Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete."— Előadás másolata:

1 Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete

2 Fogadóóra •Hétfő 16 és 17 óra között, illetve megállapodás szerint.

3 Múlt óra •Kulturális átörökítés: szelekció, megerősítés, gazdagítás. Változó formák, műfajok •Kommunikatív és kulturális emlékezet •A történelem szó többértelműsége •História, történetírás, tudományos történelem •A tudományos történelem kialakulása a felvilágosodástól kezdve •Intézményes feltételek, mechanizmusok, módszerek; Ranke •Carr: Mi a történelem? Négy tézis: –A történelmi tényekről, a mindenkori szubjektum, a nyelv szerepe –A történész empátiájáról, érzékenységéről –A jelen felől feltárt, értelmezett múlt, dialógus –Feladata nem az ítélkezés, hanem a megértés •Megértés és magyarázat: természet- és humántudományok: tárgy és módszer •Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok

4 ‘Mindenki történész’ (lehet)? Barkácsolt történelem •Mindenki érdekelt saját múltjában, magával hordozza, ha nem is érdeklődik kifejezetten iránta. •Mivel résztvevők vagyunk, úgy véljük, magunk is véleményt tudunk formálni róla, „értünk hozzá”. •Mi a szerepe, mennyire megkerülhetetlen általában is a résztvevők perspektívája? Névtelen, de nem személytelen történelem? •Társadalmi szinten is fontossá vált a történeti tudás: intézményes átadás. Iskola. Információ és tapasztalat. •Ma az információk, források széleskörű hozzáférhetősége idején mindenki barkácsolhat a történelmen, különösen a saját történetén?

5 „Velünk élő történelem” •Címszavak: mindennapi történelem, személyes történelem, szóbeli történelem, (kulturális) antropológia •Munka, munkahely •Ünnepek •Család •Otthon, lakás •Háztartás •Nemi szerepek, munkamegosztás •Tanulás, egyetem •Szabadidő, szórakozás, üdülés •Televízió, rádió, telefon •Sport, testkultúra •Divat •Szubkultúrák •….

6 Lehetséges források •Interjúk, beszélgetések •(Családi) fotók, videók •Sajtó •Irodalom •(Fikciós és dokumentum) filmek •…

7 •Terjedelem: karakter, amelynek magában kell foglalnia •a téma (választásának) indoklását •A felhasznált forrás(ok) és a feldolgozás módjának rövid ismertetését, valamint •A téma elemző bemutatását.

8 Társadalomtörténet •Történetírás és társadalomtudományok –(nem politikai és eszmetörténet, nem a nagy események és hősök elbeszélése, hanem a ‘társadalom’ névtelen, illetve általánosítható folyamatainak, szervezésmódjainak feltárása) •Emancipatorikus (felszabadító) történelem: –kinek a történelme, kinek van történelme, ki formálhat jogot a történelembe való belépésre (a harmadik rend, a munkásosztály, nemzetek-nemzetiségek, nők, etnikai kisebbségek, korábban elnyomott népcsoportok, a másság kultúrája •A mindennapok története, mikrotörténelem, megértő/értelmező történelem –Hogyan tapasztalták meg, illetve konstruálták a résztvevők saját történetüket/történelmüket.

9

10

11

12

13 Idő, társadalom, történelem •Az idő tapasztalata –Kultúrák, modern filozófia •Időszámítás •Az idő társadalomtörténete, a társadalmak időfelfogása és időhasználata •A történészek időfogalma és –használata.

14

15

16 Az idő, az idő tapasztalata •Az ember, emberi egzisztencia ideje: az átélt, megélt idő, időtapasztalat, időképzet. „Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.” (Augustinus: Vallomások) •Az idő tapasztalata: Bergson •Az egzisztencia mint megértés: Lét és idő, Martin Heidegger •A társadalom ideje •A történelem, a történészek ideje

17 Idő (Johan Goudsblom - szöveg) •A szubjektív: a megélt idő, az egyéni átélés ideje •A természeti, objektív idő, amely az embertől függetlenül létezik •Az ember, emberi társadalom által létrehozott; szociokulturális idő, a világban való tájékozódás, a cselekvés összehangolásának eszköze

18 •Különböző jellegű, más-más tartamú és sebességű folyamatokat hasonlítunk össze egymással - ismert tartamú és tempójú standard folyamatokhoz viszonyítva és mérve őket. •Az időtudattól elválaszthatatlanok az intézményes szabályozások - eszközök, technikák és fogalmak. Ebben az értelemben csak az ember rendelkezik idővel. Ez a tevékeny és intézményekben, eszközökben, eljárásokban és fogalmakban testet öltő szint közvetítő az élmény és a természeti folyamatok között.

19 Az idő mérése (Goudsblom) •Kezdetben hiányoznak az eszközök a nap órákra osztására. •Napórák, vízórák, homokórák, amelyek eltérő skálák szerint és helyhez kötött módon mérik az időt. •Mechanikus órák, standardizált időmérés, helyi szinten egymáshoz igazított órák: az órák változatlan és mindenütt egyforma időegységekké standardizálása •Felgyorsult közlekedés, telekommunikáció: standardizált, szinkronizált időmérés az egész világon. Az európai időszámítás elterjedése az egész világon a 19. sz. közepén. Az egész világra kiterjesztett standard időrendszer koordinációja: Nemzetközi Meridián Konferencia Washington, 1884.

20 Az időmérés története: év, hónap, nap, naptár •A csillagászati jelenségek megfigyeléséhez kapcsolódnak a legfontosabb kronológiai fogalmaink. •Az év hosszát a Föld Nap körüli forgása határozza meg (365 nap, 5 óra 48 perc) •A hónap hosszát a Hold mozgása, a hold Föld körül megtett fordulatata szabja meg (29 nap, 12 óra 44 perc 3 mp). •A nap a Föld saját tengelye körüli mozgásából, a nappalok és éjszakák váltakozásából adódik.

21

22 Babilon (Ninive) •Égetett cserép •Az égbolt Kr. E január 3-4-én •Hét szeletre bontott égbolt

23

24 Naptárreform •A julianusi (Kr. e. 45. január 1-től: Julius Caesar parancsára Alexandriai Szószigenész alkotja meg. Hét 31, négy harminc és egy 28 (és minden szökőévben 29) napos hónap. Minthogy az így létrehozott naptári év valamivel rövidebb a csillagászati évnél, ezért az idők során jelentős eltérés kelekezett. •Gregoriánus (Gergely) naptár (1582. október 4.) 128 év alatt egy nap eltérés a naptári és a tropikus év között. Ezért négyszáz évenként három szökőnap elhagyása (a 400-zal nem osztható évszázadok végén: pl. 1700, 1800, 1900.) •A naptár bevezetésekor a lemaradás behozatalára átugrottak 10 napot.

25 •Számmal jelzett évszám. •Az évszámítás kezdetének különböző megoldásai. Krisztus születésének dátumát (mai ismeretek szerint 5-7 év eltéréssel) 525-ben számították ki. •Az évkezdet különböző dátumai. –Január 1. Julius Caesar után Rómában volt az év kezdete, Nyugat- és Közép-Európában a században vált elfogadottá. –Március 1, 15, 25, húsvét, szeptember 1, zsidó évkezdet (szept. 6 és okt. 5-e között, az őszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső újhold napja), –December 25. Nyugat- és Közép-Európában sokáig ezt használták. Egyházi forrásokban nálunk a 16. századig általános volt.

26 Napok, hónapok: római istenek, császárok •Mars - martius; •Apru (Venus etruszk neve) - április; •idősek - maius; fiatalabbak •iuniores (vagy Maia és Juno tiszteletére szentelt hónapok) •Az utolsó hat hónap sorszámnvet kapott (quantilis, sextilis, september, october, november, december).

27 •Ezeket később két hónappal egészítették ki: –a kétarcú Janus isten hava egyben az év kapuját (ianua), kezdetét jelentette. –Februarius előbb az év végére került a hálaadás és az engesztelő ünnepek (februar) időszakaként. •Julius Caesar meggyilkolása után kapta a hónap a július nevet. •Kr. e. 8-ban a sextilis hónapot Augustusnak nevezték el.

28 Magyar hónapnevek •Január - Boldogasszony hava •Február - Böjtelő hava •Március - Böjtmás hava •Április - Szent György hava •Május - Pünkösd hava •Június - Szent Iván hava •Július - Szent Jakab hava •Augusztus - Kisasszony hava •Szeptember - Szent Mihály hava •Október - Mindszent hava •November - Szent András hava •December - Karácsony hava

29 Francia forradalmi naptár •Matematikusokból és asztronómusokból álló bizottság dolgozta ki. •1793. október 5-től január 1-ig volt érvényben. •Az új időszámítás kezdete: szeptember 22, a köztársaság kikiáltása. •Az év innen, az őszi napéjegyenlőségtől számítva 365 napból állt, amelyet tizenkét 30 napos hónapra osztottak, és 5 pótnappal egészítettek ki. •A hónap három 10 napos décade-ra oszlott, a napokat sorszámmal jelölték. •Minden 10. nap, az öt pótnap valamint a négy évenként beiktatott szökőnap ünnepnapok voltak.

30 Európai kultúra és történetiség •"A mi kultúránk… - ellentétben más típusú kultúrákkal - mindig is sokat foglalkozott saját emlékezetével. … A görögök és a rómaiak, első mestereink, történetíró népek voltak. A kereszténység történészek vallása. Más vallási rendszerek hittételeiket és rítusaikat olyan mitológiára alapozzák, amely lényegében kívül áll az emberi időn. A keresztények Szent Könyvei viszont történelemkönyvek, liturgiájuk pedig - egy Isten földi életének epizódjaival - megemlékezik az egyház és a szentek történetéről.

31 •A kereszténység egy másik, talán mélyebb értelemben is történeti: az emberiség sorsa a bűnbeesés és a végítélet között számára hosszú kalandnak tűnik, amelyet minden egyes sors, minden egyes egyéni "zarándoklat" visszatükröz; a keresztény elmélkedés a Bűn és a Megváltás nagy drámáját mindig az időben, tehát a történelemben bontja ki. ” (Marc Bloch)

32

33 Eszkatológia és teodicea •A történelem - az emberi szenvedések végső céljára, értelmére rákérdező zsidó-keresztény teológia •Eszkatológia (a görög ‘eszkhata’ szóból, jelentése: a legvégső, a végső) a végső dolgokra, a világ végére és egy új világ eljövetelére, a halálra és feltámadásra vonatkozó vallási tanítás •Teodicea (a görög theosz: isten és diké: igazság szavakból) Isten igazolása, annak (legalábbis negatív) bizonyítását jelenti, hogy a világban a biológiai és emberi lét területén tapasztalható rossz (fájdalom, szerencsétlenség, halál, bűn) nem zárja ki a szent, végtelenül tökéletes és jó Isten létezéséről való természetes, filozófiai vagy hivő meggyőződést. (vö. Teológiai kisszótár, 706)

34 Üdvtörténetből világtörténetek •Fejlődés. Evolúció és revolúció •Ciklikus és lineáris fejlődés: körforgás és teleológia (célszerűség, célra irányulás) •Haladás-képzetek •Kontinuitás - diszkontinuitás •Vico, Herder - Spengler, Toynbee

35 Jacques Attali: Az idő történetei •Az "istenek ideje” •A testületek ideje (12. századtól Európában, a kereskedők) •A gépek kora: a termékek értéke egyenes arányban áll az elkészítésükhöz szükséges idővel. Gyár, vasútállomás, iskola •A kódok ideje: planetáris idő és egyéni idő, az egyéni idő (élettörténet) megalkotása.

36 Sue, Roger: Idő és társadalmi rend (1995) -körkörös, ciklikus, szent, mitikus idő -a zsidó-keresztény teleologikus, vallási idő -a munka ideje, a kereskedő szükségletei, a munka éthosza. Deszakralizálódó és materializálódó korszak, a munka és pénz együttesen uralkodnak -fogyasztói társadalom, szabad idő, egyéni változatok

37 Idő és társadalmi tevékenység •A tradicionális közösségekben az idő mérését az elvégzendő feladat alakította. A munkaidő nem folyamatos, a munkával és nem munkával töltött idő nem válik el egymástól, keveredtek a családi élet, a földművelés és a háztartási feladatok és tevékenységek.

38

39 Montaillou •Az óranélküliségben élő civilizáció: nincs szigorú munkarend, mint a városi kézműveseknél. •Az egyház ideje - a kereskedők ideje - a parasztok ideje •Az inkvizíció pontos időmegjelölést használ (hivatal, igazgatás, büntető intézmény). •A lazább időhasználat ma is jellemzi a mindennapi gondolkodást és nyelvhasználatot.

40 A keresztény időszemlélet változása •Le Goff, francia történész: változások a keresztény időszemléleten belül a 13. században. •A városi társadalom igényei, változásai: az idő konceptualizálása, birtokba vétele: felosztás, mérés - az idő felhasználásának és kihasználásának etikája: "az időérzék, az idő helyes felhasználásának erénye" •A kereskedő igényei, vitája a mesteremberekkel, munkásokkal a munkaidő körül. Az óra •Az egyház továbbra is fenntartott jogai (harangozás, ima, ünnepek).

41 •A purgatórium születése: a purgatórium nem más, mint a pokol, ahol létezik az idő: "A másvilágon is tanyát üt tehát egy változó, mérhető, sőt, ami még ennél is fontosabb: manipulálható idő, melynek kapcsán a búcsúk rendszerének kifejlődése tágra nyitja majd a kapukat a könyvelői szellem valamennyi túlkapása előtt." (Leduc, 162) •Az egyházi ünnepek tagoló szerepét átveszi a datálás a végrendeletekben: , illetve között 18,7%-ról 72,8%-ra emelkedik. •Döntő változás történik a középkor végén az időmérés műszereinek történetében.

42 •A reformáció kettőssége: evilági vallás. A végítélet várása (eszkatológia) - illetve a mindennapokba való beilleszkedés, a kötelezettségek teljesítése: evilági aszkézis. •Az időből való kitörés, az idő felfüggesztésének kísérletei: életközösségek, szexualitás mint extázis, karnevalizáció, az átmeneti idő. •Az idő egyetemes mérése csak az iskoláztatás általánossá válásával, az újságolvasás fejlődésével, valamint a közlekedés fejlődésével hódítja meg a falvakat."

43 Munkaidő, szabadidő •Az ipari társadalmakban egy kijelölt feladat, a munka mérése történik az idővel. Már nem maga a feladat a fontos, hanem a pénzzé alakított időbeli értéke. Az idő pénzzé, a munkaidő pedig egyre jobban szabályozottá és számon tartottá vált. •Az otthon és a munkahely elvált egymástól. •A nap és a hét sajátos és jól elkülönített szakaszokra tagolódott. •A munkaidő hossza, illetve csökkentése: a napi munkaidő hossza, pihenőnapok beiktatása. •A nyolc órás munkaidő csak a második világháború után vált általánossá. •A vasárnap mint szabadnap. Államilag garantált szabadnap, illetve a fizetett szabadság megjelenése.

44

45 •A modern gyári munkaidő, tőkések és munkások (Marx, munkásmozgalom) •A termelés megszervezése: Taylor, Ford •A pénzre váltott idő, a fogyasztói társadalom kialakulása

46 •Az első államilag garantált szabadnap Angliában a Bank Holidayt 1870-ben vezették be. •A vasárnap mint szabadnap csak a 19. század második felében, illetve a 20. század elején vált általánossá, eltérően a különböző régiókban, illetve országokban. •Az 1930-as években vezették be a nyári egy hetes fizetett szabadságot.

47 •Az éves munkaidő hossza: – óraaz ébren töltött idő 70%-a – óra 42%-a – óra 18%-a

48 Szabadidő és szórakozás •Rutin szabadidős cselekvések –Biológiai szükséglegek kielégítése, testápolás –Háztartási és családi rutintevékenységek •Önfejlesztés, örömszerzés időszakos szabadidős tevékenységei –Társadalmi munka –Komoly otthon munka –Hobbiszerű otthoni munka –Vallási tevékenységek –Önkéntes tájékozódási és ismeretszerzési tevékenység (újság, rádió, előadások stb.)

49 •Szórakozási tevékenységek –Tisztán a szociabilitást szolgáló tevékenységek (baráti, családi összejövetelek, esküvő, temetés) –Mimetikus és játéktevékenységek (színház, futball, tánc, hegymászás) –Multifunkcionális, kevéssé specializálódott tevékenységek •Szórakozás és tömegkultúra: a manipuláció eszköze, az önfelejtés és az alkalmazkodás elősegítője?

50 „A tér és az idő iparosítása”: •Természeti erő helyett gépi erő és rendszer •Az egységes időbeosztást a közlekedés, előbb a hajózás, majd a vasút kényszerítette ki.

51

52

53

54

55 Az idő és a nagyváros

56 A történelem idősíkjai: Fernand Braudel •A történelem, történettudomány, a történészek ideje: az elmúlt idő, a jelenről leszakadt idő •Az idő idősíkokra bontása, különböző fejlődési ütemek. –A mozdulatlan, földrajzi idő (a történelem környezetbe, természeti feltételekbe ágyazottsága: geográfiai idő (évszázadok), geotörténelem (geográfus, demográfus) –A lassú ütemű történelem: a társadalmi szerveződések alakulásáé (gazdasági rendszerek, államok, társadalmak, kultúrák – gazdaságtörténész, társadalomtudósok), –az események, individuális idő (elszálló füst, hullám); a krónikás, a zsurnaliszta ideje •Történelem és szociológia: jelenkor és múlt

57 Korszakolás •A nagy történeti korszakok kanonizálása a történettudományban: ókor - középkor - újkor és jelenkor. •Egységes korszakként csak jóval történeti idejük után rögzülnek. Az ókor és az újkor a franciában a 16., a középkor pedig csak a 17. században jelenik meg, a köznyelvben pedig a 18.-ban terjed el. A jelenkor a 19. sz. 2. felében különül el az újkortól. •A korszakhatárok sok esetben ma is vita tárgyát képezik, illetve a különböző felfogásokban eltérnek egymástól. •Az évszázad szerinti korszakolás, amelyet azonban befolyásolnak meghatározó események (1789 vagy 1914). Pl. a rövid huszadik század feltevése: 1914-től 1989-ig?

58


Letölteni ppt "Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések