Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Igazságügyi orvosszakértő a nyomozásban és a bizonyításban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Igazságügyi orvosszakértő a nyomozásban és a bizonyításban"— Előadás másolata:

1 Igazságügyi orvosszakértő a nyomozásban és a bizonyításban

2

3

4 Kr.e. 44. Antisius római orvos megvizsgálja a megyilkolt Julius Caesar holttestét és megállapítja, hogy bár 23 döfés érte, azok közül csak egy – a mellkasát érő – volt halálos.

5 Az igazságügyi orvostan rövid története I.
A perzsa birodalomban megkülönböztették a sérülések 7 kategóriáját, ehhez igazodott a büntetés. A középkorig eseti volt az „orvosszakértő” igénybevétele, a keresztesek államában kötelező volt a sérülések és az eszköz vizsgálatára. A XIV. században kezdődtek a boncolások, a szakma fejlődése elkezdődött. 1532. Constitutio Criminalis Carolina: részletezte mikor kötelező az orvos tanú meghallgatása a bizonyítási eljárásban, a boncolás kötelező volt: emberölés szexuális bűncselekmény halvaszületés esetén.

6 Az igazságügyi orvostan rövid története II.
1575. évben megjelent az első tankönyv. 1600. után a lipcsei egyetem orvosi karán tantárgy volt. 1793-ban rendelték el, hogy a pesti egyetemen a medicina forensis (törvényszéki orvostan) és a politia medica (orvosi közigazgatás) szerveztessék meg, s hogy ezen tárgyakból szigorlatokat tartsanak. (A bécsi egyetem kari tanácsa adott véleményt az eltérő szakvélemények esetén, e téren kötött bizonyítási rendszer érvényesült, ez már nem volt felülvéleményezhető.) 1876. a nagyszombati egyetemen (jogutódja a Pázmány Péter Tudományegyetem) tantárgyként oktatják.

7 Dr. Orsós Ferenc 1879-1962 orvos, patológus, egy. tanár, az MTA tagja
Kiemelkedő tudású kórboncnok, igazságügyi szakértő, a lőtt- és szúrt sebek világhirű specialistája áprilisában részt vett annak a nemzetközi orvosi bizottságnak a munkájában, amely a Nemzetközi Vöröskereszt védnöksége alatt feltárta a szovjet NKVD által 1940 májusában kivégzett 8 ezer lengyel katonatiszt katyni tömegsírjait. Elsősorban Orsós Ferenc véleményére alapozva állapították meg a kivégzések időpontját, módját, stb. „Hamis szakértői véleményéért” 1946-ban a Népbíróság háborús főbűnösnek nyilvánította, és mivel az amerikai zónából nem adták ki, távollétében minden tisztségétől megfosztották. Pályafutása során mintegy 250 tudományos cikket és tankönyvet adott közre. MTA-tagságát 1994-ben nem állították helyre. Dr. Orsós Ferenc orvos, patológus, egy. tanár, az MTA tagja

8 KATYN A lengyel katonatisztek holttestének exhumálását az Orsós irányítása alatt álló nemzetközi bizottság végezte április 29-től június 4-éig. Összesen nyolc tömegsírt tártak fel és 2730 emberi maradványt azonosítottak. Orsós professzor maga 150 holttetemet vizsgált meg személyesen. A kiváló patológus a tömeggyilkosság időpontját a nevéhez fűződő pollenvizsgálati eljárás, a koponyában történő mészlerakódás vastagsága, valamint a hullarovarok faja és nagysága alapján azonosította. Az igazságügyi orvosi vizsgálatok eredményeit egyéb források is megerősítették. A felkutatott és előkerült iratok, az újságok, a tömegsírokra álcázásként ültetett fák kora visszaigazolta Orsósék megállapításait.

9 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik, d) elhalt személy kihantolására kerül sor.

10 Klasszikus orvosszakértői tevékenységek I.
Hatósági, iü-i boncolás (ún. rendkívüli halál esetén) 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 218. § (1) Rendkívüli halál esetén hatósági eljárást kell lefolytatni és az elhunyt hatósági boncolását kell elrendelni. (2) A hatósági boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása. (3) Rendkívüli az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így a) bekövetkezésének körülményei bűncselekmény elkövetésére utalnak, b) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta vagy annak gyanúja merül föl, c) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata, d) öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak, e) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül föl, f) bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehetne a halál bekövetkeztének körülményeire, g) fogvatartott elhalálozása esetén. (4) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen. (5) A rendkívüli halál esetén követendő eljárásra és hatósági boncolásra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

11 Élet elleni cselekménynél
Helyszíni szemle A tanúk vallomásának áttekintése Boncolás A halál okának meghatározása A megelőző kórtörténet áttekintése Régebbi betegségek és sérülések Halált megelőző orvosi kezelések

12 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet
23/1994. (X. 26.) BM rendelet az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről, 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet az egészségügyről szóló évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról 1/2006. (I. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata kiadásáról, Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 6. számú Módszertani levele a halottakkal kapcsolatos igazságügyi orvosszakértői tevékenységről

13 Az, hogy a szemlebizottságot ki kell-e hívni, vagy nem, sokszor annak a szolgálatos rendőrnek a döntésén múlik, aki először érkezik a helyszínre és semmiféle igazságügyi orvostani képesítéssel nem rendelkezik!

14 „Body Farm”

15 Klasszikus orvosszakértői tevékenységek II.
Személyazonosítás (élő és halott személyek is) A sértett sérülései gyógytartamának és keletkezési mechanizmusának meghatározása Alkoholos befolyásoltság vizsgálata (közlekedési bcs-ek) Elmeorvosszakértő és orvosszakértő együttműködése szükséges a beszámítási képesség véleményezésénél Mérgezéses eseteknél toxikológus, biológiai anyagmaradvány vizsgálatánál szerológus (vércsoportvizsgáló) ill. hemogenetikus, biológus segíti az orvosszakértő munkáját Hasonlóan orvosszakértői kompetencia a kábító hatású anyag általi befolyásoltság véleményezése

16 Személyazonosítás I. A személyazonosítás - mint komplex fogalom - számos tudományág szakértőire, vívmányaira támaszkodik. Az orvosszakértő csak egy lehetséges láncszem a nyomozók, helyszínelők, technikusok, ujjnyomat szakértők, antropológusok, biológusok, szerológusok által alkotott láncolatban.

17 Személyazonosítás II. Vizuális felismertetés
Ujj-, tenyérnyomat vizsgálat Egyéb testlenyomat (pl. fül) vizsgálata Azonosítás szagminta, hang alapján Fénykép alapján történő összehasonlítás Fogászati adatok Orvosi adatok Szerologiai-, és DNS vizsgálatok Szuperimpozíció, video-szuperprojekció Radiológiai felvételek összehasonlítása Arcrekonstrukció

18 Személyazonosítás III.
Vizuális felismertetés Ujj-és tenyérnyomat vizsgálat Fénykép (ruhában/anélkül) Ruházat tanulmányozása Személyes érték/használati tárgyak Különös ismertetőjegyek (tetoválás, tűszúrásnyom,hegek, foglalkozás miatti elváltozások) Hozzátartozók , tanúk (még a biztos állításban is lehet hiba!)

19 Azonosítás szagminta, hang alapján
Személyazonosítás IV. Egyéb testlenyomat vizsgálata Azonosítás szagminta, hang alapján Amennyiben a bűncselekmény helyszínén az elkövetőtől származó, jó állapotú fül-, ajak-, homloklenyomat marad, az elkövető kézre kerítése esetén lehetőség nyílhat az ezek összehasonlítása alapján történő sikeres személyazonosításra. Az előbbi képzett kutyákat, utóbbi komoly instrumentális feltételeket igényel. Ugyanakkor mindkét módszer jól alkalmazható a kriminalisztikai gyakorlatban.

20 Fénykép alapján történő összehasonlítás
Személyazonosítás V. Fénykép alapján történő összehasonlítás Fogászati adatok A módszer alapjainak kidolgozása Alphonse Bertillon nevéhez fűződik. A szakértőtől mély fényképészeti és antropológiai ismereteket igényel. Az állkapocsról és a fogakról készített radiológiai felvétel az egyik legmegbízhatóbb forrása a személyazonosításnak. Nincs két olyan egyén, akinek fogazata teljesen egyező volna. Jelentőségüket kiemeli az a tény, hogy a fogak és az azokon végzett helyreállító beavatkozások ellenállóak a különböző környezeti károsító folyamatokkal szemben, így még a magas hővel (tűz!) szemben is.

21 Személyazonosítás VI. Orvosi adatok Szerologiai- és DNS vizsgálatok
A feltételezett személyazonosságú holttest orvosi dokumentációját áttanulmányozása alkalmas eszköze lehet az egyén identifikálásának. Ilyenek lehetnek például a műtétek után visszamaradó hegek, a szervezetbe beültetett idegen anyagok (pacemaker, műbillentyűk, érprotézisek, fémanyagok), egyes szervek hiánya, vagy egyes betegségek maradványállapotai (például daganatos, gyulladásos megbetegedések után). Az elmúlt évtizedben a DNS technológia igazságügyi alkalmazhatóságának kidolgozása révén nemcsak a vizsgálható biológiai anyagmaradványok skálája bővült jelentősen, hanem az egyes vizsgálatok során nyert összinformáció, vagyis az egyedi azonosítás mértéke is.

22 Személyazonosítás VII. Szuperimpozíció, video-szuperprojekció
A koponya alakját az arc formája jelentős mértékben követi, s ez lehetővé teszi a feltételezett egyénről készült fénykép (video felvétel) és a holttest koponyájának az egymásra vetítését, összehasonlítását.

23

24

25 Személyazonosítás VIII. Radiológiai felvételek összehasonlítása
Ismeretlen személyazonosságú holttest radiológiai vizsgálata segítségünkre lehet az életkor, a testmagasság, a nem megítélésében, korábbi sérülések, csontbetegségek vagy abnormitások igazolásában. A radiológiai felvételeken jól felismerhető fémanyagok segíthetnek a személyazonosításban (mint például azonosító számmal jelölt protézisek esetén), de gyakran szolgálhatnak értékes információval a halál okáról és körülményeiről például abban az esetben, ha a kimutatott tárgy lövedék. A valószínűsített személy meghatározott testrészéről, még életében készült felvételt a holttestről illetve identikus testrészeiről az orvosszakértői vizsgálat során készült felvételekkel összehasonlítva pozitív személyazonosításra, de legalábbis bizonyossággal határos vélemény adására vagy az azonosság kizárására nyílhat lehetőségünk.

26 Személyazonosítás IX. Arcrekonstrukció
Alapvetően két fajtája ismert: a plasztikus- és a számítógép vezérelt arcrekonstrukció. Mindkét eljárás előtt a csontvázlelet alapos forenzikus antropológiai vizsgálata szükséges.

27 Ajánlott irodalom Sótonyi Péter(szerk.):A magyar törvényszéki-igazságügyi orvostan története.Medicina Könyvkiadó Vállalat, 2008. Sótonyi Péter(szerk.):Igazságügyi orvostan. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió (2011) Milton Helpern-Bernard Knight: Nyomozás a boncasztalon.Gondolat.Budapest.1987. Marion Roach: Híres bűnügyek a boncasztalon. Tiara Gazdaságszerv.és Tőkebef. Rt.2002.


Letölteni ppt "Igazságügyi orvosszakértő a nyomozásban és a bizonyításban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések