Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kutatás háttere és céljai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kutatás háttere és céljai"— Előadás másolata:

1

2 A kutatás háttere és céljai
A Capital Research Piackutató Intézet és a FLOW Public Relations kommunikációs ügynökség kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végzett, hogy feltérképezze a médiamunkások viszonyát a közösségi médiához. A kutatás során mértük: A közösségi média fogalmának ismeretét, a közösségi média csatornáinak ismertségét, hasznosságát az újságírói munkában A közösségi média használatának módját (mire használja), hitelességének megítélését A közösségi média egyes csatornáinak ismertségét spontán és segítetten, illetve azt, hogy válaszadóink mely csatornákat sorolják a közösségi médiához A közösségi média különböző csatornáinak jelenlegi és jövőbeni használatát Annak megítélését, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg az újságírók jövőbeni munkáját, milyen viszonyban áll a hagyományos újságírással.

3 A kutatás legfontosabb eredményei
A megkérdezett újságírók többsége ismeri és használja a közösségi média felületeit, de főleg a magánéletben, kevésbé a munkában. Miközben hasznosnak és fontosnak tartják a közösségi médiát, számos olyan alkalmazást nem ismernek, melyek valóban hatékonyabbá tennék a munkájukat. A megkérdezettek 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. 87 százalékban vannak az iwiw-en, viszont már ritkábban használják. A válaszadók negyede ír blogot, 81 százalék tölt le videókat a YoutTube-ról. A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat (fotómegosztó, dokumentum megosztó, linkmegosztó site-ok) nem ismerik a válaszadók. Pedig éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját. Az internetes telefonálás népszerű: a válaszadók négyötöde már használta, és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja. Az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. A Netvibes pedig a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy az újságírói munka során ez lehetne az egyik leghasznosabb eszköz.

4 A kutatás módszertana Az adatfelvétel standard kérdőívvel, online adatfelvétel segítségével történt. A mintavételi keretet (vagyis a kiinduló címlistát) a FLOW PR szakértőinek közreműködésével állítottuk össze. A felmérés során a közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeinek munkatársait kérdeztük meg. Az online kérdőívre mutató linket kísérőlevéllel 832 címre küldtük ki. Az adatfelvétel során a még két a linket ismételten tartalmazó levelet küldtünk ki azok számára, akik még nem töltötték ki a kérdőívet. Emellett a potenciális válaszadókat a FLOW PR munkatársai telefonon is megkeresték, s felkérték a kérdőív kitöltésére. A visszaérkezett, érdemben kitöltött kérdőívek száma 82, a kitöltési arány tehát közel 10%-os volt. Az adatfelvétel nyarán zajlott le

5 Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához
Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket. (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket. A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható. A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.

6 A minta összetétele Válaszadóink többsége középkorú (30-50 év közötti). Harmaduk 1-9 éve dolgozik újságíróként, negyedük éve, a többiek ennél is régebben. A megkérdezettek kétötöde a nyomtatott sajtónak dolgozik, több mint harmaduk az online újságírást műveli. A televízióknál illetve rádióknál dolgozók aránya 9-9%. Az újságírók több mint kétharmada 1-3 éves, még jól működő számítógépen dolgozik munkahelyén, közel negyedük viszont 3-6 éves gépen, amely szövegszerkesztésre, internetezésre még jó. Mindezektől nyilván nem függetlenül a válaszadók több mint háromötöde gond nélkül tölt le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket, ötödük esetében viszont egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy meg sem próbál nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni. Válaszadóink szinte mindannyian rendelkeznek otthoni internetkapcsolattal is. Mobilinternetet a megkérdezettek több mint fele használ, s további ötödük tervezi, hogy a jövőben használni fogja.

7

8

9

10

11 A kutatás legfontosabb eredményeit összefoglaló ábrák

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban

27 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció I.
Válaszadóinkat kérdőívünkben először arra kértük, hogy spontán módon, saját szavaikkal írják le, hogy tudomásuk szerint mi a közösségi média. A kitöltők 94%-a (77 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók elsősorban példákon keresztül, illetve a közösségi média funkcióinak, jellemzőinek leírásával magyarázták a fogalmat. A válaszokból kitűnik, hogy a közösségi média egyértelműen az internethez köthető (16 % említette, hogy a közösségi média internetes/webes felületen jelenik meg). 6 % a közösségi médiát a Web2 kifejezéssel azonosította. 2 % szerint az internet, és a digitális technika eszközök teremtették meg a közösségi média kialakulásának feltételeit. „Web2-es alkalmazások.” „A közösségi média az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a digitális technológia segítségével megvalósuló formája.”

28 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció II.
A válaszadók 10%-a a közösségi médiát a közösségi portálokkal azonosította. Többen, olyan konkrét közösségi oldalakhoz kötötték a fogalmat, mint a Facebook, iWiW, Twitter, Tumbler, vagy a különböző blogok. A közösségi média fogalmát különböző funkcióinak bemutatásával is magyarázták, a közösségi média legfontosabb funkciói a válaszok alapján: a közösségépítés, közösségek összekapcsolása (12 %) a kapcsolattartás (15 %), a kommunikáció elősegítése (11 %), az információ- (18 %), tartalom- (11 %), és a véleménymegosztás (10 %). „Internetes szolgáltatás minél több felhasználó - általában valamilyen módon regisztrált - egybegyűjtésére, amely rendszerint mind közösségi, mind magáncélú kapcsolatépítésre és kommunikációra alkalmas. Jellegében döntően táborépítő.” „IWiW, Favebook, Twitter, stb. kicsit olyanok, mint egy baráti-szakmai kapcsolatháló, ahol munkánkról, magánéletünkről osztunk meg tartalmakat. Az információáramlást és a kommunikációt segíti. Bonyolult rendszer, folyamatos kommunikáció emberek, cégek között.”

29 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció III.
A válaszadók szerint, a közösségi média jellemzője, hogy az interneten mindenki által szabadon elérhető (9 %), interaktív (12 %), maguk a felhasználók szerkesztik a tartalmat (23 %). Ezen tulajdonságainak eredménye, hogy a „hagyományos”, „professzionális” médiától alapvetően különbözik (6 %), mert az információáramlás, a reagálás gyors, és közvetlen (1 %), illetve a tartalmak szerkesztetlenek és ellenőrizetlenek (1 %). „A közösségi média interaktivitáson alapuló szolgáltatás, az információközléshez és megoszláshoz nem csak a hivatásos szerkesztők járulnak hozzá, hanem bárki.” „Interaktív média, vagyis a kommentek és fórumok segítségével, maga az internetes újság olvasója is beleszólhat, közreadhatja a véleményét. Sőt a hasonló véleményen levők különböző akciókat is szervezhetnek együtt, pl. biciklis felvonulás.” Válaszaikban néhányan azt is említették, hogy a közösségi média az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít (2 %), mely a válaszadók 2 %-a szerint negatív fenyegetés az emberek magánéletére.

30 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége I.
A teljes minta harmada érzi úgy, hogy jól ismeri a közösségi média csatornáit, harmaduk „inkább ismeri”. További 29% érzékel hiányosságokat tudásában. Azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek ismeretekkel e területen elenyészően csekély. Válaszadóinkat megkértük arra, hogy először spontán módon soroljanak fel csatornákat, melyek véleményük szerint a közösségi médiához tartoznak. Spontán módon a legismertebb csatornáknak a Facebook, az iWiW és a Twitter bizonyultak, de emellett a YouTube, a MySpace illetve a különböző blogok említettsége is relatíve magas. Ezután különböző csatornákat soroltunk fel, s arra kértük válaszadóinkat, hogy mindegyikről mondják meg, hogy a közösségi médiához tartoznak-e. A Facebook, az IWiW, a blogok, a Twitter és a Youtube besorolása egyértelmű, lényegében mindenki a közösségi médiához tartozóként sorolta be e csatornákat. A Flickr-t és a delicioust azok, akik ismerik lényegében mindannyian a közösségi médiához tartozónak vélik. A Videa és a Google Reader esetében pedig az előbbit a csatornát ismerők többsége a közösségi médiához sorolja, az utóbbit viszont nagy többségük nem.

31 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége II.
Fontos megemlítenünk, hogy a válaszadók ötöde az Indexet és az Origot is a közösségi médiához tartozónak véli. Ebből arra következtethetünk, hogy az újságírók egy része számára nem teljesen világos a közösségi média fogalma. Segítetten (lista segítségével, melyből a közösségi médiához nem tartozó csatornákat már kihagytuk) mértük azt, hogy az egyes közösségi médiához tartozó csatornákat – saját meglátásuk szerint – válaszadóink milyen mértékben ismerik. A válaszadók lényegében mindannyian ismerik az iWiW-et, a YouTube-ot, a Facebookot illetve a blogokat. Az iWiW és a YouTube esetében a válaszadók valamivel több mint tizede ugyan tudja, hogy mire valók ezek az oldalak, de nem ismeri őket jól. A Facebook esetében az alkalmazást nem jól ismerők aránya már a megkérdezettek ötödét teszi ki. Tekintve, hogy válaszadóink sajtómunkások, némiképp meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a blogok esetében is hiányos ismeretekről számol be.

32 Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége III.
A Twitter ismertsége meglehetősen magas, de csak a megkérdezettek negyede számol be arról, hogy jól ismeri ezt a csatornát. Az újságírók közel háromötöde tudja mire való, de nem ismeri jól a Twittert. A többiek nem tudják, mire való vagy nem is hallottak róla. A Google Readert a teljes minta háromötöde, a Flickr-t fele ismeri (Tudja, mire való), ugyanakkor mindkét alkalmazás esetében csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy jól ismeri. A delicious és a Scribd ismertsége csekély.

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43 A közösségi média használata

44 A közösségi média használata általánosságban
Válaszadóinkat segítetten (előre összeállított lista segítségével) kérdeztük arról, hogy mire használják a közösségi médiát. Az újságírók elsősorban információk gyűjtésére használják a közösségi média csatornáit. A megkérdezettek több mint kétharmada vélemények és viták felkutatására, a tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban, egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre használják a közösségi médiát. Szintén magas azok aránya, akik forráskeresés illetve sztoriötletek gyűjtése miatt fordulnak a közösségi média csatornáihoz. Az interaktivitást kihasználók aránya alacsonyabb: a válaszadók fele terjeszt híreket a közösségi médián keresztül, s mindössze 45%-uk vesz részt beszélgetésekben.

45

46 A közösségi média használata – különböző funkciókra I.
Válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran használják a közösségi média által kínált egyes funkciókat. A leggyakrabban használt funkciók ‘befogadói’ jellegűek: a teljes minta több mint fele néz legalább napi gyakorisággal videókat a neten, s közel ugyanennyien olvasnak blogokat. E funkciók esetében tehát az újságírók ‘passzívan’, befogadóként használják a közösségi média funkcióit. Az ‘aktív’ használat funkciók közül a linkek, képek, dokumentumok, videók megosztása a leggyakoribb. Az újságírók több mint negyede napi gyakorisággal teszi ezt, további közel ötödük heti néhány alkalommal. Fotómegosztó site-okat a minta több mint kétötöde egyáltalán nem használ. A többiek esetében is inkább a havi vagy ennél ritkább használat a jellemző. A megkérdezettek 8%-a napi gyakorisággal, további tizedük heti néhány alkalommal tölt fel saját tartalmakat közösségi site-okra. Közel harmaduk soha nem használja e célra a közösségi médiát. A megkérdezett újságírók negyede ír blogot, tizedük nem is csak egyet.

47 VoIP használata és ismerete
Skype-ot a válaszadók több mint négyötöde használt már. E csoport harmada napi, több mint negyede heti gyakorisággal használja ezt az alkalmazást. A Skype- használó újságírók azonban elsősorban magánemberként veszik igénybe ezt a szolgáltatást, több mint kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy csak vagy inkább magánemberként skype-ol. A teljes minta közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy munkája során jelenleg is használja a Skype-ot, az újságírók fele tartja elképzelhetőnek, hogy használni fogja.

48

49 A közösségi média használata
Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy milyen típusú közösségi site-okat, csatornákat Használnak jelenleg Amit nem használnak, azt miért nem használják Amit használnak, azt inkább munkájuk során vagy inkább magánemberként használják Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben használni fogják Mire használják, használnák (azoktól, akik jelenleg használják vagy a jövőben használni szándékoznak).

50 A közösségi site-ok/csatornák használata I.
A közösségi média csatornái közül válaszadóink legnagyobb arányban a networking site-okat használják. Az újságírók közel háromnegyede rendszeresen, további 16%-uk ritkán használ ilyen jellegű alkalmazást. A networking site-ok esetében a magánéleti használat domináns: a válaszadók 14%-a csak, további közel fele inkább magánemberként használja ezeket az oldalakat. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele már most is használja munkája során a networking site-okat, s további harmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. Az újságírók a networking site-okat munkájuk során elsősorban információszerzése illetve kapcsolattartásra használják/nák, de fontos emellett a személyek, interjúalanyok, kapcsolatok felkutatása, ellenőrzése is. A használatban bizonyos mértékig az aktív (beavatkozó) funkciók is megjelennek – promóció, információ-, dokumentummegosztás.

51 A közösségi site-ok/csatornák használata II.
A videómegosztókat az újságírók fele használja rendszeresen további kétötödük ritkán. Itt is elsősorban a magánéleti használat dominál: a megkérdezettek több mint fele csak vagy inkább magánemberként használja e site-okat, harmaduk esetében a magán- illetve munkához kapcsolódó használat nagyjából azonos arányú, s csak tizedükre jellemző, hogy inkább a munkához köthető. Ugyanakkor a megkérdezettek fele már most is használja munkája során a videomegosztókat, s további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. A válaszadók munkájuk során elsősorban információszerzésre, háttéranyagok, illusztrációk keresésére használják a videomegosztókat, Videók megosztásáról, feltöltéséről relatíve alacsony arányban számoltak be a válaszadók. A blogok esetében úgy tűnik, hogy a használat kifejezés nem volt teljesen egyértelmű. Mint korábban láttuk, a megkérdezettek 47%-a minden nap olvas blogokat, mindössze 39% mondta azt, hogy rendszeres bloghasználó. (A többiek a bloghasználat alatt nyilván a blogok írását értik.) A blogok esetében a magánéleti illetve munkához kötődő használat nagyjából egyensúlyban van. A válaszadók fele jelenleg is használja munkája során a blogokat, további kétötödük elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. A blogokat információszerzésre, tájékozódásra, ötletmerítésre, vélemények megismerésére használják az újságírók.

52 A közösségi site-ok/csatornák használata III.
Az RSS-olvasók használati aránya a fentieknél jóval alacsonyabb: a megkérdezettek kevesebb mint ötöde számol be rendszeres használatról, s további negyedük ritkán használja az ilyen típusú alkalmazásokat. A nem használók elsősorban az ismeretek hiányára hivatkoznak illetve úgy vélik, nincs szükségük ezekre az alkalmazásokra. Az RSS-olvasók esetében inkább a munkához kötődő használat dominál: a használók több mint fele - inkább vagy csak - munkája során veszi igénybe az ilyen jellegű alkalmazásokat. Az RSS-olvasókat a válaszadók elsősorban információszerzésre, hírkeresésre, -olvasásra, friss hírek megtalálására használják. Mikroblogokat a megkérdezettek mindössze tizede használ rendszeresen, negyedük ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem igazán használja annak szolgáltatásait. A nem használók elsősorban az idő hiányára hivatkoznak, illetve arra, hogy nem tudnák mire használni az ilyen típusú csatornákat. A mikroblogok esetében mind a magánéleti, mind pedig a munkához kapcsolódó használat jellemző. A válaszadók 16%-a jelenleg is használja, közel háromötöde tartja elképzelhetőnek, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. E csoport fele azonban még nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni ezeket a csatornákat. A mikroblogokat is elsősorban információszerzésre használják az újságírók, az információkat megosztók aránya relatíve alacsony.

53 A közösségi site-ok/csatornák használata IV.
Dokumentummegosztókat az újságírók tizede használ rendszeresen, további tizedük ritkán, a munkához kötődő használat dominál. A nem használat oka egyrészt az ismeretek hiánya, másrészt pedig az, hogy az újságírók úgy érzik, nincs szükségük az ilyen típusú alkalmazásokra. A válaszadók 17%-a már most is használja munkája során a dokumentummegosztókat, háromötödük gondolja azt, hogy a jövőben lehetséges, hogy használni fogja, ugyanakkor – éppúgy, mint a mikroblogok esetében – e csoport fele nincs tisztában azzal, hogy mire is tudná használni a dokumentummegosztókat. A fotómegosztó site-okat a teljes minta tizede használja rendszeresen, további negyede ritkán. A válaszadók tizede regisztrált ilyen site-ra, de nem használja. A fotómegosztók esetében egyértelműen a magánéleti használat dominál, ugyanakkor itt is magas azok aránya, akik úgy vélik, hogy a jövőben munkájuk során is használni tudják majd a fotómegosztókat (bár most nem használják). A jövőbeni használók közel fele a fotómegosztók esetében sem tudja, hogy mire használhatná. A linkmegosztó lapok használati aránya nagyon csekély: 4% használja rendszeresen, a minta tizede ritkán. Az újságírók kevés információval rendelkeznek ezekről az alkalmazásokról és nem is látják szükségesnek őket munkájuk során. A jövőbeni használatot azonban itt is sokan lehetségesnek tartják.

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66 Egyes közösségi site-ok használata

67 Egyes közösségi site-ok használata
Néhány fontosabb konkrét közösségi site használóinak arányára illetve a használat gyakoriságára is rákérdeztünk. Az újságírók 85%-a regisztrált a Facebookon. A regisztrált használók közel kétötöde naponta többször, további negyedük naponta használja a site-ot. Mindössze 3% azok aránya, akik, bár regisztráltak, szinte soha nem lépnek be a lapra. Az iWiW-re a teljes minta 87%-a regisztrált, a használati gyakoriság viszont jóval alacsonyabb, mint a Facebook esetében. A megkérdezettek 16%-a használja legalább napi gyakorisággal az iWiW szolgáltatásait, inkább a heti, sőt havi néhány alkalommal történő belépés jellemző. A regisztráltak tizede egyáltalán nem használja az iWiW-et. A Twitterre az újságírók mindössze kétötöde regisztrált, s e csoport közel harmada (szinte) soha nem lép be a lapra. A legalább napi használók aránya a regisztráltak ötödét teszi ki.

68

69

70

71 A közösségi média megítélése – hasznosság, hitelesség
Az újságírók kétharmada inkább vagy nagyon hasznosnak tartja a közösségi média csatornáit munkája során, s csak 14% azok aránya, akik ezzel ellentétes állásponton vannak. Az ötfokú skálán elért 3,8-es átlag azonban – a kutatási tapasztalatok alapján – nem jelez igazi ‘lelkesedést’, inkább – figyelembe véve az újságírók, a korábbi fejezetekben ismertetett tájékozottságát illetve használati szokásait – egyfajta várakozó álláspontot tükröz. A közösségi média csatornáit, mint forrásokat az újságírók kevéssé tartják hitelesnek. Több mint negyedük szerint e csatornák inkább vagy egyáltalán nem hitelesek, további közel háromötödük a ‘hitelesek is, meg nem is’ válaszlehetőséget választotta.

72

73

74 A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban? A válaszadók közel kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban, míg 12 % szerint nem kell részt venniük ezekben a folyamatokban (a többiek nem tudtak válaszolni ere a kérdésre.. Azok közül, akik szerint az újságíróknak részt kellene vennie a közösségi médiában zajló folyamtokban, 68% indokolta, hogy miért gondolja így. A válaszadók által legtöbbet említett indokok: a közösségi média jelentősége, az újságírói aktivitás/véleményformálás fontossága, az információszerzés, és a kapcsolattartás a felhasználókkal. 19% szerint a közösségi média olyan újdonság, amely megkerülhetetlenné vált, és amelyről nem szabad lemaradni, mert a mai világ része „Aki lemarad, az kimarad. Az on-line médiával - ha "életben akarunk maradni"- csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha minden lehetséges módon követjük, részt veszünk benne.”

75 A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban? 17 % szerint az újságírói részvétel alapvető fontosságú. 19 % gondolja, úgy hogy fontos az újságírók véleménye, és alapvető feladatuk a véleményformálás. A részvétel fontos okaként említik, hogy az újságírók képesek a szakmai színvonal biztosítására (6 %), a szerkesztésre/moderálásra (6 %), és az objektivitás biztosítására (2 %). „Mert fontos az aktivitásuk, a véleményük.” „Mert ők a véleményformálók. Ők tehetnek valamit, ha változásra van szükség. Tájékozottnak kell lenniük.” „Mert ezt a sűrűsödő dzsungelt valamelyest áttekinthető ágyásokba kellene rendezni, s az újságírók számára valószínűleg biztonságosabb, ha ebben részt tudnak venni.” „Mert a szerkesztés, moderálás is egy szakma.” „Kell a higgadt, objektív szereplő is.”

76 A közösségi média megítélése Vegyenek-e részt az újságírók a közösségi médiában zajló párbeszédekben, folyamatokban? 11 % szerint az információszerzés és a tájékozódás miatt fontos a részvétel. 13 % szerint a közösségi média jó lehetőség az olvasókkal, felhasználókkal való kapcsolattartásra „Mert fontos információkhoz juthatnak.”; „Tájékozódás, információgyűjtés végett.” „Ez a kapcsolattartás az olvasókkal. Már nem fog senki csak azért újságot olvasni, mert ott kaphatja meg a híreket, de ha személyes kötődést tud biztosítani (pl. "hozzászólt a posztomhoz, van arca az újságírónak, nemcsak neve), akkor azzal olvasót nyerhet.” „Megkerülhetetlen az olvasói vagy a szakmai kapcsolattartásban.” Azok, akik szerint nincs szükség arra, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló folyamatokban elsősorban azzal indokolták véleményüket, hogy az objektivitás, hitelesség megőrzésének feltétele, hogy ne résztvevői legyenek a történéseknek. „Az újságíró elsődleges feladata, hogy külső szemlélője, és ennek köszönhetően hiteles bemutatója legyen a történéseknek, ne résztvevője.”

77

78 A közösségi és a hagyományos média I.
Válaszadóink közel harmada gondolja úgy, hogy a közösségi média csökkenti a hagyományos média jelentőségét, közel felük szerint egyformán fontos lesz a szerepük a jövőben. Mindössze a megkérdezettek 15%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél. Válaszadóink, spontán módon, saját szavaikkal írták le azt, hogy véleményük szerint a közösségi média hogyan változtatja meg az újságírást. A kitöltők 80 %-a (66 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók szerint az újságírást alapvetően a közösségi média három jellemzője változtatja meg: az információ mennyisége, áramlásának sebessége megnőtt (24 %), bárki írhat, szerkeszthet tartalmat (11 %), fontosabb lett a gyorsabb reagálás (7 %). „A tendencia az, hogy egyszerűsödik az információ átadása-közvetítése.” ”Nincs többé közönség, amely csupán fogyasztója lenne a tartalomnak, mindenki, aki rendelkezik a megfelelő technikai lehetőségekkel (mobil), maga is tartalomszolgáltató és megosztó.” „Tömörebben kell fogalmazni, sokkal gyorsabbnak kell lenni.”

79 A közösségi és a hagyományos média II.
A közösségi média hatására a válaszadók 4 % szerint az újságírás szubjektívabbá válik, 6 % szerint az újságírók alapvető feladatai alakulnak át (például egyre fontosabbá válik a tartalom folyamatos frissítése, az információk rendezése). „Szubjektív elemekkel gazdagodhat, az újságírók egymással meg tudják osztani egy adott hírről az információikat, így korrektebb lehet a tájékoztatás.” „Az újság kilép a megmondó szerepből, illetve szubjektívebb lesz az újságírás.” „Az újságírás, szerintem, egyre inkább információk gyűjtésévé és szerkesztésévé válik.” A vélemények eltérnek abban, hogy ennek pontosan milyen hatásai lesznek/vannak. A válaszadók 3 % szerint, nem a közösségi média, hanem alapvetően a világ, és a médiafogyasztási szokások változása befolyásolja az újságírást. A legtöbb  válaszadó szerint a közösségi médiának pozitív, és negatív hatásai egyaránt vannak. A válaszadók 6 %-a szerint semmilyen hatása nem lesz a közösségi médiának az újságírásra, míg 4 % egyértelműen negatívan ítélik meg a folyamatokat.

80 A közösségi és a hagyományos média III.
Pozitívumként említették az interaktivitás megjelenését (12 %), a szélesebb és gyorsabb információáramlást (11 %), illetve a cenzúra megszűnését (2 %). „Interaktívabbá válik, a visszajelzések gyorsan és hatékonyan alakítják a jövőbeni tartalmakat.” „Előnyére, mert gyors reagálást segíti elő, és virtuális véleményformáló közösséget hoz létre.” „Gyorsabbá, cenzúramentessé, őszintébbé, széleslátókörűbbé teszi.” Abban eltérnek a vélemények, hogy a folyamatok hatására az információk ellenőrizhetősége, megbízhatósága nő vagy csökken. 11 % szerint a gyors információáramlás hatására a felületesség nő, és az ellenőrizhetőség csökken, míg a válaszadók 4 % szerint a nyilvánosság növekedésével, az ellenőrizhetőség szélesedik. „A nagy tömegű szerkesztetlen anyag okán csökken a transzparencia.” „Teljes mértékben, a klasszikus újságírás eltűnik, és helyét a mindenki által közölt információk és ezáltal ellenőrizhetetlen hírek veszik át.” „Gyorsabbá, kontroláltabbá teszi, mert a közösségi médiában hamar lelepleződnek a hiányosságok a trendeket jobban lehet követni a közösségi oldalak ismeretében és ennek megfelelő tartalmakat gyártani azonnali visszacsatolás és terjedés a jó minőségű tartalmak esetében.”

81 A közösségi és a hagyományos média IV.
Negatívumként említették, hogy a színvonal (9 %), és a szakma tekintélye csökken (2 %), mert bárki lehet publicista, illetve, hogy a gyors információáramlás hatására csökken a nyomtatott sajtó szerepe (4 %). „A blogok elterjedésével, népszerűségével akárki lehet publicista, ami a szakma tekintélyét csorbítja.” „A színvonal csökken, mert gyors reagálás kell, kevésbé jó megfogalmazásban, esetenként gyakori helyesírási hibákkal, objektív, szakmai ellenőrzés mellőzésével.” „Sajnos sötéten látom a nyomtatott újságírás jövőjét. Az online média sokkal gyorsabb, így aktuálisabb, a visszacsatolás is szinte azonnali, lehetőséget nyújt véleménynyilvánításra (kommentelésre). Sokkalta interaktívabb, ezért azt gondolom 10, max. 20 év.

82 Köszönjük a figyelmet! Capital Research Piackutató Intézet
FLOW Public Relations Kft Budapest, Fény utca 16. Telefon: 06/ Fax: 06/ Capital Research Piackutató Intézet 1013 Budapest, Váralja u. 3. Telefon: 06/ Fax: 06/ Elérhetőségeink a közösségi médiában (Diavetítés nézetben kattintson az ikonokra!)


Letölteni ppt "A kutatás háttere és céljai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések