Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS A kreatív számvitel NEM  elítélendő, rossz magatartás  csalás, törvények kijátszása  könyvek meghamisítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS A kreatív számvitel NEM  elítélendő, rossz magatartás  csalás, törvények kijátszása  könyvek meghamisítása."— Előadás másolata:

1 KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS A kreatív számvitel NEM  elítélendő, rossz magatartás  csalás, törvények kijátszása  könyvek meghamisítása  a kettős könyvviteli szabályok megsértése IGEN  alkotás, új létrehozása  állandó kezdeményezés  ötletes, gondolkodó, pozitív, aktív és invenciózus (leleményben gazdag) könyvelési technikák alkalmazása  jogszabályi előírások között navigálás  legális könyvelési megoldások alkalmazása  pénzügyi egyensúly fölötti őrködés  adóoptimalizálás, adóhalasztás  a vállalkozásnak legmegfelelőbb számviteli politika ki/újradolgozása (értékelési eljárások, tartalékképzés, osztalék- és árfolyampolitika)

2 Könyvelési hiba • a könyvelési alapbizonylatok nem körültekintő begyűjtése (Pl. eredeti példány helyett másolat, fax, másodpéldány, nem a cég nevére szóló számla, bizonylati alátámasztottság hiánya: szerződések, határozatok könyvelési rendelkezések) • téves kontírozás (Pl. immateriális javak beszerzésnél is a beruházás számla alkalmazása, kísérleti felj. akt. ért. vagyoni értékű jog helyett szellemi termékre könyvelés; üzleti vagy cégérték amortizációja kis értékű eszközbeszerzések költség elszámolása; közművesítés aktiválása, káresemények, megtérülések hibás elszámolása; tartozékok, alkatrészek; térítés nélküli átv. árbevétel-egyéb bevétel-pénzügyi és rendkívüli bevételek, ráfordítások, valamint anyagköltség, közvetített szolgáltatás, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, aktivált saját teljesítmények értelmezési és elszámolási tévedései; késve érkezett számla, engedményezés, kompenzálás, faktoring téves értelmezése; tőketartalékba könyvelés, követelés-kötelezettség-elhatárolás-céltartalék közötti különbségtételek hiánya) • téves adatfelvitel (Pl. számelírások, előjel problémák, excel táblák) • jogszabályok, állásfoglalások téves értelmezése (Pl. bruttó érték, osztalék kifizetés) • hibás értékelés (Pl. rossz árfolyamok és leírási kulcsok alkalmazása; devizás részesedéseknél egybeszámítás napok számítása kamatnál, önrevíziónál, értékcsökkenésnél, skontónál; teljesítés napja, értékhelyesbítések aktualizálása; téves osztalékmaximum számítás, AC különbözet, nettósítás elmaradása a pénzügyi műveleteknél) • becslési tévedések (Pl. értékvesztések mértéke, elhatárolások, céltartalék képzés) • mérlegbe és eredménykimutatásba besorolás (Pl. műszaki vagy egyéb tárgyi eszköz, áru vagy tárgyi eszköz; hátrasorolt kötelezettség, kapcsoltság és lejárat miatti átsorolások, szolgáltatásra adott előleg, kaució, lekötött betét hitel vagy kölcsön, export vagy belföld, le nem vonható áfa-áfa arányosítás keverése)

3 Szándékosan elkövetett csalás • valóság helytelen bemutatása (nagyobb bevétel, kisebb költség vagy fordítva) • fiktív (kitalált, nem megtörtént, nem bizonyítható, nem valódi) ügyletek lekönyvelése (számlagyár, management fee, adóparadicsomba utalt osztalék) • törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása • méltánytalan vagy illegális előnyhöz jutás • jogtalan haszonszerzésből valakit tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, és ezzel kár okozása (Btk § (1) bek.) • alapdokumentációk meghamisítása, manipulációja (átírása), kihagyása; a számviteli alapelvek szándékos megsértése; az információk elferdítése miatt olyan lényeges hibás állítások fordulnak elő a beszámolóban, amellyel megtévesztik a beszámoló felhasználóit (240. könyvvizsgálati standard) • tények szándékos elferdítése: szerződések kiegészítése, megváltoztatása, üzleti utak és üzleti célú étkezés, szemüveg, szakkönyv, tisztítószer, mobil, útnyilvántartás, • könyvelési, számlázási, tárgyi eszköz és készlet szoftverek manipulálása, • számlák és szerződések tartalmának hibás fordítása, elferdítése, • információk elhallgatása (peres ügyek, kettős foglalkozatás, értékvesztés), • bekerülési érték hibás meghatározása (építési telek, beruházás helyett költség vagy költség helyett beruházás, kisértékűvé tétel, ráaktíválás, önköltségtartalom meghatározása), • manipulálás a készletekkel (vezet-e évközben), leltárhamisítás,

4 • Az egymásra halmozott dobozok közé üres dobozokat rejtenek. • Dobozok szemetet, vagy más értéktelen dolgot tartalmaznak. • Bizományba vett készleteket állítanak be a leltárba. • Felhígítják a készletet. (Például vizet adnak a folyékony anyagokhoz.) • Megváltoztatják azon készletek mennyiségét és értékét a leltárban, amelyeket a könyvvizsgáló nem számolt meg. • A számítógépes készletnyilvántartó program segítségével állítanak be fiktív készletet az analitikába. • A könyvvizsgáló által fel nem keresett raktárak leltáríveit meghamisítják. • Telephely között úton lévő szállításokat mindkét raktárban leltárba veszik. • Egyes árukat átviszik a másik raktárba és ott is számba veszik. • A már eladott, de ki nem szállított termékeket is felveszik a leltárba. • Elintézik, hogy az idegen helyen tárolt készletekről a harmadik fél hamis visszaigazolást adjon. • Megrendelt, de még le nem szállított anyagot, árut is beállítják a leltárba. • A befejezetlen termelés készültségi fokát túl magasan állapítják meg. • Túlértékelik a készleteket. • Nem fordulónapi leltározásnál csalnak az „előre- vagy visszavetítésénél”. Készletekkel kapcsolatos csalási technikák az AICPA (amerikai könyvvizsgálók intézete) tanulmánya szerint

5 A csalás további esetei • számviteli alapelvek szándékosan helytelen alkalmazása • szándékos hibás kontírozás (pl. saját tőke emelése a kötelezettségek elengedésével, lekötött tartalék és céltartalék képzésének elmaradása) • szándékos hibás értékelés (pl. terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kiszámítása, maradványérték, részesedések, realizált – nem realizált árfolyam- különbözetek, értékvesztések elszámolása, ill, el nem számolása, céltartalék képzések elmaradása) • nem dokumentált elhatárolások • szándékosan téves besorolás (Esetenként a hiba jellegétől, az elkövetés módjától és az elkövető személyétől függ annak megítélése, hogy könyvelési hibáról vagy szándékos csalásról van-e szó) • nem szabályos hibajavítás • manipulálás a tőzsdei ügyletekkel • hamis vagy félrevezető nyilvántartás és dokumentálás • okirat hamisítás, vámcsalás • sikkasztás és lopás

6 A szándékos csalás indítékai, motívumai, okai  külső nyomás (hitelképesség növelése)  belső (vezetői) nyomás  gyors egyéni meggazdagodás elérésére (részvényopciók, nyereségtől függő prémium, adózás elkerülése)  hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés  elégedetlenség, düh, bosszú  pozícióban való túlzott magabiztosság érzése  lebukás esélyének alulbecslése  ellenőrzési rendszer hiányossága  nem kellően elrettentő szankciók  társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala

7 Egy amerikai felmérés tapasztalatai • Minél nagyobb hatalommal bír valaki a vállalkozásban, annál nagyobb kárt tud okozni. A munkahelyen elkövetett csalások - 54%-ában a beosztottak, - 34%-ában a középvezetők, - 12%-ában a felsővezetők és a tulajdonosok vettek részt. A felsővezetők és a tulajdonosok - a középvezetőknél 6-szor, - az alkalmazottaknál 14-szer nagyobb kárt okoztak.

8 • Egyenes arányosságot van a cégnél eltöltött idő (és az életkor), valamint az okozott kár nagysága között. - A 60 évnél idősebbek átlagosan 29-szer nagyobb kárt okoztak, mint a 26 éven aluliak, bár ők 3-szor annyi esetben követtek el csalást. • Egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a csalások egyharmadát követték el nők, jelenleg közel felét. A férfiak által okozott kár értéke ugyanakkor magasabb, mint a nőké. • Többször követnek el egyedül csalást (65%), de a több ember bevonásával elkövetett esetek 4-szer nagyobb veszteséggel jártak. • A csalások 90%-a hűtlen vagyonkezelés és sikkasztás, de a legnagyobb károkat a beszámolók meghamisításával okozták. Egy amerikai felmérés tapasztalatai

9 Csalással érintett területek Ezer USD

10 Csalással érintett területek Gyakoriság

11 A szándékos csalások feltárásának esélye függ  az elkövetés gyakoriságától, mértékétől,  az elkövető ügyességétől, beosztásától,  a gazdálkodó szervezet méretétől,  a tulajdonosi szerkezettől,  az iparágtól stb. A szándékos csalások következménye lehet  a számviteli rendszer (publikált adatok) iránti bizalom megrendülése  csőd vagy felszámolás

12 Legjelentősebb vállalati csődök külföldön 1987: Texsaco (35,6 mrd USD) 1989: MCorp (20,2 mrd USD) 1990: Gibraltar Financial (15 mrd USD) 1991: First Executive (15,2 mrd USD) 1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe 1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe 1998: Financial Corp. of America (33,9 mrd USD) : McAffe háromszoros bevételtöbbletet mutattak ki 2000: Computer Associate fiktív számlák kibocsátásával, 35 napos negyedévekkel növelte bevételeit 2001: Enron (63,4 mrd USD) leányvállalati részesedések felértékelése) 2002: Global Crossing (25,5 mrd USD), Kmart (16,3 mrd USD) WorldCom (3,8 mdUSD) költséget beruházásként könyvelt el : XEROX 1,9 mdUSD : XEROX 1,9 mdUSD többletbevételt mutatott ki hosszúlejáratú lízinggel 2003/4: Parmalat (7 mdEuro bankkivonatok meghamisítása, magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet ) magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet )

13 Vállalatok felszámolása Magyarországon Hepta-társaságok: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank, Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet Ingatlanbank Iparbankház, Konzumbank, Agrobank, Postabank WVM Lízing, Globex, Humet Építőipar, számítástechnika, nyomdák, kereskedelem Évente cég megy csődbe nálunk (európai átlag). Fele a kiskereskedelemben, negyede a szolgáltatásban.

14 A csalások számát csökkentheti  törvények, szakmai standardok megszigorítása  külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása  kontrollszervezetek, kontrollfunkciók beépítése  belső ügymenet, az üzleti folyamatok, a kockázati tényezők megismerése  könyvvizsgáló rotációja, bennfentessé válásának elkerülése


Letölteni ppt "KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS A kreatív számvitel NEM  elítélendő, rossz magatartás  csalás, törvények kijátszása  könyvek meghamisítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések