Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zsigeri rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zsigeri rendszerek."— Előadás másolata:

1 Zsigeri rendszerek

2 Zsigerekről általában
Azok a szervek, melyek az anyagcsere, fajfenntartás és kiválasztás szolgálatában állnak. Zsigerek felépítésének néhány általános jellemzője: Egy részük üreges tömlő: gyomor, húgyhólyag Csőszerű: belek Tömött szerv: máj, vese Ez utóbbiakat parenchymás szerveknek nevezzük, melyeket sajátosan működő sejtek képeznek.

3 Zsigerekről általában
Üreges zsigerek falát alkotó rétegek: 1, nyálkahártya(tunica mucosa) kötő- és többmagsoros hámszövet, illetve vékony simaizom - felszínét többnyire tapadó nyálka fedi - szerv funkciójától függően lehet sima vagy redőzött

4 Zsigerekről általában
2, nyálkah. alatti kötőszövet (tunica submucosa) : ez a tulajdonképpeni nyh. laza kötőszövet   zsírszövet   erek → felszív   idegek

5 Zsigerekről általában
3, izomréteg (tunica muscularis): szervenként változó vastagságú. Funkció: üreg tartalmának továbbítása. Izomrostok lefutása: körkörös, hosszanti, ferde irányú. A szerv falizomzata rendszerint többrétegű

6 Zsigerekről általában
4, savós hártya (tunica serosa) : mell- és hasüregben lévő szervek külső felszínét borító. Funkció: könnyíti az érintkező zsigerek elmozdulását egymáson. Pl.: mell- és hashártya.

7 Zsigerekről általában
5, savós hártya alatti réteg (tunica subserosa):   vékony kötőszövet   erek → táplál   idegek

8 Zsigerekről általában
6, mirigyek: hámsejtek bizonyos anyagok kiválasztására is képesek (secretio) – ezek a mirigysejtek. Előfordulásuk: nyh., vagy nyh. alatti rétegben egyenként elszórtan vagy csoportosan. 7, nyiroktüsző: üreges szervek falában apró, kerek, gombostűfejnyi, szürkésfehér nyiroksejt halmazok nyiroktüszők.

9 Zsigeri rendszerek Emésztő Légző rendszere Kiválasztó Nemi szervek

10 Légzőrendszer

11 Az orr- és melléküregei
a) részei: külső orr (nasi)     orrüreg (cavum nasi)    b) felépítése: csontok      felső fala: rostacsont vízszintes lemeze      oldalsó fala: rostacsont alkotja a felső és a középső orrkagylót

12 Az orr- és melléküregei
alsó orrkagyló       könnycsont és orrcsont       felső állcsont szájpadcsont

13 Az orr- és melléküregei
porcok nyálkahártya: többmagsoros csillószőrös (cuticuláris) hengerhám c)szerepe: a levegő szűrése, felmelegítése, párásítása, szaglás → agyideg (nervi olfactorii)     hangképzés

14 Az orr- és melléküregei
2. Orrmelléküregek: (paranasalis üregek)   a)helye: arcüreg (sinus maxillaris)    lásd: maxilla     homloküreg (sinus frontalis) lásd: os frontale ékcsonti üreg (sinus sphenoidalis) lásd: os sphenoidale    rostasejtek (cellulae ethmoidales) lásd: os ethmoidale

15 Az orr- és melléküregei
b) felépítése: nyálkahártyával bélelt üregek    c) szerepe: a levegő előmelegítése, a levegő párásítása, hangképzés (rezonáló dob)

16 A garat, a gége és a hangképzés
1.Garat (pharynx):   a) helye: az orr és a szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő cső, mely felső végével a koponya alaphoz rögzül

17 A garat, a gége és a hangképzés
1.Garat (pharynx): b)felépítése: nyálkahártya   vastag izomréteg    c) szakaszai: orri szakasz → ide vezet az orrüreg hátsó nyílása      ide nyílik a fülkürt (tuba auditiva) →  nyomáskiegyenlítés itt található az orrmandula (tonsilla pharingea)  

18 A garat, a gége és a hangképzés
1.Garat (pharynx): száji szakasz:      kitátott száj mellett jól látható      itt közös a táplálék és a levegő útja     gégei szakasz: innen indul ki a gége      lefelé a nyelőcsőben folytatódik 

19 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx)   a)helye: a nyakon jól tapintható

20 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) b)alakja: frontális metszetben homokórához hasonló  

21 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) c) felépítése: nyálkahártya (többmagsoros csillószőrös [cuticularis] hengerhám)  porcok     Izmok d)alkotó részei: pajzsporc (cartilago thyroidea) két nagy lemezből áll mely elől szögletben találkozik az "ádámcsutkát" alkotja (másodlagos nemi jelleg)

22 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) gyűrűporc (cartilago cricoidea) hátrafelé tekintő pecsétgyűrűhöz hasonló alakú

23 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) kannaporc (cartilago arytenoidea) páros porc a gyűrűporc pecsétrészén felül

24 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) gégefedő (epiglottis) páratlan porc a pajzsporc felső részén rögzül

25 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) hangszalagok: a pajzsporc és a kannaporc között kifeszülő páros szalag hangrés: a két hangszalag között található

26 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) ligamentum conicum (crycothyroideum)     a pajzsporc és a gyűrűporc között kifeszülő szalag légcsőmetszés (elsősegélynyújtáskor átvágható) → conicotomia

27 A garat, a gége és a hangképzés
2. Gége (larynx) d) gége működése: nyelés → a gégefedő hátra hajlik → zárja a gégebemenetet   hangképzés → a kannaporcok elfordulásával a hangszalagok feszessége változik (a hang magassága függ a hangszalagok hosszától, feszességétől, vastagságától → a hangszínt a száj- és az orrüregek anatómiája határozza meg) 

28 A légcső és a hörgők anatómiája

29 A légcső és a hörgők anatómiája
1. A légcső (trachea): a) elhelyezkedése: a nyak közepétől (gégétől) kb. 10 cm hosszan fut lefelé     a 7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és kb. a 4‑5. hátcsigolya magasságáig tart és kb. hüvelykujjnyi vastag kb. 12‑14. cm hosszú és 17 mm körüli átmérőjű  elöl és oldalt hengeres hátul ellapult 

30 A légcső és a hörgők anatómiája
1. A légcső (trachea): b) felépítése: többmagsoros csillószőrös hengerhám hátrafelé tekintő kb. 20 db "C" alakú porcok     kötőszövetes lemez    c)feladata: a levegő továbbítása a tüdőbe

31 A légcső és a hörgők anatómiája
2. A főhörgők (bronchus principalis): a)helye: a légcső a tüdőkapuban (hilus),kb. a 4. hátcsigolya magasságában két főhörgőre (bronchus principalis dexter et sinister)oszlik

32 A légcső és a hörgők anatómiája
b) a főhörgők jellemzése: Jobb (dexter) Bal(sinister) átmérő tágabb szűkebb lefutása meredekebb kevésbé meredek elágazása 3 2

33 3. Hörgő (bronchus):   a) jellemzése: dichotomikus (mindig két közel azonos értékű elágazódás) bronchi lobares → bronchi segmentales →  bronchus → bronchiolus → ductus alveolaris     az elágazások megfelelnek az arteria pulmonalis elágazódásának

34 b) felépítése: megegyezik a légcső felépítésével    
a bronchiolusokban hiányzik a porc     a ductus alveolarisoknak nincs önálló fala

35 A tüdő anatómiája 1. A tüdő helye:  a mellüregben elhelyezkedő páros szerv (a jobb tüdőfél nagyobb mint a bal)

36 A tüdő anatómiája 2. A tüdő jellemzése: páros lószőrpárna tapintatú
szivacsos szerkezetű   halvány rózsaszínű   felszínét mellhártya (pleura) zsigeri lemeze borítja    3.Külső idoma:  tompított félkúphoz hasonló 

37 A tüdő anatómiája 4. Felszínei:
a) rekeszi felszín (facies diafragmatica) = bázis (basis pulmonis)   b) bordai felszín (facies costalis) c) tüdőcsúcs (apex pulmonis)   d) gátori (mediastinalis) felszín → tüdőkapu (hilus pulmonis)

38 A tüdő anatómiája 5. A hilus pulmonis képletei:  arteria és vena pulmonalis arteria és vena bronchialis bronchus principalis nyirokerek és nyirokcsomók idegek

39 A tüdő anatómiája 6. A tüdő szerkezete:  a hörgőknek megfelelően tagolódik   a) nagyobb egységek, lebenyek (lobus) - jobb: felső, középső, alsó bal: felső, alsó (a középső helyét a szív foglalja el

40 A tüdő anatómiája b) a lebenyeken belül kisebb egységek (segmentum) találhatók: tíz a csúcsával a hílus felé tekintő szabálytalan piramis

41 A tüdő anatómiája c) a ductus alveolarisok végén léghólyagok (alveolusok) találhatók

42 A tüdő anatómiája 7. Alveolusok felépítése: laphám → összfelszín kb. 100 m2

43 A tüdő anatómiája capillarishálózat

44 A tüdő anatómiája rugalmas kötőszövet

45 A tüdő anatómiája 8. A tüdő vérellátása  (lásd a kisvérkört és az aorta mellkasi szakaszát)   a) az arteriák a bronchusokkal együtt ágazódnak el illetve szedődnek össze: arteria pulmonalis     arteria bronchialis     vena bronchialis    b) a tüdősegmentumok határán fut: vena pulmonalis 

46 A légzés élettana 1. A légzés típusai: Légkör - vér - szövet  
  külső és belső légzés a) külső légzés: a légkör és a légzőszerv vére között megy végbe

47 A légzés élettana b) belső légzés: a vér és a szervezet szövetei (sejtjei) között történik    

48 A légzés élettana 2. A gázcsere kémiai mechanizmusa: gáz
Belélegzett levegő Kilélegzett levegő Nitrogén 79% oxigén 20% 16% Szén-dioxid 0,04% 4,04%

49 A légzés élettana a) a gázcsere alapfogalmai: parciális nyomás (résznyomás): a gázkeverékben az adott gáz nyomása annak a nyomásnak felel meg, amelyet a kérdéses gáz egyedül hozna létre, ha a rendelkezésre álló teret egyedül töltené ki     diffúzió: membránon keresztül történő anyagáramlás

50 A légzés élettana b) jellemzése: az oxigén és a széndioxid nem azonos mértékben diffundál     a szén-dioxid diffúziós képessége nagyobb, mint az oxigén diffúziós képessége → kisebb nyomáskülönbség azonos eredményt hoz létre

51 A légzés élettana 3. A légzés mechanizmusa
a)nyugalmi légzésszám: 12‑16/min   b)belégzés (inspiratio): a bordaközi és a rekeszizomok összehúzódnak → a mellüreg tágul → a mellkasban a nyomás csökken → a levegő beáramlik   c)ki légzés (exspiratio): a bordaközi és a rekeszizomok elernyednek → a rugalmas szövetek összehúzódnak → a mellkasban nyomás növekszik → a levegő kiáramlik (az izomműködés csak erőltetett légzésnél játszik szerepet!)

52 A légzés élettana 4. Légzési térfogatok:
a)respiratiós levegő: egy nyugodt be- illetve kilégzés alkalmával vett levegő (kb. 500 ml)   b)belégzési tartalék (rezerv): a normál belégzésen túl maximális erőltetett belégzés (kb ml) c)kilégzési tartalék (rezerv) a normál kilégzés végén maximális erőlködéssel végzett kilégzés (kb ml) d)vitál kapacitás: maximális belégzés után maximális kilégzés (kb. 4,5-5 liter)   e)reziduális levegő: akaratlagosan nem kilélegezhető levegő kb ml (1200 ml) (megakadályozza a tüdő összeesését és biztosítja a folyamatos gázcserét)

53 A légzés élettana 5. A légutak védekező reflexei:
a)a reflexközpont helye: a központi idegrendszer agytörzsében

54 A légzés élettana b)reflexek lényege: tüsszentés: az orrüreget és/vagy a garatot ingerlő anyagok hatására erőteljes belégzést követően zárt száj mellett robbanásszerű kilégzés     köhögés: a légutak középső és alsó részében levő izgató anyagot távolítja el az erőteljes belégzést követően zárt hangrés mellett történő erőteljes kilégzést követően

55 A légzés szabályozása inger Receptor helye Szabályozó központ hatás
Vér O2 nyomása nő Aortaív fala és a carotis communis kemoreceptorai nyúltvelő Légzésszám csökken Tüdő feszülése nő Tüdő mechanoreceptorai Belégzés gátlódik Légzőizmok feszessége nő Légzőizmok mechanoreceptorai Mellhártya feszessége nő Mellhártyafeszülés érzékelő mechanoreceptorai

56 A mellüreg 1. A mellhártya (pleura):
a) jellemzője: savós hártya: a mellkasfalat belülről és a tüdő felszínét borítja     a két lemez között néhány csepp folyadék található     a két tüdőfél, külön mellhártyazsákban helyezkedik el

57 A mellüreg 1. A mellhártya (pleura):
b) részei: zsigeri (visceralis) lemez a tüdőhöz szorosan simul fali (parietalis) lemez a mellkasfalat belülről borítja     mellhártya lemezek közti üreg (cavum pleurae) a rekeszizom és a mellkasfal közötti rés (sinus phrenicostalis)

58 A mellüreg 2. Gátorüreg (mediastinum)
a) helye: a két tüdőfél közötti terület  

59 A mellüreg b) határai: tüdők, hátcsiogolyák, szegycsont, rekeszizom
c) benne található képletek: szív (cor), csecsemőmirigy (thymus), nagy mellkasi vénák (vena cava inferior et superior)     felszálló aorta     aortaív (arcus aortae) és ágai     az aorta mellkasi szakasza (aorta thoracica)     légcső (trachea)     nyelőcsőszimpatikus dúclánc 

60 Emésztőrendszer

61 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
a) sejtalkotó   b) energia szolgáltató  c) kizárólag sejtalkotó (nem szolgáltat energiát)

62 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
2.Fehérjék (proteinek)   a) építő elemei:     aminosavak  esszenciális aminosavak (20) nem esszenciális aminosavak    peptid kötéssel kapcsolódnak össze

63 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
2.Fehérjék (proteinek) b)csoportosítása:  1, kémiai összetétel alapján: egyszerű fehérje (kizárólag aminosavat tartalmaz)      összetett fehérje (aminosavakon kívül más, nem fehérje természetű anyagot is tartalmaz)     2, biológiai értékük alapján: teljes értékű fehérje (mind a 20 esszenciális aminosavat tartalmazza) nem teljes értékű fehérje (nem tartalmazza mind a 20 esszenciális aminosavat)  c) szerepe: elsősorban sejtépítő, másodsorban energiaszolgáltató 

64 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
Szénhidrátok (szacharidok):   a) építő elemei: szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) b) csoportosítása:  egyszerű cukrok (monoszacharidok)    összetett cukrok (poliszacharidok) c) szerepe: elsősorban energia szolgáltató, másodsorban energiaraktár, harmadsorban sejtépítő (antigén)

65 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
Zsírok (lipidek)   a) építő elemei: glicerinek, zsírsavak    b) csoportosítása: 1, zsírsavak telítetlensége alapján: egyszeresen telítetlen (növényi eredetű), többszörösen telítetlen (állati eredetű) 2, halmazállapot szerint: szilárd (zsír, margarin), folyékony (olaj) telítetlen zsírsav tartalma %     kémiai összetételük alapján

66 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
Víz: szervezet 70 %-a víz   a) sejten belüli (50 %), (intracelluláris)    b) sejten kívüli (20 %), (extracelluláris)     vér (5 %)     egyéb testnedvek (15 %)

67 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
Ásványi sók: Bór, Kálium, Nátrium, Cink, Klór, Réz, Fluor, Króm, Selén, Foszfor, Magnézium, Vanádium, Jód, Mangán, Vas, Calcium, Molibdén  

68 A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése
Vitaminok és enzimek: Zsíroldékony vitaminok: A,D,E,K Vízoldékony vitaminok: B12 vitamin,B1 vitamin, B2 vitamin, B6 vitamin, C-vitamin, P vitamin, biotin, pantoténsav,Folsav, Inozit, Niacin, PABA

69 A szájüreg és a fogak

70 A szájüreg és a fogak 1. Szájüreg (cavum oris) részei: a, szájtornác
- ajak → vér oxygen telítettsége megítélhető     - pofa → falat szájban tartása     -fogak, fogíny (gingiva) → rágás b) tulajdonképpeni szájüreg:     -fogak, fogíny (gingiva) → rágás     -kemény szájpad (maxilla + os palatinum) → orrüregtől elválaszt     -lágy szájpad és nyelvcsap (uvula) → orrüregtől elválaszt + nyeléskor megemelkedik, elzár     -nyelv (lingua)

71 A szájüreg és a fogak

72 A szájüreg és a fogak 2.Fog (dens, dentis):
a)elhelyezkedése:  madibula és a maxilla processus alveolarisába ágyazottan    b)részei: korona (corona dentis) nyak (collum dentis)    gyökér (radix dentis) 

73 A szájüreg és a fogak 2.Fog (dens, dentis): c) felépítése:
fogzománc: a corona részen zománcprizmákból áll, felépüléséhez fluorra van szükség     cement állomány: foghoz hasonló szerkezetű, a gyökért borítja     dentin állomány: viszonylag puhább, a cement és a zománc alatt található     fogüreg (cavum dentis): gyökércsatorna a fogüreg folytatása     Pulpa: a gyökércsatornában található, ereket idegeket és kötőszövetet tartalmaz d, jellemzői:

74 1esetleg Y alakban elágazik
fogtípus metszőfog szemfog kisőrlő nagyőrlő alak véső kúp hasáb felszín keskeny nagyobb, egyenetlen gyökere egy 1esetleg Y alakban elágazik Három kettő Száma gyerekkorban 2 1 nincs

75

76 fogtípus metszőfog szemfog kisőrlő nagyőrlő 2 1 2+1
Száma felnőttkorban 2 1 2+1

77 A szájüreg és a fogak 2.Fog (dens, dentis): e) fogquadráns: ¼ fogsor
f) fogzás: két éves korig minden tejfog kinő g, fogváltás: csontfaló sejtek a gyökereket lebontják, fogváltás 6 éves korban a 6. fog megjelenésével kezdődik

78 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
1. A nyelv (lingua)   a)helye: szájfenék    b)alakja: közelebb- ről nem meghatározott

79 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
c) részei:  Nyelv csúcs: édes íz érzékelése     nyelvtest: (két széle) sós, savanyú íz érzékelése     nyelvgyök: nyelvmandula (tonsilla lingualis), keserű íz érzése  d) felépítése:     harántcsíkolt izom, kis nyálmirigyek, érző idegvégződések, nyálkahártya » mechanikai papillák: nyelv érdessé tétele, falat kialakítása, nyelés megkönnyítése      » ízlelő papillák: íz érzékelés receptorai

80 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
e) szerepe: ízérzékelés = VII. és IX. agyideg érző ágai     falat kialakítása mozgató idegek     egyes hangok képzése 

81 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
a) felépítése: külső elválasztású mirigyek  

82 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
b)típusai:  nagy nyálmirigyek fültőmirigy (glandula parotis) »a mandibula ága mögötti fészekszerű mélyedésben fekszik »kivezetőcsöve előre futva a felső II. nagyörlő magasságában a szájtornácba nyílik  

83 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis)»az állkapocs alatti háromszögben található »kivezetőcsöve a nyelv alatt szemölcsszerűen nyílik nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) »a nyelv alatt a szájfenékbe ágyazva található »kivezetőcsöve az állkapocs alattival közösen szemölcsszerűen nyílik  kis nyálmirigyek szétszórtan a pofa, a nyelv és a szájpad állományában 

84 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
c)feladatuk: nyálképzés    3. Nyál (saliva): a, jellemzői: hígan folyó víztiszta, enyhén lúgos folyadék     mennyisége a tápláléktól függően 1‑1,5 liter baktériumölő (baktericid)    b, alkotó elemei: víz, ásványi sók, szénhidrátbontó (ptialin, maltáz) enzimek   

85 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
c, nyál szerepe: nyálkahártya nedvesen tartása - öntisztulás     falat kialakítása - bevon és összeragaszt nyelés megkönnyítése - csúszóssá tesz    f) a nyál elválasztása: vegetatív reflexfolyamat: sympathicus hatásra      parasympathicus         inger: II. jelzőrendszer (beszéd), látás, szaglás, táplálék érintkezése a száj nyálkahártyájával

86 A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben
a) tápanyagemésztés: megkezdődik a szénhidrát bontása b) felszívódás: alkohol, egyes gyógyszerek - sublingualis tbl.

87 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
1.Torok (faux): szűk nyílás, összeköttetést teremt a szájüreg és a garat között jelentősége: itt található szájpadmandula (tonsilla palatina)

88 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
2.Garat (pharynx):  lásd légzőrendszernél 3.Nyelőcső (oesophagus):   a) jellemzői: kb. ujjnyi vastag izmos falú     - harántcsíkolt - - kevert -    - sima - körkörös és hosszanti irányú izomrostok

89 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
b) szakaszai: nyaki

90 A torok, garat, nyelőcső, nyelés
mellkasi (érintkezik a légcsővel, a szív bal pitvarával)

91 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
hasi

92 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
c) szűkületei:  felső, bemeneti     középső, légcső eloszlása magasságában     alsó, a rekeszizom átlépésénél  4.Nyelés:   a) akaratlagos fázis: nyelvünkkel a falatot a garat felé mozdítjuk

93 A torok, a garat, a nyelőcső és a nyelés
b) akaratunktól független szakasz: agytörzsi reflex a 7. magzati hónapban jelentkezik     lágy szájpad összehúzódik és megemelkedik   az orrüreg felé zár    gégefedő hátrahajlik és a gége megemelkedik   a gégebemenet zár    a garatizmok összehúzódnak   a falat a nyelőcsőbe kerül a táplálék perisztaltikus mozgással halad végig a nyelőcsövön

94 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
A gyomor elhelyezkedése: hasüregben, a rekeszizom alatt, középvonaltól balra Alakja:  álló helyzetben nyomtatott J betű (patkó) alakú  

95 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
 Részei:

96 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
Gyomornedv:   a)mennyisége:    1 - 1,5 liter/nap b, összetétele: -víz, -ásványi sók, -0,1% normál erősségű sósav, -enzimek (pepszin, kimozin, lipáz) c) elválasztása: folyamatos, éhgyomorban sósav és enzim termelés elhanyagolható

97 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
Gyomornedv:  d) az elválasztás mechanizmusa: -feltételes reflex: megpillantás, illat, szájban a táplálék rágása     -feltétlen reflex: a táplálék gyomorba kerülése, hámsejtekben gastrin nevű hormon termelődik, gyomornedv elválasztást serkenti  e) az elválasztás szabályozása:     - szimpatikus: csökkent     - paraszimpatikus: serkent 

98 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
A gyomor mozgásai: a, mozgások feladata: táplálék összekeverése a gyomornedvvel, a gyomortartalom továbbítása b, mozgások formái:    perisztaltika: zárt pylorus mellett kever, nyílt pylorus mellett továbbít     éhségperisztaltika: ritkább, erősebb  gyomorkorgás

99 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
A gyomor mozgásai: c) hányás (vomitus, hyperemesis)     lényege: zárt pylorus mellett erős perisztaltikus mozgás után a fundus és a cardia elernyed, a gyomortartalom hasprés hatására, zárt gégebemenet mellett a nyelőcsövön a külvilágba ürül    okai: nyúltvelői hányásközpont ingere (mérgek, gyógyszerek, anyagcseretermékek), egyéb receptorok (torok, garat, gyomorfal) ingerlése 

100 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
Emésztés gyomorban:  1 óráig tart, de 2-8 órát tartózkodik a táplálék a gyomorban    a) fehérjeemésztés: gyomornedv legfontosabb szerepe. Gyomorsav által teremtett savanyú közegben pepszin hatására megy végbe.Fehérjék hasadási termékei: albumozók, peptonok. További lebontásuk aminosavakká, már a vékonybélben következik be. Tej kazeinjének lebontása: kimozin fermentatív hatása megalvasztja a tejet a gyomorban, kazein kicsapódik. Ezt a pepszin albumozókra és peptonokra bontja. b) szénhidrátemésztés: nincs szénhidrátemésztés    c) zsíremésztés: a termelődött lipáz savas közegben nem hat rendesen, kis mértékben bontja a zsírt. Alsóbb szakaszokban megy végbe a zsírbontás.

101 A gyomor(ventriculus seu gaster) anatómiája és élettana
Felszívódás a gyomorból:   a)normálisan: alkohol, mérgek, gyógyszer    b)kóros körülmények között: allergiás reakciót válthatnak ki

102 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
1. A vékonybél szakaszai:   a) patkóbél (duodenum) nyombél:    hossza: kb. 30 cm     alakja: patkó

103 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
helyzete: az I-II. ágyéki csigolya magasságában a has jobb oldalán     szakaszai:  felső: vízszintes      függőleges: leszálló      alsó: vízszintes

104 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
jelentősége: a függőleges, leszálló szakaszba nyílik a Vater-papilla (papilla duodeni), ahova a hasnyálmirigy és az epevezeték közös kivezető csöve nyílik

105 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
b)éhbél (jejunum): a két szakasz egymástól nem különíthető el     a vékonybél 2/5 részét képezi  a hasüreg középső részén túlnyomórészt haránt irányú kacsokat alkot

106 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
b)csípőbél (ilieum):  a vékonybél 3/5 részét képezi  a hasüreg középső részén túlnyomórészt függőleges irányú kacsokat alkot 

107 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. 2.Szerkezete:   a)nyálkahártya (tunica mucosa):     körkörös (KERCKRING) redők 

108 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. → duodenum, jejunum     bélbolyhok (villi intestineles)

109 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. csillószőrös hengerhám

110 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. a hámban kehelysejtek

111 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. a bélbolyhok alján a hám Lieberkühn mirigyeket (cryptákat) alkot

112 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa):  erek, kapillárisok → felszív  Brunner mirigyek → lúgos váladék

113 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. Peyer-plaque → nyiroktüszők →B‑lymphocyták →  humorális immunitás

114 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. c) izomréteg (tunica muscularis): körkörös és hosszanti rétegek →perisztaltika    d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa):erek, idegek → perisztaltika    e)savós hártya (tunica serosa): a bél melletti hashártya kettőzetbe megy át→ bélfodor

115 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. 3. A vékonybél mozgásai:  a) perisztaltikus mozgás: a duodenum felől az ileum felé    b) keverő mozgás: szabálytalan időközökben a bélfal kis területeken összehúzódik majd elernyed, biztosítja a chymus összekeverését az emésztőnedvekkel

116 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. 4. Az emésztőnedvek termelődését kiváltó hatások:   a) nervus vaguson keresztül a szájba került táplálék    b) gyomorból a duodenumba került tartalom a nyálkahártya hámsejtjeiben hormonok termelődését indítja meg  enterogastron: leállítja a gyomor mirigyeinek működését és a gyomor perisztaltikát     Szekretin: a pancreasnedv termelését fokozza és a β sejtek inzulin termelését serkenti     Cholecisztokinin: epehólyag összehúzódik, fokozza az epe és a pankreasnedv termelését

117 A vékonybelek (intestinum tenue) anatómiája és élettana
2. 5.Tápanyagok bontása: tápanyagok bontást végző enzim Pancreas vékonybél lebontott  tápanyag hová szívódik fel fehérje peptidáz aminosav Vér – vena portae szénhidrát maltáz monoszacharid zsírok - nukleinsavak nukleáz nukleotidok gyógyszerek

118 A máj (hepar)anatómiája és élettana
2. 1.A máj elhelyezkedése: rekesz alatt a hasüreg jobb oldalán a hypochondriumban, a rekeszt a jobb oldalon kb. 1 bordaközzel feljebb nyomja.

119 A máj (hepar)anatómiája és élettana
2. 2. Jellemzői:   vöröses barna színű tömött tapintatú   kb. 1,5 kg tömegű    3. Felszínei:   a) rekeszi felszín:     felfelé domború     jobb oldali lebeny (lobus dexter) lényegesen nagyobb -bal oldali kisebb (lobus sinister)

120 A máj (hepar)anatómiája és élettana
2. b) zsigeri felszín:     a két lebeny határán H alakú barázda rendszer található

121 A máj (hepar)anatómiája és élettana
2. 4. A májkapu képletei:   vena portae      ¬vena gastrica     ¬vena lienalis      ¬vena mesenterica superior      ¬vena mesenterica inferior arteria hepatica   ductus hepaticus   nyirokerek és idegek 

122 A máj (hepar)anatómiája és élettana
2. 5. A máj szerkezete:   a) kötőszövetes tokban két lebeny található    b) a lebenyeket lebenykék építik fel     kötőszövetes tok veszi körül őket, amely a máj kötőszövetes tokjának fogható fel  

123 A máj (hepar)anatómiája és élettana
- néhány mm vastagságú, hatszögletű alapú hasáb alakúak

124 A máj (hepar)anatómiája és élettana
- sűrűn egymás mellett helyezkednek el

125 A máj (hepar)anatómiája és élettana
sugárszerűen elhelyezkedő sejtsorok, májsejtlemezek alkotják     a lemezek között egymással közlekedő tág sinusok találhatók

126 A máj (hepar)anatómiája és élettana
a sinusok a bennük keringő vért a központi vénába vezetik     a sinusok felé tekintő májsejtek felszínén elektronmikroszkóppal, mikrobolyhok láthatók     az egymással érintkező sejtek felszínén kis barázda húzódik, melyek fallal nem rendelkeznek

127 A máj (hepar)anatómiája és élettana
itt találhatók a RES-hez tartozó fagocitozisra képes Kupffer sejtek

128 A máj (hepar)anatómiája és élettana
6. A májsejt jellemzése:   köb alakú sejtek   nagy maggal gazdag endoplazmatikus reticulummal -fehérjetermelés   sok mitochondriummal -energiaforgalom   gazdag enzimkészlet -anyagcsere, méregtelenítés

129 A máj (hepar)anatómiája és élettana
7. A máj keringése:

130 A máj (hepar)anatómiája és élettana
8. A máj működése: a) méregtelenítés: a szervezetben keletkezett vagy oda bekerült anyagokat méregteleníti (közben a májsejtek károsodnak) b) anyagcsere folyamatokban szerepel:     fehérje anyagcsere: aminosavakból fehérjéket épít - nem esszenciális aminosavakat készít - aminosavakból (éhezés esetén) szénhidrátot képez (glükoneogenezis)      szénhidrát anyagcsere: hormonális hatás alatt áll - vércukorból glikogént képez és raktározza azt - glikogént visszaalakítja glükózzá - szénhidrátokat zsírrá alakít     zsíranyagcsere: a zsírokat zsírsavra és trigliceridre hasítja - szénhidrátot zsírrá alakít - koleszterin lebontásban és felépítésben is fontos szerepet játszik     vitamin anyagcsere: karotinból A vitamint képez - B12 vitamint és folsavat raktároz – részt vesz a D vitamin kialakításában - K vitamin jelenlétében prothrombint termel 

131 A máj (hepar)anatómiája és élettana
c) vérképzés: magzati életben 2-7. hónapban    d) vérraktár: szükség esetén, a keringésbe kerül a vér    e) epesav termelés: a zsíremésztésben fontos szerepe van    f) epefesték képzés g) epe termelés

132 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
1.Az epeutak szakaszai:   a)májon belüli (intrahepaticus) epeutak:     májlebenykékben az egymással érintkező májsejtek felszínén barázda húzódik, melyek egyesülése adja a fallal nem rendelkező epekapillárist.

133 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
ezek folytatása a lebenykék között a fallal rendelkező epekapilláris az epekapillárisok a ductus hepaticusban szedődnek össze

134 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
b) májon kívüli (extrahepaticus) epeutak:    epehólyag (vesica fellea seu cholecysta):   lúdtojás nagyságú      vékony falú tömlő, a máj alsó felszínén a H alakú barázda a jobb elülső részén epe tárolódik benne      kivezetőcsöve a ductus cysticus

135 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
b) májon kívüli (extrahepaticus) epeutak:   ductus choledochus      ductus hepaticus és a ductus cysticus összeömlésével keletkezik      a duodenumba a Vater papilla (seu papilla duodeni) révén nyílik a benyílás előtt rendszerint hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy kivezetőcsöve  

136 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
a benyílás előtt gyűrűs záróizom musculus sphincter Oddi található

137 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés

138 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
2. Az epeképzés:   a) májban 0,5-1 liter/nap mennyiségben a májsejtek termelik a világos citromsárgaszínű májepét   b) emésztési szünetben a m. sphincter Oddi zárva, ekkor az epe az epehólyagban raktározódik és 9/10-re besűrűsödik, barnászöld hólyagepévé   c) a savanyú gyomortartalom duodenumba jutásának hatására a hámsejtekben a cholecisztokinin nevű hormon termelődik, amely a keringés révén eljut az epehólyaghoz, ekkor a záróizom megnyílik és az epe általában a hasnyálmirigy nedvével közösen a duodenumba jut és ott a duodenum nedvvel tovább hígulva aranysárga színű bélepévé alakul

139 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
3. Az epe összetétele:   ENZIMEKET NEM TARTALMAZ!   epesavak és azok sói   epefesték (bilirubin - biliverdin)   koleszterin   lecitin   szervetrlen sók   nyákanyagok   víz

140 Az epeutak anatómiája, élettana, epeképzés
4. Az epe feladata:   csökkenti a zsírok felületi feszültségét → emulgeálnak   a pancreasnedv emésztőhatását fokozzák 

141 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 1.A pancreas elhelyezkedése:   a hasüreg felső részében   a II. ágyéki csigolya magasságában   a patkóbél homorulatában helyezkedik el 

142 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 1.A pancreas elhelyezkedése:   a hátsó hasfalon a hashártya mögött (retroperitonealisan)

143 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 2. A pancreas jellemzése:   kb. 20 cm hosszú, harántul elhelyezkedő szerv   keskeny, hosszúkás puha tapintatú   egyenetlen felszínű   sárgásszürke mirigy

144 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 3. A pancreas részei:   fej (caput pancreatis) a patkóbél homorulatába fekszik bele test (corpus pancreatis) a gyomor mögött található   farok (cauda pancreatis) a lépig nyúlik

145 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 4. A pancreas működés szerinti felosztása:   A) külső elválasztású (exocrin) mirigy:   a,felépítése:  mirigy-vég kamrákból és kis kivezető csövekből áll

146 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 4. A pancreas működés szerinti felosztása: a kis kivezetőcsövek a lúdtoll vastagságú csőbe nyílik, amely a mirigy egész testén húzódik végig a kivezetőcső közösen nyílik az epehólyag kivezetőcsövével  

147 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 4. A pancreas működés szerinti felosztása:  b) működése:     1,5 liter/nap pancreasnedv termelődik     enyhén lúgos c) összetétele: víz, ásványi sók, enzimek: tripszinogén, bélnedv enteropeptidáz hatására →tripszin → fehérjéket aminosavakig bontja      amiláz → szénhidrát bontás      lipáz → zsírbontás      kollagenáz, elasztáz → rostokat bontja      nukleáz → nukleinsavakat bont

148 d) tápanyagok bontása:
bontást végző enzim pancreas vékonybél lebontott  tápanyag hová szívódik fel fehérje tripszin peptidáz aminosav Vér – vena portae szénhidrát amiláz maltáz monoszacharid zsírok Lipáz zsírsav glicerin Vékonybél nyh-ban újra zsírrá alakul --- nyirokerek --- cysterna chyli --- ductus thoracicus --- bal angulus venosus --- vér --- vena portae nukleinsavak nukleáz nukleáz nukleotidok gyógyszerek

149 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói e) elválasztás mechanizmusa:     táplálkozás kezdetén nervus vagus hatására megindul     a patkóbélbe került táplálék hatására a nyálkahártya hámsejtjei szekretint és kolecisztokinint termelnek → nedvelválasztást fokozzák

150 A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) functiói 4. A pancreas működés szerinti felosztása: B) belső elválasztású (endocrin):   a) felépítése: a külső elválasztású mirigyvég kamrák között elszórtan elhelyezkedő Langerhas-szigetek A (a); B(b); D (g) sejtek alkotják  B)

151 b) működése: sejttípus termelt hormon hatása alfa sejt glukagon
-Vércukor szintet emeli -máj glikogénjét visszaalakítja vércukorrá -csökkenti a szövetekben a cukor elégetését -fokozza az aminosavakból történő cukor felépítését béta sejt inzulin -Vércukorszintet csökkenti -vércukrot a májban glikogénné alakítja -fokozza a szövetekben a cukor felvételét - Fokozza a szénhidrátok zsírrá alakítását gamma sejt somatostatin Növekedési hormonok (STH) antagonistája --- növekedést gátol B)

152 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
1. Általános jellemzése:   1,5 m hosszú   a vékonybelet keretszerűen veszi körül a vékonybélnél lényegesen tágabb   felszíne egyenetlen   nagyobb kiboltosulások figyelhetők meg rajta B)

153 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
2. Szakaszai:   a)vakbél (cecum): a jobb csípőárokban helyezkedik el     kb. 7 cm hosszú     a vak vég közelében nyílik bele az ileocecalis szájadékkal az ileum a szájadékban két tökéletlenül záródó billentyű (Bauhim-billentyű) található     a billentyű két ajakból áll, amelyet körkörös izom zár B)

154 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
az alsó (vak végének) közelében nyílik a féregnyúlvány (processus vermiformis seu appendix) kb cm hosszú, ceruza vastagságú, nyiroksejtekkel bőven átszőtt ("a hasüreg mandulája") B)

155 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
b)remesebél (colon):     felszálló vastagbél (colon ascendens): - a jobb csípőároktól a máj alsó felszínéig fut      - a hashártyához feszesen rögzül     - jobb colon hajlat (flexura coli dextra): a máj alsó felszínénél található B)

156 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
haránt vastagbél (colon transversum):      - a májtól a lépig tart     - bal colon hajlat (flexura coli sinistra) a lépnél található leszálló vastagbél (colon descendens):      a léptől a bal csípőárokig fut      a hashártyához szintén feszesen rögzül     Szigmabél (colon sigmoideum): balról a középvonalig húzódik B)

157 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
c)végbél (rectum):     kb cm hosszú     a kismedencében a sacrum előtt halad lefelé, és ahhoz szorosan rögzül     átfúrja a gát hátsó részét B)

158 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
Végbélnyílás: anus: két záróizom található: belső, akaratunktól független működésű --- sphincter ani internus       külső, akaratunktól függő működésű ---sphincter ani externus    a végbélnyílás környékén kitágult vénák, aranyeres csomók (nodus haemorrhoidalis) fordulhatnak elő, amelyek a vena cava inferior és a vena portae közötti anastomosis rendszer része B)

159 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
3. A vastagbél falának szerkezete:   a)nyálkahártya (tunica mucosa): a hámban bélbolyhok nincsenek felszíne jellegzetes redőzetet alkot a felszínen csillószőrös hengerhám található Lieberkühn-crypták – Kehelysejtek = nyák nyiroksejtek → B‑lymphocyta → humoralis immunitás B)

160 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
3. A vastagbél falának szerkezete:   b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa): vékony kötőszövet     erek, kapillárisok → felszív    c) izomréteg (tunica muscularis):  belső: körkörös külső: három köteget alkot B)

161 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
3. A vastagbél falának szerkezete:   d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa): vékony kötőszövet     erek, kapillárisok → táplál     idegek → beidegez    e) savós hártya (tunica serosa): a felszálló-, a leszálló vastagbelet, a végbél középső és alsó szakaszának kivételével fedi B)

162 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
4. Emésztés a vastagbélben:  gyakorlatilag nincs   betegséget nem okozó apatogén (Coli-) baktériumok segítségével rothasztás megy végbe   a baktériumok B és K vitamint termelhetnek    5.Felszívódás a vastagbél nyálkahártyáján:   -víz   -ionok   -az itt termelt B és K vitamin   -gyógyszerek B)

163 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
6. A széklet kialakulása:   a) vastagbélben kezdődik   b) g/naponta   c) összetétele: víz, emészthetetlen salakanyagok (kötőszöveti rostok, cellulóz), bélbaktériumok, hámsejtek maradványai, szterkobilin (ami a széklet színét adja)  B)

164 A vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése
7. A vastagbél mozgása: szabálytalan időközökben történik a béltartalom továbbítása    8.A székletürítés (defaecatio):   akaratlagosan szabályozott reflexfolyamat  receptor - végbél falában   központ - a gerincvelő alsó szakaszában   végrehajtó szerv (effektor): a végbél záróizmai és a hasizmok   agykérgi szabályozás: végbél záróizmának elernyedését gátolja  → 1-2 éves korban tanult folyamat   B)

165 A hashártya (peritoneum)
1. A hashártya lemezei:   a) fali (parietalis) lemez: a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét borítja    b) zsigeri (visceralis) lemez: a hasüregi szervek egy részét borítja c) hashártya üreg (cavum peritonei): a lemezek között létrejövő üreg B)

166 A hashártya (peritoneum)
2. Hasüregi szervek hashártyához viszonyított helyzetei:   a) hashártyán belüli (intraperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze teljesen körülveszi a szervet és annak külső rétegét képezi (pl.: gyomor, máj, vékonybél) B)

167 A hashártya (peritoneum)
b)hashártyán kívüli (extraperitonealis) szerv: a szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja     hashártya mögötti (retroperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze a szerv előtt halad (pl.: vese, hasnyálmirigy)     B)

168 A hashártya (peritoneum)
b)hashártyán kívüli (extraperitonealis) szerv: a szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja     hashártya alatti (infraperitonealis) szerv: a hashártya zsigeri lemeze a szerv fölött húzódik (pl.: húgyhólyag) B)

169 A hashártya (peritoneum)
3. A hashártya képletei:   a) kiscseplesz (omentum minus): hashártya kettőzet, amely a májról a gyomorhoz, valamint a patkóbélhez húzódik (benne található az a. hepatica, v. portae, ductus choledochus) B)

170 A hashártya (peritoneum)
3. A hashártya képletei:  b) nagycseplesz (omentum majus) a gyomor nagygörbületéről kötényszerűen lelógó hashártya kettőzet (négy lemez!), amely a beleket elölről takarja B)

171 A hashártya (peritoneum)
c) bélfodor (mesenterium): a vékonybél hashártya kettőzete, mellyel a hashártya a vékonybelet a hátsó hasfalhoz rögzíti (benne futnak a vékonybél erei és nyirokerei) B)

172 A hashártya (peritoneum)
d) radix mesenterii: a bélfodor tapadási vonala a hátsó hasfalon a II. ágyéki csigolyától a jobb csípőárokba húzódik B)

173 A hashártya (peritoneum)
e) mesocolon: a haránt vastagbél és a szigmabél hashártya kettőzete B)

174 A hashártya (peritoneum)
f) excavatio rectouterina: B)

175 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
1.A vese jellemzői:   a) színe: vöröses barna    b) alakja: bab alakú c) elhelyezkedése:     a gerinc két oldalán     a XII. háti és a II. ágyéki csigolya magasságában     a hashártya mögött (retroperitoneá lisan) d)mérete:  tömege: 130‑140 gram     hossza : 12 cm szélessége: 5-6 cm     vastagsága: 3‑4 cm B)

176 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
e) részei:  pólusai: felső és alsó     felszínei: elülső  és hátsó oldalai:  laterális:domború      mediális:homorú:vesekapu (hilus renalis)        Vena renalis        Arteria renalis        Ureter B)

177 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
f) tokjai:     külső kötőszövetes tok (fascia renalis): "rosszul felvarrt zseb„ zsíros tok (capsula adiposa):1-2 cm vastag, felső részén a mellékvese található B)

178 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
belső kötőszövetes tok (capsula fibrosa): a vese állományára szorosan ráfekszik, a vese tulajdonképpeni tokját alkotja B)

179 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
2. A vese átmetszeti képe:   a)működő állomány (vese parenchyma)     Kéregállomány: kb mm vastag szemcsés rész      a velőállománytól élesen nem választható el      a velőállomány velősugarak formájában a kéregbe hatol      a két velősugár közötti területet szokás a kérgi lebenykének is nevezni B)

180 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
2. A vese átmetszeti képe:   Velőállomány: kb. 1-1,5 cm vastag      belső csíkolt terület      a kéregállománytól élesen nem választható el      a kéregállomány karcsú oszlopok formájában a velőállományba hatol      metszetben háromszög, a valóságban pyramis alakúak      a velőpyramisok csúcsa szemölcsszerű képletet (papilla renalis) alkot B)

181 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
2. A vese átmetszeti képe:  b) üregrendszer:   kiskelyhek (calyces renales minores): a kiskehely kehelyszerűen fogad be egy papillát  Nagykehely (calyces renales majores): általában három kiskehely összenyílása adja B)

182 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
2. A vese átmetszeti képe:  vesemedence (pyelon seu pelvis renalis):  lapos, háromszögletű      legyezőszerűen elágazó      keskenyedő része éles határ nélkül, ívben megy át az ureterbe  B)

183 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
3.Húgyvezeték (ureter):   a)jellemzője:  kb cm hosszú és lúdtoll (4-5 mm) vastag     nyálkahártyával (urothelium) bélelt, izmos falú cső b)lefutása:     a vesemedencétől a húgyhólyaghoz fut     a hasüregben a hashártya mögött halad (retroperitoneális)     B)

184 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
3.Húgyvezeték (ureter):   a húgyhólyagba hátulról, lateral felöl előre és mediál felé haladva lép     a húgyhólyag telődésekor az urether szájadék záródik → visszaáramlást megakadályozza B)

185 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
4.Húgyhólyag  (vesica urina seu urocysta):   izmos falú, nyálkahártyával (urothelium) bélelt tömlő üresen citrom alakú és nagyságú   a symphysis mögött helyezkedik el B)

186 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
4.Húgyhólyag  (vesica urina seu urocysta):  ml vizelet befogadása már vizelési ingert okoz   B)

187 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
4.Húgyhólyag  (vesica urina seu urocysta):  a húgyhólyag alapja háromszögletű, amely a telődés során a helyét nem változtatja (trigonum vesicae) hátsó két csúcsa a ureterek benyílása     elülső csúcsa a húgycső kiindulási helye B)

188 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
5.Húgycső (urethra):   közvetlen a húgyhólyagból való kilépésnél simaizomból álló gyűrűs záróizom található→ akaratunktól független   a gát átfúrása után harántcsíkolt gyűrűs záróizom (m. sphincter urethrae) található→ akaratlagos B)

189 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
5.Húgycső (urethra):  a női húgycső 3-4 cm hosszú, a szeméremrésbe nyílik → lásd nemi szervek   B)

190 A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részei A vese makroszkópos szerkezete
5.Húgycső (urethra):  a férfi húgycső kb. 25 cm hosszú, nagy része a hímvesszőben fut, kettős görbület található rajta → lásd nemi szervek B)

191 A vese mikroszkópos szerkezete
1.A nephron lényege: A vese anatómiai (egyes részei egymással szoros kapcsolatban állnak), működési (az egyes részek működése egymástól elválaszthatatlan) és kórtani egysége (az egyes részek megbetegedése az egész egységet érinti). B)

192 A vese mikroszkópos szerkezete
2.A nephron részei:   a)vesetestecske vagy Malpighi-test: (corpusculum renis Malpighi)     érgomolyag (glomerulus)vas affarens a glomerulusba lépve 4-6 főágra oszlik, majd "önmagába" elágaznak      vas efferens a glomerulus erei összeszedődnek, átmérője kisebb, az érpóluson kilépő erek a csatornák között kapillárishálózatot képeznek B)

193 A vese mikroszkópos szerkezete
2.A nephron részei: Bowman-tok (capsula glomeruli) zsigeri lemeze szorosan az érgomolyagra fekszik, annak külső lemezét képezi      fali lemeze a glomerulus lazán veszi körül      a két lemez között üreg jön létre      az érpólussal szemben helyezkedik el a vizeleti pólus, ahonnan a proximális kanyarulatos csatorna indul   B)

194 A vese mikroszkópos szerkezete
2.A nephron részei: b)vesecsatornák:    elsőrendű (proximális) kanyarulatos csatorna (tubulus contortus proximális) a Bowman-tok vizeleti pólusából indul, a kéregben kanyarulatos lefutású  Henle kacs (tubulus rectus) leszálló szára a kéregállományban helyezkedik el átmenve a velőállományba hurkot képez (Henle hurok)      felszálló szára visszalép a vesekéregbe B)

195 A vese mikroszkópos szerkezete
2.A nephron részei: másodrendű kanyarulatos csatorna (tubulus contortus distalis) kanyargós lefutású csatorna a kéregállomány területén     juxtaglomeruláris apparátus (JGA)      a distalis tubulus vas efferenshez fekvő része sejtjei termelik a renin enzimet B)

196 A vese mikroszkópos szerkezete
3. Gyűjtőcsatorna (ductus collectivus): több nephron distalis kanyarulatos csatornájának az összenyílása, mely a velőállományban haladva a vesepapilla csúcsán nyílik a kehelybe B)

197 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
1.Elsődleges vizelet (ultrafiltratum):  a)képzése: Az érgomolyagban uralkodó nyomással szemben hat a kolloid ozmotikus nyomás és a glomerulus fal nyomása, mely nyomások eredője (összege) a filtrációs nyomás. B)

198 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
1.Elsődleges vizelet (ultrafiltratum):  b) összetétele: "fehérjementes vérplazma" → kis molekulatömegű anyagokat tartalmaz (víz, só, cukor, aminosav, festékanyag)    c) mennyisége: 125 ml/min → 180 liter/nap  →    glomeruláris filtrációs ráta (GFR) az az ultrafiltrátum mennyiség, amelyet a két vesén átáramló vérből a vesék kiválasztanak. d) sűrűsége: 1010  B)

199 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
2. A végleges vizelet kialakulása:   a) proximális tubulus reabszorpcio (vizelet képzés): aldoszteron szabályozás alatt áll      b)Henle-kacs reabszorpcio: Na+: aktív transzporttal c)distalis tubulus reabszorpcio: ADH és aldoszteron szabályozás alatt áll d)gyűjtőcsatorna reabszorpcio: aldoszteron szabályozás alatt áll      B)

200 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
3. Szabályozó mechanizmusok:   a) ADH (anti-diuretikus hormon): termelődés helye: a köztiagy hypothalamusa     raktározódása: az agyalapi mirigy hátsó lebenyében     hatása: a másodlagos kanyarulatos csatornákban fokozódik a víz visszaszívása     hiánya: a filtrátum ~20 %-a nem szívódik vissza → polyuria (bő vizeletürítés) → Diabetes insipidus B)

201 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
3. Szabályozó mechanizmusok:   b)aldoszteron:     termelődés helye: a mellékvese kéregállománya     hatásmechanizmusa (JGA működése): a JGA érzékeli a vas efferensekben uralkodó RR-t és a másodrendű kanyarulatos csatorna Na+ változását ha az RR és/vagy a Na concentráció  → renin termelés → angiotenzinogén → angiotenzin I. → angiotenzin II. → kisartériák átmérője szűkül →RR nő vagy → mellékvesében aldoszteron termelés → vese Na+ visszaszívása → víz visszaszívás is → vizelet mennyisége csökken, koncentrált B)

202 A veseműködés élettana és a vizeletképzés
3. Szabályozó mechanizmusok:   c) a vese pufferrendszere: a puffer fogalma: A ph állandóságot a puffer rendszerek biztosítják. Puffer fogalma: olyan anyag/anyagcsoport, amely képes H+-t felvenni/felszabadítani a sav- bázis egyensúly kompenzálására A puffer rendszerek működőképességét a légzés és vese biztosítja savas eltolódás esetén: a H+ ürítés nő     lúgos eltolódás esetén: Na+ és HCO3- ürítés fokozódik 4.A veseműködés vizsgálata: Clearence: az a vérmennyiség, amit egységnyi idő alatt egy bizonyos anyagtól megtisztít a vese. B)

203 A külső női nemi szervek
1.Nagyajkak (labium majus): a szeméremrés két oldalán helyezkedik el   állományát nagyrészt zsírszövet alkotja (fanszőrzet fedi)   benne található a Bartholin-mirigy (glandula vestibularis major) kivezetőcsöve a hüvelybemenetbe nyílik     nemi izgalom hatására a mirigy váladéka a hüvelybemenetbe ürül (megkönnyíti a hímvessző bevezetését) B)

204 A külső női nemi szervek
2. Kisajkak (labium minus): a nagyajkak belső oldalán helyezkednek el (nem takarja fanszőrzet)   a szeméremrést közvetlenül határolja B)

205 A külső női nemi szervek
3. Csikló (clitoris): a két kisajkak elülső találkozásánál helyezkedik el   állományát tágult sinusokból álló barlangos testek alkotják   sok érzőideg végkészüléket tartalmaz   nemi izgalom hatására a barlangos testek megtelnek vérrel és merevedés következik be B)

206 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium)   a)jellemzője: mandula alakú és nagyságú B)

207 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): b) elhelyezkedése: a nagy és a kismedence határán     a közös csípőverőér szögletében   a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzül     felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv) B)

208 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): c) szövettani felosztása:     Kéregállomány felépítését az egyén életkora határozza meg B)

209 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): elsődleges tüszők (primer folliculus)       éretlen petesejtből (ovum) és az azt körülvevő granulosa sejtekből áll a magzati életben ezer keletkezik belőle B)

210 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): érő tüsző (secunder folliculus)       pubertas (11-12 éves kor) körül a folliculus stimuláló (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculus átalakulása havonta egy elsődleges tüsző átalakulása indul meg       a granulosa sejtek osztódnak és több rétegben veszik körül a petesejtet B)

211 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): benne megindul a tüszőhormonok (ösztrogének) képzése → ez felelős a méh nyálkahártya ciklikus változásáért és meggátolja a többi tüsző érésének megindulását →  fogamzásgátlás B)

212 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): érett tüsző (tertiaer folliculus seu Graaf-tüsző)       a tüsző növekedése folytatódik a granulosa sejtek nagy része elfolyósodik → üreg (cavum folliculi) alakul ki, amelyet folyadék (liquor folliculi) tölt ki B)

213 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): kötőszövetből álló tüszőtok alakul ki a tüszőtokon a granulosa sejtek egy kis kiemelkedést (tüsződomb) hoznak létre, amelyen a petesejt található, az őt körülvevő sejteket corona radiatának nevezzük a Graaf-tüsző folyamatosan termeli a tüszőhormonokat a tüszőben a liquor folliculi egyre szaporodik → növekszik → a kéreg felszínéből kidomborodik → megrepeszti a tokot → a kiáramló liquor folliculi magával sodorja a petesejtet B)

214 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): a tüszőrepedés a ciklus napján következik be (a testhőmérséklet emelkedik, enyhe puffadásérzés) az érett petesejt μm átmérőjű vérzéses test (corpus haemorrhagicum)      a megrepedt Graaf-tüsző helyén jön létre 1-2 napig marad meg B)

215 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): sárga test (corpus luteum)       a vérzéses testből, hormonális hatásra alakul ki a tüszőtok sejtjeinek elszaporodásával és felpuffadásával       a folyamat közben sárga színű festékszemcsék (luteinszemcsék) halmozódnak fel benne → sárgatest hormont (progeszteront) termelnek, a méh nyálkahártyájára hat B)

216 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): amennyiben nem következik be megtermékenyítés, tíz napig marad fenn, majd elsorvad       megtermékenyítés esetén megmarad, s az általa termelt hormon nagy szerepet játszik a terhesség megtartásában B)

217 A belső női nemi szervek
1.Petefészek (ovarium): fehértest (corpus albicans)       az elsorvadt sárgatest helyén keletkezik hegszövet alkotja     Velőállomány: tágult erek és kötőszövet alkotja B)

218 A belső női nemi szervek
2. Petevezeték (régen méhkürtnek nevezték) (tuba uterina)   a)jellemzője:    páros szerv     ceruza vékonyságú    nyálkahártyával bélelt, szűk lumenű, izmos falú cső lateralis vége tölcsérszerűen kiszélesedve szabadon nyílik a hasüregbe     szélén kesztyűujjszerű nyúlványok (fimbriák) találhatók     medialis vége a méh üregébe nyílik B)

219 A belső női nemi szervek
2. Petevezeték (tuba uterina)   b)működése: a tertiaer folliculus vagy Graaf-tüsző megrepedése előtt a tölcsérszerű vég odahajlik → a kilökődő petesejtet a fimbriák a petevezetékbe hajtják     a petevezeték simaizomzatának mozgása és nyálkahártyájának csillói a méh felé hajtják a petesejtet: a, vagy megtermékenyítés → osztódás → több sejtes állapotban a méh üregébe jut b, (12-16 órán belül nincs megtermékenyítés) → fagocyták a petesejtet lebontják B)

220 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): a) jellemzője: körte alakú és nagyságú (7-8 cm) páratlan szerv B)

221 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): b)részei:   a méhfenék (fundus uteri)    a méhtest (corpus uteri)     a méh üreg (cavum uteri) a méh nyak (collum uteri seu cervix uteri)     nyakcsatorna (canalis cervicalis)     külső méhszáj     belső méhszáj B)

222 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): c) helyzete:     a kismedencében, a hólyag mögött és a végbél előtt található     nem teljesen függőleges     a hüvely tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előredőlt (anteversio) a test a méhnyak tengelyéhez viszonyítva pedig előrehajlott (anteflexio) B)

223 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): d) méh hashártya viszonyai:     a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső-középső harmadának határáról áthajlik a méhre a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja     B)

224 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): d)a méh hashártya viszonyai:     a hashártya teljesen beborítja a méhet és annak külső falát (perimetrium) alkotja     a petevezetéket is beborítja, és annak két oldaláról lelógva hozza létre a széles méhszalagot (ligamentum latum uteri) B)

225 A belső női nemi szervek
3. Méh (uterus): a széles méhszalag két lemeze között kötőszövet és gazdag vénás hálózat található (parametrium)     a méhről a hashártya a hólyagra hajlik át     a hólyagról áthajló hashártya a hasfal fali rétegét képezi B)

226 A belső női nemi szervek
e) méh szöveti felépítése:     külső réteg (perimetrium): a méh falának külső rétege      a hashártya zsigeri lemeze alkotja     szorosan tapad a myometriumhoz izomréteg (myometrium):bonyolult lefutású simaizom alkotja      terhesség alatt hormonális hatásra a tömege többszörösére nő      a tömegnövekedés ellenére elvékonyodik B)

227 A belső női nemi szervek
e) méh szöveti felépítése: nyálkahártya rétege (endometrium): vastagsága a ciklustól függően ~ 0-8 mm között változik      szövettanilag hámrétegből és kötőszövetes rétegből (stroma) áll      a kötőszövetes réteg ereket és mirigyeket tartalmaz      működés szempontjából a nyálkahártya funkcionális és bazális rétegre osztható      a funkcionális réteget hámréteg és a kötőszövetes réteg nagyobb része alkotja      a bazális réteg a kötőszövetes rész alsó része alkotja, amely a menstruáció során fontos szerepet tölt be (ebből képződik újra)     B)

228 A belső női nemi szervek
e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: regenerációs fázis:      időtartama: 2-3 nap a petefészekben lezajlódó folyamat: kialakul a másodlagos tüsző      a méh nyálkahártya vastagságának változása: 0 → 1 mm  a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a bazális réteg mirigycsonkjainak hámsejtjei osztódnak és a felszín behámosodik B)

229 A belső női nemi szervek
e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás: a progeszteronszint változása: a proliferációs fázis:  időtartama: kb. 10 nap      a petefészekben lezajlódó folyamat: kialakul a harmadlagos tüsző és a fázis végén megtörténik a tüszőrepedés a méh nyálkahártya vastagságának változása: 1 → 5 mm      a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki B)

230 A belső női nemi szervek
e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás: a progeszteronszint változása: a szekreciós fázis:      időtartama: kb. 10 nap      a petefészekben lezajlódó folyamat: a megrepedt Graaf-tüsző helyén 1-2 napig fennmaradó vérzéses test jön létre, amely átalakul sárgatestté és kb. 10 napig marad fenn a méh nyálkahártya vastagságának változása:5 → 8 mm      a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amely a nyálkahártyát átitatja, fellazítja, s alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt befogadására B)

231 A belső női nemi szervek
e) méh nyálkahártya ciklikus változásai: az ösztrogén hatás:a progeszteronszint változása: a deszkvamációs fázis:  Időtartama:1-7 nap (általában 3-5 nap)      a petefészekben lezajlódó folyamat: a meglevő sárgatest elsorvad és átalakul fehértestté, amely kb. 3 napig marad fenn      a méh nyálkahártya vastagságának változása:1 → 5 mm      a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki. B)

232 A belső női nemi szervek
4. Hüvely (vagina): kb. 10 cm hosszú  felső végével a méhnyak közepéhez rögzül    a méhnyak hüvely fölötti része a portio supravaginalis uteri    a méhnyak hüvelyen belüli része a portio vaginalis uteri    hüvely elülső fala és a méhnyak között található az elülső hüvelyboltozat    hüvely hátsó fala és a méhnyak között található a hátsó hüvelyboltozat - falát nyálkahártya és simaizomzat alkotja - gazdagon erezett és sok érzőideg-végződést tartalmaz - bemeneténél változatos alakú, nyálkahártyából álló redő, szűzhártya (hymen) található → első közösüléskor átszakad   B)

233 A férfi külső nemi szervei
1. Herezacskó (scrotum): tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése a hasfal valamennyi rétegét tartalmazza   a magzati élet 7. hónapjától a here található benne B)

234 A férfi külső nemi szervei
1. Herezacskó (scrotum): fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt B)

235 A férfi külső nemi szervei
2. Hímvessző (penis)   a) fejlődéstanilag a női csiklónak (clitorisnak) felel meg, de annál sokkal fejlettebb    b) részei: test (corpus penis)     makk (glans penis) fityma (preputium) B)

236 A férfi külső nemi szervei
c) felépítése: tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja      a két test között erősen lyuggatott sövény található B)

237 A férfi külső nemi szervei
c) felépítése: az egészet erősen lyuggatott kötőszövet (tunica albuginea) fogja körbe     a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja B)

238 A férfi külső nemi szervei
B)

239 A férfi belső nemi szervei
1. Here (testis): galambtojás alakú és nagyságú, páros szerv   a hasüregben, a vesék magasságában kezd fejlődni a lágyékcsatornán keresztül a 7. hónapban jutnak a herezacskóba B)

240 A férfi belső nemi szervei
1. Here (testis): kötőszövetes tok veszi körül állományát felcsavarodott csatornák alkotják B)

241 A férfi belső nemi szervei
a herecsatornákat csírahám alkotja →hímivarsejteket termeli   a hímivarsejtek (spermiumok) jellemzése:     a női nemzőcsatornában 2-3 napig életképesek     képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák B)

242 A férfi belső nemi szervei
osztódási és érési folyamat eredményeképpen jönnek létre 60 μm hosszúságú     feji része tartalmazza a sejtmagot, ½kromoszó-ma garnitúrával B)

243 A férfi belső nemi szervei
a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása B)

244 A férfi belső nemi szervei
farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes B)

245 A férfi belső nemi szervei
a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel a herecsatornák között Leydig-sejtek találhatók → testosteron-t termelnek → a másodlagos nemi jelleg létrehozásában van szerepe, valamint fokozza a fehérjék szintézisét és az izomzat növekedését B)

246 A férfi belső nemi szervei
2.Mellékhere (epididymis)   a here hátsó felszínéhez rögzített feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta B)

247 A férfi belső nemi szervei
2.Mellékhere (epididymis)   állományát a mellékhere-csatornák alkotják   a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak B)

248 A férfi belső nemi szervei
3.Ondóvezeték (ductus deferens)   a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső  a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe B)

249 A férfi belső nemi szervei
3.Ondóvezeték (ductus deferens)  a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába   B)

250 A férfi belső nemi szervei
4. Ondózsinór (funiculus spermaticus)   kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja B)

251 A férfi belső nemi szervei
5.Ondóhólyag (vesica seminalis)   páros szerv   a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített→ rectalis vizsgálattal tapintható belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés   kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik B)

252 A férfi belső nemi szervei
6.Dülmirigy (prostata)   gesztenye alakú és nagyságú, páratlan szerv   a húgyhólyag alatt helyezkedik el  közvetlenül mögötte található a végbél  →rectalis vizsgálattal tapintható   B)

253 A férfi belső nemi szervei
a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át   sok simaizom, valamint mirigy-végkamrák alkotják → váladékot termelnek kivezető csöve a húgycső prosztatát átfúró szakaszába nyílik B)

254 A férfi belső nemi szervei
7. A férfi nemi működés   a) a merevedés (erectio) mechanizmusa:     reflex folyamat     a reflex központ a gerincvelő alsó szakaszában található     a receptorok a hímvessző bőrében és állományában találhatók, de a reflexív kiindulhat más területről is     a reflex agykérgi befolyásolás alatt áll (kivált vagy gátol) B)

255 A férfi belső nemi szervei
7. A férfi nemi működés: reflexfolyamata: inger hatására a penis arteriák lumene tágul → a barlangos testekbe több vér áramlik  → az erek a tunica albugineához nyomódnak  → a periferiás venák lumene szűkül  → a vér elvezetése romlik  → a barlangos testek vérrel telnek meg  → a penis terfogata nő   B)

256 A férfi belső nemi szervei
7. A férfi nemi működés: b) magömlés (ejaculatio):orgazmus következtében a gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prosztata izmai összehúzódnak és az ondó (sperma) kiürül  c) az ondó (sperma) jellemzése: jellegzetes (keserű mandula) szagú     mennyisége 3-5 ml/alkalom    tartalma 108/ml < hímivarsejt (kb. 300 millió hímivarsejt)      ondóhólyag váladéka      dülmirigy váladéka      Cowper-mirigy (glandula bulbourethralis) váladéka  B)

257 A férfi belső nemi szervei
7. A férfi nemi működés: páros mirigy       kivezető csöve a húgycsőbe nyílik       nemi izgalom kezdetén a húgycsőbe ürül a váladék 

258 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
Megtermékenyítés: az ondó a hátsó hüvelyboltozatra kerül a hímivarsejtek onnan aktív mozgással 1-2 nap alatt a méh nyakcsatornáján, majd a méhen keresztül a méhkürtbe jutnak

259 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
2. A magzat fejlődése: a zigóta osztódása a petevezetőben kezdődik meg (közben a méh felé vándorol)

260 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
2. A magzat fejlődése: zigóta  → szedercsíra  → hólyagcsíra  →   megjelenik az emberiócsomó  → a barázdálódott zigóta ágyazódik be a secretios fázisban levő méh nyálkahártyájába

261 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
2. A magzat fejlődése: emberiópajzs (ectoderma, endoderma + mesoderma) → emberióhenger  → a terhesség 4. hetében emberiófomra (5 mm)  → a 2. hónapban 2,5 cm  → a 4. hónapban megjelennek az aktív mozgások  → az 5. hónap végére cm, kb. 500 g →

262 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
a magzat mozgásait az anya érzékeli → a 6. hónapban a magzatot magzati szőrzet borítja, amely az utolsó hónapban kihullik  → 7-8 hónaptól a magzaton magzatmáz jelenik meg (zsírban oldódó vitaminokat és hormonokat tartalmaz)- a fejlődő embriót magzatburok veszi körül    belső (amnion) és külső (chorion) különíthető el az amnion ürege fokozatosan jelenik és telik fel magzatvízzel

263 A megtermékenyítés, a magzat fejlődése
2. A magzat fejlődése: a magzat mozgásait az anya érzékeli → a 6. hónapban a magzatot magzati szőrzet borítja, amely az utolsó hónapban kihullik  → 7-8 hónaptól a magzaton magzatmáz jelenik meg (zsírban oldódó vitaminokat és hormonokat tartalmaz)    a fejlődő embriót magzatburok veszi körül    belső (amnion) és külső (chorion) különíthető el az amnion ürege fokozatosan jelenik meg és telik fel magzatvízzel.

264 A belső elválasztású (endocrin) mirigyek szervrendszere
A belső elválasztású (endocrin) mirigyek szervrendszere.  Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy

265 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
1. A belső elválasztású mirigy fogalma:  olyan mirigyek, amelyeknek nincs kivezető csövük, így a váladékukat (hormon) a keringésbe juttatják váladékukat és hatásukat általában a mirigytől távolabb fejtik ki 2. A hormonok típusai: peptidhormonok: aminosavakból épül fel szteroidhormonok:szteránvázas vegyületek, a koleszterinből származnak 3. A hormonok szerepe: a szervezet kémiai szabályozó rendszerének a részei   sok területen rajtuk keresztül valósul meg az idegrendszer szabályozó funkciója is

266 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea):   a) jellemzői: a nyak területén, a pajzsporc alatt található     két lebenyből álló szerv

267 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea): gazdagon erezett     vöröses barna színű     állományát köbhámmal bélelt mirigyvégkamrák (folliculus) alkotják

268 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
a mirigyvégkamrákat kolloid tölti ki     fehérjéhez kötött pajzsmirigy hormonok (thyreoglobulin) alkotják a follicularis sejtek alatt találhatók a C-sejtek (parafollicularis sejtek)

269 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
b) hormonja: folliculus hormonok: trijódtironin (T3) parafolliculus hormon: tireokalcitonin c) pajzsmirigy hormonok hatásai: trijódtironin (T3) és tetrajódtironin (T4) vagy tiroxin: fokozza a szervezet oxidatív nyagcseréjét → növeli az alapanyagcserét  → fokozza a légzést, a szívműködést és a keringést  → serkenti a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok bontását  → magzati életben elengedhetetlen az idegrendszer normális fejlődéséhez  → születés után szükséges a növekedéshez 

270 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
Tireokalcitonin: részt vesz a szervezet kalcium-anyagcseréjének szabályozásában → csökkenti a serum calcium szintjét  → fokozza a Ca-ion csontokba történő beépülést  → csökken a Ca felszívódása a belekből  → fokozódik a vizelettel történő Ca ürítés 

271 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
5. A mellékpajzsmirigy: (glandula parathyroidea):   a)jellemzői: négy, lencse nagyságú képlet a pajzsmirigy hátsó felszínén

272 A pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
5. A mellékpajzsmirigy:  (glandula parathyroidea):   b)hormonja:  parathormon c) parathormon hormon hatásai: tireokalcitonin antagonostája     vér calciumszintjét emeli     fokozza a csontokból a Ca felszabadulást     fokozza a vesében a hatásos D-vitamin képződést     a vékonybélben fokozódik a Ca-felszívódás

273 A mellékvese (glandula suprarenalis)
1. A mellékvese jellemzői: páros szerv a vese felső pólusán helyezkedik el a zsíros tokba ágyazott - háromszög alakú

274 A mellékvese (glandula suprarenalis)
1. A mellékvese jellemzői: sárgás színű kéreg- és velőállományra tagolódik   a kéregállomány zónái: zona glomerulosa

275 A mellékvese (glandula suprarenalis)
1. A mellékvese jellemzői: sejtjei fészekszerűen helyezkednek el - zona fasciculata sejtjei oszlopokat alkotnak - zona reticularis sejtjei hálózatot alkotnak

276 A mellékvese (glandula suprarenalis)
2. A mellékvese hormonjai:   a) kéregállomány hormonjai: mineralocorticoid hormonok: zona glomerulosa sejtjei termelik     só- vízháztartás szabályozásában játszanak szerepet (pl. aldosteron) fokozza a Na+ visszaszívását a vesecsatornákban     emeli a serum Na+ koncentrációját     fokozódik a vesecsatornácskákból a víz visszaszívás    a fokozott Na+ és víz visszaszívás miatt emelkedik a vérnyomás     fokozzák a sejtosztódást, elősegítik a gyulladásos reakciókat     a hormon termelődését a vese végzi a renin-angiotenzin rendszeren keresztül

277 A mellékvese (glandula suprarenalis)
2. A mellékvese hormonjai: glucocorticoid hormonok: zona fasciculata sejtjei termelik     a szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjének szabályozásában vesz részt (pl. kortizol) fokozza az aminosavakból és a zsírokból a cukorképződést, a vércukorszintet emeli     gátolja a sejtek cukor felvételét és felhasználását steroid-diabetes jelentkezhet    gátolják a sejtosztódást és a gyulladásos reakciókat 

278 A mellékvese (glandula suprarenalis)
2. A mellékvese hormonjai: androgén hormonok: (szexual-steroidok)     férfiakban szerepet játszanak a másodlagos nemi jelleg kialakításában nőkben meggátolják a női nemi hormonok termelődését (menopauzáig nem termelődnek)

279 A mellékvese (glandula suprarenalis)
2. A mellékvese hormonjai:  b)a velőállomány hormonjai: idegrendszer eredetű chromaffin-sejtek termelik    adrenalin és noradrenalin a catecholaminok közé tartoznak     a szívműködést gyorsítják     a kisarteriák lumenét szűkítik (kivétel a koszorúartériák)     a vérnyomást emelik     a légzést fokozzák     a bronchusok tágulnak     fokozzák a májban a glicogen cukorrá alakulását →

280 A mellékvese (glandula suprarenalis)
2. A mellékvese hormonjai:  b) a velőállomány hormonjai: → a vércukorszintet emelik- velőállomány jelentős mennyiségű adrenalint tárol  → megterhelés (stress) hatására a keringésbe kerül  → vészhelyzetben biztosítja a szervezet maximális alkalmazkodást (vészreakció)  a velőállomány hormontermelése a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll    

281 A nemi mirigyek, a hasnyálmirigy belső elválasztású működése és a tobozmirigy

282 A tobozmirigy (corpus pineale): a koponya belsejében, a III
A tobozmirigy (corpus pineale): a koponya belsejében, a III. agykamra tetejénél található

283 szerepet játszik a korai pubertás megakadályozásában és a napi életritmus kialakításában  
újabban szerepet tulajdonítanak az immunrendszer működésének szabályozásában   feltételezhetően képes befolyásolni az aldoszteron szekrecióját

284 Az agyalapi mirigy (hypophysis)

285 1. Az hypophysis jellemzői: babszem nagyságú szerv
az ékcsont töröknyergében helyezkedik el

286 1. Az hypophysis jellemzői: hypophysisnyél révén a köztiagy hypothalamusával áll összeköttetésben  
három rész különböztethető meg rajta: elülső lebeny, köztirész, hátsó lebeny

287 2. A hypophysis hormonjai:  
A) elülső lebeny (adenohypophysis) hormonjai:   a)az egész szervezetre ható hormonok (nincs célszerv) - növekedési hormon (somatotrop hormon, STH)  biztosítja a csontok hossznövekedését      fokozza a fehérjék képzését      emeli a vércukorszintet (fokozza a máj glikogénjének cukorrá alakítását és csökkenti a sejtek cukor felhasználását)

288 melanocyta stimuláló hormon (melanotropin, intermedin; MSH)     
a szervezet festékanyagcseréjének a szabályozásában vesz részt      fokozza a bőr melanocita sejtjeiben a melanin termelését → fokozza a bőr pigmentáltságát

289 b) más endocrin mirigyre ható hormonok (a célszerv egy endocrin mirigy) -pazsmirigy serkentő hormon, thyreotrop hormon (thyreotropin hormon, TSH)      serkenti a pajzsmirigy folliculus sejtjeinek működését      fokozódik a T3 és a T4 hormonok képződése      a hormontermelődést negatív feedback-mechanizmus gátolja

290 adrenocorticotrop hormon (kortikotropin, ACTH)     
fokozza a mellékvese kéregállományában a glicocorticoid és az androgén hormonok termelődését      a termelődött hormon gátolja az ACTH képződését gonadotrop hormonok  tüszőserkentő hormon (folliculus-stimuláló hormon; FSH)       megindítja a petefészekben a primer tüsző termelődését       biztosítja a Graaf-tüsző kialakulását       a tüsző által termelt oestrogen gátolja az FSH termelődését

291 sárgatest serkentő hormon (luteinizáló hormon; LH)      
hatására a petefészekben bekövetkezik az ovulació       megindítja a sárgatest kialakulását       a sárgatest által termelt progesteron gátolja az agyalapi mirigyben az LH termelését      interstitialis sejteket stimuláló hormon (ICSH)       luteinizáló hormonnak felel meg       a here Leydig-sejtjeire hat       fokozza a testosteron termelését  → rész vesz a másodlagos nemi jelleg kialakításában

292 tejelválasztást serkentő hormon (prolactin; PRL)      
elősegíti az emlő mirigyállományának a proliferációját       szülés után megindítja és fenntartja a tejelválasztást       szerepet tulajdonítanak az "anyai ösztön" kifejlődésében és fenntartásában is

293 B) hátsó lebeny (neurohypophysis)
a)jellemzése: idegrendszer eredetű telepből fejlődik     sejtjei módosult gliasejtek - pituicyták a hypohtalamus által termelt hormonok a hypophysis nyélen jutnak ide és raktározódnak el

294 b)hormonjai:    antidiuretikus hormonok (arginin-vasopressin; ADH)  a vese gyűjtőcsatornáinak vízáteresztő képességét szabályozza → befolyásolja a szervezet só-vízháztatását és az ürített vizelet mennyiségét

295 Oxitocin: terhesség alatt hatását a magas progeszteronszintje gátolja     
szüléskor a progeszteronszint hirtelen leesik → gátlás megszűnik  a méh simaizomzata összehúzódik → megindul a szülés      szülés után elősegíti az emlő mirigyeiből a tej kiürülését

296 A szervezet hőszabályozása

297 1. Az állandó testhőmérséklet fenntartásának feltétele:  a hőleadás és a hőtermelés egyensúlya   
2. A hőszabályozó központ:   a) helye: hypothalamus    b) részei: melegítő központ, hűtőközpont 3. A hőszabályozás módjai:   a) hőtermelés: biológiai oxidáció    b)hőleadás: párologtatás: a bőr verejtékmirigyei által termelt izzadtság elpárologtatása hőelvonással jár     vezetéses hőleadás: a szervezet vele közvetlen kapcsolatba álló testnek adja át a hőt     sugárzásos hőleadás: a szervezet a környező levegő felmelegítése révén adja le a hőt

298 4. A hőszabályozás mechanizmusa:  
a) testhőmérséklet emelkedése esetén: a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete emelkedik → a hűtőközpont a bőr ereit kitágítja (kipirulás)  → a bőr hőmérséklete megemelkedik  → a sugárzásos hőleadás növekszik + az izzadságtermelés fokozódik  → a párologtatásos hőleadás megemelkedik  → a szervezet hőmérséklete csökken

299 4. A hőszabályozás mechanizmusa:  
b) testhőmérséklet csökkenése esetén: a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete csökken → a fűtőközpont működése fokozódik  → remegés, borzongás izomműködéssel jár  → fokozott hőtermelést eredményez + a bőr erei összehúzódnak (sápadtság)  → csökken a bőr vezetéses hőleadása + a verejtékelválasztás megszűnik  → a párologtatásos hőleadás elenyésző  → a szervezet hőmérséklete emelkedik

300 5. Hypothermia és hibernació:  
a) elve: a testhőmérséklet jelentős csökkenése a szívműködés, a légzés és az anyagcsere lelassulásával jár → a szervek oxigén- és tápanyaghiányt hosszabb ideig képesek elviselni    b) alkalmazása: gyógyszerekkel felfüggesztik a hőszabályozó központ működését  → a vért és a szervezetet hűtik  → a testhőmérséklet gyorsan csökkel  → a keringést és az oxigénellátást mesterségesen biztosítják  → a szervek (szív) az oxigén és a tápanyaghiányt kb. 2 órán keresztül képesek elviselni!


Letölteni ppt "Zsigeri rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések