Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zsigeri rendszerek. Zsigerekről általában  Azok a szervek, melyek az anyagcsere, fajfenntartás és kiválasztás szolgálatában állnak.  Zsigerek felépítésének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zsigeri rendszerek. Zsigerekről általában  Azok a szervek, melyek az anyagcsere, fajfenntartás és kiválasztás szolgálatában állnak.  Zsigerek felépítésének."— Előadás másolata:

1 Zsigeri rendszerek

2 Zsigerekről általában  Azok a szervek, melyek az anyagcsere, fajfenntartás és kiválasztás szolgálatában állnak.  Zsigerek felépítésének néhány általános jellemzője:  Egy részük üreges tömlő: gyomor, húgyhólyag  Csőszerű: belek  Tömött szerv: máj, vese  Ez utóbbiakat parenchymás szerveknek nevezzük, melyeket sajátosan működő sejtek képeznek.

3 Zsigerekről általában  Üreges zsigerek falát alkotó rétegek:  1, nyálkahártya(tunica mucosa) kötő- és többmagsoros hámszövet, illetve vékony simaizom  - felszínét többnyire tapadó nyálka fedi  - szerv funkciójától függően lehet sima vagy redőzött

4 Zsigerekről általában  2, nyálkah. alatti kötőszövet (tunica submucosa) : ez a tulajdonképpeni nyh.  laza kötőszövet  zsírszövet  erek → felszív  idegek

5 Zsigerekről általában  3, izomréteg (tunica muscularis): szervenként változó vastagságú.  Funkció: üreg tartalmának továbbítása.  Izomrostok lefutása: körkörös, hosszanti, ferde irányú.  A szerv falizomzata rendszerint többrétegű

6 Zsigerekről általában  4, savós hártya (tunica serosa) : mell- és hasüregben lévő szervek külső felszínét borító.  Funkció: könnyíti az érintkező zsigerek elmozdulását egymáson. Pl.: mell- és hashártya.

7 Zsigerekről általában  5, savós hártya alatti réteg (tunica subserosa):  vékony kötőszövet  erek → táplál  idegek

8 Zsigerekről általában  6, mirigyek: hámsejtek bizonyos anyagok kiválasztására is képesek (secretio) – ezek a mirigysejtek. Előfordulásuk: nyh., vagy nyh. alatti rétegben egyenként elszórtan vagy csoportosan.  7, nyiroktüsző: üreges szervek falában apró, kerek, gombostűfejnyi, szürkésfehér nyiroksejt halmazok nyiroktüszők.

9 Zsigeri rendszerek  Emésztő  Légzőrendszere  Kiválasztó  Nemi szervek

10 Légzőrendszer

11 Az orr- és melléküregei  1. Az orr:  a) részei: külső orr (nasi)  orrüreg (cavum nasi)  b) felépítése: csontok  felső fala: rostacsont vízszintes lemeze  oldalsó fala: rostacsont alkotja a felső és a középső orrkagylót

12 Az orr- és melléküregei  1. Az orr:  alsó orrkagyló  könnycsont és orrcsont  felső állcsont  szájpadcsont

13 Az orr- és melléküregei  porcok  nyálkahártya: többmag soros csillószőrös (cuticuláris) hengerhám  c)szerepe: a levegő szűrése, felmelegítése, párásítása, szaglás → agyideg (nervi olfactorii)  hangképzés

14 Az orr- és melléküregei  2. Orrmelléküregek: (paranasal is üregek)  a)helye: arcüreg (sinus maxillaris) lásd: maxilla  homloküreg (sinus frontalis) lásd: os frontale  ékcsonti üreg (sinus sphenoidalis) lásd: os sphenoidale  rostasejtek (cellulae ethmoidales) lásd: os ethmoidale

15 Az orr- és melléküregei  b) felépítése: nyálkahártyával bélelt üregek  c) szerepe: a levegő előmelegítése, a levegő párásítása, hangképzés (rezonáló dob)

16 A garat, a gége és a hangképzés  1.Garat (pharynx):  a) helye: az orr és a szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő cső, mely felső végével a koponya alaphoz rögzül

17 A garat, a gége és a hangképzés  1.Garat (pharynx): b)felépítése: nyálkahártya  vastag izomréteg  c) szakaszai: orri szakasz → ide vezet az orrüreg hátsó nyílása  ide nyílik a fülkürt (tuba auditiva) → nyomáskiegyenlítés  itt található az orrmandula (tonsilla pharingea)

18 A garat, a gége és a hangképzés  1.Garat (pharynx): száji szakasz:  kitátott száj mellett jól látható  itt közös a táplálék és a levegő útja  gégei szakasz: innen indul ki a gége  lefelé a nyelőcsőben folytatódik

19 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  a)helye: a nyakon jól tapintható

20 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  b)alakja: frontális metszetben homokórához hasonló

21 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  c) felépítése: nyálkahártya (többmagsoros csillószőrös [cuticularis] hengerhám)  porcok  Izmok  d)alkotó részei: pajzsporc (cartilago thyroidea) két nagy lemezből áll mely elől szögletben találkozik  az "ádámcsutkát" alkotja (másodlagos nemi jelleg)

22 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  gyűrűporc (cartilago cricoidea)  hátrafelé tekintő pecsétgyűrűhöz hasonló alakú

23 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  kannaporc (cartilago arytenoidea) páros porc  a gyűrűporc pecsétrészén felül

24 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  gégefedő (epiglottis) páratlan porc  a pajzsporc felső részén rögzül

25 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  hangszalagok: a pajzsporc és a kannaporc között kifeszülő páros szalag  hangrés: a két hangszalag között található

26 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  ligamentum conicum (crycothyroideum) a pajzsporc és a gyűrűporc között kifeszülő szalag  légcsőmetszés (elsősegélynyújtáskor átvágható) → conicotomia

27 A garat, a gége és a hangképzés  2. Gége (larynx)  d) gége működése: nyelés → a gégefedő hátra hajlik → zárja a gégebemenetet  hangképzés → a kannaporcok elfordulásával a hangszalagok feszessége változik (a hang magassága függ a hangszalagok hosszától, feszességétől, vastagságától → a hangszínt a száj- és az orrüregek anatómiája határozza meg)

28 A légcső és a hörgők anatómiája 

29  1. A légcső (trachea):  a) elhelyezkedése: a nyak közepétől (gégétől) kb. 10 cm hosszan fut lefelé  a 7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és kb. a 4 ‑ 5. hátcsigolya magasságáig tart és kb. hüvelykujjnyi vastag  kb. 12 ‑ 14. cm hosszú és 17 mm körüli átmérőjű  elöl és oldalt hengeres hátul ellapult

30 A légcső és a hörgők anatómiája  1. A légcső (trachea):  b) felépítése: többmag soros csillószőrös hengerhám  hátrafelé tekintő kb. 20 db "C" alakú porcok  kötőszövetes lemez  c)feladata: a levegő továbbítása a tüdőbe

31 A légcső és a hörgők anatómiája  2. A főhörgők (bronchus principalis):  a)helye: a légcső a tüdőkapuban (hilus),kb. a 4. hátcsigolya magasságában két főhörgőre (bronchus principalis dexter et sinister)oszlik

32 A légcső és a hörgők anatómiája  b) a főhörgők jellemzése: Jobb (dexter)Bal(sinister) átmérőtágabbszűkebb lefutásameredekebbkevésbé meredek elágazása32

33  3. Hörgő (bronchus):  a) jellemzése: dichotomikus (mindig két közel azonos értékű elágazódás)  bronchi lobares → bronchi segmentales → bronchus → bronch iolus → ductus alveolaris  az elágazások megfelelnek az arteria pulmonalis elágazódásának

34  b) felépítése: megegyezik a légcső felépítésével  a bronchiolusokban hiányzik a porc  a ductus alveolarisoknak nincs önálló fala

35 A tüdő anatómiája  1. A tüdő helye: a mellüregben elhelyezkedő páros szerv (a jobb tüdőfél nagyobb mint a bal)

36 A tüdő anatómiája  2. A tüdő jellemzése:  páros  lószőrpárna tapintatú  szivacsos szerkezetű  halvány rózsaszínű  felszínét mellhártya (pleura) zsigeri lemeze borítja  3.Külső idoma: tompított félkúphoz hasonló

37 A tüdő anatómiája  4. Felszínei:  a) rekeszi felszín (facies diafragmatica) = bázis (basis pulmonis)  b) bordai felszín (facies costalis)  c) tüdőcsúcs (apex pulmonis)  d) gátori (mediastinalis) felszín → tüdőkapu (hilus pulmonis)

38 A tüdő anatómiája  5. A hilus pulmonis képletei: arteria és vena pulmonalis  arteria és vena bronchialis  bronchus principalis  nyirokerek és nyirokcsomók  idegek

39 A tüdő anatómiája  6. A tüdő szerkezete: a hörgőknek megfelelően tagolódik  a) nagyobb egységek, lebenyek (lobus) - jobb: felső, középső, alsó  bal: felső, alsó (a középső helyét a szív foglalja el

40 A tüdő anatómiája  b) a lebenyeken belül kisebb egységek (segmentum) találhatók: tíz a csúcsával a hílus felé tekintő szabálytalan piramis

41 A tüdő anatómiája  c) a ductus alveolarisok végén léghólyagok (alveolusok) találhatók

42 A tüdő anatómiája  7. Alveolusok felépítése: laphám → összfelszín kb. 100 m2

43 A tüdő anatómiája  capillarishálózat

44 A tüdő anatómiája  rugalmas kötőszövet

45 A tüdő anatómiája  8. A tüdő vérellátása (lásd a kisvérkört és az aorta mellkasi szakaszát)  a) az arteriák a bronchusokkal együtt ágazódnak el illetve szedődnek össze: arteria pulmonalis  arteria bronchialis  vena bronchialis  b) a tüdősegmentumok határán fut: vena pulmonalis

46 A légzés élettana  1. A légzés típusai:  Légkör - vér - szövet     külső és belső légzés  a) külső légzés: a légkör és a légzőszerv vére között megy végbe

47 A légzés élettana  b) belső légzés: a vér és a szervezet szövetei (sejtjei) között történik

48 A légzés élettana  2. A gázcsere kémiai mechanizmusa: gázBelélegzett levegőKilélegzett levegő Nitrogén79% oxigén20%16% Szén-dioxid0,04%4,04%

49 A légzés élettana  a) a gázcsere alapfogalmai: parciális nyomás (résznyomás): a gázkeverékben az adott gáz nyomása annak a nyomásnak felel meg, amelyet a kérdéses gáz egyedül hozna létre, ha a rendelkezésre álló teret egyedül töltené ki  diffúzió: membránon keresztül történő anyagáramlás

50 A légzés élettana  b) jellemzése: az oxigén és a széndioxid nem azonos mértékben diffundál  a szén-dioxid diffúziós képessége nagyobb, mint az oxigén diffúziós képessége → kisebb nyomáskülönbség azonos eredményt hoz létre

51 A légzés élettana  3. A légzés mechanizmusa  a)nyugalmi légzésszám: 12 ‑ 16/min  b)belégzés (inspiratio): a bordaközi és a rekeszizomok összehúzódnak → a mellüreg tágul → a mellkasban a nyomás csökken → a levegő beáramlik  c)ki légzés (exspiratio): a bordaközi és a rekeszizomok elernyednek → a rugalmas szövetek összehúzódnak → a mellkasban nyomás növekszik → a levegő kiáramlik (az izomműködés csak erőltetett légzésnél játszik szerepet!)

52 A légzés élettana  4. Légzési térfogatok:  a)respiratiós levegő: egy nyugodt be- illetve kilégzés alkalmával vett levegő (kb. 500 ml)  b)belégzési tartalék (rezerv): a normál belégzésen túl maximális erőltetett belégzés (kb ml)  c)kilégzési tartalék (rezerv) a normál kilégzés végén maximális erőlködéssel végzett kilégzés (kb ml)  d)vitál kapacitás: maximális belégzés után maximális kilégzés (kb. 4,5-5 liter)  e)reziduális levegő: akaratlagosan nem kilélegezhető levegő kb ml (1200 ml) (megakadályozza a tüdő összeesését és biztosítja a folyamatos gázcserét)

53 A légzés élettana  5. A légutak védekező reflexei:  a)a reflexközpont helye: a központi idegrendszer agytörzsében

54 A légzés élettana  b)reflexek lényege: tüsszentés: az orrüreget és/vagy a garatot ingerlő anyagok hatására erőteljes belégzést követően zárt száj mellett robbanásszerű kilégzés  köhögés: a légutak középső és alsó részében levő izgató anyagot távolítja el az erőteljes belégzést követően zárt hangrés mellett történő erőteljes kilégzést követően

55 A légzés szabályozása ingerReceptor helyeSzabályozó központ hatás Vér O2 nyomása nő Aortaív fala és a carotis communis kemoreceptorai nyúltvelőLégzésszám csökken Tüdő feszülése nő Tüdő mechanoreceptorai nyúltvelőBelégzés gátlódik Légzőizmok feszessége nő Légzőizmok mechanoreceptorai nyúltvelőBelégzés gátlódik Mellhártya feszessége nő Mellhártyafeszülés érzékelő mechanoreceptorai nyúltvelőBelégzés gátlódik

56 A mellüreg  1. A mellhártya (pleura):  a) jellemzője: savós hártya: a mellkasfalat belülről és a tüdő felszínét borítja  a két lemez között néhány csepp folyadék található  a két tüdőfél, külön mellhártyazsákban helyezkedik el

57 A mellüreg  1. A mellhártya (pleura):  b) részei: zsigeri (visceralis) lemez a tüdőhöz szorosan simul  fali (parietalis) lemez a mellkasfalat belülről borítja  mellhártya lemezek közti üreg (cavum pleurae)  a rekeszizom és a mellkasfal közötti rés (sinus phrenicostalis)

58 A mellüreg  2. Gátorüreg (mediastinum)  a) helye: a két tüdőfél közötti terület

59 A mellüreg  b) határai: tüdők, hátcsiogolyák, szegycsont, rekeszizom  c) benne található képletek: szív (cor), csecsemőmirigy (thymus), nagy mellkasi vénák (vena cava inferior et superior)  felszálló aorta  aortaív (arcus aortae) és ágai  az aorta mellkasi szakasza (aorta thoracica)  légcső (trachea)  nyelőcsőszimpatikus dúclánc

60 Emésztőrendszer

61 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  1.Tápanyagok csoportosítása:  a) sejtalkotó  b) energia szolgáltató  c) kizárólag sejtalkotó (nem szolgáltat energiát)

62 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  2.Fehérjék (proteinek)  a) építő elemei:  aminosavak  esszenciális aminosavak (20)  nem esszenciális aminosavak  peptid kötéssel kapcsolódnak össze

63 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  2.Fehérjék (proteinek) b)csoportosítása:  1, kémiai összetétel alapján: egyszerű fehérje (kizárólag aminosavat tartalmaz)  összetett fehérje (aminosavakon kívül más, nem fehérje természetű anyagot is tartalmaz)  2, biológiai értékük alapján: teljes értékű fehérje (mind a 20 esszenciális aminosavat tartalmazza)  nem teljes értékű fehérje (nem tartalmazza mind a 20 esszenciális aminosavat)  c) szerepe: elsősorban sejtépítő, másodsorban energiaszolgáltató

64 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  Szénhidrátok (szacharidok):  a) építő elemei: szén (C), hidrogén (H), oxigén (O)  b) csoportosítása:  egyszerű cukrok (monoszacharidok)  összetett cukrok (poliszacharidok)  c) szerepe: elsősorban energia szolgáltató, másodsorban energiaraktár, harmadsorban sejtépítő (antigén)

65 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  Zsírok (lipidek)  a) építő elemei: glicerinek, zsírsavak  b) csoportosítása: 1, zsírsavak telítetlensége alapján: egyszeresen telítetlen (növényi eredetű), többszörösen telítetlen (állati eredetű)  2, halmazállapot szerint: szilárd (zsír, margarin), folyékony (olaj) telítetlen zsírsav tartalma %  kémiai összetételük alapján

66 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  Víz: szervezet 70 %-a víz  a) sejten belüli (50 %), (intracelluláris)  b) sejten kívüli (20 %), (extracelluláris)  vér (5 %)  egyéb testnedvek (15 %)

67 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  Ásványi sók: Bór, Kálium, Nátrium, Cink, Klór, Réz, Fluor, Króm, Selén, Foszfor, Magnézium, Vanádium, Jód, Mangán, Vas, Calcium, Molibdén

68 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése  Vitaminok és enzimek:  Zsíroldékony vitaminok: A,D,E,K  Vízoldékony vitaminok: B12 vitamin,B1 vitamin, B2 vitamin, B6 vitamin, C-vitamin, P vitamin, biotin, pantoténsav,Folsav, Inozit, Niacin, PABA

69 A szájüreg és a fogak

70  1. Szájüreg (cavum oris) részei: a, szájtornác  - ajak → vér oxygen telítettsége megítélhető  - pofa → falat szájban tartása  -fogak, fogíny (gingiva) → rágás  b) tulajdonképpeni szájüreg:  -fogak, fogíny (gingiva) → rágás  -kemény szájpad (maxilla + os palatinum) → orrüregtől elválaszt  -lágy szájpad és nyelvcsap (uvula) → orrüregtől elválaszt + nyeléskor megemelkedik, elzár  -nyelv (lingua)

71 A szájüreg és a fogak

72  2.Fog (dens, dentis):  a)elhelyezkedése: madibula és a maxilla processus alveolarisába ágyazottan  b)részei: korona (corona dentis)  nyak (collum dentis)  gyökér (radix dentis)

73 A szájüreg és a fogak  2.Fog (dens, dentis):  c) felépítése:  fogzománc: a corona részen zománcprizmákból áll, felépüléséhez fluorra van szükség  cement állomány: foghoz hasonló szerkezetű, a gyökért borítja  dentin állomány: viszonylag puhább, a cement és a zománc alatt található  fogüreg (cavum dentis): gyökércsatorna a fogüreg folytatása  Pulpa: a gyökércsatornában található, ereket idegeket és kötőszövetet tartalmaz  d, jellemzői:

74 fogtípusmetszőfogszemfogkisőrlőnagyőrlő alakvésőkúphasáb felszínkeskeny nagyobb, egyenetlen gyökereegy 1esetleg Y alakban elágazik egy Három kettő Száma gyerekkorban 212nincs

75

76  fogtípusmetszőfogszemfogkisőrlőnagyőrlő Száma felnőttkorban

77 A szájüreg és a fogak  2.Fog (dens, dentis):  e) fogquadráns: ¼ fogsor  f) fogzás: két éves korig minden tejfog kinő  g, fogváltás: csontfaló sejtek a gyökereket lebontják, fogváltás 6 éves korban a 6. fog megjelenésével kezdődik

78 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  1. A nyelv (lingua)  a)helye: szájfenék  b)alakja: közelebb- ről nem meghatározott

79 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  c) részei:  Nyelv csúcs: édes íz érzékelése  nyelvtest: (két széle) sós, savanyú íz érzékelése  nyelvgyök: nyelvmandula (tonsilla lingualis), keserű íz érzése  d) felépítése:  harántcsíkolt izom, kis nyálmirigyek, érző idegvégződések, nyálkahártya  » mechanikai papillák: nyelv érdessé tétele, falat kialakítása, nyelés megkönnyítése  » ízlelő papillák: íz érzékelés receptorai

80 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  e) szerepe: ízérzékelés = VII. és IX. agyideg érző ágai  falat kialakítása mozgató idegek  egyes hangok képzése

81 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  2.Nyálmirigyek:  a) felépítése: külső elválasztású mirigyek

82 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  2.Nyálmirigyek:  b)típusai:  nagy nyálmirigyek  fültőmirigy (glandula parotis) »a mandibula ága mögötti fészekszerű mélyedésben fekszik »kivezetőcsöve előre futva a felső II. nagyörlő magasságában a szájtornácba nyílik

83 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  2.Nyálmirigyek:  állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis)»az állkapocs alatti háromszögben található »kivezetőcsöve a nyelv alatt szemölcsszerűen nyílik  nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) »a nyelv alatt a szájfenékbe ágyazva található »kivezetőcsöve az állkapocs alattival közösen szemölcsszerűen nyílik  kis nyálmirigyek szétszórtan a pofa, a nyelv és a szájpad állományában

84 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  2.Nyálmirigyek:  c)feladatuk: nyálképzés  3. Nyál (saliva):  a, jellemzői: hígan folyó víztiszta, enyhén lúgos folyadék  mennyisége a tápláléktól függően 1 ‑ 1,5 liter  baktériumölő (baktericid)  b, alkotó elemei: víz, ásványi sók, szénhidrátbontó (ptialin, maltáz) enzimek

85 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  c, nyál szerepe: nyálkahártya nedvesen tartása - öntisztulás  falat kialakítása - bevon és összeragaszt  nyelés megkönnyítése - csúszóssá tesz  f) a nyál elválasztása: vegetatív reflexfolyamat: sympathicus hatásra  parasympathicus  inger: II. jelzőrendszer (beszéd), látás, szaglás, táplálék érintkezése a száj nyálkahártyájával

86 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben  4. Emésztés a szájüregben:  a) tápanyagemésztés: megkezdődik a szénhidrát bontása  b) felszívódás: alkohol, egyes gyógyszerek - sublingualis tbl.

87 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  1.Torok (faux): szűk nyílás, összeköttetést teremt a szájüreg és a garat között  jelentősége: itt található szájpadmandula (tonsilla palatina)

88 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  2.Garat (pharynx): lásd légzőrendszernél  3.Nyelőcső (oesophagus):  a) jellemzői: kb. ujjnyi vastag  izmos falú  - harántcsíkolt -  - kevert -  - sima - körkörös és hosszanti irányú izomrostok

89 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  b) szakaszai: nyaki

90 A torok, garat, nyelőcső, nyelés  mellkasi (érintkezik a légcsővel, a szív bal pitvarával)

91 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  hasi

92 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  c) szűkületei:  felső, bemeneti  középső, légcső eloszlása magasságában  alsó, a rekeszizom átlépésénél  4.Nyelés:  a) akaratlagos fázis: nyelvünkkel a falatot a garat felé mozdítjuk

93 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés  4.Nyelés:  b) akaratunktól független szakasz: agytörzsi reflex a 7. magzati hónapban jelentkezik  lágy szájpad összehúzódik és megemelkedik az orrüreg felé zár  gégefedő hátrahajlik és a gége megemelkedik a gégebemenet zár  a garatizmok összehúzódnak a falat a nyelőcsőbe kerül  a táplálék perisztaltikus mozgással halad végig a nyelőcsövön

94 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  A gyomor elhelyezkedése: hasüregben, a rekeszizom alatt, középvonaltól balra  Alakja: álló helyzetben nyomtatott J betű (patkó) alakú

95 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  Részei:

96 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  Gyomornedv:  a)mennyisége: 1 - 1,5 liter/nap  b, összetétele: -víz, -ásványi sók, -0,1% normál erősségű sósav, -enzimek (pepszin, kimozin, lipáz)  c) elválasztása: folyamatos, éhgyomorban sósav és enzim termelés elhanyagolható

97 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  Gyomornedv:  d) az elválasztás mechanizmusa: -feltételes reflex: megpillantás, illat, szájban a táplálék rágása  -feltétlen reflex: a táplálék gyomorba kerülése, hámsejtekben gastrin nevű hormon termelődik, gyomornedv elválasztást serkenti  e) az elválasztás szabályozása:  - szimpatikus: csökkent  - paraszimpatikus: serkent

98 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  A gyomor mozgásai:  a, mozgások feladata: táplálék összekeverése a gyomornedvvel, a gyomortartalom továbbítása  b, mozgások formái:  perisztaltika: zárt pylorus mellett kever, nyílt pylorus mellett továbbít  éhségperisztaltika: ritkább, erősebb gyomorkorgás

99 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  A gyomor mozgásai:  c) hányás (vomitus, hyperemesis)  lényege: zárt pylorus mellett erős perisztaltikus mozgás után a fundus és a cardia elernyed, a gyomortartalom hasprés hatására, zárt gégebemenet mellett a nyelőcsövön a külvilágba ürül  okai: nyúltvelői hányásközpont ingere (mérgek, gyógyszerek, anyagcseretermékek), egyéb receptorok (torok, garat, gyomorfal) ingerlése

100 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  Emésztés gyomorban: 1 óráig tart, de 2-8 órát tartózkodik a táplálék a gyomorban  a) fehérjeemésztés: gyomornedv legfontosabb szerepe. Gyomorsav által teremtett savanyú közegben pepszin hatására megy végbe.Fehérjék hasadási termékei: albumozók, peptonok. További lebontásuk aminosavakká, már a vékonybélben következik be.  Tej kazeinjének lebontása: kimozin fermentatív hatása megalvasztja a tejet a gyomorban, kazein kicsapódik. Ezt a pepszin albumozókra és peptonokra bontja.  b) szénhidrátemésztés: nincs szénhidrátemésztés  c) zsíremésztés: a termelődött lipáz savas közegben nem hat rendesen, kis mértékben bontja a zsírt. Alsóbb szakaszokban megy végbe a zsírbontás.

101 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana  Felszívódás a gyomorból:  a)normálisan: alkohol, mérgek, gyógyszer  b)kóros körülmények között: allergiás reakciót válthatnak ki

102 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  1. A vékonybél szakaszai:  a) patkóbél (duodenum) nyombél:  hossza: kb. 30 cm  alakja: patkó

103 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  helyzete: az I-II. ágyéki csigolya magasságában a has jobb oldalán  szakaszai:  felső: vízszintes  függőleges: leszálló  alsó: vízszintes

104 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  jelentősége: a függőleges, leszálló szakaszba nyílik a Vater-papilla (papilla duodeni), ahova a hasnyálmirigy és az epevezeték közös kivezető csöve nyílik

105 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  b)éhbél (jejunum): a két szakasz egymástól nem különíthető el  a vékonybél 2/5 részét képezi  a hasüreg középső részén túlnyomórészt haránt irányú kacsokat alkot

106 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  b)csípőbél (ilieum):  a vékonybél 3/5 részét képezi  a hasüreg középső részén túlnyomórészt függőleges irányú kacsokat alkot

107 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  2.Szerkezete:  a)nyálkahártya (tunica mucosa):  körkörös (KERCKRING) redők 2.2.

108 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  → duodenum, jejunum  bélbolyhok (villi intestineles) 2.2.

109 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  csillószőrös hengerhám 2.2.

110 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  a hámban kehelysejtek 2.2.

111 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  a bélbolyhok alján a hám Lieberkühn mirigyeket (cryptákat) alkot 2.2.

112 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa):  erek, kapillárisok → felszív  Brunner mirigyek → lúgos váladék 2.2.

113 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  Peyer- plaque → nyiroktüszők → B ‑ lymphocyták → humorális immunitás 2.2.

114 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  c) izomréteg (tunica muscularis): körkörös és hosszanti rétegek → perisztaltika  d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa):erek, idegek → perisztaltika  e)savós hártya (tunica serosa): a bél melletti hashártya kettőzetbe megy át → bélfodor 2.2.

115 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  3. A vékonybél mozgásai:  a) perisztaltikus mozgás: a duodenum felől az ileum felé  b) keverő mozgás: szabálytalan időközökben a bélfal kis területeken összehúzódik majd elernyed, biztosítja a chymus összekeverését az emésztőnedvekkel 2.2.

116 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  4. Az emésztőnedvek termelődését kiváltó hatások:  a) nervus vaguson keresztül a szájba került táplálék  b) gyomorból a duodenumba került tartalom a nyálkahártya hámsejtjeiben hormonok termelődését indítja meg  enterogastron: leállítja a gyomor mirigyeinek működését és a gyomor perisztaltikát  Szekretin: a pancreasnedv termelését fokozza és a β sejtek inzulin termelését serkenti  Cholecisztokinin: epehólyag összehúzódik, fokozza az epe és a pankreasnedv termelését 2.2.

117 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana  5.Tápanyagok bontása: 2.2. tápanyagokbontást végző enzim Pancreas vékonybél lebontott tápanyag hová szívódik fel fehérje peptidázaminosavVér – vena portae szénhidrát maltáz monoszacharid Vér – vena portae zsírok--- nukleinsavak nukleáznukleotidokVér – vena portae gyógyszerek--Vér – vena portae

118 A máj (hepar)anatómiája és élettana  1.A máj elhelyezkedése: rekesz alatt a hasüreg jobb oldalán a hypochondriumban, a rekeszt a jobb oldalon kb. 1 bordaközzel feljebb nyomja. 2.2.

119 A máj (hepar)anatómiája és élettana  2. Jellemzői:  vöröses barna színű  tömött tapintatú  kb. 1,5 kg tömegű  3. Felszínei:  a) rekeszi felszín:  felfelé domború  jobb oldali lebeny (lobus dexter) lényegesen nagyobb  -bal oldali kisebb (lobus sinister) 2.2.

120 A máj (hepar)anatómiája és élettana  b) zsigeri felszín:  a két lebeny határán H alakú barázda rendszer található 2.2.

121 A máj (hepar)anatómiája és élettana  4. A májkapu képletei:  vena portae  ¬vena gastrica  ¬vena lienalis  ¬vena mesenterica superior  ¬vena mesenterica inferior  arteria hepatica  ductus hepaticus  nyirokerek és idegek 2.2.

122 A máj (hepar)anatómiája és élettana  5. A máj szerkezete:  a) kötőszövetes tokban két lebeny található  b) a lebenyeket lebenykék építik fel  kötőszövetes tok veszi körül őket, amely a máj kötőszövetes tokjának fogható fel 2.2.

123 A máj (hepar)anatómiája és élettana  - néhány mm vastagságú, hatszögletű alapú hasáb alakúak

124 A máj (hepar)anatómiája és élettana  - sűrűn egymás mellett helyezkednek el

125 A máj (hepar)anatómiája és élettana  sugárszerűen elhelyezkedő sejtsorok, májsejtlemezek alkotják  a lemezek között egymással közlekedő tág sinusok találhatók

126 A máj (hepar)anatómiája és élettana  a sinusok a bennük keringő vért a központi vénába vezetik  a sinusok felé tekintő májsejtek felszínén elektronmikroszkóppal, mikrobolyhok láthatók  az egymással érintkező sejtek felszínén kis barázda húzódik, melyek fallal nem rendelkeznek

127 A máj (hepar)anatómiája és élettana  itt találhatók a RES- hez tartozó fagocitozisra képes Kupffer sejtek

128 A máj (hepar)anatómiája és élettana  6. A májsejt jellemzése:  köb alakú sejtek  nagy maggal  gazdag endoplazmatikus reticulummal - fehérjetermelés  sok mitochondriummal - energiaforgalom  gazdag enzimkészlet - anyagcsere, méregtelenítés

129 A máj (hepar)anatómiája és élettana  7. A máj keringése:

130 A máj (hepar)anatómiája és élettana  8. A máj működése:  a) méregtelenítés: a szervezetben keletkezett vagy oda bekerült anyagokat méregteleníti (közben a májsejtek károsodnak)  b) anyagcsere folyamatokban szerepel:  fehérje anyagcsere: aminosavakból fehérjéket épít - nem esszenciális aminosavakat készít - aminosavakból (éhezés esetén) szénhidrátot képez (glükoneogenezis)  szénhidrát anyagcsere: hormonális hatás alatt áll - vércukorból glikogént képez és raktározza azt - glikogént visszaalakítja glükózzá - szénhidrátokat zsírrá alakít  zsíranyagcsere: a zsírokat zsírsavra és trigliceridre hasítja - szénhidrátot zsírrá alakít - koleszterin lebontásban és felépítésben is fontos szerepet játszik  vitamin anyagcsere: karotinból A vitamint képez - B12 vitamint és folsavat raktároz – részt vesz a D vitamin kialakításában - K vitamin jelenlétében prothrombint termel

131 A máj (hepar)anatómiája és élettana  c) vérképzés: magzati életben 2-7. hónapban  d) vérraktár: szükség esetén, a keringésbe kerül a vér  e) epesav termelés: a zsíremésztésben fontos szerepe van  f) epefesték képzés  g) epe termelés

132 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  1.Az epeutak szakaszai:  a)májon belüli (intrahepaticus) epeutak:  májlebenykékben az egymással érintkező májsejtek felszínén barázda húzódik, melyek egyesülése adja a fallal nem rendelkező epekapillárist.

133 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  ezek folytatása a lebenykék között a fallal rendelkező epekapilláris  az epekapillárisok a ductus hepaticusban szedődnek össze

134 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  b) májon kívüli (extrahepaticus) epeutak:  epehólyag (vesica fellea seu cholecysta):  lúdtojás nagyságú  vékony falú tömlő, a máj alsó felszínén a H alakú barázda a jobb elülső részén  epe tárolódik benne  kivezetőcsöve a ductus cysticus

135 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  b) májon kívüli (extrahepaticus) epeutak:  ductus choledochus  ductus hepaticus és a ductus cysticus összeömlésével keletkezik  a duodenumba a Vater papilla (seu papilla duodeni) révén nyílik  a benyílás előtt rendszerint hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy kivezetőcsöve

136 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  a benyílás előtt gyűrűs záróizom musculus sphincter Oddi található

137 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés

138  2. Az epeképzés:  a) májban 0,5-1 liter/nap mennyiségben a májsejtek termelik a világos citromsárgaszínű májepét  b) emésztési szünetben a m. sphincter Oddi zárva, ekkor az epe az epehólyagban raktározódik és 9/10-re besűrűsödik, barnászöld hólyagepévé  c) a savanyú gyomortartalom duodenumba jutásának hatására a hámsejtekben a cholecisztokinin nevű hormon termelődik, amely a keringés révén eljut az epehólyaghoz, ekkor a záróizom megnyílik és az epe általában a hasnyálmirigy nedvével közösen a duodenumba jut és ott a duodenum nedvvel tovább hígulva aranysárga színű bélepévé alakul

139 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  3. Az epe összetétele:  ENZIMEKET NEM TARTALMAZ!  epesavak és azok sói  epefesték (bilirubin - biliverdin)  koleszterin  lecitin  szervetrlen sók  nyákanyagok  víz

140 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés  4. Az epe feladata:  csökkenti a zsírok felületi feszültségét → emulgeálnak  a pancreasnedv emésztőhatását fokozzák

141 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  1.A pancreas elhelyezkedése:  a hasüreg felső részében  a II. ágyéki csigolya magasságában  a patkóbél homorulatában helyezkedik el

142 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  1.A pancreas elhelyezkedése:  a hátsó hasfalon  a hashártya mögött (retroperitonealisan)

143 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  2. A pancreas jellemzése:  kb. 20 cm hosszú, harántul elhelyezkedő szerv  keskeny, hosszúkás  puha tapintatú  egyenetlen felszínű  sárgásszürke mirigy

144 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  3. A pancreas részei:  fej (caput pancreatis) a patkóbél homorulatába fekszik bele  test (corpus pancreatis) a gyomor mögött található  farok (cauda pancreatis) a lépig nyúlik

145 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  4. A pancreas működés szerinti felosztása:  A) külső elválasztású (exocrin) mirigy:  a,felépítése: mirigy- vég kamrákból és kis kivezető csövekből áll

146 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  4. A pancreas működés szerinti felosztása: a kis kivezetőcsövek a lúdtoll vastagságú csőbe nyílik, amely a mirigy egész testén húzódik végig  a kivezetőcső közösen nyílik az epehólyag kivezetőcsövével

147 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  4. A pancreas működés szerinti felosztása:  b) működése:  1,5 liter/nap pancreasnedv termelődik  enyhén lúgos  c) összetétele: víz, ásványi sók, enzimek: tripszinogén, bélnedv enteropeptidáz hatására → tripszin → fehérjéket aminosavakig bontja  amiláz → szénhidrát bontás  lipáz → zsírbontás  kollagenáz, elasztáz → rostokat bontja  nukleáz → nukleinsavakat bont

148  d) tápanyagok bontása: tápanyagok bontást végző enzim pancreas vékonybél lebontott tápanyag hová szívódik fel fehérjetripszin peptidázaminosavVér – vena portae szénhidrátamiláz maltázmonoszacharidVér – vena portae zsírok Lipáz -zsírsav glicerin Vékonybél nyh- ban újra zsírrá alakul --- nyirokerek --- cysterna chyli - -- ductus thoracicus --- bal angulus venosus --- vér --- vena portae nukleinsavaknukleáz nukleotidokVér – vena portae gyógyszerekVér – vena portae

149 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  e) elválasztás mechanizmusa:  táplálkozás kezdetén nervus vagus hatására megindul  a patkóbélbe került táplálék hatására a nyálkahártya hámsejtjei szekretint és kolecisztokinint termelnek → nedvelválasztást fokozzák

150 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói  4. A pancreas működés szerinti felosztása:  B) belső elválasztású (endocrin):  a) felépítése: a külső elválasztású mirigyvég kamrák között elszórtan elhelyezkedő Langerhas-szigetek  A (a); B(b); D (g) sejtek alkotják B)

151  b) működése: B) sejttípustermelt hormonhatása alfa sejtglukagon -Vércukor szintet emeli -máj glikogénjét visszaalakítja vércukorrá -csökkenti a szövetekben a cukor elégetését -fokozza az aminosavakból történő cukor felépítését béta sejtinzulin -Vércukorszintet csökkenti -vércukrot a májban glikogénné alakítja -fokozza a szövetekben a cukor felvételét - Fokozza a szénhidrátok zsírrá alakítását gamma sejtsomatostatin Növekedési hormonok (STH) antagonistája --- növekedést gátol

152 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  1. Általános jellemzése:  1,5 m hosszú  a vékonybelet keretszerűen veszi körül  a vékonybélnél lényegesen tágabb  felszíne egyenetlen  nagyobb kiboltosulások figyelhetők meg rajta B)

153 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  2. Szakaszai:  a)vakbél (cecum):  a jobb csípőárokban helyezkedik el  kb. 7 cm hosszú  a vak vég közelében nyílik bele az ileocecalis szájadékkal az ileum  a szájadékban két tökéletlenül záródó billentyű (Bauhim- billentyű) található  a billentyű két ajakból áll, amelyet körkörös izom zár B)

154 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  az alsó (vak végének) közelében nyílik a féregnyúlvány (processus vermiformis seu appendix)  kb cm hosszú, ceruza vastagságú, nyiroksejtekkel bőven átszőtt ("a hasüreg mandulája") B)

155 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  b)remesebél (colon):  felszálló vastagbél (colon ascendens): - a jobb csípőároktól a máj alsó felszínéig fut  - a hashártyához feszesen rögzül  - jobb colon hajlat (flexura coli dextra): a máj alsó felszínénél található B)

156 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  haránt vastagbél (colon transversum):  - a májtól a lépig tart  - bal colon hajlat (flexura coli sinistra) a lépnél található  leszálló vastagbél (colon descendens):  a léptől a bal csípőárokig fut  a hashártyához szintén feszesen rögzül  Szigmabél (colon sigmoideum): balról a középvonalig húzódik B)

157 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  c)végbél (rectum):  kb cm hosszú  a kismedencében a sacrum előtt halad lefelé, és ahhoz szorosan rögzül  átfúrja a gát hátsó részét B)

158 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  Végbélnyílás: anus: két záróizom található: belső, akaratunktól független működésű --- sphincter ani internus  külső, akaratunktól függő működésű --- sphincter ani externus  a végbélnyílás környékén kitágult vénák, aranyeres csomók (nodus haemorrhoidalis) fordulhatnak elő, amelyek a vena cava inferior és a vena portae közötti anastomosis rendszer része B)

159 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  3. A vastagbél falának szerkezete:  a)nyálkahártya (tunica mucosa): a hámban bélbolyhok nincsenek  felszíne jellegzetes redőzetet alkot  a felszínen csillószőrös hengerhám található  Lieberkühn-crypták – Kehelysejtek = nyák  nyiroksejtek → B ‑ lymphocyta → humoralis immunitás B)

160 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  3. A vastagbél falának szerkezete:  b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa): vékony kötőszövet  erek, kapillárisok → felszív  c) izomréteg (tunica muscularis):  belső: körkörös  külső: három köteget alkot B)

161 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  3. A vastagbél falának szerkezete:  d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa): vékony kötőszövet  erek, kapillárisok → táplál  idegek → beidegez  e) savós hártya (tunica serosa): a felszálló-, a leszálló vastagbelet, a végbél középső és alsó szakaszának kivételével fedi B)

162 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  4. Emésztés a vastagbélben:  gyakorlatilag nincs  betegséget nem okozó apatogén (Coli-) baktériumok segítségével rothasztás megy végbe  a baktériumok B és K vitamint termelhetnek  5.Felszívódás a vastagbél nyálkahártyáján:  -víz  -ionok  -az itt termelt B és K vitamin  -gyógyszerek B)

163 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  6. A széklet kialakulása:  a) vastagbélben kezdődik  b) g/naponta  c) összetétele: víz, emészthetetlen salakanyagok (kötőszöveti rostok, cellulóz), bélbaktériumok, hámsejtek maradványai, szterkobilin (ami a széklet színét adja) B)

164 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése  7. A vastagbél mozgása: szabálytalan időközökben történik a béltartalom továbbítása  8.A székletürítés (defaecatio):  akaratlagosan szabályozott reflexfolyamat  receptor - végbél falában  központ - a gerincvelő alsó szakaszában  végrehajtó szerv (effektor): a végbél záróizmai és a hasizmok  agykérgi szabályozás: végbél záróizmának elernyedését gátolja → 1-2 éves korban tanult folyamat B)

165 A hashártya (peritoneum)  1. A hashártya lemezei:  a) fali (parietalis) lemez: a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét borítja  b) zsigeri (visceralis) lemez: a hasüregi szervek egy részét borítja  c) hashártya üreg (cavum peritonei): a lemezek között létrejövő üreg B)

166 A hashártya (peritoneum)  2. Hasüregi szervek hashártyához viszonyított helyzetei:  a) hashártyán belüli (intraperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze teljesen körülveszi a szervet és annak külső rétegét képezi (pl.: gyomor, máj, vékonybél) B)

167 A hashártya (peritoneum)  b)hashártyán kívüli (extraperitonealis) szerv: a szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja  hashártya mögötti (retroperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze a szerv előtt halad (pl.: vese, hasnyálmirigy) B)

168 A hashártya (peritoneum)  b)hashártyán kívüli (extraperitonealis) szerv: a szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja  hashártya alatti (infraperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze a szerv fölött húzódik (pl.: húgyhólyag) B)

169 A hashártya (peritoneum)  3. A hashártya képletei:  a) kiscseplesz (omentum minus): hashártya kettőzet, amely a májról a gyomorhoz, valamint a patkóbélhez húzódik (benne található az a. hepatica, v. portae, ductus choledochus) B)

170 A hashártya (peritoneum)  3. A hashártya képletei:  b) nagycseplesz (omentum majus) a gyomor nagygörbületéről kötényszerűen lelógó hashártya kettőzet (négy lemez!), amely a beleket elölről takarja B)

171 A hashártya (peritoneum)  c) bélfodor (mesenterium): a vékonybél hashártya kettőzete, mellyel a hashártya a vékonybelet a hátsó hasfalhoz rögzíti (benne futnak a vékonybél erei és nyirokerei) B)

172 A hashártya (peritoneum)  d) radix mesenterii: a bélfodor tapadási vonala a hátsó hasfalon a II. ágyéki csigolyától a jobb csípőárokba húzódik B)

173 A hashártya (peritoneum)  e) mesocolon: a haránt vastagbél és a szigmabél hashártya kettőzete B)

174 A hashártya (peritoneum)  f) excavatio rectouterina: B)

175 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  1.A vese jellemzői:  a) színe: vöröses barna  b) alakja: bab alakú  c) elhelyezkedése:  a gerinc két oldalán  a XII. háti és a II. ágyéki csigolya magasságában  a hashártya mögött (retroperitoneá lisan)  d)mérete:  tömege: 130 ‑ 140 gram  hossza : 12 cm  szélessége: 5-6 cm  vastagsága: 3 ‑ 4 cm B)

176 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  e) részei:  pólusai: felső és alsó  felszínei: elülső és hátsó  oldalai:  laterális:domború  mediális:homorú:vesekapu (hilus renalis)  Vena renalis  Arteria renalis  Ureter B)

177 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  f) tokjai:  külső kötőszövetes tok (fascia renalis): "rosszul felvarrt zseb„  zsíros tok (capsula adiposa):1-2 cm vastag, felső részén a mellékvese található B)

178 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  belső kötőszövetes tok (capsula fibrosa): a vese állományára szorosan ráfekszik, a vese tulajdonképpeni tokját alkotja B)

179 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  2. A vese átmetszeti képe:  a)működő állomány (vese parenchyma)  Kéregállomány:  kb mm vastag  szemcsés rész  a velőállománytól élesen nem választható el  a velőállomány velősugarak formájában a kéregbe hatol  a két velősugár közötti területet szokás a kérgi lebenykének is nevezni B)

180 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  2. A vese átmetszeti képe:  Velőállomány:  kb. 1-1,5 cm vastag  belső csíkolt terület  a kéregállománytól élesen nem választható el  a kéregállomány karcsú oszlopok formájában a velőállományba hatol  metszetben háromszög, a valóságban pyramis alakúak  a velőpyramisok csúcsa szemölcsszerű képletet (papilla renalis) alkot B)

181 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  2. A vese átmetszeti képe:  b) üregrendszer:  kiskelyhek (calyces renales minores): a kiskehely kehelyszerűen fogad be egy papillát  Nagykehely (calyces renales majores): általában három kiskehely összenyílása adja B)

182 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  2. A vese átmetszeti képe:  vesemedence (pyelon seu pelvis renalis):  lapos, háromszögletű  legyezőszerűen elágazó  keskenyedő része éles határ nélkül, ívben megy át az ureterbe B)

183 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  3.Húgyvezeték (ureter):  a)jellemzője:  kb cm hosszú és lúdtoll (4-5 mm) vastag  nyálkahártyával (urothelium) bélelt, izmos falú cső  b)lefutása:  a vesemedencétől a húgyhólyaghoz fut  a hasüregben a hashártya mögött halad (retroperitoneális) B)

184 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  3.Húgyvezeték (ureter):  a húgyhólyagba hátulról, lateral felöl előre és mediál felé haladva lép  a húgyhólyag telődésekor az urether szájadék záródik → visszaáramlást megakadályozza B)

185 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  4.Húgyhólyag (vesica urina seu urocysta):  izmos falú, nyálkahártyával (urothelium) bélelt tömlő  üresen citrom alakú és nagyságú  a symphysis mögött helyezkedik el B)

186 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  4.Húgyhólyag (vesica urina seu urocysta):  ml vizelet befogadása már vizelési ingert okoz B)

187 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  4.Húgyhólyag (vesica urina seu urocysta):  a húgyhólyag alapja háromszögletű, amely a telődés során a helyét nem változtatja (trigonum vesicae)  hátsó két csúcsa a ureterek benyílása  elülső csúcsa a húgycső kiindulási helye B)

188 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  5.Húgycső (urethra):  közvetlen a húgyhólyagból való kilépésnél simaizomból álló gyűrűs záróizom található → akaratunktól független  a gát átfúrása után harántcsíkolt gyűrűs záróizom (m. sphincter urethrae) található → akaratlagos B)

189 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  5.Húgycső (urethra):  a női húgycső 3-4 cm hosszú, a szeméremrésbe nyílik → lásd nemi szervek B)

190 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete  5.Húgycső (urethra):  a férfi húgycső kb. 25 cm hosszú, nagy része a hímvesszőben fut, kettős görbület található rajta → lásd nemi szervek B)

191 A vese mikroszkópos szerkezete  1.A nephron lényege:  A vese anatómiai (egyes részei egymással szoros kapcsolatban állnak), működési (az egyes részek működése egymástól elválaszthatatlan) és kórtani egysége (az egyes részek megbetegedése az egész egységet érinti). B)

192 A vese mikroszkópos szerkezete  2.A nephron részei:  a)vesetestecske vagy Malpighi- test: (corpusculum renis Malpighi)  érgomolyag (glomerulus) vas affarens a glomerulusba lépve 4-6 főágra oszlik, majd "önmagába" elágaznak  vas efferens a glomerulus erei összeszedődnek, átmérője kisebb, az érpóluson kilépő erek a csatornák között kapillárishálózatot képeznek B)

193 A vese mikroszkópos szerkezete  2.A nephron részei:  Bowman-tok (capsula glomeruli) zsigeri lemeze szorosan az érgomolyagra fekszik, annak külső lemezét képezi  fali lemeze a glomerulus lazán veszi körül  a két lemez között üreg jön létre  az érpólussal szemben helyezkedik el a vizeleti pólus, ahonnan a proximális kanyarulatos csatorna indul B)

194 A vese mikroszkópos szerkezete  2.A nephron részei:  b)vesecsatornák:  elsőrendű (proximális) kanyarulatos csatorna (tubulus contortus proximális) a Bowman- tok vizeleti pólusából indul, a kéregben kanyarulatos lefutású  Henle kacs (tubulus rectus) leszálló szára a kéregállományban helyezkedik el  átmenve a velőállományba hurkot képez (Henle hurok)  felszálló szára visszalép a vesekéregbe B)

195 A vese mikroszkópos szerkezete  2.A nephron részei:  másodrendű kanyarulatos csatorna (tubulus contortus distalis) kanyargós lefutású csatorna a kéregállomány területén  juxtaglomeruláris apparátus (JGA)  a distalis tubulus vas efferenshez fekvő része  sejtjei termelik a renin enzimet B)

196 A vese mikroszkópos szerkezete  3. Gyűjtőcsatorna (ductus collectivus):  több nephron distalis kanyarulatos csatornájának az összenyílása, mely a velőállományban haladva a vesepapilla csúcsán nyílik a kehelybe B)

197 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  1.Elsődleges vizelet (ultrafiltratum):  a)képzése: Az érgomolyagban uralkodó nyomással szemben hat a kolloid ozmotikus nyomás és a glomerulus fal nyomása, mely nyomások eredője (összege) a filtrációs nyomás. B)

198 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  1.Elsődleges vizelet (ultrafiltratum):  b) összetétele: "fehérjementes vérplazma" → kis molekulatömegű anyagokat tartalmaz (víz, só, cukor, aminosav, festékanyag)  c) mennyisége: 125 ml/min → 180 liter/nap → glomeruláris filtrációs ráta (GFR) az az ultrafiltrátum mennyiség, amelyet a két vesén átáramló vérből a vesék kiválasztanak.  d) sűrűsége: 1010 B)

199 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  2. A végleges vizelet kialakulása:  a) proximális tubulus reabszorpcio (vizelet képzés): aldoszteron szabályozás alatt áll  b)Henle-kacs reabszorpcio: Na+: aktív transzporttal  c)distalis tubulus reabszorpcio: ADH és aldoszteron szabályozás alatt áll  d)gyűjtőcsatorna reabszorpcio: aldoszteron szabályozás alatt áll B)

200 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  3. Szabályozó mechanizmusok:  a) ADH (anti-diuretikus hormon):  termelődés helye: a köztiagy hypothalamusa  raktározódása: az agyalapi mirigy hátsó lebenyében  hatása: a másodlagos kanyarulatos csatornákban fokozódik a víz visszaszívása  hiánya: a filtrátum ~20 %-a nem szívódik vissza → polyuria (bő vizeletürítés) → Diabetes insipidus B)

201 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  3. Szabályozó mechanizmusok:  b)aldoszteron:  termelődés helye: a mellékvese kéregállománya  hatásmechanizmusa (JGA működése): a JGA érzékeli a vas efferensekben uralkodó RR-t és a másodrendű kanyarulatos csatorna Na+ változását  ha az RR  és/vagy a Na concentráció  → renin termelés → angiotenzinogén → angiotenzin I. → angiotenzin II. → kisartériák átmérője szűkül →RR nő vagy → mellékvesében aldoszteron termelés → vese Na+ visszaszívása → víz visszaszívás is → vizelet mennyisége csökken, koncentrált B)

202 A veseműködés élettana és a vizeletképzés  3. Szabályozó mechanizmusok:  c) a vese pufferrendszere: a puffer fogalma: A ph állandóságot a puffer rendszerek biztosítják.  Puffer fogalma: olyan anyag/anyagcsoport, amely képes H+-t felvenni/felszabadítani a sav- bázis egyensúly kompenzálására  A puffer rendszerek működőképességét a légzés és vese biztosítja  savas eltolódás esetén: a H+ ürítés nő  lúgos eltolódás esetén: Na+ és HCO3- ürítés fokozódik  4.A veseműködés vizsgálata: Clearence: az a vérmennyiség, amit egységnyi idő alatt egy bizonyos anyagtól megtisztít a vese. B)

203 A külső női nemi szervek  1.Nagyajkak (labium majus): a szeméremrés két oldalán helyezkedik el  állományát nagyrészt zsírszövet alkotja (fanszőrzet fedi)  benne található a Bartholin-mirigy (glandula vestibularis major)  kivezetőcsöve a hüvelybemenetbe nyílik  nemi izgalom hatására a mirigy váladéka a hüvelybemenetbe ürül (megkönnyíti a hímvessző bevezetését) B)

204 A külső női nemi szervek  2. Kisajkak (labium minus):  a nagyajkak belső oldalán helyezkednek el (nem takarja fanszőrzet)  a szeméremrést közvetlenül határolja B)

205 A külső női nemi szervek  3. Csikló (clitoris):  a két kisajkak elülső találkozásánál helyezkedik el  állományát tágult sinusokból álló barlangos testek alkotják  sok érzőideg  végkészüléket tartalmaz  nemi izgalom hatására a barlangos testek megtelnek vérrel és merevedés következik be B)

206 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium)  a)jellemzője: mandula alakú és nagyságú B)

207 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  b) elhelyezkedése: a nagy és a kismedence határán  a közös csípőverőér szögletében  a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzül  felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv) B)

208 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  c) szövettani felosztása:  Kéregállomány  felépítését az egyén életkora határozza meg B)

209 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  elsődleges tüszők (primer folliculus)  éretlen petesejtből (ovum) és az azt körülvevő granulosa sejtekből áll  a magzati életben ezer keletkezik belőle B)

210 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium): érő tüsző (secunder folliculus)  pubertas (11-12 éves kor) körül a folliculus stimuláló (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculus átalakulása  havonta egy elsődleges tüsző átalakulása indul meg  a granulosa sejtek osztódnak és több rétegben veszik körül a petesejtet B)

211 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  benne megindul a tüszőhormonok (ösztrogének) képzése → ez felelős a méh nyálkahártya ciklikus változásáért és meggátolja a többi tüsző érésének megindulását → fogamzás gátlás B)

212 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  érett tüsző (tertiaer folliculus seu Graaf- tüsző)  a tüsző növekedése folytatódik  a granulosa sejtek nagy része elfolyósodik → üreg (cavum folliculi) alakul ki, amelyet folyadék (liquor folliculi) tölt ki B)

213 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  kötőszövetből álló tüszőtok alakul ki  a tüszőtokon a granulosa sejtek egy kis kiemelkedést (tüsződomb) hoznak létre, amelyen a petesejt található, az őt körülvevő sejteket corona radiatának nevezzük  a Graaf-tüsző folyamatosan termeli a tüszőhormonokat  a tüszőben a liquor folliculi egyre szaporodik → növekszik → a kéreg felszínéből kidomborodik → megrepeszti a tokot → a kiáramló liquor folliculi magával sodorja a petesejtet B)

214 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  a tüszőrepedés a ciklus napján következik be (a testhőmérséklet emelkedik, enyhe puffadásérzés)  az érett petesejt μm átmérőjű  vérzéses test (corpus haemorrhagicum)  a megrepedt Graaf-tüsző helyén jön létre  1-2 napig marad meg B)

215 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  sárga test (corpus luteum)  a vérzéses testből, hormonális hatásra alakul ki a tüszőtok sejtjeinek elszaporodásával és felpuffadásával  a folyamat közben sárga színű festékszemcsék (luteinszemcsék) halmozódnak fel benne → sárgatest hormont (progeszteront) termelnek, a méh nyálkahártyájára hat B)

216 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  amennyiben nem következik be megtermékenyítés, tíz napig marad fenn, majd elsorvad  megtermékenyítés esetén megmarad, s az általa termelt hormon nagy szerepet játszik a terhesség megtartásában B)

217 A belső női nemi szervek  1.Petefészek (ovarium):  fehértest (corpus albicans)  az elsorvadt sárgatest helyén keletkezik  hegszövet alkotja  Velőállomány: tágult erek és kötőszövet alkotja B)

218 A belső női nemi szervek  2. Petevezeték (régen méhkürtnek nevezték) (tuba uterina)  a)jellemzője:  páros szerv  ceruza vékonyságú  nyálkahártyával bélelt, szűk lumenű, izmos falú cső  lateralis vége tölcsérszerűen kiszélesedve szabadon nyílik a hasüregbe  szélén kesztyűujjszerű nyúlványok (fimbriák) találhatók  medialis vége a méh üregébe nyílik B)

219 A belső női nemi szervek  2. Petevezeték (tuba uterina)  b)működése: a tertiaer folliculus vagy Graaf-tüsző megrepedése előtt a tölcsérszerű vég odahajlik → a kilökődő petesejtet a fimbriák a petevezetékbe hajtják  a petevezeték simaizomzatának mozgása és nyálkahártyájának csillói a méh felé hajtják a petesejtet:  a, vagy megtermékenyítés → osztódás → több sejtes állapotban a méh üregébe jut  b, (12-16 órán belül nincs megtermékenyítés) → fagocyták a petesejtet lebontják B)

220 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  a) jellemzője: körte alakú és nagyságú (7-8 cm) páratlan szerv B)

221 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  b)részei:  a méhfenék (fundus uteri)  a méhtest (corpus uteri)  a méh üreg (cavum uteri)  a méh nyak (collum uteri seu cervix uteri)  nyakcsatorna (canalis cervicalis)  külső méhszáj  belső méhszáj B)

222 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  c) helyzete:  a kismedencében, a hólyag mögött és a végbél előtt található  nem teljesen függőleges  a hüvely tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előredőlt (anteversio)  a test a méhnyak tengelyéhez viszonyítva pedig előrehajlott (anteflexio) B)

223 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  d) méh hashártya viszonyai:  a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső- középső harmadának határáról áthajlik a méhre  a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja B)

224 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  d)a méh hashártya viszonyai:  a hashártya teljesen beborítja a méhet és annak külső falát (perimetrium) alkotja  a petevezetéket is beborítja, és annak két oldaláról lelógva hozza létre a széles méhszalagot (ligamentum latum uteri) B)

225 A belső női nemi szervek  3. Méh (uterus):  a széles méhszalag két lemeze között kötőszövet és gazdag vénás hálózat található (parametrium)  a méhről a hashártya a hólyagra hajlik át  a hólyagról áthajló hashártya a hasfal fali rétegét képezi B)

226 A belső női nemi szervek  e) méh szöveti felépítése:  külső réteg (perimetrium): a méh falának külső rétege  a hashártya zsigeri lemeze alkotja  szorosan tapad a myometriumhoz  izomréteg (myometrium): bonyolult lefutású simaizom alkotja  terhesség alatt hormonális hatásra a tömege többszörösére nő  a tömegnövekedés ellenére elvékonyodik B)

227 A belső női nemi szervek  e) méh szöveti felépítése: nyálkahártya rétege (endometrium):  vastagsága a ciklustól függően ~ 0-8 mm között változik  szövettanilag hámrétegből és kötőszövetes rétegből (stroma) áll  a kötőszövetes réteg ereket és mirigyeket tartalmaz  működés szempontjából a nyálkahártya funkcionális és bazális rétegre osztható  a funkcionális réteget hámréteg és a kötőszövetes réteg nagyobb része alkotja  a bazális réteg a kötőszövetes rész alsó része alkotja, amely a menstruáció során fontos szerepet tölt be (ebből képződik újra) B)

228 A belső női nemi szervek  e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: regenerációs fázis:  időtartama: 2-3 nap  a petefészekben lezajlódó folyamat: kialakul a másodlagos tüsző  a méh nyálkahártya vastagságának változása: 0 → 1 mm  a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a bazális réteg mirigycsonkjainak hámsejtjei osztódnak és a felszín behámosodik B)

229 A belső női nemi szervek  e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás: a progeszteronszint változása: a proliferációs fázis:  időtartama: kb. 10 nap  a petefészekben lezajlódó folyamat: kialakul a harmadlagos tüsző és a fázis végén megtörténik a tüszőrepedés  a méh nyálkahártya vastagságának változása: 1 → 5 mm  a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki B)

230 A belső női nemi szervek  e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás: a progeszteronszint változása: a szekreciós fázis:  időtartama: kb. 10 nap  a petefészekben lezajlódó folyamat: a megrepedt Graaf-tüsző helyén 1-2 napig fennmaradó vérzéses test jön létre, amely átalakul sárgatestté és kb. 10 napig marad fenn  a méh nyálkahártya vastagságának változása:5 → 8 mm  a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amely a nyálkahártyát átitatja, fellazítja, s alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt befogadására B)

231 A belső női nemi szervek  e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás:a progeszteronszint változása: a deszkvamációs fázis:  Időtartama:1-7 nap (általában 3-5 nap)  a petefészekben lezajlódó folyamat: a meglevő sárgatest elsorvad és átalakul fehértestté, amely kb. 3 napig marad fenn  a méh nyálkahártya vastagságának változása:1 → 5 mm  a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki. B)

232 A belső női nemi szervek  4. Hüvely (vagina): kb. 10 cm hosszú  felső végével a méhnyak közepéhez rögzül  a méhnyak hüvely fölötti része a portio supravaginalis uteri  a méhnyak hüvelyen belüli része a portio vaginalis uteri  hüvely elülső fala és a méhnyak között található az elülső hüvelyboltozat  hüvely hátsó fala és a méhnyak között található a hátsó hüvelyboltozat - falát nyálkahártya és simaizomzat alkotja - gazdagon erezett és sok érzőideg-végződést tartalmaz - bemeneténél változatos alakú, nyálkahártyából álló redő, szűzhártya (hymen) található → első közösüléskor átszakad B)

233 A férfi külső nemi szervei  1. Herezacskó (scrotum): tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése  a hasfal valamennyi rétegét tartalmazza  a magzati élet 7. hónapjától a here található benne B)

234 A férfi külső nemi szervei  1. Herezacskó (scrotum):  fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt B)

235 A férfi külső nemi szervei  2. Hímvessző (penis)  a) fejlődéstanilag a női csiklónak (clitorisnak) felel meg, de annál sokkal fejlettebb  b) részei: test (corpus penis)  makk (glans penis)  fityma (preputium) B)

236 A férfi külső nemi szervei  c) felépítése: tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található  két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja  a két test között erősen lyuggatott sövény található B)

237 A férfi külső nemi szervei  c) felépítése: az egészet erősen lyuggatott kötőszövet (tunica albuginea) fogja körbe  a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja B)

238 A férfi külső nemi szervei  B)

239 A férfi belső nemi szervei  1. Here (testis):  galambtojás alakú és nagyságú, páros szerv  a hasüregben, a vesék magasságában kezd fejlődni  a lágyékcsatornán keresztül a 7. hónapban jutnak a herezacskóba B)

240 A férfi belső nemi szervei  1. Here (testis):  kötőszövetes tok veszi körül  állományát felcsavarodott csatornák alkotják B)

241 A férfi belső nemi szervei  a herecsatornákat csírahám alkotja → hímivarsejte ket termeli  a hímivarsejtek (spermiumok) jellemzése:  a női nemzőcsatornában 2- 3 napig életképesek  képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák B)

242 A férfi belső nemi szervei  osztódási és érési folyamat eredményeképpen jönnek létre  60 μm hosszúságú  feji része tartalmazza a sejtmagot, ½kromoszó- ma garnitúrával B)

243 A férfi belső nemi szervei  a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása B)

244 A férfi belső nemi szervei  farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes B)

245 A férfi belső nemi szervei  a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel  a herecsatornák között Leydig-sejtek találhatók → testosteron-t termelnek → a másodlagos nemi jelleg létrehozásában van szerepe, valamint fokozza a fehérjék szintézisét és az izomzat növekedését B)

246 A férfi belső nemi szervei  2.Mellékhere (epididymis)  a here hátsó felszínéhez rögzített  feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta B)

247 A férfi belső nemi szervei  2.Mellékhere (epididymis)  állományát a mellékhere-csatornák alkotják  a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze  a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak B)

248 A férfi belső nemi szervei  3.Ondóvezeték (ductus deferens)  a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső  a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe B)

249 A férfi belső nemi szervei  3.Ondóvezeték (ductus deferens)  a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába B)

250 A férfi belső nemi szervei  4. Ondózsinór (funiculus spermaticus)  kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában  a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja B)

251 A férfi belső nemi szervei  5.Ondóhólyag (vesica seminalis)  páros szerv  a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis vizsgálattal tapintható  belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés  kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik B)

252 A férfi belső nemi szervei  6.Dülmirigy (prostata)  gesztenye alakú és nagyságú, páratlan szerv  a húgyhólyag alatt helyezkedik el  közvetlenül mögötte található a végbél → rectalis vizsgálattal tapintható B)

253 A férfi belső nemi szervei  a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át  sok simaizom, valamint mirigy-végkamrák alkotják → váladékot termelnek  kivezető csöve a húgycső prosztatát átfúró szakaszába nyílik B)

254 A férfi belső nemi szervei  7. A férfi nemi működés  a) a merevedés (erectio) mechanizmusa:  reflex folyamat  a reflex központ a gerincvelő alsó szakaszában található  a receptorok a hímvessző bőrében és állományában találhatók, de a reflexív kiindulhat más területről is  a reflex agykérgi befolyásolás alatt áll (kivált vagy gátol) B)

255 A férfi belső nemi szervei  7. A férfi nemi működés: reflexfolyamata: inger hatására a penis arteriák lumene tágul → a barlangos testekbe több vér áramlik → az erek a tunica albugineához nyomódnak → a periferiás venák lumene szűkül → a vér elvezetése romlik → a barlangos testek vérrel telnek meg → a penis terfogata nő B)

256 A férfi belső nemi szervei  7. A férfi nemi működés: b) magömlés (ejaculatio):orgazmus következtében a gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prosztata izmai összehúzódnak és az ondó (sperma) kiürül  c) az ondó (sperma) jellemzése: jellegzetes (keserű mandula) szagú  mennyisége 3-5 ml/alkalom  tartalma 108/ml < hímivarsejt (kb. 300 millió hímivarsejt)  ondóhólyag váladéka  dülmirigy váladéka  Cowper-mirigy (glandula bulbourethralis) váladéka B)

257 A férfi belső nemi szervei  7. A férfi nemi működés:  páros mirigy  kivezető csöve a húgycsőbe nyílik  nemi izgalom kezdetén a húgycsőbe ürül a váladék

258 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  Megtermékenyítés: az ondó a hátsó hüvelyboltozatra kerül  a hímivarsejtek onnan aktív mozgással 1-2 nap alatt a méh nyakcsatornáján, majd a méhen keresztül a méhkürtbe jutnak

259 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  2. A magzat fejlődése: a zigóta osztódása a petevezetőben kezdődik meg (közben a méh felé vándorol)

260 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  2. A magzat fejlődése: zigóta → szedercsíra → hólyagcsíra → megjelenik az emberiócsomó → a barázdálódott zigóta ágyazódik be a secretios fázisban levő méh nyálkahártyájába

261 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  2. A magzat fejlődése: emberiópajzs (ectoderma, endoderma + mesoderma) → emberióhenger → a terhesség 4. hetében emberiófomra (5 mm) → a 2. hónapban 2,5 cm → a 4. hónapban megjelennek az aktív mozgások → az 5. hónap végére cm, kb. 500 g →

262 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  a magzat mozgásait az anya érzékeli → a 6. hónapban a magzatot magzati szőrzet borítja, amely az utolsó hónapban kihullik → 7-8 hónaptól a magzaton magzatmáz jelenik meg (zsírban oldódó vitaminokat és hormonokat tartalmaz)- a fejlődő embriót magzatburok veszi körül  belső (amnion) és külső (chorion) különíthető el  az amnion ürege fokozatosan jelenik és telik fel magzatvízzel

263 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése  2. A magzat fejlődése: a magzat mozgásait az anya érzékeli → a 6. hónapban a magzatot magzati szőrzet borítja, amely az utolsó hónapban kihullik → 7-8 hónaptól a magzaton magzatmáz jelenik meg (zsírban oldódó vitaminokat és hormonokat tartalmaz)  a fejlődő embriót magzatburok veszi körül  belső (amnion) és külső (chorion) különíthető el  az amnion ürege fokozatosan jelenik meg és telik fel magzatvízzel.

264 A belső elválasztású (endocrin) mirigyek szervrendszere. Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy

265 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  1. A belső elválasztású mirigy fogalma: olyan mirigyek, amelyeknek nincs kivezető csövük, így a váladékukat (hormon) a keringésbe juttatják váladékukat és hatásukat általában a mirigytől távolabb fejtik ki  2. A hormonok típusai: peptidhormonok: aminosavakból épül fel szteroidhormonok:szteránvázas vegyületek, a koleszterinből származnak  3. A hormonok szerepe: a szervezet kémiai szabályozó rendszerének a részei  sok területen rajtuk keresztül valósul meg az idegrendszer szabályozó funkciója is

266 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea):  a) jellemzői: a nyak területén, a pajzsporc alatt található  két lebenyből álló szerv

267 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea): gazdagon erezett  vöröses barna színű  állományát köbhámmal bélelt mirigyvégkamrák (folliculus) alkotják

268 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  a mirigyvégkamrákat kolloid tölti ki  fehérjéhez kötött pajzsmirigy hormonok (thyreoglobulin) alkotják  a follicularis sejtek alatt találhatók a C- sejtek (parafollicularis sejtek)

269 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  b) hormonja: folliculus hormonok: trijódtironin (T3)  parafolliculus hormon: tireokalcitonin  c) pajzsmirigy hormonok hatásai: trijódtironin (T3) és tetrajódtironin (T4) vagy tiroxin: fokozza a szervezet oxidatív nyagcseréjét → növeli az alapanyagcserét → fokozza a légzést, a szívműködést és a keringést → serkenti a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok bontását → magzati életben elengedhetetlen az idegrendszer normális fejlődéséhez → születés után szükséges a növekedéshez

270 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  Tireokalcitonin: részt vesz a szervezet kalcium-anyagcseréjének szabályozásában → csökkenti a serum calcium szintjét → fokozza a Ca-ion csontokba történő beépülést → csökken a Ca felszívódása a belekből → fokozódik a vizelettel történő Ca ürítés

271 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  5. A mellékpajzsmirigy: (glandula parathyroidea):  a)jellemzői: négy, lencse nagyságú képlet a pajzsmirigy hátsó felszínén

272 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy  5. A mellékpajzsmirigy:  (glandula parathyroidea):  b)hormonja:  parathormon  c) parathormon hormon hatásai: tireokalcitonin antagonostája  vér calciumszintjét emeli  fokozza a csontokból a Ca felszabadulást  fokozza a vesében a hatásos D-vitamin képződést  a vékonybélben fokozódik a Ca- felszívódás

273 A mellékvese (glandula suprarenalis)  1. A mellékvese jellemzői: páros szerv  a vese felső pólusán helyezkedik el  a zsíros tokba ágyazott - háromszög alakú

274 A mellékvese (glandula suprarenalis)  1. A mellékvese jellemzői: sárgás színű kéreg- és velőállományra tagolódik  a kéregállomány zónái: zona glomerulosa

275 A mellékvese (glandula suprarenalis)  1. A mellékvese jellemzői: sejtjei fészekszerűen helyezkednek el - zona fasciculata  sejtjei oszlopokat alkotnak - zona reticularis  sejtjei hálózatot alkotnak

276 A mellékvese (glandula suprarenalis)  2. A mellékvese hormonjai:  a) kéregállomány hormonjai: mineralocorticoid hormonok: zona glomerulosa sejtjei termelik  só- vízháztartás szabályozásában játszanak szerepet (pl. aldosteron)  fokozza a Na+ visszaszívását a vesecsatornákban  emeli a serum Na+ koncentrációját  fokozódik a vesecsatornácskákból a víz visszaszívás  a fokozott Na+ és víz visszaszívás miatt emelkedik a vérnyomás  fokozzák a sejtosztódást, elősegítik a gyulladásos reakciókat  a hormon termelődését a vese végzi a renin- angiotenzin rendszeren keresztül

277 A mellékvese (glandula suprarenalis)  2. A mellékvese hormonjai: glucocorticoid hormonok: zona fasciculata sejtjei termelik  a szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjének szabályozásában vesz részt (pl. kortizol)  fokozza az aminosavakból és a zsírokból a cukorképződést, a vércukorszintet emeli  gátolja a sejtek cukor felvételét és felhasználását  steroid-diabetes jelentkezhet  gátolják a sejtosztódást és a gyulladásos reakciókat

278 A mellékvese (glandula suprarenalis)  2. A mellékvese hormonjai: androgén hormonok: (szexual-steroidok)  férfiakban szerepet játszanak a másodlagos nemi jelleg kialakításában  nőkben meggátolják a női nemi hormonok termelődését (menopauzáig nem termelődnek)

279 A mellékvese (glandula suprarenalis)  2. A mellékvese hormonjai:  b)a velőállomány hormonjai: idegrendszer eredetű chromaffin-sejtek termelik  adrenalin és noradrenalin  a catecholaminok közé tartoznak  a szívműködést gyorsítják  a kisarteriák lumenét szűkítik (kivétel a koszorúartériák)  a vérnyomást emelik  a légzést fokozzák  a bronchusok tágulnak  fokozzák a májban a glicogen cukorrá alakulását →

280 A mellékvese (glandula suprarenalis)  2. A mellékvese hormonjai:  b) a velőállomány hormonjai: → a vércukorszintet emelik- velőállomány jelentős mennyiségű adrenalint tárol → megterhelés (stress) hatására a keringésbe kerül → vészhelyzetben biztosítja a szervezet maximális alkalmazkodást (vészreakció)  a velőállomány hormontermelése a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll

281 A nemi mirigyek, a hasnyálmirigy belső elválasztású működése és a tobozmirigy

282  A tobozmirigy (corpus pineale): a koponya belsejében, a III. agykamra tetejénél található

283  szerepet játszik a korai pubertás megakadályozásában és a napi életritmus kialakításában  újabban szerepet tulajdonítanak az immunrendszer működésének szabályozásában  feltételezhetően képes befolyásolni az aldoszteron szekrecióját

284 Az agyalapi mirigy (hypophysis)

285  1. Az hypophysis jellemzői: babszem nagyságú szerv  az ékcsont töröknyergében helyezkedik el

286  1. Az hypophysis jellemzői: hypophysisn yél révén a köztiagy hypothalamusával áll összeköttetésben  három rész különböztethető meg rajta: elülső lebeny, köztirész, hátsó lebeny

287  2. A hypophysis hormonjai:  A) elülső lebeny (adenohypophysis) hormonjai:  a)az egész szervezetre ható hormonok (nincs célszerv) - növekedési hormon (somatotrop hormon, STH)  biztosítja a csontok hossznövekedését  fokozza a fehérjék képzését  emeli a vércukorszintet (fokozza a máj glikogénjének cukorrá alakítását és csökkenti a sejtek cukor felhasználását)

288  melanocyta stimuláló hormon (melanotropin, intermedin; MSH)  a szervezet festékanyagcseréjének a szabályozásában vesz részt  fokozza a bőr melanocita sejtjeiben a melanin termelését → fokozza a bőr pigmentáltságát

289  b) más endocrin mirigyre ható hormonok (a célszerv egy endocrin mirigy) - pazsmirigy serkentő hormon, thyreotrop hormon (thyreotropin hormon, TSH)  serkenti a pajzsmirigy folliculus sejtjeinek működését  fokozódik a T3 és a T4 hormonok képződése  a hormontermelődést negatív feedback- mechanizmus gátolja

290  adrenocorticotrop hormon (kortikotropin, ACTH)  fokozza a mellékvese kéregállományában a glicocorticoid és az androgén hormonok termelődését  a termelődött hormon gátolja az ACTH képződését  gonadotrop hormonok  tüszőserkentő hormon (folliculus-stimuláló hormon; FSH)  megindítja a petefészekben a primer tüsző termelődését  biztosítja a Graaf-tüsző kialakulását  a tüsző által termelt oestrogen gátolja az FSH termelődését

291  sárgatest serkentő hormon (luteinizáló hormon; LH)  hatására a petefészekben bekövetkezik az ovulació  megindítja a sárgatest kialakulását  a sárgatest által termelt progesteron gátolja az agyalapi mirigyben az LH termelését  interstitialis sejteket stimuláló hormon (ICSH)  luteinizáló hormonnak felel meg  a here Leydig-sejtjeire hat  fokozza a testosteron termelését → rész vesz a másodlagos nemi jelleg kialakításában

292  tejelválasztást serkentő hormon (prolactin; PRL)  elősegíti az emlő mirigyállományának a proliferációját  szülés után megindítja és fenntartja a tejelválasztást  szerepet tulajdonítanak az "anyai ösztön" kifejlődésében és fenntartásában is

293  B) hátsó lebeny (neurohypophysis)  a)jellemzése: ideg rendszer eredetű telepből fejlődik  sejtjei módosult gliasejtek - pituicyták  a hypohtalamus által termelt hormonok a hypophysis nyélen jutnak ide és raktározódnak el

294  b)hormonjai:  antidiuretikus hormonok (arginin -vasopressin; ADH)  a vese gyűjtőcsatornáinak vízáteresztő képességét szabályozza → befolyásolja a szervezet só- vízháztatását és az ürített vizelet mennyiségét

295  Oxitocin: terhesség alatt hatását a magas progeszteronszintje gátolja  szüléskor a progeszteronszint hirtelen leesik → gátlás megszűnik  a méh simaizomzata összehúzódik → megindul a szülés  szülés után elősegíti az emlő mirigyeiből a tej kiürülését

296 A szervezet hőszabályozása

297  1. Az állandó testhőmérséklet fenntartásának feltétele: a hőleadás és a hőtermelés egyensúlya  2. A hőszabályozó központ:  a) helye: hypothalamus  b) részei: melegítő központ, hűtőközpont  3. A hőszabályozás módjai:  a) hőtermelés: biológiai oxidáció  b)hőleadás: párologtatás: a bőr verejtékmirigyei által termelt izzadtság elpárologtatása hőelvonással jár  vezetéses hőleadás: a szervezet vele közvetlen kapcsolatba álló testnek adja át a hőt  sugárzásos hőleadás: a szervezet a környező levegő felmelegítése révén adja le a hőt

298  4. A hőszabályozás mechanizmusa:  a) testhőmérséklet emelkedése esetén: a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete emelkedik → a hűtőközpont a bőr ereit kitágítja (kipirulás) → a bőr hőmérséklete megemelkedik → a sugárzásos hőleadás növekszik + az izzadságtermelés fokozódik → a párologtatásos hőleadás megemelkedik → a szervezet hőmérséklete csökken

299  4. A hőszabályozás mechanizmusa:  b) testhőmérséklet csökkenése esetén: a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete csökken → a fűtőközpont működése fokozódik → remegés, borzongás izomműködéssel jár → fokozott hőtermelést eredményez + a bőr erei összehúzódnak (sápadtság) → csökken a bőr vezetéses hőleadása + a verejtékelválasztás megszűnik → a párologtatásos hőleadás elenyésző → a szervezet hőmérséklete emelkedik

300  5. Hypothermia és hibernació:  a) elve: a testhőmérséklet jelentős csökkenése a szívműködés, a légzés és az anyagcsere lelassulásával jár → a szervek oxigén- és tápanyaghiányt hosszabb ideig képesek elviselni  b) alkalmazása: gyógyszerekkel felfüggesztik a hőszabályozó központ működését → a vért és a szervezetet hűtik → a testhőmérséklet gyorsan csökkel → a keringést és az oxigénellátást mesterségesen biztosítják → a szervek (szív) az oxigén és a tápanyaghiányt kb. 2 órán keresztül képesek elviselni!


Letölteni ppt "Zsigeri rendszerek. Zsigerekről általában  Azok a szervek, melyek az anyagcsere, fajfenntartás és kiválasztás szolgálatában állnak.  Zsigerek felépítésének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések