Adatgyűjtés beavatkozás nélkül

Az előadások a következő témára: "Adatgyűjtés beavatkozás nélkül"— Előadás másolata:

1 Adatgyűjtés beavatkozás nélkül
Kutatásmódszertan WJLF SZM Pecze Mariann

2 Beavatkozás nélküli és beavatkozó vizsgálatok
Tekintettel arra, hogy a vizsgálat résztvevői tudatában vannak-e annak, hogy éppen egy kutatás központi szereplői, vagy nincs tudomásuk arról, hogy megfigyelés tárgyai, beszélhetünk beavatkozó és beavatkozás nélküli vizsgálatokról. A fogalom a társadalomtudományi kutatásban Eugene J. Webb és társai 1966-ban angolul (Nonreactive Measures in the Social Sciences), majd 1975-ben német nyelven is publikált (Nichtreaktive Meßverfahren) kötetével vált széleskörűen ismertté. A hazai neveléstudományi kutatások az utóbbi néhány évben – a kvalitatív kutatási módszerek fokozatos térhódításának köszönhetően – fedezték fel a beavatkozás nélküli vizsgálatokban rejlő értékeket.

3 Beavatkozás mentes vizsgálatok
abból dolgozom, amit találok, ami rendelkezésre áll Beavatkozó vizsgálatok azt kérdezem, amire kíváncsi vagyok

4 A módszer előnyei A jelenségeket, személyeket nem befolyásolja a vizsgálat, így vélhetően nem lesz változás az események lefolyásában, illetve a tevékenységek eredeti formájában. Az adatok elemzésénél egyaránt szerepet kaphat a kvantitatív és a kvalitatív tartalomelemzés. Kvalitatív és kvantitatív adatok is létrehozhatók, amelyek jó lehetőséget adnak arra, hogy az adott személyről, csoportról, társadalomról, korról, jelenségről kialakítsuk álláspontunkat. Alapoznak a kutatói intuícióra, kreativitásra, figyelemre. Az eredmények ötletekkel szolgálnak további kutatásokhoz. Módszerkombinációk alkalmazását teszik lehetővé, így a probléma több oldalról, többféleképpen való vizsgálatát szorgalmazzák.

5 Hátrányok A megfigyelési, elemzési lehetőségek száma gyakorlatilag határtalan, így sokszor az „útvesztő” érzése lehet úrrá a kutatón (szükséges a megfelelő strukturálás, rendszerezés). Érvényességi és megbízhatósági problémák állnak elő. A szubjektív vonások nem küszöbölhetők ki (bár a kvalitatív vizsgálatok vállaltan értékhordozók, ahol a kutató hangja gyakran megjelenik). A vizsgálatok időbeli lefolyása egzakt módon nem tervezhető. Az általánosítás problémákat okoz. Az események a kutatói kontroll teljes hiányával zajlanak le – nem a kutató akarata szerint (nem tud ált. szűrni – 35 év alatt, ffi-nő…)

6 adatforrások Statisztikai adatok másodlagos elemzése Szövegelemzés
Nem szöveges információk elemzése

7

8 Fókuszálás a kódolásban
Manifeszt tartalom Látszó, felszíni tartalom – azonosítható jellemzők (pl. könyvben bizonyos szavak, festményen a színek) Látens tartalom A közlésekben rejlő tartalom – rejtett, mögöttes jelentés (nem kizárólag előfordulási gyakoriság alapján A két fókuszpont együttes alkalmazása

9 1. Statisztikai adatok másodlagos elemzése
Primer statisztikai adatgyűjtés Népszámlálás, adatlapok, kötelező adatszolgáltatások, ÁSZ Tudatában vannak az adatszolgáltatásnak Adatgyűjtő tudja, milyen infot akar összegyűjteni Szekunder, utólagos, másodelemzés Már beavatkozás nélkül történik Probléma: hiányos adatok szándékoltan más info adása (kozmetikázás) egyenetlen adatforrások (nem mindig gyűjtik) kifejezések, kategóriák… nevének, tartalmának változása (iskolarendszer, közig….) 1867 – első hivatalos statisztikai szolg.

10 2. Szövegek elemzése Szakirodalom ismerete Írott szövegek elemzése
Nem a kutatás tárgya, csak előkészítő!!! Írott szövegek elemzése Anélkül, hogy létrehozásukat a kutató befolyásolná Búcsúlevelek, naplók, levelezések Parlamenti jegyzőkönyvek (Karsai László (1992) Kirekesztők) Bírósági határozatk, ítéletek Végrendeletek, mesék Újságcikkek (Terestyéni Tamás MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei Szociológiai Szemle 2001/ ) Házirendek (Országos Diákjogi Tanács kutatása – Bíró Endre (1998))

11 Tartalomelemzés Tartalomelemzésnek nevezzük azt a kutatási eljárást, amely segítségével a szövegadatokból, olyan következtetések vonhatók le, amelyek a közleményekben nyíltan nincsenek kimondva, de a szöveg szerkezetéből, az elemek együttes előfordulásából és azok törvényszerűen visszatérő sajátosságaiból kiolvashatók. A tartalomelemzés tudatos, módszeres formája mellett mindenki végez ösztönös tartalomelemzést, amikor újságot olvas, tévét néz, vagy rádiót hallgat, a másik ember közléseit hallgatja, és közben a közlések értelmét kategóriákba rendezi. Az ösztönös tartalomelemzés igazi kvalitatív elemzés, minthogy a közölt tartalmak látens szintjét, mélyrétegét próbálja megragadni.

12 Terestyéni Tamás MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei (forrás: Szociológiai Szemle 2001/ ) 2000-ben a Külügyminisztérium megbízása nyomán a Grey Budapest Reklámügynökség, a GFK Hungária Piackutató Intézet és a CEU között kutatási együttműködés jött létre az EU-csatlakozás magyarországi kommunikációs stratégiájának kidolgozására. Ehhez a munkához kapcsolódva a GFK megbízásából tartalomelemzést végeztünk a hazai sajtóstruktúrában meghatározó helyet elfoglaló országos és lokális lapoknak az Európai Unióval és a magyar csatlakozással kapcsolatos közlésein. A kutatás figyelmének középpontjában az a kérdés állt, hogy miképpen járul hozzá az országos és a regionális sajtó az EU-val kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez és ezzel egy olyan reális EU-kép kialakulásához, amely elősegíti, hogy az állampolgárok átérezzék a csatlakozás jelentőségét, átlássák a szükségességét az ország hosszú távú fejlődése szempontjából, felmérjék az Európai Közösséghez való tartozás sokféle előnyét, de tisztában legyenek azzal is, hogy ezeknek az előnyöknek megvan a maguk ára. A vizsgálat egyfelől a klasszikus kvantitatív (statisztikai) tartalomelemzés (content analysis) módszerével dolgozott, azaz a kutatás szempontjából releváns fogalmak, témák, állítások, szimbólumok előfordulási és együtt-előfordulási gyakoriságával jellemezte a sajtószövegek tartalmát, másfelől a modern nyelvészetből, a szövegelméletből, a diszkurzus- és argumentációelemzésből, valamint a szemiotikából és a szociálpszichológiából táplálkozó kvalitatív szövegelemzést alkalmazott, amely az újságcikkek legfontosabb explicit és implicit üzeneteit, az ezek mögött meghúzódó előfeltevéseket, a jellegzetes érvelési módokat, valamint a szövegek által felkínált következtetéseket és sugallatokat vette számba. A vizsgálat a április 1. és szeptember 30. közötti időszakot fogta át. Az elemzés mintáját a fenti sajtótermékeknek a szóban forgó féléves időszakban megjelent összes olyan közlése képezte, amely érdemi, azaz a puszta említésen túlmenő, legalább egy mondatnyi állítással egyenértékű információt tartalmazott az Európai Unióról vagy valamilyen, az EU-hoz kötődő témakörről.

13 Sajtószabadság Központ Rádióműsor-vizsgálata
Tanulmányunk alapját a Pannon Rádió heti (július ), politikai témákat feldolgozó műsoraiban elhangzottak adják. Kisebb mértékben támaszkodtunk a műsorok kvantitatív vizsgálatára, nagyobb teret kapott a műsorfolyamban elhangzottak kvalitatív, leíró-értelmező szövegelemzése. Az adott héten minden olyan műsort vizsgáltunk, amely teljes egészében társadalmi-politikai problémákkal foglalkozott, és amelyben a műsorvezető az általa felvetett kérdéseket a stúdióba meghívott vendéggel vagy a hallgatókkal beszélte meg. A mintába így nem kerültek bele a hírműsorok, a nem politikai témákat bemutató magazinműsorok, illetve a zenei műsorszámok. A vizsgált műsoridő így is meghaladta a 20 órát, tehát kellő alapot képez megalapozott vélemény kialakítására. Forrás: Az érthető frekvencia A Pannon Rádió műsorai letölthető összefoglaló a kutatásról:

14 3. Nem szöveges információk elemzése
szemét weboldalak Adott kor zenéje reklámok reklámok Nemzeti jelképek divat tévéműsorok falfirkák fényképek hírek

15 Nemzeti jelképek elemzése
Bélyegek, pénzérmék, bankjegyek szimbólumainak vizsgálata - Pl: OMM – korona többnyelvűsége (német, magyar, ukrán, cseh, román, szerb) Csepeli- Örkény (1996) Jelképek és eszmék az európai nemzeti himnuszokban (In: Regio – Kisebbség, politika, társadalom évf. 2.sz. letölthető Euro 2002-től Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás-, illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok.