Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Médiapedagógia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Médiapedagógia."— Előadás másolata:

1 Médiapedagógia

2 Médiapedagógia fogalma, feladata
A televíziózás kezdetei Magyar gyermekműsorok aranykora A gyermekműsor-készítés hanyatlása Erőszak a televízióban Reklám és hatásai A média hatása a szocializációra Előnyök és hátrányok. A pedagógus felelősége.

3 „Nincs még egy olyan nem szülői hatás,
amely annyira áthatná a gyermek életét, mint a televízió” (Dorothy és Jerome Singer)

4 Televízió: A tömegkommunikáció egyik legvitatottabb eszköze
Mindenütt jelen van, mindenkihez eljut Befolyásolja és alakítja a valóságot Politikai, gazdasági jelentősége van A nevelésben is nagy szerepet játszik (elektromos „babysitter”) Legodaadóbb nézői a gyerekek Pozitív és negatív irányba formálhatja a gyermek személyiségét

5 Helyzetkép: Gyerekek – a tv csodálói
Minden gyermekes családban van legalább egy televízió Minden második gyermekszobában ott áll a televízió 80 %-án több mint 5 csatorna fogható A kisgyerekek heti több mint 20 órát tévéznek ( gyerekek napi 4, felnőttek napi 5 óra)

6 Média világ – Áldás és átok
Informál – az itt hallható információk határozzák meg a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és értékét. Szocializál – egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik. Segíti a demokrácia és a nyilvánosság tanulását – iskolaújságok, rádiók, tévék Hatalmi tényező – önállósult hatalmi ágazattá vált. /Negyedik hatalmi ág/ A média ismerete nélkül nem lehet igazán érteni a a társadalmi folyamatokat. Élményforrás – a médiaszövegek egy része művészi alkotás, része a nemzeti és egyetemes kultúránknak

7 Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni. Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei számunkra. Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot, másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a közönség érzelmeit, gondolatait. (politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok) Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális falu”. Aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe kerülhet a társadalomban.

8 Médiapedagógia A média funkciójának megértésére és a médiatermékek pedagógiai célú felhasználására törekszik.

9 Különösen veszélyeztetett korosztály
3-12 éves korosztály Új vizuális generáció: 14. éve betöltéséig órát tölt a képernyő előtt órát az iskolapadban A gyerekek jelentős része egyedül nézi a televíziós tartalmakat.

10 „Nem elég a fuldokló gyermeket kimenteni a folyóból
„Nem elég a fuldokló gyermeket kimenteni a folyóból. Valakinek el kell indulni lefelé a folyó mentén és meg kell akadályoznia, hogy a gyermeket beledobják.” (Barbara C. Harris)

11 „A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong.” (Len Masterman)

12 MÉDIA: Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat egy forrástól a befogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

13 Médiumok meghatározása technológia szerint:
NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta, DVD, teletext ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet

14 Tömegkommunikáció: Olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni. Az üzenet attól válik tömegesen befogadottá, hogy egy létező intézményrendszer (állami vagy egyházi) befogadja és szertesugározza.

15 Állami tömegkommunikációs szervezet:
TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETEK Állami tömegkommunikációs szervezet: Közpénzekre épít, központi politikai, kulturális vagy vallási akaratot közvetít. Piaci tömegkommunikációs szervezet: Eladott példányok árából, hirdetési bevételből tartja fenn magát. A szakmai, politikai, kulturális szempontokat ehhez képest csak másodlagosnak tekinti.

16 A televíziózás két iránya:
Európában – közszolgálati adók posta, telefonszolgáltatás, rádió, tévé – állami monopólium (előfizetési díj) Egyesült Államokban – kereskedelmi adók posta – állami monopólium telefon, rádió, tévé – magántársaságok (reklám) Különbség – milyen pénzből működtették Műsoraik kezdetben hasonlóak voltak.

17 Elmozdulás mindkét irányban
Európai modell: az igényes televíziózás sok pénzbe kerül kereskedelmi irány Európa első kereskedelmi televíziója: Anglia 1954. „Duális”, kettős rendszer

18 A modellek egymás felé közelítenek.
Kereskedelmi modell: - A kereskedelmi érdek kiszorította a drága, kulturális, ismeretterjesztő műsorokat. Kevés reklámot lehetett rendelni melléjük Háttérbe szorult a kultúra Az állam létrehozta az adókból fenntartott PBS-t. (Public Broadcasting System) A modellek egymás felé közelítenek.

19 Közszolgálati sajátosságok:
hatalomtisztelő, a hatalommal lojális politikai és gazdasági eseményekről, emberekről ad tájékoztatást az objektivitást tartja szem előtt oktatni, művelni, nevelni akar stílusát a választékosság, a hivatalos hangnem és a távolságtartás jellemzi

20 Kereskedelmi sajátosságok:
Szórakozást szolgáló gyors, különleges, látványcentrikus képek Elveti a hagyományos műsorstruktúrát, a műsorok láncszerűen kapcsolódnak egymásba, látványos, pergő műsorfolyamot hoznak létre Megjelenik a belső közönség / minket képviselnek reakcióikkal Láthatóvá válik a közönség és a kommunikátor kapcsolata Megjelenik a szubjektivítás Interaktivitás: belső közönség - hozzászólhat külső közönség – telefon, sms, Nem különül el a tájékoztatás és a szórakoztatás (vegyes műfajok jönnek létre, pl.: talk-show)

21 Nézettségi mutatók A világon mindenhol zajlik a csatornák versenye
Mekkora a műsor nézőtábora? Hányan nézik a műsort? Milyen korösszetételű ez a csoport? Milyen vásárlóerővel bírnak? Fontosak a műsorsávok! Délelőtti, délutáni, koraesti és későesti műsorsáv főműsoridő két tartópillér: híradó és az esti film MŰSORSZERKESZTÉS

22 Nézettség mérése „Vízpróba”
Telefonos felmérések – tudatos mintaválasztás Berendezések a tévékészüléken – a lakosság széles köreiből

23 A televíziózás kezdetei
Guglielmo Marconi ( ) Ő továbbított először elektromágneses jeleket az éteren át. 1901. dec. 12-én szikratávíró készülékével áthidalta az Európa és Kanada közti távolságot.

24 Philo T. Fransworth (1906-1971) 1921-ben feltalálja a „raszterizálást”
1927-ben laborcsapatával először hajt végre sikeres képátvitelt

25 Televízió – a népnevelő eszköz (1952)
„Az agitációnak, a propagandának, a nép nevelésének sokkalta összetettebb eszköze, mint a rádió.” (Gerő Ernő)

26 Magyar Dolgozók Pártja – tanulmányutak a Szovjetunióba
A térintenzitás-mérések eredményeként módosítani kellett az adó helyét a Gellért-hegyről a Szabadság-hegyre Import készülékek KÍSÉRLETI ADÁS január 13. Magyar Posta Kísérleti Állomás, MDP Országos Központ, Magyar Rádió Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő Adás: hetente kétszer – kedd, csütörtök Többi nap – ipari adás

27 1956 – a nép számára is elérhetővé válik a televízió
- Első műsorújság: szeptember

28 RENDSZERES MŰSORSZÓRÁS: 1957. május 9-től
- Kezdetben heti 4-5 órában. decemberre heti 10 órában Központi feladattá vált a a műsorszórás megszervezése. A legnagyobb kihívást a híradás és a tájékoztatás rendszerének kialakítása jelentette. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyermek- és ifjúsági műsorok tartalmi és technikai előkészítése.

29 Médiapedagógia

30 A magyar közszolgálati műsorsugárzásnak a kezdetektől részét képezték a gyerekeknek szóló programok.
MAGYAR RÁDIÓ – gyermekkultúra terjesztése 1930-as évek –hetente kétszer sugároztak gyermekműsort MAGYAR TELEVÍZIÓ – fontosnak tartotta a gyermekek értelmi, érzelmi nevelését 1959. október – Művészi műsorok 51,6% - Politikai, agitációs műsorok 22,4% - Gyermek-és ifjúsági műsorok 17,6% - Sportműsorok 8,4 %

31 A Gyermek- és ifjúsági osztály tündöklése
Bálint Ágnes az MTV első gyermekműsor-szerkesztője 1958-tól 1986-ig (József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg)

32 Cicavíziós monoszkóp

33 Bábjeleneteket készített az esti mesékhez
TV maci Mazsola

34 Futrinka utca

35 Mazsola – 1963. 135 héten keresztül képernyőn

36 A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1952.
Kukori és Kotkoda Első saját gyártású rajzfilm: 1970.

37 Rajzfilmek az élvonalból
1985. Kockásfülű nyúl Vízipók-csodapók -Érdekes, mulatságos történetek. - Fejlesztik a jellemet és a szellemet. Tanít, nevel. -Mellőzik az erőszakot -A jót jónak, a rosszat rossznak mutatják. Mézga család 1973. Frakk

38 Levél 1973-ból Az igazi Frakk /1973/

39 ’70-es évek – népművészeti hagyományok gondozása
Magyar Népmesék Mondák a magyar történelemről Mesék Mátyás királyról

40 Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/
A ’70 -es években beindul a folyamatos nagyjátékfilm gyártás. Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/

41

42 Báb animációk Foky Ottó Misi mókus Mirr-Murr

43 Süsü, a sárkány (1976)

44

45 Gyermek- és Ifjúsági Főszerkesztőség
A dramatikus műsorkészítés mellett: - nívós gyermek- és ifjúsági magazinok - ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok - vetélkedők - Iskolatelevízió

46 Kuckó – ismeretterjesztő magazin /1968 – 1990/
-sportszeretet -természetszeretet - egészségvédelem 1990-ig 280 adás Bálint Ágnes rendezésében Elvették a rendezőtől és a Kuckó 17 adás után megszűnt. Ahogy a CIMBORA című műsor is.

47 Iskolatelevízió – 1963 A közoktatás aggasztó helyzete miatt hozták létre Általános iskolásoknak: - Gyárlátogatást, orosz nyelvleckét, környezetismeretet Dolgozók középiskoláinak: - Kémia és fizika előadásokat közvetítettek Képi tartalmat kapott a tananyag. Felnőtteknek: – Mindenki iskolája (távoktatási sorozat, 1976) - Szülők iskolája (1979)

48 1960-as, 1970-es, 1980-as évek Mintaadó és értékközvetítő karakterek, mintaadó és értékközvetítő gyermekfilmekben. Ma már merő nosztalgia.

49 Az MTV megalakulásától kezdve a párt és állampropaganda leghatékonyabb eszköze volt.
Ezért: - kiemelt finanszírozású - megkülönböztetett helyű Ennek legnagyobb előnye a gyermekműsor készítésben volt érezhető. Az MTV mecénása és megrendelője is volt a magyar film-, mesefilm-, rajzfilm-, és bábfilmgyártásnak. Gyermek-és ifjúsági osztály + iskolatelevízió – 150 munkatárs

50 váltakozó tévéelnökök
Gyermekműsorok hanyatlása A VÉG KEZDETE: rendszerváltás váltakozó tévéelnökök a gyermekműsor-készítés programigazgatói hatáskörbe kerül csökkenő költségvetés EREDMÉNY: megszűnt a játékfilmek és sorozatok készítése

51 Az első sírásók: Médiaháború 1996-os Médiatörvény
Kereskedelmi televíziók megjelenése Szponzorok, reklámok csökkenése

52 1996. évi I. Törvény - Kimondta az MTV közszolgálatiságát
- Köteles a műsorszolgáltató vételkörzetében élő nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszámokat bemutatni. 1. Nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása 2. Oktatási, képzési célú ismeretek közzététele 3. Tudományos tevékenység és eredmények ismertetése 4. Egyházi és a hitélet tevékenység bemutatása 5. Gyermek- és ifjúsági műsorok, a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok 6.Jogi és közéleti tájékozódást, egészséges életmódot, környezetvédelmet, közbiztonságot elősegítő műsorok 7. Testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám. 8. Hírszolgáltatás

53 Ellentmondás: De: A Törvény betartása és a körülmények között
Rt. lett az MTV – a főszerkesztőség visszakapta régi feladatköreit, megbízások tömegei érkeztek De: - létszámleépítés - „műsorkészítési stop” - folyamatos átszervezés ban már csak 9 főállású munkatárs - nincs megfelelő számú és szaktudású műsorkészítő

54 Gyermektelevíziósok Chartája
1995 – Melbourne Gyermektelevíziósok Chartája - színvonalas, gyermekeket nem kiszolgáló műsorokat - segítse a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését - a gyermekek „hallathassák” hangjukat, fejezhessék ki szubkultúrájukat - én-tudtuk, földrajzi, közösségi hovatartozásuk erősítése - más kultúrák elismerése és értékelése - változatos műfaj és tartalom - megfelelő anyagi alapok elérhetővé tétele - A kormányok, gyártók, forgalmazók ismerjék el a gyermek televíziózás fontosságát és támogassák. MTV is aláírta

55 1997- Kereskedelmi televíziók TV2 – lecsapott az értékűr kitöltésére
- „család televíziója” szlogen - heti 18 óra gyermekműsor RTL Klub – kiszolgálja a gyermeknézőket - a műsoridő %-a a gyermekeké - egy saját gyártású gyermekműsor: Kölyökklub Minimax Tv – 1999. - felvásárolta az MTV archívumát

56 A verseny a kereskedelmi csatornák javára dőlt el.
Az MTV egykor az értékes nemzeti műsorgyártást hirdette gyermekműsorainak készítésével. Ma már %-ban ki sem mutatható ezen műsorok mértéke. A verseny a kereskedelmi csatornák javára dőlt el.


Letölteni ppt "Médiapedagógia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések