Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizsgafelkészítő. 1. Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. Ismertesse.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizsgafelkészítő. 1. Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. Ismertesse."— Előadás másolata:

1 Vizsgafelkészítő

2 1. Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. Ismertesse a problémát és ajánljon alternatív megoldási javaslatokat! A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban, normák és erkölcsi szokások a társadalomban, döntési szabadság és morális autonómia, az egészségügy etikai alapjai, etikai értékek az egészségügyben

3 • Etosz, etika: ókori görög eredetű, szokást, illemet, hagyományt jelent. Mai felfogás szerint erkölcs (morál), erkölccsel foglalkozó tudomány. Filozófia jellegű, ókori tudomány. Szabályoknak, viselkedési normák, magatartási szabály gyűjteménye. Történelmi koronként változik, igazodik az adott kor társadalmához

4 Etikai alapfogalmak • Morál: etika latin megfelelője, jelentése ugyanaz mint az etikáé. • Moralitás: erkölcsösség • Etikett: francia eredetű, etika becézése, hétköznapi élet szabályait írja le a társas viszonyokban. Szabályai szakmai téren a protokollban nyilvánulnak meg. • Elv: alapvető igazság, morális viselkedést irányítja • Norma: konkrét elv, társadalom által elfogadott szabályok, előírások gyűjteménye. • Jog: normarendszer, a mindenkori társadalomban az uralkodó osztályok törvényi erőre emelt akarata. Magatartást, viselkedést szabályozza. (Jog és etika szoros kapcsolatban állnak egymással. Jog az erkölcsi normára épül. • Érték: meggyőződés valaminek a fontosságáról akár egyén vagy csoport eszméiről szól. Pl. őszinteség, barátság, szeretet, kötelességtudat • Probléma: ógörög eredetű,megoldást igénylő ügyet jelent. Élet által felvett baj, próbatétel. • Dilemma: ógörög eredetű, adott szituációban két rossz között kell választani. Két elv egymással verseng és az adott pillanatban feloldhatatlan.

5 Az erkölcs fogalma, lényege • Erkölcs: valamely emberi közösség magára nézve érvényesnek és kötelezőnek tartott magatartásminták, értékek, erkölcsi normák, szabályok, szokások és erények összessége • Alapvető természetét társadalmi jellege határozza meg, kiterjed az emberi együttélés valamennyi területére: nyelvre, életfenntartó és javakat előállító tevékenységekre, szexuális és családi viszonyokra, a világról megszerzett tudásra, hiedelmekre, hitvilágra

6 Társadalmi norma • olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.

7 Legfontosabb sajátosságai • Nyelvi-gondolati képződmények, amelyek magatartásmintát, kellés jellegű magatartás előírást tartalmaznak, ily módon befolyásolják az emberek akaratlagos viselkedését • Nyelvi-gondolati objektivációk, ez azt jelenti, hogy nyelvi megfogalmazást nyernek, például általánosan határozzák meg a helyes magatartást, ilyen az erkölcs és az illem is. Lehet valamilyen hivatalosnak tekintett szerv vagy személy által alkotott normák összessége, például klubszabályzatok, szakmai etikai szabályok, wikipédia szabályai.erkölcsillem • Kellést fejeznek ki: lehetnek jövőre vonatkozó prognózisok (pl.bölcsességszabályok, használati utasítások, receptek); vagy normatív típusú elvárások – milyen feltételek között kinek mit kell tennie. Ezeket a teljes magatartásszabályokat zárt normastruktúráknak nevezzük. • Jellemzőjük az érvényesség, vagyis, hogy meghatározott körben kötelezőek, és be kell tartani őket. • Jellemző a tartós időbeli érvényesség, ez különbözteti meg a normát az egyedi parancstól • Ismételtség, ismétlődésre törekvés, azaz ismétlődő helyzetben, ismétlődő magatartásra kötelez • Általánosság, mindenkire vagy egy meghatározott körre vonatkozik, de sohasem csak egy személyre, mivel az akkor már parancs

8 • A szankció minden norma sajátja, így normasértés esetén a norma megsértőjének szankciókra kell számítaniaszankció • A társadalmi normák érvényesülését valamilyen kényszer biztosítja • Hipotetikus szerkezetűek, a "ha – akkor" fölépítés jellemzi • A normatív következmény nem kauzálisan következik be, hanem a norma előírása alapján, a normasértést és a szankciót a norma kapcsolja össze, szankció nincs normasértés nélkül. • Jellemző a normatív elvárás, tehát a norma egyben meghatározza a helyes magatartást is, így annak követését várja el • Reálisak, tehát hihetetlen, megvalósíthatatlan elvárásokat nem lehet megfogalmazni • Kölcsönösség jellemzi, a jogok és kötelezettségek párba állíthatók • A társadalmi normák értékelést fejeznek ki, valamilyen értéket fejeznek ki

9 A normák 3 nélkülözhetetlen mozzanata • magatartás leírása • magatartás normatív minősítése • normasértés következményeinek előírása

10 A társadalmi normák típusai • jog (jogi norma) jog • erkölcs erkölcs • politikai normák politikai normák • vallási normák vallási normák • szakmai szabályok szakmai szabályok • illem (illemszabályok) illem • nyelv (nyelvi norma) nyelv

11 Morális autonómia • Moráljogi értelemben az autonómián azt értjük, hogy döntéseink mentesek-e fizikai, pszichikai kényszerektől azaz szabadon, mások kényszere nélkül és egy szellemi folyamat végeredményeként, illetve saját morális elveink, morális pozíciónk szerinti-e a választás. A bioetikában itt az autonóm választás elemeit és feltételeit szokás vizsgálni. pl. hogy elégséges információn alapul-e egy döntés?

12 • Mindenre kiterjedően tájékoztatták-e a beteget helyzetéről és azokról az orvosi lehetőségekről, melyeket esetében alkalmazni lehetne. Ezen a morális alapon biztosítja a legtöbb nyugati ország egészségügyi törvénye a betegek jogait a tájékoztatásra és a beavatkozáshoz való hozzájárulásra és hozták létre a betegjogok érvényesítését segítő intézményeket is. Ilyen értelemben valóban emberi jogi, betegjogi kérdés az autonómia tiszteletben tartásának gyakorlata.

13 Döntési szabadság • Determinizmus:(meghatározottság) a természeti törvények mindent meghatároznak: ennek az elméletnek a hívei kizárják a szabad emberi cselekedeteket • napjaink tudományelmélete ezt nem fogadja el – elismeri az ok-okozati összefüggéseket egyes tudományokban, de azt vallja, hogy ez nem terjeszthetı ki mindenre • a cselekvés szabadsága nem azt jelenti h. a cselekedeteinknek ne lennének okai, és azt sem h. teljesen önkényesek volnánk/lehetnénk

14 • a külső szabadságot cselekvési szabadságnak is szokták nevezni mert a cselekvés külső feltételeire vonatkozik • a belső szabadságot a személyiség önrendelkezésére vonatkoztatjuk • e kettő néha harmonikusan illeszkedik, néha nagy ellentét van közöttük Pl.: mártírok nézeteikért a halál árnyékában is • vállalják belső meggyőződésüket • Arisztotelész: bizonyos dolgokat semmi kényszer alatt nem szabad vállalni, akkor inkább a halál

15 Autonómia – öntörvényűség, önállóság Emberek autonóm döntései, illetve tettei nem korlátozhatók, illetve nem akadályozhatók mindaddig, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik. Autonómia elemei: • gondolkodás autonómiája (állat) • akarat autonómiája • cselekvés autonómiája (fogoly)

16 Nem autonóm sokszor: elmebeteg, kiskorú, értelmi fogyatékos Nem autonóm ember bizonyos döntése lehet autonóm Gyenge akaraterő autonóm?

17 Az egészségügyi etika alapjai • Az egészségügyi etika alapkategóriái: nem kizárólag az egészségügyi etika kérdései, de az egészségügyi tevékenység szempontjából alapvetők. Pl.: • élet és halál – minden más kategória az egészségügyi etikában valamilyen módon ezeknek az összefüggésében értelmezendő

18 • az élet érték - és az élet tisztelete mindenki számára parancs, ebben egyetértés van -minden kultúra valamilyen minimális formában is, de mindenféleképpen kénytelen az emberi élet értékét elismerni. Arról azonban h. pontosan mit jelent az emberi élet tisztelete, még Európában is évezredes vita folyik. • egészség- betegség – gyógyítás „egész-ség”= ép állapot

19 Az orvosetika alapelvei 1.Az autonómia tiszteletének az elve 2.A „Ne árts!” elve 3.A jótékonyság elve 4.Az igazságosság elve

20 Etikai értékek az egészségügyben • Az egészségügyi ellátásban a központi érték a betegről való gondoskodás. Akit jogszabály más személy felügyeletére, gondozására, nevelésére, ápolására kötelez, a rábízott személy személyiségi javaiért, így életéért, egészségéért és testi épségéért is felelős. • Értékek továbbá:

21 • szeretetteljes gondoskodás • felelősség • számon kérhetőség • a beteg érdekének képviselete • az ember egyediségének megismételhetetlen volta és méltóságának tisztelete • egyediség, egyenlő esélyek elvének tisztelete • a beteg autonómiájának tisztelete • titoktartásra vonatkozó elvárás • partnerség

22 • Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról! • A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok, jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra, adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága, családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom

23 A jogalkotás lépései

24 Emberi jogok • Körébe azok az alapvető jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak (pl. az élethez való jog, a szabadságjogok, a tulajdonhoz való jog). • Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga, azaz senki által, az állam által sem vonható el, és az ember sem mondhat le róla.

25 Állampolgári jogok és kötelességek • Körébe azok az alapjogok és kötelességek tartoznak, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárait illetik meg, illetve terhelik (pl. a választójog, közhivatal viselésének joga, a közügyek vitelében való részvétel joga, népszavazás és népi kezdeményezés joga, a haza védelmének kötelezettsége). • Az állampolgári jogok az állampolgárokat illetik meg. Az állampolgárság az állam és a természetes személy közötti jogi kapcsolat, amelynek keretében az államot és polgárát kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik.

26 Emberi és állampolgári jogok • Jog az élethez, az emberi méltóssághoz. • Jog a szabadságra, a személyi biztonságra. • A jogképesség • A bíróság előtt mindenki egyenlő (pártatlan, független, nyilvános) • A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. • A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. • A gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága • Szabad véleménynyilvánítás • A békés gyülekezés joga és annak szabad gyakorlása • A törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni. • Egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjeszteni az illetékes állami szerv felé.

27 • A férfiak és nők egyenjogúsága polgári, politikai, gazdasági, kulturális és szociális értelemben. • Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. • Senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. • Az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. • A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog • A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog. • A szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén, a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jog. • A művelődéshez való jog.

28 Önrendelkezés joga • A személyhez fűződő jogok társadalmi szintű, tudatos gyakorlása. Az egyén személyes szabadságát e döntésekben az Alkotmány bizonyos keretek közé szoríthatja, de lényegesen nem korlátozhatja. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 8. §-a szerint: • 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

29 Az önrendelkezés esetei • a test és a szövetek feletti rendelkezés • a személyes adatok feletti rendelkezés az információs önrendelkezés • a magántulajdonnal történő rendelkezés • a lakóhely szabad megválasztása feletti rendelkezés • a munkahely szabad megválasztása feletti rendelkezés • a véleménynyilvánítás szabadsága • az utódok létrehozásának szabadsága • stb.

30 Titoktartás • A beteg személyiségének védelme érdekében szükséges az egészségügyi adatainak titkosságát garantálni. Ehhez a kötelességhez való jog a beteget mindenkivel szemben megilleti, aki az ellátás során róla információt szerezhet.

31 • A kiindulási pont az, hogy az adatok a beteg "tulajdonát" képezik, velük csak ő rendelkezhet, így megszabhatja, ki szerezhet róluk tudomást, s megkívánhatja, hogy mindenki tartsa a hozzájuk való kizárólagos jogát tiszteletben.

32 • Jogi megfogalmazás szerint: Minden olyan tény titok, melynek megőrzéséhez egy közösség vagy az egyén méltányolható érdeke fűződik. Titok: • - érdeket véd • - emberi méltóságot véd • - integritást biztosít • - bizalmat erősít • - halott iránti kegyelet

33 Adatvédelem. Személyes adatok védelme, és közérdekű adatok nyilvánossága • A törvény célja: – Személyes adataival mindenki maga rendelkezzen – A közérdekű adatokat mindenki megismerhesse • Hatálya kiterjed minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdek adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.

34 Személyes adat • bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

35 • különleges adat: • a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek- képviseleti szervezeti tagságra, • b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

36 • bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a bünteteljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

37 Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől

38 Családjog Szabályozza: évi IV. törvény • I. Alapelvei: • A házasság és a család védelme • A házastársak egyenjogúsága • A kiskorú gyermekek érdekeinek elsődlegessége • Az érdekek összhangjának biztosítása és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve (tisztesség, jóhiszeműség, együttműködés)

39 Részei • Házasság fogalma • Annak érvénytelensége • Házasság megszűnése • Házassági vagyonjog • Rokonság • Gyerektartás • Szülői felügyelet • A különélő szülő jogai és kötelezettségei • Kapcsolattartás • Szülői felügyelet szüneteltetése • Gyámság • Gondnokság • Család • Örökbefogadás • Örökbefogadás joghatásai • Az örökbefogadás megszűnése

40 Házasság • érvényesen férfi és nő kötheti, • szabad, önkéntes szövetség, • házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít, • szabályozott módon jön létre.

41 II. A házasság Fogalma: • A felek: egy nő és egy férfi • Ki előtt: állami hatóság • Hogyan: személyesen • Mi módon: személyesen megjelennek az anyakönyvezető előtt, és akaratukat kölcsönösen kifejtik (kölcsönösen kifejezett nyilatkozattal) • Joghatásai: személyi (együttélési) és vagyoni (közös ház, autó) • október 1. óta az Állami Anyakönyvezető előtt kötött házasság érvényes.

42 A házasság létrejöttéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén házasság egyáltalán nem jön létre) - anyakönyvezető közreműködése - a házasulók személyes jelenléte - a házasságkötésre irányuló kölcsönös akaratnyilatkozat A házasság érvényességéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén a házasság létrejön, de érvénytelenné nyilvánítható) - a házasulók együttes jelenléte - az anyakönyvezető hivatalos minőségben járjon el A házasság érvényességét nem érintő alaki kellékek: (megtartásukat a törvény megköveteli, de elmulasztásukat nem tekinti olyan súlyosnak, hogy a házasság érvényességét tagadná meg jogkövetkezményként.

43 A család Fogalma: egymással együttműködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelősséget vállaló személyeknek, tartós személyi és vagyoni közössége. Funkciói, feladatai: a) Érzelmi közösség - tagjait szerette és egymás iránti szolidaritás köti össze b) Utódok világra hozatala és felnevelése c) Közösségi kapcsolatra nevelés - nélkülözhetetlen szocializációs feladatot tölt be d) Gazdasági közösség:a családtagok közösen oldják meg élelmezési, ruházkodási, lakás beszerzéseiket, kulturális szükségleteiket e) Erkölcsi- kulturális nevelés:igyekszik megőrizni, közvetíteni és hagyományozni az elődök értékeit f) Szociális gondozás, ellátás Alapja: - a gyermek önmagában életképtelen - az ifjú még nem tud önállóan javakat szerezni - az idős ember gondozásra, ápolásra szorul g) A férfi és a nő nemi életének elismert helye h) Érdekképviselet, érdekérvényesítés a társadalomban - a szülők képviselik kiskorú gyermekük érdekeit - a házastársak adott esetben egymásügyében eljárnak, képviselik egymást

44 • Külföldi cserediák tölti gyakorlatát az Ön munkahelyén. Kollégái bizonytalanok, hogy hogyan viselkedjenek vele, nem szeretnének modortalanok lenni, de nincs tapasztalatuk ilyen helyzetben. Tájékoztassa kollégáit a felmerülő kulturális különbségek lehetőségeiről! • A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái, az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények, előítéletesség, másság, esélyegyenlőség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás jellemzői, a különböző kultúrák szokásai, hagyományai

45 Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei, problémái: • 1. A személyiség tisztelete: • Az ismert és alkalmazott ápolási modellek egyik legfontosabb alapelve a humanizmus, az emberi jogok és méltóság tisztelete, a személyiség integritásának a legmagasabb szintű védelme. Sokszor előfordul, hogy az egészségügyi dolgozók az ellátás minőségének legmagasabb szintjét biztosítják, de tevékenységük közben sérül a beteg személyisége.

46 • Pl. testalkatra tett megjegyzés, intimitás megsértése, rutinszerű munkavégzés. • A polgári jogban ez a következőképpen fogalmazódik meg:„Az élet, az egészség és a testi épség védelme mellett egyéb személyiségi értékek oltalmazására is szükség van. A kötelező orvosi vizsgálat, kezelés, gondozás keretében, illetve érdekében végzett intézkedések nem sérthetik a kötelezett személyiségi jogait. Pl. hírnevét, becsületét, emberi méltóságát”

47 • 2. Az autonómia tiszteletének elve: • Autonómián a személy önrendelkező képességét értjük a választásra és szabadságára vonatkozóan, továbbá, hogy ezen választás szerint cselekedjen. Az egészségügyi ellátásban respektálni kell a beteg döntését még akkor is, ha az mások számára nem érthető.

48 • Tekintettel kell lenni az egyén autonómiájára és védeni azokat, akik helyzetüknél fogva nem képesek magukról rendelkezni /gyermekek, idősek, mentálisan retardáltak, eszméletlenek, pszichiátriai betegek/. • Az egészségügyi dolgozónak meg kell engednie, hogy betege részt vegyen a saját ügyét érintő döntések meghozatalában. Ezzel a lehetőséggel azonban a beteg csak akkor tud élni, ha a megfelelő információk rendelkezésére állnak és ezáltal kompetenssé válik a saját helyzetét, betegségét illető kérdésekben, autonóm döntést hozhat és szabadon kifejtheti választása szerinti véleményét.

49 • A beteg autonómiáját sértő eljárások: • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy az nem adta hozzá a beleegyezését • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy tájékoztatása nem az intelligencia szintjének figyelembevételével történik • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy „jó szándékú hazugság” alkalmazására kerül sor

50 • Az egészségügyi ellátásban az autonómia azt jelenti, hogy a beteg személyiségét tisztelni és kívánságát teljesíteni kell. Az egészségügyi dolgozónak meg kell osztania a beteggel az ellátásával kapcsolatos információkat. Még akkor is őszintén fel kell tárnia, mit tehet a lehető legjobb ellátás érdekében, ha annak elviselése kellemetlenséget, vagy fájdalmat jelent a beteg számára.

51 • Az önrendelkezéshez való joghoz tartozik továbbá: • A kórházba került beteg kiszolgáltatottá válik saját testi és lelki működésének. A megváltozott működések okait nem ismeri, számára ismeretlen állapottal /szédülés erőtlenség, elháríthatatlan fájdalom/ kerül szembe, amelyet nem tud befolyásolni, egészségének helyreállítását egyedül a gyógyító-ápoló személyzettől remélheti.

52 • A kórházba kerüléssel ráadásul elveszíti a megszokott környezetének komfortját. A zsúfolt kényelmetlen intézményben számára elfogathatatlan higiénés körülmények között kívánják meg tőle az alkalmazkodást és együttmőködést. A beteg döntést befolyásoló képességét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló információk tartalma és igazsága/ placebo-kezelés/

53 • Sérülhet a beteg önrendelkezéshez való joga akkor is, ha-biztonsága érdekében korlátozó intézkedések /ágyrács, rögzítők használata/ bevezetésre kerül. Ebben az esetben a helyes eljárás az, hogy az orvos megbeszéli a beteggel a korlátozó eszközök szükségessé válásának okát és ha lehetséges a beleegyezését is megszerzi azok alkalmazásához. A korlátozást, illetve annak időtartalmát az orvosnak kell elrendelnie és dokumentálnia.

54 • Az egészségügyi dolgozónak pedig tisztában kell lennie a korlátozó eszközök használatának módjával, szabályaival és veszélyeivel. • Az önrendelkezési jog érvényesítése elsősorban az autonómia tiszteletben tartását jelenti. Az egészségügyi dolgozónak fel kell ajánlania beteg érdekében végzett ellátást, de nem sértődhet meg, ha elutasítják, vagy arra kérik, hogy később végezze el azt. Ilyenkor fontos tudni a beteg nem az ellátó személyét utasítja vissza, hanem nincs lelkileg kellően felkészülve egy megterhelő vizsgálatra / endoszkópos beavatkozás/ vagy csupán fáradtnak érzi magát /a mosdatáshoz/.

55 • 3. A „ nem ártani” elv: • A hippokratészi eskü legfontosabb üzenete az egészségügyi gyakorlatban a szándékos károkozás megakadályozása, a veszélyhelyzetek elkerülése, az egészségügyi munka során előforduló ártalmak megelőzése. Az egészségügyi dolgozó alapvető kötelessége a beteg testi-lelki bántalmazásának elkerülése. Minden egészségügyi etikai kódex tartalmazza azt az etikai szabályt, hogy bárki vagy bármi legyen is az oka az egészségügyi dolgozónak gondoskodnia kell a beteget fenyegető veszély elhárításáról.

56 • 4. A jótékonyság elve: Két összetevőre lehet bontani: A A pozitív hasznosság elve • Előzd meg a rosszat! • Szüntesd meg a rosszat! • Mindenekfölött tégy jót!

57 B A hasznosság elve • • Bántó körülmények eltávolítása • • Keletkezett sérelem vagy kár ellensúlyozása Az elvek egyszerre jelenítik, hogy meg kell akadályozni a beteg bántalmazását, sérelmét, és el kell távolítani a bántó körülményeket, valamint jót kell cselekedni mások számára.

58 • A hasznosság elve azt mondja: az egészségügyi dolgozónak a lehető legjobb egészségügyi ellátást kell nyújtania. Az ellátás során mérlegelnie kell a beteg szempontjából várható hasznot, előnyt és ártalmat. Azt a módszert kell választania az ellátáskor, amely a betegállapotának javítását szolgálja. • A hasznosság elve a méltányosság és az egyenlőség figyelembevételével szavatolja az ellátás egyenlő minőségét mindenki számára. Ennek az elvnek a használatánál a prioritást mindig a beteg állapota, az ellátás iránti szükséglete és nem a személye jelenti.

59 • 5. Igazságosság elve: Mindenkinek meg kell adni azt, amit megérdemel. • Formális igazságosság: megkívánja, hogy az embereket egyformán kezeljük, kivéve, ha van egy olyan fontos különbség, amely okot ad az eltérő elbírálásra.

60 Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái • Mindenekelőtt kárt ne okozz • Csak szakértelemmel folytass szakmai gyakorlatot • Ne törekedj tisztességtelen haszonra • Az emberi méltóság tiszteletben tartásával kezeld az embereket • Őrizd az orvosi és ápolói titkot

61 • Csak akkor cselekedj – kivéve a legszélsőségesebb eseteket – ha tájékoztatás alapján elnyertesd a beteg beleegyezését • A szociális méltányosság és igazságosság keretei közt gyakorold szakmádat • Személyiség tiszteletben tartása • Nem ártani elv • Igazságosság elve • Autonómia tiszteletben tartása • Önrendelkezés elfogadása • Jótékonyság elve

62 Morális problémák • Megfelelő szaktudás hiánya • Kiégés szindróma megjelenése • Morális fanatizmus • Hálapénz elfogadása • Igazság elmondásának problémája

63 Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények : • Kárt ne okozz • Jog szerint cselekedj • Ne törekedj tisztességtelen haszonra • Tartsd tiszteletben az emberi méltóságot • Önrendelkezés joga: akkor cselekedj, ha tájékoztatás alapján elnyerted a beteg beleegyezését • Egyenlő bánásmód elve • Szakértelemmel folytass szakmai gyakorlatot

64 • Betegellátási kötelezettség • Titoktartási kötelezettség, mely minden dolgozóra vonatkozik • Tájékoztatás – a kompetencia határainak megfelelően: kezelés típusa, menete, várható szövődmény, házirend • A személyiség tiszteletben tartása • Előítéletek nélküli azonos bánásmód mindenkivel • Egyenlő jogok biztosítása minden beteg számára

65 • - Ápoltság, gondozott külső (munkaruha) • - Pontosság • - Empátia, tolerancia, a beteg ember tisztelete • - Kulturált viselkedés (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) • - titoktartási kötelezettség • - intimitás jelentősége: általa csökkenthető a beteg kiszolgáltatottsága, szégyenérzete, • mérsékelhető szorongása és félelme • - a beteg kompetencia határokon belüli tájékoztatása • - a beteg érdekeinek a képviselete • - a beteg egyéni szükségleteinek és érdekeinek tiszteletben tartása • - szakmai ismeretek továbbfejlesztése • - dokumentáció pontos, szakszerő vezetése

66 Előítélet • Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben - olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. • Attitűd: Viszonyulás valamihez, véleményünk az adott dologról. Ismereteim vannak róla, és ennek megfelelően viselkedem, nyilvánítom ki érzelmeimet. Ha további információkat kapok, megváltozhat az attitűdöm. Fokozatai: szóbeli, elkerülés, hátrányos megkülönböztetés, bántalmazás, fizikai megsemmisítésre törekvés

67 Esélyegyenlőség • Minden állampolgárnak ugyanolyan jogokat és esélyeket kellene biztosítani a társadalmi érzékenységet gyakorolva. Figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét, kulturális, etnikai hovatartozását – nem érhet senkit ezekre való tekintettel hátrányos megkülönböztetés.

68 Másság • Az átlagtól valamely mértékben eltérő, a társadalom által elfogadott normáknak nem minden értelembe megfelelő.

69 Tolerancia • Latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. A műszaki életben a megadott méretektől, mennyiségtől, vagy minőségtől való megengedett legnagyobb eltérést jelenti. Orvosi szempontból a szervezet ellenálló képességét, vagy gyógyszertűrő képességét értjük alatta.

70 Humanitás • Emberség, emberiesség

71 Empátia • az embernek az a képessége, hogy egy másik ember szempontját felfogni és megérteni képes. Az empátia érzés megnyilvánulása például, ha valaki egy másik bánatát hallgatva, az adott helyzetet elképzelve saját élményként éli meg: azonosan érez vagy gondolkodik, és következésképpen hasonlóan cselekszik is.

72 Karitativitás • segítőkészség. Mindenki fontos a társadalomban, mindenkin kell segíteni, aki rászoruló. Értéknek tekintem a másik embert és a munkáját. Ha tudok segítek neki. A gyerekeket rá kell szoktatni a segítségnyújtásra.

73 Intimitás • bizalmasság, bensőségesség, meghittség • Az ember legbensőbb érzelmeinek, pszichológiai és fizikai integritásának és méltóságának a tiszteletét jelenti. Az ember legszűkebb környezetére tartozó, legbensőbb érzelmeinek, testi- lelki integritásának és méltóságának tiszteletben tartását jelenti. Betartása, biztosítása alapvető követelmény!

74 Betartásának hatásai • - kialakul a személyzet és a beteg közötti bizalom • - csökken a bizonytalanság érzés • - csökken a szégyenérzet • - csökken a kiszolgáltatottság érzése

75 Megtartásának célja • - beteg érdekeinek védelme • - az emberi méltóság megőrzése, megóvása • - megfelelő figyelem, tapintat, türelem • - kiszolgáltatottság érzésének csökkentése

76 Intimitást befolyásolja • - a személyzet kultúráltsága • - függ a betegek életkorától (serdülők, idősebbek érzékenyebbek az intimitásra) • - befolyásolja az egyéni szeméremérzet, melyet megfelelő tapintattal kell kezelni (neveltetés) • - befolyásolja a testséma (fogyaték, sérülés…)

77 Biztosításának feltétele • - nyugodt légkör (1 beteg-1 helység+ függöny) • - tapintat, empátia • - beszélgetés (oldható az intimitás, mely kezdetben elterelés, később ráirányuló kérdések) • - megfelelő műszerezettség (kéznél legyen) • - illetéktelenek ne zavarják a vizsgálatot • - titoktartás • - ne hangozzon el sértő, bántó megjegyzés

78 Multikulturalitás • A multikultúra azt jelenti, hogy egy országban több kultúra többé-kevésbé kiegyensúlyozottan él egymás mellet, a többségi kultúrával egyenrangúként fogadják el. A kölcsönös alkalmazkodás a szocializáción keresztül érhető el leghatékonyabban. A kisebbségi kultúrákhoz tartozóknak meg kell tanulniuk, hogyan éljenek a többségi társadalom kultúrájában. A teljes szocializációt befolyásolja, hogy vannak- e a kisebbségi csoporton belül olyanok, akik képesek közvetíteni az eltérő kulturális tartalmakat.

79 • A multikulturális nevelés az, ami az előítéletek kialakulását még idejében megelőzheti. • Az iskolapadban együttnevelődve más kultúrájú gyerekekkel, megismerhetjük egymást. Nem csak a tanulás révén, hanem sok más vonatkozásban.

80 • Az Európai Unióban is egyre inkább teret nyer interkulturális és az antirasszista nevelés és képzés. Az interkulturális nevelés azt vizsgálja, milyen kölcsönhatások jönnek létre más kultúrákkal, társadalmakkal, társadalmi csoportokkal. A világ minden társadalmára egyre növekvő mértékben jellemző több kultúra egyidejű jelenléte: a kulturális sokszínűség, ami a kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletét fokozottan teszi szükségessé.

81 Cigányok • - A cigányok nem szívesen járnak orvoshoz, ha betegek, inkább eltitkolják azt, vagy egymást gyógyítják „kuruzslással". • - Más elméletek szerint már a legapróbb betegséggel is orvoshoz szaladnak és bajukat teátrális módon túlértékelik. • - Ha kórházba kerülnek, igyekeznek minél hamarabb szabadulni onnan, amíg viszont bent vannak, hatalmas csődület veszi körül őket. A látogatók hangoskodnak, tiltott helyen dohányoznak, nem tartják be a kórház házirendjét. • - A cigányok rossz betegek, nem teljesítik az orvos utasításait, nem veszik be a gyógyszereket, a betegség ideje alatt isznak és dohányoznak, s emellett fölöslegesen jajveszékelnek, sopánkodnak. • - Ha a beteg hazakerül, otthon nem különítik el őt, általános, hogy még a fertőző beteg is egy térben alszik a többiekkel. • - A terhes anyák rendszertelenül járnak rendelésre, terhesség alatt isznak, dohányoznak. • - Ennek, valamint a rossz táplálkozásnak tudható be, hogy a csecsemők az átlagoshoz képest kisebb súllyal születnek. A csecsemőt hosszú időn keresztül és rendszertelenül szoptatják, s nem adják időben az életkorának megfelelő táplálékot. • - A csecsemő számára nem biztosítanak külön szobát, hanem vele egy légtérben élve, feje fölött füstölnek és hangoskodnak. • - Ha a gyermek beteg, nem viszik időben orvoshoz. • - Mások szerint viszont éppen hogy minden apró betegséggel orvoshoz szaladnak, a rendelőbe pedig a beteget szinte az egész családja elkíséri. A rendelőben gyakran türelmetlenek, nem várják ki a sorukat, más betegek elé furakodnak, súlyos panaszaikra hivatkoznak, és ilyenkor hajlamosak hirtelen elájulni is. • - A vizsgálat alatt a nők nehezen teljesítik az orvos kéréseit, például nem hajlandók levetkőzni a vizsgálathoz. • - Ellentétes verziók születnek arról, hogy például a cigányok fogazata épebb vagy ellenkezőleg, rosszabb, mint a megfelelő korcsoport atlagáé.

82 • Szomszédja 21 éves életerős fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a gépek tartják életben. Családja tanácstalan, segítséget kérnek Öntől, hogy mit tegyenek. Tájékoztassa a családot a bekövetkezett tragédia folytán felmerülő kérdésekről és a lehetőségekről! Érintse a problémakör etikai és jogi vetületeit! • A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a haldokló és a halott ellátás etikai kérdései, a szervátültetés etikai kérdései, etikai dilemmák, a pszichés támogatás lehetőségei

83 A haldokló és halott ellátás etikai kérdései • A haldokló betegnek joga van a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben testi, lelki ápolásra, gondozásra, életminőségének javítására, szenvedésének enyhítésére és emberi méltóságának haláláig való megőrzésére. A beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy a hozzátartozók és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.

84 Érvek a jótékony hazugság mellett • 1.: A halálos betegség elhallgatása a beteg számára hasznos. Ha tisztában van bajával,depresszióba eshet, öngyilkos lehet, ez pedig ellenkezik a ”Ne árts!” elvével. • 2.: Az orvos nincs abban a helyzetben, hogy megmondja a betegség prognózisát, mert ő sem tudja. Csak saját bizonytalanságát közölhetné. • 3.:A betegek nem az igazságot, hanem a megnyugtatást várják az orvosuktól, a halálos betegség gyanújának eloszlatását szeretnék, lelkük mélyén nem akarják tudni a rossz hírt.

85 A haldoklás lelki folyamatának szakaszai • Elutasítás fázisa (a diagnózis megismerése után), • Düh fázisa (a tagadást feladja, agresszió, dühös a világra), • Alkudozás fázisa (alkudozik orvossal, Istennel, akitől megoldást remél, betart minden szabályt, egészségesen él), • Depresszió fázisa (belátja, hogy nincs mit tenni, befelé fordul), • Elfogadás fázisa (mély gondolatok, kívánságok).

86 • Családtagokkal való konfliktusok – pszichés problémák, veszteségélmény, tájékoztatás problémái, az orvosok feladata a beteg súlyos, menthetetlen állapotát közölni a családdal, nagyon fontos a tapintat, együttérzés kimutatása, nem szabad erőszakkal rávenni a családot, hogy egyezzen bele a szervadományozásba, ha ők ellenzik

87 • Hazánkban jelenleg arról kell nyilatkozni, hogy nem engedélyezzük, egyébként automatikusan felhasználhatóak lennének a szerveink, de az egészségügy ezt nem erőszakolja a családnál • Kezelés visszautasításának az elfogadása végstádium esetén, ha egyértelmű, hogy a betegnek csak a szenvedését hosszabbítjuk meg a kezeléssel • A halott tiszteletben tartása, utolsó végtisztesség megadása, a helyzetnek megfelelő viselkedés várható el ebben a helyzetben

88 A szerv- és szövetátültetés etikai kérdései • Vérátömlesztést már 1667-ben végeztek emberen, de a szövődmények miatt egészen a vércsoportok megismeréséig nem ’terjedt’ el, • Bőrátültetés 20-as években, cornea a 40-es években; vese, máj, szív a 60-as években. • 1 millió lakosra számított szervátültetési igény évi: vese (leggyakoribb), szív, máj

89 Ahhoz hogy sikeres transzplantációs program legyen egy országban: • - lakosságnak el kell fogadnia az agyhalál kritériumát • - előbbit az orvosok megbízhatóan állapítsák meg • - várólistán lévő beteg bízzon a jól és igazságosan működő szervelosztásban

90 Emberi szerv-szövet pótolható az alábbiak szerint • - Műszerv JÓ, MERT: etikailag megnyugtató, PROBLÉMA, MERT: technikailag nem megoldott (vese, szív pótlása bíztató eredményekkel) kezdetben nem lenne általánosan hozzáférhető • - Xenotranszplantáció (állati) Genetikailag manipulált sertés lehetne alkalmas PROBLÉMA: ma még csak elméleti Állatvédelem => erre ellenérv: ha megesszük az állatot, miért ne lehetne jogunk van-e akár kiirtani egy állatfajt (pl. csimpánzok) • - Élőből vagy halottból

91 Élőből való szervkivétel etikai kérdése • Veseátültetéskor jön ez szóba, fejletlen országokban (India) és Japánban még ma is ez dívik. Régebben közeli rokonokból vették, mikor még semmi egyéb lehetőség nem volt. A Magyarországi vesék 88%-a cadaverből (agyhalott) származik. Első sikeres cadaver vesetpx ben.Ma már nagyobb a ’szabadság’ az immunszuppresszió miatt.

92 Élődonorból való szerveltávolítás: • - Orvos a donor alkalmasságát megállapítja- Recipiensnek indokolt a műtét- Donort tájékoztassa részletesen olyan orvos, aki nem vesz részt az átültetésben- Donor cselekvőképes (nem gyerek, stb.), és írásos beleegyezése szükséges (önként, kényszertől mentesen, anyagi ellenszolgáltatás nélkül)- Recipiens tájékoztatása arról mivel jár a donor egészsége szempontjából

93 • Magyarországi 1997-es törvény szerint élő szervdonáció csak rokonok közt lehet, viszont megengedi, hogy kivételes esetben egymással genetikai rokonságban nem állók közt is lehessen,ha a donor és recipiens közt szoros érzelmi kapcsolat van (házasok), és az adományozás ellenérték nélkül, kényszertől, megtévesztéstől mentes. A nem genetikai rokoni donációt kórházi etikai bizottság vizsgálja.

94 A halál fogalma • Görögök: szívmegállás; zsidók, keresztények: légzésleállás • 1767-vízbe fúlt embert rázással, ütögetéssel sikerült mesterségesen lélegeztetni=> nem lélegző ember nem biztos, hogy halott • francia patológus megfigyelése: lefejezés után még egy órával ver a szív=> szívleállás se jó jelző • 1850-ig úgy vélték az első biztos jel a rothadás, halottat óráig ne temessék el, hátha.. • 1967-első szív transzplantáció (Harvard): holttestből veszik ki=> nem is volt halott? • =>=> AGYHALÁL koncepció

95 Irreverzibilis folyamat: öntudat elvesztése=> légzés-szívmegállás • Az EGÉSZ agy működésének megszűnése, vagyis agytörzs is => megszűnik a szervezet összehangolása • Először két francia patológus írja le 1959-ben, de a harvardi szívműtét után válik elterjedtté agyhalál címén. • Az agyhalál néhány hétig fenntartható gépekkel, majd bekövetkezik a biológiai halál • Megállapítása Magyarországon: háromtagú orvosi bizottság (egyik se tagja a donorszerv eltávolítást vagy beültetést végző csoportnak; nem is a recipiens kezelője), egymástól függetlenül állapítsák meg

96 Holttestből való szervkivétel etikai kérdései • Az agyhalál beállta előtt legfontosabb a haldokló megmentése, agyhalál után fő cél az átültethető szervek túlélésének biztosítása válik (donorgondozás). Érv: ha boncolás (és ez durvább is) végezhető hogy kiderüljön pl egy bűncselekmény, miért ne lehetne mások életét is megmenteni szervkivétellel. • A holttesttel az elhunyt korábbi kívánságai alapján kell bánni, vagy hozzátartozó beleegyezését kell kérni mindenféle beavatkozáshoz.

97 POZITÍV BELEEGYEZÉS ELVE • Azt tekinti természetesnek, ha valaki elutasította a halála utáni szerveltávolítást, tehát ez csak akkor tehető meg, ha nyilatkozott róla életében, vagyis ez a donorkártya rendszer. A felajánlás vissza is vonható. Ki kell töltenie, hogy mely szervei adományozásához járul hozzá, a kártyát alákell írnia, és mindig magánál tartani • USA, UK, Kanada, Német, Holland, Új-Zéland, Ausztrál, Japán, Ír, Latin-Amerika, arab országok többsége.

98 FELTÉTELEZETT BELEEGYEZÉS ELVE • Azt tekinti természetesnek, hogy az emberek hozzájárulnak haláluk utáni szerveltávolításba, emiatt tiltakoznia kell annak, aki ezt nem szeretné. Kiskorú halála után szervet csak szülő vagy törvényes képviselő engedélyével lehet eltávolítani. • Mellette érvek: cél az emberi élet megmentése; költség-és időspóroló • Gyenge formája: ha a betegnél nem találnak tiltakozó nyilatkozatot, megkérdezik a hozzátartozót nem volt-e kifogása az elhunytnak a halála utáni szerveltávolítás ellen. Finn, Görög, Olasz, Norvég, Spanyol • Erős formája: ha a betegnél nincs tiltakozó nyilatkozat kiveszik a szerveit kérdezés nélkül Ausztria, Dán, Francia, Izrael, Svájc, Belgium

99 Problémái: • Holttest, mint köztulajdon • Nem kímélhetők meg a hozzátartozók hiszen lehet hogy a halálhír közlése után megnéznék szerettük holttestét, de nem tehetik meg, mert épp operálják belőle a szerveket. • Diszkriminatív, mert nem mindenki értesül róla. Ez akkor lenne megoldott, ha hosszú időn keresztül nagyon intenzív felvilágosítás lenne transzplantációs nap megrendezésével, vagy információs füzetek készítésével Magyarországon: 1998-tól a gyenge forma érvényesül bizonyos módosításokkal • Korábban az erős forma volt gyakorlatban, az állampolgár illetékes orvosánál bejegyeztette a tiltakozó szándékát orvosi dokumentumba, egészségügyi lapra. A lapok elveszhettek, központi nyilvántartás nem volt

100 KÖTELEZŐ VÁLASZTÁS ELVE • Minden állampolgárnak tegyék fel a kérdést (orvosi vizsgálat alkalmával, TB kártya kiváltásnál, jogsi szerzéskor, adóbevallás, stb.) beleegyezne-e a halála utáni szervkivételbe (’Igen’, ’Nem’,’Nem tudom’). Csak akkor kérdezik meg a hozzátartozót, ha a ’nem tudom’-ot jelölte. Ez a rendszer drága, kisebb számú beleegyezés lenne nyerhető (lásd: saját szerv donációba kevesebben mennének bele, mint máséba)

101 Transzplantációs koordinátori hálózat • Olyan nővér vagy ápoló, aki korábban transzplantációs intézetben, dialysis centrumban vagy intenzív osztályon dolgozott.A cadaver-szervek általában balesetek áldozataiból vagy egészséges fiatal koponyasérültekből származnak. • Donorgondozás: a donor szerv felhasználhatóságához intenzíven való gondozás szükséges Traumatológiai és intenzív osztályok dolgozói értesítik a koordinátorokat Legkevésbé szigorúak a vesedonorral kapcsolatos kritériumok, tehát először mindenki vesedonor.

102 Ki rendelkezhet? • Életében nem tett tiltó nyilatkozatot (holmiját is át kell nézni) • Agyhalál jelei • A páciensek döntő többsége agyvérzés miatt kerül ebbe az állapotba

103 • Agyhalál – végleges és visszafordíthatatlan, nehéz egy hozzátartozóval megértetni • A halál időpontja egyenlő az agyhalál megállapításának időpontjával • Elpocsékolt szervek – a halál még mindig tabutéma, elhunyt álláspontját gyakran nem lehet tudni, az átültetések majd 30%-a hiúsul meg a rokonok tiltakozása miatt

104 • A statisztikák 2010 óta javuló tendenciát mutatnak • Szív vagy tüdő listájára csak a legsúlyosabb betegeket teszik rá, így annyira kevesen vannak, hogy sokszor ugyan van szerv, de nincs befogadó, így az egyszerűen kárba vész • Sokszor nem a hozzátartozók, hanem az orvosok akadályozzák meg az átültetéseket

105 • Magyarország 118 kórháza rendelkezik intenzív osztállyal – tavaly mindössze 58 ilyen intézményből érkezett donorjelentés • Több kórházból az elmúl évtizedben egyetlen értesítést sem küldtek… • Az agyhalott kezelése pluszmunkával és pluszadminisztrációval jár • Az egyetemen nem tanítják meg az orvosokat megfelelően kommunikálni

106 • Idehaza az orvosokat semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy a potenciális donorokat jelentsék • 2010 óta kísérleti jelleggel a Szervkoordinációs Iroda szerződést köt több kórház intenzív osztályával, s ezek külön díjazás fejében jelentik, ha agyhalott betegük van • Magyarország tavaly év végén csatlakozott a nemzetközi Eurotransplant rendszerhez

107 • 2011-ben 234 donorjelentést kapott és 131 agyhalott páciens szerveit távolították el átültetés céljából • A donorok átlagéletkora 46 év volt. A lefiatalabb 2 hónapos, a legidősebb egy 81 éves májdonor nő. • A legtöbb donor Spanyolországban van • Egy agyhalott szervei akár hat ember életét is megmenthetik

108 Család támogatása: - hozzátartozó elvesztése változatos érzelmeket vált ki az emberekből - haláleset közlése: emberi, érzelmi oldalát nem lehet jogilag szabályozni - súlyos beteg hozzátartozóját fel lehet készíteni a halálesetre - körültekintő eljárás: tapasztalat, empátia - a gyászreakció nem azonnal jelentkezik - első napokat, heteket adminisztratív teendők töltik ki - legyünk nyugodtak, segítőkészek - gyászoló család közelében nem illik jókedvűnek lenni, nevetgélni

109 • Az Ön munkahelyére érvényes társadalombiztosítással nem rendelkező páciens/kliens hozzátartozója érkezik. Beszélgessen el a hozzátartozóval a kialakult helyzet törvényi hátteréről! • A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés, egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek, a betegjog érvényesítése, egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok

110 A társadalombiztosítás rendszere. Járulékfizetés • A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosult státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot.

111 • A biztosítottak (pl. munkavállalók, társas vállalkozók, szövetkezeti tagok) bejelentését az egészségbiztosítás nyilvántartásába munkáltatójuk teljesíti, ugyancsak a munkáltató köteles utánuk a járulék bevallására és megfizetésére. Biztosítottnak minősülnek az ún. önfoglalkoztatók is, (egyéni vállalkozók, biztosított mezőgazdasági őstermelők) bejelentésüket és a járulék bevallását/megfizetését saját maguk kötelesek teljesíteni.

112 • A jogosultak (pl.: a nyugdíjasok, a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévők, különböző szociális ellátásban részesülők, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok): bejelentését az ellátást folyósító szerv, intézmény, a közoktatási-, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője stb. teljesíti, de utánuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állam fizeti meg.

113 • Az egészségügy nem ingyenes, de a Magyar Köztársaság területén élő kockázatközösség tagjai térítésmentesen illetve ártámogatással vehetik igénybe az ellátásokat. A társadalombiztosítás – a befizetett járulékokból és a központi költségvetésnek fizetett adóból – finanszírozza az egészségügyi ellátásokat. Az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik, azaz az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások mértéke nem függ a biztosított által befizetett összeg nagyságától, azokat a biztosított, egészségi állapota által indokolt mértékben veheti igénybe.

114 • Az egészségügyi szolgáltatások azonos módon illetik meg a szolgáltatásra jogosult személyeket is. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehető igénybe.

115 A társadalombiztosítás járulékai • A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal hozzá kell járulnia. • Funkciója a közös társadalmi kockázatviselés és az általános ellátási (nyugellátás, egészségügyi szolgáltatás stb.) rendszer működtetésének elősegítése

116 • Típusai: • - a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, • - a foglalkoztató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (tb járulékot), • - a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, • - biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősülő belföldi személy egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. • magán nyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.

117 Egészségbiztosítási járulék A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke • január 1-jétől 7 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, • január 1-jétől 6 százalék, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék.

118 Egészségügyi Törvény • 1997 év CLIV törvény szabályozza az egészségügyet · meghatározza az egészséget befolyásoló feltétel és eszközrendszert · az egészségügyi ellátás alapelveit, · a betegek jogait és kötelezettségeit · előírja az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat · meghatározza az egészségügyi ellátások rendszerét, működési elveit · a szakmai követelményeket (képzést, továbbképzést) · a szolgáltatások minőségének biztosítását

119 • Ismernie, alkalmaznia, teljesítenie kell az egészségügyi szolgáltatást nyújtó és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személynek is.

120 Betegjogok és kötelezettségek • Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). • Alkotmányunk az egészséghez való jogot, mint alkotmányos jogot deklarálja, míg az egészségügyi ellátáshoz való jogszabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.

121 • A hatályos Egészségügyről szóló Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el, és ennek megfelelően eurokonform. Az Egészségügyről szóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén – általános megfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmai követelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükrözı és bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett követelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegek és az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

122 • Nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás során, ha az igénybevevő személy bármilyen, őt érintő kérdésben bizonytalan, valamit nem ért, feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát. • Az Egészségügyi Törvényben rögzített betegjogok az ember autonómiájának elismerését, a gyógykezelés alatti jogok érvényesítését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá tételét is szolgálják.

123 Betegjogok • A betegjogok minden embert megilletnek. Minden betegcsoportra egyaránt vonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegek az átlagosnál is sokkal védtelenebbek. Ugyancsak speciális szabályozás alá esnek a fertőző betegségben szenvedők is, hiszen betegségük fertőző szakaszában akár járvány kialakulását okozhatják. • Ennek ismeretében közegészségügyi okokból átmeneti jelleggel - de csak a szükséges ideig és mértékben – a fertőző beteg szabadságában korlátozható, sőt vannak esetek, amikor ezt korlátozni is kell. Garanciális jogszabályok védik a beteget az esetleges jogsérelmektől.

124 1997. évi CLIV. törvény 9 betegjogot nevesít: • 1. Egészségügyi ellátáshoz való jog • 2. Emberi méltósághoz való jog • 3. Kapcsolattartás joga • 4. Intézmény elhagyásának joga • 5. Tájékoztatáshoz való jog • 6. Önrendelkezéshez való jog • 7. Ellátás visszautasításának joga • 8. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga • 9. Orvosi titoktartáshoz való jog

125 II. Az emberi méltósághoz való jog • emberi méltóság tiszteletben tartása • szükséges beavatkozások elvégzése, • intimitás! • a betegjogok csak a törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozhatók • korlátozó módszerek rögzítése az egészségügyi dokumentációban • várakoztatás megalapozott okból lehetséges

126 X. A beteg jogainak érvényesítése Az Intézmény köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. • A beteg panaszainak kivizsgálása: – A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi Intézménynél, illetve fenntartójánál panaszt tenni. – A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az Intézmény belső szabályzatban rögzíti. – A betegjogi képviselő (a betegjogi képviselőhöz való fordulás joga minden beteget megillet)

127 XI. A betegek kötelezettségei 1. A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. 2. A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni.

128 A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FESZÜLTSÉGPONTOK • Lényeges probléma, hogy a törvényi szabályozás adott esetben nem megfelelően érvényesül, sérülnek a betegjogok és ez előtérbe helyezi a specifikus betegérdekek (pl. a lehető legrövidebb időn belüli helyes diagnózishoz jutás) érvényesülésének kérdéseit is. • A problémák kiküszöbölése céljából fontos lenne megerősíteni a betegjogi képviseletet és fejleszteni kellene a betegjogi képviselők rendszerét, valamint fokozni a betegjogi képviselői rendszer civil kontrollját, és erősíteni az egészségügyi szolgáltatóktól való függetlenségüket.

129 Egészségügyi intézményrendszeren kívül rendelkezésre álló jogvédő fórumok 1. Bírósági eljárás 2. Társadalmi szervezetek, Alapítványok, pl.: • Társaság a Szabadságjogokért • Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért • Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum • • Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány 3. Média: Hatékony társadalmi kontrollt gyakorol, felvilágosít, nevel és tájékoztat.

130 Betegjogi képviselők • államilag kinevezett személy, aki ellátja a beteg törvényben meghatározott védelmét • segíti a beteget a jogaik megismerésében és érvényesítésében • rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó jogszabályokról, azok változásairól

131 • 50 éves férfi betegről egy rutin vizsgálat keretében váratlanul kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A család – ismerősként – Öntől kér tanácsot a helyzet elfogadásához, feldolgozásához. Tájékoztassa a családot a betegség egyénre gyakorolt pszichológiai hatásáról! • A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiség, a személyiség összetevői, a betegség megélése, betegségmagatartás, a betegség hatása a személyiségre, megküzdési stratégiák

132 Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják. Személyiség összetevők, a legfontosabb személyiség tulajdonságok (személyiségjegyek): Érdeklődés: olyan személyiségjegy, tulajdonság, amely az ember megismerési funkcióinak érzelmekkel színezett irányulását határozza meg. Nagyon fiatal korban alakul ki. Van tartalma, mélysége amit lehet vizsgálni. Képességek: öröklött és/vagy szerzett képesség, tulajdonság. Fejlesztésének alapvető feltétele a motiváció. Motiváció: konkrét formában mutatkozik meg a cselekvés végrehajtásában; cselekvéseinket, tevékenységeinket meghatározza. Adottságok (hajlamok): képességeinknek örökletes v. veleszületett alakja.

133 MASLOW A szükségleteink hierarchikusak  - önmegvalósítás  - önkifejezés / karrier /  - szociális  - biztonság / fizikai és pszichés /  - biológiai / létfenntartási szüks. / Összetevői :  - érdeklődés: megismerésre vonatkozó beállítódás  - értékorientáció : érték megvalósító törekvés  - életcél : önmegvalósító törekvés

134 Betegség Fogalma: ha a szervezet és a környezet közötti egyensúly megbomlik, akkor az egyén részéről érezhető és kívülről is megállapítható elváltozások jönnek létre. Definíció: betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

135 • Betegségmagatartás: bármely viselkedés, amelyet, az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést • A rövid ideig tartó, enyhébb betegség csak szerény változást szokott előidézni az egyén és családja életében. • A súlyos betegség viszont jelentősen megváltoztatja a beteg magatartását, érzelmi életét: szorongást, lelki összeomlást, a betegség tagadását, dühöt, visszavonulást válthat ki.

136 Stádiumok: Szorongás: keveredik az aggodalom, a nyugtalanság, a bizonytalanság, valamilyen jövőbeli eseménytől. Pl. tünetek, panaszok kezdetekor a beteg attól fél, hogy ezek súlyos, halálos betegség jelei lehetnek. Összeomlás: a shock reakció markáns érzelmi állapot, amely általában akkor jelentkezik, amikor súlyos betegség tényét közlik a beteggel. Tagadás: a nehézségek tudomásul vételének elutasítása, rövidtávon azonban a betegség leküzdésének is eredményes módja lehet. Düh: irányulhat a környezet, a betegség, vagy az eü személyzet ellen. Ugyanakkor lehet, hogy a családtagjai is dühöz éreznek a beteggel szemben. Általában irracionális is lehet. Befolyásolja az egyén társadalmi kapcsolatait és lelkivilágát is. Visszahúzódás: a többiekkel való együttműködés elutasítása. Lehet valódi depresszió tünete vagy a betegségnek, a diagnózis ismeretének következménye, Lehetséges, hogy családtagok is elzárkóznak a betegtől.

137 Betegség hatása az egyénre: • megzavarja az ember életét • az elváltozások csökkentik a teljesítőképességet • megzavarja az életritmust • heveny betegségnél az elváltozások átmeneti jellegűek • hosszantartó betegségek a pszichés működést is megváltoztatják, ez egyénenként különböző lehet: • meghatározó a betegség jellege • megváltozott szokások • a beteg és a betegsége közötti viszony • bizonyos tulajdonságok háttérbe szorulnak mások előtérbe, kerülnek • hatással van a környezetre is, alkalmazkodni kell a környezetnek is • család hozzáállása meghatározó, fontos a meghitt, harmonikus környezet • a beteg figyelmét tereljük az őt körülvevő világ felé, de csak annyira terheljük, amennyire az állapota megengedi

138 Krónikus betegség  Fontos elemei az irreverzibilitás és a következményes hiányok, fogyatékosság ◦ Hosszú idejű, életre szóló kórképek, lemondással, korlátozottsággal járnak (pl cukorbetegek diétája) ◦ Súlyos, halálos kimenetelű betegségben sínylődnek (daganatos betegség) Egyéb felosztás: funkcionális vagy organikus betegség Otthon vagy gyógyintézetben láthatók el.

139  A betegség krónikussá válása az alapbetegségen kívül pszichés és szociális tényezőktől is függ.  A betegség szervül, személyiségének részévé válik  A betegség hosszú időtartama önmagában is hat. A gondolkodás, az érdeklődés beszűkülhet. Minden gondolatuk a betegségükkel kapcsolatos, csk önmagukkal törődnek, a világ eseményei, történései eltörpülnek vagy csak állapotukkal összefüggésben érdekesek

140  Környezetük minden megnyilvánulását bajukkal, kilátásaikkal hozzák összefüggésbe, a legegyszerűbb gesztust is felnagyítják.  A reménytelenséget, kilátástalanságot depresszió követheti, remény és reménytelenség között hullámzik hangulatuk  Sértődékenyek, irigyek, sőt gyűlölködőek is lehetnek  Közönyösek, érzéketlenek, kihűltek;lehetnek hangtalanul visszavonultak, máskor harcosak, „feljelentők”  Lehetnek hősiesek, továbbfejlődhetnek alkothatnak is

141  A krónikus betegek ellátása sokrétű kérdés, főként a betegségtől, a segítségnyújtás és a gyógyítás lehetőségeitől függ, valamint: a beteg feldolgozásától, alkalmazkodásától  Szociálisan elkülönülve egyre jobban lehorgonyzódnak a „beteg- szerepben”  Segítség: a beteg pszichés aktivitásának, valamint foglalkoztatásának fenntartása igen értékes ápoláslélektani és terápiás feladat  A krónikus betegek szövetségekkel, önsegélyező csoportokkal, klubmozgalommal szerte a világon tevékenykednek állapotuk javításán, a rehabilitáció és társadalmi beilleszkedés elősegítésén.  Csoportterápia hatása: közös sors megismerése, önismeret fejlődése, az emberi kapcsolatok fenntartása

142 Megküzdés-elméletek: Oki kontroll: problémafókuszú megküzdést indukál – a probléma kiváltó okára koncentrál; Következmények feletti – áttolt kontroll: gyógyíthatatlan betegség esetén jobb emocionális állapotot eredményez, életminőséget javít – olyan tevékenységekben éli ki magát, amelyekre a betegség nincs kihatással Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják, vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. Emocionális kontroll – pozitív viszonyulás – hit – aktivitás Kapcsolatok kontrollja: kommunikáció, panaszkodás elkerülése Van, aki próbál pozitívan viszonyulni a betegségéhet, racionálisan látja a dolgokat, szakértőket keres fel és kiáll saját igazáért, kis lépésekben halad előre, nem tervez hosszú távra Van, aki tagadja a betegségét, figyelmen kívül hagyja a történéseket, eltereli saját figyelmét, fantáziába menekül, úgy tesz, mintha nem lenne jelentősége a történéseknek, visszahúzódás, alkohol és kábítószer fogyasztás, vallásba menekülés, öngyilkossági kísérlet

143 A betegmagatartás 4 típusa: 1. Betegségtagadók A betegségüket nem hajlandók tudomásul venni, környezetük előtt sem ismerik el a valós tüneteket. Nem adják meg magukat a betegségnek, nem hagyják el magukat. Általában ők azok az emberek, akiknek a munkájuk jelenti az életük értelmét, a betegség beismerése számukra egyenlő a gyengeséggel. 2. Betegségtől félők Állandó önmegfigyelők, akik testi állapotuk iránt fokozott érdeklődést mutatnak. Krónikus aggodalmuk szervi és pszichés zavarokhoz vezethet. 3. Betegség keresők Lehet szándékos, de szándéktalan (tudat alatti) is. Ezek az emberek akaratuk, törekvésük ellenére beleragadnak tüneteikbe, panaszaik rögzülnek, nem éreznek javulást. Felelősség nélkül élnek, és olyan előnyöket kapnak, amelyet csak betegen érhetnek el. 4. Betegséggel nem törődők Úgy viselkednek, mintha az egészség, vagy a betegség számukra közömbös lenne, általában csak mások unszolására mennek el az orvoshoz. Beleegyeznek, de nem tartják be az orvos utasításait. Veszélye éppen olyan nagy, mint a betegségtagadóké, mert megakadályozza az időben való beavatkozást, nehezíti a gyógyító munkát.

144 • Széleskörű szociológiai felmérés keretében felkérik Önt a kutatásban való közreműködésre. A kutatás célja a szociálisan hátrányos helyzetű családok társadalmi helyzetének a feltérképezése. Számoljon be a kutatásról munkatársainak! • A beszámoló során az alábbiakra térjen ki: a kutatás célja, hipotézise, alkalmazott kutatási módszerek, eredmények, statisztikai adatok értelmezése, szociális intézményrendszerek

145 • Társadalmi egyenlőtlenség: ez alatt azt értjük, hogy az egyének és családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomba nagy különbségeket mutat. • Hátrányos helyzet: relatív lemaradást jelent, és nemcsak jövedelembeli, hanem egyéb hátrányokat is (pl. elmagányosodás)

146 • A többszörösen hátrányos helyzet: az olyan családokra és személyekre utal, akiknél egynél több hátrány (pl. alacsony jövedelem és rossz egészségi állapot) jelentkezik.

147 Szegénység • Kit tartunk szegénynek? Ha az ember fázik, éhes, rongyos, hajléktalan vagy emberhez méltatlan körülmények között lakik • Depriváció: valamitől való megfosztottság, a deprivált személy nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többségnek a rendelkezésére áll. • Hátrányos helyzet: relatív lemaradást jelent, és nemcsak jövedelembeli, hanem egyéb hátrányokat is (pl. elmagányosodás)

148 Társadalomkutatók szerint: • Abszolút szegénység: minimális szintű önfenntartás is nehézségekbe ütközik, alapvetőnek tekintett szükségletek alacsony szinten elégíthetők ki (élelem, ruházat, lakás, egészség) • ha az egyén vagy a család a létminimum (93000) alatt él. A létminimumot az egy főre jutó jövedelemben határozzák meg.

149 • Relatív szegénység: a szegénység nem csak nélkülözéssel, hanem egyenlőtlenséggel is összefügg • az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. • Objektív-szubjektív szegénység (irigység) • Mennyire örök a szegénység? Mennyire állandó? • Mo-n rendszerváltás előtt hivatalosan nem létezett szegénység • Érintettek? Segély? Munka?

150 Az egyenlőtlenség és a szegénység feltételezett okai: • gazdasági- társadalmi rendszer jellege, működése • műveltség és az iskolai végzettség felé fennálló hátrányok • rossz testi és lelki állapot • csonka, egyszülős családok • életciklus jelenség

151 A társadalmi egyenlőtlenséget és szegénységet generáló tényezők: • Nem megfelelő szociálpolitikai döntések • Rossz gazdasági helyzet • Nem megfelelő egészségügyi ellátás • Egészségnevelés jelentőségének elhanyagolása • Adórendszer • Diszkrimináció (megkülönböztetés) • A nevelés-oktatás jelentőségének elhanyagolása • A családvédelem elhanyagolása • Eltérő szociokultúrális helyzet

152 • A szociológia módszertana • - a szociológia vizsgálat lépései • Célja: valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése, alapvető jellemzőinek feltárása. • 1. A probléma megfogalmazása (alkoholizmus, dohányzás, szegénység, betegség)

153 • 2. Elméleti hipotézisek Például. Az alkoholizmus ott a gyakori, ahol a kultúra normái, értékei elnézőek a nagy mennyiségű szeszesital fogyasztással, a lerészegedéssel szemben, esetleg hallgatólagosan ajánlják is az ilyen viselkedést bizonyos helyzetekben. • 3. Operacionalizálás: az elméleti hipotézisek mérhető formába hozása

154 4. Adatgyűjtési módszerek - publikált statisztikai adatok másodelemzése - egyéni adatok másodelemzése - dokumentumok elemzése - megfigyelés - esettanulmány - mély interjú - kérdőíves adatfelvétel (Survey módszer) 5. Elemzés: elemzzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket vonunk le arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki, és hogy a kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak, be vagy cáfolódtak meg. 6. Az eredmény közzététele Elemzési módszerek: táblázatok, egyszerű statisztikai mutatók

155 Szociális intézményrendszerek • A szociális szolgáltatások megszervezése a hatályos évi III. törvény „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” alapján, Magyarországon a település-önkormányzatok valamint a megyei önkormányzatok feladata. • Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítani a településen, a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. • A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat illetve a megyei önkormányzata a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorultak ellátásának megszervezése érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. • A szociális ellátásoknak két alapvető elosztása van. • Az egyik az alapszolgáltatások, amelyet minden településen biztosítani kell. • A másik a szakosított ellátási formák, amelyeket a 2000 főnél nagyobb lakos számú helyiségekben kell kötelezően fenntartani.

156 Alapszolgáltatások • Falu, tanyagondnoki szolgáltatás, melynek lényege, hogy az apró falvakban külterületeken élők számára a település intézményhiányából származó hátrányok enyhítése. • Az étkeztetés, melynek keretében legalább napi 1x- i meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy eltartottuk számára ezt nem képesek biztosítani. • Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de amúgy képesek önmaguk ellátására. • Ugyancsak ezen szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.

157 • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartására mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. • Családsegítés, mely által nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával hozzájárul az egyének, családok valamint a különböző közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, szociális környezetükhöz, való alkalmazkodáshoz.

158 • Közösségi ellátások, célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. • Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével. • Az utcai szociális munka tevékenysége az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, az ehhez szükséges intézkedések megtétele.

159 • Nappali ellátás, mely hajléktalan személyek, és elsősorban a saját otthonukban élőkkel foglalkozik. • - 18 életévüket betöltött beteg, idős, pszichiátriai kezelt vagy szenvedélybetegek igényelhetik az ellátást. • - 3. életévüket betöltött fogyatékos, autista személyek.

160 Szakosított ellátási formák Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: • idősek otthona • pszichiátriai betegek otthona • szenvedélybetegek otthona • fogyatékos személyek otthona • hajléktalanok otthona

161 Rehabilitációs intézmények: • pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye • fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye • hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye

162 Átmeneti elhelyezés: (legfeljebb 1 évig) • időskorúak gondozó háza • fogyatékos személyek gondozóháza • pszichiátriai betegek átmeneti otthona • szenvedélybetegek átmeneti otthona • hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye • hajléktalan személyek étmeneti szállása

163 Lakóotthonok: • fogyatékos személyek lakóotthona • pszichiátriai betegek lakóotthona • szenvedélybetegek lakóotthona

164 • Munkahelyén a tanulók gyakorlati képzésével bízzák meg. A csoport heterogén összetételű. Tervezze meg a tanítási-tanulási módszerek alkalmazási lehetőségeit! • A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: tanítási-tanulási módszerek, a tanulási folyamat szervezése, tanulási technikák, tanulásmódszertan, tanulási problémák, zavarok, akadályok

165 Oktatás: tanulás, tanítás elmélete és gyakorlata A didaktika a pedagógia nagy tudomány terülte, a tanár és a tanulós kölcsönhatását jelenti, ezért kétpólusú. Tanár: ismereteket ad át, ez a tanítást. A tanítást megelőzi a felkészülés: meg kell tervezni az előadást (kiknek tartjuk, nem, korosztály, képességeik, tananyaga, időkeret)

166 A pedagógia módszerei • Módszer: a görög methodosz szóból származik –utat, eljárást jelent • Hogyan tanítsunk? Oktatási stratégiák, oktatási folyamatok, eljárások, szervezeti formák, szervezeti módok, eszközök kötődnek e kérdéshez.

167 Előadás • – monológikus közlés – logikus, részletes, hosszabb témakifejtés – tananyag nem hozzáférhető máshonnan, tanulóknak célszerű átadni, érdeklődés felkeltésre van szükség, tananyagrész bevezetésére célszerű – Bevezetés, kifejtés, következtetés

168 Magyarázat • – monológikus közlés összefüggések, szabályok, tételek rövidebb megértetésére – Fajtái: Értelmező (Mi, Mit?), Leíró (Hogyan?), Okfeltáró (Miért?) – Eredményességéhez kell: • Célok megfogalmazása • Példák kiválasztása és alkalmazása • Magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása • Audiovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása • Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása • A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele • Pontos megfogalmazás • A kérdések feltétele – figyelem fenntartására, ellenőrzéshez, tovább menet igényéhez

169 • Elbeszélés – elsősorban kisgyerekeknél, de nagyoknál is jó, főleg ha közben sok a szemléltetés • Kiselőadás – a feladat jól körülhatárolt legyen, jó, ha kutatás is kell hozzá • Megbeszélés – dialogikus közlés, ahol tanári kérdésekre tanulók válaszolnak – előismeret kell

170 • Vita – dialogikus módszer a gondolkodás és a kommunikáció fejlesztésére is • Szemléltetés – illusztrálás elsősorban szóbeli közlésekhez • Projektmódszer – gyakorlati természetű feladat közös elvégzése: témaválasztás, tervezés, kivitelezés, zárás, értékelés

171 • Kooperatív oktatás – kiscsoportos tevékenység – felelősek egymás munkájáért • Szimuláció, szerepjáték és játék – tapasztalati tanulás révén bővülnek az ismeretek • Házi feladat – szükségességét vitatják (otthoni körülmények) – több házi feladat: jobb eredmények

172 A pedagógia módszerei Módszerek kiválasztása • Oktatás törvényszerűségei, alapelvei • Oktatás célja és feladatai • Az adott tudomány sajátosságai • A tanulók tanulási feltételei (életkor, téma, felkészültség) • Külső feltételek sajátosságai • Tanárok lehetőségei

173 Tanulási folyamat szervezése • Figyelembe kell venni: • Motiváció: a tanuló aktív részese legyen a folyamatnak, a motiválás legyen állandó (nem elég megteremteni, fenn is kell tartani) • Megerősítés (visszajelzés): mindig kell, hogy legyen visszajelzés, azonnali kell, hogy legyen (érdemjegy, teszt, szóbeli, pl. dicséret) • Differenciálás: ha egy csoporton belül sok különböző gyerek van • Általános, átlag: fiúk, lányok összetétele, életkor: figyelembe kell venni az előzetes élettapasztalatot • Különböző: tanulási zavarral, nehézséggel küzdő, magatartászavar, kivételes képességűek Tervezési lépései • Rövid távú tervezés: • - egy alkalomra szól • - frontális: egy ember tanít több embert • - csoportmunka: 3- 6 fő, célszerűbb a vegyes csoport (pszichológiailag is) Váltva célszerű ezeket alkalmazni. • Hosszú távú tervezés: a folyamatot egészében kell látni

174 • Tanulási technikák • Tanulási technikákon azokat az eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani az alapvető gondolkodási-megismerési műveleteket, egyúttal eljut odáig, hogy ezeket más helyzetekben, új problémamegoldásokban is alkalmazza.

175 Tanulási módszerek: • Jegyzetelős módszer: tanulás során jegyzetet készítünk, azzal ha leírunk valamit félig már le is jegyeztük. • Piramis módszer: végigolvassuk a tananyagot miközben kiemeljük a kulcsszavakat • Hangos tanulás: a leckét hangosan többször végigolvassuk • Ismétlés: rövidebb időben többször, többször kevesebbet • Gyakorlás: • - alkalmazó gyakorlás: meg tanult ismereteket kell többször alkalmazni • - komplex gyakorlás: meg tanult ismeretekhez tudjuk kötni az új ismereteket Ez a két módszer a legfontosabb, e nélkül nincs tartós tanulás.//

176 A tanulásmódszertan egy módszer a tanulásra, ami használható és működőképes technológiát ad a tanulók kezébe, ami segíti őket abban, hogy hatékonyabban tudjanak tanulni, és ezáltal meg is értsék az anyagot, amit alkalmazni is tudnak az életben.

177 • A tanulási problémák A lényege, hogy az iskolai teljesítményben elmaradás mutatkozik. 1. Tanulás nehézség • - csak iskolás korban jelenik meg • - ez a legenyhébb foka • - általános tanulási problémák, ha nem kezelik súlyos elmaradássá, motivációs zavarrá kudarcokká, viselkedés zavarrá alakulthat, kimarad az iskolából

178 • Okai: alacsony IQ szint+ hátrányos szociális helyzet • - Kezelés: pedagógus foglalkozik vele, egyéni foglalkoztatás, pedagógus szülővel együttműködik

179 • 2. Tanulási zavar • - csak egyes részképességek zavara • - disgraphia- írásban • - dislexia- értő olvasásban • - diskalkulia- számolás (alapműveletek) • - már óvódás korban is diagnosztizálható • - Okai: beszédfejlődés zavara, rajzok csúnyák, koncentráció zavar, nagy mozgások zavarai • - Terhesség, szülés problémái miatt jön létre • - Felnőtt korban is jelentkezhet • - Kezelés: fejlesztő pedagógus, szülővel való együttműködés

180 • 3. Tanulási akadályozottság • - ez a legsúlyosabb • - Oka: enyhe értelmi fogyatékosok • - Tünetek: beszédfejlődés zavara, viselkedés zavar • - Gyógypedagógus foglalkozik vele • - Fontos a szülővel való együttműködés • - Iskolás kor előtt jelentkezik

181 • Munkaügyi központ által támogatott átképzés keretében tanuló középkorú hallgatók oktatásában vesz részt. Tervezze meg az oktatás során alkalmazható oktatási eszközöket és módszereket! • A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: az oktatás szervezeti és munkaformái, az oktatás eszközei és módszerei, új módszerek a pedagógiában, andragógiai alapismeretek

182 Az oktatás szervezeti kérdéseinek felosztása • Szervezeti keretek: • - iskolán belüli (intramurális) szervezeti keretek (osztály, évfolyam, összevont osztály, szakosított tantervű osztály, osztálybontás, team, osztálytól független nyelvcsoportok, tagozatok); • - iskolán kívüli (extramurális) szervezeti keretek (továbbképzések, elsősorban a felnőttoktatásban).

183 • Szervezeti formák: • a tanítási óra; • extracurriculáris (tanórán kívüli) formák (szakkör, korrekciós formák, tanfolyamok, kirándulás, Múzeum- és üzemlátogatás, stb.).

184 Intézményen kívüli jellemzői még • - Családi szocializáció elsődleges színtere • - Tömegkommunikáció pl. TV, rádió, újság (nem kiiktatni kell, hanem okosan használni. • Közművelődési intézmények: pl. színház, mozi, állatkert - Kötetlenek - Része az élethosszig tartó tanulásnak - Be lehet vonni az intézményes tanulásba

185 Munkaformák: • frontális munka • egyéni munka • párban folyó tanulás • csoportmunka • munkaformák szimultán alkalmazása

186 • A frontális munka Gyermekek tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, azonos ütemben folyik. • Az egyéni munka:Lényege: az egyes tanulók önállóan megoldandó feladatokat kapnak. • A párban folyó tanulás Lényege: két tanuló együttműködése a tanulmányi feladat megoldására • A csoportmunka Lényege: 3-6 tanuló közös munkában old meg kapott, vagy vállalt feladatot

187 Módszerek: • Tanári: magyarázat, előadás, bemutatás, szemléltetés (kevés lehetőség a differenciálásra, motiválásra; a tanulói aktivitás szintje alacsony) • Tanár-tanuló közös munkája: megbeszélés, vita, kérdezve kifejtés

188 • Tanuló egyéni munkája: tankönnyvel, feladatrendszerrel, házi feladat, megfigyelés, kutató-felfedező munka, gyakorlati munka, csoport munka, játék, programozott oktatás, oktatócsomag (lehetőség a differenciálásra motiváló és aktivitást igénylő munkaformák, egyéb pozitív személyiségvonások fejlesztésére alkalmas)

189 Előadás, magyarázat: • Az ismeretközlés leghagyományosabb módja a tanár előadása vagy magyarázata. Az új szabályok, fogalmak megértéséhez nélkülözhetetlen a tanár a tanár szóbeli ismeretközlése, és főként a magasabb évfolyamoknál jól tölti be a funkcióját

190 Bemutatás, szemléltetés • Az egyik legnagyobb múltú oktatási módszer a szemléltetés. • Közvetlen szemléltetés: Ide tartoznak bizonyos tárgyak, kiosztása és tanulmányozása, vagy gépek, műszerek helyszínen megtekintése, sőt a pedagógus által bemutatott kísérletek is. • Közvetett szemléltetés: nem pusztán elmondják vagy leírják a dolgokat, hanem „megmutatják” azokat és képesek a dolgok jobb megértése érdekében a jelenségeket nagyítani, megeleveníteni. (videó)

191 Megbeszélés • A tanulóknak állandó kapcsolata van a tanárral, mely lehetőséget nyújt a visszajelzésre, így a gyerekek egyéni különbségeinek figyelembe vételére. • Rendszerezett, jól irányított • Helyesen tagolt világos célkitűzésű • Kérdésekre és probléma feltevésekre épül, ezáltal aktivizálja és motiválja a tanulókat

192 Kérdezés • Szűk kérdezés: A tények felidézésére, összefoglalására irányulnak és egyetlen válasz adható rá. • Tág kérdezés: Elemzéseket, értékeléseket, kreativitást várnak el a tanulóktól, így többféle jó megoldás létezik

193 • Oktatás eszközei: oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy vagy elektronikus úton előhívható képi vagy hanginformáció • Taneszközök csoportosítása: Háromdimenziós tábla, Tanári demonstrációs eszközök, Tanulókísérleti eszközök, Didaktikai segédeszközök, Nyomtatott eszközök: tanári és tanulói segédletek

194 Új módszerek a pedagógiában Új módszerek alkalmazásakor előtérbe kerülnek: • A napirend • Érzékszervi fejlesztő eszközök • Foglakozási formák • A Montessori intézetek belső világa - szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelés azáltal, hogy a gyermek fejlettségi szintjére és a felfedezés örömére épít • A tanítás tartalma

195 Andragógia: • a szó jelentése: férfi+ vezetni, felnőtt nevelés, oktatás, képzés Ma már önálló tudomány, amely a felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatásával, képzésével és nevelésével foglalkozik. Jogi megközelítés szerint felnőtt az, aki a 18. életévét betöltötte, társadalmilag, aki már kilépett a munkaerő piacra, pszichológiai megközelítés szerint az érett személyiség (kb év)

196 Szükségszerű, mert: • - a munkában való maradás egyik feltétele a folyamatos tanulás, képzés • - a megszerzett ismeretek elavulása nagyon gyors • - az információk mennyisége sok, áramlása nagyon gyors (szakmák eltűnése, újak létrejötte) • - megmaradt és új arculatot öltött az analfabétizmus, egyre több a funkcionális analfabéta, aki ugyan megtanult írni, olvasni, de ezt a képességét nem használja

197 Az andragógia intézményrendszere • A magyar Országgyűlés 2001-ben alkotta meg a Felnőttképzési Törvényt. A törvény szerint felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. • Önképzés 1.valaki elkezd magától megtanulni valamit 2.munka melletti tanulás 3.távoktatás: tanuló és tanár közt térbeli távolság, adott a konzultáció lehetősége, az idő szabadon beosztható, teljes önállóságot vár el

198 • Élethosszig tartó tanulás: ma már elvárás a rugalmasság. • A felgyorsult technikai és gazdasági fejlődés egyre inkább igényli azt, hogy az emberek egész életükön keresztül tanuljanak. • A tanulás jelentős része a felnőttkorra tevődik át. Ez alatt nem iskolarendszerű oktatást értünk, hanem pl. továbbképzést. Igényli a világ, hogy adott esetben szakmát váltsunk, többször az élet során. Ha sok időt kihagyunk, nehéz visszaállni. Jelentős része az önművelés

199 A felnőttképzés fő funkciói: • a „második esély” megteremtése és a korrekció • Lényege: az intézményes tanulás kiterjesztése azokra a rétegekre, amelyek a hagyományos életszakaszban nem tudtak teljes értékűen részt venni a közoktatásban, azaz szociális, vagy családi okok miatt nem tudtak helytállni nappali oktatási intézményben. • a munkanélküli, illetve a munkanélküliség által fenyegetett csoportok át- és továbbképzése • a munkaviszonyban álló felnőttek szakmai felemelkedését szolgáló át- és továbbképzések • a szabadidő hasznos és értelmes eltöltése, az egészségre nevelés, a rekreáció biztosítása.

200 A felnőttképzés formái: • intézményes keretek között folyó felnőttképzés (ezen belül megkülönböztethető az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés) • Az iskolarendszerű felnőttképzés célja általában a magasabb szintű általános műveltség megszerzése, vagyis általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányul. • Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célja egy konkrét szakmai képzettség (szakképesítés) megszerzése. • önművelés

201 Előnyök:- élettapasztalattal rendelkezik - felelősségtudata nagyobb - motiváltabb - a gyermeknél fejlettebb intellektuális és gondolkodási képességekkel rendelkezik Hátrányok:- több szerepnek (pl.: szülő, gyermek, munkatárs, házastárs, tanuló) kell megfelelnie, s ez konfliktusokat okoz - időhiány, több elfoglaltság - általában fél a változásoktól, az új dolgoktól - presztízs alapú nagyobb fokú érzékenység jellemzi

202 • Munkahelyén több tanulási nehézséggel küzdő diákkal foglalkozik a munkája során. Beszélgessen el velük a tanulási szokásaikról! • A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse: a tanulás és kondicionálás, a tanulás fajtái, a tanulás módszerek és szokások, tanulási rituálék

203 A tanulás alaptípusai • Habituáció – legegyszerűbb forma, megtanuljuk az ismert ingerek figyelmen kívül hagyását • Klasszikus kondicionálás – egymástól független ingerek képesek ugyanazt a választ kiváltani, ha időben követik egymást • Operáns kondicionálás – azt tanuljuk meg, hogy mi fog történni, ha adott módon viselkedünk, büntetés vagy jutalmazás vár • Komplex tanulás – nem csak asszociációkat tanulunk meg, hanem egy helyzetre megoldási stratégiát dolgozunk ki, vagy fejben oldunk meg egy helyzetet, mielőtt a gyakorlatban tennénk meg

204 Tanulás fajtái • perceptuális (tájékozódás érzékszervekkel) • pszichomotoros (mozgásos, lelki indíttatású) • verbális (összekapcsolom a fogalmat a szóval) • szociális (emberi kapcsolatok megtanulása)

205 Tanulás szintjei • időleges (48 óra) • rögzült tudás (elő kell hívni) • teljesítménytudás

206 Tanulási módszerek • Ismétlés: rövidebb időben, többször kevesebbet • Gyakorlás: - alkalmazó gyakorlás: meg tanult ismereteket kell többször alkalmazni - komplex gyakorlás: meg tanult ismeretekhez tudjuk kötni az új ismereteket • Ez a két módszer a legfontosabb, enélkül nincs tartós tanulás.

207 Tanulás elvei, lépései: • az anyagot rendszerezem • nehezebb és könnyebb részek elkülönítése • nehezebb részeket többször átolvasni • reprodukálni kell

208 Tanulás külső feltételei: • alkalom a tanulásra • tanítás minősége (jól/rosszul tanítottak) • megfelelő helység íróasztal, ágy világítás óra nyugodt lelki állapot együnk, igyunk szellőztetés, oxigén osszuk be a tananyagot (a könnyű és röviddel kezdjük)

209 Belső feltételek: • tanulás képessége • megértés, kitartás, • akaraterő, szorgalom • Eredményes tanulás nincs egyéni ráfordítás nélkül. • A tanulás feltételeivel fordítottan arányos az időráfordítás: minél több feltétel teljesül, annál kevesebb időre van szükség.

210 Tanulási rituálé • A rituálé szerepe az, hogy felkészítse az elmét az információbevitelre, módosult tudatállapotba hozza azt. A rituáléval jelezzük az elménknek, hogy a hétköznapi tevékenységek helyett most valami fontos következik. Neked mi a rituáléd? • A legcélszerűbb olyan rituálét választani, ami pozitív módon járul hozzá ahhoz, hogy az elménket nyugodt, befogadó állapotba hozzuk. Tanácsos a relaxáció, a légzőgyakorlat, de akár tudatunk (gondolataink) ideiglenes kiüresítése is. Mindezzel fokozzunk koncentrációnkat és drámai módon növeljük az esélyét annak, hogy jobban tudjunk teljesíteni.


Letölteni ppt "Vizsgafelkészítő. 1. Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. Ismertesse."

Hasonló előadás


Google Hirdetések