Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PIACBEFOLYÁSOLÁS TERVEZÉSE Az 5M modell. A REKLÁMTERVEZÉS FOLYAMATA BRIEF: A piaci helyzet leírása (1) A reklámcélok megfogalmazása (Mission) (2) Döntés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PIACBEFOLYÁSOLÁS TERVEZÉSE Az 5M modell. A REKLÁMTERVEZÉS FOLYAMATA BRIEF: A piaci helyzet leírása (1) A reklámcélok megfogalmazása (Mission) (2) Döntés."— Előadás másolata:

1 A PIACBEFOLYÁSOLÁS TERVEZÉSE Az 5M modell

2 A REKLÁMTERVEZÉS FOLYAMATA BRIEF: A piaci helyzet leírása (1) A reklámcélok megfogalmazása (Mission) (2) Döntés a reklám költségkeretéről (Money) (3) Döntés az üzenetről (Message) (4) Döntés a reklámeszközökről és a költségvetésről (Media) (5) A reklámozás hatás- és eredményvizsgálata (Measurement)

3 A TERVEZÉS BÁZISA: A ‘BRIEF’  A brief feladata a reklámkampány tervezéséhez szükséges marketing ismeretek prezentálása:  Általában a következőket részletezik:  a célpiac(ok)  a vásárlók/fogyasztók/felhasználók motivációi  a pozicionálási stratégia  a marketingstratégia és –mix  a főbb versenytársak és versenytermékek  az interakciós lehetőségek számbavétele

4 Célpiac (célközönség) A potenciális vásárló / fogyasztó / felhasználó, döntéshozó vagy befolyásoló határozza meg, hogy mit, mikor és hol (milyen médiumban) célszerű ‘üzenni’, és hogy ki legyen a kommunikátor. Ehhez ismerni kell a célpiac - szükségleteit, igényeit, - attitűdjét, preferenciáit, - motiváltságát.

5  Fel kell mérni az általános meggyőződéseket:  elemezni kell a cégnek, illetve márkáinak a tény (current) imázsát (ismertségi és kedveltségi skála, szemantikai megkülönböztetés),  a versenytárs cégeknek, illetve márkáinak az imázsát,  ki kell alakítani a kívánt (wish) imázst és  értékelni kell a tény és a kívánt imázs közötti imázs-rést.

6 (1) A REKLÁMCÉLOK MEGFOGALMAZÁSA A reklámcélok alapját a célpiac jellemzői, a piaci pozíció és a marketingmix stratégia képezik.  A reklámcél - speciális kommunikációs cél és eredményszint, - amely meghatározott célközönséghez szól. - DAGMAR - reklámcélok  -  mérhető reklámeredményekért

7 A reklámcélok három csoportja: tájékoztató / informáló - bevezető meggyőző / összehasonlító - verseny emlékeztető / megerősítő – érett szakaszban A reklámcélok négy fő összetevője: - célcsoport(ok) (kiknek szól az üzenet) - marketing és kommunikációs cél - kívánt változás (számszerűen!) - időhorizont

8  A kívánatos közönségválasz lehet:  kognitív - gondolat elültetése  befolyásolt /affektív/ - attitűd módosítása  magatartási - magatartásra késztetés

9  Válaszhierarchia-modellek:  1) AIDA-C  figyelem  – érdeklődés - vágy –  cselekvés - önmegnyugtatás  2) Hatáshierarchia-modell  tájékozottság - tudás  – kedvelés - előnyben részesítés - meggyőződés – vásárlás

10  3) Innováció-elfogadási modell  tájékozottság  – érdeklődés - értékelés –  kipróbálás - elfogadás  4) Kommunikációs modell  találkozás (expozíció) - befogadás - kognitív válasz  – attitűd - szándék –  magatartás

11 Erős kötődés (HI) esetén további folyamatok: "tanul – érez – cselekszik" ha a termékkategórián belül differenciálásra képes (ekkor tehát a hatáshierarchia modell a követendő) "cselekszik – érez – megtanul" ha nem, vagy csak kevéssé képes differenciálni

12 Kis kötődés (LI) esetén további folyamat: "tanul – cselekszik – érez" és nem is válogat a márkák között

13 (2) DÖNTÉS A REKLÁM KÖLTSÉGKERETÉRŐL - A konkrét reklámcél költségkeret-terve. - Főbb módszerek: - a ‘lehetőség’ (nem beruházásként kezelik, és forgalomra gyakorolt hatásait sem értékelik), - az ‘árbevétel százalékában’ (fordított logika), - a ‘versenytárs(ak)éhoz igazodó’ (miért?), - a ‘cél és feladat’ (elméletileg a legjobban megalapozott, de tapasztalati adatokat igényel).

14 A ‘cél és feladat’ módszer a kiadott pénz, az expozíciós szintek, a kipróbálási arányok és a rendszeres használat (törzsvevővé válás) közötti összefüggéseken alapul: → piacr é szesed é s → el é rendők ar á nya → kipr ó b á l á si ar á ny → rekl á mhat á s becsl é se → a sz ü ks é ges rekl á mfel ü let/-idő → költségkeret-becslése

15 A költségvetésre ható további szempontok - a termék piaci életciklus-szakasza - a piacrészesedés mértéke - a piaci ‘zaj’ – a verseny és a zsúfoltság mértéke - a szükséges ismétlések száma - a termék helyettesíthetősége - a ‘take-off’

16 (3) DÖNTÉS AZ ÜZENETRŐL Itt kerül sor a fogyasztó gondolatainak, értékeinek, attitűdjeinek az alkotói fázisba való bevonására. A tervezőnek tisztában kell lennie: a) a vásárló érintettségi (involvement) szintjével (alacsony szint esetén kiemelt szerephez jutnak a formai, stimuláló tényezők) és b) a márkaválasztási folyamat jellegével. Az üzenet hatása függ továbbá a befogadó reklámtól független vásárlási szándékától.

17 a) Az érintettség értelmi és érzelmi oldalról lehet erős és gyenge. Ezek dimenziói mentén a vásárlási döntéseket kategorizálni lehet:  + / +: igazi  + / –: leegyszerűsített  – / +: impulzus  – / +: szokásokon alapuló (márkahű)  – / –: szokásokon alapuló (kvázi márkahű)

18 b) A márkaválasztás folyamata az egyik legfontosabb területe a fogyasztói magatartásnak. Nyilvánvaló, hogy senki sem képes befogadni a piacon lévő összes márkát, azaz a márkák csupán töredéke jut el az egyes fogyasztókhoz. Hogy ebből melyek azok, amelyek végül megvásárlásra kerülnek, azt az alábbi logikai menet illusztrálja: márkakínálat > > észlelt / nem észlelt márkák > > akceptált / nem akceptált márkák > > preferált / nem preferált márkák

19 A potenciális vásárlók számára általában fontos a termék lényeges tulajdonságainak a halmaza, kiegészítő szolgáltatásai, ára és fizetési feltételei, hol kapható, ki a gyártó, mit képvisel (státusz, presztizs) a termék Különösen a bonyolult, a vevő által ismeretlen technológiájú, gyors erkölcsi és pszichikai avulású, valamint széleskörűen helyettesíthető termékcsoportokban jelentős az előzetes reklámhír ’segítség’ értéke.

20 3.1 Az üzenet tartalma  Célcsoportokra kidolgozva:  1. Appeal (vonzó tényező) – lehet: - racionális (önérdek – cég / nagyobb érték) - emocionális (pozitív / negatív érzelmek – ESP) humor-szeretet-büszkeség / félelem-bűntudat- szégyen - morális (társadalmi ügyek …)  2. Téma - különleges ötlet  3. USP (unique selling proposition): egyedi, összetéveszthetetlen ajánlat tétele,  Az eredmény: előny, motiváció, azonosulás vagy indíték kialakítása.

21 USP A termékek kifejezhetők különböző jellemzők halmazaként, és a vásárlói döntéshozatal során ezen jellemzők egy része fontos szerepet játszik. A sikeres (hatékony/eredményes) reklám alapja ezeknek az ’értékeknek’ a meghatározása és célpiaci tudatosítása.

22 A pozicionálás A pozícionálás a kínálat és az imázs tervezésének folyamata. Célja, hogy a vállalat megkülönböztesse magát versenytársaitól és erős versenypozíciót foglaljon el a célvásárlók TUDATÁBAN. A pozícionálás tehát a vevők ‘fejére’ irányuló tevékenység.

23 Három feladata 1. A potenciális versenyelőnyök meghatározása Versenyelőny ott alakul ki, ahol a vállalat kiemelkedő értéket képes reális költségekkel létrehozni. Stratégiai megkülönböztetések: fontos, megkülönböztető, egyedi, kiemelkedő, kommunikálható, megfizethető, nyereséges.

24 A főbb szempontok: tulajdonság, használati előny, ‘életérzés’, egyéb.

25 2. A legjobb versenyelőny kiválasztása Rendező elv:  a vásárló/fogyasztó preferencia skálája és  a versenytársak képessége/teljesítménye. Pozícionálási lehetőségek: - felhasználói, - versenytárshoz viszonyított, - termék-kategória /Calgon/, - minőség/ár stb.

26 3. A pozícionálási koncepció hatékony jelzése a célpiac szereplői számára Hibalehetőségek: - Alulpozícionálás - ködös - Túlpozícionálás - egysíkú - zavaros pozícionálás - kétséges pozícionálás – nehezen hihető

27 Pozícionálási stratégiák 1. Az első irányvonal Kompetitív/versenyző stratégia (szemtől - szembe) A terméket a legfőbb versenytárs(ak)hoz viszonyítva mutatja be / pozícionálja Fogyasztói vagy megkülönböztető stratégia A fogyasztó tájékoztatásán a hangsúly, nem a versenytársakra koncentrál.

28 2. A második irányvonal o A ‘jelenlegi pozíciót megerősítő’ stratégia - piacvezető vagy erős image o ‘Keresd a lyukat’ vagy ‘latens pozíció’ stratégia - eddig ki nem elégített igényekre o Versenytársat depozícionáló stratégia o ‘Exkluzív klub’ stratégia o Adott piac sokadikja az első „X” tagjaként határozza meg magát (de elsőként soha)

29 3. A harmadik irányvonal Tulajdonságok alapján - fontos, a verseny- társ(ak)étól eltérő tulajdonság(ok) kiemelése Ár és minőség alapján Versenytárs szerint Használat vagy alkalmazás szerint A megszokottól eltérő vagy különleges felhasználási mód kiemelése Használó(k) alapján - jellegzetes csoportok Egy másik - többnyire magasabb - kategóriába tartozó termékhez hasonlítják, kiemelve: - presztízs és - image értékét

30 Az üzenet megalkotása  A márka által kínált legfőbb előnyök / értékek kiválasztásának két hatékony módszere: - → az induktív – fogyasztók, forgalmazók, szakértők, versenytársak véleménye alapján és - → a deduktív – Maloney négy ‘jutalma’, amelyek közül legalább egyet elvárnak a terméktől: - racionális – érzékelhető – társadalmi – önértékelő - Ez megjelenhet a fogyasztó számára mint: - használat eredménye – használat közbeni, illetve - véletlen tapasztalat

31 Az üzenet értékelése és kiválasztása  Egy központi javaslatra épüljön, és kevés információt tartalmazzon (max. hármat)  Közöljön kívánatosat / érdekeset és/vagy  kizárólagosat / megkülönböztetőt a termékről, és  legyen hihető / bizonyítható.

32 Az üzenet kivitelezése - A kivitelezés fő elemei:  a)a stílus (élet szelete / életstílus / fantázia / hangulat / zene / szimbólum / szakértelem …)  b)a hangvétel (pozitív / humoros / érzelmi …)  Legyünk azonban óvatosak:  a humor és a szex kétélű fegyver.  c)a szavak (legyenek emlékezetesek, érzelmesek)  d)a forma (méret, szín, mozgás/elrendezés …)  - kép, szlogen, szöveg  Az etikai és a jogi normák betartásának felelőssége!

33 3.2 Az üzenet szerkezete  Az üzenet hatékonysága szempontjából a tartalommal azonos szereppel bírnak a szerkezeti elemek:  a következtetés levonása,  kérdések feltétele,  ösztönző többértelműség,  egyoldalú bemutatás vagy kétoldalú érvelés  a bemutatás sorrendje

34 3.3 Az üzenet megformálása  A legcélszerűbb formába kell önteni:  mind a különböző kommunikatív elemeket  - nyomtatott (címsor/szlogen, szöveg, illusztráció, színek...)  - auditív (szavak és hangminőség; beszédritmus, és –sebesség, hangszín, artikuláció …),  mind a nem verbális (metakommunikatív) jelzéseket.

35 3.4 Az üzenet forrása - Hitelesség → híres ember problematika - Szakértelem/hozzáértés → tudós/orvos/szakértő - Megbízhatóság → tárgyilagos és szavahihető (OL) - Rokonszenv → vonzerő: öszinteség, humor … - Kongruencia(egybeesés)-helyzet - → a forráshoz és az üzenethez való viszonyulás - (+/+; -/-; +/-)

36 (4) DÖNTÉS A REKLÁMESZKÖZÖKRŐL Döntés a hatókörről, a gyakoriságról és a hatásról. A reklámeszköz-mix meghatározása:  a célközönség viszonya a reklámeszközökhöz  a termék/üzenet követelményei  a költségek(„take-off”)  a médiumok differenciálódása  döntési szempontok(példányszám, elérhető közönség, „hatékony” közönség stb.)

37 Reklámintenzitás Magyarországon A 18+ magyar lakosra átlagosan:  297 TV-spot,  350 óriásplakát,  177 sajtóhirdetés,  136 rádióspot és  1,6 mozireklám zúdul.

38 Reklámkerülők a éves lakosság körében Reklámbefogadók – 14 % Mérsékelt reklámkerülők – 58 % Aktív reklámkerülők – 28 % o - a férfiak, a fiatalok és a képzettebbek hajlamosabbak a kerülő magatartásra (elkapcsolás, más ügy intézése …), o - a hölgyek kitartóbbak, és az életkor előrehaladtával is nő a türelem. Egy átlagos néző a reklámblokk 86 %-át látja.

39 A TV reklámok intenzitása  A TV-t egyidejű vizualitása és verbalitása a legdinamikusabb, és így igen vonzó reklámhordozóvá teszi:  Naponta a 5+ népesség 3/4-e lát legalább egy reklámfilmet a TV-ben  Egy néző átlagosan spotot lát naponta (hétvégén többet, hétközben kevesebbet)  Csatornánként átlagosan 25 reklámblokkal, á: 4-5 spottal célozzák a nézőket naponta (ez csatornánként napi 100 spot, a vizsgált nyolcat tekintve 800).

40 Döntés az időzítésről  Makroidőzítés: szezonalitás  Mikrotervezés: pl. egy hónapon belül – koncentrált, folyamatos, lépcsőzetes/időszakos, lüktető/állandó, növekvő, csökkenő, váltakozó (vásárlói forgalom, beszerzési gyakoriság, felejtési arány) - A tömeghatás elérése: ► reklámeszközök, hangulatelemek, események révén ► kétlépcsős kommunikáció – a véleményformáló (OL) szerepe

41 A MÉDIATERVEZÉS FŐBB MUTATÓSZÁMAI

42 1. A célközönségre gyakorolt hatás, azaz a hatásosság/hatókör legfontosabb mutatói 1.1 nézettség 1.2 kontaktusszám és nézettségtömeg 1.3 elérés 1.4 átlaggyakoriság 1.5 az előző négy közti összefüggés 1.6 affinitás 1.7 gyakoriság 1.8 hatékony gyakoriság / elérés

43 2. A költséghatékonyságot kifejező mutatószámok A feladat: a hatókör, a gyakoriság és a hatás leghatékonyabb kombinációjának kialakítása. 2.1 A célcsoport 1%-ának elérési költsége 2.2 A célcsoport tagjának elérési költsége

44 (5) A HATÁS ÉS AZ EREDMÉNY MÉRÉSE A reklámhatás mindazon érdeklődések és benyomások összessége, amely a reklámozás következtében a közönségben a reklám tárgya iránt keletkezik. A reklám eredményessége a konkrét reklámcélok megvalósulásának mértéke. Viszonylag könnyen számszerűsíthető. A reklám hatékonysága a fentieken túl felöleli a reklámnak tulajdonítható mindennemű további társadalmi-gazdasági közvetett hatást is.

45 Fontosabb kérdések  a reklám észlelése / elterjedése  figyelemkeltő hatás  érdeklődéskeltés  emlékezeti hatás  beállítódottság módosítása  forgalomra gyakorolt hatás  nyereség/veszteség alakulása

46 Hatásvizsgálatok  előzetes vizsgálatok (pre-test) - szubjektív módszerek - objektív módszerek  utólagos vizsgálatok (pro-test) - a reklámérintettség mérése - benyomáskeltés - impact eljárások

47 Eredményesség- és rentabilitási vizsgálatok kupon-módszer teszt-piacok módszere netapp-módszer szokásos gazdaságossági elemzések


Letölteni ppt "A PIACBEFOLYÁSOLÁS TERVEZÉSE Az 5M modell. A REKLÁMTERVEZÉS FOLYAMATA BRIEF: A piaci helyzet leírása (1) A reklámcélok megfogalmazása (Mission) (2) Döntés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések