Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II."— Előadás másolata:

1 Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II.

2 Mi volt előző alkalommal?
A tudományfilozófia nem az újkorral kezdődik. Püthagoreusoknál, Platónnál van – de más a formája, mások az alapkérdései. HOGYAN TEHETŐK EZEK A KÉRDÉSEK A MI KÉRDÉSEINKKÉ? A hozzáférés nehézségei: alapvetően nyelvi nehézségek. Jaspers: Ursprung und Ziel der Geschichte (A történelem eredete és célja) kb. Kr. e század: Achsenzeit – „tengelyidő” Két világkorszak határán.

3 Tengelyidő néhány jellemzője:
Váltás a „mitikusból” a „logocentrikusba”. Alapvető megismerési forma: mítosz – logosz (ezen belül: ráció és tudomány). Rítus (áldozat) tartja fent az erőcirkulációt a valóság egészében – a rítus megkérdőjeleződése (próféták, Buddha, preszókratikusok) ciklikus idő (újévi rítusok: az „amortizálódott formák visszaoldása a káoszba és új formák teremtésében való részvétel) – lineáris idő, történelem Ld. Eliade: Az örökvisszatérés mítosza Miközben „gyorsul az idő”, még ma is e két megismerési forma, mítosz és logosz erőinek vonzásterében élünk.

4 Miért nehéz hozzáférni a mitikus szemlélethez?
„Használati utasítás” hasonlat Hogyan gondolkoztak háromezer éve? – Hogyan fognak prófétálni háromezer év múlva? Nyelvi nehézségek. CÉL: a diszkontinuitást tudatosítva megkeresni a kontinuitást. (NEM restauráció.) A mitikus szemlélet teljességigényű – akkor érthetjük meg, ha a saját szemléletünk is az. Moholy-Nagy példája: ő igazán nem nevezhető múltba nézőnek, mégis a „primitív emberre” hivatkozik, amikor a modern „szektoremberrel” nevelési célként a gömbszerű érzékenységgel rendelkező ember kinevelését tűzi ki:

5 Ábra Moholy-Nagy: Az anyagtól az építészetig c. könyvéből:
A primitív ember egy személyben volt vadász, kézműves, orvos stb.; a mai ember – minden más képességét kiaknázatlanul hagyva – csak egyetlen szakmával foglalkozik. A nevelés célja ma a gömbszerű érzékenységre nevelni: teljességigény. Újabb mégértési nehézség: ő a kommunista embert képzeli el ilyennek. „Hol kezdődik a tudományfilozófia?” = melyik kérdésnél? Elfogadja-e a szektorembert mértéknek vagy vállalja Moholy-Nagy mértékét?

6 A hozzáférés lehetősége:
1. lépés: a váltás időszakában született valóság-értelmezéseket vizsgálni – ott jelen vannak és harcolnak egymással a kétféle világkorszak formáló erői. Két példát vizsgálunk: Tengelyidő – püthagoreusok (a tudományfilozófia náluk kezdődik!) Bolyai-Lobacsevszkij-Gauss féle geometria(!) Ami ez utóbbit illeti:

7 Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Paradigmaváltások az újkori tudományon belül. Példa: nem értelmes kérdés az, hogy mikor fedezték fel az oxigént. Mert az előző elmélet nyelvén az oxigén szónak nem volt értelme, csak az újban van – ahol viszont nincs értelme sok szónak, aminek a régiben volt. Szemléletváltás. Paradigma (= minta) váltás. Paradigmára példa: felfedeznek egy megmaradási törvényt egy adott formában – utána egymás után születnek az ugyanilyen formájú megmaradási törvények. (Kuhnt a kritika később támadta azért, hogy a „paradigma” kifejezést sok, látszólag különböző értelemben használja. Talán ez is arra utal, hogy a szemléleti elemet milyen nehéz fogalmilag pontosan lehatárolni. Alapjában világos, hogy mire gondol.)

8 Kuhn eredményének korlátai:
Kuhn csak az újkori tudományt – azon belül is csak a természettudományokat vizsgálja. Sem a filozófiát, sem a matematikát nem vizsgálja. Már ez utóbbi miatt is érdemes a Bolyai-Lobacsevszkij féle geometriai forradalomról beszélni. Erről részletesen lásd Metaaxiomatikai problémák c. könyvem Euklidész és Bolyai párhuzamosai: a görög és a modern tragikum szimbólumai c. fejezetét (www.fazekas.hu/~lsuranyi/BOLYAI.htm), és Tóth Imre: Bécstől Temesvárig, benne az én tanulmányom: Szabadság és geometria - Logosz és ananké harca a geometriában. (www.fazekas.hu/~lsuranyi/logoszesananke.htm) Kuhn látókörébe sem kerülnek az olyan, átfogóbb paradigmaváltások, mint amilyen a „tengelyidő”.

9 Két tanulmányom címe is utal rá: a görög világfelfogás és értékrend beleépült az euklidészi geometriába – a miénkbe is! – és ez rendült meg, amikor az euklidészi geometria kizárólagossága megkérdőjeleződött. Tehát: Az újkori tudomány egy fontos tudományos forradalmánál is jelen van (és öntudatlanul is hat) a tengelyidő. Ez a mai és a következő előadás témája. De előbb még ismétlés: A püthagoreusok Alapfelfedezésük: a konszonanciák visszavezethetők egyszerű számarányokra.

10 Ez a felismerés a legtöbb magas kultúrában ismert volt.
Miért van itt ekkora jelentősége? Miért kötik épp a mágus hírében álló mitikus Püthagorászhoz a felfedezését? Hans Kayser (modern püthagoreus): „Tonzahl”-nak nevezi, amiről itt szó van: A tapintható jelenségből a számok – arányok – segítségével kinyerhető abban rejlő érték: konszonancia. Azaz olyan érték, amely a fülünkkel közvetlenül érzékelhető. Erről részletesebben lásd most megjelent könyvemet: Megszólít vagy elvarázsol? A zene szelleméről

11 Kayser értelmezése elmond valamit a jelentőségéről.
De ez még nem válasz arra, hogy miért kötik a mágus-sámán Püthagorászhoz a felfedezést? Iamblikhosz: akuszmatikusok és matematikusok Burkert: Weisheit und Wissenschaft időben is szétválasztja őket. Akuszmatikusok: „Mi a legbölcsebb? A szám. A második legbölcsebb az, aki nevet ad mindennek.” „Mi a legigazságosabb? Az áldozat.” (vö. a rítusról mondottakkal) Matematikusok: Bizonyítások, a négyzet oldala és átlója összemérhetetlen, háromszög szögösszege 180°, stb. A kettősség oka: a két világkorszak határán!

12 Campbell: The Masks of God (részben Kerényire hivatkozva): Orpheusz beavató pap. Lantjával a vad természetet nemesítette meg: ez a felnőtt korba átvezető beavatási rítusra utal. A legendák Püthagorászt is kapcsolatba hozzák Orpheusszal. Ennél fontosabb kapcsolat: a püthagoreus felfedezés az orfikus lürának (lantnak), tehát a beavatás kultikus, rítust alapító hangszerének indulatokat megtisztító erejét vezették vissza számarányokra. Megjegyzés: Püthagorászról és Orpheuszról a mítosz azt mondja, hogy lantjával örjöngő szerelmeseket gyógyítottak, megtisztították őket vad indulataiktól. Helyreállították megbomlott lelki egyensúlyukat. A lant hangja mögött ott állt egy beavatási rítus, a valóság és a közösség centrális erői közötti kontinuitást fenntartó vagy helyreállító rítus – erre emlékeztetett a lant. Ezért komikus ma megkísérelni ugyanezt a zenével.

13 Campbell gondolatmenete:
„Püthagorasz tanítása szerint az arkhénak, tehát az első ok-nak, mindenek elvének filozófiai kutatása ahhoz a kér-dés-hez vezet, hogy miben van magának Orpheusz lantjának a mágiája, amellyel megnyugtatja az emberi szívet, meg-tisztítja [vad indulataitól] és helyreállítja azt, ami benne isteni. Arra a következtetésre jutott, hogy az arkhé a szám, amelyet a zenében hallunk, s amely a rezonancia elve alap-ján megérinti és ezzel helyreállítja a lélek hangoltságát.” „Maga az eszme India és a Távol-Kelet művészetében is alapvető. […] De tudomásunk szerint Püthagorasz volt az első, aki olyan elvvé formálta, amely révén a művészet, a lélektan, a filozófia, a rítus, a matematika, de még az atlétika is ugyanannak az egyetlen tudománynak, a harmóniatannak különböző aspektusaként magyarázható. Megközelítési módja egészen görög: mérésen alapszik.”

14 Megjegyzés: Campbell megfogalmazása itt pontatlan
Megjegyzés: Campbell megfogalmazása itt pontatlan. A mérés és a mérték alapvető minden nagy vallásban. A mérésnek (és a mérés „eszközének”, a számnak) „hüposztazálása” és centrumba állítása az, ami specifikusan püthagoreus. „Így végül is az új felismerésekhez nem az elragadtatáson, hanem a megismerésen/tudáson át vezetett az út, [másrészt] a mítosz és rituális művészet archaikus megismerésmódjához harmonikusan illeszkedett az új élet, a görög tudomány most ébredő vállalkozása.”

15 Goethe: kétféle közép. Gerenda és zárókő.
A következő három ponthoz ld. az első előadás szövegének oldalát. Itt csak vázlatszerűen: A püthagoreusok felvetik a kérdést: hogyan születik a szám? 1. Uránosz (az egész kozmoszt átölelő Ég) belélegzi az űrt (a határtalant, a Kháoszt?) és a dolgokat ( = elsősorban: a számokat) lélegzi ki. 2. Két végső princípium: határ és határtalan. A szám (az egy is!) belőlük születik. A szám tehát ellentétes erők között teremt harmóniát. (Harmónia: Ellentétesek, széttartók összeillesztése, egybehangolása, egyetértése.) Goethe: kétféle közép. Gerenda és zárókő. A szám két pólusa. Mennyiségi mérés – minőségi. A harmóniát teremtő püthagoreus szám ez utóbbi! Vagy legalábbis ez a pólus az erősebb, a formáló pólus!

16 Platón felfogása Idő hiányában csak jelezni tudom egy tőle vett geometriai hasonlattal. Kétféle mérés (pl. a Philébosz és az Államférfi c. dialógusban): kisebb-nagyobb csak egymáshoz viszonyítás – (tiszta) mértékhez viszonyítás. Példa:

17 Négyzet – téglalap: „A különböző, a és b oldalú téglalap a geometriai középarányos képzé-sével (a:m = m:b) egyenlő oldalúvá (m oldalú négyzetté) alakítható. A diverzitás (Jateron) a síkidom tetszőlegességében, pontosabban: a két oldal különbözőségében nyíl-vánul meg, az azonosság (tauton) az alakzat egyértelmű meghatáro-zottságában és az oldalak egyenlőségében.” (Gaiser: Platons ungeschriebene Lehre.)

18 „Síkbeli területe ugyanaz maradt, de rányomtuk az azonosság bélyegét: a négyzet a téglalap oldalaiban megnyilvánuló diverzitást (a plátóni qateron-t) a geometriai középarányos révén az identitásban (a tauton-ban) oldja fel (Timaiosz 35A). A négyzet nem maga a tiszta azonosság, de mégis magasabb és tisztább szemléleti forma. Identitás és diverzitás ellentéte már nem a vertikális és horizontális közötti tetszőleges viszonyként aktív benne, hanem mint ezen irányok principiális ellentéte.” (Részlet idézett Bolyai-írásomból.) Megjelenik a principiális ellentét abban is, hogy az oldal és az átló összemérhetetlen (arhéton, kimondhatatlan!). Megjegyzés: a négyzetet, sőt: egységnégyzetet! mint a mérés alapját a modern matematika (mértékelmélet) sem mellőzheti.

19 A Bolyai-Lobacsevszkij-Gauss féle hiperbolikus geometria
Középpontjában:

20 Euklidész ötödik posztulátuma:
Ha két egyenes metsz egy harmadikat, akkor azon az oldalán találkoznak, ahol az egyenessel bezárt szögek összege két derékszögnél kisebb.

21 Történeti kitérő: Euklidész Elemei az első, axiomatikus igényű geometria (de nemcsak geometria) könyv. Felépítése: Definíciók, axiómák, posztulátumok (követelmények) Ezekből vezeti le a(z egyre bonyolultabb) tételeket. A definíciók, axiómák, posztulátumok általában igen egyszerűek, áttetszőek. Pl. „egy szakasz végpontjában meghosszabbítható”. A pont tovább oszthatatlan stb. Az ötödik posztulátum problémái: feltűnően bonyolultabb, már megfogalmazásában is; a végtelenre hivatkozik, a tetszőleges távolban fogják egymást metszeni. Ez egyértelműen negatív érték a görögöknél (akiknek nem volt más szavuk a végtelenre, mint a határtalanra, ld. az előző előadás szövegét); nem mond semmit arról az esetről, amikor a két metsző egyenes szögösszege két derékszög (ekkor bizonyíthatóan nem metszik egymást) Ezért már az ókorban átfogalmazták:

22 Ptolemaiosz átfogalmazásában (Proklosz, újplatonikus): Az e egyenesen kívül fekvő P ponton át csak egy olyan egyenes húzható, amely nem metszi e-t. P f e

23 Ennek az f egyenesnek minden pontja egyenlő távol van e-től.
Nekünk így természetes az ábra, Proklosznak inkább így (az adott, e egyenes van felül): e P f Ennek az f egyenesnek minden pontja egyenlő távol van e-től. Ennek majd akkor lesz jelentősége, amikor a posztulátumban megfogalmazott értékrendről beszélünk.

24 Történeti kitérő: Ezt az axiómát később „párhuzamossági axiómának” nevezték. Ismert a háromszög szögösszegéről, hogy az két derékszög. Mélyen beépült szemléletünkbe: Aquinói Szent Tamás (Maimonidészból merítve): Isten mindenható, de egy korlátja mégis van mindenhatóságának: arra még Ő sem képes, hogy megsértse az ellentmondás törvényét (fel sem merül, hogy Ő teremti ezt a törvényt!). S ennek egyik példája, hogy nem képes olyan háromszöget teremteni, amelyben a háromszög szögösszege nem két derékszög! A bizonyításból világos, hogy a párhuzamossági axiómára épül:

25 Ilyen mélyen belénk vésődött az euklideszi posztulátum. Ezért sokáig próbálták bebizonyítani a párhuzamossági axiómát a többiből. Kiderült, hogy elég lenne bebizonyítani, hogy

26 Van két hasonló háromszög, amelyik nem egybevágó (tehát hogy a háromszög szögei nem határozzák meg az oldalainak hosszát!):

27 hogy az ábra P, Q, R pontjai tényleg egy egyenesen vannak (a három pont egyenlő távol van az egyenestől!): P Q R hogy a háromszög oldalfelező merőlegesei metszik egymást, nem lehetnek pl. párhuzamosak:

28 Bolyai és Lobacsevszkij az ellentétes útra merészkedtek: feltették az ötödik posztulátum ellenkezőjét – és új, konzisztens geometriára jutottak. Ebben az ún. hiperbolikus geometriában P-n át több (végtelen sok) e-t nem metsző egyenes húzható. Ezek között mindkét irányban van egy-egy első, ez(ek) az e-vel párhuzamos egyenesek:

29 Az euklideszi geometriában van négyzet, sőt van az egész síkon egyenletes négyzetrács (jól ismert ábra):

30 A B-L-G féle geometriában még téglalap sincsen
A B-L-G féle geometriában még téglalap sincsen. A fenti ábra így alakul át: Itt minden vonal egyenes! A ponttal jelölt helyeken van derékszög, az ívvel jelölt szögek hegyesszögek!

31 „De hiszen látjuk, hogy g és f egyenesek meghosszabbítása metszeni fogja e-t!

32 De hiszen látjuk, hogy ezek nem egyenesek, GÖRBÜLNEK!
HOL A HIBA?

33 Biztos-e, hogy az első ábrán egyeneseket látunk, a másodikon meg nem?
Mi az, hogy egyenes? „Két pont közötti legrövidebb út!”

34 És mivel mérjük a távolságot?!
Éppen a négyzetrács (vagy négyzetháló) segítségével mérünk! Mérőműszereinkbe be van épülve az euklidészi geometria! Nemcsak a mérőműszereinkbe, hanem a szemünkbe is! (A szemünk is mér!) Ezért látjuk ezeket egyenesnek, nem a B-L-G ábra vonalait!

35 „Ferde szoba kísérlet”
Egy ferdefalú szobában egy kis kutyát és egy gyereket nagyjából egyforma magasnak látunk.

36 Azon alapszik, hogy a ferde szoba ferdeségét nem látjuk és önkéntelenül téglalapnak „interpretáljuk”. A szem aktívan viszonyít egy felvett formához! Pikler Gyula: Az „optikai csalódások” „oka”, hogy az emberi szem nem csak passzív befogadó. A látás aktív. Ellentétes hatások, mozgások kiegyenlítésére törekszik. Ld. még: Kepes György: A látás nyelve

37 A ferde szoba azonban még egy tanulsággal jár.
Afrikában nem működik! Ott nem magától értetődő a négyzetrács-geometria. (Például: ritka a téglalap-alaprajz.) Az európai szemünkbe az euklideszi geometria van „beépülve”! Egy egész geometriai elmélet van a szemünkben! Ennek fényében vizsgáljuk meg egy 2003-ban megjelent könyv állításait. A könyv ezt a címet viseli:

38 „A matematika filozófiája a 21. század küszöbén”
Parsons, lényegében arról, hogy vannak-e matematikai tárgyak. (Pl. 1, 7, egyenes, csoport.) Mi a tárgy? Parsons gondolatmenete: 1. „Nem hiszem, hogy lenne olyan filozófus, aki ha most a szobámba téved, vitatná azt a kijelentést, hogy én egy írógépet látok magam előtt, benne papírral – hacsak nem szkeptikus argumentumok alapján.” 2. Például a 7-re nem tudunk rámutatni ugyanígy. 3. A tárgy fizikailag hat érzékszerveinkre. 4. Ugyanilyen oksági viszony nem mutatható ki a „matematikai tárgy” és elgondolója között.

39 A gondolatmenetnek egyik pontja sem stimmel
A gondolatmenetnek egyik pontja sem stimmel. A tudományelmélet régen túlhaladt rajta. Mégis érdemes foglalkoznunk vele: a benne foglalt tévedéseket nap-nap után elkövetjük. Ha egyszer tudatosítjuk, milyen hamis evidenciák alapján áll ez a gondolatmenet, talán kicsit kevesebbszer fogjuk elkövetni ugyanezeket a tévedéseket. A gondolatmenet lényegében azt mondja, hogy léteznek „mindentől függetlenül megfigyelhető”, „elszigetelt” tárgyak. Ez már magában is abszurd állítás.

40 De kezdjük a 4. pontnál: A matematikai tárgy nem hat „okságilag”.
Próbálná ezt egy matematikusnak mondani! Mit matematikusnak? Egy jobb matekosztályban elmondok egy szép bizonyítást – és felcsillan a diákok szeme: „hú, de szép!” Több ismerősöm is van, aki kifejezetten gyönyörűnek találta már ifjúkorában annak nevezetes bizonyítását, hogy A háromszög szögeinek összege 180°. Lásd fent.

41 Szép bizonyítások: 1. A háromszög szögösszege 180°.
1. A háromszög szögösszege 180°. 2. A háromszög magasságai egy ponton mennek keresztül. Mert a „kétszeres háromszög” oldal-felező merőlegesei! Más, rejtettebb funkcióját látjuk meg!

42 „Megbotránkoztató”, „szédülést okozó” ábrák (BLG):
Az e félegyenes merőleges vetülete az f egyenesen egy sza-kasz! g párhuzamos e-vel és merőleges f-re! e g f

43 (BLG) Bármilyen kis szögbe belefér egy teljes egyenes!
Majdnem ezt az ábrát már láttuk! Most más-képp nézünk rá. Tehát mást látunk rajta. g és f szöge tetszőlegesen kicsi lehet! g f (BLG) Bármilyen kis szögbe belefér egy teljes egyenes!

44 Van „asszimptotikus” háromszög
g és f felfelé, f és e lefelé jobbra, e és g lefelé balra párhuzamos egyenes. „Háromszorosan asszimptotikus há-romszög”. Minden más háromszög belefér! Minden irányban végtelen, mégis véges a területe!

45 Reakció: Szédülés, földrengés-szerű érzés, köszönik, nem kérik, ebben a világban nem akarnak élni, inkább vissza az euklideszi világba! Pár gyereknek viszont itt is felcsillan a szeme, hogy itt valami izgalmasat lát-hall. Miért fontos ez? 1. Hasonló helyzet különböző kultúrák, vallások, gondolkodásmódok találkozásánál. Az enyém természetes, a másiké torz (az enyémhez képest az). Pedig pl. a vallások esetében: az egész valóság teljességigényű megjelenítéséről van szó mindkét esetben.

46 Rá tudtunk mutatni matematikai objektumokra is!
Mire volt ehhez szükség? Jelen esetben rajzra. De ez nem elég: NYELVI KÖZVETÍTÉSRE. A matematikai objektumnak nincs közvetlen fizikai hatása(?) – de: Az írógéphez hasonló tárgyak esetében is szükség van nyelvi közvetítésre! Példák: ferde szoba „használati utasítás” egyenesek a BLG-geometriában

47 Önkényes azt szabni a „tárgyiság” feltételéül, hogy „fizikailag rá tudjak mutatni”. Mert „fizikailag” NEM tudok rámutatni az írógépre. Ott is nyelvi közvetítés van, csak kevésbé észrevehető. (Próbáljuk ki: egy másik kultúrában élőnek hogy mutatunk rá? Mit fog látni, ha rámutatunk?) Villamos – ördög „Használati utasítás” De egy kultúrán belül is: röntgenkép – ki látja, ki nem? Gyakorlat kérdése. KINEK A SZÁMÁRA tudok rámutatni? Példa: Egy matematikus egy másik matematikus számára világosan rá tud mutatni (a nyelv révén) egy matematikai objektumra. (Sőt. Ha ez nem menne, tanítani sem lehetne a matematikát – azért még lehet, bár egyre nehezebben.)

48 A rámutatáshoz közös tapasztalat és közös nyelv szükséges.
Kinek a tapasztalata a mérvadó? (pl. egy matematikai objektum esetében!) !!! Továbbá: még ha adott feltételek mellett írógépet lát is az a bizonyos én(!), akkor is kérdés, hogy leírja-e a helyzetet, a tapasztalatot az, hogy írógépet lát. És ne felejtsük a következőt. Az axiomatikában három követelmény van, ezek egyike, hogy az axiómarendszernek teljesnek kell lennie. Itt ez a teljességigény sem teljesül. Nem teljes az a leírás, hogy „írógépet lát”? Soha nem csak tárgyat látunk, hanem egy egész összefüggés­rendszert. (Kepes: A látás nyelve. Szabó Lajos: A mammonizmus természetrajzához.) Példák:

49 Tandori Dezső: HALOTTAS URNA KÉT FÜLE E. E
Tandori Dezső: HALOTTAS URNA KÉT FÜLE E. E. CUMMINGS MAGÁNGYŰJTEMÉNYÉBŐL ) ( Ennek így látszólag nem sok értelme. Legfeljebb egy poén: zárójellel lehet írógépen lerajzolni az urna fülét. Változik a helyzet, ha ismerjük cummings verseit, aki gyakran élt a „zárójel”-trükkel; egybemontírozott vele két párhuzamos történést, áthallásokkal fűszerezve. Egy egyszerű példa:

50 e. e. cummings m(a le vél hu ll) a ny (Weöres Sándor fordítása)

51 Ez még mindig csak poén – most már két poén egy helyett, ami persze már valami szürrealista felhanggal látja el a „verset”: cummings zárójelei mint egy urna fülei. De hogy jön ide a halál? És tényleg zárójelek ezek? Miért a záró zárójellel kezdődik és a nyitóval végződik? A kulcs (Fekete Zoltán interpretációja):

52 Ne zárjuk két évszám közé Eliotot! Ő előtte és utána is van!
cummings írt egy sírverset (síremléket állított) T. S. Eliotnak, kétségtelenül az egyik legnagyobb 20. századi költőnek: két zárójel közé beírta Eliot születési és halálozási évszámát. Ez új megvilágításba helyezi a verset: Tandori kivett kettőt cummings „halottas urna”-, vagyis zárójel- „gyűjteményéből”, azt a kettőt, amelyek közé Eliot születési és halálozási évszámát, s ezzel egész életét bezárta, ÉS KINYITOTTA! Egyszerre tiszteleg cummings emléke előtt (ez is sírvers!?) – és kritizálja: Ne zárjuk két évszám közé Eliotot! Ő előtte és utána is van! Utal T. S. Eliot: East Cocker c. versére is, annak nyitó sora: „Kezdetemben a vég.” Vége pedig a Stuart-jelszó: „Végemben a kezdetem.” (Ennek további jelentéseit ld. az Eliot-kötet jegyzeteiben.)

53 Mióta ezt az interpretációt hallottam, nem tudom nem ezt látni Tandori „versében”.
(Az interpretáció vége az enyém, Fekete Z. elzárkózott előle.) Akkor mit jelez ez a két zárójel? Jelzi-e mindezt? Nyilván csak annak, aki ismeri a jel utalás-mezejét. És aki nem ismeri? Ahogy pl. én sem ismertem korábban? Nem jelezte a számomra – de ez a nem-jelzés jelzett! Az én tudatlanságomat jelezte. Következő példa, a képzőművészetből:

54 Tom Wesselmann: Interior No. 3. (Nem kép, hanem konstrukció!)

55 Mit látunk így?

56 És mit látunk így?

57 Piet Mondrian: D kompozíció pirossal, sárgával, kékkel

58 Nézzük meg újra az eredeti Wesselmann művet, mit látunk most.

59 Wesselmann műve nem puszta „ábrázolás”, hanem felkiáltó jel
Wesselmann műve nem puszta „ábrázolás”, hanem felkiáltó jel! Két világ szembesítése. És: Kétirányú figyelmeztetés. Ami Mondrian számára tiszta intenzitás (Malevics „szuprematikus négyzete!), az a kevésbé érzékeny világfalu-polgár számára kitöltendő űr. Mivel tölti ki? 7up, frizsider, rádió (zenebona, techno, stb.) Unaloműzők és kényelmet biztosítók. Aki emlékszik Mondrian képvilágára, az ezt a KIÁLTÓ ELLENTÉTET látja Wesselmann művén. Aki nem emlékszik rá, az bosszantó ürességet.

60 Fülep Lajos: Nem arra emlékszünk, amit látunk, hanem azt látjuk, amire emlékezünk.
De mire emlékezünk? Szabó Lajos: Hogy mi válik jellé, érzékenységünk nívójától függ. Kuhn-Feyerabend-Polányi (Károly): Hogy mi értelmes fogalom, mi értelmes vagy igaz állítás, és hogy mi megfigyelhető tárgy – az elméletfüggő!


Letölteni ppt "Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések