AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON

Az előadások a következő témára: "AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON"— Előadás másolata:

1 AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON
ÉFOSZ - SZIE Regionális Konferencia Gödöllő, május 20. AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON Dr. Husti István egyetemi tanár, intézetigazgató (SZIE REMI) 2103 Gödöllő, Pf. 303. Tel.: 06 /28/ 522 044,

2 Felépítés Helyzetértékelés
A téma aktualitása, az agrárium helyzete Innovációs modellek az élelmiszergazdaságban Az agrárinnováció egyszerűsített modellje A műszaki fejlesztés funkciója Az adaptív innováció logikai modellje Következtetések Az innovációs modellekhez Az ágazat helyzetéhez

3 „Változó” agrárgazdaság
FELKÉSZÜLETLENSÉG: A „rendszerváltás” hatásaira Az Uniós csatlakozás következményeire A hektikus kormányzati agrárpolitikára „Piacgazdasági” viszonyokra (export – import, a korábbi piacok zömének elvesztése, alku-pozíció romlása…stb.) …stb.

4 Néhány – elgondolkodtató – „hozadék”:
„multifunkcionális vidékgazdálkodás” méretgazdaságossági szempontok a tudásbázis + tapasztalat állapota higiénia és munkakultúra kapcsolati mechanizmusok az innovációs láncban felvásárlók, feldolgozók gyenge érdekérvényesítő képesség ágazati presztízs

5 Az agrárium jelenlegi helyzete
Gondterhelt állapot Kibocsátások csökkenése (2009/2008) növénytermesztés: 15 %, állattenyésztés: 3 %. Termelői árak csökkenése (14, ill. 4 %) Jövedelemkiesés társas vállalkozások: 20 %, egyéni gazdaságok: 35 %. (Udovecz, 2010 adatai)

6 A feldolgozóipar A jövedelmezőség drámai csökkenése
2003: 70 mdFt, 2007: 20 mdFt, 2008: - 7 mdFt, 2009: - 10 mdFt. Az együttes külkereskedelmi egyenleg romlása. (Udovecz, 2010 adatai)

7 Élelmiszeripar, ital, dohányáru
Év A mezőgazdaság részaránya (%) Élelmiszeripar, ital, dohányáru Foglalkoz-tatás GDP Beruházás Külker. egyenleg (mdFt) részarány export fogyasztás 1995 8,0 6,8 2,9 227,6 20,3 31,8 2000 6,6 4,6 4,7 302,2 6,9 27,3 2005 5,0 3,6 4,5 181,1 5,8 25,1 2006 4,9 3,5 4,2 214,8 5,5 25,6 2007 3,4 3,7 360,5 6,3 26,7 2008 373,4 6,7 27,4 2009 2,5 5,6 348,4 7,3 .. KSH, AKI

8 Mezőgazdasági termelők: 1 287 648
Az üzemi szerkezet – 2009. Mezőgazdasági termelők: 1 287 648 - Társas vállalkozás: 14 128 Rt: 325, Kft: 7109, Mg. Szövetkezet: 1187, Egyéb: 5832 - Egyéni gazdaság: 628 520 Egyéni vállalkozás: 374 978, Kisegítő gazdaság: 253 572 - Nem „üzemszerű”, házkörüli termelő: KSH

9 KSH, AKI adatok (2009) Összes mezőgazdasági termelő: 1 287 648
gazdasági szervezet és egyéni gazdaság Összesen ezer ha termőterület egyéni gazdaság: ~ 35 %; gazdasági szervezet: ~ 45 %; egyéb: ~ 20 %.

10 A fő szerkezeti jellemzők
0-1 ha 1-50 ha ha > 300 ha Egyéni gazdaság 72,2 5,3 26,7 55,6 1,1 36,5 0,0 2,6 Gazdasági szervezet 15,2 0,1 34,3 1,4 30,8 10,6 19,7 87,9 Összes gazdaság 71,6 2,1 26,8 23,4 21,1 0,2 53,4 - A gazdaságok száma alapján (%) A termőterületi arány alapján (%)

11 Nagy kérdések Miképpen lehet megállítani a magyar agrárökológiai potenciál relatíve romló kihasználását, az állattenyésztési és kertészeti ágazatok leépülését, piacvesztését? Mi lesz a sorsa annak ezer háztartásnak, amelyben a fő megélhetési forrás a nyugdíj és az alkalmi piacolás? Udovecz, 2007.

12 Az agrárinnováció egyszerűsített modellje
Célmeghatározás TUDÁS Információ + tapasztalat MARKETING Piacvizsgálat + piacelemzés Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Műszaki fejlesztés Termelés Feldolgozás Forgalmazás Értékelés

13 A társadalmi-politikai-gazdasági környezetbe ágyazott mezőgazdasági műszaki fejlesztés főbb elemei
Biológiai innováció Kémiai Technikai Társadalmi-Politikai-Gazdasági hatások Termék Eljárás Termék Eljárás Termék Eljárás Műszaki fejlesztés Humán erőforrás menedzsment Ökológiai lehetőségek Technológia fejlesztés Termelés

14 Komplexitás - Minimum törvény

15 Az adaptív innováció logikai modellje
= Adaptációs folyamat START Tudomás-szerzés - + Alkalmazás VÉGE Gondolati modell Célzott tájékozódás Kísérlet, fejlesztés STOP Vállalkozói hajlam Igény/kényszer, motiváltság Tapasztalat Információk Adottságok Külső „rásegítés” T-P-G hatások Versenykényszer Technológiai nyomás Keresleti szívás

16 Következtetések Kritikus szintre (?) jutottunk – keresni kell (?) a kiutat A hagyományos modell nem követhető Adaptív modell: különösen a kkv-knak A kérdés nem az,: hogy: innováció vagy adaptáció? hanem az, hogy: innováció és adaptáció!

17 Adalékok a kiút-kereséshez (1.)
(gazdaságpolitika) agrárpolitika tudománypolitika fejlesztéspolitika innováció-politika a „Triple Helix” koncepció újragondolni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatrendszerét intézményes K+F gyakorlati perspektívák (kinek mi a fontos?) az adaptáció elősegítése (!kkv-k!) a kkv-k szociálpolitikai vonzata

18 Adalékok a kiút-kereséshez (2.)
Az élelmiszerlánc szervezeti, működési erősítése Ötlethiány vs. ötletgenerálás Az integráló ernyők (tudás, marketing) javítása Oktatás, továbbképzés - másoktól sem szégyen tanulni A technológiafejlesztés intézményi háttere A „nemzeti érdek” definiálása A fejlesztési források racionális és etikus koncentrálása

19

20