Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A házasság. A házasságkötési eljárás részei:  a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése  a házasság megkötése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A házasság. A házasságkötési eljárás részei:  a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése  a házasság megkötése."— Előadás másolata:

1 A házasság

2 A házasságkötési eljárás részei:  a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése  a házasság megkötése

3 A házassági szándék bejelentése  A házasságkötési szándékot személyesen kell bejelenteni.  Amennyiben az egyik házasuló nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ő írásban is bejelentheti házasságkötési szándékát, a másik házasuló esetében azonban követelmény a személyes megjelenés.  Az írásbeli bejelentés nem egyszerű nyilatkozat, hanem az illetékes külföldi hatóság (pl. közjegyző, anyakönyvvezető) vagy a magyar konzuli tisztviselő előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozati formában fogadható csak el.

4 A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető ismerteti  ismerteti a házasulókkal a házasság törvényi akadályait,  házasságkötés törvényes előfeltételeit,  felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tőzheti ki.  jegyzőkönyvet vesz fel a házassági szándék bejelentéséről.

5 A jegyzőkönyv tartalmazza:  A házasulók személyazonosító adatait és a személyazonosság igazolására szolgáló okmányok megnevezését,  bejelentésüket a házasságkötést követően viselni kívánt névről,  nyilatkozatukat arról, hogy legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényes akadálya nincs,  a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére vonatkozó nyilatkozatot,  a születendő közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodást.

6 A házasságkötés törvényes akadályai:  A házasság törvényes akadályainak vizsgálata az anyakönyvvezető kötelessége, ami az egész házasságkötési eljárásban, annak minden szakaszában feladata.  A házasságkötés törvényes akadályait a Csjt. tartalmazza.  A házasságkötés akadályai közül egyesek elháríthatóak, míg mások nem.

7 Elháríthatatlan házassági akadályok: Nem köthetnek házasságot:  akiknek korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll,  egyenes ági rokonok,  testvérek (féltestvérek),  akik cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állnak,  akik gondnokság alá helyezés nélkül is teljes cselekvőképtelenség állapotában állnak,  örökbefogadó és örökbefogadott egymással,  aki a 16. életévet nem töltötte be.

8 Amennyiben elháríthatatlan házassági akadály áll fenn, a házasság megkötésekor érvénytelen, de utólag mégis érvényessé válhat:  ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik vagy érvénytelenné válik, az újabb házasság érvényes lesz;  a gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után, a gondnokság megszüntetését követő 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt nem támadja meg;

9 6 hónap a perindítási határidő :  a gondnokság alá helyezés megszüntetése,  a teljes cselekvőképtelenség megszűnése,  a nagykorúság elérése esetén. Házasságkötés alakszerűségeinek hiánya miatt a házasság érvénytelenítése csak a házasság fennállása alatt kezdeményezhető, minden más esetben nincs perindítási határidő meghatározva, az érvénytelenítési per a házasság fennállása vagy megszűnését követően bármikor megindítható.

10  teljes cselekvőképtelenség állapotában lévő személy házassága érvényessé válik, ha a cselekvőképesség visszanyerését követő 6 hónapon belül nem támadja meg;  ha a házasságkötés kiskorúság miatt érvénytelen, a nagykorúság elérésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség érvénytelenítési per megindítására, ezt követően a házasság érvényessé válik;

11 Elhárítható házassági akadályok: Elhárítható akadály fennállása, felmentéssel a házasságkötést megelőzően elhárítható. Amennyiben a felmentést megadják, a házasság megkötésekor érvényes lesz, ha nem adják meg, és a házasságot mégis megkötik, a házasság érvénytelen lesz.) Elhárítható akadály fennállása, felmentéssel a házasságkötést megelőzően elhárítható. Amennyiben a felmentést megadják, a házasság megkötésekor érvényes lesz, ha nem adják meg, és a házasságot mégis megkötik, a házasság érvénytelen lesz.)  testvér testvérének vérszerinti leszármazójával (felmentést adhat: jegyző),  volt házastársa egyenesági rokonával ( felmentést adhat: jegyző)  házasságkötési korhatárt el nem ért, de 16. életévet betöltött személy (gyámhivatali engedély).

12 A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell:  a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,  a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,  a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

13 Nem magyar állampolgár házasságkötése  Igazolnia kell, hogy személyes joga szerint tervezett házasságkötésének nincs törvényes akadálya.  Az igazolás (tanúsítvány) bemutatása alól a Kormány általános hatáskörű szerve indokolt esetben felmentést adhat.  Indokolt esetnek minősül, ha az adott ország jogrendszere nem ismeri a házasságkötéshez szükséges tanúsítványt, vagy az országban háborús helyzet, természeti katasztrófa, stb. van, és ezért nem lehet az igazolást beszerezni.  A felmentés megadása iránti eljárás illetéke: 5000,-Ft.

14 A házasságkötéshez szükséges tanúsítványban  Az arra hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság igazolja, hogy állampolgára külföldön házasságot köthet.  Megnevezésétől függetlenül, a tartalma alapján kell eldönteni, hogy a bemutatott külföldi okirat elfogadható-e tanúsítványként.  A tanúsítvány érvényességi idején belül lehet a házasságot megkötni. Ha a tanúsítványon érvényességi idő nincs feltüntetve, a külföldi okirat 6 hónapig fogadható el.

15  A külföldi okiratokat a szükséges alakiságokkal (Apostille-záradék, diplomáciai felülhitelesítés) és hiteles magyar fordítással ellátva kell benyújtani.  A bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságáról a felettes szerv nyilatkozik.  A külföldi állampolgár házasulónak azokat az adatokat kell okirattal igazolni, amelyek a házassági anyakönyvbe bejegyzésre kerülnek.

16 A felettes szervhez elbírálás végett kell felterjeszteni:  a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet;  a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát;  családi állapotát és lakcímét igazoló okiratokat;  a házasságkötés céljára kiadott tanúsítványt (amennyiben a tanúsítvány tartalmazza a családi állapot, lakcím, valamint állampolgárság adatokat, ezekre vonatkozóan más okirati bizonyítékokat nem kérünk);

17 Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez  A kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.  Külföldön élő magyar állampolgár tanúsítványának kiállítására a magyar konzuli tisztviselő az illetékes.  A kérelem illetéke 5 000,-Ft.  A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki (külföldön a konzuli tisztviselő).

18 A felettes szervnek felterjesztendő iratok a tanúsítvány kiállításához:  Adatfelvételi ív tanúsítvány kiállításához (ezen kell leróni a tanúsítvány illetékét).  A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságkötésének tudomása szerint törvényes akadálya nincs.  A nyilatkozat megtehető külföldi hatóság, de az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt is.  Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítvány kiállítása iránti kérelem benyújtása során jelen van, és az adatfelvételi ívet aláírja, az megfelel a törvény által megkívánt nyilatkozatnak.

19 A nyilatkozat kötelező tartalmi elemei az At. alapján:  születési családi és utónév,  házassági név,  nem,  családi állapot,  születési hely és idő,  szülők születési családi és utóneve,  lakcím,  állampolgárság.

20 A tanúsítvány tartalmazza:  a felek természetes személyazonosító adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely, idő, anyja neve);  az érintett személyek állampolgárságát (hontalanságát, menekült státuszát);  lakcímét;  családi állapotát;  azt a tényt, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya.  A tanúsítvány kiállításának ügyintézési határideje 30 nap. A kiállítástól számított 6 hónapig érvényes.

21 A házasságkötés időpontja  A házasságkötés időpontját az anyakönyvvezető legkorábban a bejelentést követő 31. napra tűzheti ki.  Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, a várakozási időt a felettes szerv - okiratok elfogadhatóságára vonatkozó – nyilatkozata visszaérkezésétől kell számítani.  A 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben a jegyző felmentést adhat.  A felmentés megadását a házasulók közösen előterjesztett kérelmére a jegyző egyszerűsített határozatban engedélyezheti.

22 Indokolt esetnek minősül:  ha a menyasszony kisbabát vár,  külföldi utazás vagy munkavállalás céljából,  esetleg bankkölcsön felvétele miatt a házasságkötés mielőbbi megtörténtéhez a feleknek méltányolható érdeke fűződik.  A házasságkötés időpontját a házasságkötési szándék bejelentését követő 6 hónapon belül kell kitűzni, 6 hónap elteltével a szándék- bejelentést meg kell ismételni.

23 A házasságkötés  A házasságkötés nyilvánosan, de legalább két nagykorú, cselekvőképes tanú jelenlétében történik. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.  „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.”

24 A házasságkötés alaki kellékeit a Csjt. határozza meg:  anyakönyvvezető közreműködése  a felek személyes jelenléte  a felek erre irányuló kifejezett nyilatkozata  felek együttes jelenléte  két tanú személyes jelenléte

25 A tanúk  A tanúk alkalmazásának az a célja, hogy tanúsítsák a házasság létrejöttét, ha az bármely okból vitássá válik (pl. elmarad az anyakönyvi bejegyzés, az anyakönyvek megsemmisülnek).  Az At. 26.§-ában szabályozott megszorító feltétel, hogy a tanúk nagykorúak, azaz 18 év felettiek, és cselekvőképes személyek legyenek.  A házasulók kötelessége a házassági tanúkról gondoskodni.  Tanú lehet a házasuló hozzátartozója is (pl. egyenesági rokona, testvére).

26 Tolmács  Ha a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli,  ha az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni.  Tolmácsról a házasulók gondoskodnak.  Ha siket, nagyothalló vagy néma személy a házasuló, akkor jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni.

27  A tolmács közreműködését (akkor is, ha az anyakönyvvezető maga járt el)  és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni, (nem kell feltüntetni a házassági anyakönyvi kivonatban).  Pl. „A feleség és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, a tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt.”

28 Követelmény a házasságkötés méltóságteljessége is.  Ettől eltérni csak a házasulók kérésére lehet  A házasságkötési szertartásra különböző forgatókönyvek léteznek. (zenés irodalmi betétek, szülőköszöntés, gyertyagyújtás pezsgős koccintás)  Az anyakönyvvezető köszöntőbeszéde egyedi. Saját belátása szerint alakítja, jókívánságait fejezi ki.

29 A házasság megkötése  A házasulók a házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek az anyakönyvvezető előtt.  Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?”

30  Amennyiben a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.

31 A házasságkötés az egybehangzó igenek kimondásával jön létre  Ha valamelyik házasuló az anyakönyvvezető kérdésére nem „igen”-nel válaszol, vagy a nyilatkozatát feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre.  Ezt a tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti, és az utólagos bejegyzések rovatába a következőket jegyzi fel: „A bejegyzést törlöm, a házasság nem jött létre. dátum, aláírás”

32  Az egybehangzó nyilatkozatokat követően az anyakönyvvezető a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.  A házassági anyakönyvbe történő bejegyzés csak deklaratív hatályú jogi aktus, amely nem létrehozza, csupán közhitelűen tanúsítja a házasság létrejöttét.  A házasság az egybehangzó akaratnyilvánításokat követően létrejön, függetlenül annak anyakönyvi bejegyzésétől.

33 A házasság kisebbségi nyelven is megköthető.  Amennyiben a kisebbség nyelvét minden érintett – házasulók, tanúk és az anyakönyvvezető is – ismerik.  Ha az anyakönyvvezető a kisebbség nyelvét nem érti és beszéli, a kisebbségi nyelven való házasságkötésre más – az adott kisebbség nyelvét beszélő - anyakönyvvezető is kijelölhető.

34  Kisebbségi nyelven történő házasságkötés esetén, ezt a tényt a házassági anyakönyvi alapbejegyzés „Megjegyzések” rovata tartalmazza, de a házassági anyakönyvi kivonatba már nem kerül feltüntetésre.  Példa: „A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt.”

35 Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén Csjt. 3. § (3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

36  Ha orvos jelen van vagy késedelem nélkül hívható, írásos véleményét az azonnali házasságkötés feltételeinek fennállásáról meg kell kérni, és csatolni a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvhöz.  Amennyiben nem lehetséges orvos segítségét igénybe venni, a házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezetőnek kell a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben feltüntetni azt, hogy mi alapján állapította meg a közeli halállal fenyegető egészségi állapotot.  Házassági akadály alól ebben az esetben sem kaphatnak felmentést a házasulók!

37 A házasság érvénytelensége  Házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha bíróság jogerős ítéletében érvénytelennek nyilvánította. A házasság két okból lehet érvénytelen:  házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt  házassági akadály miatt

38 Házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen a házasság  ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el;  ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.  A házasság érvénytelenné nyilvánításának joghatása a házasság megkötésére visszaható hatályú, de ez nem érinti az ún. „maradékhatásokat”.

39 A házasság érvénytelenné nyilvánítást követően is fennmaradnak :  apaság vélelme (a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt házasságban élt, akkor is, ha a házasságot érvénytelenné nyilvánítják.  házastársak házassági névviselési joga (a házastársak a házasság érvénytelenné nyilvánítását követően is viselhetik tovább a házasság fennállása alatt viselt nevüket.  házasságkötéssel megszerzett nagykorúság (ha a bíróság a házasságot nem cselekvőképtelenség vagy gyámhivatali engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek)

40 A házasság érvénytelenné nyilvánítása érdekében pert indíthat:  bármelyik házastárs,  ügyész  akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke fűződik. Gondnokság alá helyezés, teljes cselekvőképtelenség és kiskorúság miatt érvénytelen házasságkötés érvénytelenné nyilvánítására csak az indíthat érvénytelenítési pert, akinek személyében az érvénytelenségi ok felmerült. A házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen házasság érvénytelenítésére csak a házasságkötéstől számított 6 hónapon belül van lehetőség.

41 A házassági anyakönyv adattartalma: A házassági anyakönyv adattartalma: Az At. 35.§ (1) alapján a házassági anyakönyv nyilvántartja:  a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap);  a férj, valamint a feleség születési családi és utónevét, házasságkötés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a házasságkötést megelőző családi állapotát, a lakóhely településének a nevét, a házasulók szüleinek születési családi és utónevét;  a házastársak nevét a házasságkötés után;

42 Választható névviselési formák:  A feleség a házasságkötés után  kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy  a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy  a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy  a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

43 A férj a házasságkötés után:  kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy  a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után  házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésről meg kell egyezniük. A házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.”

44 Az anyakönyv tartalmazza még:  a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét;  a házassági tanúk és a tolmács nevét;  a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére; amennyiben nem viselnek közös házassági nevet;

45  a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát;  a házasságkötése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasság megkötése valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt.

46 A házassági anyakönyvbe az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:  a férj, illetőleg a feleség születési és házassági nevének, személyi azonosítójának megváltozását;  a házasság megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;  a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését;  a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.

47 Az anyakönyvvezető házasságkötést követő feladatai:  kiállítja az illetékmentes házassági anyakönyvi kivonatot;  bevezeti a házasságkötést a betűrendes névmutatóba (mindkét házasuló születési családi nevének megfelelő kezdőbetűnél)  teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, így: - a népesség-nyilvántartás hatálya alá tartozó házasulók esetén feladja az SZL-be a családi állapot változást, névviselés változását; - értesíti a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a férj a házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő nyilatkozatot tett;


Letölteni ppt "A házasság. A házasságkötési eljárás részei:  a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése  a házasság megkötése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések