Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információk szisztematikus és objektív feltárását, összegyűjtését, elemzését, közlését, valamint felhasználását értjük, amelynek célja a marketingtevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információk szisztematikus és objektív feltárását, összegyűjtését, elemzését, közlését, valamint felhasználását értjük, amelynek célja a marketingtevékenység."— Előadás másolata:

1

2 Az információk szisztematikus és objektív feltárását, összegyűjtését, elemzését, közlését, valamint felhasználását értjük, amelynek célja a marketingtevékenység során felmerülő problémák (és lehetőség )megoldására irányuló vezetői döntések előkészítése  Ne keverjük össze a marketingkutatást és a piackutatást! A piackutatás – elkülönült piac kutatása – csak egyik alkotója a marketingkutatásnak.

3

4 1. Kérdőív összeállítása 2. Kérdőív megszerkesztése 3. Próba lekérdezés (a kérdőívet tesztelik, mielőtt a megkérdezések lezajlanának, ennek oka, hogy a kérdőív érthető-e mindenki számára, nem túl időigényes stb.) 4. Kérdezőbiztosok felvétele, kiképzése (a lekérdezéseket kérdezőbiztosok végzik) 5. Kérdőívek sokszorosítása 6. Lekérdezés lebonyolítása 7. Lekérdezés ellenőrzése (az értékelhetetlen ill. hibás kérdőívek kiválogatása) 8. Kérdőívek kódolása (egyes válaszokhoz bizonyos kódot rendelnek pl.: igen 1, nem 2) 9. Kódok számítógépes rögzítése (adott kódokat egy számítógépes rendszerbe felviszik)

5 1.Problémafeltáró kutatás: Kutatás, amelyet olyan problémák meghatározása érdekében végeznek, amelyek nem feltétlenül érzékelhetőek, miközben léteznek vagy legalábbis a jövőben felmerülhetnek 2.Problémamegoldó kutatás: Kutatás, amelynek célja, hogy adott marketingproblémák megoldását elősegítse

6

7  A másodlagos (szekunder) adatot egyéb más célból gyűjtötték, és már valahol létezik (pl statisztikák, korábbi kutatások)  Az elsődleges (primer) adatot első kézből konkrét céllal gyűjtik, a megfelelő cselekvés- sorozatmehatározása, értékelése és kiválasztása érdekében

8

9

10

11  Kicsi minta (max. 100 fő)  A kérdezés módja egyénhez igazodó  Eredményeik nem számszerűsíthetők (a válaszok általában állítások, értelmezések, leírások)  Tudományos hátterük a pszichológia, szociálpszichológia  A kvalitatív kutatás alapvetően feltáró tanulmány A kvalitatív módszereket leggyakrabban új termékek tesztelésére, reklámokkal kapcsolatos kreatív fejlesztésre használják.

12

13  Strukturálatlan és közvetlen interjú, amelyben egy képzett moderátor beszélget a válaszadók egy kis csoportjával  Jellemzői: ◦ 8-12 fős csoportméret ◦ Homogén, előzetesen szelektált válaszadók ◦ Laza, informális légkör ◦ 1-3 óra időtartam ◦ Videókamerás rögzítés ◦ Képzett moderátor  Jó megfigyelő  Könnyen teremt kapcsolatot  Jól kommunikál

14  Stukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, amelyben egy magasan képzett kérdező beszélget egyetlen megkérdezettel azzal a céllal, hogy feltárja motivációit, nézeteit, attitűdjeit és érzéseit egy adott kérdés vonatkozásában  Jellemzői ◦ perc időtartam ◦ Az interjú helyszíne meghatározó ◦ Nehezen élérhető célcsoporttagok ◦ Kérdéskatalógus szerint

15 Strukturálatlan és közvetett megkérdezési forma, amely a válaszadót arra ösztönzi, hogy kifejezze egy adott témával kapcsolatos motivációját, attitűdjét, érzéseit

16  Szóasszócióció  Márkaszemélyiségek  Szavak és képek

17  Mondat kiegészítés  Márkacsoportosítás ◦ Termékek, márkák csoportosítása (megadott) dimenziók mentén  Történetkiegészítés  Képkiegészítés

18  Projektív kérdezés ◦ Harmadik személyre történő kivetítés  Sztereotípiák használata ◦ Márka- és termékfelhasználásról alkotott képzetek megismerésére  Buborékrajzok

19  Pszichodráma ◦ Klinikai pszichológiai módszertan  Pszichorajzolás ◦ „Rajzoljanak le egy márkát, vagy azzal kapcsolatos érzéseket!”  Szerapjáték ◦ A márka eljátszása ◦ Más célcsoportok magatartásának modellezése

20  Telefonos megkérdezés ◦ Hagyományos ◦ Számítógéppel támogatott (CATI)  Személyes ◦ In-home ◦ (in-mall) ◦ Számítógéppel támogatott (CAPI, in-hall)  Postai úton  Elektronikus ◦ ◦ internet

21 Emberek magatartásának, tárgyaknak, eseményeknek szisztemetikus módon történő rögzítése egy adott jelenséggel kapcsolatos információszerzés céljából  Személyes megfigyelés  Műszeres megfigyelés  Audit ◦ A kutató nyilvántartás vagy leltárelemzés alapján gyűjt adatokat  Tartalomelemzés  Nyomelemzés

22

23 • Mi az alapsokaság? • Meg kell határozni azt a célcsoportot, amelyből a mintát vesszük • A minta keretét úgy kell meghatározni, hogy a célcsoport minden tagjának azonos esélye legyen a mintába kerüléshez

24 • Hány ember kerüljön a felmérésbe? • A nagy minták megbízhatóbb eredményre vezetnek, mint a kicsik • Nem szükséges azonban az egész célcsoportot, vagy annak jelentős részét megvizsgálni ahhoz, hogy megbízható eredményre jussunk • Hiteles eljárást alkalmazva akár az alapsokaság 1%- át kitevő minta is elegendő megbízhatóságot nyújt. • Helyi, városi kutatások esetében legalább as mintával kell dolgozni. Országos kutatáshoz minimum fős minta szükséges. A minta drága. Ezért es mintánál nagyobb felesleges

25  Önkényes: könnyen elérhető személyeket választ  Elbírálásos mintavétel: a kutató saját belátása szerint választ  Kvótás mintavétel: korlátozottan önkényes, első lépésben meghatározzák a kiválasztandó személyek tulajdonságait (pl. korát, lakhelyét), azaz a kvótát és ez alapján a kérdező kiválaszt személyeket, vagy adott személyeket keres fel.  Hólabda: véletlenül kiválasztott személyek ajánlása alapján keresik fel a további személyeket

26  Egyszerű véletlen: minden elemet véletlenül választanak ki (mellőzve bármilyen törvényszerűséget)  Szisztematikus: kiválasztunk egy elemet és utána pl. minden ötödiket kérdezünk meg.  Rétegzett mintavétel: például az azonos korosztályokból, véletlenszerű kiválasztás

27  A piac jelenségeinek megfigyelésével és mérésével, a piac legfontosabb összefüggéseinek feltárásával foglalkozik a piackutatás  A fejlettebb gazdaságokban, ahol már kifejezetten csere céljából termeltek, gyűjtöttek bizonyos javakat, igen hasznos volt megbecsülni, hogy mekkora mennyiséget érdemes összegyűjteni, mekkora az adott termék iránti kereslet. Legalább ennyire hasznos információ volt az is, hogy pontosan kiket érdekel az az árucikk, amelyet szeretnék elcserélni, eladni

28  termék ismertség  brand, márka ismertség  vállalat, cég ismertség  használat gyakoriság mérés  használat mennyiség mérés  mennyiségi igény felmérés  minőségi  termék fogadtatás elemzés  médiatervezés  kommunikáció kutatás  értékesítési csatornák elemzés  elvárások megismerése  médiatervezés  értékesítési csatornák elemzés  termék, szolgáltatás minőség elégedettség  lojalitás, fogyasztói hűség elemzés  fogyasztói viselkedés vizsgálat  vásárlási szokások  használati szokások  reklám ismertség  piaci részesedés vizsgálat  termék pozícionálás árakkal kapcsolatos vélemény, elvárás  piaci trend elemzés  márkahűség  termék fogadtatás elemzés kommunikáció kutatás

29  Országos, teljes (felnőtt) lakosságra vonatkozó piackutatás,  Helyi, regionális, megyei, településszintű piackutatás,  Adott korcsoportra vonatkozó piackutatás,  Speciálisan meghatározott rétegre vonatkozó piackutatás (pl. foglalkozás vagy iskolai végzettség alapján definiált csoport),  Adott fogyasztói csoportra vonatkozó piackutatás

30  Személyes kérdezés  Telefonos kérdezés  Fókuszcsoportos beszélgetés  Interjú  Termékteszt  Próbavásárlás

31  Az előzetes reklámkutatás célja, hogy a reklámköltség néhány százalékának megfelelő összegből olyan információk birtokába kerüljünk, amelynek segítségével esetenként többszörösére növelhető a reklám hatékonysága, vagyis a kutatás költségei sokszorosan megtérülnek

32  Csoportos beszélgetés, reklámteszt  Személyes kérdezés  Telefonos kérdezés  Reklámelemzés

33  „– Mi a különbség az elefánt szerelmi élete és a public relations között? – Abszolúte semmi. Mindkettő óriási trombitálással kezdődik, és csak tizennyolc hónap múlva látszik az eredménye.” (Barát Tamás)  A PR kutatás abban tud segíteni, hogy ne kelljen kivárni ezt a 18 hónapot, hanem már a PR stratégia megtervezésekor, illetve a folyamat közben meghozott döntéseknél előre tudjuk becsülni annak várható hatását.

34

35  Bármilyen értékesítésre, vagy elosztásra, terjesztésre szánt vállalati, intézményi output > minden termék, szolgáltatás ( önkormányzati építési tanácsadás, banki folyószámla stb.)  Információk a termékről  Termék és árú különbözősége  A termék fogalom mást jelent objektív valóságában, mást a gyártó, és mást a fogyasztók számára

36 A marketing termékfelfogása Potenciális Kiterjesztett Elvárt “ Termék- mag” Generikus 80.

37 1. „Termék” (Product)  kiegészítő,kapcsolódó szolgáltatás szerepe fontosabb  bonyolultabb minőségi viszonyok (a minőség biztosítása az egyik legnehezebb feladat)  specifikáció szerepe nagyobb  nincs fizikai jelleg, megfoghatatlanhoz megfoghatót párosítani  bizalmi viszony kiépítése a vevővel  nem szabványosítható, erős az utánzási hajlam  egzakt paraméterekkel nem írható le

38 2. Ármarketing (Price)  a fix költség szerepe nagyobb  szorosabb az ár és a minőség kapcsolata  nagyobb a gazdaság, jog,hatóság szerepe  nagy szórás az árban 3. Marketingcsatornák (Place)  hagyományos értelemben nem használhatók (időbeli és térbeli rés)  az értékesítési csatornák rövidebbek (közvetítő kereskedő)  általában saját tulajdonúak

39 4. Promóció (kommunikáció) (Promotion)  személyes eladás (fő eszköz)  nagyobb a PR, arculat szerepe  hatékony reklám az image, ill. szimpátia reklám  sales promotion szerepe kisebb  a „word of mouth” hatás erősebb 5. Emberi tényezők (People)  a személyzet kulcsfontosságú  a személyzet kiválasztása kritikus elem  klasszikus minőség-ellenőrzés nem alkalmazható  a belső PR szerepe felértékelődik

40 6. Tárgyi elemek (Physical evidence)  az ígéret kézzel fogható közvetítői  a szolgáltatás színvonalára utal  kialakítása a funkciónak és célcsoportnak megfelelően történik 7. Folyamat (Process)  az ügylet teljesítése hosszabb időt vesz igénybe  adás-vétel folyamat jellegű  a folyamat már a találkozás előtt elkezdődik

41 1, Szerkezet szerint a, alap szolgáltatás b, kiegészítő szolgáltatás (az alap szolg. nélkülönözhetetlen része vagy kínálat gazdagítás) c, származtatott alapszolgáltatás (egy másik szegmens részére alap szolgáltatás)

42 2, Helyszín szerint a, üzemi (üzem jellegű, rutinszerűek) b, műhely típusú (egyedi jellegű) 3, Személyesség foka szerint a, tömeges (ezek általában üzem jellegűek) b, csoportos c, személyes

43 4, Egyéb csoportosítás a, tevékenység tartalma szerint (kommunális, vendéglátás, utazás, szállítás, pénzügyek és biztosítás, jogi és gazdasági,testápolás, tisztítás,kulturális, egészségügyi, oktatási,népjóléti, hatósági, stb.) b, szektorok szerint (alapja az ágazati és nemzetgazdasági mérlegrendszer) c, statisztikai számbavétel szerint (SZJ – Szolgáltatások Jegyzéke, nemzetközi összehasonlítás)

44 Megfoghatatlanság  nincs konkrét fizikai megjelenési forma  nem vizsgálható meg közvetlenül  meghatározói nem paraméterek Romlékonyság, illékonyság  nem tárolható  felhasználáskor „eltűnnek”

45 Heterogenitás, ingadozó minőség  a minőség mindig változó, függ ◦ szolg. nyújtó személyek „minőségétől” ◦ a nyújtás időpontjától ◦ helyétől Elválaszthatatlanság  a szolg.nyújtása és felhasználása ◦ egyidőben ◦ egy helyen (azonos) ◦ az eladó és a vevő jelenlétében történik  az előállító a végső forgalmazó  a vevő a végső felhasználó.

46


Letölteni ppt "Az információk szisztematikus és objektív feltárását, összegyűjtését, elemzését, közlését, valamint felhasználását értjük, amelynek célja a marketingtevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések