Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Innovációs menedzsment. VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Innovációs menedzsment. VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek."— Előadás másolata:

1 Innovációs menedzsment

2 VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.

3 J. A. Schumpeter ( ) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti:  új termék,  új technológia,  a szervezet átalakítása,  új beszerzési lehetőségek,  új értékesítési piacok.

4 VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció eszköz- és célrendszere

5 VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció külső környezete horizontális piaci elemzés vertikális piaci elemzés állami gazdaságpoli- tika technikai fejlődés természeti és lakókör- nyezet piacon lévő termékek szállítók fejlesztési eredményei innovációs támogatások legújabb szabadalmak externális hatások elemzése fogyasztói igények know-how-k versenytár- sak

6 VállalkozásgazdaságtanInnováció A belső környezet adaptációs képességét az alábbiak szerint fejleszthetjük:  a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakí­tása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére  a munkatársak állandó továbbképzése, az inno­vációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.

7 VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innovációs lánc MARKETING ▼ KUTATÁS-FEJLESZTÉS ▼ BERUHÁZÁS ▼ TERMELÉS ▼ ÉRTÉKESÍTÉS

8 VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció színterei Input  transzformáció  output új beszerzési új termékúj értékesítési piacok új technológia piacok új szervezet

9 VállalkozásgazdaságtanInnováció Innovációs stratégiai irányok NÉVCÉLJELLEMZŐMARKETING Kutató folyamatos megújulás állandó kutató- fejlesztő részleg kihívó vezető Elemző biztonságos fejlődés piaci és vállalati elemzések vezető Követő Megőrző piaci pozíció védelme trendek vizsgálata, extra­ poláció vezető, követő meghúzódó Alkalmaz- kodó lépéstartás a fejlődéssel piacfigyelés alapján utólagos igazodás követő, meghúzódó

10 VállalkozásgazdaságtanInnováció A sikeres innovációs stratégia alapelemei:  a piaci, fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában,  legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál (lehetőleg erős számítástechnikai bázison),  gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje,  az innovációs tevékenység externáliáinak fokozott figyelembe vétele,

11 VállalkozásgazdaságtanInnováció  használjuk ki a kínálkozó kooperációs lehetőségeket más vállalkozásokkal,  ügyelni kell a rugalmas vállalati struktúra kialakítására,  mindig legyen lehetőség az innovációból való kiszállásra, az abbahagyásra,  gondoskodjunk a megfelelő erőforrások biztosításáról.

12 VállalkozásgazdaságtanTermelés Termelésmenedzsment

13 A termelésmenedzsment feladatai:  az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése,  a vállalkozás más funkcionális területeivel történő összehangolása.  az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.

14 VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelésmenedzsment gondoskodik:  inputok megfelelő ütemű beszerzéséről és a termelés kiszolgálásáról  a szükséges tárgyi eszközökről  a szükséges munkaerőről  megfelelő mennyiségű és összetételű output előállításáról  az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosításról

15 VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelésmenedzsment összehangolja:  a forgóeszköz-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Megakadályozza, hogy a forgóeszköz- gazdálkodás költségleszorító készletezése a nagy értékű állóeszközök kihasználatlanságához vezessen.

16 VállalkozásgazdaságtanTermelés  a munkaerő-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással. Gondoskodik arról, hogy az állóeszközök kezelésére, karbantartására megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

17 VállalkozásgazdaságtanTermelés  a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással. Megszervezi a szállítási, rakodási, raktározási kapacitásnak megfelelő munkaerő biztosítását, ügyelve arra, hogy a megfelelő munkaerő hiánya ne akadályozza az anyagáramlást.

18 VállalkozásgazdaságtanTermelés Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. A szolgáltatások anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások lehetnek.

19 A szolgáltatások fontosabb jellemzői: •a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, •a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, •a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, nem tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.

20 VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés az előállított termék jellege szerint:  egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés, vagy  összetett terméket előállító termelés lehet.

21 VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés a tömegszerűség szempontjából lehet:  tömeggyártás,  sorozatgyártás,  egyedi gyártás.

22 VállalkozásgazdaságtanTermelés A termelés a gyártási rendszer jellege szerint lehet:  műhelyben történő gyártás (pl. kézművesség),  műhelyrendszerű gyártás (pl. manufaktúra),  csoportos gyártás (pl. gyáripar),  folyamatrendszerű gyártás (pl. futószalag),  számítógéppel integrált gyártás (pl. automatizálás),  projektrendszerű gyártás.

23 VállalkozásgazdaságtanTermelés A számítógéppel integrált gyártási rendszer részei: termeléstervezés és -irányítás, a vállalkozás értékesítési terve alapján az erőforrások figyelembevételével meghatározza termelési ütemtervet, számítógéppel segített tervezés (CAD), a termékek műszaki tervének kialakítása, módosítása, fejlesztése,

24 számítógéppel segített termelés (CAM), a gyártási folyamatban szereplő gépek, gyártósorok programozása, irányítása, a gyártási folyamat minőségének ellenőrzése, csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el (a csoportos gyártási rendszer előnyeinek beépítése),

25 automatizált anyagmozgatás, az anyagok, félkész-termékek és késztermékek áramoltatásának automatizált, közvetlen emberi tevékenységet nem igénylő megvalósítása, robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.

26 Termelésszervezési rendszerek Anyagszükséglet-tervezési rendszer (MRP I.) A beszerzés-készletezés-termelés egységéből kiindulva egységes rendszerként kezeli a teljes anyaggazdálkodást. Célja: ☺készletek beérkezésének ütemezése, ☺készletgazdálkodás hatékonyságának javítása, ☺termelés hatékonyságának javítása Hátránya:  kizárólag az anyagáramlásra koncentrál

27 VállalkozásgazdaságtanTermelés Termelési erőforrás-tervezés (MRP II.) Az anyagszükséglet mellett bevonja az elemzésbe az emberi erőforrást, tárgyi eszközöket, szerszámokat. A reálfolyamatok mellett a pénzügyi folyamatokról is részletes képet ad. Kifejlett számítógépes bázison alakítható ki.

28 VállalkozásgazdaságtanTermelés JIT-modell „Éppen időben” (just-in-time) A készletet szükséges rossznak tekinti A teljes termelési és forgalmi folyamatban a tökéletesen egymásba kapcsolódó tevékenységek tökéletes minőségben elvégzett láncára épít.

29 VállalkozásgazdaságtanTermelés A JIT-modell követelményei INPUT pontos szállítás időben mennyiség- ben minőségben TRANSZFORMÁCIÓ -teljes körű minőségellenőrzés -nulla selejt -egyenletes teljesítmény -áttekinthető üzemméret -rugalmas termelési struktúra OUTPUT egyenletes értékesítési ütem

30 VállalkozásgazdaságtanTermelés A minőségbiztosítási rendszerek

31 VállalkozásgazdaságtanTermelés minőségtervezés a termelési stratégia része minőségellenőrzés gyártási folyamat előttalattután Gyártás gyártásközi végellen- feltételeinekellenőrzésőrzés ellenőrzése minőségvédelem értékesítési logisztikával Ellenőrzési tevékenység helye Ellenőrzött termékek szerint szerint - támaszponti ellenőrzés- darabonkénti ellenőrzés - futóellenőrzés- elsődarab-ellenőrzés - mintavételes ellenőrzés

32 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Állóeszköz-gazdálkodás

33 Állóeszközök azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalkozás tevékenységét

34 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Az állóeszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.

35 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházás állóeszköz létesítésére irányuló műszaki- gazdasági és pénzügyi tevékenység.

36 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházások fajtái Felhal­ mozás MűszakiFunkcióForrásKivite- lező JellegAlanya pótlógépalapsaját termelőállam bővítőépítésikapcsolódóidegenmegren- delés nem termelő vállalat egyébjárulékosháztartás

37 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Beruházási döntések elemzése Dinamikus mutatószámok (figyelembe veszi a pénz időértékét) NN ettó jelenérték BB első megtérülési kamatláb Statikus mutatószámok (nem veszi figyelembe a pénz időértékét) ÁÁ tlagos jövedelmezőség MM egtérülési idő FF orgási sebesség

38 A beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest. B j = Ny / B B j = a beruházás átlagos jövedelmezősége egy évben, Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

39 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A megtérülés idő (B i ) azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz. B i = B / Ny B i = a beruházás megtérülési ideje.

40 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás A beruházás forgási sebessége (B s ) megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt. B s = M i / B i B i = a beruházás megtérülési ideje M i = a beruházás használati ideje, B s = a beruházás forgási sebessége.

41 VállalkozásgazdaságtanEszközgazdálkodás Az amortizációs rendszer Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. Az amortizáció az a folyamat, amelyben az állóesz­közök értéke átkerül az új termékek értékébe. Bruttó érték = az állóeszköz értéke a termelésbe állításkor. Nettó érték = bruttó érték – elszámolt amortizáció

42 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás

43 A munkaerő-gazdálkodás a vállalati szervezeti rendszer azon területe, amelyik a munkaerő sajátosságaira tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot.

44 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A munkaerő-gazdálkodás feladatai Elsődleges tevékenységek Munkaerő-szükséglet > Munkaerő-fedezet Felvétel Munkaerő-szükséglet < Munkaerő-fedezet Elbocsátás HasznosításFejlesztésÖsztönzés Munkaügyi kapcsolatok Belső Külső -szakszervezetek- munkáltatói szervezetek - üzemi tanács- országos érdekegyeztetés

45 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A munkaerőszükséglet meghatározásának módszerei

46 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer V (db/időszak)  N (idő/db) L (fő) = T (%)  I (idő/időszak/fő) L – a szükséges munkaerőlétszám (fő), V – az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), N – normaidő (idő/db) T – az átlagos teljesítményszázalék (%) I – az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő)

47 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer V (db/év) M (idő/év/gép) L (fő) =  K (db/év/gép) I (idő/év/fő) L - a szükséges munkaerőlétszám (fő), V - az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/év), K - a gépek egyenkénti kapacitása (db/év/gép), M - a gépek működési ideje (idő/év/gép) I - az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/év/fő)

48 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A ledolgozandó munkaidő kiszámítása Összes naptári nap száma az adott időszakban mínusz: munkaszüneti napok (pirosbetűs ünnepek) Törvényes munkanapok mínusz: heti pihenőnapok (szombat, vasárnap) Munkanapok mínusz: az időszakra tervezett szabadság napjai Ledolgozandó munkanapok mínusz: tervbe vehető egész napi kiesések Tervezhető munkanapok mínusz: tervbe vehető törtnapi kiesések Tervezhető munkaórák

49 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A belső munkaerőforrás ☺átképzés és továbbképzés ☺átcsoportosítás ☺normarendezés

50 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás A külső munkaerőforrás ☼hirdetés ☼pályázat ☼munkaerő-közvetítő igénybevétele ☼„fejvadász” cég igénybevétele ☼munkaügyi központ ☼„munkaerő-csábítás” ☼bérmunka-kölcsönző cég igénybevétele ☼állásbörzén való részvétel.

51 VállalkozásgazdaságtanMunkaerő-gazdálkodás Bér és ösztönző rendszer

52 VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás Forgóeszköz-gazdálkodás

53 Forgóeszközök: azok az eszközök, amelyek a gazdálkodást rövid ideig szolgálják és értékük általában egy termelési ciklus alatt átkerül az új termék értékébe.

54 VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A forgóeszköz-gazdálkodás céljai:  Csökkenteni a forgóeszközökben (elsősorban készletekben) lekötve tartott, és így másra nem használható pénzeszközöket.  Csökkenteni az anyag- és készletgazdálkodási feladatok végrehajtása közben felmerülő költségeket

55 VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és értékesítésével foglalkozó része.

56 A készletgazdálkodás egyes részei BeszerzésMozgatás Tárolás KiszolgálásÉrtékesítés (anyagok)  (anyagok, félkész-  (késztermékek) termékek, befejezetlen termelés, késztermékek)

57 VállalkozásgazdaságtanForgóeszköz-gazdálkodás A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költség­hatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.

58 A logisztikai rendszer részei: A beszerzési logisztika, amely a szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. A termelési logisztika, amely az anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. A marketinglogisztika, amely a termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja.

59 VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Pénzgazdálkodás

60 A pénzgazdálkodás az a vállalati tevékenység, amely a vállalkozás minden pénzügyi folyamatát átfogja.

61 A pénzgazdálkodás területei:  a pénzügyi stratégia kialakítása,  a folyó termelés és a beruházások finanszírozásának biztosítása,  a pénzeszközökkel való gazdálkodás, a pénzügyi folyamatok ellenőrzése.

62 VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás A vállalati tevékenység finanszírozása Saját forrás  a vállalkozás alaptőkéje (törzstőke),  az alaptőke felemelése,  a nyereség,  az amortizáció,  más vállalkozás felvásárlása, vagy azzal való egyesülés.

63 VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Idegen tőke folyó termelés finanszírozásának eszközei  rövid lejáratú banki forgóeszközhitel,  kereskedelmi hitel,  váltóleszámítolás,  faktoring. A beruházások finanszírozása  hosszú lejáratú bankhitel,  lízingfinanszírozás,  kötvénykibocsátás.

64 VállalkozásgazdaságtanPénzgazdálkodás Tőkeáttétel A finanszírozási források között a saját és idegen források arányát fejezi ki a tőkeáttétel.

65 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment Csődmenedzsment

66 A vállalati működés szakaszai a válságmenedzselés szempontjából Vállalat állapota Válságmenedzselés Válságmenedzselés jellege irányítója „egészséges szakasz” megelőző vezérigazgató „beteg szakasz” zavarelhárító válságmenedzser „eltemetés”likvidációsfelszámoló

67 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válságot előidéző belső okok  vezetési hiányosságok,  nem megfelelő munkaerő-állomány,  nem megfelelő termékek,  pénzügyi, likviditási problémák,  nem elég hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység.

68 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válságot előidéző külső okok  a piaci helyzet romlása, a vállalat piacvesztése,  az erősödő konkurenciaharc, kemény költség- és árverseny,  megváltozott vásárlói szokások,  felgyorsult műszaki fejlődés,  társadalmi-gazdasági események,  kormányzati intézkedések.

69 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment Hogyan kerülhetjük el a válságot ? ☼a „veszélyes vizek” kerülése, ☼menekülési utakat nyitva hagyó kapacitásfejlesztés, ☼válságveszély-megosztás helyi vállalatok között, ☼válságelszigetelés az egyes vállalategységek szervezeti és működési elkülönítésével, ☼megfelelő biztosítás kötése.

70 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A válság leküzdése során ajánlott teendők: *egyes nem eléggé hatékony divíziók eladása, *új gyártási vonal vagy technológia, *a divíziók kiegészítése rokon termékkel vagy új piaccal, *a kutatás-feljesztési kiadások növelése, *a költségszerkezet átalakítása, költségredukció.

71 VállalkozásgazdaságtanCsődmenedzsment A vállalati válság kimenetele lehet: aa vállalat új növekedési pályára állítása, aa vállalat összeolvadása egy másik vállalattal, aa vállalat jogutód nélkül megszűnése


Letölteni ppt "Innovációs menedzsment. VállalkozásgazdaságtanInnováció Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések