Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Művelődéstörténet 1. A huszadik század kulturális központjai: Párizs, Weimar, New York, Hollywood.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Művelődéstörténet 1. A huszadik század kulturális központjai: Párizs, Weimar, New York, Hollywood."— Előadás másolata:

1 Művelődéstörténet 1. A huszadik század kulturális központjai: Párizs, Weimar, New York, Hollywood

2 Párizs •Bécstől hódítja el az Európa kulturális fővárosa címet •Előzmények: Eiffel-torony, világkiállítás (1889) •Párizs átépítése, világvárossá fejlődése –Középkori utcák lerombolása, sugárutak kiépítése –Földalatti, omnibusz és villamos

3 Párizs mítosza •Baudelaire –A flâneur—”Olyan személy, aki azért sétál a városban, hogy megtapasztalja azt.” –A dandy – olyan ember, aki külső megjelenésére sokat ad, kifinomult nyelven beszél, és vannak szabadidős szokásai, amit hanyag eleganciával művel és az ént helyezi érdeklődése középpontjába. Zola •Impresszionisták •Fin de siècle (Art Noveau) •Belle Époque ( )

4 Párizsi művészeti élet •A párizsi iskola (École de Paris) - Párizsban élő külföldi művészek, akik nem csatlakoztak egyik izmushoz sem –Picasso, Modigliani, Chagall, Dali, Mondrian, Brâncui

5 Montmartre •Les Nabis csoport itt alakult. •Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pierre- Auguste Renoir, Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec •Moulin de la Galette század végi szórakozóhely a Montmartre-on. Elsősorban munkások jártak ide vasárnaponként szórakozni. •Le Bateau-Lavoir - Pablo Picasso, Amedeo Modigliani és más szegény sorsú művészek kommuna-szerű együttélése, majd művészeti társasága volt, 1904– 1909 között. Más művészeti ágak is jelen voltak: zeneszerzők (Satie, aki zongorista volt a Le Chat Noir-ban), írók (Apollinaire, Cocteau), színészek és műkereskedők is.

6 Montparnasse •les Années Folles (az őrült évek) •1910-től a második világháború kezdetéig, művészgenerációkat nevelt ki •Picasso, Apollinaire, Chagall, James Joyce, Hemingway, Modigliani, Ezra Pound, Max Ernst, Marcel Duchamp, Henri Rousseau, Giacometti, André Breton, Dalí, Beckett, Cioran. • kávéházak: Le Dôme, La Closerie des Lilas, La Rotonde, Le Select, and La Coupole

7 A párizsi művész jellemzése •Szegény külföldi •Romantikusan önsorsrontó életmód •De az élvezetekre is nyitott •Polgárpukkasztó •Közösségi lény •Vad és zseniális •Elkötelezett, a modernitás híve

8 Weimar első nagy korszaka •Goethe és Schiller barátságának színhelye, 1800 körül • weimari klasszika: művészettörténeti szakkifejezés, antik harmónia, összművészeti igény •ÍBár Goethe udvari szolgálatban volt, a művészi önérzet megnyilvánulása

9 A weimari alkotmány •A Német Birodalom Alkotmánya (németül Die Verfassung des Deutschen Reichs), 1919 és 1933 között ennek alapján működött a Weimari Köztársaság.sőt az alkotmány technikailag a Harmadik Birodalom bukásáig, 1945-ig érvényben maradt.

10 Berlin aranykora •Berlin, a weimari köztársaság fővárosa •A húszas évek Berlin igazi aranykora, amikor az irodalom, a zene és a képzőművészet igazi európai nagyhatalma, a progresszió kulcsfontosságú helyszíne volt.

11 Márai Berlinről •Volt valami lebegő és dandis ebben a berlini esztendőben; a „Spleen de Berlin” ideje volt ez. Könnyen és önfeledten éltünk a nagy városban, mely sistergett ebben az időben a mesterséges élettől. A város rútságában és építészeti sivárságában is rokonszenves volt… •Bódult félálomban telt el a trél, a katasztrófa felett lebegtünk, s nem éreztünk bűntudatot. Berlin, a létségbeesett és megtébolyodott Berlin, megszépült e kegyetlen télen. Az éjszakai bálok villanyfűzérei szikráztak… Mindenki „mulatott”, mint vesztét érezné Egy polgár vallomásai

12 A Bauhaus •Szó szerint az építés háza, építészeti iskola • között működött. Gropius vezetésével Weimarban alakult. Kézműves és összeművészeti irányultság •Weimar: , kézművesség Dessau: , formatervezés Berlin: , építészeti iskola •Igazgatói •Walter Gropius: , Hannes Meyer: Ludwig Mies van der Rohe:

13 A Bauhaus művészeti felfogása •Baloldali elkötelezettség, szovjet művészet hatása •De Gropius apolitikus •Van der Rohe 1931-ben is: „A Bauhausnak a modern kultúra megteremtésére tett erőfeszítései ellenére sem kell átpolitizált korunkban elköteleződnie valamely párt iránt”. •Egyik ihletője William Morris- arts and crafts mozgalom – kézműves technikák felélesztése •Nemzetközi stílus – díszítés hiánya – funkció és dizájn összefüggése

14 Bauhaus tanárok •Kandinszkij - falfestészet •Paul Klee – könyvkötészet •Moholy-Nagy László - fémműhely •Breuer Marcell – asztalosműhely •Politikai támadások az iskola ellen, főleg a nácik részéről •Berlinben is kommunista-gyanú velük szemben, a Gestapo lefoglalja az intézményt

15 New York •A háború után a művészeti élet súlypontja Amerikába helyeződik át •Okok –Emigráns művészek, művészetpártolók, művészetteoretikusok –Amerika gazdasági fellendülése, prosperáló művészeti szcéna –Új művészgeneráció bukkan fel Amerikában

16 Előzmények: MoMA •Museum of Modern Art – ban alapították – leginkább a Rockefeller családnak köszönheti létrejöttét •Mára a világ jelentősebb modern képgyűjteménynének tartják •1935 – Van Gogh kiállítás • – Picasso retrospektív kiállítás – a modern mávészuet legnagyobb alakjaként mutatja fel

17 Van der Rohe emigrál •1937-ben hagyta el szülőhazáját •mert nem voltak megrendelései •először Wyoming-ben dolgozik, •Aztán az újonnan alapított IllinoisInstitute of Technology, Chicago építészeti tanszékét vezeti. (Második Chicagói Iskola) •Új technológia a felhőkarcolók építésében

18 Absztrakt expresszionizmus •II. világháború utáni amerikai művészeti mozgalom - New York Vanguard •Először nem Európából indul el (bár létezik német expresszionizmus korábbról is) •Világhírűvé válik, és New York City veszi át a művészeti élet centrumának szerepét Párizstól •Ehhez a művészeti intézményrendszer kifejlődése is szükséges volt (műkritika, művészetelmélet, galériák, múzeumok, kiállítóhelyek)

19 Absztrakt expresszionisták •Pollock energikus „akció festményei”, •Willem de Kooning – vad és groteszk Nők sorozata - figuratív •Mark Rothko mező festményei – szín téglalapjaikkal •Eltérő profilok és művészi hitvallások

20 Jackson Pollock ( ) •Mindmáig egyik legnagyobb hatású amerikai festő •Nyugtalan személyiség, alkoholizmus •1945-ben feleségül vette Lee Krasner-t, aki maga is művésznő volt. S aki nagy hatással volt rá és recepciójára is. •44 éves korában alkoholos állapotban vezetett, és egy autóbalesetben elhunyt. •Automatikus, ihletett festésmód – de nagyon is eltervezett, hisz nagyméretű képekről van szó •1956-ban, halála évében retrospektív emlékkiállítást rendeznek a MoaMA falain belül, s ugyanott 1967-ben egy reprezentatív gyűjteményt mutattak be tőle. •1998-ban és 1999-ben, munkásságát összefoglaló széles, retrospektív kiállítások a MoMÁ-ban és a Tate-ben is. (5]

21 Promóció •New York és a világ sem ismerte még őket a 40-es években, •A leendő nagy sztárok mindegyike szert tett patrónus kritikusra: –Clement Greenberg Jackson Pollock és a színmező-festők (Clyfford Still, Mark Rothko, Barnett Newman, Adolph Gottlieb és Hans Hofmann) propagátora –Harold Rosenberg felkarolta Willem de Kooninget –Thomas B. Hess, managing editor, ARTnews, szintén Willem de Kooning híve. •Az új kritikus módszere: felemelni a támogatottat, minden más festőt követőnek kiáltva ki, és figyelmen kívül hagyták mindazokat, akik promóciós céljaikba nem fértek bele. •Áru, piac, kereskedelem, reklám

22 Hollywood •A filmipar képviseli a populáris kultúra vagy szórakoztató ipar egyik legjelentősebb szegmensét •A film tömegeknek szól, ipari méretekben készül, tömegtermék •Hollywood, Los Angeles (New York ellentéte és párja) – adózási okokból költöztek a nyugati partra – a 20-as évektől mozgószalagon állítja elő a filmeket •A cél – a közönségsiker révén – bevétel maximalizálása

23 Összművészet? •Filmesek mellett – televíziós sorozatok gyártása •Könnyűzenei stúdiók •Hamarosan megteremti a maga kultuszát és kultuszfiguráit, legendáját és legendás hőseit •Walt Disney és a Mickey Mouse •Western •Hírességek utcája

24 Filmtörténeti korszakok (Susan Sontag szerint) •Kezdetek - némafilm: magas művészet •1930-as évektől – 1955-ig – színes és hangos film – kommersz •1955-től hetvenes évekig – európai művészfilmek hullámai – olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám, stb. •1970-es évektől – ismét Hollywood uralkodik •1980-as évektől – amerikai filmek globális uralma •1990-es évek – a mozi halott


Letölteni ppt "Művelődéstörténet 1. A huszadik század kulturális központjai: Párizs, Weimar, New York, Hollywood."

Hasonló előadás


Google Hirdetések