek egymással. A helyi a térségi és a regionális Tehetségpontok együttműködése.

68 A Tehetségpontok akkreditációs, szakmai minimum követelményei
A tehetségpontok négy általános feladatköre közül egy vagy több területen vállal feladatokat. Területi hatókörét tekintve legalább egy szinten végzi tevékenységét. A tehetséggondozásnak legalább egy részterületén (intellektuális, művészet, sport) programot kell indítani, s nyomon követni a tehetséges fiatal fejlődését.

69 A Tehetségpontok akkreditációs, szakmai minimum követelményei
Tehetség témában legalább 30 órás akkreditált továbbképzést végzett szakember alkalmazása. Diplomás pszichológus munkatárs alkalmazása a pszichológiai jellegű diagnosztikai, gondozói, tanácsadói tevékenység ellátásához. Monitoring (önellenőrzés, minőségfejlesztés). Kontrolling ( 3 évenként az akkreditáció megújítása).

70 Ajánlások a Tehetségpontok működéséhez
Rugalmasság a funkciók meghatározásában Több koordinációs körbe tartozzon (hálózat) Építse ki a maga alhálózatát Együttműködés más Tehetségpontokkal Kapcsolati körök (munkaerőpiac munkaadói szereplői, vállalkozók,szponzoráló partnerek) Kapcsolat a szülőkkel, civil szervezetekkel, a médiával. Kapcsolat az oktatási intézményekkel.

71 Ajánlások a Tehetségpontok működéséhez
Személyes feltételek megteremtése (tanfolyamok, posztgraduális képzések) Tehetségpontok műhelytalálkozói Működés anyagi feltételeinek megteremtése Szolgáltatásait nonprofit módon végzi A szakmai tevékenység külső kontrollja: 3 évenként a Nemzeti Tehetségsgítő Tanács monitoring alapján vizsgálja. Önkontrollos hatásvizsgálattal önszabályozó

72 Tehetségpontok létrehozása
Fenntartó hozzájárulása A honlapról letölthető regisztrációs lapot kell kitölteni A kitöltött regisztrációs lapot a címre kell elektronikus formában elküldeni. Az aláírt változatot az 1507 Budapest, Pf.1. címre kell postázni. A NTT-tő kapott visszaigazolás után kezdi meg működését a regisztrált Tehetségpont.

73 Tehetségpontok akkreditációja
A Nermzeti Tehetségsegítő tanács által regisztrált Tehetségpontok szolgáltató tevé-kenységének, és megfelelő hálózati aktivitá-sának az alapja működésük szakmai hitelessége. Ennek megalapozásához és fejlesztéséhez a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége A Tehetségpontok akkreditációjával nyújt segítséget.

74 Tehetségpontok akkreditációja
A Tehetségpontok akkreditációjának célja: Elismerni a Tehetségpontok eredményeit Szakmai segítséget nyújtani működésükhöz Hozzájárulni a Tehetségpontok tehetségsegítő tevékenységének minőségi fejlődéséhez.

75 Tehetségpontok akkreditációja
Az akkreditációt követően a Tehetségpontok: Az akkreditáció tényét és minősítését közlő tanúsítványt kapnak „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” „Akkreditált Tehetségpont” „Regiszrált Tehetségpont” Az akkreditáció minősdítési eredményét tanúsító táblát kapnak Speciális szakmai szolgáltatásokban részesülnek.

76 Tehetségpontok akkreditációja
A Tehetségpontok akkreditációjának feltétele Regisztrált Tehetségpont kérhet akkreditációt A honlapról letölthető akkreditációs adatlapot kell kitölteni. A kitöltött akkreditációs adatlapot elektroniku-san az címre, és aláírva a 1507 Budapest,Pf.1 címre elküldeni Dokumentumokkal igazolni az adatlapon szereplő adatok hitelességét.

77 A Nemzeti Tehetségpont működése segíti a Tehetségpontokat
Szolgáltatások a Tehetségpontok részére(pld.:szakember közvetítés) Adatszolgáltatás, pályázatfigyelés Képések, kiadványok Kommunikáció a hálózatban és kifelé Koordináció, szakértői munkacsoportok Kutatási elméleti munka. Országos rendezvények, Tehetségnapok szervezése.

78 Tehetségpontok Köszönöm a megtisztelő figyelmet.


Letölteni ppt "Az iskolai tehetséggondozás keretei, módszerei Dr"

Hasonló előadás


Google Hirdetések