Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összefoglaló az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó második kötelező képzéshez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összefoglaló az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó második kötelező képzéshez."— Előadás másolata:

1 Összefoglaló az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó második kötelező képzéshez

2 Bevezető Az AKG jogcímrendelet [61/2009. (V. 14.) FVM rendelet] két kötelező képzést ír elő a támogatási időszak alatt (a környezetvédelmi célú gyeptelepítés 10 éves időszakára is). A második kötelező képzés célja az intézkedés eddigi tapasztalatainak összefoglalása, kiegészítve a parlagfű elleni védekezés tárgyalásával. A képzések költségei visszaigényelhetők.

3 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok A 21 célprogramot tartalmazó támogatási rendelet nagy terjedelmű, a Minisztérium júliusáig 9-szer módosította, ezért áttekintése, és az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése sokszor kihívást jelent a gazdálkodóknak (segítséget igényel). Fontos, hogy az AKG intézkedés olyan, ösztönző kifizetési rendszer (tehát nem a szó hagyományos értelmében vett támogatás), amely a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja! támogatás ellentételezés

4 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok Kompenzációs támogatás: -a kötelező előírásokon -a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásain -a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken -Az AKG minimum tápanyag-gazdálkodási és növényvédő szerekre vonatkozó előírásokon túlmutató többletköltségek és kieső jövedelem -Ellentételezése!

5 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok A támogatási kérelmek beadásának időszakában az AKG intézkedés (tájékoztató anyagokban szereplő) fő üzenete ez volt: Cél: A gazdálkodóknak kifizetni a támogatást, nem az EU-nak visszafizetni! Ugyanakkor az AKG nem talált pénz, hanem a többlet kötelezettségek és kieső jövedelem ellentételezése céljából adott kifizetés. Kérjük körültekintően gondolja át, hogy melyik célprogramba, és mekkora területtel kíván belépni az AKG támogatásba, hogy a vállalt kötelezettségeket a támogatási időszak teljes időtartama alatt be tudja tartani!!!

6 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok Példák, a szeptember 1-jétől meglévő meg nem felelésekre: Gyepgazdálkodási célprogramok esetén a Tenyészet Információs Rendszer és az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer nyilvántartásokban való regisztráció elmulasztása szeptember 1-től kezdődően szeptember 1-től augusztus 31-ig tartó földhasználati jogosultság megléte (külön vizsgálatot igényelnek az osztatlan közös tulajdonok, állami tulajdonú a Nemzeti Földalap részét képező földterületek, illetve a Nemzeti Földalapba és a földhasználati nyilvántartásba nem tartozó művelés alól kivett Állami terület I. megnevezésű honvédségi területek, repülőterek). Példák egyéb támogatás csökkentést eredményező mulasztásokra: Az egységes kérelem benyújtásakor az AKG támogatás igénylésének elmulasztása [bármely okból, (tévedés, hiba)] FONTOS! Az egységes kérelem tartalmának visszaigazolás alapján történő ellenőrzése!!! Szükség esetén határidőn belül történő módosítása!

7 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok Az egységes kérelem kötelező tartalmát képező adatok (például a szóban forgó AKG támogatási rendszer megjelölése) hiánypótlás tárgyai nem lehetnek. Az AKG kifizetési kérelmet az egységes kérelem részeként május 15-ig kell elektronikusan benyújtani, az adatok módosítása ezt követően legfeljebb 25 napig lehetséges. Amennyiben az AKG jogcím megjelölése a megküldött visszaigazoláson nem szerepel az MVH úgy tekinti, hogy a gazdálkodó az AKG jogcímre nem nyújtott be kifizetési kérelmet, a továbbiakban a fenti határidőn túl ennek módosítására nincs lehetőség! Természetesen nem várható el a gazdálkodóktól a számos vonatkozó (és időnként változó) jogszabályi anyag teljes mélységű ismerete (ismételten felhívjuk a gazdálkodók figyelmét a támogatásban jártas szakemberek segítségének igénybevételére)!

8 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok FONTOS! Az MVH az egységes kérelem benyújtásához minden jogcím vonatkozásában, minden évben részletes útmutatót tesz közzé. Amennyiben a gazdálkodás során az AKG intézkedéssel kapcsolatos támogatási kötelezettségekre vonatkozó általános jellegű kérdés merül fel, az érintettek forduljanak bizalommal a Magyar Agrárkamara ügyfél- szolgálati tanácsadóihoz, illetve az agrárkamarai tanácsadókhoz. Részletesebb szakmai segítség a Területi Szaktanácsadási Központok névjegyzéki szaktanácsadóitól igényelhető (elérhetőségük a VM Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet – – oldalon, a szaktanácsadás menüpont alatt található).

9 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok Az MVH illetékes megyei kirendeltsége, vagy központi ügyfélszolgálata, szintén készséggel nyújt felvilágosítást az általános kérdésekkel, teendőkkel kapcsolatban. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás ökológiai célprogramjaival összefüggő kötelezettségekről az ellenőrző szervezetek bármilyen felvilágosítást szívesen megadnak. Az AKG rendeletben foglalt kötelezettségek sikeres teljesítése érdekében javasolt a Vidékfejlesztési Minisztérium (www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi- miniszterium), valamint a és az MVH (www.mvh.gov.hu) hivatalos honlapjának folyamatos figyelemmel kísérése.www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi- miniszteriumhttp://umvp.kormany.hu/ih-kozlemenyekwww.mvh.gov.hu Az Irányító Hatóság közleményei a Minisztérium honlapjáról, a Dokumentumok pontról a megfelelő szűrés után, a Hirdetmények/Közlemények menüből érhetőek el, az MVH közlemények a Főlapról a Támogatások ponton keresztül, a megfelelő támogatás leválogatása után a Közlemények pont alatt találhatóak. A támogatással kapcsolatos általános kérdések tekintetében a falugazdászok szintén készséggel állnak rendelkezésre.

10 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos általános tudnivalók Az intézkedés tartalma: Kifizetések önkéntes alapú, a kötelező vállalásokon túlmutató, 5 (egy célprogram esetében 10) éves agrár környezetgazdálkodási kötelezettségvállalásokért. A jobb hatékonyság, és minőség érdekében 4 célprogram csoport – 21 célprogram - került kialakításra zonális és horizontális szinteken a földhasznosítási irányok alapján: 9 szántóföldi növénytermesztési, 6 gyepgazdálkodási, 3 ültetvénygazdálkodási, 3 vizes élőhely kezelési célprogram. Földrajzi terület: Magyarország egész területe, illetve a zonális célprogramok esetén speciálisan meghatározott területek. Kedvezményezettek köre: mezőgazdasági termelők, földhasználók Támogatás igénybevételére nem jogosult költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben a Magyar Állam tulajdoni hányada meghaladja az 50%-ot.

11 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos általános tudnivalók A kötelezettség vállalás időszaka: 5 és 10 gazdálkodási év (2009. szeptember 1. – 2014./2019. augusztus 31.) A támogatási kérelem benyújtása: Egy alkalommal, június 1. – július 27. Kifizetési kérelem benyújtása: Az egységes elektronikus kérelem benyújtásával együtt, minden év május 15-ig. A támogatás folyósítása: Az adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy összegben kerül kifizetésre. Támogatás aránya: 100%. A vissza nem térítendő támogatás összege: a célprogram előírásaitól függően minimum 56 maximum 900 euró/ha/év A jogcím várhatóan 2014-ben kerül legközelebb megnyitásra.

12 Az AKG intézkedéssel kapcsolatos általános tudnivalók Fontos megjegyezni, hogy az AKG intézkedés növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményei január 1-től megváltoztak! A Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK) évtől való kibővítésével járó új követelménycsomag rövid ismertetésére a következő: JFGK 9. Növényvédő szerek kezelése: •A követelmények célja: a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartása. •Az ellenőrzés során vizsgálatra kerül, hogy történt-e növényvédő szer kijuttatás a gazdálkodó területén, a kijuttatás az előírások betartásával történt-e és teljesülnek-e a növényvédő szerek tárolására vonatkozó szabályok.

13  Csak engedélyezett szerek felhasználása megengedett.  Felhasználás szabályai: (címkén, használati utasításban, esetleg speciális engedélyben szereplő előírások betartása, növényvédő szer felhasználásához szükséges engedély megléte).  Tárolás szabályai: (zárható, elkülönített helyiség, felirat a raktáron, növényvédő szerek átcsomagolásának módja).  Növényvédelmi gépekre vonatkozó előírások (megfelelő műszaki állapot).  Dokumentáció (permetezési napló, növényvédő szerek raktárkészletéről nyilvántartás vezetése). Az AKG intézkedéssel kapcsolatos általános tudnivalók

14 Könnyen orvosolható, tipikus hibák:  A raktár – vagy méregszekrény – ajtaján nincs jól láthatón feltüntetve, hogy „Méregraktár” vagy „Növényvédő szer raktár” és „Idegeneknek belépni tilos”, ezen objektumok zárhatósága nem biztosított.  A gazdálkodó birtokában vannak olyan növényvédő szerek, amelyek nem szerepelnek a gazdálkodó nyilvántartásában.  Permetezési napló nem naprakész vezetése.  Figyelem! Tekintettel arra, hogy 2011-től a Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzések kiterjednek a növényvédő szer használat ellenőrzésére is, az AKG növényvédelmi minimumkövetelményekre vonatkozó ellenőrzések csak a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtésére, kezelésére, megsemmisítésére vonatkozó előírások betartásának vizsgálatára fognak szorítkozni! Az AKG intézkedéssel kapcsolatos általános tudnivalók

15 A jogcímrendelet előírásaiban a Minisztérium a május 14-én kihirdetett közlönyállapothoz képest több jelentős módosítást tett. Ezeket egyrészt olyan előre nem tervezhető események indokolták, mint a évi rendkívül csapadékos időjárásból visszamaradó nedvesség, amely 2011 tavaszán is sok olyan területen kényszerítette a gazdálkodókat a második vis maior kérelem beadására, ahol korábban hosszú ideig nem jelentkezett többletvízből adódó probléma. Másrész több olyan módosítás történt, amely az állami tulajdonú földterületekkel AKG támogatásban részesülő (a támogatási kérem benyújtásakor előre nem látható földhasználati jogosultság rendezése miatt érintett) gazdálkodók érdekében vált szükségessé. Az AKG rendelet módosításai

16 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet A módosítás elsősorban a támogatási kérelmek pontozásával kapcsolatos pontosításokat tartalmazott, amely módosítások kedvezőbb hatással voltak a támogatási kérelmek elbírálására. Másodsorban technikai jellegű változások történtek, amelyek a hatálybalépés óta beérkezett, megalapozott szakmai, gazdálkodói észrevételek alapján váltak szükségessé. Harmadrészt pontosításokat tett a támogatási kérelmekhez kötelezően benyújtandó igazolásokkal kapcsolatban. Az AKG rendelet módosításai

17 167/2009. (XII. 15.) FVM rendelet A módosítás – több egyéb rendelet módosítása mellett - a célprogram-csoportonként rendelkezésre álló forráskeretben és területi megoszlásában jelentett változást, a gazdálkodókat érintő módosítás nem történt. Az AKG rendelet módosításai

18 A 31/2010. (III. 30.) FVM rendelet Tekintettel arra, hogy az AKG jogc í mre be é rkezett t á mogat á si k é relmek feldolgoz á sa, illetve a t á mogatottak k ö r é re vonatkoz ó v é gleges d ö nt é s a tervezettn é l k é sőbb t ö rt é nt meg, í gy a ter ü letazonos í t á si k é relmek feldolgoz á sa é s az azokra vonatkoz ó hat á rozatok meghozatala is k é sőbbi időpontra tol ó dott. A m ó dos í t á s elsősorban annak é rdek é ben t ö rt é nt, hogy az AKG t á mogat á st ig é nylő gazd á lkod ó k be tudj á k ny ú jtani a é vre vonatkoz ó kifizet é si k é relm ü ket. A hat á lyos jogszab á ly ugyanis a kifizet é si k é relmek beny ú jt á s á t a ter ü letazonos í t á si k é relmekre hozott hat á rozatok megl é t é hez k ö t ö tte. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a hat á rozatok a kifizet é si k é relmek beny ú jt á s á ra nyitva l é vő hat á ridő ut á n ker ü ltek k é zbes í t é sre, a m ó dos í t á s a kifizet é si k é relem bead á s á nak felt é tel é t a tov á bbiakban nem k ö t ö tte a ter ü letazonos í t á si k é relemre hozott hat á rozat megl é t é hez. Az AKG rendelet módosításai

19 A 69/2010. (V. 13.) FVM rendelet A módosítás a évben a kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre álló május 15. helyett a rendkívül csapadékos időjárás, illetve a belvíz helyzet miatt június 9-i dátumban határozta meg a területazonosítási kérelem benyújtásának határidejét, így ezek feldolgozása csak ezt követően kezdődhetett meg. Az AKG rendelet módosításai

20 A 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet •A módosítással lehetőség nyílt azon gazdálkodók intézkedésben tartására, akik az AKG támogatás környezetvédelmi és természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramjaiban előzetes támogatási határozatot kaptak, de nem rendelkeztek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet szerinti támogató határozattal. •A rendeletmódosítás lehetővé tette ezen gazdálkodók kifizetési kérelmeinek befogadását, a hatályos szöveg alapján ugyanis az rintettekt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az AKG rendelet módosításai

21 A 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet •A hatályos szöveg nem tért ki a madárodúk kihelyezésének módjára, de egyértelmű a jogalkotó azon szándéka, hogy az odúkat úgy kell kihelyezni, hogy azok funkciójukat betölthessék. Ezzel az elvárással a szövegrész kiegészült, és be nem tartása esetén első alkalommal az AKG rendelet szerinti S3 (a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 30%-os csökkentése), többszöri alkalommal S4 (60 %-os csökkentése) került meghatározásra. •Kötelezettségátadás esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a kötelezettség átvevőjének a papíralapú benyújtás helyett elektronikus úton kell benyújtani az MVH-hoz. A kötelezettségvállalás ideje alatt bekövetkezett jogutódlás bejelentését is a kötelezettségátadásra rendszeresített formanyomtatvány útján kell benyújtani.

22 Az AKG rendelet módosításai A 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet A teljes kérelem visszavonást, a teljes célprogram visszavonást, valamint a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása iránti kérelmet a támogatott elhalálozásának kivételével a papíralapú eljárás helyett elektronikus úton kell benyújtani. A támogatott elhalálozása esetén a fenti kérelmeket postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a támogatásra jogosult székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére. •Bejelentett vis maior esemény bekövetkezésekor a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása iránti kérelmet az adott gazdálkodási évre vonatkozóan az adott évre vonatkozó egységes kérelem benyújtási időszak végéig kell elektronikusan benyújtani az MVH-hoz.

23 Az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet •A kaszálás bejelentésének kivételével (amely továbbra is munkanapban értendő), az alábbi bejelentések határidejét naptári napban kell értelmezni: •Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (a továbbiakban: NFA) való haszonbérleti szerződés megkötése; •zöldtrágyázás; •másodvetés; •középmély lazítás; •agrár-erdészeti telepítés; •kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem visszavonása; •ültetvény kivágása-újratelepítése; •kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítása; •helyszíni ellenőrzést követően szükség esetén a szőlőültetvények termőképességének igazolása; •állami földek haszonbérlete esetén érvényes vis maior kötelezettségátadás; •ügyben eljáró más szerv által kiadott irat másolatának MVH-val való közlése. Az AKG rendelet módosításai

24 A 92/2011. (X. 5.) VM rendelet •Pontosításra került, hogy az MVH a helyszíni ellenőrzés során vagy a földhasználati nyilvántartás, vagy a vagyonkezelő által kiállított nyilatkozat alapján ellenőrzi a jogszerű földhasználatot. •A módosítás tartalmazta, hogy a kunhalmok területén nem kell betartani a talajbolygatással járó AKG előírásokat, a védett területre a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait tartalmazó 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak vonatkoznak. •További módosítás, hogy ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges. A módosítás nem a részleges felújítások, illetve ültetvénypótlások korlátozásával kapcsolatos, tehát nem vonatkozik arra az esetre, amikor a művelet azonos ültetvénycsoporttal történik a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részén, hanem a lehatárolt területek utólagos módosításának (méretváltozásának) elkerülését célozza. Ennek megfelelően, amennyiben az ültetvényt kivágják, és helyette azonos területen, azonos ültetvénycsoportba tartozó ültetvényt telepítenek, az nem minősül ültetvénycsoport váltásnak, az MVH pótlásként veszi figyelembe. Ebben az esetben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részleges kivágására és újratelepítésére is van lehetőség.

25 A 92/2011. (X. 5.) VM rendelet AKG terület 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedésbe való bevonása esetén, amennyiben szántóföldi célprogram csoporton belüli támogatott területet vonnak be, akkor a támogatásra jogosultnak a telepítés tényéről annak megkezdését követő 10 napon belül tájékoztatnia kell az MVH-t. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részleges visszavonása lehetséges akkor, ha a jogosult terület vonatkozásában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a támogatásra jogosult között az új pályáztatás eredményeképpen nem jön létre a földhasználatra vonatkozó jogviszony. A támogatás kifizetése kizárólag a területazonosítási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozatban véglegesen jóváhagyott és azon belül is a támogatásra jogosult terület után történik. A kifizetési kérelmet a területazonosítási kérelemre hozott határozatban véglegesen jóváhagyott, EOV koordináták alapján beazonosított kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre kell benyújtani. Az ennél kisebb területre benyújtott igénylés esetén kifizetés a támogatásra jogosultság mértéke és a támogatott terület arányában teljesül. Az AKG rendelet módosításai

26 A 92/2011. (X. 5.) VM rendele A 2009/2010. gazdálkodási évben árvíz, vagy belvíz miatt bejelentett és elfogadott vis maior esetet az MVH nem veszi figyelembe a háromszori vis maior bejelentés esetére vonatkozó szankció (az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület támogatási összeg visszakövetelése nélküli kizárása) megállapításakor. Extenzív és ökológiai gyepgazdálkodás célprogram esetén, amennyiben az állami természetvédelmi szerv által kiállított engedély alapján a kaszálás az AKG rendeletben meghatározott október 31-i határidőig nem végezhető el a november 1. utáni időpontban lekaszált anyagot a területről egy hónapon belül el kell távolítani. Az AKG rendelet módosításai

27 A 98/2011. (X. 28.) VM rendelet A rendelet számos egyéb jogcím módosítása mellett az AKG rendelet módosítását egy pontban tartalmazza, nevezetesen, hogy az általános monitoring adatszolgáltatási renden túl működtetett AKG hatásindikátor monitorozó rendszer működtetésében az IH a NÉBIH közreműködését veszi igénybe. Ez a módosítás a gazdálkodók kötelezettségeiben nem jelent változást. Az IH a mintasokaság kiválasztási eljárását követően írásban értesíti a kiválasztásra került gazdálkodókat. Az AKG rendelet módosításai

28 A 44/2012. (V. 3.) VM rendelet. •Az AKG rendelet ezen módosítására két fontos probléma miatt került sor. Az AKG rendelet előírásai értelmében a gazdálkodóknak a támogatási időszak teljes időtartamára - a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra - földhasználati nyilvántartásba bejegyzett jogosult földhasználónak kell lenniük. •A pályázatok kiírása azonban december 31-ig csak részben történt meg sőt, azok jelen segédlet készítésekor is folyamatosan zajlanak. Így a legtöbb esetben a fenti határidők betartására nem volt lehetőség. Ezért a módosítás a haszonbérlet rendezésére megállapított december 31-i határidő helyett az NFA-val való haszonbérleti szerződés megkötését követő 30 napot állapított meg. A december 31-i határidőig elbírált pályázatok esetében a kötelezettség átadása január 15-ig meg kellett, hogy történjen, az azt követően elbírált pályázatok kötelezettség átadására pedig a vis maior szabályai vonatkoznak. Ezek alapján a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a pályázat eredményének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

29 A 44/2012. (V. 3.) VM rendelet. A másik módosítás az ökológiai gazdálkodókat érintette. Az AKG rendelet alapján ugyanis az ökológiai gazdálkodás célprogramokban támogatott ügyfeleknek a kifizetési kérelemhez minden évben igazolást kellett benyújtania az MVH felé, ellenkező esetben az érintett területek a támogatási összeg visszafizetése mellett kizárásra kellett volna, hogy kerüljenek. A támogatási időszak végéig tehát az Ökológiai gazdálkodás célprogramok esetében az igazolást arról, hogy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel, nem a gazdálkodónak kell a kifizetési kérelemhez mellékelnie. Az igazolást közvetlenül az illetékes ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezet nyújtja be az MVH-hoz. Az AKG rendelet módosításai

30 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Kötelezettség megszűnése egyéb jogcímekkel kapcsolatban Az AKG támogatás szántóföldi, illetve gyepgazdálkodási célprogram csoportjainak valamely célprogramjában támogatásra jogosult területeken, a már felvett támogatás visszafizetése nélkül, az alábbi jogcímek valamelyikének igénybevétele esetén van lehetőség. •33/2008 (III. 27.) FVM rendelet: nem termelő mezőgazdasági beruházások jogcím. •46/2009 (IV. 16) FVM rendelet: agrár-erdészeti rendszerek jogcím. •88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet: mezőgazdasági területek erdősítése jogcím.

31 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása •Az AKG keretei között lehetőség van nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatására. Támogatást az AKG intézkedésben résztvevő, illetve a Natura 2000 területeken gazdálkodók vehetik igénybe sövénytelepítésre, mezővédő fásításra, füves mezsgye létesítésére, ültetvények sorközgyepesítésére, rovarteleltető bakhát létesítésére, gyeptelepítésre, természetes alapanyagú kerítések kialakítására és madárvédelmi berendezések telepítésére. Bármely ültetvény esetén igényelhető támogatás az ültetvény sorközgyepesítésére. •Ha a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretében a gazdálkodó sövényt, vagy mezővédő fásítást vagy füves mezsgyét létesít, a beruházás területének AKG támogatásra való jogosultsága a beruházás megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de visszafizetni az arra a területre jutó összeget nem kell. •A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 33/2008. (III.27.) FVM rendelet tartalmazza.

32 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Agrár-erdészeti rendszerek támogatása •Az AKG szántóföldi célprogram csoport és a gyepgazdálkodási célprogram csoport célprogramjai esetén a támogatásra jogosult a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év végével az agrár- erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe bevonhatja. Amennyiben az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe AKG gyepgazdálkodási célprogramon belüli terület kerül bevonásra, a terület AKG támogatásra való jogosultsága megmarad. •Amennyiben a gazdálkodó az agrár-erdészeti rendszerekbe bevont területén a fásítást illetve a gyepesítést adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy az adott gazdálkodási évre vonatkozóan jogosult az AKG támogatásra. •A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet tartalmazza.

33 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Mezőgazdasági területek erdősítése támogatása •A gazdálkodó az AKG célprogram keretében a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonhatja. •Az erdősített terület AKG támogatásra való jogosultsága az erdőtelepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a gazdálkodót támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli. •Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevont területén az erdőtelepítést az adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az adott gazdálkodási évre vonatkozóan továbbra is jogosult az AKG támogatásra. •A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet tartalmazza.

34 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) esetében A Kedvezőtlen Adottságú Területeken (KAT) gazdálkodóknak az AKG kifizetések mellett lehetőségük van a KAT kompenzációs támogatás felvételére. A támogatás ugyanakkor nem kötődik AKG célprogramban való részvételhez, részletes feltételeit a 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet tartalmazza. A gazdálkodási napló alábbi lapjainak vezetése KAT támogatás esetén kötelező akkor is, ha a területek nem érintettek AKG célprogramban. •Főlap; •GN Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva; •GN Táblaösszesítő nem AKG-s területekről; •GN Folyamatos műveleti napló táblánként – csak a támogatással érintett KAT területek vonatkozásában kell vezetni; •GN Legeltetési napló (amennyiben szükséges) – az adatlapot a gazdaság összes gyepterületére vonatkozóan kell vezetni. •GN Trágyázási napló – csak a támogatással érintett KAT területek vonatkozásában kell vezetni; •GN Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben – amennyiben szükséges; •GN Megjegyzések – amennyiben szükséges; •GN Összesítő adatlap „vis maior” esetek nyilvántartására – amennyiben szükséges;

35 Az AKG kapcsolata a II. tengely egyéb intézkedéseihez Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Natura 2000 gyepterületeken esetében A 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján Natura 2000 gyepterületeken kompenzációs kifizetésben részesülő gazdálkodóknak is lehetőségük van AKG támogatás egyidejű felvételére. Amennyiben az érintett terület mind az AKG, mind a Natura 2000 intézkedés keretében támogatásban részesül, akkor a terület vonatkozásában az AKG támogatás Natura 2000 támogatással csökkentett mértékben kerül kifizetésre. A gazdálkodási napló alábbi lapjainak vezetése Natura 2000 támogatás esetén kötelező akkor is, ha a területek nem érintettek AKG célprogramban. • Főlap; • GN Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva; • GN Táblaösszesítő nem AKG-s területekről; • GN Folyamatos műveleti napló táblánként - az adatlapot a gazdaság teljes területére vezetni kell, függetlenül attól, hogy igényeltek-e rá kompenzációs támogatást vagy sem; • GN Legeltetési napló (amennyiben releváns) - az adatlapot a gazdaság összes gyepterületére vonatkozóan kell vezetni; • GN Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben – amennyiben szükséges; • GN Megjegyzések – amennyiben szükséges; • GN Összesítő adatlap „vis maior” esetek nyilvántartására – amennyiben szükséges.

36 Monitoring adatszolgáltatás Az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodók körében két egymástól független monitoring tevékenység hozzájárulásához való kötelezettség teljesítése az elvárás!

37 Monitoring adatszolgáltatás Vidékfejlesztési Program Monitoring A Vidékfejlesztési Program keretében minden támogatásban részesülő ügyfelet a Program pénzügyi forrásainak felhasználásával megvalósított projekt esetén – a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 11. §-a alapján - rendszeres monitoring adatszolgáltatási kötelezettség terhel, amelynek részletes szabályait a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet állapítja meg. Amennyiben a támogatott az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem felel meg, a évi XVII. Törvény 71. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

38 Monitoring adatszolgáltatás Vidékfejlesztési Program Monitoring Az adatszolgáltatási kötelezettség tehát kiterjed minden, a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatásra, amelyre vonatkozóan a támogatási határozat meghozatalra került. Az adatszolgáltatási kötelezettség a támogatási határozat meghozatalát követő évtől kezdődően áll fenn, a határozat meghozatalát követő nappal kezdődő időszakra vonatkozóan. Az adatszolgáltatás célja a Program célkitűzéseihez viszonyított előrehaladás, hatékonyság és eredményesség mérése, amely a támogatottak gazdálkodási adatainak, illetve az általuk megvalósított tevékenységekre vonatkozó adatok begyűjtésével, azok feldolgozásával valósítható meg. Ez az adatgyűjtés az EU felé kötelezően nyújtandó adatszolgáltatás alapja.

39 Monitoring adatszolgáltatás Vidékfejlesztési Program Monitoring Az adatszolgáltatás ügyfélkapus azonosítással az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével nyújtható be, amely az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül érhető el. Az alábbi adatszolgáltatás szükséges:

40 Monitoring adatszolgáltatás Vidékfejlesztési Program Monitoring •az ügyfél által hasznosított terület mérete saját, illetve egyéb jogon használt terület szerinti bontásban, •a támogatásban részesülő ügyfél fő tevékenysége (mezőgazdasági termelő, egyéb •földhasználó), •az AKG támogatásban is részesülő terület nagysága (1257/1999/EK tanácsi rendelet 19. és 20. cikke szerinti KAT terület, Natura 2000 terület, nitrát-érzékeny és egyéb területbontásokban), •a támogatásban részesülő ügyfél személyes adatai (neme, kora korcsoportonként), •a támogatott terület nagysága a támogatás típusa és célprogram szerinti bontásban, •a támogatott földterület összes nagysága, •a támogatott ügyfél jogi státusza (jogi személy, állami, nonprofit szervezet, természetes személy), •a támogatásban részesülő vállalkozás besorolása vállalkozás méret kategóriákba, •a támogatás pénzügyi adatai (igényelt, jóváhagyott, kifizetett támogatási összeg).

41 Monitoring adatszolgáltatás Vidékfejlesztési Program Monitoring Az MVH az ügyfél részére az elektronikus szolgáltatás használatához a szakmai segítséget, illetve a technikai feltételeket a NÉBIH és a Magyar Agrárkamara megállapodása alapján is biztosíthatja térítésmentes szolgáltatásként, a falugazdász hálózat, illetve a Magyar Agrárkamara által működtetett ügyfélszolgálati hálózat útján. A monitoring adatszolgáltatás teljesítéséhez készített útmutató az MVH honlapján megtalálható. Amennyiben az elektronikus adatszolgáltatás teljesítése a gazdálkodó számára technikai nehézségbe ütközik, ezen kötelezettségének meghatalmazott útján is eleget tehet. Ebben az esetben a képviselőt az eljárásra az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell meghatalmazni. A monitoring adatszolgáltatást évente február 13. és március 12. között kell teljesíteni.

42 Monitoring adatszolgáltatás AKG hatásindikátor monitoring •A teljes Vidékfejlesztési Programhoz kötődő monitoring adatszolgáltatáson túl az AKG célprogram előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az IH hatásindikátor monitorozó rendszert működtet (AKG rendelet 19. §). •A hatásindikátor monitorozó rendszer nem terjed ki az összes AKG támogatottra, a támogatásra jogosultak közül bizonyos szempontok figyelembevételével (pl.: gazdasági méret, a földterület természetvédelmi és környezetvédelmi besorolása, stb.) az intézkedés keretében támogatott összterület 10%-ának megfelelő mintasokaság kerül kiválasztásra. •A hatásindikátor monitorozó rendszerben résztvevő gazdálkodóknak együtt kell működnie a rendszert működtető szervezettel, részére a kért adatokat meg kell adnia és a területén végzett vizsgálatokban közre kell működnie. •Azokat a gazdálkodókat, akik kiválasztásra kerülnek a hatásindikátor monitorozó rendszerbe, többlet költségek nem terhelik. Az IH írásban értesíti a kiválasztásra került támogatásra jogosultakat. A Monitoring rendszer működtetése során a gazdálkodó területén végzett vizsgálatokhoz hozzá kell járulnia.

43 Monitoring adatszolgáltatás AKG hatásindikátor monitoring Zonális (MTÉT) indikátorok •MTÉT prioritás állatfajainak populáció változása; •túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja; •vadlúd, réce, daru; •fogoly, fürj, kék vércse; •apróvadak; •MTÉT-ek indikátor rovarfajainak biodiverzitás- és állomány vizsgálata; •vérfű hangyaboglárka; •MTÉT-ek tájérték-változása; •kunhalmok; •Idős fák; •mozaikosság; •Élőhely-természetesség és botanikai biodiverzitás, valamint indikátor növényfajok változása; •Parcella élőhely térképe; •Részletes növényzet felmérés; •Florisztikai diverzitás; •Cönológiai állapot; •Özönnövény fertőzöttség;

44 Monitoring adatszolgáltatás AKG hatásindikátor monitoring Horizontális indikátorok •Biodiverzitás fenntartása – madárindex (FBI); •Indikátor rovarok biodiverzitás és állomány változása; •Élőhely természetesség és botanikai biodiverzitás, valamint indikátor növényfajok változása; •Özönnövény fertőzöttség •Kétéltűek, hüllők diverzitás- és állomány változása; •Az egy tanyához tartozó parcellák súlypontjának távolsága a tanyaközponttól; •Mozaikosság index; •Gazdasághoz tartozó egyedi tájérték (tájérték változás); •Alacsony termőképességű területek aránya (KAT-tal való átfedés); •Növénytermesztési ráfordítások (kijuttatások) száma; •Genetikai erőforrás megőrzése (ritka növény- és állatfajok); •Nitrát bemosódás és foszfor felhalmozódás; •Növényvédőszer szennyezés; •Szervetlen toxikus elem- és szerves mikroszennyezések; •Savanyosodás; •Másodlagos szikesedés; •Szervesanyag-készlet csökkenés; •Tömörödés, szerkezet leromlás; •Talajbiológiai aktivitás és talaj biodiverzitás csökkenés; •Talajerózió; •Alkalmazott növényvédelmi előrejelző rendszer; •Nehézfém szennyezettség mértéke kultúrnövényekben.

45 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok A gazdálkodási napló kitöltésével és vezetésével kapcsolatban továbbra is a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt gazdálkodási napló kitöltési útmutatójáról szóló 96/2009. (XII. 9.) irányító hatósági közleményben foglaltak az irányadók az alábbiakban tárgyalt gyakran problémaként jelentkező kiegészítésekkel. A gazdálkodási napló eredeti példányát, elektronikus úton történő vezetés esetén a gazdálkodási év lezárását követően kinyomtatott példányát a támogatási időszak végét követő második gazdálkodási év végéig meg kell őrizni.

46 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-01 A gazdálkodási naplóban az AKG intézkedésbe bevitt terület esetében, amennyiben a támogatott terület, illetve a támogatásra jogosultság mértékét adó terület nagysága eltér egymástól, akkor azt a területnagyságot kell szerepeltetni, amely a területazonosításkor felmérésre került, tehát nem a támogatott területet, hanem az EOV koordináták alapján beazonosított kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet, hiszen fizikálisan ezen a területen kell az előírásokat betartani. Ugyanez az elv vonatkozik a vetésszerkezeti előírások ellenőrzésekor figyelembe vett területre is.

47 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-02 A kedvezőtlen adottságú terület megjelölése nemcsak akkor kötelező, ha a gazdálkodó igénybe is veszi a kedvezőtlen adottságú területek után nyújtott támogatást, hanem minden esetben, amennyiben az adott terület MePAR fizikai blokk szinten kedvezőtlen adottságú területként került lehatárolásra. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az előzőek alapján azt a poligont jelenti, amelyet a területazonosítás során EOV koordináták alapján lehatároltak. A tábla területe, amennyiben nem egyenlő a támogatott területtel, az adott évi kifizetési kérelem alapján kerül figyelembe vételre. Szervestrágya kijuttatása esetén nitrátérzékeny területeken az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásai az irányadók.

48 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-02 A fentiek alapján szervestrágyával egy évben hektáronként kijuttatható 170 kg nitrogén hatóanyag mennyiségre vonatkozó korlátozást az 59/2008. (IV. 29.) FVM fenti rendelet 4. § (1) bekezdése határozza meg. A bekezdés kitér arra is, hogy a 170 kg/ha értékhez tartozó trágyamennyiség meghatározásakor az 1. számú melléklet adatait kell figyelembe venni, a trágya hasznosulási tulajdonságaitól függetlenül. A 2. mellékletben szereplő szervestrágya hasznosulási adatokra az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. §-a hivatkozik. Ezek az adatok a tápanyag-gazdálkodás tervezésénél használhatóak, amikor a termesztett növény termőhely adottságaitól függő tápanyagigénye kerül meghatározásra. Amennyiben a tápanyagigény meghaladja az évenkénti 170 kg/ha szervestrágyával kijuttatott hatóanyag mennyiség adott évre vonatkozó hasznosulási értékét, illetve a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez műtrágya kiegészítést lehet alkalmazni (6. § (9)). Ebben az esetben a rendelet 3. számú mellékletében szereplő maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag értékeket is figyelembe kell venni, attól nagyobb mennyiséget kijuttatni nem szabad.

49 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-02 • A kölcsönös megfeleltetés nitrát irányelvre vonatkozó ellenőrzése a támogatások igénybevételénél – így az agrár- környezetgazdálkodási támogatások esetében - is a fentieknek megfelelően történik, tehát a 170 kg kiszámításánál az első számú melléklet az irányadó, hasznosulási adatokat figyelembe venni ekkor nem szabad. • Az AKG intézkedés zonális szántóföldi célprogramjai esetén a műtrágyával kijuttatható hatóanyag mennyiségek eltérnek az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletében foglaltaktól.

50 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-02 AKG esetében a fentiek szerint elkészített tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása során az abban meghatározott kijuttatandó hatóanyag dózisokat túllépni nem szabad. • Például, amennyiben az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú melléklete szerint maximálisa 200 kg/ha/év műtrágya juttatható ki, azonban a tápanyag gazdálkodási tervben 320 kg N hatóanyag szerepel, maximálisan 170kg szervestrágya és 150 kg műtrágya N hatóanyag juttatható ki, a tervben meghatározott 320 kg túllépéséért szankció jár. • Az arányok változhatnak, azonban a műtrágya nem haladhatja meg a 200 kg-ot akkor sem, ha nincs szervestrágya. Ekkor a tápanyag-gazdálkodási terv nem teljesül, de ezért szankció nem jár. • A terméshozam meghatározásakor a betakarítás módja a meghatározó. Például takarmánytermesztés esetén abban a kérdésben, hogy zöldhozamot, vagy szénát kell-e figyelembe venni az dönt, hogy a gazdálkodó mit takarított be. (Ha a termény szenázsként került betakarításra, akkor a zöldhozamot kell a naplóban feltüntetni, ha szénaként, akkor a szénahozamot).

51 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-03 • Gyepgazdálkodási célprogramoknál legeltetés esetén mind az egyszeri megengedett takarmányozási célú kaszálásra, mind a kötelező tisztító kaszálásra vonatkozó adatok feltüntetése elvárt. • Fontos, hogy a tisztító kaszálásnál kerüljön megjelölésre, hogy az milyen célból (tisztító kaszálás) történt. Az előírások alapján legeltetés esetében 1 takarmányozási célú kaszálás engedélyezett, valamint ezen kívül végre kell hajtani a kötelezően előírt tisztító kaszálást. • A gazdálkodási napló vezetése során a gyepek tekintetében – amennyiben az AKG célprogram, illetve a NATURA 2000 intézkedés minimum 10% kaszálatlan terület meghagyását írja elő - a naplóban feltüntetett terület nagyságot nem a kaszálatlan terület kivonásával kell feltüntetni, hanem a teljes területnagyság megjelölése az elvárás. A természetvédelmi szerv felé egyébiránt jelezni kell a teljes területből a kaszálatlan terület nagyságát is. A kaszálással ténylegesen érintett területnagyságot a folyamatos műveleti naplóban kell feltüntetni.

52 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-04 • Az ültetvény célprogramok esetében, ha például a telepítés éve, koronaforma eltér, a tábla megbontása nem feltétlenül szükséges, csak abban az esetben, ha más a művelési technológia, tehát például a permetezés, egyéb műveletek eltérő időben, módon történnek.

53 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-07 A folyamatos műveleti napló esetében a területi adatok rögzítésénél tekintettel kell lenni a tilalmi zónákra (például trágyázás lejtős, vagy nitrátérzékeny területen, vízfolyások védősávja, a 3 vagy 6 m-es növényvédő-szer mentes sáv, vagy kaszálásnál a terület 5-10%-ának kaszálatlanul hagyása.)

54 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-08 A legeltetésnél sok gazdálkodó számára problémát jelent a kötelező állategység meglétének meghatározása. Sokszor nem világos, hogy amennyiben például két napig legel az állat a területen, csak a legeltetetés időtartamában kötelező a 0,2 állategység megléte, vagy gazdálkodási év átlagában kell legelnie 0,2 állategységnek az adott táblán, az adott célprogramban, illetve tekintettel arra, hogy a legeltetett korcsoport általában vegyes, így azt külön-külön kell e feltüntetni az adott legeltetési periódushoz. Továbbá legelő esetén a teljes tábla legeltetése szükséges-e a 0,2 állategységgel a legeltetési időszakban, vagy éves átlagban, vagy a legelő részterületének legeltetése is megfelelő.

55 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-08 Az MVH az ellenőrzéskor a teljes legeltetési időtartamot veszi figyelembe a 0,2 állategység meghatározásakor, az egyes napokat nem vizsgálja. Részterület legeltetése is elfogadható, de a 0,2 állategységnek az egész táblára vonatkozóan meg kell lennie. A visszajelzések alapján további probléma, hogy egyéb, be nem sorolható állat (például csikó) az állategység számításakor nem vehető figyelembe. Ez valóban így van, az állategység kiszámításához meghatározott kategóriák az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (HMKÁ rendelet) mellékelte alapján kerültek meghatározásra.

56 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-09 A növényvédelmi megfigyelések lap vezetése mindig kötelező, amennyiben növényvédő szeres kezelésre van szükség. Egyes esetekben, például kelés előtti (preemergens) gyomirtás, talajfertőtlenítés elvégzésekor (amely művelet megfigyelés alapján nem jelezhető előre), annak feltüntetése is elegendő, hogy a kezelés jellegéből fakadóan előzetes megfigyelés nem volt lehetséges.

57 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-10 • A növényvédő szeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban a felelős aláírása rovatban mindig annak a személynek az aláírása szerepeljen, (gazdálkodó, vagy egyéb szolgáltatásra engedéllyel rendelkező személy) aki a növényvédő szeres kezeléseket végezte. • Ez a személy lehet a kijuttatáshoz megfelelő engedéllyel rendelkező szakember (II, és I kategóriájú szerek esetén), III. kategória esetén a gazda, vagy a kijuttató.

58 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-12 • A szervestrágya kijuttatott mennyiségére a GN 02 pontban leírtak vonatkoznak. Mind a kijuttatott mennyiséget, mind a hatóanyagot fel kell tüntetni. Nitrátérzékeny területen figyelni kell a bedolgozás illetve a vetés időpontjára is. • További bizonytalanság tapasztalható az augusztusi műtrágyázásokkal kapcsolatban. Például repce alá augusztusban kijuttatott műtrágya melyik évhez kerüljön, mivel az előző évnél már ott szerepel az előző növény műtrágya adagja, így elméletileg előfordulhat, hogy ha felkerül hozzá az augusztusra a repce alá kiadott műtrágya mennyisége, akkor az túllépi a betervezett mennyiséget (pedig az még a korábbi növényre, gazdálkodási évre vonatkozott).

59 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-12 • Sokszor nem világos tehát, hogy az augusztusi műtrágyázás melyik évre vonatkozó trágyázási naplóba kerüljön, illetve, ha az előző évibe kerül, okozhat-e gondot az előző gazdálkodási évben megnövekedett hatóanyag mennyisége. • A GN12 trágyázási napló, egy gazdálkodási év alapú összesítő nyilvántartás. A gazdaság teljes területére kell vezetni, lezárása a gazdálkodási év végén szeptember 1-jén történik, a táblára kijuttatott tápanyagok mennyiségének összesítésével, hatóanyagban kifejezve. Tehát például egy repce alá kijuttatott augusztusi műtrágyázás az előző évi naplóban kell, hogy szerepeljen. Az, hogy az adott gazdálkodási évben így több lehet a kijutatott hatóanyag nem jelent gondot, ráadásul a trágyázást követő vetés időpontjából is egyértelműen kiderül, hogy az adott kijuttatás a következő évi főnövényhez tartozik.

60 Gazdálkodási napló kitöltésével kapcsolatos tapasztalatok GN-14 • A kitöltési útmutató nem fogalmaz egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy az állatállomány változási nyilvántartás elnevezésű adatlapot a GN-01 vagy a GN-15 szerinti korcsoport felosztásban vezessék-e az állattartók, de ellenőrzéskor a GN-01 adatlap szerinti meghatározások használata az elvárás.

61 Gyakori hibák Az intézkedés ellenőrzésének tapasztalatai szerint egyes előírások a támogatott gazdálkodók jelentős részének figyelmét elkerülték az első két gazdálkodási évben. Az ismétlődő problémákról a teljesség igénye nélkül – későbbi előfordulásuk elkerülése érdekében – az alábbi felsorolásra szükséges figyelmet fordítani:

62 Gyakori hibák Ismétlődő problémák • a gyepgazdálkodási célprogramok esetén az AKG rendeletben meghatározott, állategységhez kötött jogosultsági szempontoknak akkor is meg kell felelni, ha a gyepterület hasznosítása kizárólag kaszálással történik; • az állategység kiszámításakor nem vehető figyelembe valamennyi haszonállat (így például a sertés, házi lúd, zárt tartású vadfajok stb. sem), kizárólag az AKG rendeletben meghatározott legeltethető állatfajok fogadhatóak el, amelyek nem minden célprogramban azonosak; • az állatállomány meglétének igazolása kizárólag az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere alapján történik, más igazolás (pl. adásvételi szerződés) nem fogadható el;

63 Gyakori hibák Ismétlődő problémák • a vetésszerkezeti arányok tekintetében figyelemmel kell lenni arra, hogy a vonatkozó előírások a célprogram öt éve átlagában a célprogramba bevitt teljes területen teljesüljenek; • ültetvényekre vonatkozó célprogramoknál a madárodúk esetében a darabszám és a típus mellett tekintettel kell lenni arra is, hogy azok rendeltetésüket betölthessék; • ültetvényekre vonatkozó célprogramoknál - a talajvizsgálattal ellentétben - a levélanalízis elvégeztetése évente esedékes, kivéve a hagyományos gyümölcstermesztés célprogramot, ahol egyáltalán nem kötelező; • ültetvényekre vonatkozó célprogramoknál a hagyományos gyümölcstermesztés célprogram kivételével, szexferomon csapdák alkalmazása is előírás.

64 Gyakori hibák 6 db madárodú /ha két méretben

65 Gyakori hibák Éves adminisztráció • Különös figyelmet kell fordítani az alábbi kötelezettségek teljesítésére: • A következő gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet, illetve földhasználati tervet szeptember 30-ig, vagy az ezen időpont után betakarított főnövény esetében a betakarítást követően haladéktalanul el kell készíteni; • Az előző gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv, valamint a gazdálkodási napló meghatározott adatait (AKG Rendelet 20. sz. melléklet, illetve 12/2011. (II. 15.) számú IH közlemény) a gazdálkodási év lezárultával, szeptember 1. és november 30. között elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére;

66 Gyakori hibák Éves adminisztráció •A gazdálkodási naplóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését érintően a évben történt változás alapján a vis maior eseteket és a permetezési napló egyes adatait is rögzíteni kell. •Az elektronikus felület, illetve az adatok feltöltéséhez szükséges technikai információk a NÉBIH honlapján a nyomtatványok menüponton keresztül érhetők el: •A tápanyag-gazdálkodási terv adatainak feltöltése a gazdálkodási napló adataival megegyező módon és felületen történik.

67 Gyakori hibák Éves adminisztráció • A gazdálkodási napló meghatározott adatainak elektronikus benyújtása minden AKG támogatásra jogosult számára kötelező. • A benyújtás elmulasztása mindkét esetben az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30 % -kal történő csökkentését vonja maga után. • Az adatok elektronikus benyújtására a fenti határidőn túl nincs lehetőség, ezért különösen fontos, hogy a gazdálkodó, és/vagy az adatok benyújtója visszaigazolás alapján meggyőződjön a feltöltés sikerességéről.

68 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A védekezés jelentősége Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak- Amerikában őshonos növény, az 1920-as években jutott el Magyarországra. Napjainkban az egész országban elterjedt allergén gyomnövény. Kártétele a mezőgazdasági terülteken jelentkező terméscsökkenésben nyilvánul meg. A parlagfű pollen csúcsot a mérések szerint az elhanyagolt tarlók eredményezik július – augusztus - szeptember hónapban. Magyarország jelenleg Európa parlagfűvel leginkább fertőzött országa, és a becslések szerint hazánkban már minden ötödik ember parlagfűvel összefüggésbe hozott allergiás, illetve asztmás megbetegedésben szenved. A parlagfű térhódításával, illetve az egyre növekvő légtéri pollenkoncentrációs értékekkel párhuzamosan a betegszám is évről-évre növekszik. A pollenallergiások és asztmával küszködők számának folyamatos növekedésével a parlagfű-allergia néhány évtized alatt hazánk népbetegségévé vált.

69 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A védekezés jelentősége Az allergia és az asztma lakossági előfordulását befolyásoló tényezők közül kiemelendők: • a parlagfű pollen légtéri koncentrációja, mint elsődleges és közvetlen kiváltó kockázati tényező és veszélyforrás; • a parlagfű borítottság és biológiai aktivitása, mint elsődleges és közvetett hatótényező; • egyéb másodlagos emberi és környezeti közvetett hatótényezők (egészségi állapot, életmódi sajátosságok, környezeti élettér). Az utóbbi évek gyomfelvételezéseinek becslése szerint az ország szántóterületének több mint 5%-a borított parlagfűvel, ami csak az agrárszektorban éves szinten több milliárdos nagyságrendű terméskiesést okoz.

70 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű pollen-terhelés alakulása Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Aerobiológiai Monitorozási Osztálya által bevezetésre került hatfokozatú PPRR szerinti terheléskategóriák és magyarázatuk a következő: • Nincs jelzés (0 db/m3/nap) esetén az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata nem detektált parlagfű pollent a levegőben. • Zöld jelzés (1-9 db/m3/nap) alacsony, tüneteket nem okozó pollenkoncentrációt jelent. • A narancs figyelmeztető jelzés (10-29 db/m3/nap) közepes pollenkoncentrációt takar. • Magas pollenkoncentráció esetén piros riasztás (30-49 db/m3/nap) lép érvénybe. • Vörös riasztás (50-99 db/m3/nap) esetén is magas pollenkoncentrációról beszélünk • Bordó riasztás ( db/m3/nap) esetén beszélünk először igen magas parlagfű koncentrációról. • Sötétbordó riasztás ( db/m3/nap) esetén az egészségi állapot már kritikussá is válhat • Fekete riasztáskor ( db/m3/nap) a heveny tünetek már komoly mértékű életminőség- romlás okozói • "Ambrosia szín" riasztás (1000 db/m3/nap felett) esetén a tünetegyüttes már szélsőséges erősségű lehet.

71 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű pollen-terhelés alakulása Az aerobiológiai monitorozás adatai alapján a PPRR térképek a probléma három fő lokalizációjára mutatnak rá. Kirajzolódik egyrészt egy NY-DNY – K-ÉK-i tengely, amelytől a délre eső országrészen jellemzőbbek a magas légtéri pollenkoncentráció-értékek, illetve jellemzőek olyan gócpontok, amelyeken nagyobb intenzitással és gyakorisággal jelentkeznek magas légtéri parlagfű pollenkoncentrációk. A mérések szerint elsősorban az alábbi területek vannak súlyosan kitéve a parlagfűvel kapcsolatos levegőkörnyezeti problémáknak: • a Dél-Dunántúli régió középső része, de ezen túl a teljes régió, illetve a Közép- Dunántúli régió Ny-i- és D-i területei, továbbá a Nyugat-Dunántúli régió D-i része; • a Dél-Alföldi régió NY-i fele, továbbá a Közép-Magyarországi régió D-i fele és az Észak-Alföldi régió délnyugati kiszögelése; • az Észak-Alföldi régió K-i fele, de másodsorban az attól délre eső Dél-Alföldi régiók szintén.

72 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű pollen-terhelés alakulása A 2011-ben a földhivatalok darab (7 189 ha) parlagfű fertőzésről szóló helyszíni jegyzőkönyvet adtak át intézkedésre a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságoknak. A földhivatalok db tarlón felvett jegyzőkönyvet adtak át a növényvédelmi hatóságnak mintegy ha-t érintve a parlagfű-mentesítési eljárással. A növényvédelmi hatóság december 1-ig összesen darab növényvédelmi bírságot szabott ki ha területre Ft értékben. Ebből tarlón 1164 esetben hektáron Ft bírság került kiszabásra.

73 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű pollen-terhelés alakulása A parlagfű elleni küzdelem hosszú folyamat, a szervezett védekezés tíz éve kezdődött el. Az elmúlt évek következetes és egyre szigorodó hatósági fellépésének eredményeként az eljárás alá vont területeken a parlagfű-mentesítést elmulasztó földhasználók jelenleg több, mint 90%-a önként elvégzi területének gyommentesítését. A parlagfű kiirtása és az ingatlanok gyommentesítése a jogszabályok értelmében elsődlegesen a földhasználók és az ingatlantulajdonosok feladata.

74 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A parlagfű A parlagfű elsősorban az átmenetileg művelésen kívül hagyott területek, szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlóinak gyomnövénye. Napraforgó állományokban különösen nagy számban van jelen, de nemcsak kapás kultúrákban, hanem ritka térállású őszi kalászos vetésekben is tömegesen kelhet. A kalászos gabonák aratását követően néhány héttel a gabonatarlókat országszerte robbanásszerűen borítja. Magyarországon a parlagfű pollen jelentős része a gabonatarlókon képződik. A nagyarányú borítás oka elsősorban a növény rendkívüli alkalmazkodó képessége és gyors fejlődése.

75 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A parlagfű A parlagfű egynyári, T 4 -es életformájú gyomnövény, alaktani tulajdonságait tekintve rendkívül változatos. A növény magassága a néhány centiméterestől az ember magasságát meghaladó méretig változik. A növény szára szőrözött, levele szeldelt. A virágok egyivarúak, a porzós virágok fészket alkotva, külön virágzatba tömörülve helyezkednek el a növény csúcsi részén. A termős virágok általában a porzós fészkek zónája alatt fejlődnek, azonban szántóföldjeinken gyakran találkozhatunk olyan tövekkel, amelyek zömében nőivarú virágzatokat fejlesztenek.

76 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A parlagfű Csírázása szabadföldön a hazai éghajlati viszonyok között március végén elkezdődik. Május végétől intenzív növekedési szakasz veszi kezdetét. Az első porzós virágok július elején jelennek meg. A termelődő mag és pollen mennyiségét jelentős mértékben befolyásolja a kelés ideje. Egy áprilisban kikelt, átlagos fejlettségű növény több mint hatmilliárd pollenszemet termel és négyezer magot hoz, a tömeges virágzás és pollenszóródás ideje augusztus - szeptember. Későbbi kelés esetén a növény pollenprodukciója jelentősen csökken, az augusztusban kelők pollenprodukciója néhány millió pollenszem.

77 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A parlagfű A parlagfű kaszálatlan állapotban egy központi hajtáson és néhány oldalágon fejleszt virágzatot. Kaszálást követően a tövek alsó 4-5 cm-es szárcsonkukból oldalhajtásokat fejlesztenek. Aratást követően a vágóasztal által lekaszált tövek újból hajtanak, és összefüggő pollent szóró állományok alakulnak ki. A parlagfű meleg kedvelő, szárazságtűrő gyomnövény. A növényről lehulló érett magvak közül nem mindegyik kel ki a következő évben. A magvak egy része nyugalmi állapotban, a talaj mélyebb részeiben akár évtizedek múlva is képes csírázni. Ezért fontos, hogy a pollenszórást követően, a magérlelésben lévő tövek ne kerüljenek leforgatásra a talaj mélyebb rétegeibe. A talajfelszín közelében elhelyezkedő magvak csírázási esélye nagyobb, mint a mélyebb rétegben elhelyezkedőké, az utóbbiak viszont újabb forgatás alkalmával felszínközelbe kerülve a növény újabb tömeges megjelenésének forrásai.

78 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A tarlóhántás és tarlóápolás haszna és igénye, agrotechnikai lehetőségek A gabonatarlók kezelése, rendbetétele fontos növénytermesztési, növényvédelmi technológiai láncszem, egyben az évelő gyomnövények elleni védekezés és a parlagfű mentesítés fontos alapeleme. A parlagfű a kalászos gabonák betakarítását követően az elhanyagolt tarlókon több gazdaságilag különösen nagy kárt okozó gyomnövény mellett szőnyegszerűen borít. A hatékony tarlókezelés a mechanikai és vegyszeres védekezés megfelelő ötvözete. A betakarítás utáni legfontosabb teendő a különböző növényi maradványok, a szalma letakarítása. Ezzel elősegíthető az évelő gyomnövények mind gyorsabb újrahajtása. Az alacsony tarlóval történő betakarítás is ezt a célt szolgálja.

79 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A tarlóhántás és tarlóápolás haszna és igénye, agrotechnikai lehetőségek A megfelelő időben elvégzett tarlókezeléssel nemcsak egy olyan agresszív gyomnövény, mint a parlagfű nyárvégi, őszi utókelése akadályozható meg, hanem a terület következő évi gyomfertőzöttsége is mérsékelhető. A tarlóápolást nemcsak a jó gazda gondossága elv végett szükséges elvégezni, hanem jogszabályi rendelkezések miatt is. A hazai joganyagban nagy jelentőséget tulajdonítanak a betakarítást követő műveletek szabályozásának részben környezetvédelmi, részben támogatáshoz kötött előírások vonatkozásában. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet a következők szerint rendelkezik: „27. § (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.” Továbbá a HMKÁ rendelet 1. számú mellékletének 4. pontja szerint „tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos”, a 7. pont szerint pedig „A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani”.

80 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A tarlóhántás és tarlóápolás haszna és igénye, agrotechnikai lehetőségek A kalászosok betakarítását követően az összefüggő növényborítottság megszűnik a szántóföldön, 2-3 napon belül a termőréteg kiszárad. A hőhatás, a légmozgás hatására a talaj nedvességtartalma csökken, fokozva a tömörödöttséget a szerves anyag lebontás akadályozásával. A tápanyagok feltáródása és a szerves anyagok lebontása is lelassul a tömörödött talajban. A „nyugalomban” levő gyomfajok – a parlagfű, a csattanó maszlag, a szerbtövis fajok, az ebszékfű, a fenyércirok, a mezei acat stb. – jelentős fejlődésnek indul. Ezért a betakarítást követően a tarlóhántást 1-2 napon belül célszerű elvégezni, amit talajfelszín közeli lezárása követ.

81 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei A tarlóhántás és tarlóápolás haszna és igénye, agrotechnikai lehetőségek A gabona betakarítását követően a tarló rendben tartása tehát nemcsak a parlagfű visszaszorítását eredményezi, hanem a talajelőkészítésben, a talajélet és a talaj nedvességmegőrző tulajdonságainak javulásában is kiemelkedő jelentősége van.

82 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Gyomirtás A mechanikai gyomirtás nem minden esetben kielégítő hatékonyságú. Mindig az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztani, hogy mechanikai, vagy vegyszeres védekezés, vagy esetenként mindkettő szükséges. A vegyszeres védekezés elvégzése tarlókezelés formájában évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén hatékony.

83 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Gyomirtás Amennyiben kihajtottak az évelő gyomfajok, úgy a vegyszeres védekezés elvégzésénél a gyomnövény megfelelő fenológiai állapotára kell koncentrálni. Tarackbúza esetében a cm, fenyércirok esetében a cm-es nagyság, aprószuláknál a virágzás, mezei acatnál a tőlevélrózsás állapotban van a szisztemikus (felszívódó) gyomirtó szer kijuttatásának optimális időpontja.

84 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Gyomirtás Egyéves gyomnövények (parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, kender, stb.) vegyszeres gyomirtása azok 2-6 leveles (5-10 cm) állapotában a legmegfelelőbb. Az egyes készítmények dózisainak megválasztásánál mindig szigorúan be kell tartani az engedélyokirat, vagy a címkén lévő előírásokat, paramétereket.

85 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények Amennyiben kellő ismeret hiányában a megfelelő növényvédő szer kiválasztása problémát jelent, a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak munkatársai segítenek a szaktanácsadásban.

86 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények A földtulajdonosok, földhasználók, termelők és a lakosság közös érdeke a közegészség védelme. A pollenallergia miatt a parlagfű elleni védekezés kiemelt fontosságú, ennek megfelelően jogi szabályozása az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvényben külön helyet kapott, a részleteket pedig a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

87 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Helyszíni ellenőrzést a védekezés betartásának ellenőrzése érdekében saját kezdeményezésre, vagy bejelentés alapján – külterületen - az ingatlanügyi hatóság végez. A védekezés elmulasztása esetén külterületen a megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága közérdekű védekezést rendel el.

88 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények A „parlagfű eljárás” közigazgatási hatósági eljárás, amelyben ha a hatóság parlagfüves területet észlel, előírja a földhasználó számára a védekezési kötelezettséget, illetve növényvédelmi bírságot szab ki, közérdekű védekezést rendel el, majd rendelkezik a közérdekű védekezés költségéről.

89 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

90 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények Több megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál bevált az a gyakorlat, hogy a kultúrnövénnyel borított területeken, ahol a közérdekű védekezés nem rendelhető el a kultúrnövény magas tőszáma miatt, ott az ügyfelet a növényvédelmi bírság kiszabása mellett kötelezik a parlagfű elleni védekezés végrehajtására. Erre 2011-ben összesen 60 esetben, 175 hektáron került sor.

91 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények • A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. • A közérdekű védekezés költségét a földhasználó köteles megtéríteni, ellenkező esetben az összeg adó módjára behajtható.

92 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények • Fentieken túl a HMKÁ rendelet 4. sz. melléklete a parlagfüvet veszélyes gyomnövényként külön nevesíti, ezért ezen rendelet 3. §- ában felsorolt területalapú támogatások esetében (így az AKG támogatás esetében is) a gyomosság súlyos meg nem felelésnek minősül, és ennek megfelelően a támogatási összegek csökkentésével szankcionálandó.

93 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények • A növényvédelmi hatósági eljárás lefolytatását segíti a Parlagfű Információs Rendszer. A rendszer lehetővé teszi az eljáró hatóságok (földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet; valamint a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága) közötti elektronikus adatcserét, ügyiratok és jelentések elkészítését, a teljes ügymenet nyomon követését, az ügyfelek gyors tájékoztatását, az egységes eljárásrend alkalmazását, továbbá a közérdekű védekezések néhány napon belüli végrehajtását.

94 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei Parlagfű elleni védekezési kötelezettség jogszabályi előírásai és a jogkövetkezmények • A jogszabályi környezet jövőbeni alakításának célja, a földhasználók megelőzésre való ösztönzése, ugyanakkor annak biztosítása, hogy a szankciók alkalmazása motiválja az önkéntes jogkövető magatartás kialakulását.


Letölteni ppt "Összefoglaló az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó második kötelező képzéshez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések