Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

László Gyula A foglalkoztatási partnerségek jövőjét megalapozó kutatás László Gyula PTE KTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "László Gyula A foglalkoztatási partnerségek jövőjét megalapozó kutatás László Gyula PTE KTK."— Előadás másolata:

1 László Gyula A foglalkoztatási partnerségek jövőjét megalapozó kutatás László Gyula PTE KTK

2 László Gyula2 A kutatás keretei Támogató: OFA K-2008A Pályázó: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Résztvevők: –Farsang Zoltán –Gombás József –Hollósi Szabolcs –Kovács Péter –László Gyula

3 László Gyula3 Alapvető célok Tartalom: A paktum-modell és a foglalkoztatási paktumok hazai működésének megismerése Cél: –Az Uniós és hazai szakirodalmi háttér, dokumentumok összegyűjtése –Ajánlások a foglalkoztatáspolitika számára (a paktumok hogyan tudnak szervesen és hatékonyan illeszkedni a foglalkoztatáspolitikába ) –Ajánlások a meglévő és tervezett paktumok, a tényleges és potenciális partnerek számára (hogyan kerülhető el a kudarc és érhető el a siker)

4 László Gyula4 A kutatás módszerei  Szekunder szakirodalom-kutatás –EU-s dokumentumok, hazai szakirodalom  4 paktum dokumentum-vizsgálata –Pápai kistérség, Szombathely város, Békés megye, Észak-Magyarország régió  Primer kutatás: interjúk –Foglalkoztatáspolitikai szinten –Kistérségi paktum-szinten –Magasabb paktum-szinten  Workshopok  Záró tanulmány

5 László Gyula5 A kutatás eredményei  Szakirodalom-kutatás  99 oldal (2) Dokumentum-elemzés  34 oldal (3) Interjú-kötet I. Az interjúk szövege  133 oldal (4) Interjú-kötet II. Az interjúk tapasztalatainak összegzése  101 oldal (5) Záró tanulmány  95 oldal

6 László Gyula6 Miért a paktumok (partnerségek)?  Az Uniós harmadik szint, a hatékony kormányzás eszköze, „legjobb gyakorlat”  Társadalmasítás, a helyi erők aktivizálása, helyi legitimáció és kontroll  A partnerség szellemének terjesztése, közösség- építés és együttműködés  Lokális önfejlesztő stratégia, a fejlesztések irányítása, fókuszálása, koordinálása  A helyi adottságokra, a helyi szereplőkre, a helyi erőforrásokra építés, szinergia  A központi célok megvalósulásának, a központi források hasznosulásának jobb esélye  „nincs alternatíva”…

7 László Gyula7 Helyi foglalkoztatás-fejlesztés Helyi foglalkoztatási stratégia, helyi kormányzás Feltételek: a)Adaptáció: rugalmas helyi illeszkedés b)Részvétel: az összes releváns érintett c)Integrálás: a foglalkoztatáspolitikába és a helyi stratégiákba d)Intézményesülés: legitim keretek e)Helyi aktivitás: közös célok, saját és támogatott programok, együttműködés és felelősség f)Fenntarthatóság: finanszírozási biztonság

8 László Gyula8 Siker-kritériumok 1. Egyetértés a partnerség és a megállapodás szükségességéről 2. A felek közti kölcsönös tisztelet és bizalom 3. Aktív, elismert és együttműködő vezetés 4. A kulcsfontosságú értékek és érdekek meghatározása világos és nyílt folyamat keretében 5. Közös, konszenzusos jövőkép meghatározása 6. Időt hagyni a partnerség kiépítésére 7. Közös munkaprogramok 8. Az együttműködés rugalmas és hatékony munkamódszereinek kiépítése 9. Jó kommunikáció 10. Közös döntéshozatal a konszenzus elérésének céljából 11. Hatékony szervezet, menedzsment

9 László Gyula9 Gyakori akadályok  A stratégia fókuszálásának hiánya  Nehéz a tervezési fázisból eljutni a végrehajtási fázisba  A pénzügyi források hiánya  A menedzsment és a partnerek közötti összhang hiánya, a konszenzus hiánya  A független menedzsment hiánya  A partnerségi kultúra hiánya  Az együtt, partnerségben működés készségének és képességének hiánya  A központi, kormányzati centralizáció túlsúlya  Ágazatközi együttműködések hiányosságai  A gazdasági és foglalkoztatási, képzési szempontok ütközése  Adathiány  Az értékelés hiánya

10 László Gyula10 Int.1: A kezdeményezés indítéka  Korábban nem volt ismert és nem is lett alapvető cél a paktum, a forrásszerzés a meghatározó  A paktum létrehozása inkább külső elvárás, volt, nem elsősorban saját kezdeményezésre jött létre  Kerestek lehetőséget a foglalkoztatási gondok megoldására, így találták a pályázati kiírást  Volt már korábban is együttműködés, amire építettek, de paktumot csak a pályázat nyomán hoztak létre  Már korábban is tervezték a paktumot, a pályázat ebben segített (paktum pályázat nélkül is lett volna)

11 László Gyula11 Int.2: A kezdeményező, a gesztor és a résztvevők  Kezdeményező: –a Megyei, Városi Önkormányzat (4), a Többcélú Kistérségi Társulás (3), a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (5), a Munkaügyi Központ (5), a Civil szervezet (3)  Gesztor –Önkormányzat (6), Önkormányzati/kistérségi társulás (7), Közhasznú szervezet (2), Munkaügyi Központ (1)  Résztvevők –tipikus: önkormányzatok, kistérségi társulások, területfejlesztő egyesületek, Munkaügyi Központ (Kirendeltség), kisebbségi önkormányzatok, képzők (szakképzés, felnőttképzés), szociális partnerek és gazdasági kamarák, vállalkozások, civil szervezetek –gyakran hiányzó: TISZK, felnőttképzés, Regionális Képző Központ, szociális partnerek, kamarák, Regionális Fejlesztési Ügynökség, Vállalkozói Egyesület, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezetek –nem tipikus: Munkaügyi Tanács, pénzintézetek, kulturális/közösségi egyesületek, deko szervek, felsőoktatás-kutatás, munkaerőpiaci közvetítő, tanácsadó, befektetés-szervező szervezetek

12 László Gyula12 Int.2: A kezdeményező, a gesztor és a résztvevők Mi volt az alapítók, résztvevők célja Alapvetően a saját (munkaerőpiachoz közeli vagy távolabbi) szervezeti érdekek  Megyei önkormányzat: inkább szakképzés, mint foglalkoztatás  Önkormányzat, társulás: a párbeszéd erősítése, a település dinamizálása és pályázati forrásszerzés  Vállalkozók: ingyen van, információ, potenciális haszon, pályázati lehetőség, kapcsolatrendszer építése ill. nyomása, inkább térségi kötődés, mint anyagi haszon  Civilek: többlet-forrás lehetősége eredeti funkciójuk megvalósításához

13 László Gyula13 Int.3: A paktumok mérete  Mini (10-20 partner): 3 paktum  Kicsi (20-50 partner): 3 paktum  Közepes (50-80 partner): 4 paktum  Nagy (80-nál több partner): 3 paktum Mennyiség és/vagy minőség… –a közvetett érintettek közvetlen is legyenek tagok, vagy csak a képviseletük; –az összes érintett, vagy csak a döntési pozícióban lévők legyenek résztvevők?

14 László Gyula14 Int.4: A partnerek hozzájárulása a paktum működéséhez  A többség „csak” a belépést vállalja, mást nem  Erős, majd csökkenő/múló lelkesedés  A „kemény mag” saját szervezeti erejét – de nem anyagiakat – kínálja  Van, ahol a partnerek írásban rögzítik saját vállalásaikat  Van, ahol a partnerek ingyenes-kedvezményes szolgáltatást és/vagy anyagi hozzájárulást is adnak  Kell egy szervezet, mozgató erő  Szervezetenként is változó: –a civilek aktívak; az önkormányzatokból a nagyobbak, és ha muszáj; a vállalkozók passzívak (kiv., ha odaviszik, ha megéri); a kistérség szívesen átadja, de jó fórum

15 László Gyula15 Int.5: A paktumok menedzsmentje A pénztől/hozzáállástól függően változó: –Vannak főállású menedzserek –A menedzser osztott munkakörben dolgozik –Volt, amíg tartott a pályázati forrás; az ICS még működik Kevés a valóban független menedzsment

16 László Gyula16 Int.6: A paktum-stratégiák  Kiterjedt kör mozgósításával, szakértők bevonásával, vitákon keresztül készül  Adatbázis: Munkaügyi Központ, terület- fejlesztési dokumentumok, részben saját  Széles körű elfogadottság – kisebb támogatottság  Névleg és formailag helyi, sajátos, - gyakran igen általános célok és célcsoportok, konkrétumok nélkül  Ritkán integrált (és ilyenként meg is valósítható)  Nincs aktualizálás

17 László Gyula17 Int.7: A paktumokkal szembeni elvárások  Az ICS részéről: –a stratégia megvalósítása –az indikátorok teljesüljenek  A pályázatból adódóan –egységes elvárások (30 munkahely) –nem a paktum lényegéhez illeszkedő –rugalmatlan, merev

18 László Gyula18 Int.8: A paktumok térségi szerepe  Átütő erejű, sikeres paktum  Jelen van, de még csak az út kezdetén  Jelen van, de még nem eléggé, még nincs kellő hatása;  Van párbeszéd, terjed a szellemiség, de hiányoznak és változnak a partnerek (már nem akarják, még nem értik)  Van együttműködés, de az nem-hivatalos, nem a paktumhoz kötött (bár eredetileg az)  Sajnos van, amelyik nem működik A résztvevők: van aktív, látens és passzív

19 László Gyula19 Int.9: A paktumok aktivitása a) Munkahely-teremtés b) Projektek generálása c) Együttműködések d) Rendezvények e) Szolgáltatások f) Képzés g) Kommunikáció h) A paktumok egymás közötti kapcsolata Mérhető és nem mérhető elemek

20 László Gyula20 Int.9: A paktumok aktivitása „Legjobb” megoldások  Hírlevél  Elvinni a vállalkozóhoz a rendezvényt  Lehetőséget adni (pl. pályázatra)  Partnerségi képzés  Mediátorok  Konkrét feladatok meghatározása/vállalása  Összekapcsolás a Leaderrel  Indikátorok: óvatosság, szakértő igénybevétele  Egyesület

21 László Gyula21 Int.9: A paktumok aktivitása „Legrosszabb” megoldások  Kistelepülésen nincs partner  Változik a személyi kör  A képzők kimaradtak  A kommunikáció hiánya  A politika közbelép  A gesztor céljai dominálnak  Indikátorok: túlvállalás

22 László Gyula22 Int.10: A paktumok finanszírozása  Saját forrásból biztosan nem megy, a partnerek támogatása hiányzik, bizonytalan, csökkenő  A pályázati megoldást sok kritika éri  Kell a helyi aktivitás, anyagi támogatás is, de kell az állami részvétel is –a független paktum-menedzsment működtetésében –a partnerségi programok finanszírozási feltételeinek megteremtésében (projektek pályázati finanszírozása, társfinanszírozása) –módszertannal, minőségbiztosítással, országos koordinációval.

23 László Gyula23 Mitől sikeres egy hazai paktum  közös érdek, közösen alakított értékrend és szemléletmód  részvétel, aktivitás (mindenki ad, és kap is)  személyes kapcsolatok, partnerség-szemlélet  proaktív, kezdeményező menedzsment és elkötelezett támogató partner-szervezetek  aktuális kérdések, a partnerek érdeklődésének (és érdekérvényesítésének) fenntartása  kommunikáció: nyilvánosság, honlap, hírlevél, sajtó, társadalmi kapcsolatok  a fenntarthatóság biztosítása

24 László Gyula24 A legfontosabb siker-kritériumok a) Partnerség –Partnerség-szemlélet, partnerség-tudat –Kölcsönös tisztelet és bizalom –Személyes kapcsolatok –Az egyetértés rögzítése egy megállapodásban b) Partnerek, résztvevők –A releváns szereplők részvétele, bevonása –Elkötelezett, támogató hozzáállás –Erőforrásokkal hozzájárulás a paktum céljaihoz

25 László Gyula25 A legfontosabb siker-kritériumok c) Érdek-egyeztetés, konszenzus –Érdekek nyílt megfogalmazása –Közös gondolkodás, közös érdekek –Konszenzusos jövőkép –Közös döntéshozatal –Érlelés d) Stratégia-készítés –A stratégiai célok megfogalmazása –Tervszerűség –Megvalósíthatóság

26 László Gyula26 A legfontosabb siker-kritériumok e) Együttműködés –Együttműködési készség –Közös munkamódszerek –Közös munkaprogramok, akciótervek –Közös/kölcsönös érdekérvényesítés –Egyensúly f) Vezetés –A vezető –A menedzsment szervezet

27 László Gyula27 A legfontosabb siker-kritériumok g) Kommunikáció –Jó kommunikáció, akár külső szakemberrel –Közös, intenzív kommunikációs stratégia –PR a sikerek közvetítésére –Nyilvánosság, honlap, hírlevél a partnereknek –Sajtó, társadalmi kapcsolatok h) Biztonság, fenntarthatóság –A partnerség fenntartása, finanszírozása –Anyagi függetlenség

28 László Gyula28 A hazai paktumok problémái  Programhoz keresünk forrást, vagy fordítva?  Releváns szereplők (szociális partnerek, önkormányzatok, képzők) hiányoznak  Az „erkölcsi-szakmai” támogatáson túl nincs „egyéni” (anyagi) hozzájárulás  A létrehozás korrekt volt, nagy lendülettel indultak, aztán elolvadt a lelkesedés, a működés akadozik  Az aktivitás addig jó, ameddig tart a pénz, vagy valaki üzletet lát benne  A stratégia könyv-ízű, vagy mindent összehord, részeiben nem összehangolt, évek óta nem frissítették  Formális a működés, nincs önálló menedzsment  Nincsenek konkrét résztvevők, feladatok, felelősök,  A megyei szint túl magas, túl távol van az érintettektől.  Nem idevágó indikátorok (résztvevők, munkahelyek száma)

29 László Gyula29 A külső feltételrendszer  Támogató társadalmi/politikai környezet  Stabil politikai megítélés  A vezető munkaerőpiaci szervezetek támogatása  Partnerségi szellem  A lokalitás elfogadása  A foglalkoztatáspolitika támogató hozzáállása  Eszközök biztosítása, stabil finanszírozási háttér  A regionális intézményrendszerbe illesztés  Rugalmas keretfeltételek meghatározása  Információs rendszer, controlling

30 László Gyula30 „… nincs alternatíva…” Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "László Gyula A foglalkoztatási partnerségek jövőjét megalapozó kutatás László Gyula PTE KTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések