Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jambrik Imre mb. állami főépítész

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jambrik Imre mb. állami főépítész"— Előadás másolata:

1 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze
Jambrik Imre mb. állami főépítész A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei és az ebből következő településrendezési - fejlesztési feladatok

2 Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal szervezeti és működési ábra

3 Szakigazgatási szervek a Kormányhivatalon belül
18 szakigazgatási szerv, közte a Kulturális Örökségvédelmi Iroda Építésügyi hivatal, benne önálló feladat és hatáskörrel - Állami Főépítész – Észak-Alföldi régió - Építésfelügyeleti osztály – Hajdú – Bihar megye Az állami főépítészi feladatok ellátásának munkaszervezete az állami főépítészi iroda

4 Állami főépítész által véleményezett EU által támogatott pályázatok 2010-2011. - I.
Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések vélemény, 2011 – 14 vélemény Szociális város rehabilitáció – 7 vélemény, 2011 – 6 vélemény MJV. város rehab. témájú kiemelt projektjei – 3 vélemény, 2011 – 2 vélemény Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések az LHH kistérségekben – 15 vélemény, 2012 – 0 vélemény

5 Állami főépítész által véleményezett EU által támogatott pályázatok 2010-2011.- II.
Helyi településfejlesztési akciók – 4 vélemény, 2011 – 0 vélemény Kistérségi járóbeteg szakellátó közp. fejlesztése – 3 vélemény, 2011 – 0 vélemény ÖSSZESEN: 61 vélemény, illetve 22 vélemény 2010 és 2011 együtt: 83 véleményezett pályázat, ebből : Hajdú-Bihar megye: 31 pályázat Szabolcs –Szatmár Bereg megye: 31 pályázat Jász-Nagykun-Szolnok megye: 21 pályázat

6 Spanyol – belga – magyar Eu
Spanyol – belga – magyar Eu. trió elnökség, ezen belül a magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei Közös prioritások: Városfejlesztés integrált megközelítése Lipcsei charta végrehajtásának elősegítése minden kormányzati szinten Területi kohézió és a városfejlesztés kapcsolatának erősítése.

7 A Magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei
A közös prioritások mellett a városfejlesztés klímaváltozásai és demográfiai kihívásaival foglalkozott. Az általános elveken túl a konkrét eredményekre is szükség volt, így született meg a „klímabarát városok” című kézikönyv. További elnökségi prioritás volt a demográfiai és migrációs folyamatok városi dimenziójának elemzése, melyről szakértői tanulmány készült

8 A Magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei
Lényeges szempont volt ,hogy a két magyar témakör következtetéseit minden tagállam támogassa, egységesen elfogadja. Ezért készült a Budapesti nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól (Budapest Communique) május 2-i városfejlesztési főigazgatói ülésen a tagállamok elfogadták. (http://www.eukn.org/Hungary/hu_hu/Hírek/Konferencia_beszámoló_A_városfejlesztés_aktuális_kérdései_konferencia_városi_önkormányzatok_részére)

9

10 BELÜGYMINISZTÉRIUM KLÍMABARÁT VÁROSOK Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről Készült az Európai Unió magyar elnöksége keretében Budapest, 2011 A kötet szabadon letölthető és a benne foglaltak adaptálhatók a VÁTI Nonprofit Kft honlapjáról: Kérjük, kötetünkre a következő módon hivatkozzon: Belügyminisztérium - VÁTI Nonprofit Kft. (2011), Klímabarát városok - Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium - VÁTI, Budapest

11 Klímabarát városok kézikönyv
Miért időszerű? Napjaink egyik legfontosabb globális kihívása a klímaváltozás A városokat a klímaváltozás következményei fokozottan érintik, de a kiváltó okok is itt koncentrálódnak. A városok társadalmi gazdasági élet gócpontjai és egyre fontosabbak a fejlesztéspolitikában. Mind a várható hatások, mind a válaszlépések körül még sok a bizonytalanság, ugyanakkor már most tenni kell a mitigáció és alkalmazkodás terén egyaránt. A klímaváltozás lehetőség is, amit ki kell használni. Ilyen átfogó, egységes összefoglaló még nem készült hazánkban.

12 Klímabarát városok kézikönyv
Miért időszerű? Kohéziós politika jövőjével kapcsolatos tervek: Városok elkülönített városfejlesztési támogatásokra számíthatnak a as időszakban Energiahatékonysági célokra, megújuló energiára, klímaváltozási intézkedésekre kiemelten állnak rendelkezésre eszközök, előre meghatározott arányokban a jogszabály-tervezetek szerint 12

13 Küzdelem a klímaváltozás hatásaival
Klímabarát városok Cél: városi önkormányzatok számára a potenciálisan rendelkezésre álló lehetőségek, eszközök számbavétele. Felhasználói: önkormányzati döntéshozók, szakmai menedzsment, érdeklődők és érdekeltek Gyakorlatias, konkrét megoldásokat bemutató kézikönyv 22 ország 78 példája Integráló szemlélet: fontos a beavatkozási területek közötti kapcsolatok bemutatása. A klímaváltozás témájával azonban - melyet legutoljára a 2009-es svéd elnökség tűzött zászlajára - semmiképpen sem általánosságban akartunk foglalkozni, így fogalmazódott meg a gondolat, hogy valamilyen megfogható és konkrét eredményt kellene elérnünk a kérdés vizsgálata során. Így született meg elnökségünk egyik fő produktuma, a „Klímabarát városok” című kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről. A kézikönyv - az eddig összegyűlt európai tudásra és tapasztalatra építve - egyaránt foglalkozik az éghajlatváltozás káros folyamatainak mérséklése (mitigáció) és a változások következményeinek kezelése (adaptáció) érdekében felhasználható eszközökkel. Egyik legnagyobb erőssége az integrált szemlélet: 12 szakterületet ölel fel, melyek egy lehetséges integrált klímastratégia részei lehetnek. Az egyes tennivalók leírását az európai városok jó gyakorlati példái egészítik ki: a tagállamok aktivitásának is köszönhetően 22 ország 78 példája került bemutatásra az anyagban. A gyakorlati orientáltságot erősítik még a könyv végén található információk (nemzetközi szabályozások, ajánlások, útmutatók összefoglalása; a témával foglalkozó szervezetek jegyzéke; indikátorok leírása). A könyv elsődlegesen a helyi szintnek készült, a városok lehetőségeit kutatja, célcsoportja a városi önkormányzatok vezetői, döntéshozói, tisztviselői és szakértői. A kézikönyv első változata és megjelenése közötti több hónap alatt lehetőség volt mind hazai, mind nemzetközi szinten véleményezni az anyagot minisztériumi és szakértői körben egyaránt, s az anyag mindenképpen gazdagodott a tagállamok közreműködése, kritikái és jó példái által. A dokumentum mind elektronikusan, mind nyomatott formában elérhetővé vált, s úgy érezzük munkánkat siker koronázta. A tagállamok ígéretet tettek arra, hogy a kézikönyvet a lehető legszélesebb körben terjesztik, így remélhetőleg eljut majd minél több európai önkormányzathoz.

14 A városklíma A városklíma és a városi „hősziget” jelensége:
Alapvetően befolyásolja - a nagy területen magas, intenzív beépítési mérték - jelentős ipari tevékenység - nagyarányú közlekedés A hőtöbblet kialakulását okozzák: - a por feldúsulása - az üvegházhatású gázok légtérbe jutása - a felszín alacsony sugárzás visszaverő képessége - a felszín tagolt morfológiája - többlet (fűtési) hő kibocsátás A városklíma leginkább tanulmányozott részjelensége a „városi hősziget” jelenség. A név arra utal, hogy a városok felszíni hőmérséklete kissé 1-2 fokkal meghaladja a település környékén (külterületen) mért értéket. A magas pára, por és üvegházhatású gáz koncentrációja következtében a városok felett ezen anyagokat tartalmazó kupola alakul ki, melyben fokozottan érvényesül az üvegházhatás.

15 A városklíma A városi szél Településrendezési feladatok
a városkörnyéki térségből beáramló hűvösebb levegő. hozzájárul a szennyezett városi levegő (szmog) tisztításához enyhíti a hősziget jelenség hatásait, Településrendezési feladatok A városszerkezet alakítása, fejlesztése során a szélirányokat, a szélcsatorna hatásokat vizsgálni kell. Meg kell előzni az esetleges torlaszok kialakíthatóságát, létesíthetőségét, intézkedni kell a meglevő torlaszok eltávolításáról. Domboldalon fekvő települések esetén a leejtő irányú levegő továbbjutást biztosító városszerkezete kialakítására kell törekedni.

16 Klímabarát integrált stratégiai tervezés városi klímatervezés
önálló tervezési folyamat, vagy más városi tervezés (energetikai, környezeti, stb.) részét képezve Mindkét esetben integrált megközelítés, alkalmazandó. Magyarországon a településfejlesztési tervezés a gazdasági programalkotás integrált városfejlesztési stratégia (IVS) képviselheti klímatervezés integrációjának megjelenítését. Minden európai szereplő számára alkalmazható egységes tervezési útmutatás nem lehetséges a sokszínű, országonként eltérő, tervezési rendszerek miatt.

17 Várostervezésbe ágyazott klímastratégia tervezése
kapcsolódik az IVS-hez, párhuzamos tervezéssel folyamatos visszacsatolást biztosít a városfejlesztési tervezéshez klímaváltozási szempontú elemekkel kiegészítve azt kapcsolódva az SKV-hez (stratégiai környezeti vizsgálathoz) a településrendezési tervezés folyamatában - a már kialakult tervezési elképzelések vizsgálata - a tervezés előtt induló SKV készítés Kapcsolódik az IVS-hez, párhuzamos tervezéssel a városfejlesztési tervezési folyamatot végigkísérje a klímatervezés tervezői és partneri csapata. Ezzel folyamatos visszacsatolást biztosít a városfejlesztési tervezéshez klímaváltozási szempontú elemekkel kiegészítve azt. Kapcsolódva az SKV-hez (stratégiai környezeti vizsgálathoz) a településrendezési tervezés folyamatában a már kialakult tervezési elképzelések vizsgálata, a szükséges javaslatos megtételével, vagy a tervezés előtt induló SKV készítés, mely az IVS-hez hasonló párhuzamos tervezést feltételez. Ez utóbbi van nagyobb hatással a tervezésre. A város klímastratégia tervezésekor a célokat és a beavatkozásokat a város gazdasági – társadalmi szövetébe, földrajzi adottságaiba kell ágyazni. Ezért elsősorban nem önállóan, hanem más városfejlesztési tervdokumentumok részeként, azokhoz kapcsolódva integráltan kell tervezni.

18 A klímastratégia tervezése
Helyzetfeltárás: a városi klíma várható jövőbeli változása (meglevő) klímamodell eredményekre támaszkodva a város klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységének vizsgálata a klímaváltozással érintett, azt befolyásoló ágazatok számára meghatározó tényező feltárása az érvényben levő városfejlesztési tervek, programok áttekintése A klímastratégia tervezése: Helyzetfeltárás: a városi klíma várható jövőbeli változása (meglevő) klímamodell eredményekre támaszkodva a város klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységének vizsgálata tématerületenként (p.: egészségügyi ellátás, vízgazdálkodás) és földrajzi egységenként a klímaváltozással érintett, azt befolyásoló ágazatok számára meghatározó tényező feltárása - éghajlati - városökológiai (zöld és vízfelületi) - épített környezeti (beépítettségi) - besugárzási - vízgazdálkodási - Közlekedési - ipari - mezőgazdasági vizsgálatokkal. Az érvényben levő – végrehajtás alatt álló – városfejlesztési tervek, programok áttekintése, az ezekből levonható klímakövetkezmények feltárása.

19 A klímastratégia tervezése
ne kezeljük homogén egységként a várost az egyes városrészek eltérő beavatkozásokat igényelhetnek el kell készíteni a város klímaérzékenységi térszerkezetét klíma – forgatókönyvek felállítását egy-egy fejlesztési ágazati téma helyett komplex városrészenkénti elemzés szükséges a környező térség klímájának sajátosságait is fel kell tárni Ne kezeljük homogén egységként Az egyes városrészek eltérő beavatkozásokat igényelhetnek a városi mikroklíma javítása érdekében. Pl.: sűrű beépítésű belváros – zöldövezeti városrész) El kell készíteni a város klímaérzékenységi térszerkezetét Klíma – forgatókönyvek felállítását, következtetéseik eredményét Egy-egy fejlesztési ágazati téma helyett komplex városrészenkénti elemzés szükséges A vizsgálat nem szorítkozhat a városi térségre, a környező térség klímájának sajátosságait is fel kell tárni, mely befolyásolhatja a városi klímát.

20 Klímabarát városok pillérei I.
integrált megközelítés és irányítás klímapartnerség és többszintű kormányzás klímatudatos tervezés az integrált stratégiában klímabarát városszerkezet kialakítása város – vidék együttműködés hátrányos helyzetű csoportok és társadalmi következmények klímabarát építészeti megoldások klímatudatos magatartás, életmód ágazati pillérek (piac, közlekedés, vízgazdálkodás) Ezek a beavatkozást igénylő területek, melyek biztosítják a város éghajlati szempontból kedvező fejlődését. A pillérek legtöbbje a városigazgatás egymástól elkülönült szektorait jelenti.,kijelölve egyúttal a településirányítás területeit. Három alappillér önállóan és horizontálisan is kiemelkedő:kormányzás, az integrált stratégiai tervezés és a városszerkezet.

21 forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv

22 A városszerkezeti tervezés
Szabályozza az épített környezet elemeinek térbeli elrendezésé - ebből következően: meghatározza a rövid és hosszú távú utazási szokásokat, közlekedési kényszereket a jóléti szolgáltató helyeket befolyásolja az otthon – munkahely – vásárlás, stb. közötti, utazáshoz szükséges energia mennyiséget kijelöli a terület felhasználást veszélyeztető tényezőket, a természeti kockázatokat A városszerkezeti tervezés Szabályozza az épített környezet elemeinek térbeli elrendezését, ezen belül: a városi közlekedés távolságait az épületek fűtéséhez, hűtéséhez szükséges energiát az épített környezet sérülékenységét a terület felhasználási módokat, azok térbeli kapcsolatát Ebből következően: meghatározza a rövid és hosszú távú utazási szokásokat, közlekedési kényszereket a jóléti szolgáltató helyeket befolyásolja az otthon – munkahely – vásárlás, stb. közötti, utazáshoz szükséges energia mennyiséget kijelöli a terület felhasználást veszélyeztető tényezőket, a természeti kockázatokat A jó településrendezési terv olyan stratégiai célokat szolgáló területi struktúrát jelöl ki, mely a közvetlen ökológiai szempontok mellett figyelembe veszi a területenként eltérő társadalmi igényeket és gazdasági célokat, realitásokat.

23 A klímabarát városszerkezet kialakítása
A városfejlődés folyamatának időbelisége urbanizációs (növekedési) szakasz szuburbanizációs (elő városiasodási) szakasz: Klimatikus szempontból a szuburbanizációs szakasz a legveszélyesebb. Ez azonban a kritikus városi koncentrációk miatt oldásának is lehet az eszköze dezurbanizációs (belső városmag leértékelődése) szakasz: segítheti a többközpontú fejlődést. reurbanizációs (a belső magterület növekedése) szakasz: a megújuló belső mag kedvező klimatikus megoldások alkalmazására ad lehetőséget A városfejlődés folyamatának időbelisége Ezek egymással párhuzamosan, változó intenzitással érvényesülő dinamikák, melyek a városszerkezetet is alakítják (terjeszkedő város, kiköltözés, vagy éppen elvándorlás a jellemző folyamat). Klimatikus szempontból a szuburbanizációs szakasz a legkárosabb. Ez azonban a kritikus városi koncentrációk miatt oldásának is lehet az eszköze. Reurbanizációs szakasz: a megújuló belső mag kedvező fenntarthatósági szempontot teremthet. Itt a szélcsatornák beépülésének elkerülésére alapvető rehabilitációs igény, de a fokozódó közlekedési környezetterheléssel járó fejlesztések is kerülendők. A dezurbanizációs szakasz Szervezett módon, közösségi ösztönzéssel, koordinációval segítheti a többközpontú fejlődését, erősíti a város, vidék kapcsolat életképességét.

24 Klímabarát városszerkezet kialakítása
. Klímabarát városszerkezet kialakítása Mitől klímabarát? ha hozzá tud járulni a kibocsátások mérsékléséhez területileg azt szelektíven mérsékli segít a kedvezőtlen hatásokhoz való igazodásban fenntartható városi térhasználatot eredményez vertikális és horizontális diverzitás (változatosság jellemzi) a települési funkciók és a (tömeg) közlekedés alacsony erőforrás használatot eredményez. Klímabarát városszerkezet Kedvező területhasznosításnak minősül - zöldfelületek - vízfelületek - be nem épített nyílt területek Kedvezőtlen alapvetően a beépített területek és azon belül azok burkolt felületei. Zöldfelületek kialakítása – rendszerben tagolják az egyéb felhasználású területeket, átszellőztető, hűtő hatású. Felületek, épületek, utak , terek fényvisszaverő képessége: Előnyben kell részesíteni a nagyobb fényvisszaverő képességű, világosabb anyagokat. Veszélyforrások: Szélsőséges időjárás miatti kockázatok - csúszásveszély - árvízveszély - felszínmozgás Ezen területeket nem lehet beépítésre szántként kezelni. E területek fásítása ugyanakkor fásítás révén a zöldfelületi rendszer részévé váll hatnak.

25 Klímabarát városszerkezet kialakítása
A városoknak törekedniük kell: a kompakt városszerkezet megteremtésére,; a városszerkezet tagolására beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal; a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése; légszennyező termelő tevékenységek távoltartására illetve térbeli optimalizálására. közösségi közlekedési hálózatok területi optimalizálására Kompakt városszerkezet: melyben intenzív együttműködés zajlik a szereplők között, mérsékeltek a közlekedési távolságok, és a hatékony energia felhasználás szerint korlátozott az urbanizált területek terjeszkedését Utazási szükséglet: érdekében optimalizálni kell a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedését

26 Klímabarát városszerkezet kialakítása
a többközpontúság kiépítésére nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt; a városi zöldterületek minőségi bővítésére, hálózatba szervezésükre; biológiai aktivitásérték növelésének folyamatára (települési zöldgyűrű lehetőségére); magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítésére, a városi és zöldmezős beruházások háttérbe szorítására. szélsőséges időjárási helyzetek kezelése a városszerkezetben (tározók, gátak stb.)

27 Városszerkezeti sémák
(forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Salamin G.)

28 Kompakt város jellegzetességei
A területekkel való takarékos bánásmód a kompakt település kialakítására való törekvést jelenti, melynek jellemzője az, hogy a beépítésre szánt, műszakilag már igénybe vett un. urbanizált területek jól elhatárolhatóan különülnek el a még nem beépített, ökológiai rendszert alkotó természeti területektől, egyben a területek intenzív használatát is jelenti, ami így viszonylag kedvező településüzemeltetést is eredményez.

29 Tagolt város szélcsatornák kialakítása az uralkodó szélirány és a domborzati adottságok figyelembe vételével széles sugárutak sűrű autóforgalmú utcák a szélirányra nyitott tengellyel zöldterület alapú tagolás parkok sportterületek vízfelületek gyepfelületekkel

30 Többközpontú város A többközpontúság az európai gondolkodás részévé váltl(ESDP). : Koncentrált fejlődés helyett az erőforrások és a növekedés dinamikájának területi szétterülését jelenti.

31 Zöldterület alapú tagolás: Árnyékolt közterület a városszerkezetben
Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Brüsszel Salamin G.

32 Zöldterület alapú tagolás: Városi zöldfelület a városszerkezetben
Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Brüsszel Salamin G.

33 Települési zöld gyűrű - Lipcse
Rekultiválták a Lipcse környékén található felhagyott barnaszén külfejtéseket és bevonták azokat a zöldfelület fejlesztési programba, továbbá megnövelték az erdőtakaró kiterjedését a Zöld Gyűrű területén. A projekt keretében két regionális kerékpárút épült ki, a 65 km hosszú belső zöld gyűrű, mely Lipcse határa mentén halad, valamint a 160 km hosszú külső zöld gyűrű, mely a város körül elhelyezkedő településeket köti össze. Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv

34 Egy kis visszatekintés: Az Építői Ipar – Építő Művészet 1925 május 15-i számában Rozinay István írása a városszabályozás és a tuberkulózis összefüggéséről.

35 Városszabályozás és a tuberkolózis-1925
- Az egészségnek a legfontosabb kelléke a tiszta levegő, e tekintetben a nagyvárosok vannak a legmostohább viszonyok között. Ennek javítása szükséges A lakások szaporítása, ezáltal zsúfoltság megszüntetése Ez azonban a súlyos gazdasági viszonyok között sajnos egyhamar nem valósítható meg.

36 Városszabályozás és a tuberkolózis-1925
Nagy fontossága van a gyárak elhelyezkedésének. A nagyvárosok levegőjének tisztátalanságát főként a kéményekből kiáradó füst és korom okozza. A lakóházak kéményeit sem nélkülözni, sem pedig kitelepíteni nem lehet, de a gyárak miként való elhelyezése tőlünk függ. Budapesten ez idő szerint – a belső részek kivételével – az egész város területén szét vannak szórva a gyárak, s az egész város levegőjét megfertőzik, mert csak elméletben van megoldva.

37 Városszabályozás és a tuberkolózis-1925
Mi volna természetesebb és helyesebb, mint a gyárakat a város perifériájának oly részére telepíteni, amely a keletkező füstöt, s egyéb bűzöket az uralkodó szélirány ne a városba vigye, de attól elterelje, ami a közegészségügyi szempontok javulásától eltekintve még a vasúttal való összeköttetés szempontjából is nagy előnyökkel járna. Csakhogy ennek a megvalósításához is hosszú időre van szükség, s ma e tekintetben egészen másként állnánk, ha a kezdő lépések már 50 évvel megtétettek volna. De hát jobb később, mint soha, s a legeslegelső teendő egy általános szabályozás tervnek pályázat útján való beszerzése volna.

38 Városszabályozás és a tuberkulózis 1925.
Vegyük szemügyre a város tisztántartását, vagyis az utcák seprését, s azt látjuk, hogy ez még mindig nincs, vagy legalább is helyesen nincs megoldva, mert hiszen azokat még mindig ugyanúgy seprik, akárcsak Kutyabagoson. Ha az ember úgy reggel 8 óra tájban jár az utcákon, tapasztalnia kell, hogy lépten-nyomon orra alá suhintanak egy csomó port és szemetet. Nézni is rossz, hogy pl. a Calvin-téren, vagy más forgalmas helyeken a minden oldalról rohanó autók, villamos, és mindenféle más kocsik és járművek között azok a szerencsétlen utcaseprők miként végzik munkájukat folytonos életveszély közepette, s amellett miként fertőzik meg a levegőt különféle, de főképpen tuberkulózist terjesztő baktériumokkal, mert a söpréshez egy csepp vizet sem használnak. Így az ember mindjárt lakásából kilépve kénytelen tüdejét mindenféle veszedelmes betegség, főként tuberkulózis csíráival telíteni. De ettől eltekintve, végezhet-e az utcaseprő eredményes munkát akkor, amidőn jobbra-balra előre és hátra vigyáznia kell, hogy el ne gázolják? Azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van.

39 Városszabályozás és a tuberkulózis- 1925.
Csak arra van szükség, hogy az utakat seperjék éjjel 12-től 4-ig, vagy 5 óráig, amikor azok a legnéptelenebbek, száraz időben, némileg locsolva. Ekként mire a reggeli forgalom megindul, az utcák levegője relatíve tiszta. Erre azt mondják, hogy örüljünk, ha a mai viszonyok között egyáltalán seprik az utcákat, mert hiszen a nappali seprés is rengeteg összegbe kerül. Hát ez igaz. Csakhogy az is igaz, hogy a kórházak, szanatóriumok fenntartása, s a betegek házi kezelése még sokkal nagyobb összegeket emészt meg, mint az éjjeli utcaseprés több költsége, nem is szólva a sok beteg munkaképtelenségéből és idő előtti elpusztulásából eredő mérhetetlen közgazdasági deficitről és az emberek szenvedéséről.

40 Városszabályozás és a tuberkulózis 1925. május 15.
Közegészségügyi állapotainak javítása – főleg a TBC. megfékezése szempontjából halaszthatatlan teendő a város (Bp.) a szabályozási tervének megszerzése, a köztisztasági ügyei megreformálása.

41 Köszönöm a figyelmüket!
A Belügyminisztérium fejléces diákat dr. Szaló Péter helyettes államtitkár bocsájtotta rendelkezésemre

42 Építészeti örökségünk helyi védelme nívódíj pályázat
Jogi környezet 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 6. § (1) a) b) 57. § keretszabályozásai. 66/1999. (VIII. 13. ) FVM rendelet részletszabályozási. A helyi önkormányzat építésügyi feladata: 1. A településrendezési feladatkör ellátása 2. Az épített környezet emberhez méltó kialakítása és a helyi építészeti örökség védelme. Helyi értékeke feltárása, számbavétele Védetté nyilvánítása Fenntartása, fejlesztése őrzése.

43 A helyi védelem célja, formái.
Építészeti örökségünk helyi védelem alatt álló elemei szerves részei a többszintű védelemnek. Nemzetközi (világörökség) országos (műemlékek) védelem mellett a helyi sajátosságokat leginkább őrző örökségállomány, a helyi védelem szintjét alkotja. A helyi védelem célja a település és környezetének az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

44 Építészeti örökségünk helyi védelme nívódíj pályázat
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya 2007 óta hirdeti meg a „Helyi Építészeti Örökség” című építészeti nívódíj pályázatot. A pályázat célja, hogy segítségével feltárhatók, értékelhetők és közzétehetők legyenek a helyi védelem alatt álló épületek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti, mérnöki restaurátori teljesítmények, valamint,hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, vagy képzőművészeti alkotás hiteles megőrzéséhez.

45 2010-ben meghirdetett „Helyi Építészeti Örökség” nívódíj pályázat díjazottai
Makó, Szent István tér 18 Lakóépület homlokzat felújítása Dabas, Martinovics tér egykori Trafik épületének felújítása Budapest, Kiss János altábornagy u. 59. társasház homlokzat felújítása

46 Makó, Szent István tér 18 19. sz
Makó, Szent István tér sz. végén épült eklektikus stílusú polgárház homlokzat felújítása

47 Az épület főhomlokzatának felújítása az eredeti építészeti arculat minél hitelesebb megjelenítését célozta meg. A vakolat-architektúra megtartásával, illetve pótlásával mindenben törekedtek a részletek megőrzésére, rekonstrukciójára. Az eredeti homlokzat díszek, a felső lakkeretek javítása, újrahúzása, az angyalkás homlokzatdíszek és a korinthoszi fejezetű pilaszterek felületi felújítása és festése készült el a munka során. Az elkészült felületek és tagozatok színvilága megfelel az eklektika szabályainak.

48 Dabas, Martinovics tér, Kortárs Művészeti Pont egykori Trafik épületének felújítása
A maga nemében egyedülálló az 1970-es években épült Trafik új funkciót kapott, mint kiállítási épület, kulturális pont.

49 Példamutató a kortárs építészeti emlékünk megtartásra irányuló törekvés.

50 Budapest, Kiss János altábornagy u. 59. társasház homlokzat felújítása
A ún. „városi házak” a második világháború után elmaradt felújítások miatt napjainkban igen rossz állapotban vannak

51 1929-ben épület, Székes-főváros saját beruházá-sában, Medgyaszay István tervei alapján. A málló vakolatok leverése után az új vakolatot az eredetihez hasonlóan rovátkolt felü-lettel állították helyre! Hitelesen újították fel a sérült tulipánmotívumos erkélyzetet is. A jelentős építészeti értéket képviselő, igen nagy szervezést és anyagi ráfordítást kívánó védett épület megújítása példa-szerű összefogással, az egész társasházi közösség bevonásával történt.

52 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011
Magyarországi Falumegújítási Díj évi pályázat Belügyminisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium

53 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. pályázat
A pályázatot meghirdetők célja, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“, azokat a települési közösségeket, amelyek a mottó szerint kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. Ezek bemutatásával, az információk cseréjével tovább javítsa a falumegújítást végző községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsa ezen az úton az ebből még kimaradó falvakat, mozgalommá szervezze a falumegújítást.

54 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. pályázat
A magyarországi díj egy további célja, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen. Éppen ezért a honi versengés mottója és fő céljai megegyeznek az európaival, hogy az adott területen legkiválóbb település mutatkozhasson be a nemzetközi porondon. 2007 évi díjazott: Kazár 2009 évi díjazott: Alsómocsolád, mely a 2010 évi EU megmérettetésen megosztott 2. díjat kapott.

55 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. pályázat
Kiemelt szempont a díjazás során, hogy a bemutatkozó települések fejlesztései feleljenek meg a Településfejlesztési füzetek különszámaként minden falunak eljuttatott “Irányelvek az európai falvak és vidéki térségek fenntartható fejlődéséért“ dokumentumban foglaltaknak, melyek a vidéki térségek jövőjének erősítése, a falusi településeken élők életminőségének javítása érdekében kerültek megfogalmazásra (letölthetö: ).

56 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. pályázat
A pályázatokat két példányban, vagy egy példányban és elektronikus formában a területileg illetékes állami főépítészhez kell benyújtani. Első ütemben a pályaművek régiónként kerülnek elbírálásra. A zsűrik elnökei az állami főépítészek. A zsűrik régiónként legfeljebb két pályázót juttathatnak tovább országos szintre A pályázók végső sorrendjéről, besorolásáról a belügyminiszter és a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett, a két tárca, az állami főépítészek, a MUT és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből álló szakértői bizottság dönt.

57 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011
Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat Részletes értékelési szempontok A település műszaki és humán infrastruktúrája, ezek színvonala, racionális feladatellátás. Környezetbarát, az adottságoknak megfelelő mezőgazdaság és erdőgazdálkodás erősítése. Felelősségteljes és környezetbarát erőforrás-gazdálkodás, megújuló nyersanyagok felhasználása. Helyi foglalkoztatási lehetőségek megtartása és újak teremtése. A gazdasági, az ökológiai és a társadalmi követelményekre egyaránt tekintettel lévő településfejlesztés.

58 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011
Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat Részletes értékelési szempontok A megőrzésre érdemes régi és az új, jó minőségű épületállomány szerves egysége. Korszerű szociális intézmények megteremtése, társadalmi-kulturális élet. Helyi lakosság identitás- és öntudatának erősítése. A lakosság képességének és motivációjának támogatása közösségi elkötelezettségének érdekében. Valamennyi korosztály, nemzetiség és kisebbség, mindkét nem esélyegyenlőségének támogatása gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban.

59 Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. pályázat Díjak
A pályázatra 21 pályamű érkezett be. A nyertes pályázó „A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért – 2011.” elnevezésű elismerésben részesül, továbbá nevezésre kerül az „Európai Falumegújításai Díj – 2012.” pályázatra. Régionként 1 millió forint osztható szét a díjazottak között. A díjazottak előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „A vidéki örökség megőrzése”, a „Falumegújítás és –fejlesztés” intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek bírálata során.

60 Hazai feladat A településügy megújítása
településfejlesztés településrendezés település üzemeltetés Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása irányai 60

61 Feladat a településtervezési eszközök kialakítása, rugalmasabbá tétele
a településtervezési eszközök differenciált egyeztetési szabályainak kialakítása, egyszerűsítése, rövidítése a társadalmi részvétel racionalizálása szakmai részvétel biztosítása a településrendezési eszközök törvényességének felügyeletében törvényességi felügyelet erősítése joghatás erősítése a vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szerveknél településrendezési szerződés erősítése

62 A településtervezés eszközei
településfejlesztési eszközök településfejlesztési koncepció integrált településfejlesztési stratégia településrendezési eszközök településszerkezeti terv területfelhasználási engedély helyi építési szabályzat - szabályozási terv

63 Integrált településfejlesztési stratégia
Középtávú (2-5 éves távlatú) településfejlesztési dokumentum, mely a településfejlesztési koncepcióban rögzített, a településszerkezeti terven ábrázolt, területfelhasználással, -alakítással kapcsolatos fejlesztések időbeli ütemezésére vonatkozó önkormányzati döntés, kijelöli azokat a területeket, amelyekre szabályozás készítendő.

64 Területfelhasználási engedély
Ha a település nem rendelkezik még településszerkezeti tervvel, és a képviselőtestület olyan településfejlesztési döntést hoz, amelynek megvalósítása területhasználat-változást indukál, a szerkezeti terv -területhasznosítási tanulmány alapján- átmenetileg kiváltható az állami főépítész által kiadott területfelhasználási engedéllyel (határozat) 2 éven belül be kell építeni a településtervezési eszközökbe. 64

65 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
A Belügyminisztérium fejléces diákat dr. Szaló Péter helyettes államtitkár bocsájtotta rendelkezésemre


Letölteni ppt "Jambrik Imre mb. állami főépítész"

Hasonló előadás


Google Hirdetések