Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Varga Ildikó Konzulens: Szijártó Zsolt PhD egyetemi docens 2014. 07. 03. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Varga Ildikó Konzulens: Szijártó Zsolt PhD egyetemi docens 2014. 07. 03. 1."— Előadás másolata:

1 Készítette: Varga Ildikó Konzulens: Szijártó Zsolt PhD egyetemi docens

2 1.Bevezetés – kiindulópont ismertetése 2. A kutatási helyszín jellemzői 3. Közösségi terek a 20. század közepén ( as évek) 4. A közösségi terek átalakulásának okai és jellemzői ( as évek) 5. Összegzés

3 A (kétszáz éves múltra visszatekintő) mecseki kőszénbányászat hatásai:  Gazdasági fejlődés (ipar és energiaellátás)  Népesség szerkezete és száma  Város térbeli terjeszkedése – településformáló hatás, munkástelepek létesítése: négy jelentősebb bányászkerület: Pécsbánya, Szabolcsbányatelep, Somogy és Vasas  integráció  a város terjeszkedése Kelet felé

4  Cél: közösségi terek életének és változásának bemutatása az 1950-es évektől egészen a bezárásig, különös tekintettel a bányatelepek Pécshez viszonyított földrajzi elhelyezkedésére.  Fókuszpont:Pécsbányatelep (centrum) és Vasasbányatelep (periféria)

5  Módszer: a kulturális antropológia és kvalitatív társadalomtudomány módszerei: • Félig strukturált interjú • Tárgyi anyagok • Résztvevő megfigyelés • Dokumentumelemzés

6  Hipotézis: a bányatelepek infrastrukturális-, gazdasági-, és társadalmi tekintetben is a bányára támaszkodtak, ennek ellenére az üzem megszűnése önmagában véve mégsem okozója a telepek leépülésének és eljelentéktelenedésének. Olyan, már az as években kezdődő folyamatról van szó, amely a korábban „hermetikusan zárt” telepeken egyre nagyobb külső, nem a bányaműveléshez kapcsolódó befolyásnak adott teret. Mindezen folyamatok jól nyomon követhetők a közösségi terek jelentőségének, funkcióinak átalakulása alapján

7  Yi-Fu-Tuan: egyén helyértelmezése („Sense of place”) = Biológiai válasz + kulturális teremtés  Lefébvre: társadalmi tér: gazdasági termelés (testi tér) + társadalmi reprodukció (szociális tér) TÁRSADALMI ÉLET  TÉR Tér három szintje: a.) Tér reprezentációjának szintje (épített környezet) b.) Materiális és térbeli gyakorlatok szintje („megélt”, „megismert” tér) c.) A reprezentációk terei (képek, szimbólumok által közvetített tér)

8  Bányatelepek jellemzői: -Hierarchia: a társadalmi csoportok térbeli elkülönülése -Sajátos életmódminták, cselekvési-,értelmezési stratégiák – összmunkásság kultúrájának sajátos változata - Erős összetartozás és identitástudat -Sajátos kulturális konvenciók és szokások -Zárt, autonóm életforma

9  Társadalmi réteghez tartozást szimbolizált: „fent” és „lent”, „mi” és „ők” dichotómiája  Erős kapcsolatháló: férfiak világában: bányász „együvé tartozás” – nők világában „közös sors”  Szocializáció elsődleges színtere az otthon és az utca: nők és gyerekek életvilága  Utca  közösségi tér: a hétköznapi rutincselekvések és a szórakozás helyszíne: „megélt térszelet”

10  Zárt kolóniák: a bevásárlás alapvetően a helyi szolgáltatásokra korlátozódott  Elsősorban a nők mindennapjaiban töltöttek be fontos szerepet  Fogyasztás helyszínei a közösség által leginkább használt színterekhez képest kerültek bemutatásra  Viszonyítási pont: kultúrház (Pécsbánya)  kocsma (Vasas)

11  Informális találkozások helyszíne: - Kocsma: Vasason a kulturális- és a mindennapi élet kitüntetett helyszíne volt (  viszonyítási pont).  Formális találkozások helyszíne: a kultúrház: - Fogalmi és értelmezésbeli különbség: kultúrház (Pécsbánya)  bányászotthon (Vasas)  nyilvánosság felé forduló vs. bensőséges jelleg - Pécsbányán kizárólag kultúrház  Vasason a bányászotthon (elit) és a kocsma (munkásréteg) konkurenciaharca - Intézményen belüli hierarchia - Kitüntetett csoportok

12

13  Mobilitás felerősödése (  bányatelepek öndefiniálása: „majdnem Pécs” vs. „Távol – Kelet”)  Mobilitás első szereplői: nők (1950-es évek, növekvő munkavállalás)  Következő csoport: gyerekek – továbbtanulás a városban  más – nem bányaműveléshez kötődő munkalehetőség keresése  Életszínvonal növekedése  A lakosság szerkezetének változásai  Az üzem megszűnése: a két telepen húsz év csúszással következett be: 1973  1993  A bányászat, mint életforma megszűnt létezni

14  Helyi fogyasztás csökkenése  női munkavállalás (Pécs: „csoda” vs. „nem a mi világunk”)  Lakóhely: kevésbé homogén közösség - megváltozott az épített környezet és kicserélődött a lakosság - Az utca megszűnt közösségi térként funkcionálni - Otthon: a magánszféra kifejezője, „privát” és „elkülönített” hely

15  A szórakozás színterei: -A kocsma elnéptelenedése -A fiatal korosztály új (városi) szórakozóhelyekre kezdett járni  a helyi létesítmények rohamosan veszítettek népszerűségükből  korábban használt közösségi terek leértékelődése -Megszűnt a kultúrotthon: Pécsbányán 1973-ban, Vasasbányatelepen 2000-ben -A társas interakciók egyre kevesebb (helyi) teret kaptak - Hétköznapokat átható terek → új csomópontok, melyek fokozatosan a városi terekbe helyeződtek át

16 - Az egyéni interpretációk és a tárgyi dokumentumok egyaránt a közösségi terek széthullásának mélyreható, az as évektől kezdődő folyamatát bizonyítják - Az épített, megélt, reprezentált környezet (közösségi tér) termelése reverzibilis folyamat - Az elemzési keret e három pillére a valóság három szelete, melyek megértése csak egymásra vonatkoztatva lehetséges - A földrajzi és mentális térképek nem tekinthetők egymás tükörképének: csak a mindennapok egyéni- és közösségi gyakorlatai során szerzett közös tudás által válik a hely kitüntetett ponttá, az emlékezet forrásává

17 Köszönöm a figyelmet!

18  A kutatás elméleti- és gyakorlati kerete  Módszertani kérdések  A dolgozat szerkezetére vonatkozó észrevételek


Letölteni ppt "Készítette: Varga Ildikó Konzulens: Szijártó Zsolt PhD egyetemi docens 2014. 07. 03. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések