Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Támogatott lakhatási programok vidéken Kutatás a vidéki programok körében Készítette: Forrai Erzsébet és Ladányi Erika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Támogatott lakhatási programok vidéken Kutatás a vidéki programok körében Készítette: Forrai Erzsébet és Ladányi Erika."— Előadás másolata:

1 Támogatott lakhatási programok vidéken Kutatás a vidéki programok körében Készítette: Forrai Erzsébet és Ladányi Erika

2 A programban a hat régióból összesen 41 szervezet vett részt: - Dél-dunántúli régióból 6 szervezet - Közép-dunántúli régióból 7 szervezet - Észak-alföldi régióból 7 szervezet - Észak-magyarországi régióból 9 szervezet - Nyugat-dunántúli régióból 5 szervezet - Dél-alföldi régióból 7 szervezet. A 41 szervezetből 3 szervezet nem működtet hajléktalanellátást (családsegítő szolgáltatást). További 2 szervezet utcai szociális munkát végez. Az összes többi résztvevő szervezet működtet valamilyen szállást adó intézményt hajléktalan emberek számára.

3 A kutatás keretei Információgyűjtés a programba jelentkező és abban résztvevő hajléktalan emberekről  Adatlap I.  október – december Információk a programban nyújtott támogatásokról, illetve a programban végzett szociális munkáról  Folyamatrögzítő lapok  október – december A résztvevő hajléktalan emberek programmal kapcsolatos elégedettsége  Adatlap II.  november – december  november – december

4 A kutatás elemei 1. Információgyűjtés a programba jelentkező és abban résztvevő hajléktalan emberekről  Adatlap I.  demográfiai adatok  iskolai pályafutás  munkahelyi, foglalkozási pályafutás  jelenlegi foglalkozási helyzet  jövedelemtípusok  szociális közeg (párkapcsolat, támogató kapcsolatok)  egészségi állapot  hajléktalanként eltöltött idő  korábbi lakhatási viszonyok

5 A vidéki programokba összesen 880 fő jelentkezett. Kiválasztás  753 főt vett részt a programokban. A programban résztvevők földrajzi megoszlása - Dél-dunántúli régió: 72 fő (9,5%) - Közép-dunántúli régió: 180 fő (23,9%) - Észak-alföldi régió: 149 fő (19,8%) - Észak-magyarországi régió: 94 fő (12,5%) - Nyugat-dunántúli régió: 106 fő (14,1%) - Dél-alföldi régió: 152 fő (20,2%)

6  A programban résztvevő (753 fő) hajléktalan emberek 71,7%-a (540 fő) férfi és 28,3%-a (213 fő) nő. Dél-alföldi, Észak-alföldi és Dél-dunántúli régiókban magasabb a programban résztvevő nők aránya.  Átlagéletkor: 44 év (legfiatalabb 17, legidősebb 89 éves) - 20 évesnél fiatalabb: 11 fő (1,5%) - 20 – 29 éves: 97 fő (12,9%) - 30 – 39 éves: 154 fő (20,5%) - 40 – 49 éves: 211 fő (28,0%) - 50 – 59 éves: 225 fő (29,9%) - 60 – 69 éves: 46 fő (6,1%) - 70 éves és idősebb: 9 fő (1,1%) A résztvevő fiatalok (29 év alattiak) aránya a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régióban a legmagasabb. A évesek aránya az Észak-magyarországi régióban kiemelkedően magas, míg a 70 éves és annál idősebb résztvevőké az Észak-alföldi régióban.

7 A résztvevők 48,5%-a elvált, 32,4%-a nőtlen, illetve hajadon, 13,9%-a házas, 4,8%-a özvegy és 0,4%-uk esetében nem ismert a családi állapot. A programban résztvevők egyharmada (35,8%) számolt be arról, hogy az adatfelvétel idején volt párkapcsolata. A férfiak valamivel több mint egynegyedének (29,6%), a nők több mint felének (51,6%) volt párkapcsolata az adatfelvétel idején. A résztvevők között a kétszülős vérszerinti családban nevelkedők aránya a legmagasabb (60,7%), majd az állami gondozásban nevelkedők aránya (13,9%), majd azoké, akiket édesanyjuk egyedül nevelt (12,2%). Az állami gondozásban nevelkedők aránya magasabb értékeket mutat, ha figyelembe vesszük azokat is, akik ugyan 18 éves korukig nem állami gondozásban nevelkedtek a leghosszabb ideig, de éltek hosszabb-rövidebb ideig állami gondozásban (23,4%). A résztvevők körében 28,2% azoknak az aránya, akiknek 18 éves kora előtt a szülei elváltak.

8 A résztvevők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása: - kevesebb mint 8 általános: 35 fő (4,6%) - 8 általános: 314 fő (41,7%) - szakmunkásképző: 275 fő (36,5%) - szakközépiskola: 68 fő (9,1%) - gimnázium: 34 fő (4,5%) - főiskola, egyetem: 27 fő (3,6%) A nők aránya jelentősen magasabb a kevesebb mint 8 általánossal és a 8 általánossal rendelkezők, valamint a gimnáziumot végzettek között. A kevesebb mint 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya a 70 évesek és annál idősebbek körében a legmagasabb (33,3%), valamint a 20 évesnél fiatalabbak körében (18,2%). A nyolc általánossal rendelkezők aránya a 39 évesnél fiatalabb életkori csoportok esetében a legmagasabb (50,0% feletti mind a), és minél fiatalabb életkori csoport felé haladunk, annál magasabb (a 20 évesnél fiatalabbaknál már 63,0% feletti) az arányuk. A szakmunkásképzőt végzettek aránya az és évesek csoportjában a legmagasabb. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya pedig a 20 éveseknél fiatalabbak körében (a 18,2%). A főiskolai diplomával rendelkezők aránya a 70 éves vagy annál idősebbek, az egyetemi diplomával rendelkezők aránya pedig évesek körében a legmagasabb.

9  A résztvevők körében 61,0% a szakmával rendelkezők aránya.  A programban résztvevő férfiak több mint kétharmada (68,3%) rendelkezik szakmával, míg a nőknek a fele sem (42,3%).  Az életkorral való összevetésben: minél idősebb életkori csoportot vizsgálunk, annál nagyobb arányban vannak közöttük a szakmával rendelkezők.  A programban résztvevők 55,8%-ának (420 fő) van munkája (arányuk a szakmunkásképzőt és a gimnáziumot végzettek körében a legmagasabb).  A munkával rendelkezők körében magasabb azoknak az aránya, akiknek van szakmája (a munkával rendelkezők 66,0%-ának).  A munka típusa.  A programban résztvevők több mint egyharmada (36,1%) szerezne (újabb) szakmát, venne részt képzésben (nők és fiatalok nagyobb arányban).  A programban résztvevők között a regisztrált munkanélküliek aránya 27,5% (nők körében magasabb).

10 Jövedelemforrások: egyféle jövedelmet jelölt a résztvevők 84,3%-a (568 fő), kétféle jövedelmet 13,9%-a (94 fő), végül háromféle jövedelmet 12 fő (1,8%). Leggyakoribb a munkajövedelem volt (48,7%) volt, a második legjellemzőbb jövedelemforrás a társadalombiztosítási jövedelem (45,5%), majd a segélyjövedelmek (18,7%), egyéb (4,6%) nők – tb.jövedelem

11 Van-e az életükben olyan személy, akihez segítségért fordulhatnak, akivel megbeszélhetik a problémáikat? 72,5% mondta azt, hogy van az életében olyan személy, akihez segítségért fordulhat, megbeszélheti problémáit, 27,2% életében nincsen és 0,3% nem válaszolt (közeli családtag, barát, szociális szakember). A nők lényegesen magasabb arányban számoltak be ilyen jellegű kapcsolat meglétéről (a nők 83,1%-a, a férfiak 68,3%-a). Minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé van az életében olyan személy, akivel megbeszélheti problémáit, akihez segítségért fordulhat.

12 A programban résztvevők körében a férfiak 30,6%-a (165 fő) és a nők 33,3%-a (71 fő) szenved valamilyen krónikus betegségben (az évesek körében 48,0%). A megnevezett krónikus betegségek igen széles skálán mozognak, s az esetek igen nagy részében (57,0%-ában) halmozottan jelentkeznek. A megnevezett betegségek között meglehetősen gyakori az asztma, a gerinc valamilyen megbetegedése (ferdülés, kopás, meszesedés), a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületek megbetegedése, és a mentális problémák. Munkavállalást gátló egészségi problémát, betegséget 30,9% (233 fő) említett.

13 Mennyi ideje hajléktalan? Átlagos érték 47,6 hónap, leggyakoribb pedig 1 hónap (a résztvevők egynegyede legfeljebb 10, fele legfeljebb 26 és háromnegyede legfeljebb 68,8 hónapja hajléktalan) A nők esetében az átlag 35,7 hónap, a férfiaknál 52,1. Az átlagos értékek az idősebb életkori csoportokat vizsgálva egyre magasabbak. A programba jelentkezés előtt közvetlenül hol laktak? Jellemzően (43,2%-ban) hajléktalanok átmeneti szállásán laktak. Ezt követi az éjjeli menedékhely, majd a szívességi lakáshasználat és az albérlet következik. A közterületet 4,9% jelölte meg. Végül az egyéb kategória.

14 A kutatás elemei 2. Információk a programban nyújtott támogatásokról, illetve a programban végzett szociális munkáról  Folyamatrögzítő lapok  a résztvevők által a programban eltöltött idő  a résztvevőkkel dolgozó munkatársak beosztása  a bérlemények jellemzői  a program keretében végzett tevékenységek

15 A résztvevők által a programban eltöltött idő Átlagosan 9,3 hónapot töltöttek a programban (a modusz=13,0 hónap; a median=10,5 hónap). A legkevesebb eltöltött idő 0,5 hónap, a leghosszabb eltöltött idő 14,5 hónap volt. 3 hónap vagy annál kevesebb 11,2% (Dél-Alföld) 3,5 – 6 hónap 15,9% (Közép-Dunántúl) 6,5 – 9 hónap 16,3 (Közép-Dunántúl) 9,5 – 12 hónap 20,5% (Nyugat-Dunántúl) 12,5 – 14,5 hónap 35,7% (Észak-Magyarország) nincs válasz 0,4 % Az átlagosan eltöltött idő az Észak-magyarországi és az Észak- alföldi régiókban a legmagasabb (10,0 hónap), legalacsonyabb a Közép-dunántúli régióban (8,5 hónap).

16 A résztvevőkkel dolgozó munkatársak A résztvevők közel kétharmadával (60,5%) szociális munkás dolgozott a programban. Ezt követik – de már lényegesen alacsonyabb számban és arányban (12,0%) – azok a résztvevők, akikkel utógondozó vagy utógondozó szociális munkás dolgozott, majd azok, akikkel családgondozó (7,1%). A résztvevőkkel dolgozó munkatársak beosztása igen sokszínű, de többségük igen alacsony arányban van jelen a fentebb felsoroltakhoz képest. A résztvevőkkel dolgozó munkatársak regionálisan a következőképp alakulnak: szociális munkás dolgozott a résztvevőkkel kiemelkedően magas arányban (74,8%) a Nyugat-dunántúli régióban. Az utógondozók, illetve utógondozó szociális munkások aránya az Észak-alföldi régióban a legmagasabb, 21,5%. A résztvevőkkel dolgozó családgondozó munkatársak aránya a Dél-dunántúli régióban a legmagasabb (20,8%), de a Dél-alföldi régióban is 18,5%.

17 A bérlemények típusai 1. Milyen típusú bérleményben laktak a programban résztvevő hajléktalan emberek?  albérlet: 82,2%  szobabérlet: 3,7%  ágybérlet: 1,7%  munkásszálló: 0,9%  egyéb szálló: 2,4%  egyéb: 0,8%  nincs válasz: 8,3%

18 A bérlemények típusai 2. A bérlemények eltérő komfortfokozatúak voltak, mely adatot 673 fő esetében ismerjük.  összkomfortos: 77,1%  komfortos: 16,2%  félkomfortos: 2,5%  komfort nélküli: 4,0%  szükség- és egyéb lakás: 0,1% A legkisebb alapterületű bérlemény 2 m 2, a legnagyobb 150m 2. Átlagos alapterületük 43,9m 2, míg a leggyakoribb 20 m 2 (659 bérlemény adatai alapján).

19 A bérlemények típusai 3. A támogatott bérleményben található szobák legkisebb száma: 0,5 szoba, a legnagyobb pedig 6 szoba. Az átlagos szobaszám: 1,6, a módusz pedig: 1. (659 bérlemény adatai alapján.) A támogatott bérleményben lakók legkisebb száma: 1, a legnagyobb: 8. A lakók átlagos száma a bérleményben: 2, 5. A módusz: 2. (670 bérlemény adatai alapján.)

20 A program keretében végzett tevékenységek 1. Itt a vizsgálat részét képezte, hogy az elemzett időszakban összesen  hány esemény következett be a segítői folyamat során  hány alkalommal volt valamilyen (személyes vagy telefonos) kapcsolat a szociális szakember és a programban résztvevő között  a szociális szakemberek hány alkalommal tettek látogatást a bérleményben  mennyi időt fordítottak a tevékenységekre  mennyi időt fordítottak az egyes tevékenységekkel kapcsolatos utazásokra

21 A program keretében végzett tevékenységek 2. Régió A résztvevők száma összesen (fő) A megvalósult események száma a év végéig minimummaximum leggyakorib b érték átlagösszesen Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak-Magyarország , Észak-Alföld , Dél-Alföld , A segítői folyamat során bekövetkezett események száma

22 A program keretében végzett tevékenységek 3. Régió A résztvevők száma összesen (fő) Az egy hónapra vetített események száma minimummaximum leggyakoribb érték átlag Közép-Dunántúl1800,117,52,43,0 Nyugat-Dunántúl1070,329,04,05,8 Dél-Dunántúl721,411,33,34,6 Észak-Magyarország1000,416,01,74,9 Észak-Alföld1480,316,02,04,2 Dél-Alföld1501,113,03,03,5

23 A program keretében végzett tevékenységek 4. Régió A résztvevők száma összesen (fő) A szociális szakember és a résztvevő közötti kapcsolatok száma minimummaximum leggyakoribb érték átlagösszesen Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak-Magyarország , Észak-Alföld , Dél-Alföld , A szociális szakember és a résztvevő közötti kapcsolatok száma

24 A program keretében végzett tevékenységek 5. Régió A résztvevők száma összesen (fő) A bérleményekben tett látogatások száma 2006 végéig minimummaximum leggyakoribb érték átlagösszesen Közép-Dunántúl ,9886 Nyugat-Dunántúl ,7819 Dél-Dunántúl ,1367 Észak-Magyarország , Észak-Alföld ,9729 Dél-Alföld ,5684 A bérleményekben tett látogatások száma

25 A program keretében végzett tevékenységek 6. Régió A résztvevők száma összesen (fő) A résztvevőkkel kapcsolatos tevékenységekre havonta fordított idő percben minimummaximum leggyakoribb érték átlag Közép-Dunántúl1804,6483,8149,3140,9 Nyugat-Dunántúl10712,01 645,0180,0280,3 Dél-Dunántúl7229,6648,329,6210,5 Észak-Magyarország9937,81 320,081,0223,4 Észak-Alföld1488,2700,08,2227,6 Dél-Alföld15038,2602,560,0152,4 A tevékenységekkel kapcsolatos havi időráfordítás

26 A program keretében végzett tevékenységek 7. Régió A résztvevők száma összesen (fő) A tevékenységekkel kapcsolatos havi átlagos utazási idő percben minimummaximum leggyakoribb érték átlag Közép-Dunántúl1668,0420,030,070,7 Nyugat-Dunántúl1035,0457,5105,0109,8 Dél-Dunántúl421,3212,560,060,1 Észak-Magyarország845,0257,160,056,9 Észak-Alföld1011,5420,060,0112,8 Dél-Alföld1271,3220,015,038,9 A tevékenységekkel kapcsolatos havi átlagos utazási idő

27 A kutatás elemei 3. A résztvevő hajléktalan emberek programmal kapcsolatos elégedettsége  Adatlap II.  a válaszadók területi megoszlása  információforrások a programmal kapcsolatosan  programban eltöltött idő és elégedettség  állítások – igaz vagy nem igaz  állítások – mennyire igaz  lakhatási költségek és lakhatási program  a szociális munkás szerepe az önálló lakhatás megtartásában  a programból kimaradt támogatások

28 Adatlap II. a válaszadók száma és területi megoszlása A programban részt vevő 753 fő közül 401 fő (53,3%) kitöltötte az elégedettségi kérdőívet  legalacsonyabb arányban Dél-Dunántúlon (45,8%)  Észak-Magyarország 46,8%  Közép-Dunántúl 51,1%  Nyugat-Dunántúl 52,8%  Észak-Alföld 53,7%  legnagyobb arányban Dél-Alföldön (63,2%)

29 Adatlap II. információforrások a programmal kapcsolatosan Milyen forrásokból szereztek információt a támogatott lakhatási programról?  szociális munkástól: 81,3%  családgondozótól: 10,2%  más hajléktalan emberektől: 4,2%  szórólapról, plakátról, felhívásból: 1,7%  egyéb forrásból: 2,3%  nincs válasz: 0,3%

30 Adatlap II. programban eltöltött idő és elégedettség Mennyi idő telt el a programba való belépéstől az elégedettségi kérdőív kitöltéséig?  3 hónap vagy annál kevesebb: 6,2 %  3,5 – 6 hónap: 7,7%  6,5 – 9 hónap:12,7%  9,5 – 12 hónap: 30,7%  12,5 – 15 hónap: 30,9%  nincs adat: 11,7% A kitöltők közel háromnegyede legalább fél évet eltöltött a programban.

31 Adatlap II. állítások – igaz vagy nem igaz 1. A válaszadóknak 22 állítás (11 állítás-pár) esetében kellett megjelölniük, hogy önmagukra nézve igaznak tartják-e. Leggyakrabban megjelölt kijelentések  A programba való jelentkezéskor elegendő információt kaptam a programmal kapcsolatban. (95,3%)  A beköltözés előtt megismerkedtem a főbérlővel. (78,6%)  A szociális munkás javasolta a programban való részvételt. (76,3%)  Rendelkezem saját példánnyal a lakásbérleti szerződésből. (75,1%)

32 Adatlap II. állítások – igaz vagy nem igaz 2. Legkevésbé megjelölt kijelentések  A lakásbérleti szerződést aláíratták velem, de a tartalmát pontosan nem ismerem. (2,5%)  Sok bizonytalanság volt bennem a programmal kapcsolatban, mert nem kaptam elegendő információt, amikor jelentkeztem. (4,0%)  Kijelölték, hogy kik költöznek egy lakásba. (7,7%)  Lakásbérleti szerződésből saját példányt nem kaptam. (10,5%)

33 Adatlap II. állítások – mennyire igaz 1. Öt állítás esetében egy hatfokozatú skálán kellett jelölniük, mennyire tartják magukra nézve igaznak adott állítást (1-es érték: egyáltalán nem igaz; 6-os érték: nagyon igaz). A kijelentés Átlagos érték 1-es értéket jelölők 6-os értéket jelölők „A program csak arra jó, hogy a téli időszakban kikerülhessek az átmeneti szállásról.” 1,8766,9%6,7% „A program átmenetileg jobb lakhatási körülményeket biztosít, de hosszú távon nem tudom lakhatásomat fenntartani.” 3,2925,7%19,0%

34 Adatlap II. állítások – mennyire igaz 2. A kijelentés Átlagos érték 1-es értéket jelölők 6-os értéket jelölők „Még nem látom egyértelműen, a program hozzájárul- e ahhoz, hogy önálló lakhatásomat megtartsam.” 3,1928,1%17,4% „A program valószínűleg hozzájárul majd ahhoz, hogy önálló lakhatásomat megtartsam.” 4,437,2%36,0% „A program maximális segítséget nyújt ahhoz, hogy hosszú távon megtarthassam önálló lakhatásomat.” 4,3412,1%37,8%

35 Adatlap II. lakhatási költségek és lakhatási program A lakhatási támogatás mennyire elégséges ahhoz, hogy lakhatási költségeit fedezni tudja?  A lakhatási támogatást teljes mértékben elegendőnek tartom ahhoz, hogy a lakhatási költségeimet fedezni tudjam. (39,4%)  A lakhatási támogatást részben tartom elegendő ahhoz, hogy a lakhatási költségeimet fedezni tudjam. (51,6%)  A lakhatási támogatással együtt sem biztos, hogy fedezni tudom a lakhatási költségeimet. (7,7%)  Nincs válasz. (1,2%)

36 Adatlap II. a szociális munkás szerepe az önálló lakhatás megtartásában „Önálló lakhatása megtartásához mennyire tartja szükségesnek szociális munkás segítségét?”  Nagyon fontosnak tartom a szociális munkással való együttműködést. (54,6%)  Fontosnak tartom a szociális munkással való együttműködést. (33,9%)  Nem tartom fontosnak a szociális munkással való együttműködést, de lehetnek olyan esetek, amikor szükségem lesz a segítségére. (10,0%)  Egyáltalán nem tartom fontosnak a szociális munkással való együttműködést. (0,7%)  Nincs válasz. (0,7%)

37 Adatlap II. a programból kimaradt támogatások 1. Melyek azok a segítségek, támogatások, amelyekre szüksége lett volna, de nem kapta meg? A kérdésre 118 fő (29,4%) 126 választ adott, melyek közül 74 (58,7%) válaszban az olvasható, hogy a kitöltő elégedett volt mindennel.  9 fő számára segítséget jelentett volna, ha háztartási gépet is kap (főként mosógép, centrifuga)  7 fő számára hiányzott az élelmiszer, illetve ruhatámogatás  2 fő magasabb támogatási összeget, illetve rezsi hozzájárulást szeretett volna még  3 fő számára fontos lett volna, hogy kapjon karácsonyi csomagot vagy ajándékot

38 Adatlap II. a programból kimaradt támogatások 2.  4 fő számára lett volna szükséges segítség az albérlet-keresésben és a költöztetésben  6 fő megfelelőbb albérletet, vagy megfelelőbb bérlőtársat szeretett volna  2 fő várt volna segítséget saját ingatlanhoz jutásban  7 fő számára lenne fontos a program meghosszabbítása, illetve a program utáni támogatás  3 fő nem tudta pontosan megmondani, mire lett volna még szüksége  és 9 fő egyéb, csoportba nem rendezhető választ adott, melyek gyakorta nem kapcsolódnak egyértelműen a programhoz, illetve a program keretében kapott szolgáltatásokhoz („a közös programokban részt vehettünk volna”; „nem találtam legális munkát”; „az önkormányzat többet segíthetett volna”).


Letölteni ppt "Támogatott lakhatási programok vidéken Kutatás a vidéki programok körében Készítette: Forrai Erzsébet és Ladányi Erika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések