Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaLilla Gulyásné Megváltozta több, mint 9 éve
1
Innovációs menedzsment
2
VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.
3
J. A. Schumpeter (1883-1950) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: új termék, új technológia, a szervezet átalakítása, új beszerzési lehetőségek, új értékesítési piacok.
4
VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció eszköz- és célrendszere
5
VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció külső környezete horizontális piaci elemzés vertikális piaci elemzés állami gazdaságpoli- tika technikai fejlődés természeti és lakókör- nyezet piacon lévő termékek szállítók fejlesztési eredményei innovációs támogatások legújabb szabadalmak externális hatások elemzése fogyasztói igények know-how-k versenytár- sak
6
VállalkozásgazdaságtanInnováció A belső környezet adaptációs képességét az alábbiak szerint fejleszthetjük: a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére a munkatársak állandó továbbképzése, az innovációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.
7
VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innovációs lánc MARKETING ▼ KUTATÁS-FEJLESZTÉS ▼ BERUHÁZÁS ▼ TERMELÉS ▼ ÉRTÉKESÍTÉS
8
VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció színterei Input transzformáció output új beszerzési új termékúj értékesítési piacok új technológia piacok új szervezet
9
VállalkozásgazdaságtanInnováció Innovációs stratégiai irányok NÉVCÉLJELLEMZŐMARKETING Kutató folyamatos megújulás állandó kutató- fejlesztő részleg kihívó vezető Elemző biztonságos fejlődés piaci és vállalati elemzések vezető Követő Megőrző piaci pozíció védelme trendek vizsgálata, extra poláció vezető, követő meghúzódó Alkalmaz- kodó lépéstartás a fejlődéssel piacfigyelés alapján utólagos igazodás követő, meghúzódó
10
VállalkozásgazdaságtanInnováció A sikeres innovációs stratégia alapelemei: a piaci, fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában, legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál (lehetőleg erős számítástechnikai bázison), gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje, az innovációs tevékenység externáliáinak fokozott figyelembe vétele,
11
VállalkozásgazdaságtanInnováció használjuk ki a kínálkozó kooperációs lehetőségeket más vállalkozásokkal, ügyelni kell a rugalmas vállalati struktúra kialakítására, mindig legyen lehetőség az innovációból való kiszállásra, az abbahagyásra, gondoskodjunk a megfelelő erőforrások biztosításáról.
12
VállalkozásgazdaságtanTermelés Termelésmenedzsment
13
A termelésmenedzsment feladatai: az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, a vállalkozás más funkcionális területeivel történő összehangolása. az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.
14
VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelésmenedzsment gondoskodik: inputok megfelelő ütemű beszerzéséről és a termelés kiszolgálásáról a szükséges tárgyi eszközökről a szükséges munkaerőről megfelelő mennyiségű és összetételű output előállításáról az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosításról
15
VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelésmenedzsment összehangolja: a forgóeszköz-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Megakadályozza, hogy a forgóeszköz- gazdálkodás költségleszorító készletezése a nagy értékű állóeszközök kihasználatlanságához vezessen.
16
VállalkozásgazdaságtanTermelés a munkaerő-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Gondoskodik arról, hogy az állóeszközök kezelésére, karbantartására megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre.
17
VállalkozásgazdaságtanTermelés a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással. Megszervezi a szállítási, rakodási, raktározási kapacitásnak megfelelő munkaerő biztosítását, ügyelve arra, hogy a megfelelő munkaerő hiánya ne akadályozza az anyagáramlást.
18
VállalkozásgazdaságtanTermelés Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. A szolgáltatások anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások lehetnek.
19
A szolgáltatások fontosabb jellemzői: •a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, •a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, •a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, nem tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.
20
VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés az előállított termék jellege szerint: egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés, vagy összetett terméket előállító termelés lehet.
21
VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés a tömegszerűség szempontjából lehet: tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás.
22
VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés a gyártási rendszer jellege szerint lehet: műhelyben történő gyártás (pl. kézművesség), műhelyrendszerű gyártás (pl. manufaktúra), csoportos gyártás (pl. gyáripar), folyamatrendszerű gyártás (pl. futószalag), számítógéppel integrált gyártás (pl. automatizálás), projektrendszerű gyártás.
23
VállalkozásgazdaságtanTermelés A számítógéppel integrált gyártási rendszer részei: termeléstervezés és -irányítás, a vállalkozás értékesítési terve alapján az erőforrások figyelembevételével meghatározza termelési ütemtervet, számítógéppel segített tervezés (CAD), a termékek műszaki tervének kialakítása, módosítása, fejlesztése,
24
számítógéppel segített termelés (CAM), a gyártási folyamatban szereplő gépek, gyártósorok programozása, irányítása, a gyártási folyamat minőségének ellenőrzése, csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el (a csoportos gyártási rendszer előnyeinek beépítése),
25
automatizált anyagmozgatás, az anyagok, félkész-termékek és késztermékek áramoltatásának automatizált, közvetlen emberi tevékenységet nem igénylő megvalósítása, robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.
26
Termelésszervezési rendszerek Anyagszükséglet-tervezési rendszer (MRP I.) A beszerzés-készletezés-termelés egységéből kiindulva egységes rendszerként kezeli a teljes anyaggazdálkodást. Célja: ☺készletek beérkezésének ütemezése, ☺készletgazdálkodás hatékonyságának javítása, ☺termelés hatékonyságának javítása Hátránya: kizárólag az anyagáramlásra koncentrál
27
VállalkozásgazdaságtanTermelés Termelési erőforrás-tervezés (MRP II.) Az anyagszükséglet mellett bevonja az elemzésbe az emberi erőforrást, tárgyi eszközöket, szerszámokat. A reálfolyamatok mellett a pénzügyi folyamatokról is részletes képet ad. Kifejlett számítógépes bázison alakítható ki.
28
VállalkozásgazdaságtanTermelés JIT-modell „Éppen időben” (just-in-time) A készletet szükséges rossznak tekinti A teljes termelési és forgalmi folyamatban a tökéletesen egymásba kapcsolódó tevékenységek tökéletes minőségben elvégzett láncára épít.
29
VállalkozásgazdaságtanTermelés A JIT-modell követelményei INPUT pontos szállítás időben mennyiség- ben minőségben TRANSZFORMÁCIÓ -teljes körű minőségellenőrzés -nulla selejt -egyenletes teljesítmény -áttekinthető üzemméret -rugalmas termelési struktúra OUTPUT egyenletes értékesítési ütem
30
VállalkozásgazdaságtanTermelés A minőségbiztosítási rendszerek
31
VállalkozásgazdaságtanTermelés minőségtervezés a termelési stratégia része minőségellenőrzés gyártási folyamat előttalattután Gyártás gyártásközi végellen- feltételeinekellenőrzésőrzés ellenőrzése minőségvédelem értékesítési logisztikával Ellenőrzési tevékenység helye Ellenőrzött termékek szerint szerint - támaszponti ellenőrzés- darabonkénti ellenőrzés - futóellenőrzés- elsődarab-ellenőrzés - mintavételes ellenőrzés
32
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Állóeszköz-gazdálkodás
33
Állóeszközök azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalkozás tevékenységét
34
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Az állóeszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.
35
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházás állóeszköz létesítésére irányuló műszaki- gazdasági és pénzügyi tevékenység.
36
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházások fajtái Felhal mozás MűszakiFunkcióForrásKivite- lező JellegAlanya pótlógépalapsaját termelőállam bővítőépítésikapcsolódóidegenmegren- delés nem termelő vállalat egyébjárulékosháztartás
37
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Beruházási döntések elemzése Dinamikus mutatószámok (figyelembe veszi a pénz időértékét) NN ettó jelenérték BB első megtérülési kamatláb Statikus mutatószámok (nem veszi figyelembe a pénz időértékét) ÁÁ tlagos jövedelmezőség MM egtérülési idő FF orgási sebesség
38
A beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest. B j = Ny / B B j = a beruházás átlagos jövedelmezősége egy évben, Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.
39
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A megtérülés idő (B i ) azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz. B i = B / Ny B i = a beruházás megtérülési ideje.
40
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházás forgási sebessége (B s ) megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt. B s = M i / B i B i = a beruházás megtérülési ideje M i = a beruházás használati ideje, B s = a beruházás forgási sebessége.
41
VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Az amortizációs rendszer Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. Az amortizáció az a folyamat, amelyben az állóeszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. Bruttó érték = az állóeszköz értéke a termelésbe állításkor. Nettó érték = bruttó érték – elszámolt amortizáció
42
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás
43
A munkaerő-gazdálkodás a vállalati szervezeti rendszer azon területe, amelyik a munkaerő sajátosságaira tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot.
44
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A munkaerő-gazdálkodás feladatai Elsődleges tevékenységek Munkaerő-szükséglet > Munkaerő-fedezet Felvétel Munkaerő-szükséglet < Munkaerő-fedezet Elbocsátás HasznosításFejlesztésÖsztönzés Munkaügyi kapcsolatok Belső Külső -szakszervezetek- munkáltatói szervezetek - üzemi tanács- országos érdekegyeztetés
45
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A munkaerőszükséglet meghatározásának módszerei
46
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer V (db/időszak) N (idő/db) L (fő) = T (%) I (idő/időszak/fő) L – a szükséges munkaerőlétszám (fő), V – az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), N – normaidő (idő/db) T – az átlagos teljesítményszázalék (%) I – az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő)
47
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer V (db/év) M (idő/év/gép) L (fő) = K (db/év/gép) I (idő/év/fő) L - a szükséges munkaerőlétszám (fő), V - az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/év), K - a gépek egyenkénti kapacitása (db/év/gép), M - a gépek működési ideje (idő/év/gép) I - az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/év/fő)
48
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A ledolgozandó munkaidő kiszámítása Összes naptári nap száma az adott időszakban mínusz: munkaszüneti napok (pirosbetűs ünnepek) Törvényes munkanapok mínusz: heti pihenőnapok (szombat, vasárnap) Munkanapok mínusz: az időszakra tervezett szabadság napjai Ledolgozandó munkanapok mínusz: tervbe vehető egész napi kiesések Tervezhető munkanapok mínusz: tervbe vehető törtnapi kiesések Tervezhető munkaórák
49
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A belső munkaerőforrás ☺átképzés és továbbképzés ☺átcsoportosítás ☺normarendezés
50
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A külső munkaerőforrás ☼hirdetés ☼pályázat ☼munkaerő-közvetítő igénybevétele ☼„fejvadász” cég igénybevétele ☼munkaügyi központ ☼„munkaerő-csábítás” ☼bérmunka-kölcsönző cég igénybevétele ☼állásbörzén való részvétel.
51
VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás Bér és ösztönző rendszer
52
VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás Forgóeszköz-gazdálkodás
53
Forgóeszközök: azok az eszközök, amelyek a gazdálkodást rövid ideig szolgálják és értékük általában egy termelési ciklus alatt átkerül az új termék értékébe.
54
VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A forgóeszköz-gazdálkodás céljai: Csökkenteni a forgóeszközökben (elsősorban készletekben) lekötve tartott, és így másra nem használható pénzeszközöket. Csökkenteni az anyag- és készletgazdálkodási feladatok végrehajtása közben felmerülő költségeket
55
VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és értékesítésével foglalkozó része.
56
A készletgazdálkodás egyes részei BeszerzésMozgatás Tárolás KiszolgálásÉrtékesítés (anyagok) (anyagok, félkész- (késztermékek) termékek, befejezetlen termelés, késztermékek)
57
VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.
58
A logisztikai rendszer részei: A beszerzési logisztika, amely a szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. A termelési logisztika, amely az anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. A marketinglogisztika, amely a termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja.
59
VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Pénzgazdálkodás
60
A pénzgazdálkodás az a vállalati tevékenység, amely a vállalkozás minden pénzügyi folyamatát átfogja.
61
A pénzgazdálkodás területei: a pénzügyi stratégia kialakítása, a folyó termelés és a beruházások finanszírozásának biztosítása, a pénzeszközökkel való gazdálkodás, a pénzügyi folyamatok ellenőrzése.
62
VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás A vállalati tevékenység finanszírozása Saját forrás a vállalkozás alaptőkéje (törzstőke), az alaptőke felemelése, a nyereség, az amortizáció, más vállalkozás felvásárlása, vagy azzal való egyesülés.
63
VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Idegen tőke folyó termelés finanszírozásának eszközei rövid lejáratú banki forgóeszközhitel, kereskedelmi hitel, váltóleszámítolás, faktoring. A beruházások finanszírozása hosszú lejáratú bankhitel, lízingfinanszírozás, kötvénykibocsátás.
64
VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Tőkeáttétel A finanszírozási források között a saját és idegen források arányát fejezi ki a tőkeáttétel.
65
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment Csődmenedzsment
66
A vállalati működés szakaszai a válságmenedzselés szempontjából Vállalat állapota Válságmenedzselés Válságmenedzselés jellege irányítója „egészséges szakasz” megelőző vezérigazgató „beteg szakasz” zavarelhárító válságmenedzser „eltemetés”likvidációsfelszámoló
67
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válságot előidéző belső okok vezetési hiányosságok, nem megfelelő munkaerő-állomány, nem megfelelő termékek, pénzügyi, likviditási problémák, nem elég hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység.
68
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válságot előidéző külső okok a piaci helyzet romlása, a vállalat piacvesztése, az erősödő konkurenciaharc, kemény költség- és árverseny, megváltozott vásárlói szokások, felgyorsult műszaki fejlődés, társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések.
69
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment Hogyan kerülhetjük el a válságot ? ☼a „veszélyes vizek” kerülése, ☼menekülési utakat nyitva hagyó kapacitásfejlesztés, ☼válságveszély-megosztás helyi vállalatok között, ☼válságelszigetelés az egyes vállalategységek szervezeti és működési elkülönítésével, ☼megfelelő biztosítás kötése.
70
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válság leküzdése során ajánlott teendők: *egyes nem eléggé hatékony divíziók eladása, *új gyártási vonal vagy technológia, *a divíziók kiegészítése rokon termékkel vagy új piaccal, *a kutatás-feljesztési kiadások növelése, *a költségszerkezet átalakítása, költségredukció.
71
VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A vállalati válság kimenetele lehet: aa vállalat új növekedési pályára állítása, aa vállalat összeolvadása egy másik vállalattal, aa vállalat jogutód nélkül megszűnése
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.