Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK."— Előadás másolata:

1 Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK

2 MODULLEÍRÁS AJÁNLOTT KOROSZTÁLY10 ÉVESEK AJÁNLOTT IDŐKERET7 x 45 perc A MODUL KÖZVETLEN CÉLJAA modul közvetlen célja, hogy tudatosodjon a tanulókban az, hogy az egészség megőrzésének fontos összetevője a helyes táplálkozás, mely biztosítja a szervezet fejlődését és zavartalan életműködését. Megismerjék a „Táplálékpiramis” ábráját, amely bemutatja, hogy milyen élelmiszerféleségből kell a legtöbbet és melyekből a legkevesebbet fogyasztani. Valamint megtanulják azt, hogy az egyes tápanyagok más és más feladatot töltenek be a szervezetünkben és miként emésztjük meg ezeket. Megtanulják azt, hogy az egészségvédő táplálkozás alapja, a helyesen összeállított étrend. Alakuljon ki a tanulókban egy tudatos, egészséges táplálkozási szemlélet, amely felnőtt korukban is segíti őket a jó kondíciójuk megőrzésében. Kritikus szemmel nézzék az élelmiszerreklámokat. A „minden” mellett, a „mikor”-on és a„mennyi”-n van a hangsúly, vagyis minden a az egészséges arányok megtalálásán múlik. A MODUL TARTALMAAz élelmiszercsoportok megismerése a „Táplálékpiramis” ábrája segítségével, A táplálék útjának megfigyelése az emberi szervezeten belül, Egyes szervek funkcióinak megismerése, A tanulók étkezési szokásainak feltérképezése, Egy kiegyensúlyozott reggeli közös elfogyasztása, valamint az iskolai konyha egy heti menütervének összeállítása az iskolai étkezde konyhafőnökének segítségével, Egészséges ételek receptjeinek összegyűjtése – cseréje, „Az első receptkönyvem” elkészítése, Projektzáró bemutató megtartása, ételkészítés, csoportok bemutatkozása, vendéglátás. MEGELŐZŐ TAPASZTALATOsztályfőnöki és környezetismeret i órák keretében, beszélgetés az egészség és helyes táplálkozás közötti kapcsolatról. AJÁNLOTT TOVÁBBHALADÁSI IRÁNYAz éltető táplálék ( 4. osztályban ), mint modul, integrálása az egyes tantárgyak egészséges táplálkozással kapcsolatos témaköribe. 2 AJÁNLOTT KOROSZTÁLY10 ÉVESEK AJÁNLOTT IDŐKERET8 x 45 perc A MODUL KÖZVETLEN CÉLJAA modul közvetlen célja, hogy tudatosodjon a tanulókban az, hogy az egészség megőrzésének fontos összetevője a helyes táplálkozás, mely biztosítja a szervezet fejlődését és zavartalan életműködését. Megismerjék a „Táplálékpiramis” ábráját, amely bemutatja, hogy milyen élelmiszerféleségből kell a legtöbbet és melyekből a legkevesebbet fogyasztani. Valamint megtanulják azt, hogy az egyes tápanyagok más és más feladatot töltenek be a szervezetünkben és miként emésztjük meg ezeket. Megtanulják azt, hogy az egészségvédő táplálkozás alapja, a helyesen összeállított étrend. Alakuljon ki a tanulókban egy tudatos, egészséges táplálkozási szemlélet, amely felnőtt korukban is segíti őket a jó kondíciójuk megőrzésében. Kritikus szemmel nézzék az élelmiszerreklámokat. A „minden” mellett, a „mikor”-on és a„mennyi”-n van a hangsúly, vagyis minden az egészséges arányok megtalálásán múlik. A MODUL TARTALMAAz élelmiszercsoportok megismerése a „Táplálékpiramis” ábrája segítségével, A táplálék útjának megfigyelése az emberi szervezeten belül. Egyes szervek funkcióinak megismerése,.A tanulók étkezési szokásainak feltérképezése. Egy kiegyensúlyozott reggeli közös elfogyasztása, valamint az iskolai konyha egy heti menütervének összeállítása az iskolai étkezde konyhafőnökének segítségével. Egészséges ételek receptjeinek összegyűjtése – cseréje, „Az első receptkönyvem” elkészítése. Projektzáró bemutató megtartása, ételkészítés, csoportok bemutatkozása, vendéglátás. MEGELŐZŐ TAPASZTALATOsztályfőnöki és környezetismereti órák keretében beszélgetés az egészség és helyes táplálkozás közötti kapcsolatról. AJÁNLOTT TOVÁBBHALADÁSI IRÁNYAz éltető táplálék ( 4. osztályban ), mint modul, integrálása az egyes tantárgyak egészséges táplálkozással kapcsolatos témaköreibe.

3 3 A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FÓKUSZAISzemélyes kompetencia: önismeret, egészségvédelem, Szociális kompetencia: kommunikáció, szabálykövetés, együttműködés, mások véleményének figyelembevétele, elfogadása. Környezeti kompetencia: kritikai képesség erősítése. Kognitív kompetencia: kombinatív képesség, információ keresése, kiválasztása, ismeretszerző képesség. KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA NAT-hoz: Ember és természet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Ember és társadalom, Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom. A tantárgyakhoz: környezetismeret, osztályfőnöki óra. TÁMOGATÓ RENDSZERVighné Arany Ágnes- Szalay Mária:Egészségtan 3-4.osztály; Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé Hungária Kft :A Nutrikid gyerekek és az evés titkai kézikönyv és munkafüzet; Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás –Önkonet Kft.,Budapest, 2001 ; Steve Parker:Az emberi test enciklopédiája; Dr. Oláh Andor-Kállai Klára-Vadnai Zsolt: Reformkonyha; Gyulay Lajosné- Nagy Attiláné- Urbánfy Istvánné: Technika-Háztartástan, Műszaki Könyvkiadó Budapest; Dr. Kalas György: Az élelmiszerek adalékanyagai,Ökológiai Stúdió Alapítvány, 1997 ; Csókási Andrásné- Horváth Andrásné-Pécsi Ildikó:Környezetünk titkai Mozaik Kiadó-Szeged 2008; Kereszty Zsuzsa: Tanítói Kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez az 1-12 évfolyam számára, suliNova Kht., Budapest, Horváth Miklós- Szentirmainé Brecsók Mária :Környezetismeret 10 éves korosztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2009.

4 4 „Az éltető táplálék” című modulleírást tartalmazó tevékenységeket, valójában (ha van anyagi fedezet) a tanév bármely időszakában el lehet végezni, hiszen ma már a szupermarketekben mindig friss termékek állnak rendelkezésünkre. Anyagiak hiányában azonban célszerű a modul szervezésének javasolt idejét az őszi hónapokra tervezni, amikor még megfelelő mennyiségben és elfogadható áron állnak rendelkezésünkre az alapanyagok. A vidéki iskolák itt előnyben vannak, hiszen a tanulók a saját kertjükből is begyűjthetik a szükséges hozzávalókat. A modul célok megvalósításához kiválasztott tevékenységcsokor középpontjában az éltető táplálék problémaköre áll. Fontos e témával foglalkoznunk, hiszen a felgyorsult életritmusunk miatt az otthoni főzés szinte eltűnik, vagy csak hétvégére korlátozódik, s növekszik a félkész termékek vásárlása, gyorséttermekben, büfékben, pizzériákban való étkezés. Ahhoz, hogy a tanulók egészségesek maradjanak, rendszeresen és egészségesen kell hogy táplálékozzanak, hogy szervezetük hozzájusson a legfontosabb tápanyagokhoz. Már a harmadik osztályban megtanulták a gyerekek, hogy a változatos étrendben elfogyasztott táplálékok tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot, zsírt, rostot, elegendő vitamint és ásványi anyagot. Modulként való feldolgozás során a nyolc órát úgy osszuk el, hogy az első, a második és a harmadik foglalkozást egymást követő napon tartsuk meg, vagy az utóbbi kettőt egy napon is lehet. A negyedik alkalom mindenképpen első vagy nulladik órában (közös reggeli az osztályban) kell megszerveznünk, míg az ötödik és a hatodik foglalkozást is lehet egymást követő napon megtartanunk. A záró, hetedik és a nyolcadik alkalomra a felkészülés időigényesebb, ezért legalább egy hetet célszerű rá adni. Ez idő alatt a csoportok önállóan munkálkodnak, tablót készítenek magukról, (saját élelmiszercsoportjukról) illetve felkészülnek a bemutatkozásra.

5 5 A tevékenységek során fontos az, hogy a gyerekek munkái folyamatosan szem előtt legyenek. A táplálékpiramist már az első alkalommal elhelyezzük a falon, hogy lehetővé tegyük a gyerekek számára annak tanulmányozását. Az egynapi étrend leírásával elemezzük az elfogyasztott táplálékokat aszerint, hogy az összetétel megfelel e a piramis elvének. A szervezéssel kapcsolatban fontos, hogy a szülőket szülői értekezleten tájékoztassuk a programról, mert így sokféle segítséget kaphatunk tőlük az egyes programok megszervezéséhez, lebonyolításához. Szülők segítségével akár az élelmiszercsoportok színeivel azonos színű asztalterítőket, kötényeket, fejkendőket (7db) varrhatunk, s így a tanulók a jobban azonosulni tudnak az élelmiszerek egyes csoportjaival. IDŐMODULKÉNT VALÓ FELDOLGOZÁS Előzetesen kiadandó feladatI/1a; II/3a; II/6a; III/7. Egymást követő napon megtartott tanórákI/1.,I/2., II/3., II/5. A 3.foglalkozás után a következő nap nulladik órájában II/4. Délutáni foglalkozásII/6., III/7., III/8.

6 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM MODULVÁZLAT Tevékenységek - időmegjelölésselA tevékenység célja, fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek DiákPedagógus I/1. RÁHANGOLÓDÁS, A FELDOLGOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE I/1a; Élelmiszercsoportok A tanulók az előzetesen kiadott feladat alapján csoportosítják az újságokból, szórólapokból kivágott élelmiszerek, táplálékok címkéit. 45perc Megfigyelés Manuális készség Elemzés Rendszerező képesség Egyéni gyűjtések Frontális -beszélgetőkör Kooperatív - csoportokba rendezés A tanulók által gyűjtött élelmiszerek címkéi Ragasztó,olló 7 db felcímkézett színes Kartonlapok T2; T3 P1 Élelmiszer - csoportok Dia: 2., 3., 4., 5., 6.; 7. ÓRAVÁZLAT I. I/2a; A táplálék útja Hogyan emésztjük meg az élelmiszereket? Az emésztőszervek felismerése, funkciójuk. Kísérletek elvégzése. 20 perc Tanítói magyarázat Megfigyelés Kísérletek Frontális A táplálék útja P2 A táplálék útja Dia: 5.; 6.;7.; 8.; 9.;10. ÓRAVÁZLAT II. I/2b; Csoportalakítás 6

7 Tevékenységek - időmegjelölésselA tevékenység célja, fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek DiákPedagógus Tálcán annyi élelmiszer képe, amennyi az osztály létszáma. Élelmiszercsoportok szerint szerveződnek a csoportok. 3 perc Csoportszervezés Fantázia Együttműködés Frontális Csoportalakító játék Tálcán elhelyezett élelmiszerek képei I/2c; T4. Információs lap értelmezése, feldolgozása 14 perc I/2d; T5. feladatlap kitöltése csoportmunkában Értékelés: csoportforgóval 3 perc Szövegértés Szóbeli kommunikáció Csoportmunka Kooperatív -szóforgó -mozaik -háromlépcsős interjú -kerekasztal T4 Informáci- ós lap T5 feladatlap P3 Dia: 10. P4 Dia: 12. Dia: 13. I/2e; Kedvenc ételeink A tanulók papírra írják kedvenc ételeiket, majd egyénileg elhelyezik a csomagolópapírra felrajzolt élelmiszercsoport tálcájába. Megvizsgálják miből fogyasztanak legtöbbet és miből a legkevesebbet. Kifejtik véleményüket, szerintük mennyire egészségesek az étkezési szokásaik. 5 perc Szóbeli kommunikáció Mások véleményének meghallgatása Frontális Önálló Megbeszélés D2 Ragacsos papírlapok Filcek P5 Kedvenc ételeink c. plakát Dia: 14. II/ 3. AZ ÚJ TARTALOM FELDOLGOZÁSA II/3a; Egyéni étrend ismertetése, értékelése SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 7

8 Tevékenységek - időmegjelölésselA tevékenység célja, fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek DiákPedagógus SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM Előzetes feladat volt, hogy egy nap leforgása alatt jegyezzenek fel a tanulók minden elfogyasztott élelmiszert és italt a táplálkozási lapon. Húzzák alá, az egyéni táplálkozási lapjukon az élelmiszereket és az italokat az ezeknek megfelelő élelmiszercsoportok színeivel. 10 perc Otthoni egyéni munka Emlékezet Megfigyelés Önálló T6 Táplálkozási lap P6 Táplálko- zási lap Dia: 15. II/3b; Egyéni diagramok elkészítése A tanulók válasszák ki (színezés segítségével) azokat az élelmiszereket, melyek ugyanazon csoporthoz tartoznak és ezt az egyéni diagramjukon jelöljék. 10 perc Megfigyelés ÖnállóT6 A táplálkozási lap Színes ceruzák, Egyéni diagram P7 Tanulók egyéni diagramja II/3c; Csoportdiagramok elkészítése Csoportonként összesítsék az azonos színű mennyiségeket, majd a csoportfelelős jelölje be a táblán elhelyezett osztályösszesítő diagramján. 10 perc Frontális Értékelés Csoport- diagram P8 Csoport- diagramok II/3d; Osztálydiagram elkészítése Az osztály táplálkozását mutató diagram színezése a csoportdiagramok (élelmiszercsoportok) alapján. Tanácsok adása, javaslatok 15 perc Frontális Értékelés Osztály- diagram 8

9 Tevékenységek - időmegjelölésselA tevékenység célja, fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek DiákPedagógus SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM II/4. Reggeli az osztályban II/4a; Közös reggeli az osztályban Miből áll egy kiegyensúlyozott reggeli? Miért fontos, hogy reggelizzünk? 45 perc Szóbeli kommunikáció Előzetes tudás Frontális - beszélgetőkör P9 II/5. Iskolai konyha menütervének összeállítása II/5a; Az iskolai étkezde konyhafőnökének segítségével az osztály közösen összeállítja a következő hét menütervét az élelmiszerpiramis elveinek figyelembevételével. (A menüterv elkészítése előtt, pár perces ismertető az előző foglalkozáson elkészített osztálypiramisról.) 45 perc Előzetesen megszerzett tudás Kompromisszumkészség Mások véleményének meghallgatása, elfogadása Frontális -beszélgetőkör P10 Étlap II/6. Recept-börze II/6a; Előzetes feladat alapján a tanulók az édesanyjuk segítségével legalább kettő, a család által is kedvelt, egészséges étel receptjét leírják és ismertetik. 15 perc Előzetes gyűjtőmunka Íráskészség fejlesztése Szóbeli kommunikáció Otthoni egyéni munkaReceptek Összefűz- hető lapok P11 II/6b; Receptek gyűjtése Receptekből „receptkönyvet” állítanak össze. A gyűjtött receptek ismertetése, másolása. 30 perc Íráskészség fejlesztéseCsoportos Frontális 9

10 Tevékenységek - időmegjelölésselA tevékenység célja, fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek DiákPedagógus SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM III/7. AZ ÚJ TARTALOM ÖSSZEFOGLALÁSA, ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az éltető táplálék – projektzáró III/7a; Az ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK - projektzáró –csoportok prezentációja A csapatok a nekik megfelelő élelmiszercsoportok színeit képviselve bemutatkoznak. 60 perc Együttműködési képesség Szóbeli kommunikáció Csoportmunka III/8. Kóstoló, vendéglátás III/8a; Ételkóstoló, vendéglátás 70 perc VisszatekintésCsoportmunka Kóstoló P12 III/8b; A tanulók egy megkezdett mondat befejezésével értékelik a munkájukat. Én azt tanultam az egészséges táplálkozásról, hogy… 20 perc Önértékelés Összegzés Frontális Beszélgető kör Értékelés 10

11 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 11 MELLÉKLETEK P1 ÉLELMISZERCSOPORTOK Az első foglalkozást, akár egy kérdéssel is kezdhetjük: „ Miért van szüksége szervezetünknek a különböző élelmiszerekre?” Válaszokat meghallgatjuk, majd összegezzük azt, hogy szervezetünk igényét a jól megválasztott ételekből és italokból összeállított étrend segítségével kell kielégíteni. Ezeket az élelmiszereket 7 nagy csoportba sorolhatjuk. Táblára helyezzük az élelmiszerpiramis ábráját, vagy akár interaktív táblára is kivetíthetjük. A tanulók az előzetesen kiadott feladat alapján termékek, élelmiszerek címkéit gyűjtik össze, majd a táblán elhelyezett 7 darab ( sárga, rózsaszín, piros, sötétkék, barna, zöld, világoskék) kartonlapok valamelyikére ragasszák fel a gyűjtött címkéket a pedagógus segítségével. Itt megbeszélgethetjük azt, hogy szervezetünknek nincs szüksége akkora mennyiségre minden élelmiszerfajtából. Ez az élelmiszerek energiatartalmával és összetételével függ össze. Az élelmiszerek csoportjait piramis alakjában szokták ábrázolni, mely megmutatja, hogy melyik ételféléből mennyit javasolt fogyasztani. Az alsó három szinten lévő élelmiszerekből gyakran ehetünk, a negyedik szinten lévőkből csak mértékkel, a legfelsőbb szinten találhatókból csak ritkán fogyasszunk.

12 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 12 P2 A TÁPLÁLÉK ÚTJA A foglalkozás első részében megfigyelik a tanulók, hogy mi történik az emésztőrendszerünkben a táplálékkal. Ezt interaktív táblára kivetíthetjük, vagy a táblán szemléltethetjük. Megfigyeltetjük az élelmiszerek állomásait az emésztési folyamatban, és megismerhetik az emésztőszervek legfontosabb funkcióit. Megmagyarázzuk,hogy mi történik az élelmiszerekben található tápanyagokkal. A táplálék először a szájüregbe kerül, ahol a fogak felaprítják. Innen a falat a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, majd a belekbe halad tovább. Eközben a táplálék parányi részekre bomlik. A tápanyagok a bélfalon keresztül a vérbe kerülnek, majd a vérárammal az egész szervezetbe eljutnak és beépülnek. A táplálkozás során különböző növényi, állati eredetű ételeket fogyasztunk. A bennük lévő tápanyagokat az emésztőszervek parányi alkotórészekre, elemeikre lebontják. Ezt a folyamatot nevezzük emésztésnek. Az emésztés lényegéről az alábbi kísérleteket is elvégeztethetjük tanulóinkkal. 1.Rágjanak meg alaposan egy falat kenyeret vagy kiflit, de ne nyeljék le, tartsák egy ideig a szájukban. Néhány perc után édesnek érezhetik az ízét, mert a nyál, a kenyér vagy a kifli anyagát, a keményítőt cukorra bontja le. 2.Az egyik nagy emésztőszervünk a máj, az epét termeli. Az epe a zsírokat bontja le apró zsírcseppekre. A lebontás hasonlóan történik, mint a következő kísérletben: Tegyenek két kémcsőbe egyforma mennyiségű vizet és csepegtessenek hozzá étolajat, az egyik kémcsőbe még néhány csepp mosogatószert is! Rázzák jól össze a kémcsöveket, és figyeljék meg a különbséget! Az epe a mosogatószerhez hasonlóan bontja a zsírt és az olajat. 3. A harmadik kísérletet tanácsos a nevelőnek végeznie a veszélyes anyagok miatt. Tegyünk a kémcsőbe főtt tojás fehérje részéből egy kis darabot! Adjunk hozzá vizet, egy kevés pepszinport és híg sósavat! Rázzuk össze! Kis idő múlva megfigyelhetjük a fehérje „megemésztését”. Hasonló folyamat játszódik le a gyomorban.

13 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 13 P3 INFORMÁCIÓS LAP A feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk. 4 fős csoport esetében / A-B-C-D/ önállóan elsajátítja a neki jutó tananyagrészt. A-sok / emésztés, szájüreg/ B-sek / nyelőcső, gyomor/ C-sek / nyombél, vékonybél/ D-sek / vastagbél, végbél/ A tanulók az önálló feldolgozás után megtanítják csoporttársaikkal háromlépcsős interjú módszerével a tananyagrészeket. „A” elmondja ismeretét „B”-nek, „C” pedig „D”-nek, „B” – „A”-nak, „D” pedig „C”-nek. „A” elmondja a „B”-től hallottakat „C”-nek „B” figyeli és ellenőrzi. „B” elmondja „A”-tól hallottakat „C”-nek és „D”-nek „A” figyeli és ellenőrzi P4 EMÉSZTŐSZERVEK FELISMERÉSE A csoportok a „ kerekasztal” módszerével kitöltik a feladatlapot. /Egy toll és egy papír körbejár a csoportban./ E módszer jó az információ megértésének ellenőrzésére, gyakorlásra, számonkérésre. Értékelés: csoportforgóval. P5 KEDVENC ÉTELEINK A tanulók Post-it -ra (ragacsos papírlapra) írják fel a kedvenc ételüket. Majd ezeket egyénileg elhelyezik a csomagolópapírra felrajzolt élelmiszercsoportok tálcáira. Ez a tabló fontos, hogy a munka végéig megmaradjon, hiszen több alkalommal is érdemes lesz visszatérni ide. Megvizsgálják miből fogyasztanak a legtöbbet és miből a legkevesebbet. Kifejtik véleményüket, szerintük mennyire egészségesek az étkezési szokásaik.

14 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 14 P6 TÁPLÁLKOZÁSI LAP Előzetes feladat volt, hogy otthon egy nap leforgása alatt jegyezzenek fel a tanulók minden elfogyasztott élelmiszert és italt a táplálkozási lapjukra. Iskolában pedig az élelmiszerpiramis színei szerint húzzák alá vagy át a táplálkozási lapjukon a felsorolt élelmiszereket és italokat: • világoskékkel az italokat; • zölddel a gyümölcsöket és zöldségeket; • barnával a gabonaféléket és a burgonyát; • sötétkékkel a tejet és a tejtermékeket; • pirossal a húst, a halat, a tojást és a hüvelyeseket; • sárgával a zsírt és az olajat tartalmazó termékeket; • rózsaszínnel az édességeket és a cukortartalmú italokat. Egy étel esetén több színt is használhatnak a tanulók. Például: a gyerekek kedvence a hasábburgonya, így azt sárgásbarnával színezzék ki. P7 TANULÓK EGYÉNI DIAGRAMJA A tanulók válasszák ki (színezés segítségével) azokat az élelmiszereket, melyek ugyanazon csoporthoz tartoznak. Mindenki elkészíti a saját táplálkozási diagramját.

15 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM 15 P8 CSOPORTDIAGRAMOK Csoportonként összesítik az azonos színű mennyiségeket, majd a csoportfelelős bejelöli a táblára helyezett osztályösszesítő diagramján. A tanulók összehasonlíthatják a személyes étkezési szokásaikat a táplálkozási javaslatokkal. Melyik élelmiszercsoportból fogyaszt túl sokat, vagy túl keveset. Hogy lehetne javítani az egyéni étrenden? P9 REGGELI AZ OSZTÁLYBAN Már előző nap felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy másnap egy közösen elfogyasztott reggelire várja őket a tanító néni. Természetesen, a bevásárló listát akár előző nap is elkészíthetjük a tanulókkal. Ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő anyagi háttér, akkor valamennyi tanuló magával hozhatja a reggelijét az iskolába. Az elfogyasztott reggeli után megbeszélgethetjük, hogy miből áll egy kiegyensúlyozott reggeli? Miért fontos, hogy reggelizzünk? Mi a reggeli szerepe?  Az éjszaka alatt elhasznált energia ismételt feltöltése.  Jó kedvre derüljünk és jókedvűek is maradjunk.  Vitamintartalékok feltöltése.  A folyadékellátás biztosítása.  Szellemileg összpontosítani tudjunk.  Energia feltankolása a délelőtt végzendő tevékenységekhez.

16 16 P10 ISKOLAI KONYHA MENÜTERVÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A tanulók az iskolai étkezde konyhafőnökével együtt összeállítják a következő hét menüjét. A tervezés előtt néhány szempontot figyelembe kell venni, amit a táblára szókártyákra is felírhatunk ( táplálkozás kiegyensúlyozottsága, változatosság, költségek, bevásárlási lehetőségek, szállítás és tárolás, hűtés stb. ). SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4.ÉVFOLYAM P11 RECEPT-BÖRZE Ez a feladat kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekek a szüleiket is bevonják a munkába. A tanuló az anyuka segítségével legalább két egészséges étel receptjét írja le (esetleg el is készíthetik otthon). A recepteket a gyerekek cserélhetik, leírhatják egymásról. Technika, rajz óra keretében vagy délutáni foglalkozáson mindenki elkészítheti, összeállíthatja a saját receptes könyvét, amit képekkel és rajzokkal díszíthetnek.

17 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4.ÉVFOLYAM 17 P12 KÓSTOLÓ –VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS Erre a foglalkozásra a tanulók meghívhatják szüleiket, így lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek bemutathassák mindazt, amit a munka során megismertek, vagy elkészítettek. A szülők pedig képet kaphatnak arról, hogy mennyi mindent megtanulhatnak a gyerekek egy ilyen munka során. Kiállítást rendezhetünk az elkészített termékekből, bemutathatjuk a csoportmunkák során készült plakátokat, fotókat stb. A kóstoló előtt a csoportok bemutatkozhatnak majd vendégül láthatják családtagjaikat. Ezen a záró foglalkozáson a tanulók egy megkezdett mondat befejezésével értékelhetik saját munkájukat. „Én azt tanultam az egészséges táplálkozásról, hogy … „ Mindegyike megfogalmazhatja azt, amit magára nézve a legfontosabbnak talál. Édesanyjuknak átadhatják vagy hazavihetik az általuk ajándékba készített receptgyűjteményüket, amelyet kedvenc ételeik képeivel és rajzaival illusztrálhatnak.

18 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 18

19 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 19

20 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 20

21 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 21 T4 INFORMÁCIÓS LAP A TÁPLÁLÉK ÚTJA Hogyan emésztjük meg az élelmiszereket? Az elfogyasztott élelmiszereknek át kell haladniuk a teljes emésztőrendszeren (az emésztőszervek összességén) ahhoz, hogy szervezetünk hasznosítani tudja a bennük rejlő tápanyagokat. Az emésztőrendszer a következő részekre tagolódik: 1.A szájüregben az ételeket először a fogak segítségével felaprítjuk, és a nyállal megnedvesítjük. Ez mindössze néhány másodpercig, alaposabb rágásnál tovább is eltarthat. Ezzel kezdetét veszi az emésztés. Fontos, hogy először rágjuk meg alaposan az ételt, és csak azután nyeljük le. 2.A szájüregből a már pépes étel a nyelőcsövön át lejut a gyomorba, ahol az étel a savas folyadékok, a gyomornedvek hatására még kisebb darabokra bomlik. Ehhez a folyamathoz 1-3 óra szükséges. 3.A nyombél a vékonybél felső szakasza, mely arra szolgál, hogy összekeverje a lebontott ételt az epével, amit a májunk állít elő, és összekeverje a hasnyálmirigy váladékával is. Ennek során a pépes étel még kisebb alkotóelemeire bomlik. 4.Az ételpép majd a vékonybélbe kerül. Ennek a mintegy 5 m hosszú „tömlőnek” a belső felülete nagyon ráncos, így nagy felületen képes felvenni a tápanyagok legnagyobb részét. A tápanyagok a bélfalon áthatolva a vérbe jutnak, és a véredények segítségével eljutnak testünk minden egyes sejtjéhez. Ez a folyamat mintegy 7-9 órán belül megy végbe. 5.A vékonybélből a táplálék ami még az élelmiszerekből megmaradt, az a körülbelül 1 méter hosszú vastagbélbe kerül, ahol a folyadék legnagyobb része újra visszakerül a testünkbe, majd kiválasztjuk a vizelettel. Ez a folyamat 1-3 napig is tarthat. 6.Vastagbélből a végbélen keresztül kiválasztjuk a salakanyagot.

22 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 22 T5 NEVEZZÉTEK MEG AZ EMÉSZTŐSZERVEINKET!

23 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM 23 T6 TÁPLÁLKOZÁSI LAP Név: Osztály: Dátum: Mit fogyasztottál a mai nap folyamán? Mindent jegyezz fel ebbe a táblázatba! Ha a főétkezések között ettél vagy ittál valamit, azokról se feledkezz el! ÉTKEZÉSEKMIT ETTÉL ÉS MIT ITTÁL MA? REGGELI TÍZÓRAI EBÉD UZSONNA VACSORA NASSOLÁS (ÉTELEK ÉS ITALOK)


Letölteni ppt "Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések