Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013 2009.november 18.Szemeti Simon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013 2009.november 18.Szemeti Simon."— Előadás másolata:

1 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA november 18.Szemeti Simon

2 Miért kell? 2009.november 18.Szemeti Simon Rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelően kijelöli a turizmus fejlesztési irányait ágazatban is egyre fokozódó versenyhelyzet tapasztalható egységes európai belső piac kialakulása változó fogyasztói igények, valamint az új trendek és utazási formák megjelenése • egységes, komplex fejlesztési irányelvek 4A: Attraction (vonzerő) Approach (megközelítés) Accomodation (szállás) Attitude (hozzáállás) • a turisztikai ágazat elfogadottságának és egyben alkupozíciójának erősödését is jelentheti a kormányzati, politikai véleményformálók körében

3 A stratégiai tervezés folyamata 2009.november 18.Szemeti Simon Végeredmény: • A kormány szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát • A Kormány január 11-ei ülésén elfogadta az NTS kormányzati intézkedési tervét

4 A stratégia pozicionálása  ágazati stratégia*  a célok elérése csak együttes fellépéssel oldható meg  kormányzati szintű koordinációt igényel  időhorizontja , melynek vége egyezik az Európai Unió as tervezési ciklusának végével  a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak (pl.: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés)  Folyamatosan összhangot kell teremteni a Stratégia, a NFT és az Uniós kertfeltételek között 2009.november 18.Szemeti Simon * A turizmus különféle gazdasági ágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan nem tekinthető egyetlen szektornak. A kezelhetőség kedvéért az NTS azonban ágazatnak illetve szektornak nevezi a turizmust.

5 Az NTS fejezetei:  0. Bevezetés bemutatja a stratégia hátterét, és meghatározza a vizsgált területet  1. Helyzetelemzés  2. SWOT analízis a terület megismerését jelentik, a stratégia-készítés inputját adják  3. Jövőkép  Értékalapú célállapot   Hatékony működési rendszer kialakítása    Új turisztikai intézményrendszer kialakítása  4. Stratégiai irány a célkitűzések rendszerének lebontása  5. Célkitűzések és eszközök  6. Pénzügyi tervezés a beavatkozás lehetséges módjait, illetve forrásigényét határozzák meg  7. Megvalósítás és monitoring a stratégia végrehajtását és nyomon követését végző intézményrendszert mutatja be  8. A stratégia konzisztenciája és koherenciája egyes központi jelentőségű területek és más stratégiai dokumentumok relevanciáját és összhangját vizsgálja  9. Ex-ante értékelés  10.Mellékletek 2009.november 18.Szemeti Simon

6 Új megközelítés szerint a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként. Fő célja az életminőség javítása, valamint hozzájárulás a fenntarthatósághoz. A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban november 18.Szemeti Simon Terület*GDP %-aFoglalkoztatottak %-a statisztikai értelemben vett turizmus szektor 1,592,8 teljes közvetlen turizmus szektor 4,667,1 teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor 8,7612 *GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe, október

7 Stratégia célrendszere 2009.november 18.Szemeti Simon N T S A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés Attrakciófejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása •A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása •Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése •A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás •Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

8 PILLÉREK SZERINTI ELEMZÉS 2009.november 18.Szemeti Simon

9 1.1 Versenyképesség meghatározói Ár-, árfolyam-politika ár-érték, vagy ár-szolgáltatás arány Vállalkozás-szerkezet a hazai turisztikai vállalkozások döntő része a KKV szektorba sorolható Adózás Vízumpolitika 1.2 A turizmus életminőségre gyakorolt hatásai a turizmus nem csak jövedelemtermelő gazdasági ág  növelheti szűkebb környezetünk erőforrásainak megbecsülését  kedvezően hat a munkaerő-piaci helyzetre  életszínvonal javító tényező  az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a fenntartásukhoz  elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását 2009.november 18.Szemeti Simon 1. Versenyképesség és életminőség

10 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek  Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű* vonzerőt csak Budapest, a Balaton és egyes gyógyfürdők jelentenek.  1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország.  A természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít november 18.Szemeti Simon *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak

11 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Egészségturizmus  gyógy- és termálvizek (Magyarország rendelkezik a világ 5. legbővebb termálvíz kincsével. ) 2009.november 18.Szemeti Simon *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak **Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 34. old

12 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Ökoturizmus  a valóban magas színvonalú, komplex termékek és szolgáltatások kialakítása még nem történt meg  természetjárás a turizmus egyik legalapvetőbb, legkönnyebben megvalósítható formája (a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak) 2009.november 18.Szemeti Simon

13 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Víziturizmus A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mintegy 700 km 2 vízfelülettel rendelkezik. Kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres víziút áll rendelkezésre.  a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése  a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges Vadászturizmus A magas fajlagos költéssel jellemezhető turisztikai termékben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva november 18.Szemeti Simon

14 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Lovas turizmus Lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók. Kevés: lovas oktató, nyelvismeret, kijelölt túraútvonal Kerékpáros turizmus Hiányos az úthálózat, nem megfelelőek a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.) Kempingezés Leromlott állapot, alacsony színvonal Golfturizmus Presztízs sport, célcsoportja magas költési hajlandóságot mutat, Jó lehetőséget jelent a környezetileg leromlott területek újjáépítésére, felélesztésére november 18.Szemeti Simon

15 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Gasztronómia Kihasználatlanok a gasztronómiában és a kulturális értékek, folklór-hagyományok összekapcsolásában rejlő lehetőségek. Komplex kínálat: megfelelő alapanyag, technológia, kiszolgálási színvonal, szolgáltatások kellenek. Borkultúra borutak kapcsolódó programokkal Falusi turizmus a vidékfejlesztés alternatív gazdasági lehetősége, komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erőforrás egyaránt hozzátartoznak Népművészet, szellemi kulturális örökségek Vallási turizmus Várak, kastélyok Magyarországon 718 védett kastély és kúria található. (kereskedelmi szálláshely, múzeum, várszínház, várjátékok ) 2009.november 18.Szemeti Simon

16 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Építészeti értékek, kulturális világörökségek Önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt, ezért a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása szükséges. Rendezvények, fesztiválok Időben meghirdetett, térben és időben koordinált rendezvények kellenek. Hivatásturizmus (MICE) kongresszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus Innováción alapuló vonzerők („témapark”) a család minden tagja találhat magának egy egész napra szórakozást (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Magyar Vasúttörténeti Park, aquaparkok ) 2009.november 18.Szemeti Simon

17 2. A turizmus kínálata 2.2 Információszolgáltatás, tájékoztató rendszer  turistabarát tájékoztató rendszer  egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció-mendzsment, ezáltal nincs integrált tervezés és végrehajtás  on-line turisztikai információs rendszer folyamatosan karbantartott adatbázisa 2.3 A turisztikai régiók bemutatása Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Balaton, Budapest – Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld, 2009.november 18.Szemeti Simon

18 3. A turistafogadás feltételei 3.1 Elérhetőség  földrajzi fekvése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja  korszerűtlen centrális úthálózat (közút, vasút)  az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya  rossz elérhetőség, a kedvezőtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások (pl. Ferihegy --- a fedett és őrzött parkoló, a kötöttpályás gyors városi összeköttetés, a repülőtéri szállodák hiánya ) 2009.november 18.Szemeti Simon

19 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat  koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik  kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely  megszűnt a turistaházak-kulcsosházak rendszere  alacsony a kapacitáskihasználtság  különösen Budapesten került előtérbe a szállodalánchoz, brandhez való tartozás  üzemeltetők elsődleges eszközként használták az árcsökkentést  alkalmazott munkaerő képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagos, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítőkészségük nagymértékben hozzájárul a komfort-érzet javításához 2009.november 18.Szemeti Simon

20 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat 2009.november 18.Szemeti Simon * adatai alapján

21 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat 2009.november 18.Szemeti Simon * adatai alapján

22 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Vendéglátás  hiányoznak a hagyományos „kockás-abroszos” éttermek, a különleges étel-specialitásokat kínáló vadvendéglők, halászcsárdák,  túl sok a gyorsétkezést biztosító étteremlánc,  kevés a szakképzett középszintű munkaerő,  magasabb minőségi kategóriába tartozó éttermek a belföldi turisták számára gyakorlatilag megfizethetetlenek,  hétköznapi életben az étteremben étkezés nem jellemző a magyar lakosságra, 2009.november 18.Szemeti Simon

23 3. A turistafogadás feltételei 3.3 Komfortérzet A belföldiek és a hazánkba érkező külföldiek komfortérzete alapvetően meghatározza itt-tartózkodásuk és visszatérési hajlandóságuk alakulását. A „vendégbarát nemzet”, „barátságos vendéglátók” kép fokozatosan halványul. Komfortérzet meghatározói az emberi kapcsolatok mellett:  a környezet minősége, tisztasága, ápoltsága,  az információhoz jutás lehetősége,  a közbiztonság és biztonságérzet,  a gondos és alapos, idegen nyelven intézhető panaszkezelés,  a tömegközlekedés turistabaráttá és vonzóvá tétele,  a kulturált és tiszta nyilvános illemhelyek stb november 18.Szemeti Simon

24 4. Emberi erőforrás  4.1 Oktatás, képzés a turizmus még mindig divatszakma, évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, egyes szakágak tekintetében továbbra is hiány tapasztalható, a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresletnek megfelelő felkészültségű szakembereket bocsát ki, nem áll rendelkezésre teljes körű információ a turizmus területén alkalmazott munkaerő tényleges helyzetéről (alkalmazottak száma, végzettség, szakmai képesítés), a jövőbeni munkaerőigények alakulásáról, és a szakképzési szükségletek előre-jelzéséről, hiányzik a sikeres továbblépéshez nélkülözhetetlen konzekvens normarendszer, 2009.november 18.Szemeti Simon

25 4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet 2009.november 18.Szemeti Simon

26 4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet A turizmus minden szinten jól képzett, elhivatott, barátságos humán erőforrást igényel, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden helyen jelent biztonságos megélhetést. Okai:  szezonális nyitva tartás,  bejelentés nélküli foglalkoztatás,  az elvárásokhoz képest (iskolai végzettség, gyakorlat, több műszakos munkaidő, túlóra) alacsony fizetések (jellemző a minimálbér) november 18.Szemeti Simon

27 4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése  A lakosság nem lehetőségként, „élményként” éli meg a turizmust.  A politikusok és a gazdaság irányítóinak többsége a turizmust a viszonylag magas GDP részesedés ellenére is csak a szavak szintjén tartja fontosnak.  A turistákkal közvetlenül nem találkozó turisztikai szakemberek egy részéből hiányzik az együttműködés, a legtöbb probléma esetén minden segítséget az államtól várnak, és sokak célja még mindig a rövid távú profitmaximalizálás.  A turistákkal személyesen kapcsolatba kerülő munkavállalók turizmus iránti elkötelezettsége eldöntheti, hogy a turista visszatér- e még egyszer az országba.  A turizmust érintő területeken dolgozók (például múzeumi szakemberek, turistákkal közvetlen kapcsolatban levő munkavállalók, pénztárosok, taxisok stb.) közül viszonylag kevesen tartják a turizmust hasznosnak november 18.Szemeti Simon

28 4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése Kettős: 1, messze alulértékelt, a turisztikai szakmunkát végzők presztízse nagyon alacsony, 2, a turizmus divatszakma, vezetők presztízse magas, Ha kitörési pontról esik szó (globális pénzügyi-, gazdasági válság 2008-tól), gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre november 18.Szemeti Simon

29 5. Működési rendszer 2009.november 18.Szemeti Simon 2005-ben

30 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatásköri struktúra jellemzi. Magyarországon a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel. Országgyűlés Törvényalkotó (az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója) 2009.november 18.Szemeti Simon

31 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A Magyar Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága  Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet.  Figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is.  Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is november 18.Szemeti Simon

32 5. Működési rendszer 2009.november 18.Szemeti Simon Az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szervezeti felépítése Önkormányzati és területfejlesztési miniszter Kabinetfőnök Miniszteri kabinet Humánerőforrás és civilkapcsolati főosztály Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár titkársága Jogi főosztály Választási főosztály Pénzügyi főosztály Ellenőrzési titkárság Védelmi titkárság Nemzetközi titkárság Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár titkársága Önkormányzati főosztály Közigazgatási, hivatali, jegyzői és hatósági főosztály Önkormányzati Gazdasági főosztály Lakásügyi titkárság Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár titkársága Területfejlesztési főosztály Területrendezési és tervezési főosztály Építésügyi és településrendezési főosztály Területi koordinációs titkárság Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár titkársága Sport főosztály Sport-létesítmény fejlesztési titkárság Turisztikai Szakállamtitkár Szakállamtitkár titkársága Turisztikai Főosztály Államtitkár Államtitkár titkárságaParlamenti titkárság

33 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Turisztikai Szakállamtitkár feladatai pl.: (korábban a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke)  a szakterületét illetően az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyedi döntések szakmai előkészítése  felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány- előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért,  gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, stb november 18.Szemeti Simon

34 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Országos Idegenforgalmi Bizottság  A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (2006. augusztus 1-től ÖTM) tanácsadó és döntés- előkészítő testületeként működik.  Tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik.  Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében.  Javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére. Figyelemmel kíséri és értékeli  a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését,  a lakosság turisztikai igényeinek alakulását  a turizmus társadalompolitikai hatásait,  a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, 2009.november 18.Szemeti Simon

35 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Magyar Turizmus ZRt  A Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet.  Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését.  Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön.  Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön november 18.Szemeti Simon

36 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB)  ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását,  kialakítják a régió turizmus politikáját és koordinálják annak végrehajtását,  segítik a turisztikai infrastruktúra fejlesztését  koordinálják a non-profit jellegű turisztikai marketing-, termékfejlesztési- és információs munkát. Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI)  a RIB munkaszervezete,  a működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket látja el 2009.november 18.Szemeti Simon

37 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Tourinform irodák  A helyi önkormányzatok, illetve társulásaik, valamint turisztikai szervezetek üzemeltetik az MT ZRt.-vel kötött névhasználati és együttműködési megállapodás alapján.  Az irodák működtetése az önkormányzatok aktuális anyagi helyzetének függvénye.  Alaptevékenységük a turisták versenysemleges tájékoztatása a magyarországi turisztikai árualapról.  Részt vesznek a települési marketingtevékenység ellátásában, szállás és programközvetítésben és útikönyv, képeslap stb. értékesítésében november 18.Szemeti Simon

38 5. Működési rendszer 5.2 A turizmus ösztönző rendszere  Turisztikai célelőirányzat a költségvetésben, Szakmai célok támogatása pályázati forrásokból pl.: • Nagyrendezvények támogatása • Regionális turisztikai pályázatok • Turisztikai marketing  Regionális Operatív Program: a turisztikai fejlesztések legfontosabb forrása  Fejlesztés területei: ◦ turisztikai attrakció, ◦ kapcsolódó szolgáltatás ◦ desztináció-menedzsment  Üdülési csekkrendszer 2009.november 18.Szemeti Simon

39 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes működésének előmozdítása érdekében a jelenleg nagyrészt függetlenül működő szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására van szükség. A regionális intézményrendszer átalakítása  Nagyobb függetlenség  Területi lehatárolás – prioritási lista felállítása  Tervezési-statisztikai régiók helyett igazítás a közigazgatási szerkezethez  Regionális desztináció menedzsment felállítása 2009.november 18.Szemeti Simon

40 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Helyi desztináció-fejlesztés Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (RDMSZ) látja el (pl. települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás). Feladatai: - Termékfejlesztés - Helyi szintű turisztikai promóció - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás - Tourinform iroda működtetés 2009.november 18.Szemeti Simon

41 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Regionális szintű desztináció-fejlesztés A térségek, tájegységek sajátos építészeti-, természeti-, és népi hagyományait kell szem előtt tartani. Feladatai: - Kutatás-elemzés - Termékfejlesztés - Regionális szintű turisztikai promóció - Információs rendszer használata és működtetése - Tourinform iroda működtetése - A pályázati rendszerekben való közreműködés - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás - Oktatás, továbbképzés - Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás - Hálózatépítés, együttműködés - Monitoring 2009.november 18.Szemeti Simon

42 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Nemzeti szintű desztináció-fejlesztés A jelenlegi Magyar Turizmus ZRt. átalakításával jönne létre Feladatai: - Kutatás-elemzés - Termékfejlesztés - Nemzeti turisztikai promóció - Információs rendszer használata és működtetése - A pályázati rendszerekben való közreműködés - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás - Oktatás, továbbképzés - Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás - Együttműködés a regionális szervezetekkel - Monitoring 2009.november 18.Szemeti Simon

43 HORIZONTÁLIS TÉMÁK 1. Élménylánc  A turizmus az egyetlen olyan iparág, amelyben az emberi tényező és az ember által átélt élmény kulcsszerepet játszik.  Az utazási szándék megfogalmazódásától kezdve a szervezés fázisán, a konkrét utazás során szerzett és az utazási élmények visszaidézésekor megélt élmények összessége adja azt a komplex érzetet, képet, hangulatot, amely magát az utazást, a megszokott életstílus minőségi változását jellemzi.  Cél: az élményt jelentő „láncszemek” összekapcsolása, láncolattá kötése és az életminőség javítása november 18.Szemeti Simon

44 HORIZONTÁLIS TÉMÁK 2. Fenntartható fejlődés  A turizmus a természeti és a kulturális vonzerőkre épül, ezért azok fenntartható módon történő hasznosítása a turizmus jövőjének záloga.  A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el.  Jelenleg nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik november 18.Szemeti Simon

45 HORIZONTÁLIS TÉMÁK 3. Esélyegyenlőség 1. Leszakadó csoportok nem részesülnek – sem turistaként, sem a turizmusban érdekeltként – a turizmus előnyeiből 2. Segítséggel élők 3. Nemek közötti esélyegyenlőség 2009.november 18.Szemeti Simon

46 HORIZONTÁLIS TÉMÁK 4. Határon átnyúló turisztikai kapcsolatok  A hazánkkal szomszédos országok már a jelenben is, de rövid- és középtávon mindenképpen erős versenytársakat jelentenek.  határ menti régiók együttműködések lehetőségei pl.: a tájegységek, illetve az egyes termékek fejlesztése számos területen a beruházásoktól a tematikus utak kialakításán át a marketing tevékenységig november 18.Szemeti Simon

47 HORIZONTÁLIS TÉMÁK 5. Piaci szegmensek A stratégia megírásának időpontjában nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű strukturált információ, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyetlen kiemelt szegmenssel foglalkozik, amelynek fejlesztésétől jelentős mértékben függ a turizmus jövője:  az ifjúsági turizmus 2009.november 18.Szemeti Simon

48 Összefoglalva  Értékalapú célállapot Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés - minőségorientált magatartás és igényesség; - országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer; - létbiztonságot és vonzó perspektívát jelentő ágazat; - a belföldi turizmus bővülése; - elismert és támogatott ágazat; - akadálymentesítés, nyitott vállalkozói szemléletmód; - a turizmus jelentőségének elismerése felsőbb szinteken 2009.november 18.Szemeti Simon

49 Összefoglalva  Értékalapú célállapot Attrakciófejlesztés - A turisztikai termékfejlesztés összehangolt rendszere révén az országos, regionális, helyi és kistérségi fejlesztések szinergiája érezhető - Európai Uniós támogatások segítségével és a magánszféra együttműködésével jelentős hatású, nemzetközi szinten is jelentős vonzerővel rendelkező attrakciók jönnek létre - Magyarország, mint turisztikai desztináció, sokszínű vonzerőn alapuló, stabil, de a változó fogyasztói igényeknek is megfelelni képes, területileg kiegyensúlyozott turisztikai kínálattal rendelkezik november 18.Szemeti Simon

50 Összefoglalva  Értékalapú célállapot A turistafogadás feltételeinek javítása - A Közép-európai országok közül az egyik leggyorsabban és legbiztonságosabban megközelíthető ország (közúthálózat, vasúthálózat, regionális repülőterek, hajókikötők) - Komplex turisztikai kínálat (a szállás- és vendéglátóhelyek területi illeszkedése a turisztikai attrakciók alapját képező vonzerőkhöz) - Vendégszeretet, turistabarát közszolgáltatások, tiszta, rendezett környezet, közbiztonság 2009.november 18.Szemeti Simon

51 Összefoglalva  Értékalapú célállapot Emberi erőforrás fejlesztés - A képzési és oktatási rendszer korszerűsítése (az iskolarendszerű, és az azon kívüli képzések szerkezete igazodik a munkaerő-piaci kereslethez) - Biztos megélhetés a turizmusban dolgozók számára (szezonális munkavállalók, be nem jelentett munkavégzés) - Szemléletformálás: a turizmus hivatás, az értékteremtő folyamat része - Együttműködés a szakmán belül, a különböző partnerségi formák alkalmazása 2009.november 18.Szemeti Simon

52 Összefoglalva  Értékalapú célállapot Hatékony működési rendszer kialakítása - Hatékony turisztikai intézményrendszer (megszilárdul a turizmus államigazgatáson belüli helyzete) - A turizmusban tevékenykedő szakmai szervezet érdekérvényesítő képessége és reprezentativitása - A turizmus állami irányítása ellátja a kiemelt turisztikai fejlesztésekkel, szabályozással, államközi együttműködésekkel kapcsolatos feladatokat. - A nemzeti szinten megvalósuló termékfejlesztést, kutatási tevékenységet, promóciót, oktatást és az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatokat a Nemzeti Desztináció Menedzsment Szervezet végzi (a régiókban a turisztikai feladatok széles skáláját a regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetek látják el) 2009.november 18.Szemeti Simon

53 2009.november 18.Szemeti Simon NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

54 Köszönöm a figyelmet! 2009.november 18.Szemeti Simon


Letölteni ppt "NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013 2009.november 18.Szemeti Simon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések