XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. Mi vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok? Rásky László főtitkár, Orvostechnikai Szövetség.

Az előadások a következő témára: "XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. Mi vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok? Rásky László főtitkár, Orvostechnikai Szövetség."— Előadás másolata:

1 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. Mi vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok? Rásky László főtitkár, Orvostechnikai Szövetség

2 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 2 Mi vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok? •Banknak érezzük magunkat, amikor: –nekünk kell szaladni a pénzünk után; –a követeléseink egy részének elengedését kérik tőlünk, mert nekünk „belefér”; –nem fizetnek nekünk, mert „majd jön a kormányzati segítség”; –akár kormányzati, akár intézményi szinten nem a kellő felelősséggel állnak a problémánkhoz.

3 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 3 Mi vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok? Kórházi egészségipari beszállítók vagyunk! Az általunk biztosított eszközökkel és az általunk nyújtott szolgáltatások révén az intézményekben dolgozók a betegeknek: -állapotjavulást; -egészséget; -életet biztosítanak illetve adnak!

4 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 4 Forrás: Magyar Államkincstár Megjegyzés: a határidőn belüli szállítói állomány március 31-i, június 30-i és augusztus 31-i adata az Orvostechnikai Szövetség becslése.

5 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 5

6 6 Az adóssághelyzet az orvostechnikai beszállítók szemszögéből •Az Orvostechnikai Szövetség kórházi beszállító tagvállalatainak lejárt követelésállománya április végére elérte a tavaly év végi szintet, és meghaladta a 10 milliárd forintot. Augusztus végére ez több mint 15 milliárd forintra nőtt. •Figyelembe véve, hogy az ágazat kórházi beszállításának volumene éves szinten 28-33 Mrd Ft, ez a követelésállomány már kritikus a cégek működésére nézve, és ezért az ellátást is veszélyezteti. •A számlák fizetési határideje és tényleges kiegyenlítése között mára átlagosan több mint 170 nap telik el.

7 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 7 Az adóssághelyzet az orvostechnikai beszállítók szemszögéből Külön problémát jelent a konszignációba kihelyezett orvostechnikai eszközök kifizetése: –A kihelyezés és a termék felhasználása között átlagosan 120 nap telik el, plusz az átlagos 170 napos fizetési határidő – a cégek több mint 270 napot, vagyis háromnegyed évet finanszíroznak előre a kórházaknak. –A 9 hónap eladásának az áfáját is havonta finanszírozzák a cégek, ami további 2,5 hónap előfinanszírozást jelent. –A termékselejtezés minimum az árukészlet 3-4%-a, az eszközök rövid felhasználhatósági ideje miatt. Mindezekből az következik, hogy az orvostechnikai eszközöket forgalmazó cégek a konszignációba kihelyezett eszközök utáni éves árbevételük egészével előfinanszírozzák az egészségügyi ellátókat.

8 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 8 •A hazai árak az európai árszínvonal alsó negyedében- harmadában vannak. •A cégek árbevétel-arányos kintlévősége a nettó árbevételre számítva 20-50%. •Van olyan magyar kisvállalkozás, amelynek több alkalommal hitelt kellett felvennie a bérfizetésre, miközben a hitelhez jutás egyre nehezebb. •A kórházakkal szembeni követeléseket már a faktorcégek sem fogadják be a magas rizikó miatt – az állam rossz adóssá vált! •A finanszírozási problémák miatt leállhat a fogyóanyagok, műtéti eszközök szállítása, megszűnhet a gépek, berendezések karbantartása, javítása valamint a cégek korlátozhatják vagy felfüggeszthetik az informatikai rendszerek működtetését. Az adóssághelyzet az orvostechnikai beszállítók szemszögéből

9 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 9 Forrás: ESKIForrás: Orvostechnikai Szövetség Egyes termékcsoportok részesedése a kórházak dologi kiadásaiból Termékcsoportok részesedése az egészségügyi intézmények lejárt adósságállományából 2013. augusztus 31.

10 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 10 Hogyan alakulhatott ki ez az aránytalanság? A fő ok az alulfinanszírozottság. Ennek csak egyik momentumát emelem ki, az általunk is szükségesnek és fontosnak tartott béremelés(ek) fedezetének kérdését. „Szócska Miklós elmondta, hogy a 30 milliárd forintos béremelés fedezete a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg.” (MTI, 2013. május 13.) „Szeretném kijavítani főtitkár urat, mert a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó nem közvetlenül szolgál a béremelés fedezetéül, csak megteremti annak lehetőségét.” (Dr. Cserháti Péter, 2013. augusztus 8.) „...Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényének kihirdetésekor, az idei béremelés fedezete a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásai között elkülönítve eleve rendelkezésre állt. Annak fedezete pedig nem az egészségügyi ellátások finanszírozásának elmaradásából, illetve csökkentéséből adódó megtakarításnak az eredménye.” (OEP közlemény, 2013. augusztus 9.)

11 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 11 Hogyan alakulhatott ki ez az aránytalanság? •Az egészségügyi intézményeknek szállított orvostechnikai eszközök több termékcsoportjában megvan, sok esetben széles a helyettesítés lehetősége. •Más ágazatok – pl. az energiaszolgáltatók – helyzeti előnyben vannak. •A kiadási szerkezetet több tényező is torzította: gázszolgáltatók kifizetése a központi tender miatt, a korábban gazdasági társaságként működött intézmények állami fenntartásba vételének költségei, „a gázt előre kell venni”, stb. •Így mire az orvostechnikai ágazat számláinak kiegyenlítésére kerülne a sor, gyakorlatilag „elfogy” a pénz. MI LEHET A HELYZET MEGOLDÁSA?

12 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 12 Forrás: Magyar Államkincstár

13 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 13 Forrás: Magyar Államkincstár

14 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 14 Forrás: Magyar Államkincstár

15 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 15 A finanszírozási helyzet megoldása •A nyár közepén kértük az Államtitkárságot, hogy az akkor meglévő mintegy 34 Mrd Ft-os időarányos maradvány kb. felét juttassák az intézményeknek, a beszállítói tartozások kiegyenlítésére. Erre nem került sor, mondván, hogy a pénz kell a béremelésre. •A legújabb hírek 30-32 Mrd Ft, októberben kifizetendő pluszforrásról szólnak, „már csak az elosztás elveiről folyik az egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium, a humántárca egészségügyi államtitkársága és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között”. •Az elosztás módja életbevágóan fontos a cégeink számára! Nem kaphatunk a kintlévőségünk súlyánál kevesebbet, mert az a cégeink életben maradását veszélyeztetné! Ha mégis így lenne, kénytelenek leszünk számításba venni a követelés-behajtás jogi lehetőségeit!

16 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. 16 A finanszírozási helyzet megoldása •Szükséges a tabula rasa megteremtése az egészségfinanszírozásban. •Szükséges a finanszírozás, azon belül is a HBCS pontértékek és a TVK-k revíziója! „A szakállamtitkárság becslése szerint 30-40 olyan kórház van, ahol nem elég a számlák egyszeri rendezése, hanem komolyabb, akár strukturális beavatkozásra is szükség lesz a stabil gazdálkodás megteremtéséhez.” (Népszabadság) •Szükséges az alapcsomag definiálása! •Szükséges a kiegészítő egészségbiztosítások beillesztése a biztosítási és finanszírozási rendszerbe.

17 XX. Magyarországi Egészségügyi Napok, 2013. október 2-4. Köszönöm a figyelmet!