Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei és az ebből következő településrendezési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei és az ebből következő településrendezési."— Előadás másolata:

1 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei és az ebből következő településrendezési - fejlesztési feladatok Jambrik Imre mb. állami főépítész

2 Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal szervezeti és működési ábra

3 Szakigazgatási szervek a Kormányhivatalon belül •18 szakigazgatási szerv, közte a •Kulturális Örökségvédelmi Iroda •Építésügyi hivatal, benne önálló feladat és hatáskörrel - Állami Főépítész – Észak-Alföldi régió - Építésfelügyeleti osztály – Hajdú – Bihar megye Az állami főépítészi feladatok ellátásának munkaszervezete az állami főépítészi iroda

4 Állami főépítész által véleményezett EU által támogatott pályázatok I. •Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések vélemény,2011 – 14 vélemény •Szociális város rehabilitáció – 7 vélemény,2011 – 6 vélemény •MJV. város rehab. témájú kiemelt projektjei – 3 vélemény,2011 – 2 vélemény •Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések az LHH kistérségekben – 15 vélemény,2012 – 0 vélemény

5 •Helyi településfejlesztési akciók – 4 vélemény,2011 – 0 vélemény •Kistérségi járóbeteg szakellátó közp. fejlesztése – 3 vélemény,2011 – 0 vélemény ÖSSZESEN: 61 vélemény, illetve 22 vélemény 2010 és 2011 együtt: 83 véleményezett pályázat, ebből : Hajdú-Bihar megye: 31 pályázat Szabolcs –Szatmár Bereg megye: 31 pályázat Jász-Nagykun-Szolnok megye: 21 pályázat Állami főépítész által véleményezett EU által támogatott pályázatok II.

6 Spanyol – belga – magyar Eu. trió elnökség, ezen belül a magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei 1.Városfejlesztés integrált megközelítése 2.Lipcsei charta végrehajtásának elősegítése minden kormányzati szinten 3.Területi kohézió és a városfejlesztés kapcsolatának erősítése. Közös prioritások:

7 A Magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei A közös prioritások mellett a városfejlesztés klímaváltozásai és demográfiai kihívásaival foglalkozott. Az általános elveken túl a konkrét eredményekre is szükség volt, így született meg a „klímabarát városok” című kézikönyv.

8 A Magyar uniós elnökség városfejlesztési eredményei Lényeges szempont volt,hogy a két magyar témakör következtetéseit minden tagállam támogassa, egységesen elfogadja. Ezért készült a Budapesti nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól (Budapest Communique) május 2-i városfejlesztési főigazgatói ülésen a tagállamok elfogadták. (http://www.eukn.org/Hungary/hu_hu/Hírek/Konferencia_be számoló_A_városfejlesztés_aktuális_kérdései_konferencia _városi_önkormányzatok_részére)http://www.eukn.org/Hungary/hu_hu/Hírek/Konferencia_be számoló_A_városfejlesztés_aktuális_kérdései_konferencia _városi_önkormányzatok_részére

9

10 BELÜGYMINISZTÉRIUM KLÍMABARÁT VÁROSOK Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről Készült az Európai Unió magyar elnöksége keretében Budapest, 2011 A kötet szabadon letölthető és a benne foglaltak adaptálhatók a VÁTI Nonprofit Kft honlapjáról: Kérjük, kötetünkre a következő módon hivatkozzon: Belügyminisztérium - VÁTI Nonprofit Kft. (2011), Klímabarát városok - Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium - VÁTI, Budapest

11 11 Klímabarát városok kézikönyv Miért időszerű? • Napjaink egyik legfontosabb globális kihívása a klímaváltozás • A városokat a klímaváltozás következményei fokozottan érintik, de a kiváltó okok is itt koncentrálódnak. • A városok társadalmi gazdasági élet gócpontjai és egyre fontosabbak a fejlesztéspolitikában. • Mind a várható hatások, mind a válaszlépések körül még sok a bizonytalanság, ugyanakkor már most tenni kell a mitigáció és alkalmazkodás terén egyaránt. • A klímaváltozás lehetőség is, amit ki kell használni. • Ilyen átfogó, egységes összefoglaló még nem készült hazánkban.

12 12 Miért időszerű? Kohéziós politika jövőjével kapcsolatos tervek: • Városok elkülönített városfejlesztési támogatásokra számíthatnak a as időszakban • Energiahatékonysági célokra, megújuló energiára, klímaváltozási intézkedésekre kiemelten állnak rendelkezésre eszközök, előre meghatározott arányokban a jogszabály-tervezetek szerint Klímabarát városok kézikönyv

13 13 Küzdelem a klímaváltozás hatásaival Klímabarát városok Cél: városi önkormányzatok számára a potenciálisan rendelkezésre álló lehetőségek, eszközök számbavétele. Felhasználói: önkormányzati döntéshozók, szakmai menedzsment, érdeklődők és érdekeltek Gyakorlatias, konkrét megoldásokat bemutató kézikönyv 22 ország 78 példája Integráló szemlélet: fontos a beavatkozási területek közötti kapcsolatok bemutatása.

14 A városklíma Alapvetően befolyásolja - a nagy területen magas, intenzív beépítési mérték - jelentős ipari tevékenység - nagyarányú közlekedés A hőtöbblet kialakulását okozzák: - a por feldúsulása - az üvegházhatású gázok légtérbe jutása - a felszín alacsony sugárzás visszaverő képessége - a felszín tagolt morfológiája - többlet (fűtési) hő kibocsátás A városklíma és a városi „hősziget” jelensége:

15 A városklíma A városi szél a városkörnyéki térségből beáramló hűvösebb levegő.  hozzájárul a szennyezett városi levegő (szmog) tisztításához  enyhíti a hősziget jelenség hatásait, Településrendezési feladatok  A városszerkezet alakítása, fejlesztése során a szélirányokat, a szélcsatorna hatásokat vizsgálni kell.  Meg kell előzni az esetleges torlaszok kialakíthatóságát, létesíthetőségét, intézkedni kell a meglevő torlaszok eltávolításáról.  Domboldalon fekvő települések esetén a leejtő irányú levegő továbbjutást biztosító városszerkezete kialakítására kell törekedni.

16  önálló tervezési folyamat, vagy  más városi tervezés (energetikai, környezeti, stb.) részét képezve Mindkét esetben integrált megközelítés, alkalmazandó. Magyarországon a  településfejlesztési tervezés  a gazdasági programalkotás  integrált városfejlesztési stratégia (IVS) képviselheti klímatervezés integrációjának megjelenítését. Klímabarát integrált stratégiai tervezés városi klímatervezés

17 •kapcsolódik az IVS-hez, párhuzamos tervezéssel folyamatos visszacsatolást biztosít a városfejlesztési tervezéshez klímaváltozási szempontú elemekkel kiegészítve azt •kapcsolódva az SKV-hez (stratégiai környezeti vizsgálathoz) a településrendezési tervezés folyamatában - a már kialakult tervezési elképzelések vizsgálata - a tervezés előtt induló SKV készítés Várostervezésbe ágyazott klímastratégia tervezése

18 A klímastratégia tervezése Helyzetfeltárás: •a városi klíma várható jövőbeli változása (meglevő) klímamodell eredményekre támaszkodva •a város klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységének vizsgálata •a klímaváltozással érintett, azt befolyásoló ágazatok számára meghatározó tényező feltárása •az érvényben levő városfejlesztési tervek, programok áttekintése

19 A klímastratégia tervezése •ne kezeljük homogén egységként a várost •az egyes városrészek eltérő beavatkozásokat igényelhetnek •el kell készíteni a város klímaérzékenységi térszerkezetét •klíma – forgatókönyvek felállítását •egy-egy fejlesztési ágazati téma helyett komplex városrészenkénti elemzés szükséges •a környező térség klímájának sajátosságait is fel kell tárni

20 Klímabarát városok pillérei I. •integrált megközelítés és irányítás •klímapartnerség és többszintű kormányzás •klímatudatos tervezés az integrált stratégiában •klímabarát városszerkezet kialakítása •város – vidék együttműködés •hátrányos helyzetű csoportok és társadalmi következmények •klímabarát építészeti megoldások •klímatudatos magatartás, életmód •ágazati pillérek (piac, közlekedés, vízgazdálkodás)

21 forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv

22 A városszerkezeti tervezés Szabályozza az épített környezet elemeinek térbeli elrendezésé - ebből következően: • meghatározza a rövid és hosszú távú utazási szokásokat, közlekedési kényszereket • a jóléti szolgáltató helyeket • befolyásolja az otthon – munkahely – vásárlás, stb. közötti, utazáshoz szükséges energia mennyiséget • kijelöli a terület felhasználást veszélyeztető tényezőket, a természeti kockázatokat

23 A klímabarát városszerkezet kialakítása A városfejlődés folyamatának időbelisége • urbanizációs (növekedési) szakasz • szuburbanizációs (elő városiasodási) szakasz: Klimatikus szempontból a szuburbanizációs szakasz a legveszélyesebb. Ez azonban a kritikus városi koncentrációk miatt oldásának is lehet az eszköze • dezurbanizációs (belső városmag leértékelődése) szakasz: segítheti a többközpontú fejlődést. • reurbanizációs (a belső magterület növekedése) szakasz: a megújuló belső mag kedvező klimatikus megoldások alkalmazására ad lehetőséget

24 Klímabarát városszerkezet kialakítása. Mitől klímabarát? •ha hozzá tud járulni a kibocsátások mérsékléséhez •területileg azt szelektíven mérsékli •segít a kedvezőtlen hatásokhoz való igazodásban •fenntartható városi térhasználatot eredményez

25 Klímabarát városszerkezet kialakítása A városoknak törekedniük kell: •a kompakt városszerkezet megteremtésére,; •a városszerkezet tagolására beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal; •a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése; •légszennyező termelő tevékenységek távoltartására illetve térbeli optimalizálására. •közösségi közlekedési hálózatok területi optimalizálására

26 •a többközpontúság kiépítésére nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt; •a városi zöldterületek minőségi bővítésére, hálózatba szervezésükre; •biológiai aktivitásérték növelésének folyamatára (települési zöldgyűrű lehetőségére); •magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítésére, a városi és zöldmezős beruházások háttérbe szorítására. •szélsőséges időjárási helyzetek kezelése a városszerkezetben (tározók, gátak stb.) Klímabarát városszerkezet kialakítása

27 Városszerkezeti sémák (forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Salamin G.)

28 Kompakt város jellegzetességei A területekkel való takarékos bánásmód a kompakt település kialakítására való törekvést jelenti, melynek jellemzője az, hogy a beépítésre szánt, műszakilag már igénybe vett un. urbanizált területek jól elhatárolhatóan különülnek el a még nem beépített, ökológiai rendszert alkotó természeti területektől, egyben a területek intenzív használatát is jelenti, ami így viszonylag kedvező településüzemeltetést is eredményez.

29 Tagolt város •szélcsatornák kialakítása az uralkodó szélirány és a domborzati adottságok figyelembe vételével  széles sugárutak sűrű autóforgalmú utcák a szélirányra nyitott tengellyel •zöldterület alapú tagolás parkok sportterületek vízfelületek gyepfelületekkel

30 Többközpontú város A többközpontúság az európai gondolkodás részévé váltl(ESDP). : Koncentrált fejlődés helyett az erőforrások és a növekedés dinamikájának területi szétterülését jelenti.

31 Zöldterület alapú tagolás: Árnyékolt közterület a városszerkezetben Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Brüsszel Salamin G.

32 Zöldterület alapú tagolás: Városi zöldfelület a városszerkezetben Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv - Brüsszel Salamin G.

33 Települési zöld gyűrű - Lipcse Rekultiválták a Lipcse környékén található felhagyott barnaszén külfejtéseket és bevonták azokat a zöldfelület fejlesztési programba, továbbá megnövelték az erdőtakaró kiterjedését a Zöld Gyűrű területén. A projekt keretében két regionális kerékpárút épült ki, a 65 km hosszú belső zöld gyűrű, mely Lipcse határa mentén halad, valamint a 160 km hosszú külső zöld gyűrű, mely a város körül elhelyezkedő településeket köti össze. Forrás: Klímabarát városok c. kézikönyv

34 Egy kis visszatekintés: Az Építői Ipar – Építő Művészet 1925 május 15-i számában Rozinay István írása a városszabályozás és a tuberkulózis összefüggéséről.

35 Városszabályozás és a tuberkolózis Az egészségnek a legfontosabb kelléke a tiszta levegő, e tekintetben a nagyvárosok vannak a legmostohább viszonyok között. Ennek javítása szükséges - A lakások szaporítása, ezáltal zsúfoltság megszüntetése - Ez azonban a súlyos gazdasági viszonyok között sajnos egyhamar nem valósítható meg.

36 Városszabályozás és a tuberkolózis Nagy fontossága van a gyárak elhelyezkedésének. A nagyvárosok levegőjének tisztátalanságát főként a kéményekből kiáradó füst és korom okozza. A lakóházak kéményeit sem nélkülözni, sem pedig kitelepíteni nem lehet, de a gyárak miként való elhelyezése tőlünk függ.

37 Városszabályozás és a tuberkolózis-1925 Mi volna természetesebb és helyesebb, mint a gyárakat a város perifériájának oly részére telepíteni, amely a keletkező füstöt, s egyéb bűzöket az uralkodó szélirány ne a városba vigye, de attól elterelje, ami a közegészségügyi szempontok javulásától eltekintve még a vasúttal való összeköttetés szempontjából is nagy előnyökkel járna.

38 Városszabályozás és a tuberkulózis Vegyük szemügyre a város tisztántartását, vagyis az utcák seprését, s azt látjuk, hogy ez még mindig nincs, vagy legalább is helyesen nincs megoldva, mert hiszen azokat még mindig ugyanúgy seprik, akárcsak Kutyabagoson.

39 Városszabályozás és a tuberkulózis Csak arra van szükség, hogy az utakat seperjék éjjel 12-től 4-ig, vagy 5 óráig, amikor azok a legnéptelenebbek, száraz időben, némileg locsolva. Ekként mire a reggeli forgalom megindul, az utcák levegője relatíve tiszta.

40 Városszabályozás és a tuberkulózis május 15. Közegészségügyi állapotainak javítása – főleg a TBC. megfékezése szempontjából halaszthatatlan teendő a város (Bp.) a szabályozási tervének megszerzése, a köztisztasági ügyei megreformálása.

41 Köszönöm a figyelmüket! A Belügyminisztérium fejléces diákat dr. Szaló Péter helyettes államtitkár bocsájtotta rendelkezésemre

42 Építészeti örökségünk helyi védelme nívódíj pályázat •1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 6. § (1) a) b) 57. § keretszabályozásai. •66/1999. (VIII. 13. ) FVM rendelet részletszabályozási. A helyi önkormányzat építésügyi feladata: 1. A településrendezési feladatkör ellátása 2. Az épített környezet emberhez méltó kialakítása és a helyi építészeti örökség védelme. - Helyi értékeke feltárása, számbavétele - Védetté nyilvánítása - Fenntartása, fejlesztése őrzése. Jogi környezet

43 A helyi védelem célja, formái. Építészeti örökségünk helyi védelem alatt álló elemei szerves részei a többszintű védelemnek. Nemzetközi (világörökség) országos (műemlékek) védelem mellett a helyi sajátosságokat leginkább őrző örökségállomány, a helyi védelem szintjét alkotja. A helyi védelem célja a település és környezetének az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

44 •A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya 2007 óta hirdeti meg a „Helyi Építészeti Örökség” című építészeti nívódíj pályázatot. •A pályázat célja, hogy segítségével feltárhatók, értékelhetők és közzétehetők legyenek a helyi védelem alatt álló épületek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti, mérnöki restaurátori teljesítmények, valamint,hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, vagy képzőművészeti alkotás hiteles megőrzéséhez. Építészeti örökségünk helyi védelme nívódíj pályázat

45 2010-ben meghirdetett „Helyi Építészeti Örökség” nívódíj pályázat díjazottai •Makó, Szent István tér 18 Lakóépület homlokzat felújítása •Dabas, Martinovics tér egykori Trafik épületének felújítása •Budapest, Kiss János altábornagy u. 59. társasház homlokzat felújítása

46 Makó, Szent István tér sz. végén épült eklektikus stílusú polgárház homlokzat felújítása

47 Az épület főhomlokzatának felújítása az eredeti építészeti arculat minél hitelesebb megjelenítését célozta meg. A vakolat- architektúra megtartásával, illetve pótlásával mindenben törekedtek a részletek megőrzésére, rekonstrukciójára. Az eredeti homlokzat díszek, a felső lakkeretek javítása, újrahúzása, az angyalkás homlokzatdíszek és a korinthoszi fejezetű pilaszterek felületi felújítása és festése készült el a munka során. Az elkészült felületek és tagozatok színvilága megfelel az eklektika szabályainak.

48 Dabas, Martinovics tér, Kortárs Művészeti Pont egykori Trafik épületének felújítása A maga nemében egyedülálló az 1970-es években épült Trafik új funkciót kapott, mint kiállítási épület, kulturális pont.

49 Példamutató a kortárs építészeti emlékünk megtartásra irányuló törekvés.

50 Budapest, Kiss János altábornagy u. 59. társasház homlokzat felújítása A ún. „városi házak” a második világháború után elmaradt felújítások miatt napjainkban igen rossz állapotban vannak

51 1929-ben épület, Székes- főváros saját beruházá- sában, Medgyaszay István tervei alapján. A málló vakolatok leverése után az új vakolatot az eredetihez hasonlóan rovátkolt felü- lettel állították helyre! Hitelesen újították fel a sérült tulipánmotívumos erkélyzetet is. A jelentős építészeti értéket képviselő, igen nagy szervezést és anyagi ráfordítást kívánó védett épület megújítása példa- szerű összefogással, az egész társasházi közösség bevonásával történt.

52 Magyarországi Falumegújítási Díj évi pályázat Belügyminisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium

53 Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat A pályázatot meghirdetők célja, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“, azokat a települési közösségeket, amelyek a mottó szerint kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. Ezek bemutatásával, az információk cseréjével tovább javítsa a falumegújítást végző községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsa ezen az úton az ebből még kimaradó falvakat, mozgalommá szervezze a falumegújítást.

54 A magyarországi díj egy további célja, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen. Éppen ezért a honi versengés mottója és fő céljai megegyeznek az európaival, hogy az adott területen legkiválóbb település mutatkozhasson be a nemzetközi porondon évi díjazott: Kazár 2009 évi díjazott: Alsómocsolád, mely a 2010 évi EU megmérettetésen megosztott 2. díjat kapott. Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat

55 Kiemelt szempont a díjazás során, hogy a bemutatkozó települések fejlesztései feleljenek meg a Településfejlesztési füzetek különszámaként minden falunak eljuttatott “Irányelvek az európai falvak és vidéki térségek fenntartható fejlődéséért“ dokumentumban foglaltaknak, melyek a vidéki térségek jövőjének erősítése, a falusi településeken élők életminőségének javítása érdekében kerültek megfogalmazásra (letölthetö: DocumentBrowse ). DocumentBrowse

56 Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat •A pályázatokat két példányban, vagy egy példányban és elektronikus formában a területileg illetékes állami főépítészhez kell benyújtani. •Első ütemben a pályaművek régiónként kerülnek elbírálásra. A zsűrik elnökei az állami főépítészek. •A zsűrik régiónként legfeljebb két pályázót juttathatnak tovább országos szintre •A pályázók végső sorrendjéről, besorolásáról a belügyminiszter és a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett, a két tárca, az állami főépítészek, a MUT és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből álló szakértői bizottság dönt.

57 Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat Részletes értékelési szempontok 1. A település műszaki és humán infrastruktúrája, ezek színvonala, racionális feladatellátás. 2. Környezetbarát, az adottságoknak megfelelő mezőgazdaság és erdőgazdálkodás erősítése. 3. Felelősségteljes és környezetbarát erőforrás- gazdálkodás, megújuló nyersanyagok felhasználása. 4. Helyi foglalkoztatási lehetőségek megtartása és újak teremtése. 5. A gazdasági, az ökológiai és a társadalmi követelményekre egyaránt tekintettel lévő településfejlesztés.

58 Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat Részletes értékelési szempontok 6. A megőrzésre érdemes régi és az új, jó minőségű épületállomány szerves egysége. 7. Korszerű szociális intézmények megteremtése, társadalmi-kulturális élet. 8. Helyi lakosság identitás- és öntudatának erősítése. 9. A lakosság képességének és motivációjának támogatása közösségi elkötelezettségének érdekében. 10. Valamennyi korosztály, nemzetiség és kisebbség, mindkét nem esélyegyenlőségének támogatása gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban.

59 Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat Díjak 1.A pályázatra 21 pályamű érkezett be. 2.A nyertes pályázó „A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért – 2011.” elnevezésű elismerésben részesül, továbbá nevezésre kerül az „Európai Falumegújításai Díj – 2012.” pályázatra. 3.Régionként 1 millió forint osztható szét a díjazottak között. A díjazottak előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „A vidéki örökség megőrzése”, a „Falumegújítás és – fejlesztés” intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek bírálata során.

60 60 Hazai feladat A településügy megújítása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása irányai • településfejlesztés településrendezés település üzemeltetés

61 61 Feladat • a településtervezési eszközök kialakítása, rugalmasabbá tétele • a településtervezési eszközök differenciált egyeztetési szabályainak kialakítása, egyszerűsítése, rövidítése • a társadalmi részvétel racionalizálása • szakmai részvétel biztosítása a településrendezési eszközök törvényességének felügyeletében • törvényességi felügyelet erősítése • joghatás erősítése a vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szerveknél • településrendezési szerződés erősítése

62 62 A településtervezés eszközei településfejlesztési eszközök • településfejlesztési koncepció • integrált településfejlesztési stratégia településrendezési eszközök • településszerkezeti terv • területfelhasználási engedély • helyi építési szabályzat - szabályozási terv

63 63 Integrált településfejlesztési stratégia Középtávú (2-5 éves távlatú) településfejlesztési dokumentum, mely • a településfejlesztési koncepcióban rögzített, • a településszerkezeti terven ábrázolt, • területfelhasználással, -alakítással kapcsolatos fejlesztések időbeli ütemezésére vonatkozó önkormányzati döntés, • kijelöli azokat a területeket, amelyekre szabályozás készítendő.

64 64 Területfelhasználási engedély Ha a település nem rendelkezik még településszerkezeti tervvel, és a képviselőtestület olyan településfejlesztési döntést hoz, amelynek megvalósítása területhasználat-változást indukál, a szerkezeti terv -területhasznosítási tanulmány alapján- átmenetileg kiváltható az állami főépítész által kiadott területfelhasználási engedéllyel (határozat) 2 éven belül be kell építeni a településtervezési eszközökbe.

65 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! A Belügyminisztérium fejléces diákat dr. Szaló Péter helyettes államtitkár bocsájtotta rendelkezésemre


Letölteni ppt "Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei és az ebből következő településrendezési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések