Coaching módszertana –a sorozat 4. diája-

Az előadások a következő témára: "Coaching módszertana –a sorozat 4. diája-"— Előadás másolata:

1 Coaching módszertana –a sorozat 4. diája-
Metaforák azonosítása Kreatív destrukció Grice-maximák megsértése Ontológiák feltárása Szemetesláda- modell Mcdonaldizáció De-, Poszt- Ezt tanultuk meg eddig… Coach alapattitűdje Panda-stratégia Koala-stratégia Fogolydilemma Múzeum-módszer Az együttműködés előkészítése Alapgyakorlatok 1. „Lapra fel! „Gubancol(d)ás!” „Rítustermelés” Szerződéskötés előkészítése, helyzetfeltárás (célja, módja) Konzultációszervezés fő szempontja Az ontológiai coaching központi módszere: kreatív destrukció (bevezető példák a gyakorlatban) Alapgyakorlat 2. „Jóslás” a kíváncsiság felkeltésére, a közös munka (coaching- folyamat) megkezdéséhez Itt folytatjuk… Paradoxonok 1. Téves heurisztikák Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Dr. Kollárné Déri Kriszti

2 Itt tartunk: „Paradoxonok I.”
Előző órát folytatjuk (emlékeztető diák) Coaching célja a hozott probléma ellenére a jó hangulat, a pozitív feedback, Ötletvihar elindítása (laterális gondolkozás), Kreatív destrukció (építő rombolás) megvalósításával az attitűdváltás és a változás elérése a coachee(k) egyszerre töltse(k) be a tanuló és a tanító szerepét. erős ontológiák gyengítése (kreatív destrukció) a téves heurisztikák „szerelése” a metaforák azonosítása, kibontása és átkeretezése, Grice-maximák kreatív megsértése. Bevezetés Folytatásban Kockáz(tat)ás Fürtábra RAFT eljárás Háromlépéses interjú Jóslás módszere és egyebek Magyar Coachszövetség KA- Déri Kriszti

3 PARADOXONOK I. A DE-mcdonaldizáció logikája
Az irracionalitás paradoxonai Kollár József-Déri Kriszti

4 Indítékok és okok A személyeknek indítékokat és vágyakat tulajdonítunk. Normál helyzetben: Indíték (logikai térben van) Béla arra vágyik, hogy tetsszen a nőknek Azt hiszi, úgy véli, hogy akkor fog tetszeni, ha izmosabb lesz Az indítékok a cselekvés okaivá válhatnak (fizikai térben értelmezzük) Ok A fenti vélekedése azt okozza, hogy elmegy kondizni Az indítékok okokká válnak

5 Paradoxonok alaptípusai
Szubholon szintjén Szuperholon szintjén Elfogadom, hogy kondizás útján tudnék tetszeni a nőknek, de nem megyek el, nem kezdek neki. Elfogadom, hogy ha megtanulom a coachingot, az okosabbá (önreflexió), sikeresebbé (közösség válasza) tesz, de nem tanulom meg a tananyagot. Megértem, gyakorolnom kell a tanultakat, hogy készség szintjén alkalmazni tudjam, de nem csinálok házi feladatot. Változás szükséges az életünkben, de semmi új szabályt nem fogadunk el, szóval semmin sem változtatok Az oktatás játékos tanulás legyen. A gyerek magától szeressen tanulni. A férj spontán hozzon virágot, találja ki, milyen programra, ajándékra… vágyom.

6 Lehetséges válasz a paradoxon-szituációkra
1. Szubholon szintjén 2. Szuperholon szintjén Megoldás DEMCDONALDIZÁCIÓ Megoldás MCDONALDIZÁCIÓ

7 Paradoxonok alaptípusai
Személy 1 indítéka Paradoxonok alaptípusai 1. Szubholonon belül 2. Szuperholon szintjén Indíték 1. Ok 2. Cselekvés Személy 1 Személy 2 Személy Szubholon 1 Szubholon 2 Személy 2 cselekvésének indítéka és oka essen egybe a Személy 1 indítékával, de ne az okozza Cselekvés

8 1. Szubholon szintjén (személyen belül)
Paradoxon-szituáció Elfogadom, hogy legjobb lenne „A”-t cselekedni, mert azokat az indítékokat fogadom el, ami „A”-t okozzák, de „B”-t cselekszem, vagyis egy rejtett indíték és egy titokzatos ok nyomán alakul ki „B” cselekedet „A” Szubholon „A” Indíték „A” Ok „?” indíték „B” ok „B” Szubholon

9 2. Szuperholon szintjén 2.1. Normál szituáció Személy 1
„A” Személy (Anya) „A” Személy indítéka: nem akarok folyton egyedül takarítani „A” Személy cselekvésének oka: Kimondja az utasítást: „Takaríts ki” Személy 2 „B” Személy (Gyerek) „B” Személy indítéka: jobb tv-t nézni „B” Személy cselekvésének oka: anya indítéka Output Okozat: Kitakarít

10 „A” indíték nem lehet „B” indíték oka
2. Szuperholon szintjén 2.2. Paradoxon-szituáció „A” Indíték „A” indíték nem lehet „B” indíték oka „A” Ok „A” Személy „B” Személy „B” indíték „A” ok

11 Mcdonaldizációból de-mcdonaldizáció
A mcdonaldizációt szervező racionalizáció túlhajtott formája irracionális de-mcdonaldizációhoz vezet. A túlzott kontroll, bürokrácia a hatékonyság ellensége. A kalkulálhatóság elveszi a dolog izgalmát. A standardizáltság az egyéni jelleget. Az emberek robotokká válnak, a kapcsolatok gépies rutinokká, az evés zabálássá…

12 Az irracionalitás mibenléte
A személy racionalitásán belül felbukkanó irracionalitás más, mint a neki tulajdonított. Egy külső szemlélő irracionálisnak tekinthet egy személyt, aki leugrik egy ejtőernyővel, miközben az adott személy konzisztensen (racionálisan) képes érvelni az ejtőernyőzés mellett. Hasonló az asztrológiában, a tenyérjóslásban irracionálisan hívőkkel szemben racionálisan érvelni. Itt legitimek a mcdonaldizált érvek a meggyőzés során

13 Az irracionalitás paradoxona
Egy adott személy racionális okfejtésében felbukkanó irracionalitás tekinthető paradoxnak. A következő feltételek teljesülése esetén beszélhetünk az irracionalitás paradoxonáról. Egy adott cselekedetem akkor, és csak akkor tekinthető paradoxont magában foglalóan irracionálisnak, ha 1. minden érv amellett szól, hogy A és B közül A-t cselekedjem. 2. elfogadom, hogy azt a cselekvést kell választanom, amely mellett jobb érvek szólnak. 3. B-t cselekszem.

14 Rejtély A fent leírt szükséges és elégséges feltételek fennállása esetén tekinthető rejtélyesnek az ok, ami B-cselekedethez vezetett. Magyarázat: több kvázi- autonómiával bíró alrendszer található a szuper-holonon belül. Miközben az x-holonnak tulajdonítható indítékok (konzisztens hiedelmek, vágyak) alapján A-t kéne cselekednem, y-holon (szintén konzisztens vélekedések és vágyak alapján) azt okozza, hogy B-t cselekedjem.

15 Ez a magyarázat de-mcdonaldizált, paradox
Miért? Mert a coach nem azt mondja, hogy számolja föl az adott személy az inkonzisztenciát, hanem azt, hogy fogadja el. A szuper-holon inkonzisztens viselkedése mögött konzisztensen viselkedő szub-holonok találhatók.

16 A szubholonok szintje A szub-holonok szintjén történő beavatkozás (a mcdonaldizáció) nem hozna eredményt, nem számolná fel az irracionalitás paradoxonát. X szub-holon (én) akarja a változást, az y szub holon (id) pedig azt okozza, hogy úgy cselekedjem, mintha nem akarná.

17 X nyaggatása A mcdonaldizáció csupán x szub-holonra hat, miközben y szub-holon továbbra is fenntartja az irracionalitás paradoxonát. Y szub-holonra nem hatnak az észérvek, mert a tudat számára nem hozzáférhető.

18 A szuper-holon szintjén kell beavatkozni
Hogyan? A coach legitimálja az adott cselekvésmintázatot az irracionalitás paradoxona mögött rejlő mentális gépezet működésének feltárása révén. Ezzel, azt implikálja, hogy a változás eszköze a változatlanság. Ezáltal a paradox szituációt látszólag megerősíti: azt üzeni a coahee-nak, hogy annak révén változzon, hogy közben ne változzon.

19 De-mcdonaldizációra épülő coaching
A coachee reményei szerint a coach olyan szakember, aki képes változást előidézni. A coach a coachee-t teszi felelőssé a coaching menetéért (pontosabban azt a szub-holont, amire észérvekkel nem lehet hatni). Miközben azt kéri tőle, hogy ne változzon, azaz maradjon spontán módon olyan, amilyen, szabályokat léptet életbe, amelyek előírják a coachee viselkedését. Arra kényszeríti a coachee-t hogy „legyen spontán”.

20 „Legyen spontán!” A coaching de-mcdonaldizációja
1.Tehát minden érv amellett szól, hogy Ön A-t cselekedje. 2. Ön elfogadja, hogy azt a cselekvést kell választania, amely mellett jobb érvek szólnak. 3. továbbra is B-t cselekedje!