Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az államháztartás. Az állam szerepe  Klasszikus kapitalizmus időszaka:  az ország külső védelme  a belső rend, a nyugalom védelme  olyan közintézmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az államháztartás. Az állam szerepe  Klasszikus kapitalizmus időszaka:  az ország külső védelme  a belső rend, a nyugalom védelme  olyan közintézmények."— Előadás másolata:

1 Az államháztartás

2 Az állam szerepe  Klasszikus kapitalizmus időszaka:  az ország külső védelme  a belső rend, a nyugalom védelme  olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

3 Az állam szerepe  XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése  okai:  társadalmi feszültségek tompítása  nyomor enyhítése  a termelés folytonosságának biztosítása  az infrastruktúra kiépítése

4 Az állam szerepe  I. világháború:  hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése  1929-33: sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe:  jövedelmek igazságosabb elosztása  állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése

5 Az állam szerepe  II. világháború után:  keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása  az állam aktív szerepvállalása  intézményesített jóléti juttatások  Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?

6 Javak (jószágfajták) csoportosítása  2 szempont:  a jószág fogyasztása egyénileg vagy közösen történik-e?  ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a jószág fogyasztásából vagy sem?

7 Javak (jószágfajták) csoportosítása  Magánjavak  Közjavak  Díjfizető javak  Közös készletű javak  Közbenső javak

8 Magánjavak  a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók  a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik  pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás

9 Közjavak  a kizárás nem valósítható meg  a fogyasztás ugyanazon jószágra irányul sok embertől  pl. honvédelem, TV műsorszórás, bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság

10 Díjfizető javak  a kizárás megvalósítható  a fogyasztás közösen történik  pl. kábel- és műholdas TV, telefon, vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár

11 Közös készletű javak  a kizárás nem valósítható meg  a javak fogyasztása egyénileg történik  pl. levegő, tengeri hal, ásványok az óceánban, tavak és folyók

12 Közbenső javak  fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el  pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás

13 Az állam szerepe – a jóléti államok  jelentős gazdasági fejlődés  az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása  beruházások ösztönzése  munkahelyteremtés  jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése:  társadalmi biztonságérzet  az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom  az állami szerepvállalás új prioritásai:  egészségügy  oktatás  közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése

14 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága  XX. sz. utolsó harmada:  fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni  a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás:  Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani?  Milyen szerepet játszhat ebben az állam?  Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

15 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága  válság:  az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek  az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom megrendült  az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött  csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz)  csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége  megnőtt a bürokratizmus  várható:  csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési, beruházási tevékenysége  a nem hatékonyan működő állami tulajdon privatizálása folytatódik

16 Az állam szerepe – a jóléti államok válsága  szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból!  közfeladat:  jogrend és szociális közbiztonság garantálása  piaci versenyfeltételek biztosítása  a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása  nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása  közösségi javak biztosítása  természeti környezet védelme  egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése

17 Az államháztartás rendszere A nemzetgazdaság szereplői:  háztartások  vállalatok  pénzügyi vállalatok  háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek  külföld  államháztartás

18 Háztartások  általában végső fogyasztók  de a tagok saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek  a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek  el nem költött jövedelmüket megtakarítják

19 Vállalatok, pénzügyi vállalatok  a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra  termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak  jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki

20 Nonprofit szervezetek  célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása  jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják  jellemzően végső fogyasztók

21 Külföld  hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import)  a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak  adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is

22 Az államháztartás  végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez  jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően  általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt

23 A gazdasági körforgás

24 A magyar államháztartási rendszer felépítése Az államháztartás alrendszerei:  központi kormányzat  az elkülönített állami pénzalapok  helyi önkormányzatok  társadalombiztosítás  az államháztartás működésének szabályozása: 1992. évi XXXVIII. Tv.

25 A központi kormányzat  a közfeladatok ellátásának központi szintje  a költségvetési politika céljainak kialakítása  meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét  meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat  kialakítja az államháztartás alrendszereit  kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét  támogatja az önkormányzatokat és az alapokat  szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást  ide tartoznak:  a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok)  a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)

26 Társadalombiztosítás  a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere  Mo: 1990-től önálló alap  feladatainak ellátása:  Országos Egészségügyi Pénztár  Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár  a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása

27 Helyi önkormányzás  képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében  az állami feladatok ellátása helyi szinten  helyi közösségekben az igazgatási feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói  költségvetésébe tartoznak:  helyi szervek  a helyi szervek által irányított intézmények

28 Elkülönített állami pénzalapok  meghatározott társadalmi- gazdasági feladatokra létrehozott  parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre  létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét  gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése

29 Elkülönített állami pénzalapok  Munkaerő-piaci Alap  Központi Nukleáris Pénzügyi Alap  Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap,  Kutatási és Technológiai Innovációs Alap,  Nemzeti Kulturális Alap,  Szülőföld Alap

30 A magyar államháztartás kiadásai

31

32

33

34 A központi költségvetés

35 A központi költségvetés struktúrája 4 szerkezeti egység:  Költségvetési fejezet  Fejezetcím (alcím)  Előirányzat-csoport  Kiemelt előirányzat

36 Költségvetési fejezet  Valamely szervezethez kapcsolódik  Legfontosabb állami szervek  Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala  Összes minisztérium  Országos hatáskörű állami szerv  KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete  Köztestület (pl. MTA)

37 Alfejezetek  Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl.  Politikai pártok költségvetési támogatása  Országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítása  Év közben kiegészíthető

38 Előirányzat-csoportok  Előirányzat-csoportok:  Működési költségvetés  Felhalmozási költségvetés  Kölcsönök  Egyéb speciális célú előirányzat

39 Költségvetési ciklus  4 fázis:  Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési évet megelőző évben  Döntési szakasz → normál esetben a költségvetési évet megelőző évben  Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama egybeesik a költségvetési évvel  Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza → a költségvetési évet követő esztendő

40 A központi költségvetés bevételei Az adórendszer

41 A költségvetés bevételeinek csoportosítása  Adójellegű bevételek  Nem adójellegű bevételek  Állami vagyonhoz kapcsolható bevételek  Adományok, segélyek és egyéb bevételek

42 Adójellegű bevételek  Adók  Állami monopóliumok  Vámok  Társadalombiztosítási járulékok

43 Nem adójellegű bevételek  Illetékek  Díjak  bírságok

44 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek  Privatizáció  Állami tulajdonú vállalatok profitja

45 Adományok, segélyek, egyéb bevételek  Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek  Állampolgári felajánlások  Vállalati felajánlások

46 Adórendszer  Adó jellemzői:  fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció  Jogszabályi előíráson alapul  Egyszeri vagy folyamatos  Mértékének megállapítása egyoldalúan történik  Adórendszer: többféle adó egymás mellett alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék

47 Az adók csoportosítása  Közvetlen adók (egyenes, direkt)  Azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak  Pl. SZJA, nyereségadó  Közvetett adók (indirekt)  Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit  Pl. ÁFA, értéknövekedési adó

48 Adók csoportosítása  Adó alanya szerint:  Lakossági adók  Vállalati adók  Az adóztatás jogosultsága szerint:  Központi adók  Helyi adók

49 A mai magyar adórendszer  Központi adók, illetékek  Közvetlen (adóalany = adófizető)  Közvetett (adóalany ≠ adófizető)  Járulékok  Díjak  Hozzájárulások  Illetékek  Helyi adók  Építményadó  Telekadó  Kommunális adó  IFA  Iparűzési adó

50 Központi adók, illetékek: Közvetlen adók  SZJA (17%, 32%)  Társasági adó (16% → 19%)  Különadó (4% → 0%)  Játékadó  EVA (25% → 30%)  Gépjárműadó (teljesítmény alapján)

51 Központi adók, illetékek: Közvetett adó  ÁFA (25%, 18%)  Jövedéki adó  Regisztrációs adó  Energiaadó

52 Központi adók, illetékek: Járulékok  Munkaadói járulék (1%)  Munkavállalói járulék  Nemzeti kulturális járulék  Társadalombiztosítási járulék  Foglalkoztatói  Nyugdíjbiztosítási (24%)  Egészségbiztosítási (1,5% + 0,5%)  Biztosítotti  Egészségbiztosítási (6%)  Nyugdíj (9,5%)  Vállalkozói járulék  Innovációs járulék

53 Központi adók, illetékek: Díjak  Környezetvédelmi termékdíj  Környezetterhelési díj

54 Központi adók, illetékek: Hozzájárulások  Rehabilitációs hozzájárulás (964500 Ft / fő / év)  Egészségügyi hozzájárulás  Tételes (1950 FT / hó → 0 FT)  Százalékos (27%)  Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  Szakképzési hozzájárulás (MAX. 70% → 60%)

55 Központi adók, illetékek: Illetékek  Öröklési és ajándékozási illeték  Visszterhes vagyonátruházási illeték  Eljárási illeték  Közigazgatási  Bírósági  Polgári eljárási  Igazgatási, bírósági eljárás díja

56 Helyi adók  Építményadó  Telekadó  Kommunális adó  IFA  Iparűzési adó

57 Legfontosabb adófajták  Nyereségadó (társasági adó)  Állami vállalatok, rt, kft, szövetkezet  Jövedelemadó  Magánszemély 2009.  0-1.700.000 Ft: 18%  1.700.000 Ft-tól: 306.000 Ft (18+36%)  2010. – szuperbruttósítás!  0-5.000.000 Ft: 17%  5.000.000 Ft felett: 32%  Vagyonadó  Lakossági vagy vállalati vagyon után  Tárgya: ingatlan (pl. föld, ház) vagy ingó vagyon (értékpapír, pénz)

58 Legfontosabb adófajták  Forgalmi adó  Termékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak forgalmi folyamatához kapcsolódik  Áralakító tényező: az adót a végső felhasználók képviseljék  Fogyasztási adó  Egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó speciális forgalmi adó  Cél: szelektív befolyásolás  Egészségre ártalmas  Luxus  Import magas költséggel jár

59 Bruttó és nettó bér alakulása Munkavállaló (2009 -2010) Havi bruttó munkabér 100.000 Ft 150.000 Ft 200.000 Ft 270.000 Ft Nyugdíjjárulék (9,5%)9.500 Ft 14.250 Ft 19.000 Ft 25.615 Ft 25.650 Ft Egészségbiztosítási járulék (6% → 4% + 2%) 6.000 Ft 9.000 Ft 12.000 Ft 16.200 Ft 10.800 Ft Munkavállalói járulék (Munkaerő-piaci járulék) (1,5%) 1.500 Ft 2.250 Ft 3.000 Ft 4.050 Ft SZJA (18%-36% → 17%-32% ) 18.000 Ft 21.590 Ft 28.500 Ft 32.385 Ft 46.500 Ft 43.180 Ft 71.700 Ft 58.293 Ft Adójóváírás11.340 Ft 15.100 Ft 7.215 Ft 15.100 Ft 2.715 Ft 15.100 Ft 0 Ft 5.832 Ft Fizetendő adó6.660 Ft 6.490 Ft 21.285 Ft 17.285 Ft 43.785 Ft 28.080 Ft 71.700 Ft 52.461 Ft Havi nettó munkabér76.340 Ft 76.510 Ft 103.215 Ft 107.215 Ft 122.215 Ft 137.920 Ft 152.400 Ft 171.639 Ft

60 Bruttó és nettó bér alakulása Munkáltató (2009 - 2010) Munkavállaló havi bruttó fizetése 100.000 Ft 150.000 Ft 200.000 Ft 270.000 Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5% → 0% ) 1.500 Ft 0 Ft 2.250 Ft 0 Ft 3.000 Ft 0 Ft 4.050 Ft 0 Ft Munkaadói járulék (3%) Munkaerő-piaci járulék (1%) 3.000 Ft 1.000 Ft 4.500 Ft 1.500 Ft 6.000 Ft 2.000 Ft 8.100 Ft 2.700 Ft Nyugdíjjárulék (24%)24.000 Ft 36.000 Ft 48.000 Ft 64.800 Ft Egészségbiztosítási járulék (5%) Egészségbiztosítási járulék (1,5% + 0,5%) 5.000 Ft 1.500 Ft 500 Ft 7.500 Ft 2.250 Ft 750 Ft 10.000 Ft 3.000 Ft 1.000 Ft 13.500 Ft 4.050 Ft 1.350 Ft Egészségügyi hozzájárulás1.950 Ft 0 Ft 1.950 Ft 0 Ft 1.950 Ft 0 Ft 1.950 Ft 0 Ft Foglalkoztatás költsége35.450 27.000 52.200 40.500 68.950 54.000 92.400 72.900


Letölteni ppt "Az államháztartás. Az állam szerepe  Klasszikus kapitalizmus időszaka:  az ország külső védelme  a belső rend, a nyugalom védelme  olyan közintézmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések