Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA Jüttner Ádám TNS Hoffmann Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA Jüttner Ádám TNS Hoffmann Kft."— Előadás másolata:

1 A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA Jüttner Ádám TNS Hoffmann Kft.

2 A FÉF projektek egyszerre célozták a társadalmi értékrend és a viselkedés megváltoztatását • Az értékelés a projektek megvalósulását, hatásosságát és hatékonyságát vizsgálta • A KEOP és a Fenntartható Életmód és Fogyasztás konstrukciók célja: – megfelelő tájékoztatás, ismeretek átadása – környezettudatosság, környezetkultúra fejlesztése (szemléletformálás) – fenntartható viselkedésminták elterjesztése • A célértékek elérési mutatók

3 Nagyszámú projekt, jelentős abszorpció a KEOP szemléletformálást célzó prioritásában • Az értékelés alapját egy adatbázis adja, mely a 2008-tól 2012 októberig tartalmazza a szerződéssel rendelkező KEOP-ból finanszírozott FÉF pályázatokat, összesen 796 projekt adatait* • A szerződések szerint közel 12 milliárd forintnyi támogatási forrás kerül felhasználásra, amiből • 408 kampány és 388 mintaprojekt valósul illetve valósult meg. Projektek darabszáma kistérségek szerint (szerződött projektek) 0 projekt 1-2 projekt 3-5 projekt 6-10 projekt 10+ projekt

4 A KEOP FÉF kampányok hiánypótló szerepe vitathatatlan • A 408 db FÉF kampányon kívül a vizsgált időszakban egyéb, nem Uniós forrásból megvalósult fenntarthatósági témájú kampányból 193 db volt összesen. • A fenntarthatóság témájának a napirenden tartása döntő részben Uniós forrásokból valósult meg. Fenntarthatósági témájú kommunikáció Nyomtatott sajtó Online (sajtó/ weboldal) Köztéri plakát TV / rádió KEOP FÉF kampány elemek (db) Nem KEOP finanszírozású kampányok száma (db)* *Forrás: IMEDIA, Környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos kampányok; többségében gazdasági szereplők, a forrásokról nincs információnk

5 A prioritás eredményindikátor célértékei teljesültek • A MT terv adatok szerint az elérési célok minden évben teljesülnek (magasan a kitűzött célértékek felett!). • A kampányok és mintaprojektek a tervezettnél szélesebb kört érnek el. • OP célértékek eredetileg alulbecsültek voltak, 2012-ben OP módosítás emelte ezeket Indikátor megnevezése Indikátor mérték- egysége KEOP Célérték MT Terv adat KEOP Célérték MT Terv adat KEOP Célérték MT Terv adat KEOP Célérték MT Terv adat A kampányok elérési mutatója a tevékeny- ség típusa szerint Rövid idő / Passzív részvétel* ezer fő Hosszú idő/ Passzív részvétel* ezer fő Rövid idő/ Aktív részvétel ezer fő Hosszú idő/ Aktív részvétel ezer fő (* A passzív elérési mutatók kumulatív összegek: egy ember annyiszor szerepel a statisztikában, ahány alkalommal találkozott a „Fenntartható életmód és fogyasztás” prioritási tengely keretében támogatott bármely kommunikációs tevékenységgel)

6 Eurobarometer adatok alapján össztársadalmi szinten mind az ismeret, mind a viselkedés szintjén kimutatható a változás Tudatosítás: • Érezhetően nőtt a tájékozottság a környezetvédelmi kérdésekben (2007-ben 41%, 2011-ben 55% valamelyest informált a témában). Viselkedésminták elterjesztése: • 2007 és 2011 között egyértelműen nőtt azok aránya, akik csökkentették az energia-fogyasztásukat (41%-ról 63%-ra) • Ugyancsak nőtt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint szelektíven gyűjtik a hulladékot (49%-ről 54%- ra), ill. csökkentették vízfogyasztásukat (29%-ről 48%- ra)

7 Szemléletformáló projektek hatékonysága Az elérés költsége

8 A projektek hatékonysága között nagyon jelentős a különbség (MT adatok alapján) KódTámogatott tevékenység Célcsoport átlagos elérése (fő) Egységnyi elérés költsége (Ft) KEOP-6.1.0Szemléletformáló kampányok ,8 /Ahelyi kampány ,9 /Btérségi kampány ,7 /Cországos komplex kampányok ,9 KEOP-6.2.0Fenntarthatósági mintaprojektek ,3 /Ahelyi mintaprojektek ,5 /Btérségi mintaprojektek ,6 Összesen ,9

9 TOP2 legmagasabb arányú aktív elérést elérő térség – Térségi projektek Megye / kistérség Aktív elérés aránya (aktív elérés/ megye lakossága) Projektek száma (db) Térségi kampány (KEOP 6.1.0/B) Térségi mintaprojekt (KEOP 6.2.0/B) Tolna megye: szekszárdi kistérség95% 31 Hajdú-Bihar megye: hajdúszoboszlói kistérség50% 20 TOP2 legmagasabb arányú aktív elérést elérő térség – Helyi projektek Megye / kistérség Aktív elérés aránya (aktív elérés/ kistérség lakossága) Projektek száma (db) Helyi kampány (KEOP 6.1.0/A) Helyi mintaprojekt (KEOP 6.2.0/A) Csongrád megye: mórahalmi kistérség38% 35 Somogy megye: lengyeltóti kistérség37% 18 Készült a MT tanulmány terv adatai alapján. A legmagasabb elérési arányt a térségi projekteknél tervezték

10 JAVASLAT: Benchmark a hatékonyság elvárható mértékére • Az egyes projektek értékelésénél a benchmark adatok meghatározását az adott projekttípusonként érdemes megtennünk. • A főbb hatékonysági mutatókra a benchmark adatok alapján megadható egy elvárt sáv, a benchmark felett teljesítő projekt hatékonynak, a benchmark alatt teljesítő projekt vizsgálandónak minősíthető: – Pl. iskolai projektek esetén projektszintű értékelés: • Rövid távú aktív elérésnél a top30% 230 fő feletti elérést ért el, míg az alsó 30% kevesebb, mint 70 főt. • Tehát a 0-70 fő rövid távú aktív elérés esetén a projekt vizsgálandó, között megfelelt, 230 felett hatékony

11 JAVASLAT A hatékonysági mutatók alapján javasoljuk egy benchmark adatbázis kiépítését • A projektek értékeléséhez objektív támpontot adna egy folyamatosan bővülő benchmark adatbázis. • Ehhez a meglévő projektadatbázist kellene szisztematikusabban feltölteni tényadatokkal, azok alapján meghatározni a főbb hatékonysági mutatókat – Aktív elérés /projekthelyszín lélekszáma – Egységnyi elérés költsége (projekt költség/ aktív elérés) • A mutatószámok segítségével be lehetne azonosítani a jó és rossz gyakorlatokat (pl. TOP10%, vagy TOP30%). • Az adatbázis támpontul szolgálhat a jövőbeni pályázatok elbírálásához.

12 • A legjobb elérési arányokat, legalacsonyabb fajlagos elérési költséggel megvalósított projektek, akár kistérségi, megyei szinten, akár projekt-típusonként rendszeresen bemutathatók lennének a projektgazdák között • A jó gyakorlatok követendő példákká válhatnak, ha a projekt sikertényezői is kielemzésre kerülnek, minden projektgazda számára tanulságos lehet • A jó gyakorlatok mellett a negatív példákból is érdemes levonni a megfelelő tanulságokat, meghatározhatók a „rossz gyakorlatok” is, amelyek kerülendők a jövőbeli pályázatok során. • Ez elősegítheti a hatékonyabb és eredményesebb megvalósítást JAVASLAT: Visszajelzés a projektgazdák felé

13 Környezeti szemléletformáló projektek hatása tájékoztatás szemléletformálás viselkedésminták

14 A KEOP szemléletformáló projektek hatásmérése – Desk research és „tényellentétes” hatásvizsgálat • Desk research: Térségi kampányok hatásosság vizsgálatára • A projektgazdák által elvégzett hatásosságmérések kerültek elemzésre • A helyi kampányok és mintaprojektek körében „tényellentétes” állapoton alapuló hatásvizsgálatot végeztünk: – Iskolai programok (összesen 146 db, összköltségvetés 647 millió Ft) Indikátor OP szerint: aktív elérés – Komposztálást népszerűsítő mintaprojektek (összesen 231 db, forrás közel 2 Mrd Ft) Indikátor OP szerint: a pályázatban vállalt tevékenységek előrehaladását igazoló output indikátorok

15 Módszertan - Desk research • Desk research: – 796 támogatott projektek hatékonysági szempontú elemzéséhez egy részletes adatbázis létrehozása történt meg. Adatok forrásai: • pályázati adatlap • ZPEJ • Megvalósíthatósági tanulmány • Kampányterv (MT-ben) • médiaterv – Az projektgazdák által elvégzett hatásosságmérések közül tízes nagyságrendben kerültek kiválasztásra térségi projektek esettanulmányok elvégzésére a konkrét szemléletformáló hatás kimutatására.

16 Módszertan – Tényellentétes hatásvizsgálatok • „Tényellentétes” állapoton alapuló (kontrafaktuális) hatásvizsgálatok: – Az értékeléshez kapcsolódóan elvégzésre került két szakértői kutatás is, amelynek céljául a helyi szintű kampányok, illetve mintaprojektek hatásának mérését tűztük ki. • az iskolai rendezvények (teszt vs. kontrollcsoport vizsgálata) • egy házi és közösségi komposztálást népszerűsítő komposztládák használatával és kommunikációjával kapcsolatos projekt esetén (teszt vs. kontrollcsoport vizsgálata).

17 Az iskolai rendezvények leginkább a célcsoport ismeretszintjét voltak képesek növelni • Az iskolai rendezvényeknél főleg ismeretben mértünk változásokat: – a diákok környezetvédelemi problémákról való tudása bővült – a programban résztvevők jobban tudatában vannak az emberi cselekvések környezetkárosító hatásának – a különböző környezetbarát tevékenységek közül a szelektív hulladékgyűjtésnél mutatható ki pozitív irányú viselkedésváltozás a résztvevőknél

18 A komposztálást népszerűsítő mintaprojekteknél a viselkedésben is egyértelmű változás volt kimutatható • Komposztálást népszerűsítő mintaprojekteknek elsősorban viselkedésre való hatása mutatható ki: – a résztvevők hasznosnak ítélték a komposztládához jutás lehetőségét, a projekt fogadtatása kedvező volt – a programban érintett településeken magasabb a komposztálást végzők aránya – a résztvevők visszajelzése szerint a komposztálás beépült a heti rutinjukba, amit a kidobott hulladék mennyiségének csökkenésében is megtapasztaltak

19 Hatásosságmérés jelenlegi gyakorlata a pályázók által • Legtöbb esetben kérdőívvel, elsősorban papír alapú önkitöltős formátumban, illetve személyes megkérdezéssel (kérdezőbiztos segítségével) történtek a hatásosságmérések. • A hatásosságmérést többségében két méréssel (jellemzően a projekt elején és végén) valósították meg a projektek lebonyolítói. • A hatásosságmérés során elsősorban ismereteket, attitűdöt mértek (43%-ban), a kampányok értékelése a projektek 20%-ban történt meg. • A projektek hatásosságmérését a leggyakrabban maga a pályázó végezte el (41%).

20 JAVASLAT: Kötelező, sztenderd részeket tartalmazó hatásosságmérés 1. • A 796-ból 387 projekt esetén volt kötelező a hatásosságmérés elvégzése, amit minden pályázó egyedileg, eltérő módszertannal és sokszor eltérő céllal végzett el, így az eredményeik egymással nem összevethetőek. • Javasoljuk, hogy a jövőben hasonló programok esetén minden pályázónak legyen kötelező hatásosságmérés elkészítése: – Kerüljön kialakításra egy szakmai, módszertani rész, ami minden projekt esetén sztenderd és az egyedi hatásosságmérések részét képezné. – A mérés többi része a témájukban és célcsoportjukat illetően homogén programokra szabva, de a programtípuson belül egységesen kerüljön kialakításra.

21 JAVASLAT: Kötelező sztenderd hatásosságmérés 2. • Illeszkedjen a jelenleg alkalmazott gyakorlathoz (személyes, önkitöltős kérdőívhez optimálisan alkalmazkodó szöveghasználat, kérdőív szerkezet, sztenderd kérdéssor). • Legyen kiterjeszthető valamennyi projekttípusra. • Egyformán legyen alkalmazható a projekt indítása előtti, utáni és utókövetéses vizsgálat során. • Adjon választ a következő három pont mindegyikére: – milyen a célcsoport fenntartható életmóddal, környezettudatossággal kapcsolatos ismeretszintjének aktuális állapota – milyen attitűdökkel rendelkezik a célcsoport a fenntartható életmóddal, környezettudatossággal kapcsolatban – hogyan épül be ez a fajta gondolkodás a célcsoport valós mindennapi viselkedésébe

22 Következtetések - hatékonyság • Benchmark adatbázis kialakítása segítheti a projektek elbírálását a jövőben, illetve az átlagostól hatékonyabb és kevésbé hatékonyabb projektek meghatározását. • A legjobb és legrosszabb gyakorlatok bemutatásával támpontok adhatók a pályázóknak, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetőek a projektek. • Meghatározhatóak a leghatékonyabb kampány és mintaprojekt típusok, amelyek az erőforrások jobb allokációját teszik lehetővé (természetesen itt figyelembe kell venni a hatásossági célokat is!).

23 KEOP szemléletformáló projektek hatása • Hatékonyság nem egyenlő a projektek hatásossággal. • A nemzetközi szakirodalom alapján a kampányok és mintaprojektek kölcsönösen tudják támogatni egymás sikerességét: – a fenntartható viselkedésminták széleskörű elterjedéséig fontos a környezeti témák napirenden tartása kampányok segítségével – a mintaprojektekbe való bekapcsolódáshoz fontos a kommunikációs előkészítés, tehát az érdeklődés felkeltése és pozitív hozzáállás kialakítása • Hasonló programok esetén a jelenlegi egyéni hatásosságméréseknél szükséges részben sztenderdizált mérőeszközök, illetve minőségbiztosítási szempontok kialakítása az összevethetőség és értékelhetőség miatt.

24 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A KÖRNYEZETI SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA Jüttner Ádám TNS Hoffmann Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések