Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Innováció a mezőgazdaságban – közgazdasági összefüggések Takácsné György Katalin Károly Róbert Főiskola Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Innováció a mezőgazdaságban – közgazdasági összefüggések Takácsné György Katalin Károly Róbert Főiskola Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet."— Előadás másolata:

1 Innováció a mezőgazdaságban – közgazdasági összefüggések Takácsné György Katalin Károly Róbert Főiskola Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet Takács István Károly Róbert Főiskola Üzleti Tudományok Intézete

2 Tartalom • növényvédelem szerepe a hozambizonytalanság csökkentésben • precíziós növényvédelem – mint innováció • növényvédelem potenciális területi egyenértéke • Zöldítés komponense ?

3 Bevezetés (1) • fenntartható gazdálkodás  társadalmi fenntarthatóság • mezőgazdasági kutatás és fejlesztés új paradigmája – ökológiai fenntarthatóság – gazdasági hatékonysággal párosuló esélyegyenlőség – kormányzati és nem-kormányzati szektorok kölcsönös segítőkészsége  élelmezési biztonság kérdése együtt a gazdálkodó rendszerek teljesítményének és jövedelmezőségének javításával

4 • növényvédelem szerepe  hozambizonytalanság csökkentés – termelői jövedelem – ágazati ingadozások  árkockázat – tervezhetőség mindkét szinten  növényvédelem potenciális területi egyenértéke: mekkora területen lett volna szükséges – adott hozamszintet feltételezve – a kieső termésmennyiség megtermeléséhez termeszteni az adott kultúrát Bevezetés (2)

5 Melyek a mezőgazdaság műszaki fejlődés tényezői?  fajta nemesítés, biológiai alapok fejlesztése (rezisztencia-, szárazságtűrés-nemesítés, biotechnológia, GMO stb.)  társadalmi feszültségek  kemikália (új hatóanyagok, alacsonyabb dózis, tartós hatásmechanizmus stb.)  társadalmi feszültségek  technika  of line – on line precíziós növénytermelés (GPS)  emberi tényezők (technológiai tudás, menedzsment képességek stb.)  oktatás szerepe, tudás, kompetencia Hajtóerő:  tegnap: az egyre nagyobb hozamra való törekvés  ma: hozambizonytalanság csökkentése

6 Innováció fogalma ma  az innováció a termelési tényezők új kombinációja (Schumpeter 1939) – új termék előállítása – új termelési, értékelési eljárás alkalmazása – új piac megnyitása – új beszerzési források – új szervezet létrehozása  „a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” (EC, 2004) A fejlődés lényege az újdonság bevezetése.

7 Az innováció és a vállalati környezet • makro környezet – a technológiai illetve tudáskörnyezetből veszi a vállalat az újdonságul szolgáló termék/eljárás/stb. alapötletét – a gazdaságpolitikai környezet befolyásolja az innováció megvalósulását, azáltal, hogy mi az amit támogat illetve megtűr – gazdasági környezet hatást gyakorol arra, hogy a vállalat milyen „erős” az innováció megvalósításában • mikro környezet – rövid távon közvetlen versenykörnyezeti hatás nem értelmezhető – hosszabb távon: „aki nem alkalmazza, lemarad”

8 Térinformatika (GIS) • mintavételi stratégia (kezelési egységek) • nyers adatok feldolgozása • statisztikai adatelemzés, szűrés • térképek készítése – vizuális eredmény

9 Célkitűzések • a precíziós növénytermelés, mint mezőgazdasági innováció értelmezése • annak vizsgálata, hogy lehet-e szerepe a precíziós növénytermelésnek a KAP közötti időszakra szóló közvetlen támogatási rendszerén belül megfogalmazott zöld komponens követelményeinek való megfelelés kiváltásában • milyen és mekkora növényvédő szer használatbeli csökkentés mutatható ki a precíziós növénytermelésnek betudhatóan • a növényvédelem potenciális területi egyenértékének meghatározás EU tagállamokban

10 Anyag és módszer  modellszámítás az áttérés növényvédő szer használatra gyakorolt hatásának vizsgálatára  birtokstruktúra  EUROSTAT, KSH adatbázisok  vegyszerhasználat  OECD adatbázis  precíziós gazdálkodás kialakításához szükséges többletberuházás megtérülését biztosító gazdálkodási méret  100 ESU felett: saját beruházás  és ESU között : együttműködés  szcenárió elemzés:  áttérést választó üzemek aránya %  növényvédő szer megtakarítás %  potenciális hozamkiesés elmaradó kezelés miatt 5-10%

11 Precíziós gazdálkodás, mint innováció elektronikus megfigyelő rendszeren alapuló növénytermesztési technológia, amely ellenőrzi az inputok hely-specifikus alkalmazását, ütemezi a műveleteket és megfigyeli a termelést és a dolgozókat Milyen innovációs formának tekinthető a precíziós gazdálkodás? • termék innováció  • műszaki innováció  • környezeti innováció  • szervezeti innováció  • piaci innováció 

12 Környezeti hatások a precíziós gazdálkodásra  fogyasztó (mire van igénye és fizetőképessége)  versenytárs (mennyire és milyen gyorsasággal innovatív)  állam (támogatja-e az innovációt)  vállalatok közötti együttműködés (költségkímélő, kapacitáskihasználás növelő)  természeti környezet (környezettudatosság)  társadalmi elvárások megváltozása  általános gazdasági környezet, fejlettség és fejlődési ütem

13 A technikai folyamatok változásának fázisai – precíziós gazdálkodás 1.Invenció (a feltalálás), az új ötletek megszületésének és kifejlesztésének időszaka (1990-es évek) 2.Innováció, az új ötleteknek, a találmányoknak a piacképes termékké/termelési folyamattá alakítási időtartama (még napjainkban is tart) 3.Diffúzió, z elterjedés) időszaka, amikor az új termékek és termelési folyamatok meghódítják a potenciális piacokat (terjedése lassú) pénzkiadás pénzbevétel

14 Precíziós gazdálkodás jellemzése, elterjedése Rogers (1960) alapján (1)  bevezetés – relatív előny a köztermesztésben általános technológiai elemekkel szemben  kompatibilitás – kevésbé kompatibilis – negatív: eltérő gazdálkodói ismeretekkel, képességekkel, újjal szembeni affinitással, méretük, pénzügyi lehetőségeik) – pozitív: szaktanácsadói támogatás adott  közérthetőség – az elemek adaptálása nem túl bonyolult, de nagyobb odafigyelést, precíz munkavégzést követel meg, szélesebb információs bázison nyugszik

15 Precíziós gazdálkodás jellemzése, elterjedése Rogers (1960) alapján (1) • kipróbálhatóság és megismerhetőség – a technológia alkalmazásában, forgalmazásában érintett iparági szereplők, a szolgáltatók meghatározók • előnyök megfigyelhetősége – közvetlen – anyagmegtakarítás, költséghatékonyság javulása, hozamnövekedés a többletráfordításokkal, költségekkel együtt – közvetett hatások – környezetterhelés csökkentése, élelmiszerbiztonság javulása

16 Precíziós gazdálkodás terjedése Innováció-e? IGEN hatékony információs rendszert biztosít, lehetővé teszi a gyors reagálást, az elkötelezettséget és a minőséget helyezi a középpontba Miért lassú akkor mégis az elterjedés? • más növénytermesztési technológiák < 10 év alatt általánossá váltak Magyarországon (pl es években) ← agrárpolitikai támogatás • beruházási összeg jelentős: 3 – 45 millió forint (250 hektárra) – géptársulásokkal, gépkörökkel csökkenthető lenne • belső érintettek teljes elkötelezettségét igényli

17 Peszticid megtakarítás - eredmények • peszticid megtakarítás becsült mértéke EU-25-ök szintjén – I. pesszimista szcenárió (15%) : tonna – II. szcenárió (25%): tonna – III. optimista szcenárió (40%): tonna • peszticid megtakarítás becsült mértéke Magyarországon – I. pesszimista szcenárió (15%) : tonna – II. szcenárió (25%): tonna – III. optimista szcenárió (40%): tonna • megtakarítás becsült mértéke a termelési költségeken belül – 0,6-6,2%

18 Növényvédő szer költség megtakarítás (millió euró) Ország ESU üzemcsoport>100 ESU üzemcsoport 25%35%50%25%35%50% Dánia18,325,636,619,126,838,3 Egyesült Királyság 127,9179,1255,8139,9195,9279,8 Franciaország252,7353,8505,5239,3334,0478,6 Hollandia10,314,420,526,937,653,8 Lengyelország45,964,391,831,043,462,0 Magyarország24,634,449,122,130,944,1 Németország200,1280,2400,3191,2267,7382,4 EU-25854,11 195,71 708,5820,01 148,01 640,1 Versenyképességi kérdés is!

19 Csökkentett vegyszer használat  csökkenő fajlagos jövedelem  lehet-e felárral kompenzálni?  életképességet jelentő gazdálkodási méret megnő  rugalmatlanabbá válik a gazdaság Precíziós növényvédelem  műszaki, technológiai háttér megteremtése  beruházás  termelés intenzitás növelés szükségessége  eszközkapacitás kihasználtság  virtuális nagyüzem

20 Növényvédelem potenciális területi egyenértéke - eredmények • növényvédelem potenciális területi egyenértéke (EU-25, 16 ESU méret feletti gazdaságok) – I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 180 ezer ha – II. szcenárió (10% hozam kiesés): 360 ezer ha • EU-27 kukoricatermő területe 8,9 millió ha (2012) – I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 445 ezer ha – II. szcenárió (10% hozam kiesés): 890 ezer ha • EU-27 kukoricatermés kiesése (2012) – I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 2,76 millió to – II. szcenárió (10% hozam kiesés): 8,9 millió to

21 A precíziós növénytermelés  környezetterhelés csökkentésben betölthető szerepe – a mezőgazdasági műszaki fejlesztés többi eleme mellett – meghatározó jelentőséggel bír  a csökkenthető hatóanyag szempontjából a növényvédő szer használat esetén nagyobb a precíziós gazdálkodásra való átállás jelentősége  a realizált anyagmegtakarítás költségcsökkentő szerepe hozzájárul a versenyképesség javulásához  Következtetések

22 A precíziós növénytermelés  fejlett mezőgazdaságú országokban kiemelt helyet kell, hogy kapjon a fenntartható mezőgazdaságban  szükséges a termelői együttműködés különböző formáit kialakítani  támogatási prioritások – előtérbe hozása 

23 növényvédelem szerepe  a fenntarthatóság szempontjából a növényvédelem helyes megvalósítása hozzájárul az élelmiszer szükséglet tervezhető kielégítéséhez  FENNTARTHATÓSÁG (társadalmi elvárások)  a precíziós gazdálkodásra való átállás jelentősége: egyben csökken a tényleges vegyszerhasználat  FENNTARTHATÓSÁG (környezetvédelem)  a technológia alkalmazása elősegíti az élelmiszer-lánc nyomonkövethetőségét  FENNTARTHATÓSÁG (humánegészségügy)  a precíziós gazdálkodás megfelelő méret, termelési intenzitás mellett biztosítja azt a jövedelmet, ami a legalább az egyszerű újratermelés közgazdasági feltételeit biztosítja  FENNTARTHATÓSÁG (gazdaságosság)  a technológia alkalmazása szükségszerű a termelő részére  FENNTARTHATÓSÁG (versenyképesség)

24 környezet védelme  természeti erőforrások (tőke) korlátozottsága  INNOVÁCIÓ társadalmi fenntarthatóság élelmiszer és ipari célú alapanyag iránti igény ökológiai környezet és biodiverzitás fenntartása/megőrzése kérdés: a befektetések megtérülése társadalmi fenntarthatóság megmutatja a z innováció irányát fenntartható gazdaság NÖVEKEDÉS  FEJLŐDÉS társadalmi fenntarthatóság szervezeti innováció  társadalmi egyenlőség EMBERISÉG NÖVEKEDÉSE erőforrások korlátozottsága  hatékonyság növelés  INNOVÁCIÓ legalább az egyszerű újratermelés feltételeinek biztosítása

25 XLVIII. Georgikon Napok Keszthely, 2006 Köszönjük a figyelmet!

26 Fedezeti pont* Az értékesítés időtartalma érettség növekedés bevezetés Technológiai bizonytalanság Kumulált cash-flow (jelenértéken) befektetés A megtérülés időtartalma Piaci bizonytalanság K + F, egyéb tudástranszfer telítődés hanyatlás nettó jelenérték a ráfordítás max. jelenértéke bevétel eredmény Innovációs és vállalati életgörbe kapcsolata *Fedezeti pont = befektetés megtérülés

27 „Nemnövekedés autonóm társadalmát” jellemző nyolc R (Latouche, 2011, p.) • RÉÉVALUER – ÉRTÉKCSERE (becsületesség, a tudás átadása, a jól végzett munka tisztelete, az őszinteség, a felelősségérzet, a szellemi érték és a természet tisztelete) • RECONCEPTUALISER – KONCEPCIÓVÁLTÁS. („A gazdaság a természetes bőséget szűkösséggé alakítja a mesterséges hiány és a szükséglet létrehozásával, miközben kisajátítja és árucikké alakítja a természetet.” ) • RESTRUCTURER – ÚJRASTRUKTURÁLÁS. (Termelési eszközök, a társadalmi kapcsolatok új értékrendhez igazítása.) • REDISTRIBUER – ÚJRAELOSZTÁS. (Cél a természeti erőforrások újraelosztása, a hozzáférés lehetőségének kiszélesítése globális, társadalmi, generációk közötti egyéni szinten. Közvetlen hatása a fejlett gazdaság „túl-fogyasztásának” csökkenése, valamint közvetett az Észak – Dél különbség mérséklődése.)

28 • RELOCALISER – VISSZATÉRÉS A LOKÁLISHOZ. (A fizikai javak áramlását a minimálisra kell szorítani, a helyben elfogyasztandó javakat helyben kell megtermelni.) • RÉDUIRE – CSÖKKENÉS. „MEGÁLLJT KELL PARANCSOLNI A TÚLFOGYASZTÁSNAK, ÉS VÁLTOZTATNI KELL A PAZARLÓ SZOKÁSOKON.” („társadalmi elvárás”, mesterségesen gerjesztett „szükséglet”, egészségügyi kockázatot, a megelőzést kell előtérbe helyezni.) • RÉUTILISER – ÚJRAFELHASZNÁLÁS. (A termékeket hosszabb használati időre kell tervezni, többszöri felhasználhatósággal.) • RECYCLER – ÚJRAHASZNOSÍTÁS. (Hulladékok, használatból kivont termékek.) „Nemnövekedés autonóm társadalmát” jellemző nyolc R (Latouche, 2011, p.)


Letölteni ppt "Innováció a mezőgazdaságban – közgazdasági összefüggések Takácsné György Katalin Károly Róbert Főiskola Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések