Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A cselekvő és mikrokörnyezete Szimbolikus interakcionizmus, fenomenológia, etnometodológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A cselekvő és mikrokörnyezete Szimbolikus interakcionizmus, fenomenológia, etnometodológia."— Előadás másolata:

1 A cselekvő és mikrokörnyezete Szimbolikus interakcionizmus, fenomenológia, etnometodológia

2 Személyiség és társadalom •Az újkori gondolkodás módszertani individualizmusa, atomizmus: a társadalom mint aggregátum. •A társadalom mint sui generis valóság. Kollektivitás, normák, anómia. •A társadalmiasult egyén. Az egyén a társadalom, a társadalmi rendszer felől. Parsons Freud személyiségelméletét vette „kölcsön” (én – ösztön-én – fölöttes én). •A társadalom az egyén felől, az egyénbe beépülő, őt mint személyiséget konstituáló társasság, társadalmiság. •Makro-, illetve mikro megközelítés, kis csoport. •Szociálpszichológia, fenomenológia.

3 A mikro perspektíva •A cselekvők szemtől szembe találkozásai a társadalmi élet központi eleme •Az emberek kreatívak, intelligensek, tanulékonyak. •A társadalmi rend a cselekvők teljesítményeiből jön létre, akik képesek kapcsolatba lépni egymással, s egymás számára kiszámíthatóvá, sikeressé és kölcsönösen érthetővé tenni a magatartásukat.

4 Cooly, Watson és Mead •Cooly: a kommunikáció a tudathoz kapcsolódik. A másik mint tükröződő tudat, a másikban tükröződő tudat. Az I és a We egyenrangúsága, összetartozó, egymást kiegészítő volta. Az ember csoportban szocializálódik, és válik egyénné. Az elsődleges csoportok szerepe. •Másokban tükröződve pillanthatjuk meg önmagunkat (looking glass self). E tükröződési folyamat három fázisa: –Tudatosodik bennünk, hogy mások észlelték a viselkedésünket –Elképzeljük, hogyan ítélkeznek rólunk –Ezáltal pozitív vagy negatív önértékelés érzése alakul ki bennünk.

5 •Behaviorizmus: a megfigyelhető viselkedés. Inger – reakció. A belső fekete doboz. •Mead: „Szociális behaviorizmus, amely képes a kommunikáció területével foglalkozni, amelyre se Watson, se az introspekcionisták nem képesek. A nyelvet nem úgy fogjuk fel, mint ami valami belső jelentést fejez ki, hanem jelek és gesztusok révén zajló, csoporton belüli együttműködés szélesebb kontextusában. A jelentés ebben a folyamatban jön létre.”

6

7 Szimbolikus interakcionizmus •G. H. Mead ( ) •Az evolúcióelmélet hatása: „az ember olyan környezetben létezik, amelyhez fennmaradása érdekében alkalmazkodnia kell”. •Az emberiség evolúciós alkalmazkodása a problémákra adott megoldások célszerű kitalálásán és módszeres kipróbálásán alapszik. A környezet egyre magasabb szintű ellenőrzése. •Az embernél a társadalmi differenciálódás lépett a fiziológiai differenciálódás helyére.

8 Viselkedés •Mead a tudatos alkalmazkodás képességét a szimbólumok alkalmazásának képességére vezeti vissza. Ez teszi lehetővé a tudatos viselkedést és az önmegfigyelést. •A viselkedés szimbolikusan közvetített, nyelvi kommunikáció által vezérelt, ami a viselkedési elvárások megállapítását és közlését éppúgy szolgálja, mint a külvilágról való megegyezés mikéntjének értelmezését.

9 Társas, társadalmi viselkedés (cselekvés) •„az egyén cselekvése révén egy másik egyén reakciójának kiváltó ingereként szolgál”. •Gesztusokkal (mozdulatokkal), illetve szimbolikusan közvetített interakció. –„mozdulatjáték”: viselkedés kiváltása, nem tudatos (kutyák harci játéka, ökölvívás)

10 •A mozdulatok nemcsak meghatározott reakciót, cselekvési képességet váltanak ki másokban, hanem először ugyanazt az attitűdöt váltják ki önmagunkban, mint a többiekben. •A többiek magatartásának a befogadása lehetővé teszi, hogy ezen attitűd fényében viselkedésünket hozzáigazítsuk a többiekéhez.

11 •A cselekvő önmaga számára is megjeleníti a cselekvést, ily módon képes reagálni rá, módosítani azt a másik megelőlegezett cselekvése alapján. •Az inger-reakció sémájára elképzelt magatartás ezáltal sokkal bonyolultabb szerveződésként mutatható fel. •A partnerek képesek elsajátítani a mindenkori másik viselkedését, és össze tudják hangolni a magatartásukat.

12 Jelentéshordozó gesztusok vagy szimbólumok •Vokális gesztusok, hangmozgások. Nyelvi kifejezés. •Ezeknek ugyanakkor az egész csoport birtokában kell lennie. •A kommunikációs zavarok metakommunikáció szintjén kezelhetők. Közös értelmezés kialakítása. •Ez a magatartás a tárgyakkal kapcsolatban is érvényes, ‘felvesszük a magatartásukat’, jelentéssel ruházzuk fel, illetve megértjük a jelentésüket.

13 Tudat •„az egyén beállítottságainak tudata arra a tárgyra vonatkozóan, amelyre reagálni készül”: kalapács, rendőr •Jelentéshordozó szimbólumok formájában, nyelvi formában szerveződik. •„A külvilág társadalmi szervezetének az egyénbe való bekebelezése”

14 Öntudat, identitás •Az egyénnek akkor és annyiban van identitása, amennyiben képes tárggyá tenni magát, és tudatosítani saját jelentését. •E jelentések ugyanakkor társadalmi tapasztalatból származnak, a szimbolikusan közvetített interakció során jön létre. •Társadalmi szerep- és értékrepertoár. •Az interakcióban „mások szerepének átvállalása”.

15 Az identitás kialakulása. A játék •Szerepjáték és szabályozó játék (play and game) •Play: a gyermek a mindenkori szituációhoz tartozó egyes játékot, szerepet játssza. •Game: a játékban résztvevők összes szerepének potenciális átvállalása. Részt kell vennie a csoport teljes szervezett tevékenységében, önmagát a csoport részének kell felfognia.

16 A jelentős másik és az általános másik •A jelentős másik konkrét vonatkozási személy (anya), az általános másik a normává, szereppé szilárdult intézményesült társadalmi cselekvés (az anya szerep, az anyaság a társadalomban)

17 A személyiség: I and me •Me vagy a felépített én: a személyiségbe épült külső normák, szerepek. •I vagy a reaktív én: a személyiség spontán, impulzív reagáló része. •A reaktív én megnyilvánulásának társadalmi feltételei, korlátai és lehetőségei. •Kölcsönhatásuk.

18 Társadalom, intézmény, szocializáció •Az egymással interakciós kapcsolatban álló egyének összessége. •A közös magatartások intézményesülése. •Az ember úgy válik a társadalom tagjává és egyénné, hogy a szocializáció folyamán elsajátítja, belsővé teszi a csoport szervezett magatartásformáit.

19 Az ideális társadalom •Minden beszéd és cselekvésképes embert magában foglal. Általános normák. •A kommunikáció formális eszményében benne rejlik az univerzális dialógus lehetősége. •Mindenki ismerné és elismerné a többiek sajátosságait, amelyek részként integrálódnának egy nagyobb közösségbe, de nem tarthatnának igényt abszolút érvényességre. •Korlátlanul kozmopolita egyéniségek, átfogó nemzetközi szervezetek.

20

21 Alfred Schütz és a fenomenológia •Alfred Schütz ( ) Bécsben született, a náci hatalomátvétel után előbb Párizsba, majd 1939-ben Amerikába emigrált. •Felfogása szerint a társadalmi valóság a cselekvők értelemmel (jelentéssel) bíró cselekvéseiből épül fel. Ha a társadalomtudományok meg akarják érteni tárgyukat, értelemzően kell viszonyulniuk hozzá. Schütz ily módon Max Weberhez kapcsolódik, de úgy véli, hiányzik nála a megalapozás, az értelem fogalmának tisztázása. •A mindennapi élet értelemtételezési és megértési folyamatai. Bizonyos értelemben mindannyian társadalomkutatók vagyunk, akik jelentéseket értelmeznek. •A tárgyak és jelentéseik mintha maguktól adódnának. Valójában megkonstruáljuk a jelentésüket. Ha zárójelbe tesszük a külső világot, megmarad a zárt tudatáram, s benne az észlelet (pl. szék).

22 Fenomenológia a filozófiában •A zárójelbe tétel és a tudatáram elemzését Edmund Husserl, német filozófus ( ) dolgozta ki. •A tudat mindig tárgyra irányul (intencionalitás). •A fenomenológiai elemzésben figyelmünket nem magára a tárgyra, hanem a tárgy tapasztalatára irányítjuk. •Az interszubjektivitás problémája. Az életvilág fogalmának megjelenése a kései Husserlnél.

23 Az életvilág •Az életvilág mint a közös, interszubjektív, mindennapi világ. •Az észlelet nem elszigetelt esemény, hanem bonyolult értelmezési folyamat, amelyben korábbi észleletek is szerepet játszanak. Osztályzás, típusosság. •Az észlelet konkrétan részletekre irányul, de mindig az egészhez is viszonyul. •Lényeglátás: az adott tárgyosztály közös tulajdonságai, jellemző vonásai.

24 Schütz Parsonsnak •„Mit jelent a társadalom világa a benne megfigyelt, benne cselekvő ember számára, és miért hajtotta végre cselekvését?” E kérdésekkel már nem fogadjuk el naiv módon készként és vitathatatlanként a társadalom világát a maga kurrens idealizációival és formalizációival, hanem magát az idealizálás és formalizálás folyamatát vesszük vizsgálat alá. Annak a jelentésnek a vizsgálatát, amelyet a társadalmi jelenségek mutatnak fel nemcsak számunkra, hanem a cselekvők számára is vagyis a tevékenységnek azt a mechanizmusát, amellyel az emberek megértik egymást és saját magukat.”

25 A köznapi élet elemzése •Az életvilág mint az adott kérdőre nem vont talaja. •A mindennapi életben gondolkodó és cselekvő ember tudása nem homogén –Inkoherens, különböző irányú és szintű érdeklődés, tervek. Nem csak kíváncsiságunk tárgyait választjuk ki változó módon, hanem az elérni kívánt tudásszintet is. –A köznapi szituációkban az ember beéri a helyzetek, tárgyak működtetéséhez szükséges praktikus tudással, nem törekszik tudásának tisztaságára. Áruk, pénz, közlekedés eszközök, műszaki csodák keletkezése, működése? „Magától értetődőnek veszi, hogy ha érthetően beszél, embertársa meg fogja érteni a gondolatát és válaszolni is fog rá” – nem keres magyarázatot a közlés – megértés csodálatos mechanizmusára.

26 •Megbízható recepteket tartalmaz ez a tudás a társadalmi világ értelmezéséhez, a dolgok és emberek „kezelésmódjához”, hogy minden helyzetben a legjobb eredményeket érjük el a legkisebb erőfeszítéssel, a nem kívánatos következmények elkerülésével. •Tipikus és anonim attitűdök, amelyek nem igényelnek kifejtett tudást, hanem a puszta ismertség régiójába tartozik, amelyben elég megbízni. •A kulturális minta funkciója tehát az, hogy kiküszöbölje a folyamatos erőfeszítést azáltal, hogy kész használati utasításokat kínál fel, a nehezen elérhető igazságot kényelmes aranyigazságokkal (truism – közhelyekkel) helyettesíti, a kérdésessé tehetőt a magától értetődővel váltja fel”.

27 Módszer •„A társadalomtudós alkotta gondolattárgyak nemcsak utalnak, de rá is épülnek a mindennapi életét társai között élő ember gondolkodásában létrejött gondolattárgyakra. A társadalomtudós konstrukciói a társadalmi szintér szereplőinek konstrukcióihoz kapcsolódik, amelyeket tehát azok hoztak létre, akiknek viselkedését a kutató megfigyeli és magyarázni próbálja. A tudós konstrukciói ekként másodfokú konstrukciók.”

28 Interszubjektivitás •A mead-i szerepátvétel mintájára Schütz perspektívák és motivációk kölcsönösségét, felcserélhetőségét tételezi a mindennapi életben. •Társadalmilag tipikus helyzetekben társadalmilag tipikus relevanciák érvényesülnek. •Idealizáció, relevancia (tematikus, interpretációs, motivikus).

29 A típusosság •„Egy tárgyat sem észlelünk elszigetelten. Minden tárgy eleve a megszokottság és az előzetes ismertség horizontján belül foglal helyet, amelyet, míg csak közbe nem jön valami, magától értetődően kéznél levő, kérdésessé nem tett, noha bármikor azzá tehető tudáskészletünknek tekintjük. Ezek az előzetes tapasztalatok típusos tapasztalatokként vannak kéznél” vagyis a hasonló tapasztalatok sűrítményeként.

30 Thinking as usual (A szokványos gondolkodás) •Mindaddig fennáll, amíg –A környezet nem változik, azonos megoldásokat igényel, azonos problémák térnek vissza, ezért a korábbi tapasztalatok elégségesek a szituációk kezeléséhez. –Támaszkodhatunk a különböző forrásokból kapott tudásra, még ha nem is értjük eredetét vagy valódi értelmét. –A dolgok rendes menetében elég csupán tudomást szerezni az események általános típusáról vagy stílusáról ahhoz, hogy kezelhessük, ellenőrizhessük őket. –Az értelmezési és kifejezési sémául szolgáló receptek és a fenti mechanizmusok nem magán jellegűek, társaink hozzánk hasonlóan fogadják el és használják őket.

31 A problematikus. Az idegen •Az idegen, a bevándorló, aki tudomást szerezhet a csoport történetéről, de nem épült be az életrajzába, nincs történelme. •Saját kulturális mintája nem érvényes. „Bármely tájékozódási séma előfeltétele, hogy használója úgy nézzen a környező világra, mint amely őköré szerveződik. … csak a csoport tagjai – akiknek pontosan körülírt státuszuk van a csoport hierarchiájában, s ezzel tisztában is vannak – használhatják a csoport kulturális mintáját a csoport természetes és megbízható sémájaként.”

32 •Ami a csoport tagjai számára magától értetődő, neki „le kell fordítania”. Nem bízhatja rá magát a magától értetődőnek számító mintákra, hanem ellenőrizni, értelmeznie kell azokat. •Az idegen objektivitása, amely a kívülállásból származik és kétes lojalitása, amely viszont abból, hogy ha nem hajlandó vagy képtelen teljesen felcserélni a hazulról hozott kulturális mintáját az újra.

33 Szimbolikus interakcionizmus, etnometodológia •Az egyén interakciós folyamatban megnyilvánuló kreativitása, értelmezési teljesítményei. •Kétségbe vonja a kész társadalmi normák, szimbólumok meghatározó szerepét. •Etnometodológia: népi, mindennapi módszertan: „annak szervezett vizsgálata, hogy az egyén mit tud saját mindennapi ügyeiről, és ezt a tudást úgy kezeljük, mint ami maga is része annak a helyzetnek, amelyet egyebek mellett rendezhetővé tesz.” Neopraxeológia. •„Az etnometodológusok a mindennapi cselekvés létrehozását és értelmezését mint társadalmi folyamatok hozzáértő megvalósítását vizsgálják és a társalgás mint a hozzáértő társadalmi cselekvés mindenütt jelenlévő esete érdekli őket.” (Norman Fairclough)

34 Etnometodológia •Résztvevő megfigyeléssel, megértő módszerrel rekonstruálja az egyének és csoportok által felhasznált értelmezési mintákat és cselekvési szabályokat. •Hogyan konstruáljuk közös előfeltevések és nyelvi cselekvések révén a közös valóságot? A világot az embereknek folyamatosan meg kell teremteniük és fenn kell tartaniuk a maguk számára. •Gyakorlati okoskodás: a köznapi tudás felhasználása a gyakorlati, köznapi szituációkban, a „normális látszat” fenntartása. Ez nagyon másfajta tudás és eljárás, mint a logikus gondolkodás vagy a tudományos hipotézisek, amelyet formális körülmények között sajátítunk el, és speciális célok elérésére szolgál. •A köznapi tudáskészlet, gyakorlati okoskodás szerepe. Köznapi tudáskészlet. Feltevések, előírások, definíciók. Osztályok, típusok.

35 Hogyan lehetséges a köznapi világ? •Hogyan hozzuk létre? „Áttörő kísérletek”, amelyek a társas bomlasztás módszertanán alapulnak. •„Eljárásom során szeretek ismerős jelenetekből kiindulni, s megkérdezni, mit lehet tenni annak érdekében, hogy problémák keletkezzenek.” •A zavarkeltés szociológiai „reflexiókat ébreszt, amelyek révén felfedezhető a makacsul ismerős világ idegensége”.

36 Mitől ülnök az ülnök? •Laikusság és szakmaiság között. •Az egymás közötti beszélgetések titkos felvétele, majd személyes kikérdezésük.

37 Garfinkel kísérletei •Számoljanak be egy beszélgetésről, és mondják meg, hogy értik a beszélők a maguk által mondottakat. •Különösen a köznapi beszélgetések töredékesek, hiányosak, rá vannak utalva a beszélgetők közös ismereteire, illetve beszélgetésben előforduló kifejezések jó részét nem kell szó szerint venni.

38 Szituáció: feleség (fe), férj (fé) •Danának sikerült egy egycentest bedobni a parkolóórába, anélkül, hogy fel kellett volna emelnem. •Fe: Magaddal vitted a lemezboltba? •Fé: Nem, a cipészhez vittem. •Fe: Miért? •Fé: Cipőfűzőt vettem a cipőmbe. •Nagyon ráférne a papucsodra egy sarkaltatás. •Ma délután, amikor a fiunkat hazahoztam az óvodából, sikerült olyan magasra nyújtózkodnia, hogy elérte a parkolóórát, pedig ehhez eddig mindig segítségre volt szüksége. •Mivel a gyerek pénzt dobott az órába, ez azt jelenti, hogy megálltál, miközben veled volt. Tudom, hogy oda vagy visszaúton megálltál a lemezboltnál. Mikor történt? (Már megint… Utálom a mániáidat. S hogy ráadásul a gyereket is folyton oda hurcolod.) •Nem, mielőtt érte mentem, akkor voltam a lemezboltban, hazafelé jövet álltam meg a cipésznél, amikor velem volt. •Egy okot tudok, amiért megállhattál a cipésznél. Valójában miért álltál meg? •Emlékezhetsz, hogy a napokban elszakadt a barna félcipőm fűzője, ezért állam meg cipőfűzőt venni. •Nem erre gondoltam, hanem a fekete papucsodra, amelyiknek elkopott a sarka. Jó lenne, ha minél előbb elintéznéd. [És nem mindig a hülye lemezeiden járna az eszed. Törődhetnél mással is.]

39 •A megértés azon múlik, hogy a felek készek-e (vagy képesek-e) együttműködni egymással egy közös értelmezési séma kialakítására. •A játék hozza létre a szabályokat és nem a szabályok a játékot. Nincsenek a cselekvési szituációról leválasztható általános normák.

40 •Közös kulturális háttér, illetve hozzá tartozó attitűdök hiánya: amerikai ügyfél egy OTP fiókban a 80-as évek elején. –(ü): Tessék mondani, mennyik kezelési költséget számolnak fel a Nemzeti Banknál? –(h): Nem tudom. –(ü): Lenne szives felhívni a bankot és megkérdezni? –(h): Én? Nem azért van itt ez a telefon. Ha tudni akarja, menjen el a bankba, és kérdezze meg. (Szociolingvisztika, 232, Kontra Miklós példája)

41 •Egy másik kísérletben arra kérték a párbeszédben részt vevő egyik felet, hogy kérdezzenek rá a másiknál a mindennapos kijelentésekre, ragaszkodjanak a pontosításukhoz. Utasítsák el a normális látszatokat vagy használatot. •A másik fél ezt gyanakvással fogadja, illetve ellenséges gesztusnak értékeli.

42 •Egy harmadik kísérletben Garfinkel azt kérte a kísérletben részt vevő diákoktól, hogy tegyenek úgy, mintha kulturálisan el lennének tévedve. –Alku a bevásárlóközpont pénztáránál. –Menjenek haza, és viselkedjenek úgy, mintha szállodában lennének, s az idegen helynek megfelelő formális-udvarias viselkedést tanúsítsanak. Kopogjanak az ajtón belépés előtt, kérjenek engedélyt a leüléshez stb.

43 Erving Goffman ( )

44 Goffman és a mindennapi élet dramaturgiája •Az emberi interakciók működésének megfigyelése: hogyan alakítják ki az emberek a helyzetek közös meghatározását, és igazítják a szituációhoz magatartásukat. •A cselekvés, jelentés és az én közötti kapcsolatok. •A társadalmi interakciók szemiotikai kifejeződései. •A társadalmi intézményekben és a közvetlen emberi kapcsolatokban jelenlévő rituális aspektus.

45 Az én megjelenítés a mindennapi életben •A színházi keret. Önmegjelenítés, színrevitel. Az én megjelenítése a mindennapi életben. •A stigma. •Alakítások: előtér – háttér. A homlokzat szerepe. •A nyilvános viselkedés, nyilvános terek használata.

46 Önbemutatás, szerep •Az egyének tipikus reagálása egy bizonyos pozícióban. A tipikus szerepet meg kell különböztetni az adott pozícióban levő konkrét egyén tényleges szerepteljesítésétől. •Szerepeltávolítás –nem teljes azonosulás –védelmi funkció a sikertelenség ellen –különbség az egyén szerepe és önértékelése, személyisége között –rugalmas szerepátállás

47 Szerepjátszás, szerepeltávolítás •A szerepeltávolítás koncepciója lehetővé teszi, hogy Goffman a viselkedés legszemélyesebb vonatkozásait, az egyén személyes stílusát is szerepterminusokban tárgyalja. •Másrészt megmutatja, hogy a viselkedési helyzetekben, egy-egy tevékenységet végrehajtva többféle szerep, összetett én- azonosság jut szóhoz. A személyes viselkedés nem a normák automatikus követéséből áll, hanem különböző szerepek, identitások felvételével vagy elutasításával kimunkált bonyolult teljesítmény.

48 Territorialitás: Erving Goffman •Az én felségterületei, vadászterület: védekezés és behatolás •Kijelölés, védekezés - behatolás, határsértés •Helyhez, helyzethez, énhez kötött területek

49 Felségterületek és jelölők •Személyi tér: a személlyel és helyzetével együtt változnak •Rekesz: jól körülhatárolható, tárgyakhoz, jelölőkhöz kapcsolódó tér •használati tér: szituációhoz, cselekvésekhez kötött •sorrendi helyzet •burkolat: a test mint határ, a testi érintések

50

51 - tulajdonnal kapcsolatos felségterülek: ide tartoznak azok a tárgyak is, amelyekre a személy időlegesen igényt tart(hat) - az információk mint vadászterület az igénylő tudatának tartalma intim tárgyak, információk, az egyén életrajz figyelem, vizsgálat, bámulás - társalgási vadászterület jelölők: középponti, határvonaljelölők, márkajelzések

52 Határsértések •benyomulás, •terjeszkedés •kizárás


Letölteni ppt "A cselekvő és mikrokörnyezete Szimbolikus interakcionizmus, fenomenológia, etnometodológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések