Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN 2012. 03. 08. Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) www.televele.hu Programok (2010-2011): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN 2012. 03. 08. Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) www.televele.hu Programok (2010-2011): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express”"— Előadás másolata:

1 MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN

2 Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) Programok ( ): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - TÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske Óvoda OSI – médiapedagógia és demokratikus értékek (programcsomag kifejlesztése)

3

4 Médiaértés, a médiaműveltség fejlesztése. A médiaműveltség - készségek, és ismeretek összessége - tudatos, - kritikai szemlélettel rendelkező, - aktív médiabefogadás és használat Óvodáskorú gyermekek Médiaélmények feldolgozását segítő játékkeret biztosítása Médiaértés fejlesztése játékos gyakorlatokon keresztül Szülői csoportok a szülői kompetenciák fejlesztésére Személyiségfejlesztés (önreflexiós készség, asszociációs készség belső képalkotás, fantázia tevékenység ösztönzése, önkifejezés igényének alakítása, kooperációs készség fejlesztése )

5 Gondolkodásmódunkat talán az angol médiakutató Halloran szellemes mondata tükrözi a legjobban: „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970) A médiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amelyben szerepet játszanak a fantáziavilág, az egyéni élethelyzet, az életünk során összegyűjtött tapasztalatok. Ehhez az alkotófolyamathoz olyan játékkeretre van szükség, amelyben a személyes témáknak, a fantáziának és a médiaszövegeknek egyaránt helye van.” (Bachmair)

6 Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok) -óvodásoknak -alsó tagozatosoknak (3-4. osztály) -felső tagozatosoknak (5-6.osztály) Open Society Institute támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés) Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász Spirálisan egymásra épülő tananyag

7 Médiahasználati szokások - jelzőrendszer Érdemi kommunikáció a gyerekek médiahasználatáról Kommunikáció a gyermek a szülő az óvoda (pedagógusok) között. Óvoda szerepe: -játékkeret a biztonságos élményfeldolgozáshoz -szülőkkel való kommunikáció

8 Miért észlelik az óvodások máshogy a filmes tartalmakat ? 1. eltérő észlelési, kognitív képességek, óvodás gyermek világképének jellegzetességei • szemlélettelen fogalmak hiánya • képi reprezentáció (perceptuális kötöttség) • mágikus gondolkodás • animizmus • egocentrikus gondolkodás 2. televíziós nyelv sajátosságai • folyamatos nézőpontváltás • tér, idő cselekmény összefüggéseinek töredezett ábrázolása • motivációk képi megfogalmazása (ráközelítés a kamerával) • narráció

9 A gyermeki filmbefogadás jellemzői: • a cselekménynek, a térnek, a nézőpontnak és az időnek külön részekre tördelt ábrázolását a gyerekek csak tízéves kor után kezdik megérteni • szövegkörnyezetből nehezen vagy nem érzékelhetőek számukra az összefüggések, pl. nem ismerik fel a szereplőket elmaszkírozva • töredéktartalmak észlelése • saját szempontú érzékelés Óvodásoknak szóló rajzfilm: - igazodik az óvodások figyelmi terjedelméhez - lassú tempó, érthető nyelvezet, feldolgozásra, megértésre elegendő időt hagy - szimbolikus formában jeleníti meg a konfliktusokat - mesenyelv

10 Médiaértés – demokratikus értékek fejlesztése az óvodában

11 A médiaértés és a demokratikus értékek kapcsolódása A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg. Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre. Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd. A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.

12 A program legfontosabb módszertani elemei • Biztonságos játékkeret ( élményország, belépőkártya, Moha és Páfrány) • Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről • Pedagógiai szerepjáték • Médiatartalommal kapcsolatos mozgásos fantáziautazás • Mozgóképes illusztráción alapuló irányított beszélgetés • Médiatartalom előállítás • Imaginációs, fantáziajátékok • Mozgásos gyakorlatok • Rövid, integrációt célzó beszélgetések • A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz kapcsolódó rajzolás, meseolvasás

13 Foglalkozások tematikai váza 1.„Nekem ez nagyon tetszett! „- saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről 2.„Aranyhajak megmentése” - saját médiaélmény feldolgozás - szerepjáték médiahősökkel 3.Törpéből óriás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás 4.Legyél te a szerkesztő! – ismerkedés az újságokkal, az információ fontossága, a médiumok társadalmi funkciója, kreatív újságkészítés 5.Hogyan kerülnek be az emberek a tévébe? - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai 6.Hanghatás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

14 1.foglalkozás - saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről kognitív kreatív szociális emocionális - médiaélmények felidézése - egy pozitív és egy negatív médiaélmény lerajzolása kiscsoportonként egy közös lapon - közös lapra rajzolás, közös eszközhasználat (együttműködési készség, egymásra figyelés) közös beszélgetés médiaélményekről - médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak

15 2. foglalkozás - - szerepjáték médiahősökkel médiaélmény feldolgozás kognitív kreatív szociális emocionális - médiaélmény felidézése, annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók - megfelelő jelmez kiválasztása, egy közös jelenet kitalálása, jelenet eljátszása - egymásra figyelés, együttműködés kiscsoportban - médiaélmények közös, szabad játékkeretében való kijátszása - médiavonatkozású élmények kifejezése és megjelenítése - szerepazonosulás, az önkifejezési igények spontán játékba fordítása

16 3. foglalkozás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás kognitív kreatív szociális emocionális - asszociációs készség, képzelőerő fejlesztése, élmények verbalizálása - spontaneitás, érzékenység, mozgás ösztönzése, alkotás - kooperáció tanulása, egymásra figyelés - öröm, kíváncsiság megélése, kicsinek, lenni/nagynak lenni/pont akkorának lenni, amekkorák vagyunk

17 4. foglalkozás - ismerkedés az újságokkal, kreatív újságkészítés kognitív kreatív szociális emocionális - az újságokkal kapcsolatos saját élmények előhívása, választás/döntés, véleményalkotás, asszociációs készség fejlesztése, tömörítés - saját tartalom előállítása, képekből való válogatás, elrendezés -empátiás készség fejlesztése, kooperáció tanulása - önkontroll fejlesztése, késleltetés tűrésének fejlesztése

18 5. foglalkozás - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai - kognitív - kreatív - szociális - emocionális -a mozgó képbe kerülés művelete lépéseinek, eszközeinek megtapasztalása, -annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók - egy kiválasztott bábfigura megelevenítése - egymásra figyelés - öröm, kíváncsiság, szerepléssel járó elismerés megélése

19

20

21 6. foglalkozás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek) kognitív kreatív szociális emocionális - hangok alapján belső képalkotás, véleményalkotás, címadás, tömörítés - transzformáció, a hangzó anyaghoz kép készítése, - kooperáció tanulása, közös eszközhasználat, közös beszélgetés a rajzokról - médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak

22 Szülői csoportok Cselekvésorientált, problémacentrikus, saját élményre építő, játékos, tapintatos, jövőbe néző, Cél: - a bemutatott példákon keresztül a szülők fedezzék fel saját gyermeküket aktív és formálódó médiafogyasztóként - a szülők érzékenyítése a mindennapok médialenyomatai iránt, hogy jobban megértsék a gyermek közléseit, játékait - az élményfeldolgozás segítéséhez a szülők ismerjenek meg médiapedagógia beavatkozási módokat, lehetőségeket - cél, hogy a szülők képessé váljanak a médiakínálat megítélésére, minősítésére abból a szempontból is, hogy megfelel-e a tartalom a gyermek fejlettségi fokának - a család médiafogyasztási szokásira való reflexió lehetősége

23 Tudatos médiahasználat kialakítása - Aranyszabályok - közös tevékenység (tévézés, internet használat) - élményfeldolgozás segítése - beszélgetés, rajzolás - tévézés, internethasználat szülői kontroll mellett (idő, tartalom) - következetesség - nem jutalmazási/büntetési terep - családi szabályok, heti programterv a műsorújság alapján - jobb, ha a gyermeknek nincs külön készülék a szobájában - televíziózás közben szörfözés elkerülése

24 Köszönjük a figyelmet! Nagy Kriszta, Timár János Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület


Letölteni ppt "MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN 2012. 03. 08. Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) www.televele.hu Programok (2010-2011): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések