Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban."— Előadás másolata:

1 Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

2 Felnőttoktatás/ felnőttképzés tipikus hazai formái (az intézmények jellege szerint) 1. Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája, szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője) 2. Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése, 3. Szabadidő-szektorbeli művészeti, idegen nyelvi képzés 4. Népfőiskolai képzés (mozgalom)

3 1. Iskolarendszeren belüli intézményi képzési formák  Alapfokon (általános iskolákban működő)  Felnőttek általános iskolája (Korábban: dolgozók általános iskolája)  Középfokon (középiskolákban működő)  Felnőttek szakiskolája  Felnőttek gimnáziuma  Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola)

4 2. Iskolarendszeren kívüli intézményi képzési formák  Munkahelyen belüli (belső) képzések (tréningek, bemutatók)  Munkahelyen kívüli nem akkreditált képzések  Munka melletti továbbképzés  Munka melletti átképzés  Munkaügyi központok képzései  Munkanélküliek továbbképzése  Munkanélküliek átképzése  Akkreditált felnőttképző intézmények – profitorientált cégek, nonprofit szolgáltatók, civil szervezetek, iskolák (felsőfokúak is)  Kötelező szakmai továbbképzések  OKJ-s képzések  Nyelviskolák

5 3. Szabadidő-szektorbeli képzési formák  Művelődési Központok/ Házak képzései (művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat)  Közösségi Házak (mindenféle)  Sportcentrumok képzései (egészséges életmód, fogyás stb.)  Helyi társadalom felé nyitott iskolák képzései (pl.: sport, művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat)  Öntevékeny klubok társas képzései (Sakk, bélyeggyűjtés)  Társas körök (társas tánc, beszélt idegen nyelv stb.)  Hagyományőrző házak (szövés, korongozás)  Civil szervezetek képzései (megváltozott munkaképességűek, romák képzése és átképzése stb.)  Médián keresztül történő képzés (újságok, hetilapok, tv, rádió)  Interneten keresztül történő képzés, önképzés

6 4. Népfőiskolai képzési formák  Idősek népfőiskolája  Roma-népfőiskola  Biogazdálkodók népfőiskolája  Börtön-népfőiskola  Oktatási intézményekkel társult képzések (pl. főiskolákkal közös képzések)  Tematikus rövid képzések  egészségmegőrzés,  mezőgazdasági képzés,  természetgyógyászat,  egészséges táplálkozás  dohányzásról való leszokás (stb.)

7 Felnőttoktatás/ képzés egyéb formai felosztása 1. A képzés szervezése szerint (aszerint, hogy ki vagy mi szervezi, irányítja a tanulási folyamatot): 1. Önművelés-önképzés (egyénileg), 2. Szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés 3. „Learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzés keretében folyó képzés 2. Módszerei-eszközrendszere szerint: 1. Hagyományos képzés (face to face képzés) 2. Új módszerű képzés (Távoktatás: azaz irányított önképzés)

8 1.1 Az önképzés, önművelés jellemzői  Öntevékeny, aktív tanulás útján megy végbe és elsődlegesen a kultúra javaiból való folyamatos részesedésünket és személyiségünk folyamatos fejlesztését értjük alatta.  Az önművelés céljait és igényeit - nem kis részben a társadalmi hatások által befolyásoltan - önmagunk határozzuk meg, formáit magunk alakítjuk ki, illetőleg magunk döntünk az igénybe veendő művelődési formákról.  Azonban az önművelés esetében komoly szerepe van a tanulási rutinnak és a szelekciós képességeknek. Ezek nélkül az infokommunikációs technika korában az önművelődő személy nem képes céljait megvalósítani.

9 1.2 Az intézményes (szervezeti keretek közt folyó) képzés jellemzői  Az intézmény (vagy jogszabály) adja meg a tanulás időtartamát  Tőlünk függetlenül beosztja számunkra a tanulási alkalmakat (napokra, hónapokra, évekre bontva)  Meghatározza, szakaszolja, hogy mikor és ki irányítja közvetlenül illetve közvetve a tanulási folyamatunkat  Megadja a vezetői (felnőttoktatói) segítség helyét, módját, eszközeit  Megszabja az egyéni tanulás mennyiségét, minőségét és ütemét  Szabályozza az értékelés módját és a visszacsatolás jellegét.

10 1.3 A „Learning by doing” (a cselekedve tanulás) jellemzői  Próba-szerencse alapú tanulás  Tevékenységközpontú tanulás mint tanítási módszer  Kísérletezés-kutatás közbeni tanulás  Munkadarab (tanulódarab, mestermunka) elkészítése közbeni tanulás  A munkafolyamat megfelelő eljárásrendben történő végigvitele során tanuljuk meg vagy tanítják meg, hogyan kell csinálni (pl.: továbbképzés, átképzés során)  Önkéntes munkavégzés közbeni tanulás (például civil szervezetben): azt csináljuk, amit egy adott munkakörnyezetben ránk bíznak – közben megtanuljuk  Gyakornoki munka közbeni tanulás - hasonlóképpen

11 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák 1. Tanfolyam Andragógia-módszertani szempontból olyan face-to- face képzési forma, amelyet egy adott, körülhatárolt ismeretrendszer elsajátítására, közvetlen célok elérésére alkalmaznak. A tanfolyamokon előadó- központú (kiselőadás, tanbeszélgetés stb.) és – ma már - résztvevő-központú (csoportmunka, tréning stb.) módszereket egyaránt alkalmaznak. A tanfolyamok (elsősorban az akkreditált felnőttképző tanfolyamok) annyiban emlékeztetnek a formális képzésre, hogy meghatározott, pontosan körülhatárolt, didaktikailag megszerkesztett és felépített tananyagot tanítanak meghatározott célok és standardizált követelmények mentén, azonban a tanfolyamok többsége általában nem iskolai keretek között zajlik.

12 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák 2. Levelező oktatás A nappali képzés rövidített, zsugorított változata, amelyben valójában nincs sok nyoma a levelezésnek. Lényegében nappali követelményrendszerrel működik, de a tanulással párhuzamosan dolgozó felnőtteknek feleannyi irányítást, gyakorlatot és segítséget sem nyújt, mint a nappali vagy tanfolyami hallgatóknak.

13 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 1. Távoktatás  Médiaeszközökre épített irányított tanulás. Az ismeretátadó és átvevő térben és időben elkülönül egymástól.  A távoktatás esetében tömegméretekről van szó. Ezért is nagyon lényeges az egységes követelményrend- szer kidolgozása, hiszen a távoktatási formák révén képesítés szerezhető.  A távoktatásban nagy szerepe van a hallgató (résztvevő) önfejlesztő képességének és akaratának  A távoktatás ténylegesen levelező forma.  Közös foglalkozásokkal vezet be egy-egy témát. Az otthoni felkészülés és tanulás eredményéről többnyire írásban, teszteken kérik be a megoldást.  Gyakran fakultatív konzultációs lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak: tutor–személyes segítő/15 hallgató + mentor-elismert szakember segítségével.  Végül ugyancsak levélben, esetleg közös foglalkozásokon történik az értékelés. A ciklus befejezése a témazáró feldolgozás.

14 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 2. E-learning (számítógépes távoktatás)  „Tanítás nélküli tanulás”  Földrajzi és időbeli korlát nélküli, online számítógépes hozzáférés, egyéni ütemben igénybe vehető nyitott képzési forma  Elősegíti az fogyatékkal élők esélyegyenlőségét.  Biztosított a gyors, egyénre szabott, interaktív tutori támogatás  Oktatószoftverek támogatják a tananyag megértését és gyakorlását szimulációk, esettanulmányok, példák, kísérletek, feladatok segítségével  A tanuló által kiválasztott tananyag, az ismeretek bemutatását automatikus visszakérdezés és gyakran megoldókulcs segíti  A tanulás vizsgafeladatokkal zárul  Fontos: társas támogatottság biztosítása a lemorzsolódás elkerülése érdekében

15 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 3. Irányított önképzés, támogatott egyéni tanulás  Külső, konzulensi támogatással járó, kötött egyéni programú tanulás: elsősorban tehát az individualizáció mértékében tér el a többi formától.  Feltétele a tanuló motiváltsága, rendszeres önálló munkára való alkalmassága, akarata, megfelelő alapműveltsége, a tanulási technikák ismerete, az önálló munkában való jártasság.  Az így folyó képzés abszolút módon testre szabott, messzemenően alkalmazkodik a résztvevőkhöz. A feldolgozandó tartalom, a követelményszint és az ütem is hozzájuk igazodik.  A konzulens feladata az egyéni programkészítéshez, valamint a nehézségek elhárításához segítséget nyújtani.  Ma már: elektronikus háttérrel működik

16 Sikeres felkészülést! Monoriné Papp Sarolta 0036/


Letölteni ppt "Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések