Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése és intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése és intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001."— Előadás másolata:

1 A as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése és intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

2 A és a as tervezési időszak összehasonlítása (1/2) Uniós tervezési keretek -Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül -Tagállami szintű keretdokumentum (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK) • Integrált tervezés:Közös Stratégiai Keret (5 alap egységes keretben) uniós szinten • Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás) Tematikus súlypontok - 15 OP • 9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11 tematikus cél, EU 2020) Prioritások -Gazdaságfejlesztés: 24% -Foglalkoztatás mint szociális kérdés • gazdaságfejlesztés: 60% • Foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része Intézményr endszer -Központi irányítás (NFÜ) -Regionális dekoncentráció (RFÜ) • központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál) • valós térségi decentralizáció (megyei szinten) Eljárás- rendek, támogatási formák -Komoly adminisztratív kötelezettségek, től racionalizáció, egyszerűsítések -Pályázatok vissza nem térítendő támogatással -Kombinált mikro-hitel • egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval • Vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök • A pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át • közszféra ne pályázzon: szakmailag kijelölt fejlesztések, ismert programozható forráskeretek • nyílt pályázatok mellett optimalizált projekt- kiválasztási eljárások Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

3 A és a as tervezési időszak összehasonlítása (2/2) Helyi együttműködés eszközei -LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért - Helyi Akciócsoportok ( helyi fejlesztési társulások) • CLLD ( közösségvezérelt helyi fejlesztések) • ITI (területileg integrált beruházások) (Megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával) Területiség -Regionális OP-k (7 db) - tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók • Terület és Településfejlesztési OP • tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, kistérség, CLLD Közép- magyarországi régió - Átmeneti régió • fejlett régiónak minősül jelentős forráscsökkenés (de van lehetőség többletforrásokra a régió területére eső, de az ország területét szolgáló beruházások esetében) Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

4 EURÓPA 2020 Stratégia: Hazai és uniós számszerű célkitűzések Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP Foglalkoztatá si ráta 75%- ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%- ára nő Megújuló energiaforrás ok részaránya 14,6%-ra nő Energia- hatékonyság 10%-os növelése ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a éves népességen belül 30,3%-ra nő A korai iskolaelhagyó k aránya 10%-ra csökken a évesek között A szegénységbe n élő népesség száma fővel csökken Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) EU 2020 célkitűzések: • a évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani; • energia/klíma: • ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; • energiahatékonyság 20%-os növelése; • megújuló energia részarányának 20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

5 Magyarország as uniós forrásfelhasználásának célrendszere K+F ráfordítás GDP arányában 1,8% Foglalkoztatottság 75% Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a éves korosztályban 30,3% Megújuló energia aránya 14,65% 10%-os teljes energia-megtakarítás ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%- os növekedése 2005-től Korai iskola elhagyók aránya 10% Szegénységben élő arányának csökkentése 23,5%-ra Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés Energia- és erőforrás hatékonyság növelése Versenyképesség javítása, nemzetközi szerepvállalás fokozása Foglalkoztatási szint növelése Társadalmi felzárkóztatás, népességi kihívások kezelése A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Intelligens és befogadó növekedés Fenntartható növekedés Befogadó növekedés

6 Az operatív programok tervezésének indikatív forrásallokációja Operatív Program Indikatív forrásallokáció a források %-ában Indikatív forrásallokáció EU+hazai Mrd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) ( tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 39,40%2 869,7 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( TOP) ( tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 16,15%1 175,3 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) ( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.) 3,55%259,6 Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen = 59,10%= 4 304,6 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 10,94%796,8 Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 14,77%1 075,8 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 13,69%997,1 Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP) (tervezhető alap: Kohéziós Alap) 1,50%109,3 Összesen = 100,00%= 7 283,6 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

7 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere KONCEPCIÓ 1600/2012. és 1217/2013. Korm. Határozat • Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően • Irányító Hatóságok átalakítása: januártól a szaktárcák irányítása alatt a jelenlegi IH -k bázisán • as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója prioritás

8 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere Operatív program (indikatív megnevezés) Forrás Szakmai tartalom meghatározásáért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFANGM Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFANGM Terület és Településfejlesztési OP (TOP)ERFANGM Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KANFM Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) ERFA, KANFM, VMNFM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)ERFA, ESZA EMMI Koordinációs OP (KOP)KAME „Vidékfejlesztés, halászat” OPEMVA, ETHA VM

9 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere Az intézményrendszer felállításának módjai (1545/2013. Korm. határozat) • A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek • A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek; • Karrier Program kidolgozása a humánkapacitások megtartása és továbbfejlesztése érdekében.

10 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere ALAPELVEK 1731/2013. Korm. határozat • Új fejlesztéspolitikai intézményrendszer; • „Kiszervezések” megszüntetése; • Pályázatok értékelése intézményrendszeren belül; • Továbbképzési rendszer kiépítése; • Közbeszerzési rendszer átalakítása; • Egyszerűsített pénzügyi elszámolások alkalmazása; • Egyfokú jogorvoslat; • Rendelkezésre álló adatok felhasználási körének bővítése; • A projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárások központosítása; • Egységes eljárásrend kidolgozása.

11 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere Legutóbbi intézményi döntés 1814/2013. Korm. határozat • Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt • Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat • a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra január 1-től • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 1-jével megszűnik

12 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere A központi koordináció feladatai • a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása, • b) a normatív jellegű agrártámogatások kivételével az európai uniós források felhasználása tekintetében a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre – beleértve valamennyi irányító hatóság munkáját – vonatkozóan az egységes eljárásrendi keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések) és szabályosság kialakítása, • c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása, • d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati rendszer működtetése, • e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és működtetése, • f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása,

13 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere • g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és működtetése, • h) az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása, • i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése, • j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése, • k) a Koordinációs Operatív Program működtetése, • l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációja, • m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás,

14 Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere A Közreműködő Szervezetek átalakításának alapelvei • A as európai uniós időszak közreműködő szervezetei a korábbi időszak KSZ -einek bázisán kerülnek kialakításra • A KSZ-ek továbbra is állami tulajdonban álló gazdasági szervezetek lesznek, amelyek kijelöléssel látják el feladataikat • A KSZ-ek tulajdonosi jogait a tevékenység fókuszát adó operatív programért felelős miniszter gyakorolja • Főszabályként egy OP végrehajtására egy KSZ kerül kijelölésre oly módon, hogy a rugalmas kapacitásgazdálkodás biztosítható legyen

15 Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek • Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek az ágazati szakpolitikáért felelős miniszterek irányítása alá kerülnek • KEOP IH, KÖZOP IH: NFM • ROP IH, GOP IH: NGM • ÁROP, TÁMOP, TIOP: EMMI • EKOP: NGM • VOP: Miniszterelnökség • NEP IH: Széchenyi Programiroda

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Czéghér Ildikó Széchenyi Programiroda Operatív igazgató


Letölteni ppt "A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése és intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001."

Hasonló előadás


Google Hirdetések