Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgármester Akadémia Előadó: Dr. Varga Szilvia ügyvéd Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda 2010. június 25-26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgármester Akadémia Előadó: Dr. Varga Szilvia ügyvéd Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda 2010. június 25-26."— Előadás másolata:

1 Polgármester Akadémia Előadó: Dr. Varga Szilvia ügyvéd Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda június

2 Jogforrások 1. Jogszabályok (törvény, kormányrendelet, miniszterelnök rendelete, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) 2. Jogalkotók (OGY, Kormány, Miniszterelnök, Miniszterek, ÖK) 3. Nem jogszabályok, de jogforrások az állami irányítás egyéb jogi eszközei: (ÁIEJE) - OGY határozat, kormányhatározat, önkormányzati határozat, miniszteri utasítás, irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató, statisztikai közlemény, korábban 2007-ig a jegybanki rendelkezés is. Jogszabály: mindenkire nézve kötelezető ÁIEJE: címzettekre nézve kötelező 4. Jat elavult: EU jogi jelentőségű döntésformái (rendelet, irányelv, határozat) • Rendelet: közvetlenül hatályosul, nem szükséges az átültetése • Irányelv: Szükséges a tagállami jogszabály szerinti átültetése • Határozat: Meghatározott címzettekre nézve kötelező

3 Érvényesség-Hatályosság Hatályosság  Végrehajtandó, végrehajtható, alkalmazandó  Meghatározott időben  Meghatározott területen  Meghatározott személyi körre (időbeli, területi, személyi)  Visszaható hatály tilalma!!!! (Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.)—nem általánosan tilos, ha kedvezőbb, akkor lehet. Érvényes, ha:  Jogalkotásra jogosult bocsátotta ki - ÖK  Illeszkedik a jogszabályi hierarchiába – ör.  Megfelelő módon van kihirdetve (megismerése minél szélesebb körben, kellő időben, 1 konkrét egyértelmű kihirdetési forma legyen (hirdetőtábla), közlés történhet többféle módon is: újság, net, hirdetőtábla, egyéb sajtó, stb.)  Jogalkotási eljárás speciális szabályainak megfelelő legyen

4 Kihirdetés közzététel Publikálás: jsz. olyan jogilagTágabb fogalom szabályozott módon meghat. helyen és formában történő közzététele, mely egyben a jsz. érvényességi feltétele is. Kihirdetés = közzététel speciális módja, melyhez joghatás fűződik. • Kihirdetés mindig ugyanazonTetszőleges számú helyen és módon helyen és módon • Csak a jogszabályt hirdetik kiEgyéb jogforrásokat • Azonnal hirdessék ki(ÁIEJE közzéteszik) • Teljes egészükben tegyék (helyi sajtó, rádió, hirdető- Ör: tábla, falrakasz, internet stb.) - Egy konkrét kihirdetési forma legyen, hogy ne képezze vita tárgyát, hogy mikortól alkalmazható- - Tartósan hozzáférhető legyen (még mindig a papíralap a preferált)

5 A helyi jogalkotás szempontjából fontos jogszabályok  Helyi Önkormányzatok Európai Chartája  Alkotmány 42., 44/A. (1949. évi XX. tv.)  Jogalkotásról szóló évi XI. törvény  Ötv. (1990. évi LXV. tv. 16.§ (1), 18.§ (1))  (Elektronikus információszabadságról szóló törvény (2005. évi XC. tv.))  61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről

6 A helyi jogalkotás fogalma, lehetőségei, korlátai - Fenti jogszabályhelyekből ered (FELHATALMAZÁS) Jat.: önkormányzati rendelet olyan jogszabály, amelyet az önkormányzat - törvény felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására (származékos hatáskör) - a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskör) - A két felhatalmazás ne keveredjék össze (ha van konkrét felhatalmazás, az kerüljön a rendeletbe, mellette az általánost megjelölni (Ötv. 16.§ (1) értelmetlen, jogellenességet is eredményezhet, felesleges, logikátlan.) - származékos: szociális ellátások, adók, lakás és helyiség bérbeadás, elidegenítés, szabályozási tervek, építési szabályzat, stb. - eredeti: Ötv, állattartás, támogatási formák, termofor-kémények felújításának támogatásáról, a dohányzás tiltása, falfirkák eltüntetése, stb. - képviselő-testület át nem ruházható jogköre - Magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes (és ha az, kell-e alkalmazni?) - (hatályosság ---- más jogi norma hat. kívül helyezi, jsz.-ban meghat. határidő lejár, AB megsemmisíti) Ötv. 16.§ (1) bek: „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” Korlátai: törvényben is szabályozott, illetve levezethető - Jog szabályait mindenki ismerje, nem ismerete nem mentesít a jogellenes magatartás jogi következményei alól (jogalkotó is ismerje) - Helyi hatályú lehet, fölösleges a helyi szabályozás, ha az országos hatályúval megegyezik, és ugyanarról nem is rendelkezhet - Feladatkörében alkothat csak - Nem lehetnek visszaható hatályúak.

7 A helyi jogalkotási eljárás folyamata 1. Igény jelentkezése: - kívülről: törvényből, állampolgártól, társadalmi szervezettől, stb. - belülről: testülettől, jogalkalmazótól (jegyző), stb. 2. Rendeletalkotás elhatározása: - reális társadalmi szükséglet legyen mögötte - kiérlelt politikai célkitűzés (kerülni kell az ad-hoc jellegű, ötletszerű jogalkotást) 3. Előzetes szakmai-szükségességi vizsgálat: - szükséges-e a szabályozás vagy a cél másként is elérhető 4. Rendeletalkotás előkészítése: - rendelkezni kell a rendeletalkotás fő eljárási szabályairól (SZMSZ) - PH és SZMSZ, célszerű egy team létrehozása (jogász, kodifikátor és a terület szakembere) 5. Véleményezési eljárás: KI? --- BÁRKI!!! – bizottságok, jogalkalmazó, lakosság, társadalmi szervezetek, jegyző kiemelkedő szerepe, ötletelés-módosító javaslatok, lehetőleg valamennyi bizottság tárgyalja meg 6. Képviselő-testület elé terjesztés, elfogadás, kihirdetés: ne a testületi ötleteljünk, tegyük ezt meg a korábbi bizottsági, véleményezési eljárásban (veszélyes, mert: - csak egy helyen módosítunk, pedig több helyen kéne, - nem lehetne jogszabály szerint azt a módosítást elfogadni stb. - testületi ülésen mindig vegyenek részt a rendelettervezet előkészítői, hogy szakmailag tudják segíteni a jegyzőt, a polgármestert és a testületet. 7. Hatályosulás-vizsgálat: nagyon ritka, rendszerint el is marad

8 Ötv. szerinti kötelező rendeletalkotási tárgykörök- elmulasztása mulasztásos törvénysértés 1. SZMSZ (Ötv. 18.§ (1)) 2. Tiszteletdíj (Ötv. 20.§ (2)) 3. Költségvetés, zárszámadás 4. Bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról (Ötv. 23.§ (2)) 5. Településrészi önkormányzat létrehozása (rendszerint SZMSZ-ben van Ötv. 28.§ (1)) 6. Településrészi önkormányzat részére történő hatáskör- átruházás (Ötv. 28.§ (2) 7. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés (Ötv. 50.§ (2)) 8. A helyi ÖK meghatározott vagyontárgya v. vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról (Ötv. 80.§ (2)) 9. Ök-i jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása, adományozása (Ötv. 10.§ c) 10. Településrendezési terv jóváhagyása (Ötv. 10.§ (1) bek. d)

9 További rendeletalkotási tárgykörök  A teljességre törekvés nélkül pl.: –Környezetvédelem, természetvédelem –Szociális ellátások –Gyermekvédelmi támogatás –Közművelődés, közoktatás –Sporttevékenység támogatása –Egyes helyi közszolgáltatások igénybevétele –Temetkezés –Távhőszolgáltatás –Mezei őrszolgálat –Helyi adók –Közterület-felügyelet –Lakások és helyiségek bérlete, elidegenítése ( –Lakások és helyiségek bérlete, elidegenítése (Tv. 2. számú melléklete: Mit kell tartalmaznia az önkormányzat lakások és helyiségek bérletére, és elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendeletének?!) –Lakáscélú támogatás –Türelmi zóna kijelölése –Útépítési érdekeltségi hozzájárulás –stb.

10 Az önkormányzati rendelettel szemben támasztott követelmények 1.Tartósság: - kevés módosítást igényeljen és csak előre nem látható okból Hátránya: - politikai kompromisszum, - felsőbb szintű jogszabály változása, - nincsenek korábbi vh. tapasztalatok, stb. 2. Végrehajthatóság kikényszerítése: - önkéntes jogkövetés - kikényszerítés eszközei - társadalmilag elfogadott, jelentős ügy legyen, akkor könnyebb - előzetes felmérés 3. Nyelvhelyesség, közérthetőség 4. Konzisztencia, koherencia: ellentmondásnélküliség, egymásból következzenek a rendelkezések, logikus legyen, összhang legyen belül, kívül 5. Legkisebb költség elve

11 A jogalkotás egyéb szempontjai 1. Jogi szaknyelv használata 2. Világosság, egyszerűség (egyszerre nem mindig könnyű megfelelni, komoly nyelvtani ismereteket is igényel) 3. Hatásvizsgálat (rendszerint elmarad, nincs) 4. Széleskörű jogalkotási, szakmai tudás, AB határozatok és jogalkotási gyakorlat ismerete (TEAM + jegyző) 5. Dereguláció (jogszabályok számának csökkentése, joganyag egyszerűbbé tétele, átláthatósága joganyag egyszerűbbé tétele, átláthatósága

12 A jogszabályszerkesztés módszertana 1.Az önkormányzati rendeletek megjelölése, címe  Rendelet száma évente 1-től kezdődően sorszámozni,  Számú kifejezés kerülendő, dupla jelölés is kerülendő  Szabályokról, szabályozásáról kifejezések kerülendőek  Ne legyenek túl általánosak (pl.: egyes önkormányzati rendeletek módosításáról) 2.Az önkormányzati rendeletek részei, tagolása a.) Preambulum (elvi bevezetés) – Ör. ritka, de a kt-k előszeretettel élnek vele, hangsúlyozandó szerepüket, felesleges, és általában összeolvad a bevezető résszel. b.) Bevezető rész: felhatalmazás (csak tv., más nem lehet, AB 1/2001. (I.17.) AB hat., és pontosan §-ra, bekezdésre meg kell jelölni) c.) Általános rendelkezések: értelmező rendelkezéseket itt célszerű elhelyezni: fogalmak, könnyen kereshetőek legyenek, ABC sorrend v. arab szám, elején v végén, jobb az elején, logikusabb. d.) Részletes rendelkezések e.) Záró rendelkezések: értelmező itt is lehet, hatályba lépése(kerülni a kihirdetéskorit, általában hónap első napja, kellő idő, átmeneti rendelkezések, más jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése, jogharmonizációs klauzula. Hatályon kívül helyezés végleges jellege: Ha egy korábbi ör. Hatályon kívül helyező rendelkezését egy későbbi hatályon kívül helyezi, az eredetileg hatályon kívül helyezett rendelkezés nem válik ismét hatályossá, azaz nem éled fel.

13 A jogszabályszerkesztés módszertana 3. Az önkormányzati rendeletek közérthetősége, világossága, szövegezése, nyelvhelyességi szabályok: - idegen szavak kerülendők, keresni a magyar megfelelőjét 4. A rendeletek módosítása: - egyértelmű, szövegszerű, és pontos legyen - melléklet módosítását melléklettel módosítjuk, nem módosítunk a mellékleten belül; 5. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalása: (fontos a jogalkalmazók számára, könnyen kezelhető, technikai megoldás nem jogszabály!!) Indokolt: - átfogó v. többszöri módosítás esetén, - saját vh. rendeletével, ami ritkább Jogtár egységes szerkezetbe foglalt joganyagot tartalmaz: technikai megoldás a jogalkalmazók munkájának megkönnyítésére.

14 Tipikus tartalmi hibák 1. Sablonok befogadására utaló erős hajlam (iratminták, más települések rendeletének átvétele) --- kevés munkával, kevés ráfordítással, gyors eredmény, nem kell gondolkodni, kutakodni utána Veszélye: kritikanélküliség, olyan életviszonyokat is szabályoznak melyek náluk elő sem fordulnak 2. Átvétel-vegyülés: átveszi a központi jogszabály rendelkezéseit -felesleges ismétlés (tartalomnélküliséget eredményez) - vegyítés, szemezgetés, kiterjesztés, szűkítés, pontatlan idézés, megmagyarázás, elhagyás (Egy írásjel merénylete c. cikk) AB: csak a feltétlenül szükséges mértékben, megfelelő szerkesztéssel elválasztva, szó szerint, mindenben azonos szöveggel, nem lehet vegyes szövegezésű sem, alkotmánysértést eredményezhet. 3.Végrehajtás rendezése elmarad (nincs jogkövetkezmény megjelölve, vagy sommás szabs. tényállások, túl általánosak, vagy bármelyik § megsértésével el lehet követni --- büntető rendelkezés, konkrétnak kell lennie (§, ()), bírsághatár túllépése ( Ft)

15 Tipikus formai hibák • egyéb, stb., például kifejezések kerülendőek • szövegszerkesztési és értelmezési kérdésekből adódnak • felesleges a rendelet számát előnullázni (05/2009) • § jelet ne helyettesítsük: pl.$ jellel, ne tegyünk utána vesszőt, pontot • bekezdést csak akkor jelöljünk, ha több van, ha egy van nem kell • gondolatjel, francia bekezdés kerülendő (nehéz rá a visszahivatkozás) • paragrafusok mindig maradnak a helyükön a jogalkalmazást megkönnyítendő, ha § változik, bővül az új rendelkezés §/A-val jelöljük. • bekezdések módosulhatnak • és/vagy kötőszavak alkalmazása (és – konjunktív, vagy- vagylagos, nem mindegy mit alkalmazunk, illetve kerülendő, két értelme is van (és és vagy is), illetőleg tilos is • szakaszszámra történő hivatkozás ne római számmal legyen

16 Melléklet és függelék rendelethez való viszonya Melléklet: - Kötelező, jogviszonyra közvetlen hatása lehet, osztja a rendelet sorsát ---- tehát csak rendeletalkotási eljárás során, jogalkotói akaratból módosítható, jogszabály része, utaljanak egymásra § szerint - nem kell a számú kifejezés - jelleg, terjedelem, áttekinthetőségi okból - nem tartalmazhat magatartásszabályt - (pl.: táblázat, űrlap, díjjegyzék, formanyomtatvány, térítési díjak) (pl. NE: - önkormányzati jelképek és használatuk mellékletben van, de tilos – magatartási szabály) - város története) Függelék: - tájékoztató, kisegítő jellegű, jogalkotó akaratától függetlenül változtathatóak (pl.: kijelölt kutyafuttatóhelyek, város története, névsor-inkább itt) - Célszerű magasabb szintű jogszabályokkal való összefüggést közölni (Pl.: Közterület-használat)

17 Indokolás - Nem kötelező, - De gyakran élnek vele - Általános és részletes indokolás - Általános általában a jogalkotás szükségességéről, körülményeiről szól - Részletes pedig szakaszokhoz kapcsolódik - Általában a nagyobb jelentőségű, vagy nagyobb terjedelmű jogszabályok esetén ajánlott, alkalmazandó (pl.: költségvetési rendelet, lakásrendelet stb.) - Ez a rendelet-tervezetnek és nem a rendeletnek az indokolása - Ne sommás legyen, hanem lényegretörő, rövid, segítse a jogalkotók munkáját, elég nehéz megfogalmazni néha - Felesleges, ha csak a jogszabály címeit ismételgeti - Derüljék ki belőle a jogalkotói szándék, segítve ezzel a jogalkalmazók munkáját --- ha jól van megfogalmazva és előkészítve, segítheti a jogalkalmazók jogértelmezési tevékenységét, de ritka a jó indokolás, főleg önkormányzati rendeletek esetében

18 Egyéb fontos megjegyzések  Nemcsak ideális esetre alkotjuk, gondolkodjunk is rendeletalkotás közben: pl.: dohányzás rendelet  Helyi sajátosságok érvényesüljenek  Kommentár segédpont, de semmi esetre sem jogszabály, nem kötelező a figyelembevétele  Kerüljük a rendelet megalkotásával létrehozott törvénysértéseket, és a meg nem alkotásával v. a módosításának mellőzésével a mulasztásos törvénysértéseket (pl.: költségvetési rendelet el nem fogadása --- testület feloszlatási ok lehet!)  SZMSZ, mint az egyik legfontosabb jogszabály jelentősége, áttekintése, módosítása, törvény szerinti is kötelező, a rendeletalkotási eljárás részletszabályainak helye,  Vagyon- és versenyrendelet (szabályzat) fontossága  Mérlegelési jogkör szabályozásának részletezése  Méltányosság gyakorlásának feltételei szigorú szabályozása, korlátai, ellenkező esetben diszkrecionális jogkörré válik, rendeletalkotás értelmét veszti. (EU jogelv is) Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez (Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó)

19 Jogharmonizáció és a helyi jogalkotás kapcsolata EKSZ intézményesítette (már nem hatályos: 1058/2001. (VI. 21.) Korm. r.– átvilágítási terv és módszertani útmutató) Fogalma: A tagállamok jogainak egymáshoz közelítését jelenti a közös (egységes) piac megfelelő működésének érdekében. Elméletileg a csatlakozás időpontjában kezdődött, és azóta is előfordulhat (jegyzői utasítás a folyamatos ellátásáról) acquis communautaire (közösségi vívmányok EU teljes érvényes joganyaga, elsődleges és másodlagos joganyagot is) – ínyenceknek Közvetlenül hatályosuló joganyag vonatkozásában merül fel, illetve az Európai Bíróság jogelveivel való összhang megteremtése érdekében. • Rendelet: közvetlenül hatályosul -- jogharmonizáció • Irányelv: átültetésre szorul a tagállamok jogába • Határozat: címzettre nézve kötelező -jogharmonizáció (Pl.: magyar állampolgárság kiirtása a helyi rendeletekből) Együtt járt deregulációs kötelezettséggel is: pl. közbeszerzési rendeletalkotás megszűnése, hatályon kívül helyezése, stb.) Mit kell tartalmaznia egy ilyen jegyzői utasításnak?

20 Köszönöm szépen a figyelmüket!


Letölteni ppt "Polgármester Akadémia Előadó: Dr. Varga Szilvia ügyvéd Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda 2010. június 25-26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések