Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az északi határrégió ipari vonzáskörzete a Vajdaságban húzóágak, intenzitásövezetek meghatározása a régióban MRTT V. Vándorgyűlése Miskolc, 2007. október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az északi határrégió ipari vonzáskörzete a Vajdaságban húzóágak, intenzitásövezetek meghatározása a régióban MRTT V. Vándorgyűlése Miskolc, 2007. október."— Előadás másolata:

1 Az északi határrégió ipari vonzáskörzete a Vajdaságban húzóágak, intenzitásövezetek meghatározása a régióban MRTT V. Vándorgyűlése Miskolc, október Kovács Krisztina - Takács Zoltán REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Szabadka

2 A Vajdaság iparának alakulása – rövid helyzetelemzés  ’80-as évek végéig folyamatos növekedés  1989-ben maximális termelési terjedelem  Ezt követően mély recesszió  lassú, bizonytalan növekedése (1990-es évi termelés 47,4%-a)  Az átmeneti időszak iparának jellemzői: – erőforrás-intenzívtermelés – alacsony technikai-technológiai tartalommal – fókuszban a hazai piac szükségletei – ipari termelés 1/3-a szerb piacokra került, 1/3-a a JSZSZK tagköztársaságainak piacára, 1/3 kivitel – versenyképességi, intézményi és egyéb társadalmi-gazdasági- és politikai problémák (krízishelyzetek, szankció, alacsony gazdasági aktivitás, tőke-és beruházáshiány, szociális problémák, stb.)  A terhek alatt „nyűglődő” gazdaság 2002-től stabilitást mutat. Kirajzolódni látszik az ipar versenyképességét szavatoló szerkezet, élen az élelmiszeripar, ital- és dohánytermeléssel.

3 A Vajdaság iparának alakulása – rövid helyzetelemzés (2)  A Vajdaság esetében, a más gazdasági tevékenységekkel összehasonlítva az agrárüzemi komplex számos komparatív előnnyel rendelkezik: – megfelelő természeti adottságok (jó minőségű föld, vizek) – a mezőgazdaság magas fokú tudományos- és technikai progressziója – tradíció – kvalifikált munkaerő – megfelelően kiépített feldolgozói kapacitások

4 A Vajdaság jelentősebb iparágainak részvétele a bruttó hazai termékben 1990-ben és 2001-ben

5 Élelmiszeripar és agrárüzemi komplex  Vajdaság esetében a mezőgazdaság és élelmiszeripar közti szoros kapcsolat évtizedes hagyományokra tekint vissza. A legkorábbi ipari létesítmények a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódtak, és kapcsolódnak ma is.  A tartomány területén 1,78 millió hektár kitűnő minőségű termőföld van.  A föld, mint a térség kimagasló természeti kincsének racionális felhasználásával, megfelelő agrotechnikai eljárásokkal, öntözéssel, helyes fajtaválasztással Vajdaság jelentősen megalapozhatja gazdasági fejlődését a jövőben is, ugyanis mindenfajta haszonnövényt európai szinten termeszthetünk.  A megművelhető földterületeken elsősorban gabonafélét termelnek (összterület 57,3%-án) – kukorica (34,8%) és búza (18,6%) – napraforgó (7,4 %) – lucerna (3,3%) és cukorrépa (2,3%)

6  További komparatív összehasonlítások:  A DKMT Eurorégió térségei között jóval kimagaslik Vajdaság a vörös here széna, lucerna és repcemag hektáronkénti termésátlagával.  A napraforgómag, cukorrépa termésátlaga szintén „versenyképesnek” mondható.  A burgonya termesztése nem csak a DKMT Eurorégió átlagától marad el, hanem a romániai és magyarországi szomszédok termelésétől is.  A gyümölcstermesztésben jelentősek az országon belüli minőségbeli eltérések (Közép-Szerbiát és Vajdaságot összehasonlítva).  Magasabb hozamok: alma 40%, kajszibarack 27%, őszibarack 26% és birs 20%-a az országos termesztésnek.  Az állattenyésztés: minden mezőgazdasággal foglalkozó család rendelkezik jelentősebb jószágállománnyal (szarvasmarha-, és sertéstenyésztés jellemző).  Vajdaság elmarad a szarvasmarha és sertés állományát illetően a DKMT magyarországi régióitól.  Viszont a romániai állattenyésztés-sertéstenyésztésnél jelentős fejlettség tapasztalható. Élelmiszeripar és agrárüzemi komplex (2)

7 Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Terve alapján a mezőgazdaság SWOT elemzése (2003) Erősségek - ElőnyökGyengeségek - Jó természeti feltételek- Apró birtokok és a falusi gazdaságok gyenge szervezettsége - Tradíció, hagyományok- Társadalmi tulajdon és nagyszámú mezőgazdasági foglalkoztatott - Fejlett élelmiszeripar- A termelés hatékonyságából fakadó hiányosságok - Szakképzett és olcsó munkaerő- Extenzív termelés - Fejlett kutatás-fejlesztési gyakorlat- Gyenge technikai felszereltség és elöregedett termelési eszközök LehetőségekVeszélyek - Korlátok - A termelés intenzitásának növelése, hozamnövekedések a szerkezetváltás következményeként - Külföldi piacok – védőintézkedések, hazai piac – alacsony fizetőképes kereslet - A termelés hatékonyságának növelése társulások, földműves- szerveződések által - Forgóeszköz- és egyéb beruházásokhoz szükséges tőke - Mikroregionális szerveződés a szőlő- és gyümölcstermesztésben- Állami mezőgazdasági (fejlesztési) szolgálat létezésének hiánya - Az össztermelés, kivitel növelése a magánosítás által, és külföldi partnerekkel történő kapcsolatteremtés - Nem megfelelő oktatás, képzés, ismeretek a farm menedzsment területén - Elégtelen állami szubvenció, pénzügyi juttatás a mezőgazdaság fejlesztésére - Törvényes rendelkezések hiánya

8 Az északi határrégió ipari vonzáskörzete  Az élelmiszeripar feldolgozó-képessége a legjelentősebb: 50 malom, tésztagyár, mészárszék, tejüzem, gyümölcs – és zöldségfeldolgozó gyár, valamint több cukorgyár, olajfeldolgozó és édességet előállító vállalat működik.  А szerbiai terület- és gazdaságfejlesztési koncepció elismeri Vajdaság (Újvidék – Szabadka - Becskerek háromszög) iparfejlesztési potenciáljait – azonban e Régiót iparfejlesztési szempontból nem tekinti kiemelt területnek.  A számadatok viszont arról tanúskodnak, hogy a határrégió agrárüzemi- és élelmiszeripari húzóágat képez.

9 A határzóna részaránya Vajdaság élelmiszer-feldolgozói kapacitásaiban

10 A kis- és középvállalkozások jelentősége Vajdaság iparában  Vajdaság gazdaságának legjelentősebb szereplői a kis-és középvállalkozások  Kis-és középvállalkozások (2002-ben): a vállalkozói kör 98,8%-át képezték, az aktív lakosság 56,3%-át foglalkoztatták, az összjövedelem 40,1%-át termelték meg.  A határrégióban hiányzik az erős nagyvállalati kör, a multinacionális, transznacionális cégek vállalatai – amelyek megadhatnák a hiányzó tőkeinjekciót.  Az európai régiók tapasztalatai bizonyítják, hogy a piramis alakú, teljes vállalati struktúra a nagyobb gazdasági teljesítmény feltétele. Vajdaság határövezeti vállalkozói szektora e tekintetben rendelkezik a megfelelő fejlődési potenciállal.

11 Fejlesztési irányvonalak, prioritások meghatározása  A versenyképes termelés alapja: a határrégiót élelmiszeripari és agrárüzemi intenzitásövezetként, húzóágazatként elismerő stratégia megfogalmazása  Objektív helyzet jellemzés:  globális feltételek között jelentősen csökken a mezőgazdasági termelés terjedelme  fontos szerkezetbeli változások mennek végbe  kiéleződik a versenyhelyzet  a hazai termelés állandó exportkorlátozásokba ütközik (EU mezőgazdasági támogatási rendszere, szabványok, minőségi korlátok, kiviteli kvóták)  Eredményes fejlesztési alternatíva a Régió mezőgazdasága számára: a tömegtermelés helyett a munkaigényes kultúrák termesztése és a piacképes végtermékek előállítása

12  Ehhez azonban a következő stratégiai célok – feladatok konzisztens lekísérése, menedzselése szükséges: o A magánosítás, vagyon-visszaszármaztatás problémáinak mielőbbi rendezése, o Vidék- és agrárfejlesztési program kialakítása, o Tudatos, a meglévő körülményeknek megfelelő termelési és gazdálkodási feltételek megteremtése, o A környezetgazdálkodás, élelmiszerbiztonságot javító fejlesztések kezdeményezése o Olyan fejlesztési modell kialakítása, amely képes a fenntartható fejlődés határai között mozogni, erőforrásainkat, előnyeinket, erősségeinket ezen koncepció által érvényesíteni, o Integrációs folyamatok generálása (kis-és felaprózott birtokok, értékesítés és közös piaci fellépés) o Mechanizáció és korszerű technológiák bevezetése (szintén integrált érdekérvényesítés által), o A horizontálisan integrált mezőgazdaságra egy vertikálisan ráépülő élelmiszeripar o Határokon átnyúló kapcsolati tőke és szubregionális együttműködések megalapozása o Tudás – edukáció – ismeretek, tapasztalatok gyűjtése, o A termelőket ösztönző, megfelelő támogatási rendszer kiépítése, források biztosítása az önálló, önellátó, piacra termelő, ill. minden gazdálkodó egység számára, o KKV élelmiszeripari tevékenységeik támogatása az állam részéről, o A fejlődést meghatározó lokális és regionális infrastruktúra-rendszerek fejlesztése, karbantartása, o Logisztikai tevékenység - szervezés, termékraktározás, szállítás, forgalmazás, o Az élelmiszeripari termékek marketingtevékenységének koordinálása, és tudatos építése (piackutatás, igényfelmérés, promóció, stb.) Fejlesztési irányvonalak, prioritások meghatározása (2)

13 Konklúziók  Az új gazdasági szerkezetben a versenyképesség kérdését kell minden szereplőnek tudni megválaszolni. Új, a társadalmi tulajdonban lévő, hatalmas agrárüzemi kombinátos gazdálkodási koncepciónak hátat fordító, a magánosítás és a KKV, mikro-vállalkozások fejlesztésén alapuló stratégia kap szerepet.  A régió elsődleges húzóágát - fejlesztési potenciálját képezi az északi határrégió agrárüzemi és élelmiszeripari kapacitása, a megfelelő természetgazdasági tényezőknek köszönhetően, valamint társadalmi jelentősségéből fakadóan is.  A régió elhelyezkedése, geo-stratégiai pozíciója, kiváló infrastrukturális és logisztikai adottságai mellett, az olcsó, ugyanakkor képzett és elkötelezett, többnyelvű, az európai gazdasági környezetben otthonosan mozgó, dinamikus és rugalmas munkaerő – mind hozzájárulnak a térség iparának fölzárkózásához, a konkurenciával, globalizációval szemben vívott harc sikeres kimeneteléhez.


Letölteni ppt "Az északi határrégió ipari vonzáskörzete a Vajdaságban húzóágak, intenzitásövezetek meghatározása a régióban MRTT V. Vándorgyűlése Miskolc, 2007. október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések