Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természettudomány egységes kerettanterv a közoktatás 5-8., és a középiskolák 9-12. évfolyamára A szakértői bizottság tagjai: Dr. Hadházi Tibor Horányi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természettudomány egységes kerettanterv a közoktatás 5-8., és a középiskolák 9-12. évfolyamára A szakértői bizottság tagjai: Dr. Hadházi Tibor Horányi."— Előadás másolata:

1 Természettudomány egységes kerettanterv a közoktatás 5-8., és a középiskolák évfolyamára A szakértői bizottság tagjai: Dr. Hadházi Tibor Horányi Gábor Dr. Kertész János Dr. Nahalka István Dr. Polonkai Mária Veres Gábor A kidolgozó munkacsoport tagjai: Barta Géza Oláhné Nádasdi zsuzsa Somogyi Ágota Veres Gábor

2 A kerettanterv céljai „A korszerű természettudományos nevelést kívánja támogatni…” „Egységes természetismeret jellegű tantárgy oktatására tesz ajánlást.” „Integrált, komplex jellegével az egységes természettudományos tudás kialakulását segíti elő, az egységes természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot formálva.” Kiemelt hangsúlyt kapnak a természeti folyamatok megértése során központi szerepet játszó általános fogalmak, mint az anyag, az energia, a tér, az idő, a kölcsönhatás, a változás, a folyamat, a mozgás, az egyensúly, az információ stb., valamint az általános alapelvek, mint a világ anyagi egysége, a megmaradási elvek, az evolúció, a folyamatokban bekövetkező változások alapelvei.

3 „A tudományos megismerésnek mint folyamatnak a bemutatására törekszik, célja a tudósokkal, a tudományos munkával kapcsolatos reális elképzelések kialakítása és a tudományos alkotások társadalmi szerepének, jelentőségének bemutatása.” „A társadalmi cselekvéshez szükséges kompetenciák és tudás kialakulását segíti elő: nagy szerepet kap benne a hétköznapi életben előforduló problémákhoz való kapcsolódás, az alkalmazható tudás közvetítése, és kiemelten foglalkozik a környezeti, egészségnevelési vonatkozásokkal.” „Támogatja a tanulók tudásának a fenntarthatóság alapelveinek megfelelő formálását, a természeti értékek, az egyensúlyok védelmére, megóvására, az ezzel kapcsolatos felelős viselkedésre nevelést.” A kerettanterv céljai

4 Segíti a tudatos és felelősségteljes állampolgári magatartás kialakítását, bemutatva a technikai alkalmazások pozitív és negatív társadalmi hatásait. Alapul szolgál az áltudományos, tudományellenes, az emberek megtévesztését célzó megnyilvánulásokkal szembeni kritikus magatartás formálásához. Az egymáshoz közel álló tartalmi elemeket (tudásterületeket, fejlesztendő kompetenciákat, képességeket) egy oktatási folyamatba szervezi, ezzel a tantervi építkezés új lehetőségeit kínálja. Rugalmasságával, a tartalmak átcsoportosíthatóságával segít enyhíteni a nevelési folyamatnak a diszciplináris keretek között folyó oktatásban az alacsony óraszámok miatti általános töredezettségén. Az alkalmazott újszerű megközelítés, a javasolt korszerű pedagógiai módszerekkel társítva jelentősen növeli a tanulók motivációját. A kerettanterv céljai

5 Elsősorban azon tanulók számára nyújt megfelelő keretet a természettudományos műveltség fejlesztésére, akik nem kívánnak természettudományos diszciplináris vizsgatárgyakból (biológia, fizika, kémia) érettségizni, azonban a diszciplináris képzési formákhoz való sokoldalú kapcsolódása teret biztosít a természettudományos-műszaki pályákra készülők alapos felkészítéséhez is. A kerettanterv céljai

6 „A kerettanterv teljes egészében lefedi a Nemzeti alaptanterv Ember a Természetben műveltségi területének fejlesztési feladatait, és részben lefedi a Földünk és környezetünk, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek fejlesztési feladatait.” „Felhasználható az általános iskolák, a szakközépiskolák, a gimnáziumok és a többcélú intézmények helyi tanterveinek összeállítása, módosítása során.” „Az érintett évfolyamokon a rendeletben szereplő egyes tantárgyak helyébe léphet az iskolák helyi tanterveinek átdolgozásakor, változatlanul hagyva az e helyettesítéssel nem érintett tantárgyak óraszámát, valamint a teljes óraszámot.” A kerettanterv helye a szabályozás rendszerében „Az iskolai helyi tantervek természettudományos nevelést szolgáló egységes (integrált, komplex) tantárgyának kialakítására vonatkozó ajánlás. „

7 A kerettanterv alkalmazásának módjai Az évfolyamokon jellemző lehet a teljes bevezetés, míg a középiskolai évfolyamokon várhatóan a következő tantervi változatok születhetnek meg: Az osztályok, tanulócsoportok egyik részében már 9. évfolyamtól kezdődően a diszciplináris tantárgyak oktatása folyik, miközben egy vagy több osztály, tanulócsoport a Természettudomány tantárgy szerint sajátítja el a természettudományos műveltséget. 10. évfolyam végéig minden tanuló számára a „Természettudomány” tantárgy tanítása, majd a tanulók olyan csoportjainak kialakítása, amelyek közt lehet az integrált tantárgyat továbbra is tanuló csoport, de lehet egy vagy több, diszciplináris szervezésű tantárgyakat tanuló csoport is. a évfolyamokon mindegyik osztályban a „Természettudomány” tantárgy tanítása, illetve a 11. és 12. évfolyamokon a szabadon választható órakeretben az ezt választó tanulók számára a természettudományos ismeretek diszciplináris keretek között történő tanítása

8 A tanterv oktatásának feltételei Taníthatják a tantárgyat: - természettudományi vagy természetismereti, integrált jellegű tanári végzettséggel (mesterszak) rendelkező tanárok. - természettudományi (biológia, fizika, földrajz és kémia), diszciplináris szakon vagy szakokon, valamint technika szakon szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez ő tanárok, amennyiben  az iskola a tanítás tervezésében, megszervezésében, lebonyolításában és a pedagógiai értékelési folyamatokban biztosítja a tanárok együttműködését, vagyis a csoporttanítást (team-teaching),  biztosítja minden egyes, a Természettudomány tantárgyat tanuló osztályban több tanár – csoporttanítás keretei között történ ő – közös tanítását, mely során minden tanár a végzettségeinek és szakképesítéseinek leginkább megfelel ő tematikájú tanórákat tartja meg.

9 A Természettudomány tantárgy akkor alkalmazható sikeresen, ha a tanárok módszertani felkészültsége megfelel az új pedagógiai elvárásoknak. Képesnek kell lenniük a kooperatív tanulás, a projekt alapú tanulás, a differenciált tanulásszervezés megvalósítására, a segítő értékelés alkalmazására és a digitális eszközök, tananyagok használatára. Felkészültnek kell lenniük a tanulói kompetenciák fejlesztésének és értékelésének gyakorlati megvalósítására. A tanítás során fokozott szerepet kap a csoportmunka, amely az együttműködési készség magasabb szintjét kívánja meg. A kerettanterv helyi alkalmazása hosszabb távú előzetes tervezést és naprakész felkészülést igényel. Mindezek a tanári kompetenciák képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos önképzéssel alakíthatók ki. A tanterv oktatásának feltételei

10 Tanévekre vonatkozó óraszámok: évfolyamok: ,5 Gimnázium évfolyamok: Szakközépiskola évfolyamok: ,5203,5166,

11 Tudás és képességterületek (TKT) A kerettanterv alapvető jellemzője a tanulói kompetenciák (ismeretek, készségek, képességek, attitűdök) logisztikus jellegű fejlesztése. Az egymást követő pedagógiai (NAT) szakaszokban a TKT-k kulcselméletei visszatérően megjelennek, a meglévő tudást bővítő tanulási tevékenységek folynak, melyek során a témák többoldalú megközelítésére nyílik mód. A TKT-k moduljai között a természettudományos diszciplínákhoz közelebb állók, integrált személetűek és szabadabb kutatást lehetővé tevők is megtalálhatók. A helyi alkalmazás során ezek az elemek újraszerkeszthetők A továbbfejlesztés azonban megkívánja a helyi sajátosságok figyelembevételét, a tanulók, a tanárok, a családok és a helyi közösség ismeretét.

12 A modulok felépítése Modul: A modul címe, amely jelzi a témakört, és érdeklődést igyekszik kelteni. Óraszám: Ajánlott óraszám, amellyel a modul beilleszthető az évfolyam órakeretébe. A helyi alkalmazás során azon belül megváltoztatható. Cél: A modul röviden megfogalmazott tanulási célja. Probléma:Tanulási tevékenység: Meglévő tudás:Új tudás: a tudásépítés során vizsgálandó témák, problémák, kérdések formájában a problémák vizsgálatához és a megoldások kereséséhez ajánlott gyakorlati tanácsok naiv elképzelések, „gyermeki tudomány”, mindennapi életben szerzett tapasztalatok, korábbi tanulmányokban szerzett tudás a tanulási tevékenységek során az előzetes tudás módosulásával, új ismeretek megszerzésével és a képességek, attitűdök fejlődésével építhető fel.

13 NAT kulcskompetenciák: A NAT érvényes szabályozásához igazodva részletesen jelzi a modulban fejleszthető kulcskompetencia- területeket és ezek elemeit. Eszközök: A modul feldolgozásához ajánlott a tanulási környezet, taneszköztár leírása. Alapvetően tananyagelemeket és feladattípusokat jeleztünk. Kapcsolódás: NAT kapcsolódás: a műveltségterületekhez való kapcsolódást jelzi. Modulok: a kerettanterven belüli kapcsolatokra utal, felsorolva a vonatkozó modulokat. Kitekintés: a kerettanterven kívüli kapcsolódási lehetőségeket, további problémafelvetéseket tartalmaz. Itt jelezzük azt is, ha a modul egy tartalmi eleme csupán a kitekintést, az érdeklődés felkeltését szolgálja. A modulok felépítése

14 Alapok A tudás és képességterület két fő témaköre a rendszerelméleti jellegű alapozás, illetve a tudomány és technika bemutatása. Ezeken belül további alapelméletek fejlesztése történik: • Rendszerek; • Változások; • Felépülés; • Tudománytörténet; • Kutatás és fejlesztés. A tudásrendszer építését (összhangban a kerettanterv tanulásról vallott elképzelésével) a természettudományok (és nem csak azok) közös fogalmainak, szemléletmódjának értelmezésével és vizsgálati módszereinek gyakorlásával alapozzuk meg.

15 Alapok TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Honnan tudod •Van benne rendszer •Állandóság és változás •Forma és funkció •Tudások és tudósok •Tudomány és technika az ókortól napjainkig, Fejlesztő szakasz: •Tudomány elméletben és gyakorlatban •Kutatás, fejlesztés Megszilárdító szakasz: A változások világa Elmélyítő szakasz: •Egymásba épülő rendszerek •Tudományos és technikai életpályák

16 Jelenségek Célja a környezetünkben előforduló jelenségek tanulmányozása, a változások és a folyamatok megértése, az okok feltárása, problémák elemzése. Néhány alapelmélet összehangolt, egymást kiegészítő és átszövő fejlesztésére épül, mint: • Mozgás • Mozdulatlanság: szerkezetek • Információ: hang, fény, elektromágneses jelek • Energia, hő • Töltések világa • Világegyetem kutatása

17 Jelenségek TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Hol a helyem? •Mozgásban vagyunk! •Idő van! •Mindennapi energiánk •Hővé változott energia •Jönnek a hírek Fejlesztő szakasz: •Gyorsabban, erősebben, magasabbra! •Szerkezetek •Hideget! Meleget! •A hajam is égnek áll! •Csináljuk a feszültséget! •Vonzás és taszítás •Zaj és zene •Fény űzés Megszilárdító szakasz: •Mozgás – Hogyan? Miért? •Menjen a munka! •Hő sok(k) •Elektromos energia •Elektronikus információ

18 Anyagok Célja a környezetünkben előforduló, testünket felépítő anyagok megismerése, vizsgálati- és alkalmazási készségek fejlesztése, illetve az anyaghasználattal kapcsolatos problémák elemzése. A fejlesztés három, egymáshoz kapcsolódó pedagógiai szakaszban valósul meg az 5-6, 7-8, 9-10 évfolyamokon. A TKT alapelméletei: • Anyagszerkezet • Változások • Környezetünk anyagai • Testünk anyagai • Anyaghasználat

19 Anyagok TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Építsünk Világegyetemet! •Benne van, bennünk van •A földfelszín és ami alatta van •Élhetünk-e nélküle? •Nézz az égre! •Jó étvágyat! Egészségedre! Fejlesztő szakasz: •Anyagok a házban és a ház körül •Anyagok a természetben, nyersanyagok •Anyagok kutatása, anyagok a technikában •Tápanyagok, élelmiszerek Megszilárdító szakasz: •Színes atomok •Változó anyag •Kémiai technológia •Egy elem több szerepben •Molekula építés •Testépítés •Én és a kémia

20 Élet Célja az élet fogalmának, rendszerekbe és szintekbe szerveződésének, valamint fejlődésének a vizsgálata. Szemléletmódját az Alapok moduljai is alakítják, pl. a rendszer– környezet kapcsolat jelentőségének kiemelése által. Az egyed szintjén szoros kapcsolódásban áll az Ember TKT moduljaival A Környezet TKT-vel való kapcsolódás a magasabb szerveződési szintek, a komplex környezeti rendszerek, élő természeti értékek tanulmányozását teszi lehetővé. Alapelméletek: • Sejtek • Szervezet • Kapcsolatok • Öröklődés • Sokféleség • Evolúció

21 Élet TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Együtt élő világ •A baktériumoktól az emberig •Szülők és utódok Fejlesztő szakasz: •Élet a mikroszkóp alatt •Az élővilág országai •Az élőlények alkalmazkodása •Életközösségek Elmélyítő szakasz: •Öröklődés és változékonyság •Az élet története Megszilárdító szakasz: •Egy sejt élete •Élet sejtről sejtre •Mikrobák •Növényi élet •Növénykert •Állati élet •Állatkert

22 Ember Célja, hogy diákjaink megismerjék testük felépítését, szervezetük anyag és energiaforgalmát, szabályozó működését, az emberi egyedfejlődés szakaszait, kiemelve a serdülőkor és a kamaszkor testi és lelki változásait. Kiemelet fejlesztési cél az egészségmegőrzés elősegítése ismeretek nyújtásával és képességek, attitűdök kialakításával. A modulok az alábbi alapelméleteket fejlesztik: • Testünk és életműködéseink • Szaporodás, fejlődés • Tudat, képességek • Evolúció • Egészség, életmód

23 Ember TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Fogantatástól elmúlásig •Sokféleség és sokaság •Életmód Fejlesztő szakasz: •Az emberi test •Életben maradni •Mozgás, biomechanika, sport •Életet adni •Tükör előtt Megszilárdító szakasz: •Az életfolyamatok és szabályozásuk •Gondolatok, érzelmek, viselkedés •A kamaszkor Elmélyítő szakasz: •Az emberré válás útja •Szexualitás a felnőttkorban •Gyermekvállalás, család •Útravalónk az egészség •Adottságaink, képességeink

24 Környezet Céljai közé tartozik a környezeti rendszerek komplex megismerése és az emberi tevékenységgel, emberi társadalmakkal való kapcsolatának értelmezése, elemzése. Alapot ad az aktív állampolgárságra való neveléshez, valamint elősegíti a lokális identitás erősödését és a globális folyamatokkal kapcsolatos érzékenység továbbfejlődését. Tudatosítja a természeti környezethez kötődő egyéni és társadalmi felelősség jelentőségét, és elősegíti a környezetetikai kérdésekkel kapcsolatos érzékenység kialakulását, fejlődését. • Környezeti rendszerek • Élet a környezetben • Környezet- és természetvédelem • Mesterséges környezet • Kozmikus környezet • Társadalmi környezet, kulturális antropológia

25 Környezet TKT moduljai: Alapozó szakasz: •Amikor minden elkezdődött •Földünk arcai •Tárgyaink titkai •Építsünk házat! •Derült idő várható? •Hazai tájakon •Élő természeti értékeink •Miénk itt a tér! •Gazdálkodjunk okosan! •Környezetünk állapota Fejlesztő szakasz: •Helyünk a végtelenben •Szférák zenéje •Lakóhelyünk Megszilárdító szakasz: •A Naprendszer •A földi környezet nagy rendszerei •Erdei Iskola Elmélyítő szakasz: •Technikai környezetünk •Alkalmazkodási stratégiák a kultúrák világában •Fenntartható fejlődés •A Világegyetem kutatása •A jövő tervezése


Letölteni ppt "Természettudomány egységes kerettanterv a közoktatás 5-8., és a középiskolák 9-12. évfolyamára A szakértői bizottság tagjai: Dr. Hadházi Tibor Horányi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések