Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nepp, az animáció „Mindenese” Lendvai Erzsi:. A Pannónia Film Híradó 19. sz. (1984) öles címe (Csík István interjúja)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nepp, az animáció „Mindenese” Lendvai Erzsi:. A Pannónia Film Híradó 19. sz. (1984) öles címe (Csík István interjúja)"— Előadás másolata:

1 Nepp, az animáció „Mindenese” Lendvai Erzsi:

2 A Pannónia Film Híradó 19. sz. (1984) öles címe (Csík István interjúja)

3 Az egyre népszerűbbé váló rajzfilmben Nepp lett az „AGY”, az ötletmester, mások forgatókönyvírója, háttérfestője, animátora. Remek pszichológiai érzéke, iróniára való fogékonysága, filmjeinek grafikai megformálása, a célratörő cselekménybonyolítás következtében nincs az a képtelenség, amelynek megmutatására ne lett volna alkalmas. Lényegire csupaszított figurái mentesek minden drámaiságtól, „édes” vonástól, kedvességtől. Úgy, ahogy vannak, rémesen JÓK

4 I. MINDENT a fonákjáról ‒ az egyedi Nepp-filmek Rendezői pályáját egyedi filmekkel kezdte, majd sorozatokban szerzett rutint. Bizarr látásmódja a szériákban sem változott. Mindez idővel törvényszerűen torkollott egy meghökkentő hosszúfilmbe. Első, önálló rövidfilmje a dohányzásról való leszokás kínjain ironizál – mély együttérzéssel. Saját „keserű” tapasztalatai alapján dolgozza fel a propagandisztikus témát. Újszerű rajzstílusán még érződik a csehes, lengyeles hatás. Igazi újdonsága azonban az volt, hogy ha „füstölögve” is – a nézők magukon nevettek. Szenvedély (1961)

5 Holnaptól kezdve (1963) A kedvenc téma az emberi magatartásformák kifigurázása. Nevetségessé válik a hétköznapi, változásra képtelen ember esendősége. Itt már körvonalazódik a Gusztáv- féle Ember(ke), aki elhatározza, hogy új életet kezd: sportolni fog. Megveszi a szükséges eszközöket, de minden nap elodázza az „új” életet, hiszen van remény, s ettől jól alszik, miközben sportsikereiről álmodik.

6 Az első külföldön is díjat nyert filmjében – amely a Balázs Béla Stúdió produkciója volt – egy újsághír ülteti a „bogarat” az Ember fülébe, akit ez teljesen kizökkent a megszokott kerékvágásból. Itt a jellemzően groteszk látásmód már-már átbillen a morbid humorba. Mese a bogárról (1963)

7 Krimielemekből áll, sokféle gyilkolási módszert villant föl a közönség krimi-éhségét morbiddá növesztő film. „Talán furcsán hangzik, de a rémfilmeket kedvelem, azokat, amelyek általában szembekerülnek a közhangulattal, ahol a hullákat senki sem veszi komolyan, mivel csak kellékek” – vallotta be Nepp vonzódását a krimihez. Jellegzetes, hogy egy gyerek volt ebben a partnere – a későbbi operatőr, Cselle László – aki remekelt: 41 féle gyilkolási módot szedett össze a forgatókönyvhöz. A film Oberhausenben az Evangelikus Zsűri díját nyerte. Öt perc gyilkosság (1966)

8

9 Az animációs sci-fi egy képzeletbeli országban játszódik, ahol mindent elérhet az ember egy sajátos „olajozási” módszerrel. A kapzsiság, a megvesztegetés módozatainak ironikus rajza. Nepp rá nem jellemző dekoratív, festői, monumentális látványvilágot teremtett. 130 hátteret festett a 12 perces filmhez. A forgatókönyvet Komlós János írta. Oxidia (1965) A nőfigurát Manet Folie-Bergeres című festménye ihlette. Szemben vele a Gusztáv-szerű alak, akit lenyűgöz a jelenség

10 A yeti dala (1970) Filmjeiben egyre gyakrabban föltűnnek az embert megszemélyesítő állatok. A yeti dala is groteszk metafora három percben egy durva, pusztító majomemberről, aki az úthenger előtt meghunyászkodik.

11 Megalkuvó macskák (1979) A népszerű Hofi-Koós páros szórakoztatásra szánt állati karikatúrája két macska reménytelen küzdelme a házat elárasztó egerek ellen. Az animálás ‒ ami Nepp szerint a jó rajzfilm lényege ‒ szempontjából ez a film még Walt Disney mércéjével mérve is „majdnem megállja a helyét”.

12 Hófehér (1983) A bizarr egészestés film szemléletmódban, a figurák ábrázolásában egyaránt összegző mű. A gömbformák hosszúkássá stilizálása minden figurát borzalmassá varázsolt, s ezzel a szokásostól eltérően nem nevettette, hanem sokkolta a nézőt. Próbára tette, összezavarta intellektusát. A film Walt Disney klasszikus Hófehérkéjének szemtelen parafrázisa. Nepp minden tisztelete mellett alaposan a visszájára fordította, áthangszerelte, „korszerűsítette” a témát. Míg Walt Disney-ék életszerűségre törekedtek (bizonyos esetekben rotoszkóppal dolgoztak, színészekkel eljátszatott jeleneteket rögzítettek, s ezt rajzolták át sajátos módszerrel), addig a magyar változat „kelet-európai humorral” fűszerezett, cinikus felütésű.

13 A filmkritika általában sikertelen groteszknek minősítette ezt a filmet, pedig Nepp bűnügyi filmnek szánta, ahol a gonosz mostoha trónbitorló, s a film alkotója detektívként ered a bűntény nyomába, amelynek minden résztvevője a korszak egy-egy karikatúrája. Itt is, mint a többi Nepp-filmben, nem annyira a figurák megrajzoltsága izgalmas, hanem Nepp intellektuális gesztusa, ahogy mindent kiforgat, s a figurákat körülvevő álságos, torz miliőt megjeleníti.

14 A tv-film saját kutyájáról, az időközben elpusztult Vukiról szól. Mintha a kutya élne és naplót írna. A valóságban sokáig kutyátlan, érzelmeit humorral takaró ember véletlenül talált egy kiszolgáltatott, kezdetben hálás és alázatos ebre, aki végül gyenge gazdái zsarnoka lett. Megtanította alkalmazkodni őket. Még „ugatni” is. Gréti (1986) A bal oldali képen pedig jól felismerhető a Dargay Attila ̶ Henrik Irén házaspár, kutyájával, Csuvájjal, a későbbi Az erdő kapitányával.

15 A nyolcvanas évek közepén De Sade márki regényét tervezte megvalósítani állatszereplőkkel. Itt a jókat szép, a rosszakat ronda állatok képviselik. Vagyis ki-ki a maga természetének megfelelő ábrázolást kapta. A nagykorúaknak szánt film ily módon regélt volna a nők és férfiak kapcsolatáról, az emberi természet sötét oldaláról, a pokoljárásról. Mindez terv maradt. Justine (filmterv, 1985)

16 II. A sorozatszerz ő A sorozatokat iparművészeti terméknek tartotta, ötleteivel sokuknak volt elindítója, esetenként rendezője is. Sorozattémái felnőttekhez, gyerekekhez egyaránt szóltak. A Peti-sorozat: Peti az Állatkertben, Peti és labdája (1963) A gyerekeknek szóló modern témájú, már futó mozisorozatban is részt vett, de kísérle- tezett önállóan is modern gyerekfilm készítésével. A Kívánj akármit! címmel tervezett sorozatának azonban csak egyetlen epizódja, az Öcsi és a Varázsló készült el. Nepp talán azért nem gyerekfilm-párti, mert úgy vélekedett, hogy jobban érdeklik őket a felnőtteknek szóló filmek, sőt még jobban is értik azokat.

17 A Gusztáv-sorozat Tervezett címe Mikes György krokija nyomán Emberek vagyunk. A főszereplőnek ekkor még nincs végleges neve, az alkotók nem tudják, hogy Dodónak, Ferencnek vagy Princnek nevezzék. Kezdeti rövidfilmjeiben körvonalazódik a bosszantó hibákkal teli esendő ‒ hiú, könnyelmű, kíváncsi ‒ kisember- típus, akivel elindul az első felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat. A felnőtteknek szóló, évekig tartó Gusztáv-sorozat – kollektív szellemi termék: Dargayval, Jankoviccsal együtt találták ki, rajzolták meg a figurákat. Nepp készítette az első epizódokat. A „Gusztáv-team” idővel egyre bővült: még Macskássy Gyula is dolgozott benne.

18 A nagyorrú, nagyarcú, kétszálhajú, pipaszár lábú, oválisan is szögletes, nevesincsfigura nem kialakult jellem. Kísérleti nyúl, próbababa, akit majd az ötletek s a készítők ruháznak fel különféle jellemvonásokkal és küldenek nevetséges szituációkba amint (Gusztáv egeret fog, állatbarát,… pesszimista, … igazi férfi, … anyagias, bűnbak, …. ügyeskedik...) ‒ aszerint, hogy ki készíti. Kezdetben még csak a három szülő, Dargay, Jankovics és Nepp írja, rendezi (Nepp mindig szadistává teszi e figurát).

19 Az első széria 13 epizódjának mindegyike a kisember felsüléseiről szól. A névadás körül több legenda is keringett. Már készülnek az epizódok, amikor Dargay Attila, vállalva a keresztapaságot, a közismert német bohócfigurára, Dummer Augustra asszociálva, a Gusztáv nevet adja a magyar sorozathősnek. Egy másik verzió szerint rábökött egy névre a telefonkönyvben. Nepp viszont úgy emlékezik, Ilosvay Gusztáv zeneszerző emlékére nevezték el így a figurát. Gusztáv, az állatbarát (1964) A legelső epizódot Nepp rendezte és írta Kristóf Attila ötletéből, vele közösen. A téma előképe egy Nepp-filmterv, a Kutya volt, aki azzal szegődött az Ember mellé, hogy mindig hűségesen visszahozta az eldobott követ, bármilyen messzire is dobták. Gusztáv végül lenyeli a követ.

20 Gusztáv és a bűnbak (1967 r: Nepp József) Gusztáv gyáva és megalkuvó, sérelmeiért csak képzeletben vág vissza. Otthon felöltöztetett próbababákon végzi a megtorlást. Végül begolyózik. Gusztáv népszerűsége kimeríthetetlen volt. Munkaközösséget, ötletbankot kellett létrehozni s így egyre többen „beszálltak” az epizódok készítésébe. Noha útját világsiker, nemzetközi hahota kísérte, és kitűnő bevételi forrás volt, mégis négy év után kivonták a forgalomból. Kezdett idejétmúlttá válni? A készítőknek persze elegük volt belőle. Stílusosan búcsúztatták. Az Egy új Gusztáv c. epizódban az életet alaposan kiélvező figurát elviszi a Kaszás. A 70-es évek közepétől tv-sorozathősként tért vissza az új Gusztáv, mint önmaga retrója. Stílusában azonban mégis megváltozott. A tévé-széria 52 epizódjából 40- ben Nepp József ötletei is benne voltak. Mindig szeretett másokkal együtt gondolkodni.

21 Zime-Zum mozisorozat (1970/1971) A Gusztáv-széria közben Nepp részt vesz más sorozatok készítésében ötletadóként vagy rendezőként. Ezekben két figura szerencsétlenkedik, szinte egymás rovására. Az egyik mindig megússza vagy mindketten pórul járnak. A sorozat mindössze öt epizódját Gémes Józseffel, Ternovszky Bélával közösen készítette saját ötletei alapján.

22 Már a hatvanas évek végétől, de főként a 70-es évektől az animációs filmgyártásnak újabb lendületet adó televíziós kapcsolat egyre több megrendeléssel látta el a Pannónia Filmstúdiót. Szakítani kellett a mozis Gusztáv-sorozat szöveg nélküliségével. A képernyő hangosfilmet igényelt. Elsőként Nepp József sorozata indult egy korabeli, kissé zűrös, de valójában szokványos család, a Mézgáék kalandjaival, akik egy űrrokonuk révén kerülnek kapcsolatba a szupertechnikával. Nepp figuratervei a Mézga-családhoz

23 A fő-sorozatcím fantasztikumot ígér, de Mézga-sorozatként válik ismertté. Sikere nyomán sorozatszériák készülnek belőle. Az ötletek és forgatókönyvek Nepp József és Romhányi József közös munkája mindvégig. Az első epizódokat (1968) Nepp rendezte, aztán már vezető rendezőként fogta össze a sorozatszériákat. Üzenet a jövőből

24 A figurák szemtelenül, groteszk-kedvesen bosszantóak, miközben elég sematikusak. Talán azért, mert minden figura csak a kapott jellem korlátai között mozoghat. Ez az igény megnehezíthette a film készítését, de szükségszerű volt a sorozat egységessége miatt. Az ígért sci-fi motívumokon túl a témákban egyéb izgalomfokozó elemek: sejtelmes rossz dolgok, majdnem bűnügyek is előkerülnek a bosszúálló szomszédság, Máris figuráján át. A kor embere itt is magára ismerhet. Az átlagos családra, az átlagos kispolgárra. De az a csavar az egészben, hogy a néző „ki van zökkentve” valami képtelenséggel a mindennapiságból. A Mézgában Nepp a comics- hoz hasonló rajzfilmmel és az előre megkomponált zenével kísérletezett. A családfő Mézga Gézát Kabos Gyuláról mintázta.

25 Kérem a következőt! (Dr Bubó) Romhányi Józseffel közösen írta az 1973-ban induló tv-sorozatot és rendezte is. A fő figurákat Jankovics Marcell tervezte. A sorozatból több széria készült. A lelkiismeretes Bubó doktor, a fülesbagoly és Ursula nővér, a medvehölgy bevonul a családokhoz. Népszerűségük abból a profizmusból fakadt, hogy a szinkronizáló színészek már a hangjukkal megteremtették a figurát. Azaz a dialógok előbb kerültek felvételre, s a szöveghez utólag kockázták a figura mozgását. Bubó doktortól a különböző állati „betegség-esetekből” levont konzekvenciát bölcs életfilozófiával megöntözve kapja meg a néző.

26 III. A forgatókönyvíró és társszerz ő A számszerűség alapján Nepp leginkább forgatókönyvíró volt. Szellemi játékosként érezte magát elemében, főként a közös munkákban. Gyűjtötte az ötleteket, vicceket. Ez utóbbiból több mint 360-at skiccelt föl magának. Általában rövid, poénos történetekben gondolkodott. Így volt ez már a Gusztávnál is, később pedig Romhányi Józseffel versengve ötleteltek tévé-sorozataikon. De sok hosszúfilm forgatókönyvét is ő írta vagy társforgatókönyvíró volt. E filmek sikerességét az ő kiváló dramaturgiai és humorérzéke garantálta. János vitéz - animátor, háttérfestő (1973), r: Jankovics Marcell Lúdas Matyi – forgatókönyvíró háttérfestő (1976), r: Dargay Attila Szaffi – forgatókönyvíró, háttérterv (1984), r: Dargay Attila

27 „Először is kell az ötlet, amihez tréningeztetni kell az agyat: viccekből meríteni, mások ötletét letisztítva hasznosítani... Amint az ötlet megvan, néhány sorban vagy egy gépelt oldalon körvonalazni a témát. Ha ezt elfogadta a stúdióvezető, meg lehetett írni az irodalmi forgatókönyvet, ami egy olyan hosszúfilmnél mint az Egérút, oldal. Ezt fölülvizsgálta a Művészeti Tanács, s ha zöld utat adott, még sok jótanács következett. Ennek alapján, újra és újra át kellett írni az anyagot. Legvégül a rendező elkészíthette a képes forgatókönyvet, ami az animációs filmnél nélkülözhetetlen, főként a hosszúfilmeknél.” (A cikk számára készült telefoninterjú.) Mit is jelentett forgatókönyvet írni? Vili, a veréb - forgatókönyvíró (1988) r: Gémes József Macskafogó - forgatókönyvíró (1986) r: Ternovszky Béla Az erdő kapitánya - forgatókönyvíró, (1987), r: Dargay Attila

28 Volt olyan Gusztáv-epizód, amelyet kilencszer írtak át. De közismert a Dargay Attila rendezte Lúdas Matyi „liba-hibája” is. Walt Disney munkamódszerében is a jó forgatókönyv volt a legfontosabb. Disney szerint anélkül semmiféle geg nem használható, nem helyezhető el a filmben. Egérút – forgatókönyvíró (1999), r Ternovszky Béla Sárkány és papucs – forgatókönyvíró (1989), r: Hernádi Tibor Macskafogó 2. – forgatókönyvíró (2007) r: Ternovszky Béla

29 A bábfilmes Foky Ottót ő inspirálta tárgymozgatásos filmek készítésére. De nemcsak ötleteket meg babot adott a nemzetközi sikerűvé lett Babfilmhez, hanem megírta a forgatókönyveket is. Ellopták a vitaminomat (1965) Babfilm (1973) La Desodora (1983)

30 A „Nagyok” ‒ Dargay Attila, Ternovszky Béla, Gémes József, Jankovics Marcell és mások ‒ barátjaként szívesen írt tehetséges fiatal szerzőknek is forgatókönyvet. Természetesen minden munkájára nem térhettünk ki, így csak néhány példát említünk. Egyszer volt, hol nem lesz (1975), r: Herpai Zoltán Kutyagumi (1982), r: Kaim Miklós Rondínó (1977), r: Szórády Csaba

31 „Forgatókönyvíróvá azért váltam, mert nem akadt más vállalkozó, muszáj volt nekem írni. Ez annyira megtetszett, hogy másoknak is elkezdtem így dolgozni.” (Varsányi Gyula: A rajzfilm jó befektetés. Népszabadság, ) A Pannónia után 1995-ben alapították Ternovszky Bélával a Stúdió 2-t, s elkészítették az Egérút (1999) című filmet. Nepp úgy vélekedett, a rajzfilm jó befektetés, de hosszabb távra szól. Fél év alatt nem lehet meggazdagodni, ez elriasztja a hazai tőkét. A kérdésre, hogy mi történt volna vele, ha rajzfilmesként Amerikába kerül, Nepp a következőt válaszolta: „ … azt hiszem, ma is a Disney-filmek háttérfestője lennék, egyik a negyven-ötven közül. Bennem ugyanis nincs semmiféle önszervező ambíció. Csepeli vagyok, munkásszármazású… Úgy képzeltem, majd én is egy gyárban élem le az életemet. A Pannónia Stúdió lett ez a gyár…” Varsányi Gyula, uo. Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek (1970). Forgatókönyv:


Letölteni ppt "Nepp, az animáció „Mindenese” Lendvai Erzsi:. A Pannónia Film Híradó 19. sz. (1984) öles címe (Csík István interjúja)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések