Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2005. ÉPÍTŐANYAGOK II. Dr. MOLNÁR VIKTOR egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2005. ÉPÍTŐANYAGOK II. Dr. MOLNÁR VIKTOR egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 2005. ÉPÍTŐANYAGOK II. Dr. MOLNÁR VIKTOR egyetemi docens

2 Széchenyi István Egyetem 2 1. AZ ADALÉKANYAGOK MINŐSÍTÉSE, JAVÍTÁSA  1.1. SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI  1.2. SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE  1.3. MINTAPÉLDA

3 Széchenyi István Egyetem SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI  A SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A FINOMSÁGI MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL  A SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A HATÁR- GÖRBÉK SEGÍTSÉGÉVEL

4 Széchenyi István Egyetem A SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A FINOMSÁGI MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL  Abrams: mindazok a szemmegoszlási görbék, melyeknek a finomsági mérőszáma azonos, betontechnológiai szempontból – gyakorlati határok között – egyenlő értékűeknek tekinthetők. Ez a szemeloszlási görbe feletti terület.

5 Széchenyi István Egyetem SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A SZABVÁNYOS HATÁRGÖRBÉKKEL  A szabályzatok a d max függvényében megad- nak olyan szemmeg- oszlási görbéket, amelyekkel a közéjük eső szemmegoszlási görbéket I., ill. II. osztályúaknak, ill. osztályon kívülinek lehet minősíteni.

6 Széchenyi István Egyetem SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI  A javítás módjai:  a) A méreten felüli szemcsék kirostálása;  b) A szemmegoszlás javítása két részre (rendszerint homokra és kavicsra) bontása és megfelelő arányú keverése;  c) Az eredeti szemmegoszlás javítása valamilyen adalékfrakcióval (rendszerint kavics pótlással);  d) Az adalékanyag több frakcióra osztályozása és megfelelő arányú keverése.

7 Széchenyi István Egyetem 7 A SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSA KÉT VAGY HÁROM RÉSZRE VALÓ BONTÁSSAL I.  Két részre való bontás:  Három részre való bontás:

8 Széchenyi István Egyetem 8 2. A MATEMATIKAI STATISZTIKA ALAPJAI  2.1. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT.  2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK  2.3. STATISZTIKAI JELLEMZŐK  2.4. NORMÁLELOSZLÁS  2.5. KÜSZÖBÉRTÉK  2.6. SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT  2.7. ÉPÍTŐANYAGOK MINŐSÍTÉSE

9 Széchenyi István Egyetem A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT.  A mérési eredmények feldolgozása és értékelése során az alábbi feladatok adódnak:  Az építőiparban tömegcikként vásárolható építőanyagok minősítő vizsgálata.  Két vagy több változó között legvalószínűbb empirikus függvénykapcsolat keresése.  Új építőanyagokra anyagtulajdonságok illetve követelmények megadása.

10 Széchenyi István Egyetem STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK I.  Tétel:az az építőanyag mennyiség, amely egy mintával minősíthető (pl db agyagtégla).  Valószínűségi változó: a mintán nyert mérési eredmények (minőségi jellemzők: pl. méret, szilárdság, sűrűség stb.) x 1 …x n stb.  Minta: valószínűségi változók sokasága.  Rendezett minta: nagyság szerint rendezett eredmények. Ez számegyenesen ábrázolható.  Osztályba sorolás: nagyszámú minta esetén (n > 50) a mérési eredmények „k” egyenlő széles osztályba sorolása empírikusan.

11 Széchenyi István Egyetem STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK II.  Osztályok száma (k): empírikus összefüggésből:  Osztály szélessége (c):  Osztályközép: osztályátlag  Osztálygyakoriság: egy osztályba jutó n db mérési eredmény az osztálygyakoriság.

12 Széchenyi István Egyetem STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK III.  A gyakorisági hisztogram:  A vízszintes tengelyen az osztályhatárokat-,  a függőleges tengelyen az osztálygyakoriságot mérjük fel.

13 Széchenyi István Egyetem STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK VI.  Az eloszlási hisztogram:  A vízszintes tengelyen az osztályhatárokat-,  a függőleges tengelyen a halmozott relatív gyakoriságot mérjük fel,

14 Széchenyi István Egyetem STATISZTIKAI JELLEMZŐK  HELYZETI JELLEMZŐK  SZÓRÓDÁSI JELLEMZŐK

15 Széchenyi István Egyetem HELYZETI JELLEMZŐK  Számtani középérték=átlag  Módus (M 0 ): a leggyakrabban előforduló érték. Szimmetrikus eloszlás esetén a gyakorisági hisztogram maximumához tartozó érték.  Medián (Me): az a mérési eredmény, amelynél kisebbek és nagyobbak előfordulási valószínűsége egyaránt 0,5.  Kvantilis: A kvantilisek azok az értékek, amelyek különböző adott arányokban osztják fel a mintát.  Az első decilis például a mintának az az eleme, amely előtt a mintának 0,1-e utána 0,9-e áll.

16 Széchenyi István Egyetem SZÓRÓDÁSI JELLEMZŐK  Terjedelem: a mintában előforduló legnagyobb és legkisebb érték közötti eltérés:  Átlagos négyzetes eltérés, vagy szórásnégyzet (variancia):  A tapasztalati szórás:

17 Széchenyi István Egyetem NORMÁLELOSZLÁS I.  A gyakorlati vizsgálatok sűrűség- és eloszlásábrái mindig összehasonlítandók valamilyen elméleti görbével.  Ezzel az eloszlás jellegét megfelelően értékelhetjük, a nyert eredményeket ellenőrizhetjük.  Az építőanyag vizsgálatok azt mutatják, hogy a mérési eredmények közelítően a szabályos Gauss-féle eloszlásból kiragadott mintasorozat elemeinek tekinthetők.

18 Széchenyi István Egyetem NORMÁLELOSZLÁS II.  A Gauss-féle sűrűségfüggvény:  A Gauss-féle eloszlásfüggvény:

19 Széchenyi István Egyetem NORMÁLELOSZLÁS III.  A függvény tulajdonságai:  A középérték μ ~ x, ahol a sűrűség maximum.  A görbe μ középre tükrös.  A középtől s ~ σ (szórás) távolságra a görbének inflexiója van.  A görbe a szórás értékének csökkenésével rohamosan emelkedik (középre tömörül).  A függvény haranggörbe alakú, és a görbe alatti teljes terület eggyel egyenlő  A sűrűségfüggvény összeggörbéje, vagy integrálgörbéje a Gauss-féle eloszlásfüggvény:

20 Széchenyi István Egyetem NORMÁLELOSZLÁS III.  A függvény egyszerűbb alakra hozható a: esetlegességi változó bevezetésével.  A középre μ = 0 és σ = 1 felvételével, a függvény egységesen ábrázol minden szabályos eloszlást.  Ez az un. egységnyi szórású Gauss-féle sűrűség-, ill. eloszlásfüggvény.

21 Széchenyi István Egyetem NORMÁLELOSZLÁS IV.  Az egységnyi szórású Gauss-féle sűrűség- függvény:  Az egységnyi szórású Gauss-féle eloszlás- függvény:

22 Széchenyi István Egyetem KÜSZÖBÉRTÉK I.  Küszöbérték: olyan érték, amelynél kisebb csak egy előre meghatározott – rendszerint nem nagy – valószínűséggel fordulhat elő.  A középértékből /μ/ a szórás /σ/ annyi szorosát // kell levonni, hogy a kockázat éppen a tervezett legyen. Az így kapott K  - nál kisebb eredmény már csak a tervezett mértékben (pl. 1%) fordulhat elő.

23 Széchenyi István Egyetem KÜSZÖBÉRTÉK II.  Küszöbérték különböző esetei normális eloszlás esetén:  a) azonos középértékű;  b) azonos küszöbértékű eloszlások.

24 Széchenyi István Egyetem SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT  A FELADAT JELLEMZÉSE  AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA  A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK MÓDSZEREI  A LINEÁRIS REGRESSZIÓ

25 Széchenyi István Egyetem A FELADAT JELLEMZÉSE  Kérdés: hogyan változik meg egy változó értéke, ha egy másik változó értéke változik, de a két valószínűségi változók között nincs szoros függvénykapcsolat.  Olyan függvényeket kell konstruálni, amelyek a lehető legjobban kifejezik az adott sztochasztikus kapcsolat jellegét.  Az ilyen függvényt középgörbének nevezzük.  A középgörbétől az egyes eredmények helyes illesztés esetén is eltérnek. Ez a reziduális eltérés.  A középgörbe meghatározására, ill. a kapcsolat szorosságának jellemzésére többféle módszer ismert.

26 Széchenyi István Egyetem AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA  Két változó közötti kap- csolat koordináta rend- szerben szemléltethető.  A méréseredmény párok egy pontmezőt adnak.  E pontmező is alkalmas tájékoztatásra a függvény jellegét és a szóródás mértékét tekintve.  A feladat egy praktikus, könnyen kezelhető függvény keresése.

27 Széchenyi István Egyetem A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK MÓDSZEREI I.  Középgörbe illesztése „szabad szemmel”:  Matematikailag nem tekinthető korrekt eljárásnak, de tájékozódásra az ily módon szerkesztett középgörbék is kiválóan alkalmasak lehetnek.

28 Széchenyi István Egyetem A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK MÓDSZEREI II.  Középgörbe illesztése csoport átlagok alapján:  Az egyik (pl. x) változó szerint az eredményeket egyenlő szakaszokra osztják.  Minden szakaszban külön meghatározzák a mérési eredmények x és y változó szerinti csoportátlagát.  Az így kapott pontok össze- kötésével kapott görbe jó közelítése az összefüggést kifejező függvénynek.

29 Széchenyi István Egyetem A LINEÁRIS REGRESSZIÓ  A regresszió számítás lehetővé teszi, hogy (x i, y i ) pontokon át regressziós görbét, elsősorban regressziós egyenest fektethessünk.  Erre legalkalmasabb a legkisebb négyzetek módszere, amely szerint az a függvény adja a mérési eredmények legmegbízhatóbb közelítését, amelyre vonatkozóan a függvénytől való eltérések (hiba) négyzetösszege minimum.

30 Széchenyi István Egyetem ÉPÍTŐANYAGOK MINŐSÍTÉSE  A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI  AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV  A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

31 Széchenyi István Egyetem A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I.  Próba-, ill. mintavétel: nem vizsgálhatunk meg minden terméket, ezért mintát kell venni.  Alapsokaság: az ellenőrzésre kerülő darabok (alapsokaság) összessége.  Tétel: a termék (alapsokaság) valamely szabvány vagy más megállapodás alapján meghatározott nagyságú, minősítésre bocsátott mennyisége.  Próba, ill. minta: a minősítésre bocsátott terméknek a vizsgálat céljára elkülönített része, amelynek vizsgálata alapján minősítik a tételt.

32 Széchenyi István Egyetem A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.  A tételt egyértelműen kell definiálni (pl db tömör égetett agyagtégla, 50 m 3 beton, 60t acél, stb.), a tétel nagyságát szabványok írják elő:  a) A tételből a mintát általában véletlen jellegűen kell venni.  b) A mintának elegendő nagynak kell lenni, úgyhogy a középérték és a szórás bizonyos valószínűséggel meghatározható legyen.  Végül is gazdaságossági kérdések szabják meg a minta elemszámának a felső határát.

33 Széchenyi István Egyetem AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV  Az építés helyén végzett vizsgálatról, akár szabványos, akár pedig közelítő jellegű, jegyzőkönyv készítendő.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgáló:  nevét;  a vizsgálat célját;  a próba mennyiségét,  az elemek jelét,  az azonosításhoz szükséges adatokat, a tétel megnevezését, mennyiségét;  a vizsgálati módszert, az előírás megnevezését;  a vizsgálat során megállapított mérőszámokat és megfigyelt eseményeket;  a vizsgálattal összefüggő minden egyéb észrevételt.

34 Széchenyi István Egyetem A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE  Minősítési érték: azt a mérőszám, amely a minősítés alapjául szolgál.  Az értékelés módja: többféle lehet, rendszerint valamely matematikai statisztikai jellemző felhasználásával, pl:  egyetlen megállapítás-,  átlag-,  legnagyobb vagy legkisebb egyedi vizsgálati eredmény-,  átlag- és legkisebb egyedi érték-,  átlag és terjedelem-,  átlag és szórás-, ill.  küszöbérték alapján.

35 Széchenyi István Egyetem A BETON  3.1. A FRISS BETON  3.2. A MEGSZILÁRDULT BETON  3.3. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK  3.4. ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐK  3.5. SZILÁRDSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.  3.6. FAGYÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.  3.7. KOPÁSÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.  3.8. A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A SZIL.-RA  3.9. A TRANSZPORTBETON  3.10.A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA  3.11.KÜLÖNLEGES BETONOK  3.12.KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK

36 Széchenyi István Egyetem A FRISS BETON  A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZŐ VIZSG.  KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA  PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS  A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA  A VÉRZÉS  A „ZÖLD” SZILÁRDSÁG

37 Széchenyi István Egyetem A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZŐ VIZSG.  Bedolgozási tényező (b): az adalékanyag térfogatának (láda térfogata V a ) és a bedolgozott beton térfogatának (V b ) a hányadosa adja:

38 Széchenyi István Egyetem KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA (ÖSSZETEVŐK SŰRŰSÉGE FÜGGVÉNYÉBEN)  A számítást 1 m 3 –re végezzük:  Cement (c) és a víz- cementtényező (x) ismert,  Víz meghatározása:  Térfogatok meghatározása:

39 Széchenyi István Egyetem PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS  Boyle-Mariotte törvény alapján:

40 Széchenyi István Egyetem A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA  Telítettség: a pórustartalom és a cementpép arányaitól függ: 1,05 ≥ vp ≥ h

41 Széchenyi István Egyetem 41  Vérzés: a friss beton, ill. habarcs megdermedése előtt a vizet feladja.  Ezzel csökken a víz a betonban, és ez a szilárdság szempontjából általában kedvező,  de ez csak akkor lesz előnyös, ha a fölös vizet lesöprik és a dermedés vége előtt a betont utántömörítik A „VÉRZÉS”

42 Széchenyi István Egyetem A „ZÖLD” SZILÁRDSÁG  Zöld szilárdság: betonnak az a „szilárdsága”, amely csak a kohézión és a belső súrlódáson alapszik.

43 Széchenyi István Egyetem A MEGSZILÁRDULT BETON SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLATAI  A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA  A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI  A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA  A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ SZILÁRDSÁGA  A FELÜLETI KÖTÉS

44 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA I.  A kg/m 3 testsűrűségű beton nyomó- szilárdsága függ a próbatestek alakjától és méreteitől.  A szabvány változását követve három féle próbatesten mért szilárdsági értéket érdemes figyelemmel kísérni:  Legrégebben a 200x200 mm élhosszúságú kockán,  majd a 150mm átmérőjű és 300 mm magas hengeren,  végül ma a 150x150 mm élhosszúságú kiskockán mért 28 napos nyomószilárdságot tekintettük, ill. tekintjük a beton szilárdságának.

45 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA II.  A régi szabvány szerint: pl. B 200 a nyomószilárdságot jelölte kp/cm 2 -ben. Ez az SI-rendszerben a 20N/mm 2 –re változott.  A szabvány ma a hengeren, és a kiskockán mért nyomó-szilárdságot adja meg, pl. C25/30, ahol a 25 a hengeren, a 30 a kis kockán mért nyomószilárdságot jelöli N/mm 2 -ben.  Meglévő műtárgyak betonszilárdságának ellenőrzéséhez 3d hosszúságú magmintát célszerű venni fúrással a szerkezetből.

46 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI I.  Több módszer ismeretes, de gyakorlatilag két módszert használunk, ezek:  az akusztikus impulzusok terjedési sebességének mérése betonoszkóppal,  a beton felületi rétegének keménység mérése Schmidt rugóskalapáccsal.  A szilárdságbecslést az teszi lehetővé, hogy a mért fizikai jellemzők és a betonszilárdság sztochasztikus kapcsolatban vannak.  A függvényeket a mérési pontokból kísérlettel lehet megszerkeszteni. Az eredményeket diagrammban ábrázolhatjuk.

47 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI II.  A pontmező alapján függvényt határozhatunk meg, amely körül a méréseredmények szóródnak.  Az i-edik méréseredmény és a függvény között mindig van eltérés.  Valamennyi méréseredmény figyelembevételével meg kell szerkeszteni az eltérések eloszlásfüggvényét.  Ezután felveszünk egy kockázati szintet, pl. 5%-ot.

48 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI III.  Meghatározzuk az eltérések azon értékeit, amelyeknél nagyobb eltérésnek az előfordulási valószínűsége 5%  Ezt az értéket a középgörbétől lefelé mérve kapjuk az alsó küszöbgörbét.  A középgörbéről leolvasható a szilárdság legvalószínűbb értéke,  a küszöbgörbéről pedig az az érték, amelynél kisebbnek az előfordulási valószínűsége 5%.

49 Széchenyi István Egyetem A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI IV.  A tapasztalati függvényeket és a szórás- értékeket sok tényező befolyásolja, pl:  a műszer és a mérési módszer,  a beton alkotóinak minősége (adalékanyagfajta, stb.),  a beton összetétele (v/c, péptérfogat, stb.),  a bedolgozás hatékonysága (tömörség, zárványok, stb.),  a szilárdság körülményei (nedves és száraz utókezelés, stb.),  a beton kora,  a beton állapota a vizsgálatkor (víztartalom, stb.).

50 Széchenyi István Egyetem A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA  A beton húzószilárdsága a próbatest alakjától, méreteitől, a terhelés módjától, valamint a beton állapotától függ.  A nyomószilárdság kb 1/10-e,  Lényegében három vizsgálati mód terjedt el, nevezetesen:  tiszta húzóvizsgálat,  hajlító vizsgálat,  hasító vizsgálat.

51 Széchenyi István Egyetem A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ SZILÁRDSÁGA  A nyírószilárdság: – kísérletek szerint – a nyomószilárdságnak mintegy 1/4 - 1/5 -e, a hajlító-húzószilárdságnak pedig 1,5- szerese.  A csavarószilárdság: a húzószilárdságnak mintegy 1,4-1,7-szerese kör- és négyszög keresztmetszetű próbatest esetén, ill. 0,9- 1,2-szerese körgyűrű keresztmetszet esetén

52 Széchenyi István Egyetem A FELÜLETI KÖTÉS  A felületi kötés tájékoztató nagyságát kihúzó-, vagy kitoló kísérlettel állapítják meg.  A kísérlet során a kihúzóerőt elosztják az acélbetét felületével, így kapják meg a felületi kötés átlagos szilárdságát.

53 Széchenyi István Egyetem TOVÁBBI VIZSGÁLATOK  KOPÁSÁLLÓSÁG  HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK

54 Széchenyi István Egyetem KOPÁSÁLLÓSÁG  A koptató vizsgálat:  Bauschinger-Bőhme féle állandó teher alatti, csiszolókorongos eljárást szabványosították.  A szerkezetből vizsgálat céljára 70,7 x 70,7 mm alapterületű próbatestet kell kimunkálni. A vizsgálatot légszáraz, és vízzel telített állapotban is el kell végezni.  E vizsgálattal meghatározható:  A lekoptatott réteg vastagsága (az osztályba sorolás alapja.)  Mérhető a tömegveszteség is.

55 Széchenyi István Egyetem HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK  A próbatesteket 48 órán át 0,1 MN/m 2, s ezt követően óránként – a nedves folt megjelenéséig – megkétszerezve 0,2; 0,4; 0,8; 1,6 MN/m 2 túlnyomásnak kell alávetni.  A vizsgálat folyamán megállapítandó az a legnagyobb nyomásfokozat, amelynél a próbatest alsó felületén még nem észleltek nedves foltot.

56 Széchenyi István Egyetem A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐI I. Terheléstől függőTerheléstől független pillanatnyi alakváltozás időtől függőidőtől független alakváltozás kúszászsugorodás Visszafordíthat ó (reverzibilis) pillanatnyi rugalmas alakváltozás késlekedő rugalmas alakváltoz ás környezetei hatásra bekövetkező zsugorodás hőtágulás Visszafordíthat atlan (irreverzibilis) pillanatnyi maradó (képlékeny) alakváltozás tartós folyás belső okokra visszavezethet ő zsugorodás -

57 Széchenyi István Egyetem A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐI II.  A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA  A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA  A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA  A HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS OKOZTA ALAKVÁLTOZÁS

58 Széchenyi István Egyetem A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA I.  A - diagramm függ:  a terhelés sebességétől (felső ábra)  és a beton minőségétől (alsó ábra).

59 Széchenyi István Egyetem A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA II.  A beton alakváltozási viselkedésének leírásához használatosak:  E 0 kezdeti-,  E  érintő-,  E h húrmodulus

60 Széchenyi István Egyetem A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA I.  A beton zsugorodása a cementkő zsugorodásának függvénye.  A cementkő zsugorodása függ:  A cementkő-tartalomtól,  A víz-cementtényezőtől,  Az adalékanyag rugalmas- sági modulusától.

61 Széchenyi István Egyetem A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA II.  Zsugorodásában a legdön- tőbb tényező a környező le- vegő relatív páratartalma.  A zsugorodás végértékét akkor éri el, ha létrejön a levegő nedvesség-tartalma és a beton kapillárisaiban levő víz közötti egyensúlyi állapot.  A végérték pedig annál nagyobb, minél kisebb a levegő relatív légnedvesség- tartalma,

62 Széchenyi István Egyetem A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA I.  A beton alakváltozása tartós terhelés hatására a következő részekből tevődik össze:  rugalmas alakváltozás a terhelés felhordása alatt (ε r ),  maradó alakváltozás a terhelés felhordása alatt (ε m ),  zsugorodás (ε zs ),  viszkózus alakváltozás a terhelés tartama alatt (ε vis ),  viszkoelasztikus alakváltozás (késlekedő rugalmas alakváltozás) a tartós terhelés tartama alatt (ε vel ).

63 Széchenyi István Egyetem A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA II.  A kúszás két részből áll: alap- és száradási kúszás  Az alapkúszást növeli:  a nagyobb cementkő-tartalom,  a cement lassúbb szilárdulása,  a cementkő, ill. beton kis szilárdsága a megterhelés időpontjában,  a kisebb utószilárdulás a terheléstől számítva,  a durvább, kisebb rugalmassági modulusú adalékanyag,  nagyobb terhelő feszültség.

64 Széchenyi István Egyetem A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA III.  A száradási kúszást növeli:  ha terheléskor nagyobb a beton nedvességtartalma és a terhelést követően nagyobb a nedvességveszteség (kicsi a levegő relatív légnedvesség-tartalma és nagy a hőmérséklet),  kisebb a keresztmetszet (500 mm-nél kisebb keresztmetszet esetén a keresztmetszet lényeges hatása nem állapítható meg).

65 Széchenyi István Egyetem A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA IV.  A beton kúszását úgy veszik számításba, hogy a tényleges kezdeti rugalmassági modulus helyett az (E 0 ) ideális rugalmassági modulussal (E i ) számolunk, melyet az ábra szerint vezetünk le:

66 Széchenyi István Egyetem A HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS OKOZTA ALAKVÁLTOZÁS   l =  = x l x T ahol:  =13 x /K (kvarc esetén)

67 Széchenyi István Egyetem A BETON SZILÁRDSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK  CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE  AZ ADALÉKANYAG  A BETON KORA

68 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE I. (A cementmennyiség)  A beton nyomó- szilárdsága a cement minőségétől közel lineárisan függ bármely konzisztencia esetén.

69 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE II. (A cement fajlagos felülete)  A cement fajlagos felülete (azonos péptartalom esetén) erősen befolyásolja a szilárdságot.  A nyomószilárdságot jobban-,  a hajlító-húzót kevésbé befolyásolja,

70 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE III. (A cement mennyisége)  Adott konzisztencia esetén a péptelített, ill. kissé túltelített betonok adják legkedvezőbb nyomószilárdságot,  Ezekhez tartozik a legnagyobb testsűrűség. Tehát a nyomószilárdság görbéje egy maximum görbe a cementtartalom függvényében.

71 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE IV. (víz-cementtényező)  A bedolgozott friss betonhoz szükséges vízmennyiség három részből tevődik össze:  a cement szilárdulásához szükséges vízmennyiségből (v/c= 0,15-0,18),  az adalékanyag által elszívott vízmennyiségből,  a bedolgozáshoz szükséges vízmennyiségből.

72 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE V. (konzisztencia)  Adott adalékanyag esetén a vízcement-tényező és a beton nyomószilárdsága (R 28 ) között egyértelmű összefüggés áll fenn.  Hazánkban a Bolomey- Palotás-képletet használják:  Ahol A és B kísérleti állandók.

73 Széchenyi István Egyetem CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE V. (légtartalom)  A légtartalom ugyanúgy hat a betonszilárdságra, mint a víztartalom. Mindkettő a cementkő porozitásán keresztül.

74 Széchenyi István Egyetem AZ ADALÉKANYAG  Az adalékanyag megválasztása fő célkitűzései:  a könnyű bedolgozhatóság,  a legkisebb víz-cementtényező elérése,  a lehető legkisebb cementadagolás.  Ezt szolgálja a Bolomey-féle képlettel kifejezhető szemmegoszlási görbe:  És az Abrams-féle féle finomsági modulus-,ill. a Popovics-féle törvény:

75 Széchenyi István Egyetem A BETON KORA  A beton szilárdulása időbeni folyamat és a cement szilárdulási folyamatával függ össze.  Jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a beton kockaszilárdsága és a beton korának a logaritmusa között lineáris összefüggés áll fenn:  ahol a és b a cement fajtájától és a tárolási hőmérséklettől függő állandó, t a beton kora (napokban).

76 Széchenyi István Egyetem A BETON FAGYÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK  Fagyállóság és olvasztó sóval szembeni ellenállás szem- pontjából döntő jelentőségű:  a bevitt légbuborékok mennyisége és átmérője.  A fagyasztás hatására bekövetkező tönkremenetel megállapítható:  a beton maradó alakváltozásának növekedéséből (felső ábra),  a dinamikus rugalmassági modulus csökkenéséből, (alsó ábra).

77 Széchenyi István Egyetem A BETON KOPÁSÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK  A beton kopásállósága:  A cementkő és az adalék- anyag kopásállóságától függ.  A betonösszetétel akkor a legkedvezőbb, ha a lehető legkisebb a habarcstérfogat, (mivel ez a puhább alkotó).  A kg/m3 cement- tartalom a jó, mert eddig a cementtartalomig nő a beton nyomószilárdsága és vele a kopásállósága.

78 Széchenyi István Egyetem A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A BETON SZILÁRDULÁSÁRA  A FAGY HATÁSA A BETONRA  BETONOZÁS HIDEG IDŐBEN

79 Széchenyi István Egyetem A FAGY HATÁSA A BETONRA  Ha a kötés előtt fagy meg a beton (~4-6 óra):  akkor a megfagyott beton szilárdnak tűnik, de a szilárdságát csak a jég adja. A kiengedés után a betont nem szabad kizsaluzni, a kötés megindul, és zavartalanul folyik.  Ha a beton kötés közben fagy meg (~ 4-24 óra):  akkor a fagy elmúltával sem lesz a beton szilárdulása tökéletes, a szilárdsága rendszerint lényegesen elmarad a természetesen szilárduló betonétól.  Ha a beton szilárdulás közben fagy meg (~ 1-2 nap után):  csak akkor tesz kárt a betonban, ha a beton kritikus szilárdsága  kr =10-15 MN/m 2 -nél kisebb volt az első megfagyás alkalmával.

80 Széchenyi István Egyetem BETONOZÁS HIDEG IDŐBEN  Fagyveszély esetén arra kell törekedni, hogy a megfagyás előtt a beton érje el a  kr értékét.  Hideg időben a következő intézkedéseket lehet tenni:  az alkotóanyagok melegítése úgy, hogy a bebetonozott beton hőmérséklete lehetőleg 20°C-ot elérje;  kis víz-cementtényezőjű beton készítése,  a cementadagolás növelése,  nagy kezdőszilárdságú cementek felhasználása,  fagyásgátló, kötés- és szilárdulás gyorsító anyagok adagolása,  a zsaluzat és a vasbetétek melegítése,  a bedolgozott beton hőszigetelése,  a bedolgozott beton melegítése, gőzölésel, infravörös sugárzással.

81 Széchenyi István Egyetem A TRANSZPORTBETON  A gyárban (keverőtelepen) előállított betont transzportbetonnak nevezzük.  A cél az előírt betonminőség minél kisebb szórással való biztosítása.  Előállítása történhet:  Központi betongyárban: legalább 25m 3 /ó, egyenletes minőségű beton folyamatos előállítására alkalmas.  Transzportbeton üzemben: olyan betongyárak, amelyek a frissbeton keveréket, beépítésre alkalmas állapotban szállítják a felhasználás helyére.  Árubeton üzemben: olyan transzportbeton üzemek, amelyek a frissbeton keveréket nem szállítják.

82 Széchenyi István Egyetem A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA  A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA  HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK  HŐSZILÁRDÍTÁSOK

83 Széchenyi István Egyetem A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA  A természetesen szilárduló beton legnagyobb hátránya, hogy gyámolításra szorul (kb. 28 napig).  A betonszilárdítás módszereit két csoportba soroljuk:  hidegszilárdítások: természetes szilárdulás, cement utánőrlése, az adalékanyag előmelegítése,vegyszeres betonszilárdítás,  hőszilárdítások: gőzölés, gyorsgőzölés, autoklávolás, elektromos érlelés, melegítés infravörös lámával.

84 Széchenyi István Egyetem HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK  A természetes szilárdulás folyamatát erősíti és gyorsítja a:  jobb cement minőség,  nagyobb cement- mennyiség,  cement utánőrlése,  víz-cementtényező csökkentése,  szárazabb konzisztencia,  adalékanyag előmelegítése,  vegyszeres betonszilárdítás pl. kalcidúr

85 Széchenyi István Egyetem HŐSZILÁRDÍTÁSOK  A hőszilárdítások: azon az elven alapszanak, hogy a cement szilárdulása, mint minden vegyi folyamat, függ a hőmérséklettől. A nagyobb hőmérséklet jobban meggyorsítja.  Módszerei:gőzölés, gyorsgőzölés, autoklávolás, elektromos érlelés, melegítés infravörös lámával.

86 Széchenyi István Egyetem KÜLÖNLEGES BETONOK  VÍZZÁRÓ BETON  KOPÁSÁLLÓ BETONOK  SUGÁRVÉDŐ BETONOK  HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK

87 Széchenyi István Egyetem VÍZZÁRÓ BETON I.  A betonok vízzáróságát azok tömörsége határozza meg. A betontervezés során ezt úgy vesszük figyelembe, hogy:  A tömörség: t min =0,85  A levegőtartalom: l max. =2%  A finomsági modulus: m=0,9xm opt. legyen  Telített betont kell tervezni, mert ez esetben a legnagyobb a kezdeti tömörség.  Vízzáró és különlegesen vízzáró betonhoz kb kg/m 3 55 pc, 45 pc vagy S54 cement választandó, 20%-nál kevesebb hidraulikus pótlékkal.

88 Széchenyi István Egyetem VÍZZÁRÓ BETON II.  Az adalékanyaggal szemben támasztott követelmények:  Dmax= mm között legyen, ne legyen nagyobb betonréteg vastagsága egyötödénél,  A kavics szemmegoszlásának nincs jelentős szerepe.  A homok jó szemmegoszlását kell elérni,  A homok agyag- és iszaptartalma nem lehet több 3 térfogat %-nál,  a kavics együttes por-, agyag- és iszaptartalma nem lehet több 0,5%-nál.  A szemalak lehetőleg zömök legyen  A folyami és bányakavics előnyösebb a zúzottnál.

89 Széchenyi István Egyetem VÍZZÁRÓ BETON III.  A beton tömörsége fokozható:  különböző tömítőszerek hozzáadásával, pl. trasszal, amely a vízben megduzzadva tömítő hatású,  konzisztencia javítószerek adagolásával, (Plastol, Mavefor, Bentonit) amelyek fokozzák a beton tömörségét.  Helyesen kell megválasztani a bedolgozás módját is,  A munkahézagokat kerülni kell.  Előny, hogy a beton vízzárósága a beton korával nő, mivel a keletkezett kalcium- szilikáthidrátok beépülnek a pórusokba és fokozzák a tömörséget.

90 Széchenyi István Egyetem KOPÁSÁLLÓ BETONOK I.  Erős koptató- és ütő-igénybevételnek kitett helyeken keménybetont kell készíteni.  A keménybetonhoz adalékanyagként réz- és ólomsalakot, szilíciumkarbidot (SiC) korundot, bórkarbidot ( B 4 C ), porcelánszemcsét, vasreszeléket stb. célszerű felhasználni.  Alkalmazni kell plasztifikáló, víztaszító anyagokat is.  A fokozottan kopásálló beton előállítható bazalt, andezit és tiszta kvarc adalékanyaggal is.  A beton minél tömörebb legyen, és minél kevesebb habarcsot tartalmazzon (kissé telítettlen legyen),  A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a kvarckavics nem ütésálló és nem szikrabiztos.

91 Széchenyi István Egyetem KOPÁSÁLLÓ BETONOK II.  A beton kopásállósága és nyomószilárdsága között sztochasztikus összefüggés van, (l. a 3.7.pontban).  Az adalékanyag keménységének is fontos a szerepe.  Alapelvnek lehet tekinteni, hogy a keménybeton és a fokozottan kopásálló beton C40/50, a kopásálló beton C 35/45 minőségű legyen.  A betonhoz felhasznált kőzetnek a:  nyomószilárdsága legalább 125 MN/m2 és  vízlágyulási tényezője legalább 0,8 legyen.

92 Széchenyi István Egyetem SUGÁRVÉDŐ BETONOK I.  Alkalmazása: gyógyászat, kutatás, (hadászat).  Sugárzás típusai: röntgen- és radióaktív (, , )  Védekezés:  Az  és  sugárzás kicsiny úthosszon elhal, néhány mm ólom-egyenértékű betonfal már leárnyékolja.  A  sugárzás elleni védelmül a nagy testsűrűségű nehézbetonokat (NB) kell alkalmazni.  A neutronsugárzás elleni védelmül felhasznált betonnal szemben követelmény a:  γ-sugárzás elleni védelem,  neutronsugárzás leárnyékolása  előírt hidrátvíztartalom. (Ez az un. hidrátbeton.)

93 Széchenyi István Egyetem SUGÁRVÉDŐ BETONOK II.  Nehézbetont nehéz adalékanyagból előállítani.  Két-három MeW energiájú γ-sugárzás szükséges lefékezéséhez megkívánt falvastagság víz (ρ t = 1 t/m 3 ), a közönséges beton ( ρ t = 2,3 t/m 3 ), baritbeton ( ρ t = 3,5 t/m 3 ), a beton vasadalékkal (ρ t = 5,6 t/m 3 ), sorra: 6,4m; 2,8m; 1,8m; 1,15m.  Megkívánt konzisztenciája: földnedves (FN).  A víz-cementtényező: v/c< 0,6  A neutronsugárzás elleni védelmül szolgáló hidrátbeton olyan nehézbeton, amelynek a hidrátvíz tartalma is elő van írva.  Ehhez különleges kötőanyagokat használtak, amelyeknek a hidrátvíz tartalma nagyobb, mint a cementeké. (Ma visszatérés a szokványos cementhez.)

94 Széchenyi István Egyetem HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK I.  A betonok csoportosítása hővel szembeni viselkedésük alapján:  Azon a hőmérsékleten hő- ill. tűzálló a beton, amelyiken a szilárdságának 50%-a tartós hőhatásra is megmarad.  A normál betonban ez kb. 500°C  575°C-on α kvarc adalékanyag β módosulatba megy át, ami térfogatváltozással jár, beton tönkremegy.  A cementkő bomlása 500°C fölött felgyorsul és kb. 800°C-nál befejeződik, a pc. kötőanyagú betonok tönkremennek.  Hő- és tűzálló betonokat 500°C felett tűzálló cementtel és nem kvarc adalékanyaggal kell készíteni.

95 Széchenyi István Egyetem HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK II. A hőálló betonokhoz, ha a szilárdsági igény kicsi, akkor megfelelőek a:  35 márkájú tiszta, vagy heterogén pc-ek.  Ha a szilárdsági igény nagyobb, akkor 35 alc I., 45 alc I., ill. 55 alc I jelű aluminát cement kell.  Adalékanyagul megfelelnek azok amelyek:  Megfelelő szilárdságúak,  Magasabb hőmérsékleten sem károsodnak (bazalt, vulkáni tufa, tégla, habosított kohósalak, kazánsalak, samott).

96 Széchenyi István Egyetem HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK III.  A hő- és tűzálló betonok osztályozása:  Az I. kategóriába sorolhatók a szokványos homokos kaviccsal és kőzúzalékkal készített betonok.  A II. kategória szerinti igénybevételek általában kéményszerkezetekben fordulnak elő,  A III. kategóriának megfelelő hőmérséklet éri a betont pl: kazánalapok esetén, sugármeghajtású kifutóművek pályáiban, stb.  A IV. kategóriába tartozó tűzálló betonokat elsősorban a kemencefalak építéséhez használják 800, ill. 1600°C hőmérséklet elviselésére.

97 Széchenyi István Egyetem HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK IV.  A IV. kategóriájú tűzálló betonokhoz csak tűz- álló aluminát cement (esetleg magnézia) alkalmazható.  Adalékanyagként csak samott-zuzalék és samott-liszt használható.  Vasalt hő- és tűzálló betonok esetén figyelembe kell venni:  A beton és az acél hőtágulása – bár közel van egymáshoz – nagy hőmérsékletnél nagy alakváltozás különbség állhat elő.  Az acél szilárdsága 400°C feletti hőmérsékleten rohamosan csökken.  Az acélbetét tapadása a hőmérséklet növelésével jelentősen csökken.

98 Széchenyi István Egyetem KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK  A VÁKUUM ELJÁRÁS  PÖRGETETT BETON  PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON  CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON  A VÍZALATTI BETONOZÁS  INJEKTÁLÁS

99 Széchenyi István Egyetem A VÁKUUM ELJÁRÁS I.  A vákuum-beton:  A bedolgozott betonból vákuumkamrán keresztül levegőt és vele együtt vizet szívnak el a betonból.  Ennek hatására a víz a betonból a felület felé elmozdul, ill. eltávozik.  A víz távozása következtében légutak keletkeznek, de ezek a szívás hatására kisebbednek.  Végül szinte teljesen megszűntethetők a vákuummal együtt létrehozott vibrálás által (vibrovákuum eljárás).  Az eljárás előnye, hogy a vákuumozás befejezése után pár óra múlva a légzáró zsaluzat leszedhető, tehát lényegesen lerövidül a kizsaluzási idő.

100 Széchenyi István Egyetem A VÁKUUM ELJÁRÁS II.  Vákuumozás céljaira megfelelő:  A szemeloszlási B határgörbét alulról közelítő folytonos szemmegoszlású adalékanyag.  A beton közelítően telített legyen.  A víz-cementtényező < 0,55 legyen.  A vákuumozást legkésőbb a beton kötési idejének kezdete előtt meg kell kezdeni.  Az elszívott víz mennyisége függ:  a vákuumozás mértékétől,  a beton összetételétől,  az elem vastagságától és az elszívás tartamától.

101 Széchenyi István Egyetem PÖRGETETT BETON  Pörgetett beton: körszimmetrikus szerkezetek előállítására használják fel.  A henger alakú fémsablont nagy sebességgel forgatják. A betont a centrifugális erő a zsaluzat falához nyomja, amivel:  a betont tömöríti,  a felesleges vizet a betonból kiszorítja.  Az eljárás során számolni kell a beton anyagainak bizonyos szétosztályozódásával.  A pörgetés közben a kerületi sebesség m/sec, a pörgetési idő 10-15”.

102 Széchenyi István Egyetem PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON I.  Mindkét eljárás olyan betonozási módszer, amely során a cementhabarcsot a zsaluzatba előre elhelyezett durva adalékanyag hézagai közé sajtolják be.  Mindkét eljárás előnyösen alkalmazható víz alatti betonozáskor, fúrt cölöpök, nagytömegű betonok készítése során.

103 Széchenyi István Egyetem PREPAKT BETON  A prepakt beton:  rendszerint mm-nél nagyobb szemnagyságú kavicsot dolgoznak be a zsaluzatba (kőváz),  ebbe sajtolják be az 1-2,5 mm d max szemnagyságú adalékanyaggal készített cementhabarcsot alulról!  célszerű a konzisztencia javító anyagok használata.  víz alatti záró-beton fenék elkészítéséhez jól bevált módszer.  A prepakt-beton készítése során:  a cementhabarcsot mm belső átmérőjű perforált acélcsöveken keresztül alulról sajtolják be,  a csövet besajtolás közben fokozatosan visszahúzzák.

104 Széchenyi István Egyetem KOLKRÉT BETON  Kolkrét beton:  a habarcsot 0-2 mm-es, vagy 0-4 mm-es szemnagyságú homokból, vízből, kötőanyagból állítják elő.  a durva adalékanyag legkisebb szemnagysága 40 mm, de legjobb az mm-es adalékváz.  A habarcsot az előre elhelyezett adalékváz közé a kolkrét eljárás során felülről injektálják.  Mindkét eljárással előállított betonnak lényege az, hogy a betonnak csak egy részét (kb %-át) kell a betonkeverőben megkeverni,  Az így előállított beton elég tömör, a zsugorodás nagyon kicsi.

105 Széchenyi István Egyetem CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON I.  Ciklop-beton: az a beton, amelyik a szokásos betonkeveréken kívül nagy- méretű beton- vagy kődarabokat is tartalmaz.  Úsztatott-beton: a kézi bedolgozású ciklop-beton.  A betondarabok nyomószilárdsága a beton szilárdságnak legalább a kétszerese legyen.  A terméskő nyomószilárdsága legalább 50 MN/m 2 legyen.  A kövek tömege kg között lehet.

106 Széchenyi István Egyetem CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON II.  A legnagyobb méretük is kisebb legyen, mint a betontest legkisebb méretének a fele.  1m 3 betonba % terméskő, illetve kész betondarab helyezhető el.  A kövek szennyeződéstől mentesek legyenek.  Alsó rétegként mintegy 150 mm vastag betonréteget kell készíteni.  A kövek között minden irányban legalább 50 mm hézag legyen.  Befejező rétegként u.csak egy 150 mm vastagságú réteget kell betonozni.  A beton legalább képlékeny konzisztenciájú és kissé túltelített legyen.

107 Széchenyi István Egyetem A VÍZALATTI BETONOZÁS  Víz alatti betonozás: a friss betonkeveréket a vízen át juttatjuk a betonozás helyére.  Csak állóvízben szabad végezni.  45 pc és 35 pc használható.  Az adalékanyag a vízzáró betonok összetételének megfelelő legyen.  A beton minősége > C20, konzisztenciája képlékeny legyen.  Kimosás veszély miatt m 3 -enként mintegy 50 kg-mal több cementet kell adagolni.  A betonozó tölcsér alja mindig nyúljon bele a már leengedett friss betonba.

108 Széchenyi István Egyetem INJEKTÁLÁS I.  Injektálás: a betont a talajban levő üregekbe, repedésekbe nagy nyomás segítségével sajtolják be.  Az injektáláshoz használt cement finomőrlésű, nehezen ülepedő legyen. Agresszív hatások esetén legyen korrózióálló is.  Az adalékanyagnak alkalmazkodnia kell a besajtolandó tér, valamint a szállítócső méreteihez.  Előnyös a gömbölyded homokkal készített habarcs, amelyben a 0,5 mm alatti szemek mennyisége % és a 0,1 mm alatti szemeké 5-10 %.

109 Széchenyi István Egyetem INJEKTÁLÁS II.  A csővezetéken átsajtolt beton habarcsdús, képlékeny konzisztenciájú, cementtel túltelített legyen.  Konzisztencia javító szereket kell használni, amelyek a cementpépet plasztikusabbá, szivattyúzhatóbbá teszik és az ülepedést gátolják.  Ha a szilárdsági igények kicsik, abban az esetben 5-15 % agyag vagy bentonit is adagolható a cementpéphez.  A szivattyúzásra alkalmas beton víz- cementtényezője 0,5-0,6.

110 Széchenyi István Egyetem KÖNNYŰBETONOK I.  ADALÉKANYAGOS K. BETONOK  SEJTESÍTETT KÖNNYŰBETONOK  Könnyűbeton: abban különbözik a normál betontól, hogy a porozitása nagyobb, illetőleg tömörsége lényegesen kisebb mint a a normál betoné.  A könnyítés kétféleképpen oldható meg:  könnyű adalékanyaggal,  sejtesítéssel.

111 Széchenyi István Egyetem KÖNNYŰBETONOK II.  A könnyű adalékanyaggal előállított betonok esetén a pórusszerkezetet az adalékanyag tartalmazza.  A sejtesített betonok esetén pórusképző anyagot kevernek a betonba, és így alakítják ki a porózusabb szerkezetet.  A sejtesített könnyűbetonok azonos testsűrűség esetén nagyobb szilárdságúak.  A könnyű-adalékanyagos betonokkal nagyobb végszilárdságot lehet elérni.

112 Széchenyi István Egyetem ADALÉKANYAGOS K. BETONOK  Két féle lehet:  Egyszemcsés szemszerkezettel előállított könnyűbeton: a kötőanyag az egyes adalékanyag szemcséket teljesen körülveszi és azokat az érintkezési pontokon össze is ragasztja, de a szemcsék közötti tér kitöltetlen marad. Tömöríteni nem szabad, csak hagyni kell ülepedni  A folytonos szemmegoszlású adalékanyaggal előállított könnyűbetont a kívánt testsűrűség eléréséig kell tömöríteni.

113 Széchenyi István Egyetem SEJTESÍTETT KÖNNYŰBETONOK  Sejtesített könnyűbeton: az a könnyű-beton, amelyet gáz- vagy habképzők által bevitt pórusok segítségével tesznek könnyűvé.  A pórusképzésnek három alapvető módja van: a gázképzés, a habképzés és a túlzott mennyiségű keverővíz bevitel.  Gázképzés: pl. 2Al+3Ca(OH) 2 = 3CaO+Al 2 O 3 +3H 2 O  Habverés: habképző anyagokkal: pl. enyvgyanta,  Keverővíz felesleg alkalmazása: kiszáradás után visszamaradnak a pórusok

114 Széchenyi István Egyetem BETONKORRÓZIÓ, BETONVÉDELEM  BETONKORRÓZIÓ FOGALMA  „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ  „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ  „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ  „D” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ  BETON KORRÓZIÓ ELLENI VÉDELME

115 Széchenyi István Egyetem BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI I.  Betonorrózió: a beton károsodása külső vagy belső kémiai-, fizikai- vagy biológiai hatásra.  Belső betonkorrózió: független a környezeti hatásoktól. Okozói:  a cement és adalékanyag közti reakció (alkáli-adalék reakció),  az instabil cementkő átkristályosodása ( pl. bauxit- cement ),  a cementkő és a kiegészítő anyagok egymásra hatása.  Külső betonkorrózió: a betonra kívülről ható anyagok, elektromos áram, vagy biológiai hatások okozta károsodás.

116 Széchenyi István Egyetem BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI II.  A betonra kívülről ható kémiai-korróziónak hatásmechanizmusa szerint négy típusát különböztetik meg, ezek:  „A” típusú korrózió: a cementkő vegyületeinek lágyvíz vagy sóoldatok hatására végbemenő oldódása vagy átalakulása okozza.  „B” típusú korrózió: savak, savanyúan hidralizáló sók, lúgok és bázikusan hidralizáló sók hatására következik be.  „C” típusú korrózió: azáltal megy végbe, hogy a hatóanyagok térfogat növekedéssel járó vegyületeket hoznak létre.  „D” típusú korrózió: a szerves vegyületek hatására keletkezik.

117 Széchenyi István Egyetem „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I. (KILÚGOZÁSI)  Kilúgozást okoznak:  kationok: nátrium, kálium és ionmentes víz.  teljesen tiszta, sómentes, desztillált víz: ipari kondenzált víz, hólé, esővíz és egyéb lágyvizek.  (kioldják a kötőanyagot a Ca(OH) 2 -t).  A Ca(OH) 2 kioldódása maga után vonja a:  kalcium-szilikáthidrátoknak,  kalcium-alumináthidrátoknak az elbomlását.  (Ez szilárdság csökkenéshez majd a beton széteséséhez vezet.)  A Ca(OH) 2 kioldódását sietteti:  lágy-víz, vízmozgás, cementfajta, fiatal beton, nagy porozitás, stb.

118 Széchenyi István Egyetem „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II. (CSEREBOMLÁSI)  Agresszív vegyületek kationja a cementkő vegyületeinek oldódását okozhatja.  A leggyakoribb kationok az ammónium és a magnézium.  A magnézium-sók esetében, pl.:  MgCl 2 + Ca(OH) 2 = CaCl 2 + Mg(OH) 2  A magnézium-sók esetében, pl.:  2NH 4 Cl + Ca(OH) 2 = CaCl 2 + 2NH 4 OH  Mindkét esetben nő a beton porozitása és csökken a szilárdsága.

119 Széchenyi István Egyetem „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I. (SAVKORRÓZIÓ)  A savak a beton felületén levő karbonátos réteget feloldják  mész kilúgozódik.  Leggyakoribb savak: H 2 CO 3, HCl és H 2 SO 4  A szénsav (H 2 CO 3 ) a széndioxidgáz (CO 2 ) vizes oldata (savas esőtől).  a hidro-karbonátok koncentrációjának megfelelő egyensúlyi szénsavmennyiség feletti szabad szénsav kioldja a betonban a CaCO 3 –at és porózussá teszi azt.  CaCO 3 +CO 2 +H 2 OCa(HCO 3 ) 2  Az NaCl-ból Cl - ion koncentráció növekedés  elsavasodás (olvasztósózástól).  Elsavasodás  vasbetétek korrózióvédelmének megszűnését vonja maga után.

120 Széchenyi István Egyetem „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II. (LÚGKORRÓZIÓ)  A lúgok korróziós hatása jóval kisebb mértékű a savakénál mivel a cement maga is lúgos kémhatású a hidrolízis folyamán keletkezett Ca(OH) 2 –től.  A betonra csak az erős lúgoldat ártalmas, mint pl. a tömény NaOH oldat, amely elsősorban a kalcium-alumínáthidrátot oldja ki a betonból oldható nátrium-aluminát formában.  Az egyes klinkerásványok lúgérzékenysége növekvő sorrendben a következő:  C 3 S < C 2 S < C 4 AF < C 3 A

121 Széchenyi István Egyetem „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I. (TÉRFOGATNÖVEKEDÉST OKOZÓ KÉMIAI REAKCIÓK)  Az agresszív vegyületek a cementkő alkotóival reakcióba lépnek és azáltal nagyobb térfogatú vegyület keletkezik.  A leggyakrabban előforduló vegyületek a szulfátok, pl.: kalcium-, nátrium-, kálium- és magnéziumszulfát. (CaSO 4, Na 2 SO 4, K 2 SO 4, MgSO 4 )  A kéntartalmú vegyületekből víz hatására legtöbbször kénsav keletkezik.  A szulfátos korrózió általában térfogat növekedést okoz ami duzzadása révén fejti ki roncsoló hatását.

122 Széchenyi István Egyetem „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II. (TÉRFOGATNÖVEKEDÉST OKOZÓ KRISTÁLYOSODÁS)  A ható vegyület, oldat formájába felszívódik a pórusokba,  majd a betonban kikristályosodik.  A kristálynövekedés a beton szerkezetét roncsolja.  (Ez a folyamat játszódik le az építőkövek kristályosítási vizsgálata során, amikor is a korróziót mesterségesen hozzuk létre.)

123 Széchenyi István Egyetem „D” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ  A szerves vegyületek eredetük és vegyi összetételük szerint különbözőképpen hatnak a betonra:  A lenolaj, ricinusolaj, vaj, állati zsírok a beton Ca(OH) 2 -jával elszappanosodnak. Hosszabb ideig tartó behatásra a beton meglágyul.  Az ásványi olajok és zsírok, amelyek főtömegükben szén-hidrogénekből állnak (kenőzsírok, -olajok, petróleum stb.).  akkor károsak a betonra, ha az anyagok savtermészetű vegyületeket tartalmaznak, amelyek a kalcium-ionokkal sókat képezhetne, ami a beton elroncsolódásához vezet.  A savmentes ásványi olajok sem egészen hatástalanok. A betonba hatolva annak a tulajdonságait (pl. cementkő és adalékanyag tapadása) kedvezőtlenül befolyásolják.

124 Széchenyi István Egyetem A BETON KORRÓZIÓVÉDELME I. (AKTÍV VÉDEKEZÉS)  Az agresszív víz, olaj stb. elvezetése.  Az agresszív víz közömbösítése, ill. a víz agresszivitásának csökkentésére, pl.:  a savas hatást darabos mészkővel, dolomittal, égetett mésszel, mészhidráttal, mésztejjel és egyéb lúgoldatokkal.  szénsavhatás ellen a nagyobb cementadagolás is jó, mert több cementből a hidrolízis folyamán több Ca(OH) 2 szabadul fel, amely több szénsavat köt meg.  Biológiai védelem:  Ismeretesek olyan baktériumok, amelyek levegőmentes (anaerob) körülmények között a talajvízben levő szulfát-ion kénhidrogénjét (H 2 S) redukálják.

125 Széchenyi István Egyetem A BETON KORRÓZIÓVÉDELME II. (PASSZÍV VÉDEKEZÉS)  A megfelelő cementfajta megválasztása az agresszivitás mértékétől függően.  Számításba jöhetnek a kohósalak- portlandcementek és az S 54 jelű szulfátálló portlandcementek.  Vízzáró beton készítése.  Tömörítés, bedolgozás  Vízzáró felületi réteg kialakítása

126 Széchenyi István Egyetem BETONTERVEZÉS  A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE  A BETONTERVEZÉS FOGALMA  A BETONTERVEZÉS LEGFONTO- SABB KERÜLETI FELTÉTELEI  A BETONTERVEZÉS LÉPÉSEI

127 Széchenyi István Egyetem A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE  Betonszilárdság: a szabvány:  régen a 200x200 mm élhosszúságú kockán-,  majd a 150mm átmérőjű, 300 mm magas hengeren-,  végül a 150x150 mm élhosszúságú kockán mért 28 napos nyomószilárdságot tekintette, ill. tekinti.  A szabvány ma az utóbbi kettőt, a hengeren és a kis kockán mért nyomó-szilárdságot adja meg, pl. C25/30, ahol a 25 a hengeren, a 30 a kis kockán mért nyomószilárdságot jelöli.  A beton egyéb tulajdonságait is szokták jelölni, pl: C25/30-24/kk-f50-vz4  ahol a 24 a d max -ra-, a KK a konzisztenciára-, az f50 a fagyállóság-, míg a vz4 a vízzáróság fokozatára utal.

128 Széchenyi István Egyetem A BETONTERVEZÉS FOGALMA  A betontervezés egy előírt minőségű, ill. tulajdonságokkal bíró beton összetételének, azaz a betont alkotó adalékanyag, cement, víz, levegő arányainak meghatározását jelenti.  A betonösszetételen az 1 m 3 tömörített betonban levő alkotók mennyiségét értjük kg/m 3 -ben, ill.- liter/m 3 -ben.  A keverési arány a betonkeverék alkotóinak tömeg szerinti aránya a cement tömegéhez viszonyítva, azaz: aránya.

129 Széchenyi István Egyetem A BETONTERVEZÉS LEGFONTO- SABB KERÜLETI FELTÉTELEI  Tervezési szilárdság,  Cementminőség (cementfajta),  Minimális cementtartalom,  Adalékanyag minőség,  Megengedett maximális víz-cementtényező,  Friss beton maximális levegőtartalma,

130 Széchenyi István Egyetem A BETONTERVEZÉS LÉPÉSEI  I. Tervezési szilárdság meghatározása  II. Cementminőség kiválasztása  III. Víz-cementtényező számítása  IV. Víz-cementtényező redukálása  V. Cement és finomsági modulus számítása  VI. Vízmennyiség kiszámítása  VII. Levegő-tartalom meghatározása  VIII.Adalékanyag közelítő számítása  IX. Redukált vízmennyiség kiszámítása  X. Adalékanyag pontos számítása  XI. Frissbeton testsűrűségének számítása

131 Széchenyi István Egyetem 131 I. Tervezési szilárdság meghatározása  A tervezendő átlagos kockaszilárdság (R terv):  R nom a „B” minősítési érték „C”-ben kifejezve,  k a szilárdság eloszlásától függő tényező,  t a minősítéshez használt próbakockák számától függő tényező,  s a betonozó helyre jellemző szórás.  k, t, és s értékeit a szabvány írja elő.

132 Széchenyi István Egyetem 132 R nom, k és t MEGHATÁROZÁSA A próbatestek száma (n) >41 t2,281,791,771,751,731,721,711,701,691,681,645 R nom C8C10C12C16C20C25C30C35 R terv 9,012,014,019,024,028,033,038,0 Áll. nyomó szilárdság N/mm k0,770,810,870,921,001,081,191,271,31

133 Széchenyi István Egyetem 133 „ s” MEGHATÁROZÁSA  A betonszilárdság szórása „s” a munkahely típusának függvényében az ábra szerint történik.

134 Széchenyi István Egyetem 134 II. Cementminőség kiválasztása Cement minőség Cementminőség megválasztása a beton átlagszilárdsága (N/mm 2 ) függvényében 5,07,010,014,020,028,040,056,0 25esetleg 35esetleg 45esetleg 55esetleg

135 Széchenyi István Egyetem 135 III. Víz-cementtényező számítása  A Palotás-képletből:  R terv a tervezési szilárdság;  x a víz-cementtényező;  A a cement fajtától és a betonkészítés körül- ményeitől-;  B a cement minőségétől függő állandó,  „A” és „B” értékeit normál kavicsbetonok esetén a táblázat szerint kell felvenni,  Az x max értékét szabvány maximálja (alsó táblázat). Cement nyomószilárdsága AB 55027,5 0, , , ,5 Környezeti hatások ill. rendeltetés és igénybevétel Víz-cementtényező (v/c) Nagytömeg űszerk ezet Karcsú szerke zet Vasbeton korrózióvéde lem 0,70,70 Fagyhatás0,700,55 Fagyhatás0,550,50 Szélsőséges0,500,45 Vízzáró beton0,70

136 Széchenyi István Egyetem 136 IV. Víz-cementtényező redukálása  A redukálás az összefüggés alapján történik, ahol:  x = víz-cementtényező,  x 0 = redukált víz- cementtényező,  h k = konzisztenciától-,  h c = cement minőségétől-,  h a = d max -tól függő tényező. h k értékei Földnedves konzisztencia esetén1,00 Kissé képlékeny konzisztencia es1,15 Képlékeny konzisztencia esetén1,25 Folyós konzisztencia esetén1,35 h c értékei 550 pc használata esetén1, pc használata esetén1,0 350 pc használata esetén1, pc használata esetén1,07 h a értékei Ha d max = 8 mm, akkor0,95 Ha d max = 16 mm, akkor0,98 Ha d max = 24 mm, akkor1,00 Ha d max = 32 mm, akkor1,02 Ha d max = 63 mm, akkor1,07

137 Széchenyi István Egyetem 137 V. Cement és a finomsági modulus számítása  Palotás-féle összefüggésből:  m c a cement tömege  m az adalékanyag finomsági modulusa.  Ebből a képletből az: m 0 = 2,66 lgd max + 2,2 + 0,0028c összefüggés segítségével próbálgatással  m c  Ellenőrizni kell, hogy a kapott (m c ) cementmennyiség kielégíti-e a szabványban közölt minimális cementigényt (c min ).

138 Széchenyi István Egyetem 138 A minimális cementtartalom Az adalékanyag maximális szemnagysá ga Az előírt legkisebb cementtartalom kg/m 3 ha az adalékanyag I. osztályúII. osztályúI. osztályúII. osztályú időjárásnak kitett szerkezetidőjárástól védett szerkezet

139 Széchenyi István Egyetem 139 VI. Vízmennyiség kiszámítása  A cementmennyiség (m c ) és a víz- cementtényező (x) ismeretében a szükséges vízmennyiség: x=v/c v = c x összefüggésből számítható.

140 Széchenyi István Egyetem 140 VII. Levegő-tartalom meghatározása  A levegőt nem tervezzük, hanem betonminőség függvényében a tömörítés mértékét írjuk elő.  A levegő térfogata a beton minősége és konzisztenciája függvényében l=0,0-8,0% lehet, tehát 0-80 l-re tehető m 3 –ként.  (N/mm 2 ) A beton konzisztenciája FNKKKF

141 Széchenyi István Egyetem 141 VIII.Adalékanyag közelítő számítása  A cement (c), a víz (v) és a levegő (l) mennyi- ségének - és az alkotó- anyagok sűrűségének ismeretében az adalék- anyag mennyisége 1m 3 - re (1000 l-re) közelítőleg az: összefüggésből kifejezhető. a) cementek:S pc 3,20 g/cm 3 S pc S pc 3,15 g/cm 3 S100; 350 kspc pc; 450pc; 550 pc 3,10 g/cm kspc 20; 450 ppc 10; 350ppc 10 3,05 g/cm kspc 20 3,00 g/cm ppc 20 2,95 g/cm ppc 20 2,90 g/cm ppc 20 b) adalékanyagok: Folyami homok és kavics 2,60-2,65 g/cm 3 Tömött mészkő2,60-2,80 g/cm 3 Bazalt2,90 g/cm 3 Andezit2,20-2,80 g/cm 3

142 Széchenyi István Egyetem 142 IX. Redukált vízmennyiség számítása  A következő lépésben kiszámítjuk az „m” finomsági modulus eléréséhez szükséges adalékanyag frakció részarányait, pl. 0-1, 1-4 és 4-d max határokkal.  Feltételezzük, hogy a homok víztartalma kb. 4%, a kavicsé 0,5%, (v nedv. ).  Kiszámítjuk literben és ennek megfelelően korrigáljuk a keverővíz mennyiségét: v red = v- v nedv

143 Széchenyi István Egyetem 143 X. Adalékanyag pontos számítása  Ahány liter vízzel redukáltuk a keverővíz mennyiségét, adalékanyagból annyival kg-mal többet kell adagolni.  A többletet frakciónként, azok arányában kell visszaadni.

144 Széchenyi István Egyetem 144 XI. Frissbeton testsűrűségének számítása A frissbeton testsűrűsége:

145 Széchenyi István Egyetem AZ ÉPÍTŐFÉMEK  4.1. A fémek kristályosodása  4.2. Az ötvözetek  4.3. A szín fémek és ötvözetek lehűlési görbéi  4.4. A kétalkotós szilárd oldat állapotábrája  4.4. A vas-szén ötvözetek egyensúlyi állapota  4.5. A vas-szén ötvözetek átalakulása a hűtés sebességének függvényében  4.6. A vas és az acél hőkezelése  4.7. Az acél alakítása  4.8. Az acél technológiai próbái

146 Széchenyi István Egyetem A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA I.  A fémek kristályos szerkezetű anyagok. A kristályosodásuk során leggyakrabban kialakuló térrács a köbös térrács.  Megjelenési formái: a primitív-, a térközepes- és a lapközepes köbös térrács (a 1 a 2 és a 3 ábra).  De lehet tetragonális (b.) és hexagonális (c. ábra) is.

147 Széchenyi István Egyetem A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA II. (kristályosodási képesség)  Kristályosodási képesség: mérőszáma az olvadék térfogatának egységében az időegység alatt keletkezett csírák száma, (db/cm 3 sec).  A kristályosodó képességre a lehűlés sebessége, döntő hatású, lásd az ábrán.

148 Széchenyi István Egyetem A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA III. (kristályosodási sebesség)  A kristályosodás sebessége: a kristály időegységben bekövetkező lineáris növekedése, egysége a cm/sec.  A lehűlés sebességének nincs döntő szerepe a kristályosodás sebességére.

149 Széchenyi István Egyetem AZ ÖTVÖZETEK  Ötvözet: olyan, legalább látszatra egynemű, fémes természetű anyag, amely két vagy több fém összeolvasztása vagy egymásban való oldása útján kapható.  Ötvözetet elsősorban fémek-, de metalloid elemek is alkothatnak.  Két vagy több fémből, ill. metalloid elemből alkotható ötvözetek összességét ötvözet- rendszernek nevezik.  Ezek száma igen nagy, kereken 90 fémtermészetű és metalloid elemből 4000 kétalkotós, háromalkotós és több millió négyalkotós ötvözetrendszer származtatható.

150 Széchenyi István Egyetem A SZÍN FÉMEK ÉS ÖTVÖZETEK LEHŰLÉSI GÖRBÉI (végtelen lassú hűtés esetén)  Amorf- és kristályos anyag lehülési görbéi:  Ötvözet- és a vas- szén ötvözetek lehűlési görbéi:

151 Széchenyi István Egyetem A KÉTALKOTÓS SZILÁRD OLDAT ÁLLAPOTÁBRÁJA I.  A kristályosodás egy meghatározott, de általában nem a tiszta alapfém olvadáspontjának hőmérsékletén indul meg.  Ilyenkor nem egy tiszta fém kristályosodik, hanem az ötvözők alkotta valamilyen, az alkotó fémekétől eltérő rácsméretű vegyes kristályok keletkeznek.  Az első lépcső a lehűlési görbén a kristályosodás kezdetét jelenti (liqidus hőmérséklet), a második vízszintes szakasz pedig a kristályosodás befejeződését jelenti, és solidus hőmérsékletnek nevezik.

152 Széchenyi István Egyetem A KÉTALKOTÓS SZILÁRD OLDAT ÁLLAPOTÁBRÁJA II.  Állapotábra szerkesztés: a két fém ötvözeteinek olyan sorozatát kell elkészíteni és vizsgálni, amelyben az ötvözetek alkotórészeinek mennyisége pl. 10% -onként változik.  Az így kapott lehűlési görbékből, az ábrán látható módon szerkeszthető meg az ötvözet állapotábrája.

153 Széchenyi István Egyetem A KÉTALKOTÓS EUTEKTIKUS ÖTVÖZET ÁLLAPOTÁBRÁJA  Abban az esetben, ha a két alkotó olvadt állapotban minden-, szilárd állapotban egyáltalán nem oldódik egymásban és vegyületet sem alkot, az ábrán látható állapotban alakul ki.

154 Széchenyi István Egyetem A VAS-SZÉN ÁLLAPOTÁBRA  ferrit: tiszta -vas, leglágyabb szövetelem;  cementit: vaskarbid, leg- keményebb szövetelem, nehezen munkálható, rideg;  perlit: cementitből és ferritből álló szövet, szívós, lágy, jól megmunkálható;  ausztenit: nagy szénoldó képességű (max. 2,1%) - vas krisztallit.  lédeburit: ausztenitből és cementitből álló 4,3% széntartalmú eutektikum. Kemény, rideg szövetelem.

155 Széchenyi István Egyetem A VAS-SZÉN ÖTVÖZETEK ÁTALAKULÁSA A HŰTÉS SEBESSÉGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN I.  A felmelegítés sem a lehűtés nem végtelen lassú. A hűtési sebesség függvényében az egyensúlyi állapothoz képest jelentős eltérések mutatkoznak.  Martensit: vaskarbid szilárd oldata  - vasban amely akkor keletkezik, ha a hűtés sebessége (°C/sec) egy un. kritikus sebességnél nagyobb. Ekkor a  - vasból  - vas lesz, és a bennmaradó szénatom a szabályos rácsot tetragonálissá torzítja.  (A martensites szövetszerkezet rideg, kemény, nagyszilárdságú. Az edzés célja a martensites szövetszerkezet kialakítása.)

156 Széchenyi István Egyetem A VAS-SZÉN ÖTVÖZETEK ÁTALAKULÁSA A HŰTÉS SEBESSÉGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN II.  Kritikus lehűlési sebesség: annál nagyobb, minél kisebb a széntartalom.  A C<0,2%-os acélokban martensites szövetszerkezetet nem keletkezhet.  A nagyon lassú és a nagyon gyors lehűtés között átmeneti szövetelemek keletkeznek: (perlit sorbit, troostit, bainit)

157 Széchenyi István Egyetem A VAS ÉS AZ ACÉL HŐKEZELÉSE  FESZÜLTSÉGCSÖKKENTÉS  A NORMALIZÁLÁS  ÚJRAKRISTÁLYOSÍTÁS  AZ EDZÉS  NEMESÍTÉS  PATENTOZÁS  KÉRGESÍTŐ HŐKEZELÉS

158 Széchenyi István Egyetem 158 A HŐKEZELÉSEK CÉLJA, ELVE  A hőkezelés célja: a vas – szén ötvözetek tulajdonságainak előnyös átalakítása.  Alapelve: az olvadáspontnál kisebb hőmérsék- letre való felfűtés, adott hőmérsékleten tartás, majd adott sebességű lehűtés kombinációjával a kívánt szövetszerkezet létrehozása.  A hőkezelési eljárások az állapotábra alapján követhetők nyomon.

159 Széchenyi István Egyetem FESZÜLTSÉGCSÖKKENTÉS  Feszültségcsökkentés: meleg- és hideg alakítás, ill. öntés után az anyagban vissza- maradt belső feszültségek csökkenthetők hőkezeléssel.  A munkadarabot az anyag összetételétől és az uralkodó feszültség nagyságától függően °C hőmérsékletűre felmelegítik,  2 órán át ezen a hőmérsékleten tartják, majd onnan kivéve kvarchomokba, meleg hamuba, izzított faszénbe vagy kokszdarába helyezve lassan lehűtik.  Ha a hűtés nem elég lassú, akkor újabb feszültségek keletkezhetnek.

160 Széchenyi István Egyetem A NORMALIZÁLÁS  A normalizálás célja: a túlhevítetten öntött, kovácsolt vagy sajtolt acélok egyenletes és finom szövetszerkeze-tének az elérése. Normalizálással az acél szilárdsági tulajdonságai javíthatók.  Normalizálás: az acélt °C-kal a GSE vonal fölé melegítik, majd az anyag teljes átmelegedése után huzatmentes helyre kitéve, szobalevegőn lehűtik.  Az acélt csak annyi ideig szabad a GSE vonal fölötti hőmérsékleten tartani, amíg az -vas - vassá alakul át,(5-10 perc).  Hosszabb hőntartás szövetdurvulást eredményez.

161 Széchenyi István Egyetem ÚJRAKRISTÁLYOSÍTÁS  Ha hidegalakítások után az acél kristályai nagymérvű maradó alakváltozást szenvednek és megkeményedhetnek.  További hidegalakításuk csak újrakristályosítás után lehetséges.  Újrakristályosítás: célja kettős:  A hidegalakítás folytán deformálódott, elnyúlt kristályok helyreállítása,  az anyagban keletkezett feszültségek kiküszöbölése.  Az újrakristályosítási hőmérséklet °C. A hőntartás időtartama 2-5 óra, annál rövidebb, minél nagyobb a hőmérséklet.  Ha az újrakristályosítás nem elégséges a szövet- szerkezet rendbe hozására, akkor normalizálást kell alkalmazni.

162 Széchenyi István Egyetem AZ EDZÉS  Az edzés célja: nagy keménységű martensites szövet-szerkezet előállítása.  Végrehajtása: az acélt felmelegítik a GSK vonal fölé 30-50°C-kal, majd a kritikus sebességnél nagyobb sebességgel lehűtik.  A hideg nyugodt levegőn is megedződő acélt önedző acélnak nevezik.  Gyakorlatilag csak a 0,3%-nál nagyobb széntartalmú acélokat lehet edzeni.  Az erősen edzett acél üvegszerűen kemény és rideg.  Szükség esetén az edzés művelete után még más hőkezelési eljárást, pl. megeresztést, kell alkalmazni.

163 Széchenyi István Egyetem A MEGERESZTÉS  Megeresztés: az edzett acélokban a martensites állapottal járó keménység és ridegség csökkentése °C-on.  A megeresztés hatékonysága függ:  a hőmérséklettől,  a hőntartás időtartamától (2-6 óra),  majd az ezt követő lassú lehűtéstől.  A nemesíthető acélok széntartalma általában nagyobb 0,3%-nál.

164 Széchenyi István Egyetem A NEMESÍTÉS  Nemesítés: az acél edzése és az utána következő megeresztés együttesen.

165 Széchenyi István Egyetem A PATENTOZÁS  Patentozás: a 0,45-0,80% széntartalmú ötvözetlen acélhuzalok (feszítő huzalok) izometrikus edzése, amellyel a henger- huzalt hideghúzásra alkalmas szövetűvé teszik.  A patentozás során a huzalt 900°C-ra felhevítik, majd ólom, só vagy légfürdőben gyorsan °C-ra hűtik, és addig tartják ott, amíg az acél szövetszerkezete finom perlitessé nem alakul át.

166 Széchenyi István Egyetem KÉRGESÍTŐ HŐKEZELÉSEK  Kérgesítés= kéregedzés: az acél felületén 0,4- 4 mm vastag kopásálló kemény kéreg létrehozása.  A kérgesítés módszerei két csoportba sorolhatók:  Termokémiai eljárások: az acél felületének vegyi összetételét változtatják meg (kéregötvözés) és közben az alapanyag nem edzhető.  Felületi hőkezelés: a felületi réteg vegyi összetétele változatlan marad (felületi edzés). Ez esetben az alapanyagnak edzhetőnek kell lennie.  A kérgesítés módszerei: cementálás, láng- edzés, nagyfrekvenciás edzés és a fémekkel való kérgesítés.

167 Széchenyi István Egyetem AZ ACÉL ALAKÍTÁSA  AZ ALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁBAN  FONTOSABB KÉPLÉKENY- ALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK  A KÉPLÉKENY ALAKÍTÁS MÓDSZEREI  HIDEGALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  MELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  FÉLMELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  AZ ÖNTÉS

168 Széchenyi István Egyetem AZ ALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁBAN  Az acél alakítása lehet: forgácsolásos és forgácsolás nélküli, un. képlékeny alakítás.  Forgácsolásos alakítás: nem változik meg az acél szövetszerkezete, de a kiindulási anyag térfogata csökken.  Képlékeny alakítás: az acél térfogata az alakítás előtt és az alakítás után azonos marad, de a fém szerkezetében változás következik be.  Képlékenyen csak az a fém alakítható, amelynek az alakítás hőmérsékletén jelentős nyúlása van.  Ezért alakítható képlékeny alakítással az acél, de nem alakítható az öntöttvas.

169 Széchenyi István Egyetem FONTOSABB KÉPLÉKENY- ALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK  Kovácsolás: adott vastagságú fémdarabot kalapáccsal (kézi v. gépi) addig ütnek, amíg annak alakja megváltozik. Melegen a legtöbb fém kovácsolható.  Sajtolás: az ütéseket egyenletesen ható nyomó- erő helyettesíti.  Hengerlés: a fémet két, ellentétes irányban forgó henger között vezetik át. A henger alakja szerint lemezt vagy idomacélt kapunk.  Húzás: az előhengerelt acélt hideg állapotban kis keresztmetszetű negatívon (kaliberen) húzzák át, amitől a keresztmetszet bizonyos mértékű csökkenése következik be.

170 Széchenyi István Egyetem A KÉPLÉKENY ALAKÍTÁS MÓDSZEREI  Hidegalakítás ( C)  Fél-meleg alakítás ( C)  Melegalakítás (T > C )

171 Széchenyi István Egyetem HIDEGALAKÍTÁS  Hidegalakítás: C –on végzik, újrakristályosodás nincs.  Az alakítás közben az acélban bekövetkező változások az alakítás után is megmaradnak.  Az alakítás után a krisztallitok síkjai az alakító erők irányába dőlnek. Ezt a rendezettségüket meg is tartják, azaz a hidegen alakított anyagok – az alakítás mértékétől függően - anizotrópok.  A hidegalakításnak az acél mechanikai tulajdon- ságaira kifejtett hatása a felkeményedés.  A felkeményedés az alakváltozással szemben kifejtett ellenállás növekedését és az alakváltozó képesség csökkenését jelenti.

172 Széchenyi István Egyetem 172 HIDEGALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  Hidegalakítási módszerek: húzás, hengerlés, élhajlítás, csavarás, rovátkolás, hullámosítás.  Húzás és hengerlés esetén a hideg alakítás várható hatását:  a húzás (hengerlés) szöge (hengerátmérője)  a húzás (hengerlés) sebessége és  az egy munkamenetben alkalmazott fogyás (%-ban) határozza meg.

173 Széchenyi István Egyetem MELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  Melegalakítás: T>900°C-on, (újrakristályosodás feletti hőmérsékleten) végzik, így az acél tulajdonságai nem változnak.  (mivel ezen a hőmérsékleten a keményedés is, és a keményedéssel járó változások is megszűnnek.)  A folyamat szakaszai: a lágyulás, az újrakristályosodás és a szemcsenövekedés.  Lágyulás: az acél tulajdonságai a kristályszerkezet átalakulása nélkül változnak meg.  Újrakristályosodás: a képződő szemcsék a hőmérséklet növelése és a hőntartás időtartamának függvényében változhatnak.  Szövetdurvulás: fenti folyamat során a krisztallitiok a szomszédos krisztallitokat magukba olvaszthatják.

174 Széchenyi István Egyetem FÉLMELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK  Fél meleg alakítás: °C hőmérsékleten hajtják végre. Ebben az esetben újrakristályosodás csak részben következik be.  A meleg- és a félmelg-alakítás leggyakoribb módjai:  kovácsolás,  sajtolás,  hengerlés.

175 Széchenyi István Egyetem AZ ÖNTÉS  Az öntés: a folyékony fémet egyszerűbb, vagy bonyolultabb öntőformába öntik. Megdermedés után felvett alakja más alakítási műveletekkel rendszerint nem módosítható.  Két módja szokásos:  feslő öntés: amikor minden formába a saját felöntő helyén keresztül öntik be az olvadt fémet;  alsó öntés: vagy emelkedő öntés, amikor a beöntő tölcséren és az alsó elosztó csatornákon keresztül öntik ki a formát.

176 Széchenyi István Egyetem AZ ACÉL TECHNOLÓGIAI PRÓBÁI  Hajlító próba: a mintadarabot egy megadott átmérőjű tüske körül, adott szögben meghajlítják. A vizsgált acél nem megfelelő, ha húzott oldalán felreped, vagy bármi- nemű káros elváltozás következik be, (a. ábra).  Hajtogató vizsgálat: vékony lemezek és huzalok vizsgálata során a mintát egyik végén befogják, majd a kiálló véget ±90°-kal jobbra, majd balra hajtogatják. A hajtogatási számot az a hajtogatás jelenti, amelyiknél a próbatest még nem tört el, (b. ábra).

177 Széchenyi István Egyetem AZ ÉPÍTŐFA  5.1. A FA FIZIKAI TULAJDONSÁGAI  5.2. A FA MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI  5.3. A FA EGYÉB TULAJDONSÁGAI  5.4. ÉPÍTŐFÁK ÉS FATERMÉKEK  5.5. KAPCSOLÓSZEREK  5.6. ANYAGJELLEMZŐK

178 Széchenyi István Egyetem A FA FIZIKAI TULAJDONSÁGAI  HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK  A FA ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA  A FA TESTSŰRŰSÉGE ÉS SŰRŰSÉGE  A FA HŐTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI  A FA HANGTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI  ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK

179 Széchenyi István Egyetem HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK  A nedvességtartalom: a sejtfalakban levő kötött- és a sejtüregekben levő szabad víz együttes mennyisége, ( %-ban).  A fa vízfelvevő képessége: nedvesség-tartalom felső határát jelenti. A fát kiszárítjuk, majd vízben tároljuk mindaddig, amíg vizet vesz fel. A vízfelvétel mértékét a kiszárított fa tömegére vonatkoztatjuk.  A fa nedvességi egyensúlya: száraz levegőn a fa vizet ad le, a száraz fa a nedves levegőből vizet vesz fel. Akkor van nedvességi egyensúlyi állapot, ha sem vízfelvétel, sem vízleadás nincs.

180 Széchenyi István Egyetem A FA ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA  Ha a fa vizet veszít, akkor méretei csökkennek, zsugorodik, ha vizet vesz fel méretei nőnek, dagad.  A zsugorodás és a dagadás azonos jelenségre, a higroszkóposságra vezethető vissza.

181 Széchenyi István Egyetem A FA TESTSŰRŰSÉGE ÉS SŰRŰSÉGE  A fákat a testsűrűség szerint nevezhetjük:  nagyon nehéz fának (som, cser, gyertyán, eper, melyeknek testsűrűsége kg/m3),  nehéz fának (akác, vadkörte, bükk, kőris, tölgy, szil, dió, vörösfenyő, melyeknek testsűrűsége kg/m3),  könnyű fának (fűz, hárs, vadgesztenye, éger, fehér- és rezgőnyár, egyéb fenyők, melyeknek testsűrűsége kg/m3),  nagyon könnyű fának (kanadai és feketenyár, cédrus, melyeknek testsűrűsége kg/m3).  Testsűrűségen minden esetben a 15%-os légszáraz fa nedvességtartalmára vonatkoztatott értékét értjük.

182 Széchenyi István Egyetem A FA HŐTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI  A fenyőfa hőtágulási együtthatója rostokkal párhuzamosan kb. ötöde- tizede mint rostokra merőlegesen.  A fa rostokra merőlegesen kiváló hőszigetelő anyag.  25% nedvességtartalmú fa hővezetési tényezője a légszárazéhoz képest kb. 40%-kal nő meg.  Amíg a testsűrűség 400-ról 800 kg/m 3 -re nő, addig a hővezetési tényező megkétszereződik.  A fafélék lobbanáspontja °C, égéspontja °C.

183 Széchenyi István Egyetem A FA HANGTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI  Hangszabályozás szempontjából a kísérletek azt mutatták, hogy a faanyag rostokkal párhuzamos irányban jó hangvezető, míg rostokra merőleges irányban jó hangszigetelő.

184 Széchenyi István Egyetem ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK  A faanyag kiszárított állapotban elektromos szigetelő. Elektromos vezetőképessége a rosttelítettségi határig közel lineárisan változik.  Ezen alapszik az elektromos fanedvesség mérés elve.

185 Széchenyi István Egyetem A FA MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI I.  A fa mechanikai (szilárdsági és alakváltozási tulajdonságait) meghatározzák a:  fa alkata, fajtája, hibái, betegségei, a faméretek, a terhelés és igénybevétel fajtája, a fa nedvességtartalma, testsűrűsége, a környező levegő nedvességtartalma és hőmérséklete, a terhelőerők és a rostok iránya által bezárt szög, a terhelés időtartama, (fafeszültség-módosító tényezők)

186 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK I. (ROSTOK ÉS ERŐ IRÁNYA)  A rostok és az erő iránya közötti szöghöz tartozó axiális határfeszültséget a fenti módon kell számításba venni:  ahol  az erő és a rostirány közötti szög, σ H a rostokkal párhuzamos hajlító, húzó, nyomó, σ H (r) a rostokra merőleges hajlító, húzó, nyomó feszültség.

187 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK II. (NEDVESSÉGTARTALOM)  A határfeszültségek u = 15%-nál adottak.  A nedvességtartalomtól függően (max. 30%-ig) határfeszültség csökkenést kell figyelembe venni.  A csökkentő tényező: k u = 1 - (u – 15) 0,02 ahol u értéke százalékban értendő.

188 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK III. (TERVEZETT ÉLETTARTAM)  Ha a tervezett létesítmény élettartama t < 50 év, akkor a megadott határfeszültségeket k t szorzóval kell számításba venni:  Ha0 < t ≤ 6 óra  k t = 1,40  6 < t ≤ 24 óra  k t = 1,30  24 óra < t ≤ 5 év  k t = 1,20  5 év < t ≤ 15 év  k t = 1,10  15 év < t ≤ 50 év  k t = 1,00  50 év < t  k t = 0,50

189 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK IV. (KERESZTMETSZETI MÉRET)  Ha a tervezett elem legkisebb keresztmetszeti mérete, illetve keresztmetszeti területe kisebb a szerkesztési szabályokban előírt legkisebb méretektől (vastagság 24mm, keresztmetszeti terület 2400 mm 2 ) a határfeszültséget csökkenteni kell.  A km. csökkentő tényező a kedvezőtlenebb eltérés %- os nagyságával egyenlő csökkentést eredményezzen.  A legkedvezőtlenebb eltérés k m = 0,75 lehet.  ha a középátmérő 200 mm, vagy annál nagyobb, és a sudarasodás legfeljebb 10 mm, akkor k m = 1,10.  ha a középátmérő legalább 150 mm és a sudarasodás legfeljebb 10 mm, akkor k m = 1,05

190 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK IV. (TALPNYOMÁS)  Az ábrán vázolt oszlop alatt a talpgerendában ébredő rostokra merőleges nyomó határfeszültséget:  tényezővel szabad számításba venni.  k p max. 1,3 értékkel vehető figyelembe.

191 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK V. (VÍZGŐZ HATÁSA)  Vízgőznek tartósan kitett szerkezetek esetén (90% relatív páratartalom felett) a k u mellett a határfeszültségeket:  k g = 0,9 szorzóval kell figyelembe venni.

192 Széchenyi István Egyetem FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK VI. (VÍZSZINTINGADOZÁS)  A vízszintingadozásnak kitett telítetlen szerkezetek határfeszültségeit a 30% nedvességtartalomhoz tartozó csökkentésen túl, további k v = 0,8 szorzóval kell számítani.

193 Széchenyi István Egyetem ASZFALTOK  6.1. AZ ASZFALT DEFINÍCIÓJA, ÖSSZETÉTELE  6.2. ASZFALTKEVERÉKEK  6.3. ASZFALTBURKOLATOK  6.4. ASZFALTKEVERÉKEK TERVEZÉSE ÉS GYÁRTÁSA  6.5. ÖNTÖTTASZFALT BURKOLATOK

194 Széchenyi István Egyetem AZ ASZFALT DEFINÍCIÓJA, ÖSSZETÉTELE  Aszfalt: építőanyag-keverék, amelyben különböző ásványi adalékanyag-szemcséket bitumen vagy bitumenalapú kötőanyag von be, és ragaszt és össze.  Az adalékanyag nagyobb szemcséi a szilárdságot-, a kisebb szemcsék a habarcsszerű kitöltést biztosítják.  Az adalékanyag: zúzott-homok, zúzott-kő, zúzalék, természetes homok, homokos kavics.  Töltőanyag: a mészkőliszt amely a burkolatban stabilizáló és hézagkitöltő szerepet tölt be.  Kötőanyaga: a bitumen, (esetleg hígított bitumen).  Az aszfalt beépítve a hengerlés és a forgalom hatására tömörödik be.

195 Széchenyi István Egyetem ASZFALTKEVERÉKEK  A meleg kötőanyaggal kevert meleg adalékanyagok kedvező tulajdonságai:  melegen jól bedolgozható,  kihűlve megszilárdul, így jó teherviselő és rugalmas,  tömör és jó vízzáró,  kopásellenálló,  időáló,  esztétikus.  A hidegaszfalt-keverékek kedvező tulajdonságai:  környezetkímélő,  hidegen bedolgozhatók,  az előállítás és bedolgozás időben szétválasztható.

196 Széchenyi István Egyetem ASZFALTBURKOLATOK I.  Az aszfaltok sokféle változata különböztethető meg:  az aszfalt anyagának összetétele és jellege-,  előállítási módja-,  a beépítés módja,  a burkolatszerkezetben elfoglalt helye-  teherviselő képessége szerint.

197 Széchenyi István Egyetem ASZFALTBURKOLATOK II.  A kevertaszfaltok csoportosíthatók bedolgozásuk szerint:  hengerelt-  öntött-aszfaltokra.  Eszerint az aszfalt lehet:  után-tömörödő,  tömör.  Az előállítás technológiája szempontjából lehet:  permetezéssel-,  keveréssel-  habarcsosítással (keverés közben is melegítve) előállított aszfaltok.

198 Széchenyi István Egyetem UTÁNTÖMÖRÖDŐ ASZFALTOK I.  Lehetnek permetezéses- és kevert, utántömörödő aszfaltburkolatok  Permetezéses után-tömörödő bitumenes burkolatok:  Ezek az aszfaltburkolat egy építési és egy ún. „aszfaltosodási” folyamatnak az eredménye. A keverés nélkül készülő burkolatok esetében az adalékanyag – ez esetben inkább kőváz és kiékelő anyag – és a bitumenes kötőanyag az úttükörben kerül egymással kapcsolatba, rétegenként egymásra szórva, illetve permetezve.  A keverés nélküli aszfaltok kötőanyaga általában a hígított bitumen. Ezeknél a burkolatoknál a kőváz lassan éri el a teljes tömörséget a forgalom hatására.

199 Széchenyi István Egyetem UTÁNTÖMÖRÖDŐ ASZFALTOK II.  Kevert, utántömörödő aszfaltburkolatok:  Hideg vagy félmeleg eljárással – hígított bitumennel, vagy egyéb bitumen alapú kötőanyaggal keveréssel előállított aszfaltanyagból készítik.  Nem kell az aszfaltosodás idején tartós utókezelési munkát végezni, mert az gyorsan bekövetkezik. Ezek a burkolatfajták is kis és közepes forgalomra alkalmasak.  Az utántömörödő – vagy makadám rendszerű – aszfaltok olyan összetételűek, hogy a készítésük során a hengerrel való tömörítés ellenére sem válnak végleges tömörségűvé, hanem a forgalom tömöríti be.  Az utántömörödő és tömör aszfaltrétegek különböző teherviselő képességűek, melyet a pályaszerkezet méretezése és tervezése során figyelembe kell venni.

200 Széchenyi István Egyetem TÖMÖR ASZFALTOK  A tömör – beton rendszerű – aszfalt olyan összetételű, melegen kevert aszfalt, amely beépítése során hengerlés hatására éri el a végleges tömörség 95–100% - át.  A meleg kevertaszfaltok lényeges vonása a bedolgozás módja, melynek alapján az aszfaltkeverékeket felosztják:  hengereltaszfaltokra, és  öntöttaszfaltokra.  A bedolgozhatóság az aszfalt leglényegesebb összetevőit és arányait meghatározza.  Az öntöttaszfaltok csoportja lényeges eltérő vonásokat mutat nemcsak a bedolgozás módja tekintetében, hanem a keverés technológiája szerint is.

201 Széchenyi István Egyetem ÖNTÖTTASZFALT BURKOLATOK  Az öntöttaszfalt burkolatok a hengerelt aszfaltburkolatokétól eltérő tulajdonságaikkal jellemezhetők:  az öntöttaszfalt lényegesen több habarcsot tartalmaz,  kötőanyagként igen kemény bitument alkalmaznak,  készítése tartósabb keverést, főzést igényel,  az öntöttaszfalt nem tartalmaz szabad hézagot,  bedolgozása C feletti hőmérsékleten öntéssel történik,  élettartama felülmúlja bármelyik más aszfaltburkolat élettartamát.

202 Széchenyi István Egyetem ASZFALTTÍPUSOK ÖSSZEFOGLLÁSA

203 Széchenyi István Egyetem ASZFALTKEVERÉKEK TERVEZÉSE I.  Aszfaltkeverék tervezés: az adott aszfaltfajta készítéséhez szükséges alapanyagok részarányának meghatározása.  Az aszfalt tervezése három lényeges részből áll:  az aszfalt kővázának megtervezése,  a kővázhoz szükséges bitumenmennyiség meghatározása,  a részletes technológiai utasítás keverési előírás elkészítése.  Az aszfaltkeverés általános érvényű előírásait technológiai utasításban rögzítik.

204 Széchenyi István Egyetem ASZFALTKEVERÉKEK TERVEZÉSE II.  A keverési előírás részletesen megadja az:  adalékanyagok előadagolásának arányait (sebességét),  alkalmazott rosták méretét és a szétosztályozott anyagok egy keverési adaghoz szükséges tömegét,  a töltőanyag bemérendő tömegét,  a keverékben előírt bitumen tömegét,  a keverési időket,  betartandó hőmérsékleteket stb.

205 Széchenyi István Egyetem MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS  7.1. A MINŐSÉG  7.2. SZABVÁNYOK, SZABVÁNYOSÍTÁS  7.3. A MINŐSÉG GAZDASÁGI HATÁSAI  7.4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FOLYAMATA, SZEREPLŐI  7.5. A MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓK  7.6. ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉS VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK

206 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG  Minőség:a sikeres üzlet egyik feltétele, a nyereség elérésének egyik legfontosabb eszköze.  A MINŐSÉG JELENTÉSE  A MINŐSÉG ÉRDEKELTJEI  TERMÉKELLENŐRZÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

207 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG JELENTÉSE  A minőség jelentése: egy termék vagy szolgáltatás meg kell feleljen a rá vonatkozó követelményeknek.  A követelményt előírhatja szabvány, vagy meghatároz-hatja a vevő, de a szolgáltatás v. a termék meg kell, hogy feleljen az így meghatározott specifikációknak.  A rendeltetésnek való megfelelés követelménye is alapvető. A vevő a terméket meghatározott célra kívánja felhasználni, és a vásárolt dolognak erre a célra meg kell felelnie.  A specifikáció tehát a termék vagy szolgáltatás jellemzőit,  a rendeltetésre való alkalmasság pedig a vevői igényeket határozza meg.

208 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG ÉRDEKELTJEI  A gazdasági ügyletek két szereplője, az értékesítést végző vállalat (termelő, szolgáltató, az ügyletre vonatkozó szerződés kötelezettje) és a vevő (megrendelő, megbízó, az ügyleti szerződés jogosultja) érdekelt a megfelelő minőségben.  E két kategóriába mindenki beletartozik, mert mire az alapanyagokból a végső fogyasztásra alkalmas termék vagy szolgáltatás lesz, számos ügylet jön létre. A minőség már csak az érdekeltek nagy száma miatt is közérdeknek tekinthető.

209 Széchenyi István Egyetem TERMÉKELLENŐRZÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS  A minőségi gondolkodás a termelési módok és a termelési körülmények változásával összhangban fejlődött.  A mesterek és a céhek által meghatározott korszakban önellenőrzés volt a jellemző.  A manufaktúrák és a tömegtermelés korai szakaszában a minőséget utólag ellenőrizték.  A termék minőségének folyamatos ellenőrzése mára már külön szakterületté vált, amit a tömegtermelés méretei, sorozatnagyságai kényszeritettek ki.

210 Széchenyi István Egyetem SZABVÁNYOK, SZABVÁNYOSÍTÁS  A SZABVÁNYOSÍTÁS JELENTŐSÉGE  A SZABVÁNYOK FAJTÁI  A SZABVÁNYOSÍTÁS SZERVEZETEI  MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNYOK, INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK  MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS JOGINTÉZMÉNYEK

211 Széchenyi István Egyetem A SZABVÁNYOSÍTÁS JELENTŐSÉGE  A szabványosítás alapvetően a piaci szereplők érdeke.  Az írott – és egy szakmában általánosan ismert – szabványok megkönnyítik tervezés, a gyártás folyamatát és az üzleti tranzakciókat, mert a termék, a szolgáltatás, vagy valamilyen eljárás részletes leírása helyett egyszerűen egy szabványra lehet hivatkozni.

212 Széchenyi István Egyetem A SZABVÁNYOK FAJTÁI  A szabványok sokféleképpen csoportosíthatók, alapvetően három csoportot különböztetünk meg:  A mérésekre, mérő- és vizsgálóeszközökre vonatkozó szabványok egy-egy általánosan elfogadott eljárást írnak elő.  A termékszabványok célja a termék méreteinek, lényeges tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása.  Rendszerszabványok: erős alkupozícióval bíró fogyasztók, megrendelők, (hadseregek, kormányok) alakítják ki és hozták létre. Ez olyan keretet biztosít, amelynek megfelelő saját eljárási rendet alakítanak ki a többiek is akik kénytelenek alkalmazkodni.

213 Széchenyi István Egyetem A SZABVÁNYOSÍTÁS SZERVEZETEI  A szabványokat vállalatok, kutatóintézetek és szakmai szervezetek készítik el, a nemzetközi szabványokat a szabványosítás szervezetei öntik végső formába (kodifikálják) és adják ki.  Az általános és fontos területeken nemzeti szabványosítási szervezetek adnak ki szabványokat.  A nemzeti szervezetek egymással kapcsolatban vannak.  A szakmai szervezetek és a nemzeti szabványosítási szervezetek is tagjai lehetnek a különféle nemzetközi (és európai) szabványügyi szervezeteknek.

214 Széchenyi István Egyetem MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNYOK, INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK  Az ISO minőségügyi szabványai ma már világszerte elfogadottak.  A rendszerszabványok közvetlen elődje a BS 5750 számú brit szabvány volt ben lépett életbe.  Létrejöttek a minőségügy alapvető szervezetei.  A szabványosítás nagy húzóágazatai, pl.: hadiipar, államvasutak, autóipar, stb.

215 Széchenyi István Egyetem MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS JOGINTÉZMÉNYEK  A minőség kérdése számos jogterületet érint, tételesen felsorolhatatlanok azok a jogszabályok, amelyek kapcsolatba hozhatók a minőségüggyel.  Elsőként kell megemlíteni a szabványosításról és az akkreditálásról szóló törvényeket, mint a minőségügy alapvető jogintézményeit meghatározó jogszabályokat.

216 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG GAZDASÁGI HATÁSAI  A MINŐSÉG KÖLTSÉGEI  A MINŐSÉG HASZNAI  A KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

217 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG KÖLTSÉGEI  A minőség költségei három nagy csoportba oszthatók:  a minőség költségei,  a termelési, gyártási minőségköltségek,  a hibás termékekből származó veszteség-jellegű költségek.  A megelőző jellegű költségek közé sorolhatók a minőségi munka elérése érdekében kifejtett tevékenységek költségei.  A termelési gyakorlati minőségköltségek: a gyártás közbeni és a végső ellenőrzések személyi és technikai feltételeihez tartozó költségek.

218 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉG HASZNAI  A minőség hasznai csak közvetve, a piaci kapcsolatokon keresztül érvényesülhetnek, vagyis egyértelműen ki vagyunk szolgáltatva a piaci keresletnek.  Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő minőség nem abszolút kategória, a minőségnek a vevői igényekkel kell találkoznia.

219 Széchenyi István Egyetem A KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK ÖSSZEFÜGGÉSEI  Ha a minőség színvonalának egységnyi növelése egyre növekvő költségekkel jár, miközben a bevételek egyre csökkenő ütemben növekednek, akkor a minőség fokozása addig célszerű, amíg a költségnövekedés a bevétel növekedés alatt marad.  Ahol a két növekedési ütem azonos, optimális minőségi színvonalnak tekinthető, mert a bevételek és a ráfordítások különbsége (a nyereség) ekkor a legnagyobb.

220 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FOLYAMATA, SZEREPLŐI  A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.  A meghatározó vezetők csoportjának kifejezetten támogatnia kell az ügyet.

221 Széchenyi István Egyetem A MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓK  A minőségi rendszernek egyik alapvető követelménye a megfelelő dokumentálás.  A dokumentáció igénye kettős:  a minőségi rendszer alapdokumentumainak elkészítése,  a rendszer működésének állandó dokumentálását meg kell oldani.  A dokumentumok négy szintet alkotnak.  A minőségügyi kézikönyv. Tartalmazza a vállalat minőségpolitikáját, a szervezetre, a felelősségre és a hatáskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat.  Az eljárások kézikönyve,  A munkautasítások,  A minőségi bizonylatok, kiegészítő dokumentumok.

222 Széchenyi István Egyetem ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉS VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK I.  A szabvány megköveteli a szükséges mérőeszközök rendszeres karbantartását.  Dokumentált eljárások legyenek azoknak az eszközöknek a rendszeres kalibrálására, amelyekkel a termékellenőrzéseket és vizsgálatokat végzik.  Ismerni kell a mérési bizonytalanságokat, azoknak összhangban kell állniuk a mérési képességekkel.  Az eszközök jellemző műszaki adatainak hozzáférhetőnek kell lenniük.

223 Széchenyi István Egyetem ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉS VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK II.  A szabványos működés feltételezi:  a mérésekhez a megfelelő eszköz használatát;az elfogadott eszközökről készített listát,  az eszközök rendszeres kalibrálását elismert etalonokhoz;  a kalibrálási folyamat meghatározását,  a kalibrált állapotjelölési módját;  a kalibrációs feljegyzések vezetését;  a korábbi ellenőrzések eredményének értékelését,  a kalibrálás megfelelő környezeti feltételeit;  A berendezések megfelelő kezelését, tárolását, a mérőeszközök védelmét.  A mérőeszközöknél figyelembe kell venni a már említett mérésügyi jogszabályokat, szabványokat.


Letölteni ppt "2005. ÉPÍTŐANYAGOK II. Dr. MOLNÁR VIKTOR egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések