Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése."— Előadás másolata:

1 A közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése

2 Az értékelés célja, hogy - összegezze, értékelje félidőben a as OP-k végrehajtásával kapcsolatos kommunikáció eredményeit - bemutassa a kommunikációs tevékenysége k hozzájárulását az OP-k és az Európai Unió fejlesztésekben betöltött szerepének is mertségéhez; - hozzájáruljon a kommunikáció továbbfejlesztéséhez és a as időszak kommunikációjának előkészítéséhez. A prezentáció a kommunikációs félidei értékelés végleges eredményeit mutatja be. A végleges eredmények és értékelői ajánlások - az Értékelési Jelentésben és szakmai workshopon, illetve - az OP-k évi éves jelentéseiben kerülnek bemutatásra. Az értékelést külsős cég, a TNS Hoffmann végzi az NFÜ KORIH Értékelési Divízió megbízásából. Az értékelés célja, ütemezése

3 Magyar tagállami specialitás: központosított kommunikáció 1, az NSRK-szintű tájékoztatást az NFÜ Kommunikációs Főosztálya végzi, 2, az OP-szintű (kedvezményezetteknek célzott) kommunikációt a KSZ-k közösen végzik az NFÜ Kommunikációs Főosztályával az IH szakmai támogatása mellett. 3, a projekt szintű kommunikációt a kedvenyményezettek végzik a megvalósított projektek népszerűsítése céljából a Kommunikációs Főosztály által kialakított arculati kézikönyv és kedvezmlnyezetti tájékoztatási kötelezettségek előírásai alapján. Az értékelés módszertana: –kvantitatív adatok és tények (pl. pénzügyi adatok, hatékonyság, költséghatékonyság, hirdetések száma, workshopok és események száma), –kvalitatív eredmények (komm. beszámolók összegzése, értékelése, mélyinterjúk az intézményi szereplőkkel, fókuszcsoport a kedvezményezettekkel, lakossági és potenciális kedvezményezetti kutatás kiértékelése). Az értékelés módszertana

4 • ben a kommunikációra fordított teljes büdzsé: 6 milliárd 453 millió forint volt. (A es NSRK- és OP-szintű kommunikációs büdzsék 74%-a) •A teljes kommunikációs büdzsé elhatárolása a kifizetések terén: –NSRK-szintű komm. (NFÜ KF): 5 milliárd 104 millió HUF (VOP-ból) (A es NSRK-szintű komm. büdzsé 89%-a) –OP-szintű komm. (KSZ-k): 1 milliárd 349 millió HUF (OP TA-ból) (A es OP-szintű komm. büdzsé 44 %-a) A kommunikációs büdzsé

5 Legjelentősebb kommunikációs kampányok ( ) 2. fázis: Hozd ki magadból a legjobbat! 3. fázis: Van mire büszkének lennünk! 1. fázis: Benned van! 1. Image kampány2. Válságkezelő kampány3. Lokális kampány Involváltság – válságkezelés – lokális kommunikáció Az EU-s trenddel összhangban

6 A legfontosabb eredmények és mutatók – elfogadottság, ismertség Indikátor célérték (2013) bázisérték (2007) lakossági kutatás 2011 potenciális kedvezmé- nyezettek 2011 vesztes pályázók 2011 nyertes pályázók 2011 Az EU által finanszírozott fejlesztések általános céljainak ismertsége 70%31%61%55% 60% Magyarország európai uniós tagságának támogatottsága 70%41%51%34%47%38% Az EU kohéziós politikájának megítélése (hány % gondolja pozitívnak a támogatásokat) 70%5%39%21%31%27% Azoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkózásához 60%Na.67%34%54%56%

7 A legfontosabb eredmények és mutatók – támogatottság, pályázóbarátság Indikátor célérték (2013) bázisérték (2007) lakossági kutatás 2011 potenciális kedvezmé- nyezettek 2011 vesztes pályázók 2011 nyertes pályázók 2011 Az alapvető EU közösségi értékek jelentésének ismerete 40%Na.97%89%86% A 18 év feletti lakosság körében azok aránya, akik szerint szabályosan működik a pályázati rendszer 40%25%45%30%52%59% A 18 év feletti lakosság körében azok aránya, akik inkább pályáznának (illetve pályáztak) uniós támogatásra 60%10%47%63%86%88% A kedvezményezettek közül azok aránya, akik inkább pályázóbarátnak gondolják a támogatási intézményeket 40%39%43%15%30%23%

8 A legfontosabb eredmények és mutatók – „Visibility” Indikátor Célérték (2013) Bázisér- ték (2007) Lakossági kutatás 2011 Potenciális kedvezmé- nyezettek 2011 vesztes pályázók 2011 nyertes pályázók 2011 A 18 év feletti lakosság hány százaléka ismer az Európai Unió által társfinanszírozott projekteket 65%46%76%75%95%99% A 15 év feletti lakosság hány százaléka ismer a lakóhelye közelében ÚMFT- s projektet 80%40%93%66%95%90%

9 Ágazati OP-k kommunikációja számokban ( ) Ágazati OP-kÁROPEKOPGOPKEOPKÖZOPTÁMOPTIOP 7 ágazati OP Az OP kommunik á ci ó s b ü dzs é je (milli ó HUF) H á ny %-ot k ö lt ö ttek el ebből az k ö z ö tt 31 % 79%81%38%19%24%80%46% Rendezv é nyek, workshopok sz á ma T ö megm é dia megjelen é sek é s kamp á nyok sz á ma Egy é b kommunik á ci ó s aktivit á sok sz á ma (PR anyag, sajtótájékoztató) Egy é b kommunik á ci ó s aktivit á sok sz á ma (t á j é koztat ó f ü zet)

10 Regionális OP-k kommunikációja számokban ( ) Regionális OP-kKMOPDAOPÉAOPÉMOPDDOPNYDOPKDOP 7 ROP Az OP kommunikációs büdzséje (millió HUF) Hány %-ot költöttek el ebből az között 55%64%52%53%42%30%15%40% Rendezvények, workshopok száma Tömegmédia megjelenések és kampányok száma Egyéb kommunikációs aktivitások száma (tájékoztató füzet, szórólap) Egyéb kommunikációs aktivitások száma (PR, sajtótájékoztató)

11 Az OP-k ismertsége %-ban Ágazati OP-k potenciális kedvez- ményezettek (nem indultak) nyertes pályázók ROP-ok potenciális kedvezmé- nyezettek (nem indultak) nyertes pályázók ÁROP 3863 KMOP 4189 EKOP 4865 KDOP 6782 TÁMOP 6488 NYDOP 7586 TIOP 4879 DDOP 7094 KÖZOP 5179 DAOP KEOP 7091 ÉAOP 7388 GOP 6888 ÉMOP 7894

12 ÉAOP KMOP DAOP ÉMOP DDOP NYDOP KDOP ÁROP TIOP EKOP KÖZOP KEOP TÁMOP Az OP-kra fordított kommunikációs büdzsé hatékonysága Mio Ft Regionális Operatív Programok Ágazati Operatív Programok

13 ÉAOP KMOP DAOP ÉMOP DDOP NYDOP KDOP ÁROP TIOP EKOP KÖZOP KEOP TÁMOP A rendezvények, workshopok hatékonysága Regionális Operatív Programok Ágazati Operatív Programok db

14 ÉAOP KMOP DAOP ÉMOP DDOP NYDOP KDOP ÁROP TIOP EKOP KÖZOP KEOP TÁMOP A tömegmédia megjelenések hatékonysága Regionális Operatív Programok Ágazati Operatív Programok db

15 ÉAOP KMOP DAOP ÉMOP DDOP NYDOP KDOP ÁROP TIOP EKOP KÖZOP KEOP TÁMOP Az egyéb kommunikációs aktivitások hatékonysága Regionális Operatív Programok Ágazati Operatív Programok db

16 ÉAOP KMOP DAOP ÉMOP DDOP NYDOP KDOP TIOP EKOP KÖZOP KEOP TÁMOP A szórólapok, tájékoztató füzetek hatékonysága Regionális Operatív Programok Ágazati Operatív Programok db

17 •A potenciális pályázók és a kedvezményezettek médiahasználati szokásai és jellemzői nem térnek el egymástól, így ugyanazokon a csatornákon, ugyanazzal a médiamixszel lehet növelni a pályázatok iránt érdeklődők körét. •A regionális operatív programok esetében figyelembe kell venni, hogy jelentős kulturális és ebből fakadóan eltérő médiahasználatot jelentő eltérés van az ország különböző területi egységei között. •A középső országrészben – mivel nincsen lokális napilap – a sajtó szerepe alacsonyabb, míg az internet használata kifejezetten magas. •A keleti és nyugati országrészben ezzel szemben az átlagnál magasabb a rádióhallgatás és újságolvasás volumene, mindkét esetben a lokális médiumok azok, amelyek felhúzzák ezeket az értékeket. A keleti országrészben viszont, szemben a nyugatival, az internet használat alacsonyabb. •Az internet esetében a közösségi média szerepével és fontosságával egyre inkább számolni kell. Médiahasználati szokások

18 •Pályázati aktivizálás szempontjából fontos •Legnépszerűbb rendezvények: –Pályázati tájékoztató előadások –Tájékoztató napok –Szakmai napok –Regionális OP. rendezvények/Településfejlesztés –Környezetvédelem,energetika (KEOP) –Vállalkozás fejlesztés –Nyitó és záró rendezvények –Oktatás-fejlesztési program Rendezvények, workshopok potenciálisvesztesnyertes nem, soha igen, egyszer igen, többször is Ön vett részt valaha EU-s támogatásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos rendezvényen, workshop-on?

19 Mennyire tartja a pályázatok tartalma szempontjából hatékony információ forrásnak az NFÜ weboldalát és a Pályázó Tájékoztató Felületet? NFÜ weboldala és Pályázó Felület VesztesNyertes Igen 8692 nem 148 Ismeri Ön, hallott már Ön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weboldaláról a VesztesNyertes 1-egyáltalán nem hatékony teljes mértékben hatékony 4331

20 NFÜ weboldala és Pályázó Felület (folytatás) Mennyire tartja felhasználóbarátnak a Pályázó Tájékoztató Felületnek a vizuális/logikai felépítését? % VesztesNyertes 1-egyáltalán nem felhasználóbarát teljes mértékben felhasználóbarát 4018 •Szükséges fejlesztések a válaszadók véleményei alapján: –Strukturáltabbá kell tenni az oldalt, hogy átláthatóbb legyen –Egyszerűbb keresést kellene biztosítani –Pontosabb, konkrétabb keresőszavak legyenek az oldalon –Lényegretörő és érthető nyelvezetet kellene használni a könnyebb megértés céljából –Naprakész információkat tartalmazzon

21 Összességében milyennek ítéli az NFÜ információs vonalának és ügyfélszolgálatának szolgáltatását? Ügyfélszolgálat VesztesNyertes Igen 5351 nem 4749 Igénybe vette-e a pályázás során akár a pályázatírási szakaszban, akár az eredményhirdetés után az NFÜ Információs vonalának és ügyfélszolgálatának szolgáltatását? VesztesNyertes 1-nagyon rossznak nagyon jónak2834

22 Lokális kommunikáció erős súlya: a kezdeti általános mozgósítástól a regionális, helyi eredmények kommunikációja felé haladás összhangban van az EU kommunikációs trendjével. Média együttműködések: mivel a TV esetében reklámkerülés jelentős (76%), viszont a TV nagyon fontos információs forrás (32%), ezért a TV műsorok készítésén volt a hangsúly és nem reklámszpotok vásárlásán. Sziget fesztivál: fiatal célcsoportok megnyerése, nem az általuk elutasított és főként ritkábban használt média csatornákon keresztül. Jó gyakorlatok és tapasztalatok

23 Nemzetközi jó gyakorlat – közösségi média használat (Bulgária)

24 And the light is on 24 Launching ESF project parade on 10 January Nemzetközi jó gyakorlat – közösségi média használat (Litvánia)

25 I. Következtetések, javaslatok az NSRK-szintű kommunikációra vonatkozóan 1. megállapításkövetkeztetésjavaslat A kedvezményezetti célcsoport indikátor mutató többnyire jelentős különbséget mutatnak a lakossági értékektől. A primer kutatás feltárta, hogy kommunikációs szokásaik sem egyeznek meg mindenben az átlag lakossággal. A kedvezményezetti célcsoport informálódási szokásai eltérnek a teljes lakosságtól. A teljes lakosság esetében alkalmazott kommunikációs mix esetükben nem feltétlenül éri el a kívánatos célt. Alapozó kommunikációs kutatás a lakosság és a kedvezményezettek körében. Szegmentáltabb, a kedvezményzetti célcsoport szokásait és igényeit jobban figyelembe vevő kommunikáció folytatása, ezzel együtt jobban elválasztani a lakosságnak és a kedvezményezetteknek szóló üzeneteket. Illetve eltérő csatorna használat ajánlott, valamint a tömeg és egyéb médiatípusok szinergiájának átgondolása.

26 I. Következtetések, javaslatok az NSRK-szintű kommunikációra vonatkozóan 2. megállapításkövetkeztetésjavaslat A kedvezményezettek képzési igénye a pályázás és a projekt végrehajtáshoz kapcsolódóan. A kommunikáció hatásfoka a belső források optimalizálásával fejleszthető lenne. Források elkülönítése képzésekre, mellyel a kommunikáció hatásfoka is növelhető lenne ( e-learning ). A kedvezményezetti célcsoport a TV kivételével minden médiatípust intenzívebben használ, mint a lakosság. A reklámkerülés hasonló a teljes lakossághoz, különösen az internet és TV esetében jelentős. A tömegmédia és szerepe az első szintű információ- átadásban van, a konkrét cselekvésekben már más csatornáknak van szerepük. Az egyes kommunikációs csatornáknak eltérő a súlya és szerepe. Kifejezetten erős az online amelynek súlya vélhetően még tovább fog növekedni. Egymásra épülő (ATL és BTL) kampányok szükségesek. A klasszikus hirdetések helyett a média- együttműködések további fejlesztése. TV: különböző kisfilmek, i nternet: az NFÜ weboldala, illetve a külföldi példák alapján a közösségi média használata ajánlott. A kreatív koncepciók egymásra épülése legyen tetten érhető az egymásra épülő ATL és BTL kampányokban.

27 I. Következtetések, javaslatok az NSRK-szintű kommunikációra vonatkozóan 3. megállapításkövetkeztetésjavaslat Az NFÜ weboldalát a kedvezményezettek 90%-a ismeri, és közel ekkora arányban hatékony kommunikációs felületnek is tartják. A hatékony kommunikáció szempontjából az egyik legfontosabb eszköz. A oldal, Pályázó Tájékoztató Felület használata és hatékonysága magas, interaktivitási lehetősége fejleszthető, például, hogy ismertebb legyen és többen is használják azt a lehetőséget, hogy véleményt fogalmaznak meg vele szemben.www.nfu.hu További fejlesztés: strukturálás, egyszerűsítés A kedvezményezetti Az információs vonal és ügyfélszolgálat kiemelten fontos, a kedvezményezettek 80-90% tartja fontosnak. Viszont hatékonyság szempontjából nincs ennyire pozitívan számon tartva. A kommunikációs és tájékoztatás egyik fontos láncszeme, de nem annyira, mint amekkora potenciál rejlik benne. Az információs vonal és az ügyfélszolgálat jelentősége miatt szükségesnek tűnik szolgáltató jellegének fokozása, illetve ennek célirányos kommunikálása a célcsoport tagjai felé.

28 I. Következtetések, javaslatok az NSRK-szintű kommunikációra vonatkozóan 4. megállapításkövetkeztetésjavaslat A lakosság és a potenciális pályázók körében eltérőek az indikátorok értékei, az EU kohéziós politikájának megítélésében a lakosság körében 39%-ot, míg a potenciális célcsoport esetében 21%-ot mértünk. A lakosság és a potenciális kedvezményezettek eltérő ismeretekkel rendelkeznek, amit az indikátor kérdés nem tud relevánsan és érvényesen érzékeltetni. Egy új indikátor bevezetése ajánlott, melynek révén figyelemmel lehet követni azt, hogy a lakosság és a potenciális célcsoport tagjai milyen mértékben tudják azt, hogy a fejlesztések forrásának 85%-át az EU biztosítja. A három éve meghatározott indikátorok validitása a lakossági célcsoportban megkérdőjelezhető, azok többsége nem releváns számukra, nem ezt mérik, amit mérni szeretnénk. Amennyiben a kommunikáció amúgy is két külön célcsoportnak szól eltérő indikátor listára van szükség, illetve felül kell vizsgálni azokat. Egyrészt át kell tekinteni a jelenlegi indikátorlistát, másrészt eltérő indikátorokat javasolt alkalmazni a lakosság és a potenciális pályázók, valamint a kedvezményezettek körében.

29 Javasolt indikátorok a lakosság körében javasolt indikátorindoklás A lakosság hány százaléka találkozott olyan üzenettel, hirdetéssel, mely az EU általi finanszírozással (is) kapcsolatos? Cél: a kommunikációval való találkozás általános szintjének vizsgálata Hol, milyen eszközön találkozott ezzel az üzenettel vagy reklámmal? Cél: az adott kommunikációs eszköz szerepének, hatásának és hatékonyságának a megértése. A felnőtt lakosság hány százaléka ismer az EU által társfinanszírozott projekteket? Cél: a kommunikáció eredményének (EU támogatásból megvalósult fejlesztések) vizsgálata Azok aránya a felnőtt lakosságon belül, akik nagyságrendileg meg tudják határozni azt, hogy a fejlesztési projekteket mekkora arányban támogatja az Unió. Cél: a lakosságtól még elvárható mélységben megtudni, illetve vizsgálni azt, hogy mennyire vannak tisztában vannak ezzel kapcsolatosan, illetve ezek alapján mennyire „ment át” számukra ez az üzenet. Azoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkózásához. Cél: a lakosságtól még elvárható mélységben megtudni, illetve vizsgálni azt, hogy miként vélekednek ezzel a kérdéssel kapcsolatosan.

30 Javasolt indikátorok a kedvezményezettek körében 1. javasolt indikátorindoklás A célcsoport és a kedvezményezettek hány százaléka találkozott olyan üzenettel, hirdetéssel, mely az EU által (is) finanszírozással kapcsolatos? Cél: a kommunikációval való találkozás általános szintjének vizsgálata Hol, milyen eszközön találkozott ezzel az üzenettel vagy reklámmal? Cél: az adott kommunikációs eszköz szerepének, hatásának és hatékonyságának a megértése. A weboldal havi látogatottsága. A kutatás alapján kiderült, hogy ez az egyik legfontosabb csatorna, sőt a pályázatok írása szempontjából a legfontosabb, így ennek kiemelt státusú vizsgálata indokolt. Azoknak az aránya akik szerint a hasznos a pályázatok elkészítése szempontjából.www.nfü.hu Cél: annak megértése, hogy a weboldal, mely az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna, mennyire felhasználóbarát, mennyire hatékonyan tudja támogatni a pályázókat. A célcsoport és a kedvezményezettek hány százaléka ismer az EU által társfinanszírozott projekteket Cél: a kommunikáció eredményének (EU támogatásból megvalósult fejlesztések) vizsgálata. Azok aránya célcsoporton és a kedvezményezetteken belül, akik nagyságrendileg meg tudják határozni azt, hogy a fejlesztési projekteket mekkora arányban támogatja az Unió. Cél: mélyebb ismereteket szerezni a kommunikáció hatásáról, megismerni azt, hogy a célcsoport mekkora arányban van tisztában azzal, hogy a fejlesztések mekkora részét állja az Unió.

31 Javasolt indikátorok a kedvezményezettek körében 2. javasolt indikátorindoklás Azoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkózásához. Alapvetően ez a kommunikáció egyik fő iránya és célja (a pályázásra való buzdítás mellett) ennek mérése és ismerete kiemelten fontos. Az operatív programok ismertsége. A célközönség körében szükséges mérni és ismerni azt, hogy mekkora az egyes programok ismertsége, hiszen ez befolyásolja a pályázók számát és körét is. Azok aránya, akik szerint szabályosan működik a pályázati rendszer. Fontos kérdés, hiszen alapvetően hat ki a pályázási szándékra, másrészt egyfajta visszacsatolást jelent az egész rendszer működéséről. Azok aránya, akik pályáznának (illetve pályáztak) uniós támogatásra. A célcsoport felé irányuló kommunikációnak ez az alapvető célja, vagyis előmozdítani azt, hogy minél többen pályázzanak. Azok aránya, akik valamilyen véleményt fogalmaztak meg a pályázatokkal kapcsolatosan. A hatás- és hatékonyság témakörébe beletartozik a visszacsatolás, vagyis a társadalmi partnerség vizsgálata is. Azoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkózásához. Alapvetően ez a kommunikáció egyik fő iránya és célja (a pályázásra való buzdítás mellett) ennek mérése és ismerete kiemelten fontos.

32 II. Következtetések, javaslatok – Az OP-szintű kommunikációra 1. (ágazati OP-k) megállapításokkövetkeztetésekjavaslatok A sajtóolvasás volumene csökken, viszont a reklám zavaró hatása kisebb, mint a többi médiatípus esetében. Fontos, de szerepéből egyre többet veszítő médiatípus, a hatékonyság növelésére használható hitelessége miatt. Szofisztikáltabb szegmentáció esetén a kedvezményezettek által preferált lapokban nem hirdetések, hanem tartalmak megjelentetése. A jól informáltsághoz való hozzájárulásban a tájékoztató napoknak és workshop-ok szerepe jelentős (71%). A klasszikus médiacsatornák mellett fontos a személyes visszacsatolást is lehetővé tevő workshop. Egyes OP-k esetében relatíve kevesebb workshop volt, ezek számának növelése ajánlott. Az internet napi használata a kedvezményezettek körében magas (90%) Kiemelt szerepe van a célcsoport médiahasználatában, erre figyelemmel kell lenni a kommunikációban is. Az online jelenlét növelése, de a magas reklámelutasítás miatt elsősorban tartalmak megjelenítése, a keresőmarketing és a közösségi média (facebook, twitter) megoldások javasoltak.

33 II. Következtetések, javaslatok – az OP-szintű kommunikációra 2. Regionális OP-k: Nyugat- és Közép- Magyarország) megállapításokkövetkeztetésekjavaslatok A ROP-okat ismerők közül a nyugati és középső országrészben élők közül 90% vagy a feletti az Internet penetráció. Még fontosabb körükben az online kommunikáció, illetve erőteljesebben lehet alkalmazni azok minden formáját. A nyugati és középső országrészben az online jelenlét növelése hirdetések (figyelem felhívás – magas elérés) és tartalmak formájában (involváltság fokozása). A középső országrészben (KMOP) az átlagosnál alacsonyabb arányban olvasnak újságokat (49%). Budapest erős súlya miatt nincsenek erős lokális lapok, ezért a print olvasás is alacsonyabb. A középső országrészben a sajtó szerepének átgondolása, fajlagos súlyának csökkentése, szegmentálás. A jól tájékozottsághoz szerintük kisebb mértékben tájékoztató napok, workshopok (68%), mint a teljes minta esetében. Kevésbé aktív közönség ugyan, de azért a tájékoztató napok és workshopk megkerülhetetlenek. Tájékoztató napok és workshopk relevanciájának fokozása, a tartalom finomhangolása különösen a keleti régió esetében.

34 II. Következtetések, javaslatok – Az OP-szintű kommunikációra 3. (regionális OP-k: Kelet-Magyarország) megállapításokkövetkeztetések javaslatok Kelet-Magyarországon a televízió súlya nagyobb, többen néznek naponta tévét (86%), a reklám kevésbé zavaró, a jól tájékozottságban a tévének nagyobb a szerepe (38%). A klasszikus tévé alapú fontosabb, ez tovább növekedhet még a digitális átállás miatt (több csatorna lesz elérhető). A médiamixben fajsúlyosabb szerepet kell adni a tévének. Kelet-Magyarországon a televíziós jelenlét növelése hirdetések (figyelem felhívás – magas elérés) és tartalmak formájában (involváltság fokozása). Nyugat-Magyarországon a sajtó használat intenzitása átlag feletti (83%). 60% szerint a jól tájékozottsághoz hozzájárul a sajtó. szegmentációval. Ebben a régióban az erős megyei lapok miatt kiemelt szerepe és súlya van a sajtónak, amit a hirdetések és tartalmak elhelyezése során érdemes figyelembe venni. A sajtó jelenlét növelése a nyugati országrészben hirdetések (figyelem felhívás – magas elérés) és tartalmak formájában (involváltság fokozása), jobb lap A rádió használat az átlagnál nagyobb a keleti és nyugati országrészben (80% felett). Fontos médiatípusa, ami elsősorban a kommunikációval való találkozás gyakoriságát növelheti. A figyelemfelhívás növelése érdekében javasolt az erős helyi rádiókban a jelenlét fokozása.

35 III. Következtetések, javaslatok – A projekt szintű kommunikációra megállapításokkövetkeztetésekjavaslatok A kommunikációs kötelezettség erősíti a kedvezményezettek stratégiáját és intézményi kommunikációját, de az elvárások nem mindig adekvátok. Nem minden esetben életszerűek az egyes kommunikációs kötelezettségek. A szervezet jellegének megfelelő, differenciált kommunikációs kötelezettségek meghatározása (pl. iskolának ne írjanak elő sajtótájékoztató tartását). Az indikátorok vizsgálata során kiderült, hogy azok relevanciája eltérő a lakosság és a valós célcsoport esetében. Javasolt az indikátorok átgondolása, ennek kapcsán a projektszintű kommunikáció egyik alapelemének, a tájékoztató táblának fontos funkciója lehet. Az átdolgozott indikátoroknak megfelelően a tájékoztató táblán szerepeljen, hogy a fejlesztés mekkora százalékos arányát biztosítja az Unió. Nehéz és körülményes követelményrendszerről és adminisztrációról, a párbeszéd hiányáról a szervezetek között, illetve a rendszer személytelen voltáról – erről számoltak be a projektgazdák. A kommunikáció működését és hatékonyságát nagy mértékben befolyásolják a belső szervezeti állapotok és folyamatok. Javasolt egy projektre szabott monitoring rendszer a végrehajtás érdekében.

36 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések