Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány."— Előadás másolata:

1 Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány

2

3 Budapest Hospice House

4 A gyógyító folyamat résztvevői BETEGORVOS

5 Beteg részére mit jelent az egészség elvesztése? •Félelem, szorongás •Szerepváltozások •Veszteségek

6 F é l e l e m, s z o r o n g á s a betegségfolyamatban Félelem a  haláltól, haldoklástól  szenvedéstől, fájdalomtól  kezelésektől, mellékhatásoktól  kiszolgáltatottságtól  izolációtól  személyzetelenségtől

7 Szerepváltozás, veszteségek Elvesztése a  fizikai és mentális képességeknek  önbecsülésnek  identitásnak  női- ill. férfiszerepnek  kapcsolatoknak  őszinte kommunikációnak  egzisztenckiális biztonságnak

8 A betegségre adott pszichés reakció •kihívás-aktivitás, küzdelem •támadás-düh, agresszió •fenyegetettség -szorongás, félelem •veszteség- depresszió •Megbélyegzés-reménytelenség •fatalizmus-sztoikus elfogadás •elutasítás -tagadás, elfojtás

9 „De mit félnék ugyan, egy tű fokát sem ér életem s lelkem” Shakepeare: Hamlet

10 Orvos helyzete a gyógyító folyamatban Orvosképzés •mindent tudni- objektív tudás •mindenkit meggyógyítani- terápiás kudarc nem létezik •mindenkit szeretni- pozitív érzések elvállalhatók - negatív érzések elfojtása

11 Idealizált orvos szerep Elvárások •biztos tudás •szakmai kompetencia •gyakorlat •objektivitás •nyugodtság •tolerancia Vágyaink •gyógyítás •hasznosság érzése •megbecsültség érzése •elégedettség érzése •bizalom,elfogadottság •„jó orvos” idea fenntartása

12 „ Kizökkent az idő, - ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt” Shakespeare: Hamlet

13 Realitás az orvos – beteg kapcsolatban •Időnyomás – orvosok túlterheltsége •Képzetlenek a nehéz beteggel való kommunikációban •Félelem a beteg érzelmi reakciójától és annak kezelhetőségétől

14 Az orvos és a súlyos betegség •A beteg az orvosban frusztráció érzetét kelti •Nem tudja meggyógyítani a beteget •Nem hasznos •Omnipotencia sérül

15 Sérülékenység és szorongás a betegágy mindkét oldalán BETEG •Súlyos, életet fenyegető betegség •gyógyulás bizonytalan és milyen áron •nő a szorongás, a félelem,kiszolgáltatott •sérelem a betegség miatt •Elégedetlenség ORVOS •Az orvosudomány lehetőségi korlátoltak •gyógyítás sikertelen •elvárásoknak nem tud megfelelni •tehetetlenség •omnipotenca sérül •Elkerülés

16 Frusztráció a betegágy mindkét oldalán

17 „Hárítsuk inkább a bajt, mely remegtet, mintsem remegjünk az elhárítástól” Shakespeare: Lear király

18 Mit nevezünk rossz hírnek? Minden olyan hír ami a beteg szempontjából negatívan hat jelen állapotára és a jövőjére •Krónikus, súlyos betegség diagnózisa, a betegség kiújulása •Súlyos mellékhatásokkal járó kezelések •Nagy költséggel járó kezelés

19 Törvényi háttér Magyarországon Egészségügyi törvény, 1997: •A páciensnek joga van minden információhoz a diagnózissal, prognózissal, kezelési lehetőségekkel kapcsolatban •Az orvosnak kötelessége megosztani ezeket az információkat a beteg igényének megfelelően •A beteg visszautasíthatja az információt •A beteg családtagjai csak a beteg beleegyezésével kaphatnak információt •

20 Miért közöljük egyáltalán a rossz híreket? •Felmérések szerint a betegek 50-80%-a igényli az őszinte és teljes informálást •Partneri viszony segíti a döntéshozatalt (korábbi paternalista modellel szemben) •Összhangolhatja a beteg döntéseit szándékaival, értékeivel

21 Szükséges a jó kommunikáció rossz hír esetén is: A közlésünk módja befolyásolja: •Milyen mértékben működik együtt a kezeléssel •Hogyan látja a jövőjét •Életminősége, lelki egészsége hogyan alakul •Megérti-e és képes-e alkalmazkodni hozzá •Bízhat-e az orvosában

22 A beteg elvárása a tájékoztatásban •Legyen ideje a kérdéseit feltenni •Legyenek érthetőek számára az orvos által használt szakkifejezések •Az orvos legyen jó szakember, őszinte, figyeljen

23 A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései 1.Megfelelő előkészítés, helyzet, idő 2.Mérjük fel, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből 3.Mérjük fel, hogy a beteg mennyit szeretne tudni 4.A betegtájékoztatás lépései

24 A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései 5.Adjunk időt a betegnek, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait 6.Figyeljünk a beteg reakcióira 7.Beszéljünk a beteggel a jövőről 8.Foglaljuk össze az elhangzottakat

25 1.Megfelelő előkészítés,helyzet, idő •Nyugodt, zavartalan környezet biztosítása •A beteg döntsön, hogy jelen legyen-e más is a beszélgetésen •Üljünk le, ezzel is jelezve, hogy van időnk (szemmagasság) •Engedjük,hogy a beteg reagálhasson, hagyjunk erre időt

26 2. Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből •Célunk az, hogy kiderüljön, hogy a beteg hogyan látja saját betegségét (ez nem mindig felel meg a valóságnak ) •Lehetőségünk nyílik arra, hogy oA téves információkat kijavítsuk oA közlendőket ahhoz igazítsuk, amennyit a beteg tud/ért oA beteg által használt szavakkal közöljük a hírt

27 3. Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit szeretne tudni •Kérdezzük meg, hogy mit szeretne tudni (diagnózis, kezelések, prognózis, stb) •Soha ne adjunk több információt annál, mint amennyit a beteg kapni szeretne •Ajánljuk fel a betegnek, hogy mondhat nemet is. A betegnek joga van a teljes informáltsághoz, de visszautasíthatja

28 4. Tájékoztatás lépései •Az információt kisebb lépésekben közöljük, ellenőrizve, hogy a beteg tud-e követni minket. Ismételjünk. •A beteg kérdéseire egyszerű kifejezésekkel feleljünk, kerüljük a szakzsargont •Reális reményt kínáljunk fel •Hívjuk fel a figyelmet a nem-orvosi segítség (pl. pszichológus) lehetőségére

29 5. Adjunk időt a betegnek arra, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait •Derítsük ki azt, hogy a beteg hogyan értelmezi a diagnózist •Engedjük a beteget ventillálni

30 6. Figyeljünk a beteg reakcióira… •Készüljünk fel arra, hogy a beteget sokkolhatja a hír, sírhat, nem hiszi el, dühös, (intenzív érzésekre számítsunk) •Figyeljünk a beteg nonverbális jelzéseire is,

31 6. …és a saját reakcióinkra •Figyeljünk arra, hogy saját nonverbális jelzéseink lehetőleg összhangban legyenek a verbálisakkal •Ne erőltessük a betegre az igazságot, ha ő a betegséget nem tartja végzetesnek •Ne kezdjünk hosszas magyarázatokba, ha a beteg csak egyszerű kérdést tett fel

32 7. Beszéljünk a beteggel a jövőről •A jövőre vonatkozó tervet lépésenként dolgozzuk ki •Pontosan mondjuk meg a betegnek, hogy mikor találkozunk újra és akkor mi fog történni •Közöljük a beteggel azt, hogy más orvos véleményét is kikérheti

33 8. Foglaljuk össze az elhangzottakat •Ismételjük el a legfontosabb információkat •Hasznos lehet az írásba foglalt információ •Általában szükség van későbbi beszélgetésekre a jobb megértés és a jobb együttműködés miatt

34 8. A jó orvos – beteg kapcsolat Lehetőség: •Reális remények fenntartására •Negatív gondolatok pozitív átformálására •Bizalom megtartására

35 Negativ gondolatok pozitív átformálása Negativ gondolatok Haszontalan vagyok… Mostanában mindig veszekszünk… Jobb lenne, ha meghalnék… A gondolatok pozitív átformálása (a beteg és nem a terapeuta által) Gyenge vagyok, de mindig elfelejtem, hogy alkalmazkodnom kell a betegségemhez Sokat vitatkozunk, mert mindnyájan nagyon feszültek vagyunk A betegségem nem gyógyítható, de még értékes hónapjaim lehetnek…

36 Negativ gondolatok pozitív átformálása Negatív gondolatok Az életem értelmetlen… A családom nem törődik velem… Már kertészkedni sem tudok… A gondolatok pozitív átformálása (a beteg és nem a terapeuta által) Megváltozott az életem, de még vannak dolgok amit élvezhetek… Sokszor kívánom, hogy a család törődjön többet velem, de amikor túl körülvesznek, zavar a sok hűhó Bűntudatom van, hogy nem segítek otthon, de mindig elfelejtem, hogy milyen beteg vagyok…

37 Ajánlott irodalom IPOS online tananyag www. Ipos-society.org

38 Irodalom •You, J.J., Fowler, R.A., Heyland, D.K., Canadian Researchers at the End of Life Network (2013) Just ask: discussing goals of care with patients in hospital with serious illness, Canadian Medical Journal, CMAJ DOI: /cmaj •Clayton, J.M., Hancock, K.M., Butow, P.N., Tattersall M. H.N., Currow, D.C. (2007) Clinical practice guidelines for communicating prognosis and en-of-life issues with adults int he advanced stages of a life-limiting illness and their caregivers, The Medical Journal of Australia, 186(12):

39 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések