Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Médiapedagógia.  Médiapedagógia fogalma, feladata  A televíziózás kezdetei  Magyar gyermekműsorok aranykora  A gyermekműsor-készítés hanyatlása 

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Médiapedagógia.  Médiapedagógia fogalma, feladata  A televíziózás kezdetei  Magyar gyermekműsorok aranykora  A gyermekműsor-készítés hanyatlása "— Előadás másolata:

1 Médiapedagógia

2  Médiapedagógia fogalma, feladata  A televíziózás kezdetei  Magyar gyermekműsorok aranykora  A gyermekműsor-készítés hanyatlása  Erőszak a televízióban  Reklám és hatásai  A média hatása a szocializációra  Előnyök és hátrányok. A pedagógus felelősége.

3 „Nincs még egy olyan nem szülői hatás, amely annyira áthatná a gyermek életét, mint a televízió” (Dorothy és Jerome Singer)

4 Televízió: -A tömegkommunikáció egyik legvitatottabb eszköze -Mindenütt jelen van, mindenkihez eljut -Befolyásolja és alakítja a valóságot -Politikai, gazdasági jelentősége van -A nevelésben is nagy szerepet játszik (elektromos „babysitter”) -Legodaadóbb nézői a gyerekek -Pozitív és negatív irányba formálhatja a gyermek személyiségét

5 Helyzetkép : Gyerekek – a tv csodálói  Minden gyermekes családban van legalább egy televízió  Minden második gyermekszobában ott áll a televízió  80 %-án több mint 5 csatorna fogható  A kisgyerekek heti több mint 20 órát tévéznek ( gyerekek napi 4, felnőttek napi 5 óra)

6 Média világ – Áldás és átok Informál – az itt hallható információk határozzák meg a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és értékét. Szocializál – egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik. Segíti a demokrácia és a nyilvánosság tanulását – iskolaújságok, rádiók, tévék Hatalmi tényező – önállósult hatalmi ágazattá vált. /Negyedik hatalmi ág/ A média ismerete nélkül nem lehet igazán érteni a a társadalmi folyamatokat. Élményforrás – a médiaszövegek egy része művészi alkotás, része a nemzeti és egyetemes kultúránknak

7 Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni. Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei számunkra. Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot, másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a közönség érzelmeit, gondolatait. (politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok) Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális falu”. Aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe kerülhet a társadalomban.

8 Médiapedagógia  A média funkciójának megértésére és a médiatermékek pedagógiai célú felhasználására törekszik.

9 Különösen veszélyeztetett korosztály  3-12 éves korosztály  Új vizuális generáció: 14. éve betöltéséig órát tölt a képernyő előtt órát az iskolapadban A gyerekek jelentős része egyedül nézi a televíziós tartalmakat.

10 „Nem elég a fuldokló gyermeket kimenteni a folyóból. Valakinek el kell indulni lefelé a folyó mentén és meg kell akadályoznia, hogy a gyermeket beledobják.” (Barbara C. Harris)

11  „A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong.” (Len Masterman)

12  MÉDIA: Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat egy forrástól a befogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

13  Médiumok meghatározása technológia szerint: - NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin - ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta, DVD, teletext - ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet

14 Tömegkommunikáció:  Olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni.  Az üzenet attól válik tömegesen befogadottá, hogy egy létező intézményrendszer (állami vagy egyházi) befogadja és szertesugározza.

15  Állami tömegkommunikációs szervezet: - Közpénzekre épít, központi politikai, kulturális vagy vallási akaratot közvetít.  Piaci tömegkommunikációs szervezet: - Eladott példányok árából, hirdetési bevételből tartja fenn magát. A szakmai, politikai, kulturális szempontokat ehhez képest csak másodlagosnak tekinti. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETEK

16 A televíziózás két iránya:  Európában – közszolgálati adók posta, telefonszolgáltatás, rádió, tévé – állami monopólium (előfizetési díj)  Egyesült Államokban – kereskedelmi adók posta – állami monopólium telefon, rádió, tévé – magántársaságok (reklám) Különbség – milyen pénzből működtették Műsoraik kezdetben hasonlóak voltak.

17 Elmozdulás mindkét irányban  Európai modell : az igényes televíziózás sok pénzbe kerül kereskedelmi irány Európa első kereskedelmi televíziója: Anglia „Duális”, kettős rendszer

18  Kereskedelmi modell: - A kereskedelmi érdek kiszorította a drága, kulturális, ismeretterjesztő műsorokat. Kevés reklámot lehetett rendelni melléjük Háttérbe szorult a kultúra Az állam létrehozta az adókból fenntartott PBS-t. (Public Broadcasting System) A modellek egymás felé közelítenek.

19 Közszolgálati sajátosságok: - hatalomtisztelő, a hatalommal lojális - politikai és gazdasági eseményekről, emberekről ad tájékoztatást - az objektivitást tartja szem előtt - oktatni, művelni, nevelni akar - stílusát a választékosság, a hivatalos hangnem és a távolságtartás jellemzi

20 Kereskedelmi sajátosságok:  Szórakozást szolgáló gyors, különleges, látványcentrikus képek  Elveti a hagyományos műsorstruktúrát, a műsorok láncszerűen kapcsolódnak egymásba, látványos, pergő műsorfolyamot hoznak létre  Megjelenik a belső közönség / minket képviselnek reakcióikkal  Láthatóvá válik a közönség és a kommunikátor kapcsolata  Megjelenik a szubjektivítás  Interaktivitás: belső közönség - hozzászólhat külső közönség – telefon, sms,  Nem különül el a tájékoztatás és a szórakoztatás (vegyes műfajok jönnek létre, pl.: talk-show)

21 Nézettségi mutatók  A világon mindenhol zajlik a csatornák versenye - Mekkora a műsor nézőtábora? Hányan nézik a műsort? - Milyen korösszetételű ez a csoport? - Milyen vásárlóerővel bírnak? Fontosak a műsorsávok! Délelőtti, délutáni, koraesti és későesti műsorsáv főműsoridő két tartópillér: híradó és az esti film MŰSORSZERKESZTÉS

22 Nézettség mérése  „Vízpróba”  Telefonos felmérések – tudatos mintaválasztás  Berendezések a tévékészüléken – a lakosság széles köreiből

23 A televíziózás kezdetei  Guglielmo Marconi ( ) Ő továbbított először elektromágneses jeleket az éteren át dec. 12-én szikratávíró készülékével áthidalta az Európa és Kanada közti távolságot.

24  Philo T. Fransworth ( ) 1921-ben feltalálja a „raszterizálást” 1927-ben laborcsapatával először hajt végre sikeres képátvitelt

25 Televízió – a népnevelő eszköz (1952) „Az agitációnak, a propagandának, a nép nevelésének sokkalta összetettebb eszköze, mint a rádió.” (Gerő Ernő)

26  Magyar Dolgozók Pártja – tanulmányutak a Szovjetunióba  A térintenzitás-mérések eredményeként módosítani kellett az adó helyét a Gellért-hegyről a Szabadság-hegyre  Import készülékek  KÍSÉRLETI ADÁS január Magyar Posta Kísérleti Állomás, MDP Országos Központ, Magyar Rádió - Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő Adás: hetente kétszer – kedd, csütörtök Többi nap – ipari adás

27 1956 – a nép számára is elérhetővé válik a televízió - Első műsorújság: szeptember

28  RENDSZERES MŰSORSZÓRÁS: május 9-től - Kezdetben heti 4-5 órában decemberre heti 10 órában Központi feladattá vált a a műsorszórás megszervezése. A legnagyobb kihívást a híradás és a tájékoztatás rendszerének kialakítása jelentette. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyermek- és ifjúsági műsorok tartalmi és technikai előkészítése.

29 Médiapedagógia

30 A magyar közszolgálati műsorsugárzásnak a kezdetektől részét képezték a gyerekeknek szóló programok.  MAGYAR RÁDIÓ – gyermekkultúra terjesztése  1930-as évek –hetente kétszer sugároztak gyermekműsort  MAGYAR TELEVÍZIÓ – fontosnak tartotta a gyermekek értelmi, érzelmi nevelését  október – Művészi műsorok 51,6% - Politikai, agitációs műsorok 22,4% - Gyermek-és ifjúsági műsorok 17,6% - Sportműsorok 8,4 %

31 A Gyermek- és ifjúsági osztály tündöklése  Bálint Ágnes az MTV első gyermekműsor-szerkesztője 1958-tól 1986-ig (József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg)

32 Cicavíziós monoszkóp

33 Bábjeleneteket készített az esti mesékhez TV maci Mazsola

34 Futrinka utca

35 Mazsola – héten keresztül képernyőn

36 A kiskakas gyémánt félkrajcárja Kukori és Kotkoda Első saját gyártású rajzfilm: 1970.

37 Mézga család Kockásfülű nyúl Frakk -Érdekes, mulatságos történetek. - Fejlesztik a jellemet és a szellemet. Tanít, nevel. -Mellőzik az erőszakot -A jót jónak, a rosszat rossznak mutatják. Rajzfilmek az élvonalból Vízipók-csodapók

38 Levél 1973-bólAz igazi Frakk /1973/

39 ’70-es évek – népművészeti hagyományok gondozása - Magyar Népmesék - Mondák a magyar történelemről - Mesék Mátyás királyról

40 A ’70 -es években beindul a folyamatos nagyjátékfilm gyártás. Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/

41

42 Báb animációk Foky Ottó Misi mókus Mirr-Murr

43 Süsü, a sárkány (1976)

44

45  Gyermek- és Ifjúsági Főszerkesztőség  A dramatikus műsorkészítés mellett: - nívós gyermek- és ifjúsági magazinok - ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok - vetélkedők - Iskolatelevízió

46 Kuckó – ismeretterjesztő magazin /1968 – 1990/ - sportszeretet -természetszeretet - egészségvédelem 1990-ig 280 adás Bálint Ágnes rendezésében Elvették a rendezőtől és a Kuckó 17 adás után megszűnt. Ahogy a CIMBORA című műsor is.

47 Iskolatelevízió – 1963  A közoktatás aggasztó helyzete miatt hozták létre  Általános iskolásoknak: - Gyárlátogatást, orosz nyelvleckét, környezetismeretet  Dolgozók középiskoláinak: - Kémia és fizika előadásokat közvetítettek Képi tartalmat kapott a tananyag. Felnőtteknek: – Mindenki iskolája (távoktatási sorozat, 1976) - Szülők iskolája (1979)

48  1960-as, 1970-es, 1980-as évek Mintaadó és értékközvetítő karakterek, mintaadó és értékközvetítő gyermekfilmekben. Ma már merő nosztalgia.

49  Az MTV megalakulásától kezdve a párt és állampropaganda leghatékonyabb eszköze volt. Ezért: - kiemelt finanszírozású - megkülönböztetett helyű Ennek legnagyobb előnye a gyermekműsor készítésben volt érezhető. Az MTV mecénása és megrendelője is volt a magyar film-, mesefilm-, rajzfilm-, és bábfilmgyártásnak. Gyermek-és ifjúsági osztály + iskolatelevízió – 150 munkatárs

50 Gyermekműsorok hanyatlása A VÉG KEZDETE: - rendszerváltás - váltakozó tévéelnökök - a gyermekműsor-készítés programigazgatói hatáskörbe kerül - csökkenő költségvetés EREDMÉNY: megszűnt a játékfilmek és sorozatok készítése

51 Az első sírásók :  Médiaháború  1996-os Médiatörvény  Kereskedelmi televíziók megjelenése  Szponzorok, reklámok csökkenése

52 1996. évi I. Törvény - Kimondta az MTV közszolgálatiságát - Köteles a műsorszolgáltató vételkörzetében élő nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszámokat bemutatni. 1. Nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása 2. Oktatási, képzési célú ismeretek közzététele 3. Tudományos tevékenység és eredmények ismertetése 4. Egyházi és a hitélet tevékenység bemutatása 5. Gyermek- és ifjúsági műsorok, a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok 6.Jogi és közéleti tájékozódást, egészséges életmódot, környezetvédelmet, közbiztonságot elősegítő műsorok 7. Testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám. 8. Hírszolgáltatás

53 Ellentmondás: A Törvény betartása és a körülmények között - Rt. lett az MTV – a főszerkesztőség visszakapta régi feladatköreit, megbízások tömegei érkeztek De: - létszámleépítés - „műsorkészítési stop” - folyamatos átszervezés ban már csak 9 főállású munkatárs - nincs megfelelő számú és szaktudású műsorkészítő

54 1995 – Melbourne Gyermektelevíziósok Chartája - színvonalas, gyermekeket nem kiszolgáló műsorokat - segítse a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését - a gyermekek „hallathassák” hangjukat, fejezhessék ki szubkultúrájukat - én-tudtuk, földrajzi, közösségi hovatartozásuk erősítése - más kultúrák elismerése és értékelése - változatos műfaj és tartalom - megfelelő anyagi alapok elérhetővé tétele - A kormányok, gyártók, forgalmazók ismerjék el a gyermek televíziózás fontosságát és támogassák. MTV is aláírta

55 1997- Kereskedelmi televíziók TV2 – lecsapott az értékűr kitöltésére - „család televíziója” szlogen - heti 18 óra gyermekműsor RTL Klub – kiszolgálja a gyermeknézőket - a műsoridő %-a a gyermekeké - egy saját gyártású gyermekműsor: Kölyökklub Minimax Tv – felvásárolta az MTV archívumát

56  Az MTV egykor az értékes nemzeti műsorgyártást hirdette gyermekműsorainak készítésével. Ma már %-ban ki sem mutatható ezen műsorok mértéke. A verseny a kereskedelmi csatornák javára dőlt el.


Letölteni ppt "Médiapedagógia.  Médiapedagógia fogalma, feladata  A televíziózás kezdetei  Magyar gyermekműsorok aranykora  A gyermekműsor-készítés hanyatlása "

Hasonló előadás


Google Hirdetések