Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermekek közétkeztetése – élelemhez való jog Az ombudsman szemszögéből 2013. április 25. Lux Ágnes, AJBH „Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermekek közétkeztetése – élelemhez való jog Az ombudsman szemszögéből 2013. április 25. Lux Ágnes, AJBH „Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben”"— Előadás másolata:

1 A gyermekek közétkeztetése – élelemhez való jog Az ombudsman szemszögéből április 25. Lux Ágnes, AJBH „Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben” konferencia, Védegylet

2 A biztos, mint gyermekjogi ombudsman Jogszabályi háttér 1.Gyvt. 11§ (2)  2.Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. 1§ (2) 2.Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. 1§ (2) Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a) a gyermekek jogainak védelmére.”  a gyermekek alkotmányos jogait érintő visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez  proaktív jogvédelem, jogon túli eszközök  projektek ( )

3 Közétkeztetés •Panasz – jelentős (egyre növekvő) szám  minőség, mennyiség, ellenőrzési-és a speciális étkezési igényekkel kapcsolatos problémák

4 I.Gyümölcs bevitele az óvodába a (OBH 2365/2008.számú jelentés) - a gyermekek étkezésének minőségét meghatározó jogi szabályozás ajánlásként való megfogalmazása nem biztosítja a gyermekek megfelelő szintű táplálkozásának biztosítását, de e szabályozás miatt az intézmények a szülőkre nem háríthatják át a táplálkozás biztosításának kiegészítését, hiszen a szülő térítési díjat fizet az igénybevett szolgáltatásért

5 II. Gyermekjogi projekt – 2011 (AJB 560/2011. számú jelentés) A panaszosok az óvodában és iskolában nyújtott (1)étkeztetés színvonalát; (2)a speciális étkezési igényű gyerek ellátásának hiányát sérelmezték. Megkeresett szervek: oktatási intézmény fenntartók; okt. intézmények, országos tiszti főorvos, OÉTI, OGYEI, MVE, MÉBH, MGSZH, Magyar Gyermekorvosok Társasága, WHO Magyarországi Irodája

6 Jogszabályi háttér •1997. évi CLIV. törvény (Eütv): a közétkeztetésben az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani •1997. évi XXXI. törvény (Gyvt): a gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermek életkorának megfelelő étkezést kell megszervezni évi III. törvény (Szt.) alá tartozó intézmények (főétkezéseken kívül naponta legalább kétszer kiegészítő étkezés) + orvosi előírásnak megfelelő étrendet  Gyvt. nem rendelkezik az étkezések számáról, sem a speciális szükségletekről  Nincs az étkeztetés színvonalára vonatkozó garanciális szabály sem, amely étel előállításához szükséges személyi feltételeket, és a kulturális étel-és ivóvízfogyasztás tárgyi feltételeit előírná

7 A vizsgálat megállapításai •Az időközben hatályon kívül helyezett, az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. tv  67/2007. GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet rögzítette a vendéglátás keretében történő csoportos étkeztetésre vonatkozó energia- tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat  62/ VM rendelet: megszűnt a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel értékeire vonatkozó jogszabályi előírás.  az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ honlapján augusztus 1-jei dátummal közzétette „a rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlását a közétkeztetők számára * Joghézag: A biztos álláspontja szerint az „ajánlás” nem töltheti be a hatályon kívül helyezett együttes rendelet mellékletének hatályon kívül helyezésével létrejött joghézagot * Élelmiszer ellenőrzés párhuzamossága: Az egészségügyi áll.ig szerv + élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azonos irányú vizsgálatokat folytatott, azonos szempontok alapján, egymással párhuzamosan * Iskolai védőnő- iskolaorvos csekély szerepe: étkeztetés ellenőrzése, hiányosságok észlelése, jelentése (orvos), higiénés ellenőrzés (védőnő) feladatuk az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 NM rendelet szerint

8 •Térítési díj •Étkezést támogató programok •Iskolai büfék  A biztos felkérte a Kormányt, hogy kezdeményezze a közétkeztetésre vonatkozó szabályrendszer átfogó felülvizsgálatát és megfelelő szintű rekodifikációját  OGY  Gyvt. módosítás – a Kormány rendeletben állapítsa meg a gyermekétkeztetés részletes szabályait;  hatályon kívül az előző felhatalmazó rendelkezés; a köznevelési tv. végrehajtásához kiadott miniszteri rendelet szabályozza az iskolai étkezés kérdését

9 III. A többcélú közoktatási intézmények (AJB 797/2011. számú jelentés) •A gondozott gyermek számára naponta, az életkorának megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, az energia- és tápanyagbeviteli, ill. élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. •AJB 560/2011. számú jelentés: visszásság + aggályos, hogy a VM rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakásotthonok január 1-jétől a gyermekek napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál (684 Ft). A vizsgált gyermekotthonokban az egy gondozottra megállapított napi étkezési normák nagy eltérést mutattak (430 Ft-795 Ft).  A soproni, a lenti, a pásztói, a kisújszállási, a makói gyermekotthon étkezési normatívája nem éri el az NM rendeletben előírt minimális összeget

10 IV. A speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetése (AJB 1147/2012. számú jelentés) A közétkeztetésre vonatkozó szabályozási hiányosságok, különösen a speciális étkezési igényű gyermekek ellátására vonatkozó, részletes szabályrendszer kidolgozatlansága Ebből fakadó ellátási egyenlőtlenségek

11 V. Szociális nyári gyermekétkeztetés (AJB 4686/2012. számú jelentés) Az OGY millió Ft-ban határozta meg a nyári étkeztetés előirányzatát, amelyből támogatást az a települési önkormányzat igényelhetett, amely vállalta, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít. A törvény egyben felhatalmazza a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait megállapítsa A gyermekek étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában, illetve az étel a támogatás legalább harminc százalékának megfelelő értékben a kistermelőtől vagy 40 kilométeres földrajzi térségen belül mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagokból biztosítható, amit számlával vagy szerződéssel kell igazolni.

12 A Gyvt: a szociális nyári gyermekétkeztetésre a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni. E jogszabály 2012-től a Kormányt hatalmazta fel a gyermekétkeztetésre vonatkozó részletes szabályok megalkotására. Az ombudsman álláspontja szerint a miniszter jogalkotási felhatalmazása – a évben megváltozott Gyvt-re és az országgyűléstől törvényben kapott felhatalmazásra tekintettel – nem terjed ki az étkeztetés minőségi és mennyiségi kérdéseire, tehát a gyermekek szociális nyári étkeztetésével kapcsolatos korlátozó szabályok megalkotásakor a miniszter túlterjeszkedett a jogalkotói felhatalmazáson, amelynek túllépése - a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül - alkotmányellenességet eredményezett. Az étkeztetés módjával összefüggő szabályok jelentős megváltoztatásának eredményeként pedig 2012-ben szociális gyermekétkeztetésben az előző év adatával összehasonlítva fővel, azaz megközelítőleg 20%-kal kevesebb gyermek részesült; az előző évi adathoz viszonyítva mintegy 25%-kal csökkent a támogatást igénylő önkormányzatok száma (2011: 1430 önkormányzat igényelt támogatást; 2012: 1064)

13 A biztos szerint valamennyi (a Rendeletben kedvezményes támogatási formában részesülő meghatározott hátrányos, illetve leghátrányosabb településen élő) gyermek számára elengedhetetlen a napi fő étkezés biztosítása. Ennek érdekében fontos szempont a helyi kezdeményezések és a helyi kistermelők támogatásának szándéka, azonban ez utóbbi törekvés nem lehet feltétele a szigorúbb szabályozásnak.  Ösztönző szabályozás támogatandó

14 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A gyermekek közétkeztetése – élelemhez való jog Az ombudsman szemszögéből 2013. április 25. Lux Ágnes, AJBH „Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések