Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések."— Előadás másolata:

1 NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon” c. Konferencia Győr, április Magyar Tudományos Akadémia Észak-magyarországi Ökoenergetikai és Környezetipari Társult Kutatócsoportja

2 2 TARTALOM -A vidék helyzete 1990 után -Nemzeti stratégia -Társadalmi tőke, természeti tőke -Vidékstratégia alapjai -Magyar Zöldenergia Program - Kistérségi/települési energiarendszer

3 3 A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 1.   Agrárösszeomlás (60%-ra süllyedt produktum) (Sertés 10,5 3 m vágás Dánia 7-27 m; Kína húsfogyasztás/fő kg; tej 2,7m t 1,5 m t; gyümölcs zöldség 2,7 2,1)   Kiegészítő tevékenység megszűnt az agrár üzemekben (800 ezer agrárfoglalkoztatott fele)   Kisipari Termelő Szövetkezetek tönkrementek   Könnyűipar megszűnt   Hazai KKV-k védelmének teljes hiánya bedolgozás, beszállítás   Nincs kisvállalkozói érdekű tanácsadás   1,5 millió munkahely megszűnt (0,5 millió kényszer nyugdíj; 0,5 millió munkanélküli; 0,5 millió kényszer vállalkozó; 1990-be 5,3 millió foglalkoztatott, 2003-ban 3,8 millió)

4 4 A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 2.   Stratégia nélküli privatizáció   EU foglalkoztatási átlag 70%, Magyarország 56%, Svédország 74% (15-65 éves korosztály)   Nyugat-Kelet-, Délnyugat-Északkelet/ tengely   Nincs stratégiai terv és tervező intézet (Franciaország, D- Korea, Japán)   Nincs pénzügyi szolgáltatás a városokon kívül   Nincs agrár- élelmiszeripar, fejlesztési stratégia   Nincs iparosítási stratégia   Mélyszegénység gócok munka alkalom, munka motiváció

5 5 A vidékfejlesztés sémája Vidékpolitika Koncepció Stratégia Program Al-program Project

6 6 ERŐFORRÁSOK TERMÉSZETITÁRSADALMI - termőföld - víz - levegő - nyersanyagok - energia források - kultúra - tudás - munka - ember által alkotott tárgyak és létesítmények

7 7 Társadalmi tőke természeti tőke  Fukuyama nyomán: az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek együttese, a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig. Két kulcsszó: együttműködés és mozgósítás.  Kopp Mária definiciója: „az egyének számára a társadalomban a polgári részvétel révén hozzáférhető javak köre, amely egyúttal a népesség egészségi állapotának erőteljes meghatározójának látszik.”. Indikátorai, „a másokba vetett bizalom, kölcsönösség, a polgári szervezetekben való tagság, a kollektív hatékonyság, a vallásos élet és a versengő magatartás”.

8 8 Társadalmi tőke összetevői I.  Robert D. Putnam (2000) a társadalmi tőkét a következő összetevőkre bontotta:  Átfogó vagy áthidaló: (bridging) társadalmi tőke, amely osztálybeli etnikai, vallási stb. különbségeket képes áthidalni. Olyan különbségeken, feszültségeken is felülemelkedik, amelyek egyébként tipikusan megosztják a társadalmat.  Összekötő: (bonding) társadalmi tőke, amely homogén egymáshoz hasonló személyeket köt össze. Megerősítheti a csoportot, ugyanakkor a kívül rekesztettek körében feszültséget is indukálhat.

9 9 Társadalmi tőke összetevői II.  A társadalmi tőke egyéni és közösségi oldala. Az egyénnek előnye származik a kapcsolataiból. A reciprocitás lehet különös (specific reciprocity), - akár egy csere - én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem másvalamiben. Másodszor, általánossá vált reciprocitásról (generalized reciprocity) is  A társadalmi tőke két dimenziója : az áthidaló társadalmi tőke (bridging social capital) és a bilincselő társadalmi tőke (bonding social capital). A bilincselő társadalmi tőke, befelé tekintő, megerősíti a A bilincselő társadalmi tőke, befelé tekintő, megerősíti a homogén csoportok azonosságtudatát és egymás iránt érzett szolidaritását. Az áthidaló társadalmi tőke ellenben, kifelé tekintő, kapcsolatot biztosít a különböző társadalmi szinteken élő emberek között. Az áthidaló társadalmi tőke ellenben, kifelé tekintő, kapcsolatot biztosít a különböző társadalmi szinteken élő emberek között.

10 10 KULTÚRA - Mezőgazdaság - Bányászat - Ipar - Szolgáltatás - Média - Oktatás - Kutatás-Fejlesztés-Innováció - Egészségügy - Társadalomszervezés - Közösség szervezés - Kormányzás - Környezet - Munka - Viselkedés - Kapcsolatok - Verseny - Kooperáció

11 11 felsőoktatás kutatás- fejlesztés- innováció informatika média elosztó szolgáltatások termelői szolgáltatások társadalmi szolgáltatások személyi szolgáltatások építészet élelmi- szeripar textilipar fémipar gépipar vegyipar •időhorizont év •menetrend •víziók •konkrét program bányászat mezőgaz- daság egyéb termék- gyártás közművek energia- termelő ipar

12 12 Hálózati gazdaság  Kisvállalkozások versenyképességét meghatározza  A gazdaságban egyre fontosabb szerepe van az információnak→valódi erőforrás  Intézmények szerepe →hasznos információhoz való gyors hozzáférés A hálózati gazdaság alapvető elemei

13 13 VIDÉKSTRATÉGIA ALAPJAI  Agrár 2x állattenyésztés, 2x zöldség gyümölcs 3x agrár export  Export felolgozott arány 30%-ról 80%-ra  Ipar iparosítás  Szolgáltatás - gyógyturizmus - pénzügy - pénzügy - KKV tanácsadásNEKTÁR - KKV tanácsadásNEKTÁR  Quaterner  Fejlesztési pólusok  Foglalkozatási potenciállal rendelkező városok közé szervezendő fejlesztés  Hálózati gazdaság elemeinek térnyerése  Mentalitás és attitűd váltás  Verseny és kooperáció  Tanulás élethosszig Hálózatosodás, összefogás, érdekhálók, integrációk

14 14 A magyar bankhálózat struktúrája Megnevez é s Bankok sz á ma Bankfi ó kok sz á ma Ö sszesen Budapest Vid é k Ö sszesen Budapest Vid é k Jegybank Kereskedelmi bank ebből OTP ebből OTP Szakos í tott p é nzint é zet (bele é rtve a lak á stakar é k- p é nzt á rakat) Befektet é si bank Takar é ksz ö vetkezet Hitelsz ö vetkezet Ö sszesen

15 15 A vidék bank(fiók) hiánya Lakosság száma Összes település Szolg. rendelkező Szolg. nem rendelkező Nem rend. /össz. (%) , , , , , Összesen ,3

16 16 OKOK  A kényszerűen megszakított szerves fejlődés  A gazdasági átmenet buktatói és a nemzeti stratégia hiánya  A kisvállalkozói érdekérvényesítés gyenge volta  A kisvállalkozói szellemi-logisztika hiánya  Integrációk, kooperációk, klaszterek hiánya, a hálózati gazdaság fejletlen volta  Téves gazdaságpolitikai koncepciók, szemléleti hiányosságok OKOK  A kényszerűen megszakított szerves fejlődés  A gazdasági átmenet buktatói és a nemzeti stratégia hiánya  A kisvállalkozói érdekérvényesítés gyenge volta  A kisvállalkozói szellemi-logisztika hiánya  Integrációk, kooperációk, klaszterek hiánya, a hálózati gazdaság fejletlen volta  Téves gazdaságpolitikai koncepciók, szemléleti hiányosságok ELLENSZEREK  Nemzeti stratégia  A kisvállalkozások hatékony nemzeti menedzsmentje  Kisvállalkozási erőegyesítés, kooperáció és integráció  Aktív részvétel a hálózati gazdaságban  A kisvállalkozások vezetési-, műszaki- és termékmodernizációja  A kisvállalkozások hatékony szellemi- logisztikai rendszere ( )  Szemléletváltoztatás ELLENSZEREK  Nemzeti stratégia  A kisvállalkozások hatékony nemzeti menedzsmentje  Kisvállalkozási erőegyesítés, kooperáció és integráció  Aktív részvétel a hálózati gazdaságban  A kisvállalkozások vezetési-, műszaki- és termékmodernizációja  A kisvállalkozások hatékony szellemi- logisztikai rendszere ( )  Szemléletváltoztatás A duális gazdaság kialakulásának okai és ellenszerei

17 17 Multinacionális óriásvállalatok betelepítése―hatásuk Előnyök Előnyök  Élenjáró technika  Élenjáró technológia  Élvonalbeli termék  Úttörő tervezés–szervezési megoldások  Nemzeti stratégia  bedolgozás  beszállítás  K+F+I  Kutatás, fejlesztés, innováció (K+F+I) Hátrányok  Alkutúlerő  Túltámogatás  Aránytalan közteherviselés  Szakszervezeti jogok  Bedolgozás  Beszállítás  „sátorfa effektus”  Szervesülés?

18 18 •Túl kevés foglalkoztatott •Túl kevés hozzáadott érték •Szervező, szolgáltató állam helyett osztogató  Irreálisan magas elvonások és magas közteherviselés-elkerülési arány együttes jelenléte  Jogi túlszabályozottság  Termelési tényezők súlyos terhei  A bürokrácia és bürokrata jogi felelősségre vonhatósága  Államháztartás forráséhsége, krónikus hiánya  A kiemelkedő szorgalom hiánya  Felesleges feszültségek a munkahelyi kapcsolatokban  Hiányos innovációs lánc  Egyenetlen fejlettségű infrastruktúra  A kölcsönös szolgálatok etikájának fejletlensége  Összefogások, kooperációk hiánya, gyengesége  A hálózati gazdaság fejletlen volta •Túl kevés foglalkoztatott •Túl kevés hozzáadott érték •Szervező, szolgáltató állam helyett osztogató  Irreálisan magas elvonások és magas közteherviselés-elkerülési arány együttes jelenléte  Jogi túlszabályozottság  Termelési tényezők súlyos terhei  A bürokrácia és bürokrata jogi felelősségre vonhatósága  Államháztartás forráséhsége, krónikus hiánya  A kiemelkedő szorgalom hiánya  Felesleges feszültségek a munkahelyi kapcsolatokban  Hiányos innovációs lánc  Egyenetlen fejlettségű infrastruktúra  A kölcsönös szolgálatok etikájának fejletlensége  Összefogások, kooperációk hiánya, gyengesége  A hálózati gazdaság fejletlen volta A magyar gazdaság gyenge összteljesítményének okai

19 19  Minőségközpontú szemlélet  Tisztaság, rend és munkaszeretet  Különlegesen szorgalmas munkavégzés  Hatékonyan felhasznált személyes és csoportos tudás, valamint kreativitás  Átlátható, szigorú, egyértelmű jogi és hatósági szabályozás  Reális, kivételeket nem ismerő közteherviselés  Takarékosabb, a fontos teendőket hatékonyabban ellátó állam  Szolgáltató szemléletű teljesítményorientált bürokrácia  Kisvállalkozásokat hatékonyan menedzselő állam  Kiváló mezőgazdasági adottságok kiaknázása  Tiszta ország, gyógyfürdő és wellnessturizmus  Tranzit szerep kiaknázása, Duna, Tisza energia+víziút  A magyar lelemény és a hatékony szervezés előnyeinek egyesítése  Tanuló ország, tudás társadalom (műszaki, természettudományi)  Minőségközpontú szemlélet  Tisztaság, rend és munkaszeretet  Különlegesen szorgalmas munkavégzés  Hatékonyan felhasznált személyes és csoportos tudás, valamint kreativitás  Átlátható, szigorú, egyértelmű jogi és hatósági szabályozás  Reális, kivételeket nem ismerő közteherviselés  Takarékosabb, a fontos teendőket hatékonyabban ellátó állam  Szolgáltató szemléletű teljesítményorientált bürokrácia  Kisvállalkozásokat hatékonyan menedzselő állam  Kiváló mezőgazdasági adottságok kiaknázása  Tiszta ország, gyógyfürdő és wellnessturizmus  Tranzit szerep kiaknázása, Duna, Tisza energia+víziút  A magyar lelemény és a hatékony szervezés előnyeinek egyesítése  Tanuló ország, tudás társadalom (műszaki, természettudományi) Magyarország különleges vonzerejének lehetséges tényezői

20 20 Az iparosítás céljai 1. Területi kiegyenlítés –Kevésbé képzettek foglalkoztatása –Elmaradott, stagnáló területek fejlesztése –Foglalkoztatási, oktatási, regionális szakpolitikákat összehangolni az iparpolitikával –Helyi erőforrások versenyképes feldolgozása 2. Szerkezeti váltás –Ágazati szerkezetváltást hatékony, nagyobb növekedésű ágazatok támogatásával, speciális, de nem bonyolult szabályozással. –A egyágazatú ipari térségekben tevékenység diverzifikációt állami, önkormányzati szervezéssel, beruházással + magántőkével 3. Új gazdasági szereplők és együttműködés: –Az FDI (Foreign direct investment – külföldi működő tőke beáramlás) vonzás feltételeinek kialakítása (bedolgozás, beszállítás, K+F+I); –A kis-és középvállalatok támogatása helyett –A kis-és középvállalatok támogatása helyett NEKTÁR –Hálózati gazdaság, –Kooperáció: vállalkozások+felsőoktatás+ K+F+I intézmények 4. Leszakadó lakossági csoportok visszavezetése a munka világába - Segély függés munka motiváció (mentális és anyagi) - Segély függés munka motiváció (mentális és anyagi) - Segély függés adófizető állampolgár - Segély függés adófizető állampolgár - Kiszolgáltatottság civil öntudat - Kiszolgáltatottság civil öntudat

21 21 Tercier szektor  Gyógyító ország • Egészségügy • Utazás • Szállás • Kulinária • Fürdőkultúra • Kulturális programok • Életmód  Software  NEKTÁR  Hálózati gazdaság  Logisztika  Pénzügyi szolgáltatások (ahol nincs szolgáltatás oda az állam szervez) (ahol nincs szolgáltatás oda az állam szervez)

22 22  Kedvező hazai adottságok (1000 m mélységben 60C˚)  A készlet 2550 km 3, MO/lakos 5. a világon  Hasznosítása: termelési és kommunális célok (~1000 kútból) termelési és kommunális célok (~1000 kútból) idegenforgalmi és gyógyászati célok (~100 kútból) idegenforgalmi és gyógyászati célok (~100 kútból)  Rendkívül alacsony hasznosítási arány A tárolt energiakészlet 73 milliomod részét -510 millió m 3 hévizet-, valamint 50 millió m 3 gyógyvizet használnak fel a 21. század elején. Ennek a mennyiségnek a hőegyenértéke = 1 millió tonna kőolaj. Műszaki lehetőség: 63 PJ, hasznosítva 3,6PJ Geotermikus vízkészlet

23 23 Autóbusz- és TV-készülék-gyártás (db)

24 24 A megújuló energiahordozók felhasználása 2007-ben, PJ

25 25

26 26 TERMŐFÖLD Bányászat Település Vízgazdálkodás (csatornázás, víztározás) Aqvakultúra Élelmiszer termelés (étel, ital) Gyógynövény termelés (gyökér, szár, levél, termés) Ipari alapanyag termelése (len, kender, fa) Zöldenergia alapanyag termelés (tüzelési célú, biogáz, bio- hajtóanyagok) Rekreáció szolgáltatás (erdők, parkok) Természetvédele m (nemzeti parkok) Környezetfenntartás (közhasznú tevékenység) Honvédelem (gyakorlótér) Ipartelepek A termőföld hasznosítás változatai

27 27 Melléktermékek Évenként betakarítható mennyiség, millió t/év Energetikai célra rendelkezésre áll millió t/évPJ/év Gabonaszalma (bálás)4-5,51,514,2 Kukoricaszár7-103,5-542,2 Napraforgószál0,7-0,90,3-0,43,1 Gyümölcsfanyesedék mennyisége * 0,9-1,10,5-0,64,9 Erdőgazdasági hulladék1,1-1,40,6-0,75,8 Összesen13,7-18,96,4-8,270,2 Hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék évi mennyisége

28 28 Ssz. Megnevezés Termő- terület igény, lekötés (ezer ha) Termelt Zöld energia (etoe) PJ Termelési érték/év (mrd Ft) Munka- helyek (fő) 1.Biogáz ,424, Bioalkohol ,8151, Biodízel ,412, Égetéses hasznosítás: Fa ,4150, Évelő szántóföldi ,647, Egyéves szántóföldi ,424,04000 Összesen: , Magyar zöldenergia program forgatókönyvek ( )

29 29 Scenárió változat Beruházás Termés (ezer tonna) Termelési érték (milliárd Ft) Termelési költség (milliárd Ft) Adózás előtti jövedelem (milliárd Ft) Állandó foglal- koztatott (fő) Terme- lési érték/ Foglal- koztatott (millió Ft) Adózás előtti eredmény/ foglalkoz- tatott (millió Ft) Zöldenergia faültetvény 1. változat: 200e ha 200e ha Össz: 140md Ft Se: 70md Ft Tám ** : 70md Ft változat: 400e ha 400e ha Össz: 280md Ft Se: 140md Ft Tám: 140md Ft A szociális zöldenergia program ökonómiai jellemzői

30 30 Vegyes hasznú kiserőmű Helyi faapríték Helyi szemét Helyi szennyvíziszap INPUTOUTPUT Elektromos energia Hulladékhő Helyi felhasználásra Országos hálózatba MEGA Zöldség Program Zöldség termékek Belföldi értékesítés Export Főként hazai technológia alkalmazása Komplex Zöldenergia Program elemei

31 31 MEGA Zöldség Program Gazdasági és társadalmi hatásai Új munkahelyek létrejötte Helyi adóbevételek növekedése Lakosságmegtartó képesség növekedése A foglalkoztatottság növekedése Versenyképesség növekedése Kiegyensúlyozottabb területi fejlődés TőkebeáramlásInnovációk alkalmazása Település- fejlesztés Életszínvonal- növekedés Helyi szaktudás felhasználása MEGA Zöldség Program

32 32 Kistérségi/települési energia rendszer – mai helyzet Beszerzési forrás (input) SzállításElosztásFogyasz- tás Energiahor- dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - túlnnyomó- részt importból - a többi is kistérségen kívülről - jellemzően igen nagy távolságokról - szállítási veszteség nagy - szállítási költség tetemes - túlcentrali- zált - költséges - bonyolult rendszer - drága, de nem takarékos - nem hatékony - növekvő felhasználás - nincs - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő

33 33 Kistérségi/települési energia rendszer – jövő II. Beszerzési forrás (input) SzállításElosztásFogyasz tás Energiahor- dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - túlnnyomó- része saját előállítás - kisebb része importól és belföldről - a távolról szállított hányadra jutó szállítási veszteség nagy - a helyben előállított rész szállítási vesztesége elenyésző - a távolról szállított rész szállítási költsége nagy - a helyben előállított rész szállítási költ- sége elenyésző Távolról szállított rész: - túlcentrali- zált - költséges - bonyolult rendszer Helyben előállított rész: - decentrali- zált - alacsony költségek - egyszerű rendszer - drága, takarékos és hatékony - nem növekvő felhasználás - van, de aránya nem jelentős - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - a helyi előállítás kockázata közepes Import súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő Saját előállítás kismértékű és kezelhető kockázat: - termelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő

34 34 TELEPÜLÉSI ENERGIATERMELÉS KOMPLEX RENDSZERE VI. Fűtés Elektromosság Hűtés Fa Biogáz Mezőgazdasági melléktermék VHK TF VHK = Vegyeshasznú kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű +Helyi vízenergia +Földhő +Hőszivattyú +Napelem +Napkollektor +Szélerőmű

35 35  Tanácsadás – kisvállalkozói– önkormányzati– műszaki  Cégalapítás - vállalkozásba kezdeni - nem vállalkozni, lebeszélés - cél, termék, versenyanalízis - jogi forma - finanszírozás - első üzleti terv  Fejlesztés  Cégstratégia  Cégvezetés  Eseti szaktanácsadás  Kisvállalkozói információk gyűjtése, feldolgozása, továbbítása a kormánynak  Javaslatok a szabályozók változtatására  Képzés  Továbbképzés  Kisvállalkozói szoftver-menedzsment  Kutatási kooperációk szervezése  Klaszter szervezés  Ipari parkok  Logisztikai központok  Inkubátorházak  Tudásközpont  Szolgáltatások  Térítéses szolgáltatások – cégstratégia– beruházási feasibility study– forrásszerzés (kockázati tőke)– pályázatírás, -készítés, -követés– hitelkérelem készítés - könyvelés  Válságkezelés  Tanácsadás – kisvállalkozói– önkormányzati– műszaki  Cégalapítás - vállalkozásba kezdeni - nem vállalkozni, lebeszélés - cél, termék, versenyanalízis - jogi forma - finanszírozás - első üzleti terv  Fejlesztés  Cégstratégia  Cégvezetés  Eseti szaktanácsadás  Kisvállalkozói információk gyűjtése, feldolgozása, továbbítása a kormánynak  Javaslatok a szabályozók változtatására  Képzés  Továbbképzés  Kisvállalkozói szoftver-menedzsment  Kutatási kooperációk szervezése  Klaszter szervezés  Ipari parkok  Logisztikai központok  Inkubátorházak  Tudásközpont  Szolgáltatások  Térítéses szolgáltatások – cégstratégia– beruházási feasibility study– forrásszerzés (kockázati tőke)– pályázatírás, -készítés, -követés– hitelkérelem készítés - könyvelés  Válságkezelés A NEKTÁR legfontosabb tevékenységei

36 36  Liget-rend  Liget-erdő  Liget-tó  Liget-kert  Liget-piac  Liget-ház  Liget-bank  Liget-fürdő  Liget-ipar  Liget-tudás  Liget-szorgalom  Liget-jövő

37 37 „A jövő azé a nemzeté, amelynek élelmiszere, energiája és ivóvize lesz”

38 38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések