KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS

Az előadások a következő témára: "KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS"— Előadás másolata:

1 KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS
A kreatív számvitel NEM elítélendő, rossz magatartás csalás, törvények kijátszása könyvek meghamisítása a kettős könyvviteli szabályok megsértése IGEN alkotás, új létrehozása állandó kezdeményezés ötletes, gondolkodó, pozitív, aktív és invenciózus (leleményben gazdag) könyvelési technikák alkalmazása jogszabályi előírások között navigálás legális könyvelési megoldások alkalmazása pénzügyi egyensúly fölötti őrködés adóoptimalizálás, adóhalasztás a vállalkozásnak legmegfelelőbb számviteli politika ki/újradolgozása (értékelési eljárások, tartalékképzés, osztalék- és árfolyampolitika)

2 Könyvelési hiba a könyvelési alapbizonylatok nem körültekintő begyűjtése (Pl. eredeti példány helyett másolat, fax, másodpéldány, nem a cég nevére szóló számla, bizonylati alátámasztottság hiánya: szerződések, határozatok könyvelési rendelkezések) téves kontírozás (Pl. immateriális javak beszerzésnél is a beruházás számla alkalmazása, kísérleti felj. akt. ért. vagyoni értékű jog helyett szellemi termékre könyvelés; üzleti vagy cégérték amortizációja kis értékű eszközbeszerzések költség elszámolása; közművesítés aktiválása, káresemények, megtérülések hibás elszámolása; tartozékok, alkatrészek; térítés nélküli átv. árbevétel-egyéb bevétel-pénzügyi és rendkívüli bevételek, ráfordítások, valamint anyagköltség, közvetített szolgáltatás, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, aktivált saját teljesítmények értelmezési és elszámolási tévedései; késve érkezett számla, engedményezés, kompenzálás, faktoring téves értelmezése; tőketartalékba könyvelés, követelés-kötelezettség-elhatárolás-céltartalék közötti különbségtételek hiánya) téves adatfelvitel (Pl. számelírások, előjel problémák, excel táblák) jogszabályok, állásfoglalások téves értelmezése (Pl. bruttó érték, osztalék kifizetés) hibás értékelés (Pl. rossz árfolyamok és leírási kulcsok alkalmazása; devizás részesedéseknél egybeszámítás napok számítása kamatnál, önrevíziónál, értékcsökkenésnél, skontónál; teljesítés napja, értékhelyesbítések aktualizálása; téves osztalékmaximum számítás, AC különbözet, nettósítás elmaradása a pénzügyi műveleteknél) becslési tévedések (Pl. értékvesztések mértéke, elhatárolások, céltartalék képzés) mérlegbe és eredménykimutatásba besorolás (Pl. műszaki vagy egyéb tárgyi eszköz, áru vagy tárgyi eszköz; hátrasorolt kötelezettség, kapcsoltság és lejárat miatti átsorolások, szolgáltatásra adott előleg, kaució, lekötött betét hitel vagy kölcsön, export vagy belföld, le nem vonható áfa-áfa arányosítás keverése)

3 Szándékosan elkövetett csalás
valóság helytelen bemutatása (nagyobb bevétel, kisebb költség vagy fordítva) fiktív (kitalált, nem megtörtént, nem bizonyítható, nem valódi) ügyletek lekönyvelése (számlagyár, management fee, adóparadicsomba utalt osztalék) törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása méltánytalan vagy illegális előnyhöz jutás jogtalan haszonszerzésből valakit tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, és ezzel kár okozása (Btk § (1) bek.) alapdokumentációk meghamisítása, manipulációja (átírása), kihagyása; a számviteli alapelvek szándékos megsértése; az információk elferdítése miatt olyan lényeges hibás állítások fordulnak elő a beszámolóban, amellyel megtévesztik a beszámoló felhasználóit (240. könyvvizsgálati standard) tények szándékos elferdítése: szerződések kiegészítése, megváltoztatása, üzleti utak és üzleti célú étkezés, szemüveg, szakkönyv, tisztítószer, mobil, útnyilvántartás, könyvelési, számlázási, tárgyi eszköz és készlet szoftverek manipulálása, számlák és szerződések tartalmának hibás fordítása, elferdítése, információk elhallgatása (peres ügyek, kettős foglalkozatás, értékvesztés), bekerülési érték hibás meghatározása (építési telek, beruházás helyett költség vagy költség helyett beruházás, kisértékűvé tétel, ráaktíválás, önköltségtartalom meghatározása), manipulálás a készletekkel (vezet-e évközben), leltárhamisítás,

4 Készletekkel kapcsolatos csalási technikák
az AICPA (amerikai könyvvizsgálók intézete) tanulmánya szerint Az egymásra halmozott dobozok közé üres dobozokat rejtenek. Dobozok szemetet, vagy más értéktelen dolgot tartalmaznak. Bizományba vett készleteket állítanak be a leltárba. Felhígítják a készletet. (Például vizet adnak a folyékony anyagokhoz.) Megváltoztatják azon készletek mennyiségét és értékét a leltárban, amelyeket a könyvvizsgáló nem számolt meg. A számítógépes készletnyilvántartó program segítségével állítanak be fiktív készletet az analitikába. A könyvvizsgáló által fel nem keresett raktárak leltáríveit meghamisítják. Telephely között úton lévő szállításokat mindkét raktárban leltárba veszik. Egyes árukat átviszik a másik raktárba és ott is számba veszik. A már eladott, de ki nem szállított termékeket is felveszik a leltárba. Elintézik, hogy az idegen helyen tárolt készletekről a harmadik fél hamis visszaigazolást adjon. Megrendelt, de még le nem szállított anyagot, árut is beállítják a leltárba. A befejezetlen termelés készültségi fokát túl magasan állapítják meg. Túlértékelik a készleteket. Nem fordulónapi leltározásnál csalnak az „előre- vagy visszavetítésénél”.

5 A csalás további esetei
számviteli alapelvek szándékosan helytelen alkalmazása szándékos hibás kontírozás (pl. saját tőke emelése a kötelezettségek elengedésével, lekötött tartalék és céltartalék képzésének elmaradása) szándékos hibás értékelés (pl. terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kiszámítása, maradványérték, részesedések, realizált – nem realizált árfolyam- különbözetek, értékvesztések elszámolása, ill, el nem számolása, céltartalék képzések elmaradása) nem dokumentált elhatárolások szándékosan téves besorolás (Esetenként a hiba jellegétől, az elkövetés módjától és az elkövető személyétől függ annak megítélése, hogy könyvelési hibáról vagy szándékos csalásról van-e szó) nem szabályos hibajavítás manipulálás a tőzsdei ügyletekkel hamis vagy félrevezető nyilvántartás és dokumentálás okirat hamisítás, vámcsalás sikkasztás és lopás

6 A szándékos csalás indítékai, motívumai, okai
külső nyomás (hitelképesség növelése) belső (vezetői) nyomás gyors egyéni meggazdagodás elérésére (részvényopciók, nyereségtől függő prémium, adózás elkerülése) hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés elégedetlenség, düh, bosszú pozícióban való túlzott magabiztosság érzése lebukás esélyének alulbecslése ellenőrzési rendszer hiányossága nem kellően elrettentő szankciók társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala

7 Egy amerikai felmérés tapasztalatai
Minél nagyobb hatalommal bír valaki a vállalkozásban, annál nagyobb kárt tud okozni. A munkahelyen elkövetett csalások - 54%-ában a beosztottak, - 34%-ában a középvezetők, - 12%-ában a felsővezetők és a tulajdonosok vettek részt. A felsővezetők és a tulajdonosok - a középvezetőknél 6-szor, - az alkalmazottaknál 14-szer nagyobb kárt okoztak.

8 Egy amerikai felmérés tapasztalatai
Egyenes arányosságot van a cégnél eltöltött idő (és az életkor), valamint az okozott kár nagysága között. - A 60 évnél idősebbek átlagosan 29-szer nagyobb kárt okoztak, mint a 26 éven aluliak, bár ők 3-szor annyi esetben követtek el csalást. Egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a csalások egyharmadát követték el nők, jelenleg közel felét. A férfiak által okozott kár értéke ugyanakkor magasabb, mint a nőké. Többször követnek el egyedül csalást (65%), de a több ember bevonásával elkövetett esetek 4-szer nagyobb veszteséggel jártak. A csalások 90%-a hűtlen vagyonkezelés és sikkasztás, de a legnagyobb károkat a beszámolók meghamisításával okozták.

9 Csalással érintett területek
Ezer USD

10 Csalással érintett területek
Gyakoriság

11 A szándékos csalások feltárásának esélye függ
az elkövetés gyakoriságától, mértékétől, az elkövető ügyességétől, beosztásától, a gazdálkodó szervezet méretétől, a tulajdonosi szerkezettől, az iparágtól stb. A szándékos csalások következménye lehet a számviteli rendszer (publikált adatok) iránti bizalom megrendülése csőd vagy felszámolás

12 Legjelentősebb vállalati csődök külföldön
1987: Texsaco (35,6 mrd USD) 1989: MCorp (20,2 mrd USD) 1990: Gibraltar Financial (15 mrd USD) 1991: First Executive (15,2 mrd USD) 1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe 1998: Financial Corp. of America (33,9 mrd USD) : McAffe háromszoros bevételtöbbletet mutattak ki 2000: Computer Associate fiktív számlák kibocsátásával, 35 napos negyedévekkel növelte bevételeit 2001: Enron (63,4 mrd USD) leányvállalati részesedések felértékelése) 2002: Global Crossing (25,5 mrd USD), Kmart (16,3 mrd USD) WorldCom (3,8 mdUSD) költséget beruházásként könyvelt el : XEROX 1,9 mdUSD többletbevételt mutatott ki hosszúlejáratú lízinggel 2003/4: Parmalat (7 mdEuro bankkivonatok meghamisítása, magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet)

13 Vállalatok felszámolása Magyarországon
Évente cég megy csődbe nálunk (európai átlag). Fele a kiskereskedelemben, negyede a szolgáltatásban. Hepta-társaságok: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank, Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet Ingatlanbank Iparbankház, Konzumbank, Agrobank, Postabank WVM Lízing, Globex, Humet Építőipar, számítástechnika, nyomdák, kereskedelem

14 A csalások számát csökkentheti
törvények, szakmai standardok megszigorítása külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása kontrollszervezetek, kontrollfunkciók beépítése belső ügymenet, az üzleti folyamatok, a kockázati tényezők megismerése könyvvizsgáló rotációja, bennfentessé válásának elkerülése