Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II."— Előadás másolata:

1 Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II.

2 Mi volt előző alkalommal? •A tudományfilozófia nem az újkorral kezdődik. •Püthagoreusoknál, Platónnál van – de más a formája, mások az alapkérdései. HOGYAN TEHETŐK EZEK A KÉRDÉSEK A MI KÉRDÉSEINKKÉ? •A hozzáférés nehézségei: alapvetően nyelvi nehézségek. •Jaspers: Ursprung und Ziel der Geschichte (A történelem eredete és célja) kb. Kr. e század: Achsenzeit – „tengelyidő” Két világkorszak határán.

3 Tengelyidő néhány jellemzője: •Váltás a „mitikusból” a „logocentrikusba”. •Alapvető megismerési forma: mítosz – logosz (ezen belül: ráció és tudomány). •Rítus (áldozat) tartja fent az erőcirkulációt a valóság egészében – a rítus megkérdőjeleződése (próféták, Buddha, preszókratikusok) •ciklikus idő (újévi rítusok: az „amortizálódott formák visszaoldása a káoszba és új formák teremtésében való részvétel) – lineáris idő, történelem Ld. Eliade: Az örökvisszatérés mítosza •Miközben „gyorsul az idő”, még ma is e két megismerési forma, mítosz és logosz erőinek vonzásterében élünk.

4 Miért nehéz hozzáférni a mitikus szemlélethez? •„Használati utasítás” hasonlat Hogyan gondolkoztak háromezer éve? – Hogyan fognak prófétálni háromezer év múlva? •Nyelvi nehézségek. •CÉL: a diszkontinuitást tudatosítva megkeresni a kontinuitást. (NEM restauráció.) A mitikus szemlélet teljességigényű – akkor érthetjük meg, ha a saját szemléletünk is az. •Moholy-Nagy példája: ő igazán nem nevezhető múltba nézőnek, mégis a „primitív emberre” hivatkozik, amikor a modern „szektoremberrel” nevelési célként a gömbszerű érzékenységgel rendelkező ember kinevelését tűzi ki:

5 •A primitív ember egy személyben volt vadász, kézműves, orvos stb.; a mai ember – minden más képességét kiaknázatlanul hagyva – csak egyetlen szakmával foglalkozik. •A nevelés célja ma a gömbszerű érzékenységre nevelni: teljességigény. •Újabb mégértési nehézség: ő a kommunista embert képzeli el ilyennek. •„Hol kezdődik a tudományfilozófia?” = melyik kérdésnél? Elfogadja-e a szektorembert mértéknek vagy vállalja Moholy-Nagy mértékét? Ábra Moholy-Nagy: Az anyagtól az építészetig c. könyvéből:

6 A hozzáférés lehetősége: •1. lépés: a váltás időszakában született valóság- értelmezéseket vizsgálni – ott jelen vannak és harcolnak egymással a kétféle világkorszak formáló erői. Két példát vizsgálunk: •Tengelyidő – püthagoreusok (a tudományfilozófia náluk kezdődik!) •Bolyai-Lobacsevszkij-Gauss féle geometria(!) Ami ez utóbbit illeti:

7 •Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Paradigmaváltások az újkori tudományon belül. •Példa: nem értelmes kérdés az, hogy mikor fedezték fel az oxigént. Mert az előző elmélet nyelvén az oxigén szónak nem volt értelme, csak az újban van – ahol viszont nincs értelme sok szónak, aminek a régiben volt. Szemléletváltás. Paradigma (= minta) váltás. Paradigmára példa: felfedeznek egy megmaradási törvényt egy adott formában – utána egymás után születnek az ugyanilyen formájú megmaradási törvények. •(Kuhnt a kritika később támadta azért, hogy a „paradigma” kifejezést sok, látszólag különböző értelemben használja. Talán ez is arra utal, hogy a szemléleti elemet milyen nehéz fogalmilag pontosan lehatárolni. Alapjában világos, hogy mire gondol.)

8 •Kuhn csak az újkori tudományt – azon belül is csak a természettudományokat vizsgálja. Sem a filozófiát, sem a matematikát nem vizsgálja. Már ez utóbbi miatt is érdemes a Bolyai-Lobacsevszkij féle geometriai forradalomról beszélni. •Erről részletesen lásd Metaaxiomatikai problémák c. könyvem Euklidész és Bolyai párhuzamosai: a görög és a modern tragikum szimbólumai c. fejezetét (www.fazekas.hu/~lsuranyi/BOLYAI.htm), és •Tóth Imre: Bécstől Temesvárig, benne az én tanulmányom: Szabadság és geometria - Logosz és ananké harca a geometriában. (www.fazekas.hu/~lsuranyi/logoszesananke.htm) •Kuhn látókörébe sem kerülnek az olyan, átfogóbb paradigmaváltások, mint amilyen a „tengelyidő”. Kuhn eredményének korlátai:

9 •Két tanulmányom címe is utal rá: a görög világfelfogás és értékrend beleépült az euklidészi geometriába • – a miénkbe is! – •és ez rendült meg, amikor az euklidészi geometria kizárólagossága megkérdőjeleződött. Tehát: •Az újkori tudomány egy fontos tudományos forradalmánál is jelen van (és öntudatlanul is hat) a tengelyidő. Ez a mai és a következő előadás témája. De előbb még ismétlés: A püthagoreusok •Alapfelfedezésük: a konszonanciák visszavezethetők egyszerű számarányokra.

10 •Ez a felismerés a legtöbb magas kultúrában ismert volt. •Miért van itt ekkora jelentősége? •Miért kötik épp a mágus hírében álló mitikus Püthagorászhoz a felfedezését? Hans Kayser (modern püthagoreus): „Tonzahl”-nak nevezi, amiről itt szó van: •A tapintható jelenségből •a számok – arányok – segítségével kinyerhető •abban rejlő érték: konszonancia. Azaz olyan érték, amely a fülünkkel közvetlenül érzékelhető. Erről részletesebben lásd most megjelent könyvemet: Megszólít vagy elvarázsol? A zene szelleméről

11 •Kayser értelmezése elmond valamit a jelentőségéről. •De ez még nem válasz arra, hogy miért kötik a mágus-sámán Püthagorászhoz a felfedezést? Iamblikhosz: akuszmatikusok és matematikusok Burkert: Weisheit und Wissenschaft időben is szétválasztja őket. Akuszmatikusok: „Mi a legbölcsebb? A szám. A második legbölcsebb az, aki nevet ad mindennek.” „Mi a legigazságosabb? Az áldozat.” (vö. a rítusról mondottakkal) Matematikusok: Bizonyítások, a négyzet oldala és átlója összemérhetetlen, háromszög szögösszege 180°, stb. •A kettősség oka: a két világkorszak határán!

12 •Campbell: The Masks of God (részben Kerényire hivatkozva): Orpheusz beavató pap. Lantjával a vad természetet nemesítette meg: ez a felnőtt korba átvezető beavatási rítusra utal. •A legendák Püthagorászt is kapcsolatba hozzák Orpheusszal. Ennél fontosabb kapcsolat: a püthagoreus felfedezés az orfikus lürának (lantnak), tehát a beavatás kultikus, rítust alapító hangszerének indulatokat megtisztító erejét vezették vissza számarányokra. •Megjegyzés: Püthagorászról és Orpheuszról a mítosz azt mondja, hogy lantjával örjöngő szerelmeseket gyógyítottak, megtisztították őket vad indulataiktól. Helyreállították megbomlott lelki egyensúlyukat. A lant hangja mögött ott állt egy beavatási rítus, a valóság és a közösség centrális erői közötti kontinuitást fenntartó vagy helyreállító rítus – erre emlékeztetett a lant. Ezért komikus ma megkísérelni ugyanezt a zenével.

13 •„Püthagorasz tanítása szerint az arkhénak, tehát az első ok- nak, mindenek elvének filozófiai kutatása ahhoz a kér-dés- hez vezet, hogy miben van magának Orpheusz lantjának a mágiája, amellyel megnyugtatja az emberi szívet, meg- tisztítja [vad indulataitól] és helyreállítja azt, ami benne isteni. Arra a következtetésre jutott, hogy az arkhé a szám, amelyet a zenében hallunk, s amely a rezonancia elve alap- ján megérinti és ezzel helyreállítja a lélek hangoltságát.” •„Maga az eszme India és a Távol-Kelet művészetében is alapvető. […] De tudomásunk szerint Püthagorasz volt az első, aki olyan elvvé formálta, amely révén a művészet, a lélektan, a filozófia, a rítus, a matematika, de még az atlétika is ugyanannak az egyetlen tudománynak, a harmóniatannak különböző aspektusaként magyarázható. Megközelítési módja egészen görög: mérésen alapszik.” Campbell gondolatmenete:

14 •Megjegyzés: Campbell megfogalmazása itt pontatlan. A mérés és a mérték alapvető minden nagy vallásban. A mérésnek (és a mérés „eszközének”, a számnak) „hüposztazálása” és centrumba állítása az, ami specifikusan püthagoreus. •„Így végül is az új felismerésekhez nem az elragadtatáson, hanem a megismerésen/tudáson át vezetett az út, [másrészt] a mítosz és rituális művészet archaikus megismerésmódjához harmonikusan illeszkedett az új élet, a görög tudomány most ébredő vállalkozása.”

15 •A következő három ponthoz ld. az első előadás szövegének oldalát. Itt csak vázlatszerűen: •A püthagoreusok felvetik a kérdést: hogyan születik a szám? 1. Uránosz (az egész kozmoszt átölelő Ég) belélegzi az űrt (a határtalant, a Kháoszt?) és a dolgokat ( = elsősorban: a számokat) lélegzi ki. 2. Két végső princípium: határ és határtalan. A szám (az egy is!) belőlük születik. A szám tehát ellentétes erők között teremt harmóniát. (Harmónia: Ellentétesek, széttartók összeillesztése, egybehangolása, egyetértése.) •Goethe: kétféle közép. Gerenda és zárókő. •A szám két pólusa. Mennyiségi mérés – minőségi. A harmóniát teremtő püthagoreus szám ez utóbbi! Vagy legalábbis ez a pólus az erősebb, a formáló pólus!

16 Platón felfogása •Idő hiányában csak jelezni tudom egy tőle vett geometriai hasonlattal. •Kétféle mérés (pl. a Philébosz és az Államférfi c. dialógusban): kisebb-nagyobb csak egymáshoz viszonyítás – (tiszta) mértékhez viszonyítás. •Példa:

17 Négyzet – téglalap: •„A különböző, a és b oldalú téglalap a geometriai középarányos képzé-sével (a:m = m:b) egyenlő oldalúvá (m oldalú négyzetté) alakítható. A diverzitás (  ) a síkidom tetszőlegességében, pontosabban: a két oldal különbözőségében nyíl-vánul meg, az azonosság (  ) az alakzat egyértelmű meghatáro-zottságában és az oldalak egyenlőségében.” (Gaiser: Platons ungeschriebene Lehre.)

18 •„Síkbeli területe ugyanaz maradt, de rányomtuk az azonosság bélyegét: a négyzet a téglalap oldalaiban megnyilvánuló diverzitást (a plátóni  -t) a geometriai középarányos révén az identitásban (a  - ban) oldja fel (Timaiosz 35A). A négyzet nem maga a tiszta azonosság, de mégis magasabb és tisztább szemléleti forma. Identitás és diverzitás ellentéte már nem a vertikális és horizontális közötti tetszőleges viszonyként aktív benne, hanem mint ezen irányok principiális ellentéte.” (Részlet idézett Bolyai-írásomból.) •Megjelenik a principiális ellentét abban is, hogy az oldal és az átló összemérhetetlen (arhéton, kimondhatatlan!). •Megjegyzés: a négyzetet, sőt: egységnégyzetet! mint a mérés alapját a modern matematika (mértékelmélet) sem mellőzheti.

19 A Bolyai-Lobacsevszkij-Gauss féle hiperbolikus geometria Középpontjában:

20 Euklidész ötödik posztulátuma: •Ha két egyenes metsz egy harmadikat, akkor azon az oldalán találkoznak, ahol az egyenessel bezárt szögek összege két derékszögnél kisebb.

21 Történeti kitérő: •Euklidész Elemei az első, axiomatikus igényű geometria (de nemcsak geometria) könyv. Felépítése: •Definíciók, axiómák, posztulátumok (követelmények) •Ezekből vezeti le a(z egyre bonyolultabb) tételeket. •A definíciók, axiómák, posztulátumok általában igen egyszerűek, áttetszőek. Pl. „egy szakasz végpontjában meghosszabbítható”. A pont tovább oszthatatlan stb. Az ötödik posztulátum problémái: •feltűnően bonyolultabb, már megfogalmazásában is; •a végtelenre hivatkozik, a tetszőleges távolban fogják egymást metszeni. Ez egyértelműen negatív érték a görögöknél (akiknek nem volt más szavuk a végtelenre, mint a határtalanra, ld. az előző előadás szövegét); •nem mond semmit arról az esetről, amikor a két metsző egyenes szögösszege két derékszög (ekkor bizonyíthatóan nem metszik egymást) Ezért már az ókorban átfogalmazták:

22 Ptolemaiosz átfogalmazásában (Proklosz, újplatonikus): Az e egyenesen kívül fekvő P ponton át csak egy olyan egyenes húzható, amely nem metszi e-t. P e f

23 Nekünk így természetes az ábra, Proklosznak inkább így (az adott, e egyenes van felül): e P f •Ennek az f egyenesnek minden pontja egyenlő távol van e-től. •Ennek majd akkor lesz jelentősége, amikor a posztulátumban megfogalmazott értékrendről beszélünk.

24 Történeti kitérő: •Ezt az axiómát később „párhuzamossági axiómának” nevezték. •Ismert a háromszög szögösszegéről, hogy az két derékszög. •Mélyen beépült szemléletünkbe: •Aquinói Szent Tamás (Maimonidészból merítve): Isten mindenható, de egy korlátja mégis van mindenhatóságának: arra még Ő sem képes, hogy megsértse az ellentmondás törvényét (fel sem merül, hogy Ő teremti ezt a törvényt!). S ennek egyik példája, hogy •nem képes olyan háromszöget teremteni, amelyben a háromszög szögösszege nem két derékszög! •A bizonyításból világos, hogy a párhuzamossági axiómára épül:

25 •Ilyen mélyen belénk vésődött az euklideszi posztulátum. •Ezért sokáig próbálták bebizonyítani a párhuzamossági axiómát a többiből. •Kiderült, hogy elég lenne bebizonyítani, hogy     

26 •Van két hasonló háromszög, amelyik nem egybevágó (tehát hogy a háromszög szögei nem határozzák meg az oldalainak hosszát!):      

27 •hogy az ábra P, Q, R pontjai tényleg egy egyenesen vannak (a három pont egyenlő távol van az egyenestől!): •hogy a háromszög oldalfelező merőlegesei metszik egymást, nem lehetnek pl. párhuzamosak: PQR

28 Ebben az ún. hiperbolikus geometriában P-n át több (végtelen sok) e-t nem metsző egyenes húzható. Ezek között mindkét irányban van egy-egy első, ez(ek) az e- vel párhuzamos egyenesek: Bolyai és Lobacsevszkij az ellentétes útra merészkedtek: feltették az ötödik posztulátum ellenkezőjét – és új, konzisztens geometriára jutottak.

29 Az euklideszi geometriában van négyzet, sőt van az egész síkon egyenletes négyzetrács (jól ismert ábra):

30 A B-L-G féle geometriában még téglalap sincsen. A fenti ábra így alakul át: •Itt minden vonal egyenes! •A ponttal jelölt helyeken van derékszög, az ívvel jelölt szögek hegyesszögek!

31 „De hiszen látjuk, hogy g és f egyenesek meghosszabbítása metszeni fogja e-t!

32 De hiszen látjuk, hogy ezek nem egyenesek, GÖRBÜLNEK! •HOL A HIBA?

33 •Biztos-e, hogy az első ábrán egyeneseket látunk, a másodikon meg nem? •Mi az, hogy egyenes? •„Két pont közötti legrövidebb út!”

34 És mivel mérjük a távolságot?! •Éppen a négyzetrács (vagy négyzetháló) segítségével mérünk! •Mérőműszereinkbe be van épülve az euklidészi geometria! •Nemcsak a mérőműszereinkbe, hanem a szemünkbe is! (A szemünk is mér!) •Ezért látjuk ezeket egyenesnek, nem a B-L-G ábra vonalait!

35 „Ferde szoba kísérlet” •Egy ferdefalú szobában egy kis kutyát és egy gyereket nagyjából egyforma magasnak látunk.

36 •Azon alapszik, hogy a ferde szoba ferdeségét nem látjuk és önkéntelenül téglalapnak „interpretáljuk”. •A szem aktívan viszonyít egy felvett formához! •Pikler Gyula: Az „optikai csalódások” „oka”, hogy az emberi szem nem csak passzív befogadó. A látás aktív. Ellentétes hatások, mozgások kiegyenlítésére törekszik. •Ld. még: Kepes György: A látás nyelve

37 •A ferde szoba azonban még egy tanulsággal jár. •Afrikában nem működik! Ott nem magától értetődő a négyzetrács-geometria. (Például: ritka a téglalap-alaprajz.) •Az európai szemünkbe az euklideszi geometria van „beépülve”! Egy egész geometriai elmélet van a szemünkben! •Ennek fényében vizsgáljuk meg egy 2003-ban megjelent könyv állításait. A könyv ezt a címet viseli:

38 „A matematika filozófiája a 21. század küszöbén” •Parsons, lényegében arról, hogy vannak-e matematikai tárgyak. (Pl. 1, 7, egyenes, csoport.) •Mi a tárgy? Parsons gondolatmenete: 1. „Nem hiszem, hogy lenne olyan filozófus, aki ha most a szobámba téved, vitatná azt a kijelentést, hogy én egy írógépet látok magam előtt, benne papírral – hacsak nem szkeptikus argumentumok alapján.” •2. Például a 7-re nem tudunk rámutatni ugyanígy. •3. A tárgy fizikailag hat érzékszerveinkre. •4. Ugyanilyen oksági viszony nem mutatható ki a „matematikai tárgy” és elgondolója között.

39 •A gondolatmenetnek egyik pontja sem stimmel. A tudományelmélet régen túlhaladt rajta. •Mégis érdemes foglalkoznunk vele: a benne foglalt tévedéseket nap-nap után elkövetjük. Ha egyszer tudatosítjuk, milyen hamis evidenciák alapján áll ez a gondolatmenet, talán kicsit kevesebbszer fogjuk elkövetni ugyanezeket a tévedéseket. •A gondolatmenet lényegében azt mondja, hogy léteznek „mindentől függetlenül megfigyelhető”, „elszigetelt” tárgyak. Ez már magában is abszurd állítás.

40 •De kezdjük a 4. pontnál: A matematikai tárgy nem hat „okságilag”. •Próbálná ezt egy matematikusnak mondani! •Mit matematikusnak? Egy jobb matekosztályban elmondok egy szép bizonyítást – és felcsillan a diákok szeme: „hú, de szép!” Több ismerősöm is van, aki kifejezetten gyönyörűnek találta már ifjúkorában annak nevezetes bizonyítását, hogy •A háromszög szögeinek összege 180°. Lásd fent.

41 Szép bizonyítások: •1. A háromszög szögösszege 180°. •2. A háromszög magasságai egy ponton mennek keresztül. Mert a „kétszeres háromszög” oldal- felező merőlegesei! •Más, rejtettebb funkcióját látjuk meg!    

42 „Megbotránkoztató”, „szédülést okozó” ábrák (BLG): •Az e félegyenes merőleges vetülete az f egyenesen egy sza- kasz! g párhuzamos e- vel és merőleges f-re! e f g

43 •Majdnem ezt az ábrát már láttuk! Most más- képp nézünk rá. Tehát mást látunk rajta. •g és f szöge tetszőlegesen kicsi lehet! (BLG) Bármilyen kis szögbe belefér egy teljes egyenes! gf

44 Van „asszimptotikus” háromszög •g és f felfelé, f és e lefelé jobbra, e és g lefelé balra párhuzamos egyenes. „Háromszorosan asszimptotikus há- romszög”. Minden más háromszög belefér! Minden irányban végtelen, mégis véges a területe!

45 •Reakció: •Szédülés, földrengés-szerű érzés, köszönik, nem kérik, ebben a világban nem akarnak élni, inkább vissza az euklideszi világba! •Pár gyereknek viszont itt is felcsillan a szeme, hogy itt valami izgalmasat lát-hall. Miért fontos ez? 1. Hasonló helyzet különböző kultúrák, vallások, gondolkodásmódok találkozásánál. Az enyém természetes, a másiké torz (az enyémhez képest az). Pedig pl. a vallások esetében: az egész valóság teljességigényű megjelenítéséről van szó mindkét esetben.

46 Rá tudtunk mutatni matematikai objektumokra is! Mire volt ehhez szükség? •Jelen esetben rajzra. De ez nem elég: •NYELVI KÖZVETÍTÉSRE. •A matematikai objektumnak nincs közvetlen fizikai hatása(?) – de: •Az írógéphez hasonló tárgyak esetében is szükség van nyelvi közvetítésre! Példák: ferde szoba „használati utasítás” egyenesek a BLG-geometriában

47 Önkényes azt szabni a „tárgyiság” feltételéül, hogy „fizikailag rá tudjak mutatni”. Mert „fizikailag” NEM tudok rámutatni az írógépre. Ott is nyelvi közvetítés van, csak kevésbé észrevehető. (Próbáljuk ki: egy másik kultúrában élőnek hogy mutatunk rá? Mit fog látni, ha rámutatunk?) •Villamos – ördög •„Használati utasítás” •De egy kultúrán belül is: röntgenkép – ki látja, ki nem? Gyakorlat kérdése. •KINEK A SZÁMÁRA tudok rámutatni? Példa: •Egy matematikus egy másik matematikus számára világosan rá tud mutatni (a nyelv révén) egy matematikai objektumra. (Sőt. Ha ez nem menne, tanítani sem lehetne a matematikát – azért még lehet, bár egyre nehezebben.)

48 •A rámutatáshoz közös tapasztalat és közös nyelv szükséges. •Kinek a tapasztalata a mérvadó? (pl. egy matematikai objektum esetében!) !!! •Továbbá: még ha adott feltételek mellett írógépet lát is az a bizonyos én(!), akkor is kérdés, hogy leírja-e a helyzetet, a tapasztalatot az, hogy írógépet lát. És ne felejtsük a következőt. Az axiomatikában három követelmény van, ezek egyike, hogy az axiómarendszernek teljesnek kell lennie. Itt ez a teljességigény sem teljesül. Nem teljes az a leírás, hogy „írógépet lát”? •Soha nem csak tárgyat látunk, hanem egy egész összefüggés­rendszert. (Kepes: A látás nyelve. Szabó Lajos: A mammonizmus természetrajzához.) Példák:

49 Tandori Dezső: HALOTTAS URNA KÉT FÜLE E. E. CUMMINGS MAGÁNGYŰJTEMÉNYÉBŐL )()( Ennek így látszólag nem sok értelme. Legfeljebb egy poén: zárójellel lehet írógépen lerajzolni az urna fülét. Változik a helyzet, ha ismerjük cummings verseit, aki gyakran élt a „zárójel”-trükkel; egybemontírozott vele két párhuzamos történést, áthallásokkal fűszerezve. Egy egyszerű példa:

50 e. e. cummings m(a le vél hu ll) a gá ny (Weöres Sándor fordítása)

51 •Ez még mindig csak poén – most már két poén egy helyett, ami persze már valami szürrealista felhanggal látja el a „verset”: cummings zárójelei mint egy urna fülei. •De hogy jön ide a halál? És tényleg zárójelek ezek? Miért a záró zárójellel kezdődik és a nyitóval végződik? •A kulcs (Fekete Zoltán interpretációja):

52 •cummings írt egy sírverset (síremléket állított) T. S. Eliotnak, kétségtelenül az egyik legnagyobb 20. századi költőnek: két zárójel közé beírta Eliot születési és halálozási évszámát. Ez új megvilágításba helyezi a verset: •Tandori kivett kettőt cummings „halottas urna”-, vagyis zárójel- „gyűjteményéből”, azt a kettőt, amelyek közé Eliot születési és halálozási évszámát, s ezzel egész életét bezárta, •ÉS KINYITOTTA! •Egyszerre tiszteleg cummings emléke előtt (ez is sírvers!?) – és kritizálja: •Ne zárjuk két évszám közé Eliotot! Ő előtte és utána is van! •Utal T. S. Eliot: East Cocker c. versére is, annak nyitó sora: „Kezdetemben a vég.” Vége pedig a Stuart-jelszó: „Végemben a kezdetem.” (Ennek további jelentéseit ld. az Eliot-kötet jegyzeteiben.)

53 •Mióta ezt az interpretációt hallottam, nem tudom nem ezt látni Tandori „versében”. •(Az interpretáció vége az enyém, Fekete Z. elzárkózott előle.) •Akkor mit jelez ez a két zárójel? •Jelzi-e mindezt? Nyilván csak annak, aki ismeri a jel utalás-mezejét. És aki nem ismeri? Ahogy pl. én sem ismertem korábban? Nem jelezte a számomra – de ez a nem-jelzés jelzett! Az én tudatlanságomat jelezte. •Következő példa, a képzőművészetből:

54 •Tom Wesselmann: •Interior No. 3. •(Nem kép, hanem konstrukció!)

55 •Mit látunk így?

56 •És mit látunk így?

57 •Piet Mondrian: •D kompozíció pirossal, sárgával, kékkel

58 •Nézzük meg újra az eredeti Wesselmann művet, mit látunk most.

59 •Wesselmann műve nem puszta „ábrázolás”, hanem felkiáltó jel! Két világ szembesítése. És: •Kétirányú figyelmeztetés. •Ami Mondrian számára tiszta intenzitás (Malevics „szuprematikus négyzete!), az a kevésbé érzékeny világfalu-polgár számára kitöltendő űr. •Mivel tölti ki? •7up, frizsider, rádió (zenebona, techno, stb.) Unaloműzők és kényelmet biztosítók. •Aki emlékszik Mondrian képvilágára, az ezt a KIÁLTÓ ELLENTÉTET látja Wesselmann művén. Aki nem emlékszik rá, az bosszantó ürességet.

60 •Fülep Lajos: Nem arra emlékszünk, amit látunk, hanem azt látjuk, amire emlékezünk. •De mire emlékezünk? •Szabó Lajos: Hogy mi válik jellé, érzékenységünk nívójától függ. •Kuhn-Feyerabend-Polányi (Károly): Hogy mi értelmes fogalom, mi értelmes vagy igaz állítás, és hogy mi megfigyelhető tárgy – az elméletfüggő!


Letölteni ppt "Surányi László: Hol kezdődik a tudományfilozófia? II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések