Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009

2 A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA Sokrétű és összetett 1. Polgári anyagi jog alkalmazása – mellérendeltség, horizontális jogviszony (pl. export szerződés) 2. Külkereskedelmi igazgatás (engedélyezés): gazdasági vállalkozások és a honosságuk szerinti állam közötti – alárendeltséget kiváltó vertikális jogviszony. 3. Államközi megállapodások az államok szuverenitásán alapuló horizontális viszonyok.

3 Általános rész - alapvetés A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya és szabályozási módszere Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban létrejövő, lényeges nemzetközi elemmel bíró jogviszonyok ► egyrészt több jogág, ► másrészt ► - a nemzeti polgári jogok és - közigazgatási jogok, - közigazgatási jogok, - valamint a nemzetközi jog közreműködésével történő, együttható jogi szabályozás. - valamint a nemzetközi jog közreműködésével történő, együttható jogi szabályozás. Lényeges nemzetközi elem: jogalkotó határozza meg.

4 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmen túlmenő, túlmutató, nemzetközi elemmel bíró, nyereségre törekvő, üzletszerű gazdasági tevékenységet a maga egészében értjük nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapján előálló jogviszonyok kiválnak a nemzeti polgári jog, közigazgatási jog és nemzetközi jog kereteiből. Új, a hagyományos három jogágétól eltérő szabályozás tárgyaként jelenik meg e jogviszony.

5 Miért kell elhagyni a hagyományos jogterületeket? ► A nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó jogviszonyoknak olyan vonzatuk van, amely a három említett jogágat „együtthatóan” érinti, szerves egységben. ► A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszony két jellegadó vonása közül az egyik feltétlenül veszendőbe menne. a.) A polgári jog ugyan kifejezi a vagyoni viszonyokat, de a nemzetközi jelleget nem. (A kollíziós jog segíthet ezen, de ekkor szintén kilép a nemzeti polgári jogból.) b.) Jogegységesítés, egységes anyagi jog esetén az egységes, nemzetközi anyagi jog nem helyezhető el valamely nemzeti polgári jogon belül.

6 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályozásának módszere Módszere vegyes : alapvetően közvetlen jogrendezést nyújtó anyagi jogi, emellett a polgári jogi vonzatok tekintetében kivételesen közvetett jogrendezést nyújtó (utaló) kollíziós normákból áll.

7 Különös rész (közjogi és magánjogi keretek) A.) Közjogi természetű keretek Három viszonyrendszer: 1.) belső jogi feltételrendszer a vállalat és az állam kapcsolatában : közigazgatási jogi jogviszonyok (pénzügyi jog, vámjog, stb.) Fontos az állam szuverenitása, belső jogalkotó tevékenysége. 2.) államok közötti viszonyok: külső jogi feltételrendszer megteremtése (GATT). Alapvetően a nemzetközi jogi jogviszonyok. (kapcsolat a közigazgatási és nemzetközi jogi szabályok között) 3.) vállalat és egy külföldi állam közötti viszony: pl. külföldön lévő vállalati tulajdon, ill. tulajdonjog, beruházás védelme. Ez is külső jogi feltételrendszerhez tartozik. Államok közötti szerződés a beruházások védelméről.

8 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok belső: közigazgatási jogi feltételrendszere a magyar jogban: jogforrások és fogalmak ► ► A külkereskedelem igazgatási rendje – jogforrások Az EU csatlakozás óta: (i) közösségi rendelkezések, (ii) tagállami hatáskör kivételes. Európai Közösségekről szóló Szerződés 133. cikke: közösségi hatáskör - - vámmegállapítás; - - piacvédelmi intézkedések dömping vagy szubvenciós termék importjánál. A belső piacon nincs „külkereskedelem” – itt az uniós szabályok rendezik az árumozgást. A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre az európai jogi rendelkezések hatályosak. Az EKSZ 30. cikke ad lehetőséget az uniós szabályoktól való eltérésre szűk körben. A magyar jogban az alábbi jogforrások irányulnak a külkereskedelem igazgatására: évi XXIX. törvény /2004 (IV.28.) Korm. rendelet – áruk, szolgáltatások, anyagi ért. képviselő jogok forgalmáról

9 Külkereskedelmi tevékenység és külkereskedelmi szerződés Külkereskedelmi tevékenység fogalma: - áruk (ingó, energia, értékpapír), szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma, ideértve a tranzit forgalmat is ; - - nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés (kooperáció) és szakosodás (specializáció) pl. Opel Agila + Suzuki WagonR.

10 Külkereskedelmi tevékenység 1.) Vagyoni viszonyokból kihasítjuk a külkereskedelmi tevékenységet – ez a nemzetközi gazd. kapcsolatok körébe tartozik. (a nemzetközi elem miatt sajátos szabályozás) 2.) Az állam szűk körben rendelkezik államigazgatási hatáskörrel, engedélyezhet, pl. hadi termékek kereskedelmi forgalmát.

11 A külkereskedelmi tevékenység tartalma A külkereskedelmi szerződés: ► Előkészítése, ► Megkötése, ► Teljesítése. (igényérvényesítés, ill. ilyennel szembeni védekezés is) Fogalma: tárgya: külkereskedelmi tevékenység - áru: adásvételi, csere-, bérleti, haszonbérleti és letéti, vállalkozási (bérmunka is), nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződés. - szolgáltatás: megbízási, képviseleti-ügynöki, árufuvarozási és szállítmányozási szerződés. - anyagi értéket képviselő jog: átruházásról, hasznosításról, bizományba adásról szóló szerződés, vételi jog adása vagy megszerzése. - a fenti szerződések bármelyikével kapcsolatos piacszervezés vagy piacfelosztási szerződés, valamint biztosítási szerződés. Kivételek: vb tisztségre megbízási szerződés, ajándékozás nem tartozik ide! Tartalmi következmények: a.) külker. tevékenységhez engedély kell, b.) engedély hiányában a külker. szerződés semmis (Ptk 200.§ (2) bek.) c.) engedély nélküli külker. tev. Btk 298.§ -a szerint büntetendő)

12 A külkereskedelmi tevékenység állami ellenőrzése, a belföldi piac szabályozása: a külkereskedelem közigazgatási rendje 1.) A külkereskedelmi tevékenység teljesen szabad. DE lehetőség van kivételesen az állami beavatkozásra (2004. évi XXIX.tv. 140.§): 2.) Engedélyezés: alanyi oldal: a.) alanyi jogon külkereskedhet, export-import forgalom. b.) természetes személynek egyéni vállalkozónak kell lennie, jogi személy csak gazdasági társaság lehet (bizonyos esetekben költségvetési szervezet). c.) Engedélyezés kivételes: általános tevékenységi engedély, tevékenységi kör-külker tevékenység. Adott termékkörben joga van exportálni és importálni. Engedélyköteles termékek: radioaktív anyagok, robbanószerek, pirotechnika, fegyverek, lőszer, pénzpapír.

13 tárgyi oldal: a.) belső gazdasági körülmények - Általános körülmény (biztonság, lakosság ellátása, nemzetközi egyezmény-pl. embargó. - Konkrét körülmények: engedélyköteles termékek kivitele, behozatala. b.) külső gazdasági körülmények: fizetési mérleg problémák, állami kereskedelmű országok, reciprocitás, konkrét körülmények. ENGEDÉLY: a külkereskedelmi szerződés megkötésére, teljesítésére terjed ki, ill. az igények érvényesítésére..

14 Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: az európai belső piac védelme import esetén ► Piacvédelem: közösségi hatáskör (Tanács, Bizottság) a.) Dömping b.) Állami támogatás

15 Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: a belföldi piac védelme Jogforrások: a.) Dömpingellenes és értékkiegyenlítő vámokról szóló szabályok b.) Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazandó piacvédelmi intézkedések Piacvédelem: Különös tényállás: 1.) dömping 2.) állami támogatás Általános tényállás: a magyar piacnak kárt okoz vagy azzal fenyeget!

16 Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök ► Vám kiszabása ► Az exportáló ország, ill. vállalata kötelezettségvállalása DÖMPING Fogalma: az importált termék belföldi ára alacsonyabb, mint az un. „rendes érték” és a dömping ár kárt okoz a piacon vagy azzal fenyeget. (konjunktív feltételek) Kár: tényleges anyagi hátrány. Kárveszély: előre láthatónak és közelinek kell lenni. Eszközök: a.) arányos és ideiglenes (5 év) b.) Eszközök: a.) dömpingellenes vám: arányos és ideiglenes (5 év) b.) kötelezettségvállalás: exportáló kötelezettséget vállal.

17 Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök ÁLLAMI TÁMOGATÁS 2 konjunktív feltétel: 1.) a származási országban az importált terméket támogatják és 2.) ezzel a magyar gazdaságnak kárt okoznak, vagy kárral való fenyegetettség áll elő. Védelmi eszközök: a.) értékkiegyenlítő vám b.) állami vagy vállalati kötelezettségvállalás

18 EU piacvédelem ► Tanácsi rendelet a versenytorzítása estén alkalmazott kivételes intézkedésekről ► Piacvédelmi intézkedések alkalmazhatók: - import megnövekedett mennyiségben vagy olyan sajátos körülmények között, - amely a hasonló termékek belső piacon honos, közösségi termelőinek kárt okoz, vagy azzal fenyeget, és - a tervezett intézkedés a Közösség érdekével összhangban áll. Időben korlátozott az alkalmazása: max. 4 év.

19 Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A nemzetközi kereskedelem liberalizálásának multilaterális (univerzális) feltételrendszere: a GATT/GATS/TRIPs és a WTO A nemzetközi kereskedelem liberalizálásának multilaterális (univerzális) feltételrendszere: a GATT/GATS/TRIPs és a WTO A világkereskedelem liberalizálása: GATT – Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (1947) - Protekcionizmus (vámok), - Nem vám jellegű akadályok (NTB), - Fogyasztóvédelmi és reklámszabályok, - Állami szubvenciók, - Mennyiségi korlátozások.

20 Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A szabadkereskedelem történetének áttekintése Atlanti Karta 1941 Bretton Woods 1944 – Nemzetközi Valutaalap Havannai Karta ENSZ konf. 1947: - Áruk kereskedelmének liberalizálása, vámok lebontása, piacgazdaság. - Intézményes keret: ITO, majd GATT (hatály-1948) GATT címzettjei és kötelezettjei: tagállamok. Meg kell teremteniük az összhangot az egyezménnyel. Magyarország 1974 óta tagja a GATT-nak. Kennedy forduló , Tokió forduló

21 Uruguay forduló ( ) és a WTO létrejötte Marakes-i Egyezmény (WTO Egyezmény) évi IX. törvény - anyagi jogilag továbbfejlesztette a GATT(1947): (i) Understanding - GATT 1994 (ii) GATS, TRIPs - Intézményi – szervezeti rendszer megteremtése: vitarendezési eljárás rögzítése. A WTO Egyezmény mellékletét képező anyagi és eljárásjogi egyezmények kötelezők. Egyes más szerződések (pl. közbeszerzésről szóló) opcionálisak.

22 WTO

23

24 A WTO szervezete és működése Funkciók: (i) szervezeti keret az egyezmények végrehajtásához, (ii) tanácskozási fórum, (iii) jogviták eldöntése. Szervezete: a.) Miniszteri Konferencia (2x évente és döntéseket hoz) b.) Állandó Tanács (MK ülései közötti időben, és szükség esetén bármikor ülésezik) Speciális tanácsok: Árukereskedelmi Tanács, TRIPs Tanács, GATS Tanács. A WTO konszenzus, egyhangúság alapján működik. Kivételes a tagállamonkénti szavazás. Minősített többség (3/4): felmentés. Felmentés indokai: (i) különleges körülmények, (ii) felmentés feltételei, (iii) megszűnés időpontja.

25 Az áruk nemzetközi kereskedelmének főbb szabályai a GATT 1994 szerint ► Diszkrimináció általános tilalma (legnagyobb kedvezmény elve, nemzeti elbánás). ► Szabályozása tárgya: vámok és nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások. ► Integrált vitamegoldó rendszer (Integrated Dispute Settlement System - IDSS) ► Pascal Lamy WTO director – general

26 A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Legnagyobb kedvezmény elve (most favoured nation clause - MFN) - Előjog, mentesség, liberalizációs intézkedés az importálandó vagy exportálandó áru számára. - Ezt a kedvezményt valamennyi tagállamból származó áru számára biztosítani kell azonnal és feltétlenül. - Az elbánás automatikusan jár. Tárgyi hatály: nem csak vámra, illetékre, de a termék belföldi adóztatására, belföldi forgalmazásra is.

27 A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Alanyi hatály: a.) erga omnes b.) kivételek alkalmazhatók Kivételek: - vámuniók, szabadkereskedelmi öveztek - Waiver clause: feltétele (i) rendkivüli körülmények (ii) 2/3-os többség/a jelenlévők a tagok felét képviselik. Nemzeti elbánás (régim nationale, national treatment) Tiltja a különbségtételt a külföldi származású termék és a belföldi között. Tiltja a különbségtételt a külföldi származású termék és a belföldi között.

28 Vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások ► GATT 1994 nem tiltja új vámok bevezetését A külkereskedelem szabályozására a vámokat alkalmazzák, mellőzzék a nem vámjellegű korlátozásokat! Vámok mérséklése a körtárgyalásokon, 2 alapelv: (i) legnagyobb kedvezmény, (ii) viszonosság (reciprocity) Tárgyalások technikája: 1.) elvi vámcsökkentés, 2.) negatív lista a kivételekről, 3.) konszolidált lista = nemzetközi megállapodás. Vámkivetés: darab, súly szerinti mennyiség vagy érték. Kódex a vámérték megállapítására: Bizottság Fontos az ügylet értéke megállapításánál a számla.

29

30 Nem vámjellegű korlátozások (non tariff barriers) ► Mennyiségi korlátozások és engedélyezési rendszer: tilos: kvóta, export vagy import engedélyek fenntartása! ► Kivételek: pl. élelmiszerek, áruhiány. Alkalmazása nem lehet diszkriminatív. ► Egyéb hasonló hatású intézkedések: nincs általános tilalom, de a.) Technikai a.) Technikai jellegű követelmények: minőség, csomagolás, összetétel, eredet megjelölés, minőség - ellenőrzés, stb. Szabvány Kódex b.) Import termékek diszkriminatív adóztatása: „kiegyenlítő vám”, diszkriminatív adóztatás, közbeszerzések.

31 Felmentések és kivételek a GATT 1994 szabályai alól 1.) Felmentés (waiver): általános: előzetes konzultáció, 2/3 tagállamok fele. Különleges körülmények alapján, amelyeket a tagállamnak kell bizonyítania. a.) piacvédelmi intézkedések: - Megnövekedett import, károkozás vagy azzal való fenyegetettség. Az intézkedés csak szükséges mértékű, határozott idejű és diszkriminációtól mentes lehet. - Gazdasági tényezők + kár– kauzalitás b.) közerkölcs, emberi – állati – növényi egészség megóvása, arany és ezüst forgalma, művészeti-történeti kincsek, stb. Nem lehet diszkriminatív! Nem valósíthat meg joggal való visszaélést! 2.) Különös felmentések: (i) nemzetbiztonsági érdek, (ii) fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése.

32 A szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény ► TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) Két alapelve: 1.) Az idevonatkozó nemzeti szabályozás a GATT fő elveit követi: MFN és nemzeti elbánás. 2.) Meg kell felelnie a BUE és PUE szabályainak. A hamis termék importja gyanúja esetén a vámhatósághoz lehet fordulni az ilyen termék bevitelének megakadályozására.

33 Jogviták rendezése a WTO keretében A GATT anyagi jogának közvetlen hatálya: USA – igen, EU – nem. Nemzetközi jogi kötelezettség – a tagállamokat kötelezi. Integrált vitarendező rendszer (Integrated Dispute Settlement System) Vitarendező Testület (Dispute Settlement Body – DSB) döntése kötelező a tagállamokra nézve. Döntéshozatal: egyhangú. Nem „alkothatnak” jogot! Panelok általában 3 tagból állnak.

34 Jogviták rendezése a WTO keretében Az eljárás öt szakaszra bomlik: 1.) Konzultáció (60 nap). Sikertelenség esetén a Vitarendező Testülettől panel kérhető. 2.) A panel állítását csak egyhangúan utasíthatja el a Testület. 3.) A panel 6 hónapon belül a Testületnek jelentést készít. A Testület szótöbbséggel fogadhatja el. Elutasítás – egyhangúan vagy fellebbezés bejelentése esetén. 4.) Fellebbezés a Fellebbezési Testülethez (Appellate Body) Csak jogértelmezéssel foglalkozik. A Vitarendező Tetület fogadja el vagy utasítja el jelentését. Ez a döntés kötelező a felekre. 5.) Végrehajtás: felek jelentési kötelezettsége a Vitarendező Testületnek. Végrehajtás elmaradása esetén, megtorló intézkedések.

35 A nemzetközi jogegységesítés útjai ► A lex causae és a lex pro voluntate alkalmazása nem megnyugtató. 1. Nemzetközi kollíziós szabályok egységesítése: az egyezményben részes tagállamok mindig ugyanazt a jogrendszert alkalmazzák (uaz a kapcsolóelv). 2. Anyagi kötelmi szabályok egységesítése nemzetközi szerződésben. A tartalom minden szerződő állam viszonylatában ugyanaz. Itt nincs kollízió. Viszont nehéz egységesített, kompromisszumos szöveget létrehozni az eltérő jog kultúrák miatt.

36 A kollizíós jogi jogegységesítés eredményei ► ingó dolgok adásvételi szerződéseire alkalmazandó jog: Hágai Egyezmény Nem lépett hatályba. ► EU (EK)Római Egyezmény adásvételre, de mindenfajta nemzetközi elemmel bíró szerződéses kötelmi jogviszonyra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozóan egységesíti a tagállamok kollíziós magánjogi szabályait.

37 Az anyagi jogi egységesítés eredményei ► Ernst Rabel – UNIDROIT 1930: (i) a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének alaki követelményei, (ii) az anyagi jog tartalom kidolgozása (jogok és kötelezettségek). ► 1964 –ben Hágában két egyezményt dolgoztak ki, de ezeket csak kevés ország ratifikálta (pl. USA és Franciaország nem). ► 1968 UNCITRAL magyar javaslatra kezdi el az egyezmények felülvizsgálatát. ► 1980 Bécs diplomáciai konferencia, magyar elnökkel. Nemzetközi szerződés fogadtak el: „Az ingó dolgok nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó bécsi ENSZ-egyezmény (United Nation’s Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG) ban lépett hatályba. 56 ország tagja. Magyarországon kihirdette: 1987.évi 20.tvr.

38 Az anyagi jogi egységesítés eredményei ► Az egyezmény jelentősége: először sikerült egységes kötelmi jogi, nemzetközi anyagi jogi szabályokat alkotni. ► Figyelembe vették az egyes jogrendszerek sajátosságait, pl. „alapvető szerződésszegés” kategóriája. A nemzetközileg elterjedt kereskedelmi szokásokat a szerződésekben hallgatólagosan alkalmazzák a felek. (törvényi vélelem – megdönthető.) ► Az államok konszenzusával megalkotott nemzetközi jogi szerződésre, nemzetközi egyezményre tartozik.

39 Az anyagi jogi egységesítés eredményei ► Jogi akadályok felszámolása: (i) nemzetközi kollízió problémájának „kikapcsolása” az egyezmény által szabályozott terjedelemben, (ii) a kollíziós úton ne kelljen a nemzeti szabályokat alkalmazni olyan szerződésekre, amelyek ezektől „távol” esnek. A Kódex szabályait itt nem lehet alkalmazni (szubszidiaritás), ha nemzetközi egyezmény, így a Bécsi Szerződés másként rendelkezik. ► Egységesített jog feleslegessé teszi az ún. forum shoppingot. Jogbiztonságot erősíti az Egyezményhez csatlakozott államokban. ► Hátránya: az egységes jogot 56 tagállam alkalmazza, nincs „közös bíróság”, tehát nincs egységes jogértelmezés. Jelentős kérdéseket nem szabályoztak: a szerződés érvényessége, tulajdon átszállása, itt változatlan a lex fori kollíziós joga jelöli ki az alkalmazott jogrendszert.

40 BÉCS-WIEN-VIENNA- VINDOBORA

41 A Bécsi Egyezmény Az Egyezmény két kérdéskört fog át, tehát nem szabályoz teljes körűen: ► A szerződés megkötésének alaki feltételeit. ► A felek jogainak és kötelezettségeinek anyagi jogi tartalmát I. rész: Alkalmazási kör és általános rendelkezések. II. A szerződés megkötése; ajánlat. III. Adásvételi szerződés. IV. Nemzetközi közjogi kérdések.

42 A Bécsi Egyezmény hatálya Tárgyi hatály: az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire terjed ki. ÁRU Ingó dolog a.) nem minősül árunak: ingatlan és vagyoni értékű jog (kft- üzletrész) b.) kizárt: fogyasztói vétel (személyes, családi vagy háztartási célra vásárolt áru, feltéve, ha erről az eladó tudott vagy tudnia kellett; villamos energia, (de földgáz, kőolaj igen) pénz, értékpapír (részvény, kötvény, stb.), de az áru tulajdonjogát megtestesítő árupapírok igen: hajóraklevél, közraktári jegy. Továbbá kizárt: árverésen, végrehajtáson vagy hatósági intézkedésen alapuló adásvétel. c.) Az áru sajátos természete indokolja a kizárást hajók, repülők esetén.

43 A Bécsi Egyezmény hatálya Adásvételi szerződés Nincs definíció, de a felek kötelezettségeit meghatározza: eladó – az áru, szolgáltatás tulajdonjogának átruházása ; vevő: az áru átvétele, a vételár megfizetése. Atipikus adásvételi szerződések: a.) Kereskedelmi képviselet – a képviselő vásárol is. A vételi tevékenység elkülöníthető. b.) Szerelvények szerelése: adásvétel + munkavégzés, de az adásvételi elem értéke nagy. c.) Vállalkozási elemek az adásvételi szerződésben. (Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagokat a vállalkozáshoz?)

44 A Bécsi Egyezmény hatálya Az Egyezmény nem ad átfogó szabályozást! Pl. Szerződés érvénytelensége és a tulajdonjog átszállása, minőségi hibát, elévülést, valutanem, cselekvőképesség. (Lex causae dominál) Általában megállapítható a Bécsi Egyezmény hatálya, ám az Egyezmény nem tér ki pl. az érvénytelenségre, tehát az adott ország Ptk- ja alkalmazandó.

45 Személyi hatály Ez ad arra a kérdésre választ, hogy mi minősül nemzetközi adásvételi szerződésnek? Lényeges nemzetközi elem: a felek telephelye különböző államokban van. A feleknek tudniuk kell a szerződés megkötésekor, hogy nemzetközi adásvételi szerződést kötnek. Több telephely esetén a „legszorosabb kapcsolat,” vagy ha nincs telephely: tartózkodás hely a döntő. Telephely: tartósan létező, meghatározott jogosultságokkal rendelkező hely. (jogilag nem kell önállónak lenni).

46 Az Egyezmény területi hatálya ► Az államok, ahol a felek telephelye van, szerződő államok, vagy ► a telephelyek (vagy egyik telephely) nincsenek a szerződő államokban, de a fórum nemzetközi kollíziós magánjoga szerint olyan állam jogának alkalmazását írja elő, amely szerződő állam. Két lehetőség: lex pro voluntate, ill. lex causae (rendszerint az eladó joga). Magánautonómia és diszpozitivítás A felek az Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben kizárhatják. (opting out) - Nemzetközi magánjogi akarati autonómia (jogválasztás), - Polgári jogi magánautonómia (diszpozivítás).

47 A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései 1.) Jogértelmezés és joghézag Joghézag: az Egyezmény tartalmaz szabályozást, de az nem kimerítő jellegű. Jogértelmezés: az Egyezmény egészének jogalkalmazói kezelésére vonatkozik.

48 A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései A jogértelmezést az Egyezmény maga szabályozza elveken keresztül: - Nemzetközi jelleg (nem belső jogrend). - Egységes jogalkalmazás. - Jóhiszeműség érvényesítése. Joghézag kitöltése: a.) Egyezmény általános elvei (ezek az Egyezményből adódnak vagy a nemzetközi kereskedelemben kialakult általánosan elfogadott elvek), b.) ezek hiányában lex causae - hoz folyamodás. 1. lépés: Egyezmény kiterjesztő értelmezése vagy analógia. 2. lépés: Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek. 3. lépés: A fórum koll. Joga által kijelölt lex causae.

49 A felek jognyilatkozatainak értelmezése ► A jognyilatkozatot a fél szándéka szerint kell értelmezni. Erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Nyilatkozatot tevő fél bizonyít! (akarati elv) ► Ha a bizonyítás eredménytelen: a másik fél bizonyítja, hogy ő miképpen értelmezi a szerződést. „egy hasonló helyzetben lévő, ésszerűen gondolkodó személy (reasonable person) azonos körülmények között” (nyilatkozati elv) ► A fenti kettő alkalmazásához segítséget nyújthat: „a konkrét egyedi eset valamennyi jelentős körülményét veszi figyelembe” a felek akaratának megállapításához. (üzleti gyakorlat, kereskedelmi szokások)

50 Kereskedelmi szokások szerepe Mikor válnak a kereskedelmi szokások a szerződés tartalmává? - A felek kiköthetik a szerződésben a kereskedelmi szokásokat. Ezek derogálhatják az Egyezmény szabályait. - A ki nem kötött és nemzetközi szokások alkalmazása. (fikció a hallgatólagos alkalmazásról) Az Egyezmény szűkítő feltételei: (i) a felek ismerték a szokást, (ii) széles körben ismert szokásról van szó, (iii) az adott kereskedelmi ágazatban a szokás rendszeresen alkalmazzák.

51 A szerződés megkötése a Bécsi Egyezmény szerint Ajánlat: a szerződés lényeges elemeit tartalmazza a.) személyhez címzett, b.) ajánlattevő szándékát jelzi, hogy elfogadás esetén kötelezettnek tekinti magát, c.) kellő meghatározottság: áru, mennyiség, ár (legalább utalás a mennyiség és az ár megállapítás módjára).

52 Ajánlat Hatályos, ha megérkezik a címzetthez. A szerződés megkötéséig visszavonható. Az ajánlat elfogadása: (i) kifejezett nyilatkozattal, (ii) ráutaló magatartással a.) eltérő nyilatkozat: ajánlat visszautasításának, ill. új ajánlatnak minősül. b.) Hallgatás önmagában nem elfogadás. De kivételesen van ilyen értelmezésre lehetőség. Az ajánlat hatályos, amikor az ajánlattevőhöz megérkezik az elfogadás közlése. Szerződés alaki érvényessége – nincs alaki-formai követelmény, de egyes országok kiköthetik az írásbeliséget. (Pl. Magyarország is)

53 A szerződés tartalma: a felek jogai és kötelezettségei Az eladó fő kötelezettsége: (i) köteles az áru szolgáltatására, (ii) szerződésszerű áru szolgáltatására köteles. Az áru szolgáltatása: 2 fő kötelezettséget jelent: (i) áru fizikai átadása (okmányok átadása), (ii) az áru tulajdonjogának átruházása (részletes szabályai: lex causae). Teljesítés helye: az áru szolgáltatásának, rendelkezésre bocsátásának helye. Brüsszeli Egyezmény a joghatóságot a teljesítés helyéhez köti.

54 Teljesítés helye ► Eladó szerződéskötéskori telephelye ► Fuvarozás esetén: az első fuvarozónak való átadás helye ► Egyedi áru – ahol az áru szerződéskötéskori helye, jövőben előállítandó áru esetén az előállítás helye. A szolgáltatás helye nem azonos a kárveszély átszállásának helyével !

55 A teljesítés ideje 1.) A szerződésben meghatározott pontos határnapon. 2.) Időtartam („tól-ig”) A vevő meghatározhatja az időtartamon belül a teljesítés időpontját. (pl. karácsonyi vásár) 3.) Ésszerű időtartamon belül (akkor alkalmazandó, ha felek nem határozták meg a teljesítés időpontját egyértelműen).

56 Szerződésszerű áru szolgáltatása ► Felek szerződéses megállapodása szerinti árut köteles eladó szolgáltatni. (Mennyiség, minőség, csomagolás, tárolás, stb.) ► A felek megállapodása hiányában a szerződésszerűség fennáll, ha: (i) az áru alkalmas azokra a célokra, amelyre más azonos fajtájú árukat rendszerint használnak, (ii) speciális felhasználási célt határoznak meg, (iii) minta vagy modell esetén, - ezeknek megfelel, (iv) vevő tud az áru fogyatékosságáról (pl. viszonylagosan alacsony ár). A szerződésszerűség itt esetről esetre vizsgálandó meg.

57 Szerződésszerű áru szolgáltatása ► A nem szerződésszerű szolgáltatás is szolgáltatás. Első főkötelezettség: az áru szolgáltatása. A második fő kötelezettség megsértése: szerződésszegés és ennek jogi konzekvenciái. ► A szerződésszerűségnek a kárveszély átszállásának időpontjában kell fennállnia. Kivételesen később is, pl. jótállási kötelezettség.

58 Szerződésszerű áru szolgáltatása ► Vevő állapítja meg a szerződésszerűséget az Egyezmény szerint, ha erről nincs a felek között megállapodás: 1.) A vevő köteles az árut a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálni. 2.) A hiba felfedezésétől ésszerű határidőn belül értesíti eladót. (Szubjektív jogvesztő határidő – nem elévülés!) Objektív jogvesztő határidő: két év. ( Ezen túl csak jótállás ) De: a jogvesztés elkerülésére lehet ésszerű mentséget felhozni. (Szerződésszegési jogkövetkezmény csak vételárcsökkentés és a tényleges kár megtérítése lehet. (Kicserélés, kijavítás már nem!) 3.) Jogszavatosság. Nem szerződésszerű áru, ha harmadik fél jogaitól nem mentes. Szellemi alkotással (iparjogvédelem vagy szerzői jogok) kapcsolatos igényeknél „enyhébb” az eladó felelőssége: amiről tudott vagy tudnia kellett, illetve területileg: ahol az árut felhasználják (ideértve vevő telephelye szerinti országot).

59 A vevő fő kötelezettségei ► A szolgáltatás átvétele: köteles minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést megtenni (pl. vevő tájékoztatása teljesítés helyéről) ► A vételár megfizetése: 1.) Ár meghatározása. Ha ezt a felek elmulasztják, akkor a feleket úgy kell tekinteni, mint akik (i) a szerződéskötés időpontjában, (ii) az adott kereskedelmi ágban, (iii) hasonló körülmények között ilyen árura, (iv) általában felszámított árban kívántak megegyezni. (vélelem) De megdönthető! (pl. abban egyeztek meg, hogy később állapodnak meg az árban)

60 A vevő fő kötelezettségei ► A vételár megfizetésének helye: az eladó telephelye. Ha a fizetés okmányok átadásához van kötve – ezek átadásának helyén fizet a vevő. ► A vételár fizetésének időpontja: (i) áru rendelkezésre bocsátásakor, vagy (ii) az okmányok átadása időpontjában. Fuvarozáskor : az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő papírokat (pl. hajóraklevél) csak fizetés ellenében adhatják ki a vevőnek.

61 Az Egyezmény „jog-kötelezettség” kiegyensúlyozottsága A Bécsi Egyezmény jog – kötelezettség struktúrája kiegyensúlyozott. Pl. Egyezmény 39.Cikk – 44. Cikk. Ennek oka a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek figyelembe vétele. A Bécsi Egyezmény jog – kötelezettség struktúrája kiegyensúlyozott. Pl. Egyezmény 39.Cikk – 44. Cikk. Ennek oka a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek figyelembe vétele.

62 A szerződésszegés szabályozása Alapvető szerződésszegés (nagyobb súlyú, jelentős) – közönséges szerződésszegés (kevésbé jelentős, kisebb súlyú) Alapvető szerződésszegés (nagyobb súlyú, jelentős) – közönséges szerződésszegés (kevésbé jelentős, kisebb súlyú) Egységes szerződésszegési kategória. Tehát a szerződésszegés bármely fajtája lehet alapvető és közönséges is. Egységes szerződésszegési kategória. Tehát a szerződésszegés bármely fajtája lehet alapvető és közönséges is. Jogkövetkezmények – az elállási joggal kapcsolatos. Jogkövetkezmények – az elállási joggal kapcsolatos.

63 A szerződésszegés szabályozása A.) Alapvető szerződésszegés következménye: jogosult azonnal, egyoldalú jognyilatkozattal elállhat. B.) Közönséges szerződésszegés következménye: (i) árcsökkentés vagy kijavítás (főszabály) (ii) Az elállás csak kivételes: szolgáltatás elmaradása esetén, póthatáridő szabásával, és ennek eredménytelen eltelte esetén. (Az Egyezmény külön választja szolgáltatás nem teljesítését a nem szerződésszerű teljesítéstől! Nem szerződésszerű szolgáltatásnál nincs lehetőség elállásra, csak: árengedményre, kijavításra +kártérítésre, ha hibás az áru vagy késedelmesen szállították! (Reális teljesítés elve – a nemzetközi kereskedelem sajátosságai!)

64 A szerződésszegés szabályozása Kártérítés Általában igényelhető függetlenül attól, hogy a.) a szerződésszegés alapvető vagy közönséges, b.) elállásra, kijavításra, árcsökkentésre vagy kicserélésre kerül sor (ezek mellett követelhető).

65 A szerződésszegés szabályozása Elállás Alapvető •mindig •azonnal Közönséges • csak szolgáltatás elmaradásakor • póthatáridő eredménytelen eltelte után

66 A szerződésszegés szabályozása Szerződésszegés és jogkövetkezményei Alapvető (25.cikk) •Minden esetben *elállás (azonnali – 25.cikk) *kicserélés (46.cikk 2. bek): • csak nem szerződésszerű szolgáltatásra, • jogvesztő határidővel (39.cikk) Közönséges •Nem szerződésszerű szolgáltatás (i)Kijavítás (46. cikk 3. bek) (ii)Árcsökkentés (50. cikk) •Szolgáltatás elmaradása Póthatáridő szabásával (49. és 64.cikk)

67 Alapvető szerződésszegés Súlyos szerződésszegés: - A másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult volt elvárni. - Kivétel: nem állapítható meg az alapvető szerződésszegés, ha a szerződésszegő fél nem látta előre az ilyen következményt, és egy ésszerűen gondolkodó hasonló személy azonos körülmények között sem láthatta volna előre.

68 Alapvető szerződésszegés Az Egyezmény diszpozitív, ezért a felek bármely kötelezettség megszegését alapvetőnek minősíthetik. Hátrány – objektív feltétel Szubjektív feltétel az előreláthatóság

69 Vállalkozási jellegű szerződés: nagyberendezés szállítása és szerelése ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kidolgozta: ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kidolgozta: a nagyberendezések exportjára és importjára, valamint szerelésére vonatkozó általános feltételeket. E szerződések két szerződés típust foglalnak magukba: a.) szállítási szerződés a berendezés előállítására és adásvételére; b.) vállalkozási szerződés: műszaki paramétereket garantáló kötelezettségvállalás. Mindezek alapján a nagyberendezés szállítására és szerelésére vonatkozó szerződést atipikus vállalkozási szerződésnek minősíthetjük.

70 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés A szerződés szerkezete: 1.) meghatározott eredmény elérését célozza meg (műszaki paraméterek), 2.) részteljesítések hosszabb időn keresztül, 3.) feladatok megosztása: megrendelő-vevő együttműködik a szállítóval, 4.) szállító komplex szolgáltatást nyújt (szerelés, üzembe helyezés, licencia, tervek, szerszámok, stb.)

71 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés A szerződés tartalma: aláírás – a szerződés érvényességét, a záros határidőn belüli hatósági engedélyezéséhez kötik. A szerződés tárgya: a berendezés megvalósulásának feltételeire irányul. (A teljesítés feltételeit mellékletekben fogalmazzák meg.) A felek jogai és kötelezettségei: időbeli sorrendben szabályozza a szállító-vállalkozó és a vevő megrendelő kötelezettségeit. (ritka a kulcsrakész vállalkozás.)

72 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés 4 kötelezettség terheli a feleket a kötelezettség tárgya és a munkafolyamat szerint: (i) a tervezési munkák elvégzése és a tervek, műszaki dokumentáció és az üzemeltetési adatok szolgáltatása; (ii) berendezés, tartozékai és a – meghatá- rozott időre a biztonságos működéshez szükséges – tartalék-alkatrészek szállítása; rozott időre a biztonságos működéshez szükséges – tartalék-alkatrészek szállítása; (iii) a berendezés szerelése és üzembe helyezése; (iv) folyamatos alkatrészellátás, műszaki fejlesztés, a vevő – megrendelő szakembereinek betanítása, szükség estén szabadalom (know how felhasználásának átengedése).

73 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés ► Kárveszély átszállása: a teljesítés helyén és idején száll át a vevő-megrendelőre. (i) Kárveszély átszállása után történt dokumentum vagy berendezés eltűnése, illetve megsemmisülése esetén eladó-vállalkozó, térítés ellenében újra teljesít. (ii) A szállító személyében beálló változás esetén gyakran kikötik, hogy a jogutód az eredeti vállalkozóval felel egyetemlegesen a szerződés teljesítéséért. ► Szerződésszegés: több szerződéses szakasz, részteljesítések.

74 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés ► Szerződésszegés: a.) Önálló üzemeltetés esetén, késedelmes teljesítésnél vevőt megilleti az elállás az adott rész tekintetében. Nem önálló üzemeltetés esetén az egészre érvényes lehet az elállás. a.) Önálló üzemeltetés esetén, késedelmes teljesítésnél vevőt megilleti az elállás az adott rész tekintetében. Nem önálló üzemeltetés esetén az egészre érvényes lehet az elállás. b.) Hibás teljesítés Jótállás estén vállalkozó köteles bármilyen hiányosságot saját költségére kiküszöbölni és a szerződésszerű állapotot helyreállítani. Ha erre nem kerül sor meghatározott időn belül: (i) eladó költségére vevő maga küszöböli ki, (ii) harmadik személyt vesz erre igénybe, (iii) árengedményt követel. Elállási jog gyakorlását a szerződések rendszerint korlátozzák. (csak átvételkor!) Ezután: árengedmény, kijavítás, kicserélés. (Az árengedményről előzetes megáll.)

75 Nagyberendezés szállításáról és szereléséről szóló szerződés c.) felelősség alól mentesítő körülmények: a nem szerződésszerű teljesítés a vevő magatartására vezethető vissza, ill. vis maior. SEGÉDLETEK EGB 188.sz. általános feltételei nagyberendezések szállítására és szerelésére. UNCITRAL útmutató ezen szerződésekre: megoldási javaslatokat tartalmaz a szerződések megkötéséhez.

76 A nemzetközi kooperációs szerződés Munkamegosztási célzattal, laza, tartós együttműködés, de nincs közös vállalatalapítás: Nemzetközi termelési és kereskedelmi szakosodás (specializáció) és együttműködés (kooperáció). Együtt állítanak elő termékeket és értékesítését is közösen végzik. (Opel Agila, Suzuki Wagon R) A szerződés elemei: 1.) ismeretátadási együttműködés, 2.) termelési együttműködés, 3.) értékesítési együttműködés.

77 A nemzetközi kooperációs szerződés ► Ismeretátadás: kutatás – fejlesztési együttműködés. (Hasonló a licencia szerződéshez) Ismeret közös megszerzése – a közös termelés üzletpolitika céljai. ► Termelési együttműködés: szakosodási megállapodás – több adásvételi szerződésben realizálódik – szállítási keretszerződés. Kölcsönös szállítások – tartós minőségi hibák az egész kooperációs szerződést érinthetik. Fontos az ár kérdése: gyakran csak a megállapítási módot határozzák meg. (Bérleti szerződés is előfordulhat.)

78 A nemzetközi kooperációs szerződés ► Értékesítési együttműködés: nem feltétlenül része a kooperációnak. Közös értékesítésnél gyakori a piacfelosztási megállapodás. (csak egymással kötnek kooperációs szerződés, ill. csak egymástól vásárolnak.) ► A kooperációs szerződés hosszú távú kapcsolat – jogviszony változása: hardship klauzula. A klauzula a szerződés egészét átfogja, a tényállás megváltozása esetén a felek tárgyalásokat folytatnak a módosításról. ► Szerződésszegés (i) egyedi szerződésszegés, (ii) a kooperációs szerződés megszegése („fontos ok”, ha az egyes szállítási szerződések megszegése merül fel ismétlődően.) Rendkívüli felmondás, ha a felek a hardship klauzula alapján nem tudnak megegyezni a módosításról. Titoktartási kötelezettség megszegése. ► A kooperációs szerződést „túlélik”: titoktartás, piacfelosztás, versenytilalom.

79 A nemzetközi kooperációs szerződés A nemzetközi kooperációs szerződés ► A kooperációs szerződés innominát szerződés, ezen belül vegyes szerződés. ► ENSZ Gazdasági Bizottsága: Útmutató (Guide) a kooperációs szerződések egyes klauzuláira.

80 Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések ► Az ügynök a megbízó felhatalmazása alapján jogosult annak nevében eljárni, és harmadik fél felé a megbízót kötelező jognyilatkozatot tenni. ► Terjedelme alapján a ügynök tevékenysége kétféle: a.) a szerződés előkészítése: akvizíció és a szerződés előkészítése, b.) a megbízó nevében és javára szerződést is köt.

81 Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések ► Szerződés tárgya: (i) megbízás és a megbízás elfogadása, (ii) áru meghatározása, (iii) a tevékenység földrajzi területe. ► Az ügynök kötelezettségei: - tárgyalások lefolytatása a szerződéskötés érdekében, - ajánlatok küldése, de az ügy ura a megbízó, - az ügynök az ellenértéket általában nem szedheti be, - az ügynök a vevőtől ellenszolgáltatást nem fogadhat el, - megbízó informálása, - megbízó utasításait ésszerű határidőn belül teljesíti, - titoktartási kötelezettség, - versenytilalmi kikötés, - a megbízó tudtával és engedélyével ruházhatja át jogait és kötelezettségeit másra.

82 Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések ► Nemzeti jogrendszerek ügynökökre vonatkozó szabályai vagy megbízási szerződésre alkotott rendelkezések. ► EU irányelv a ügynökök jogállásáról ► Alkalmazandó jog a fórum kollizíós magánjoga – ez rendszerint az ügynök székhelye szerint jog. ► A szerződés struktúrája: ügynök – gondos és jóhiszemű ügyvitel; megbízó – információs kötelezettség. Szerkezete: a.) szerződés tárgya, b.) felek jogai és kötelezettségei (jutalék alapja és mértéke), c.) szerződés létrejötte és megszűnése, jogutódlás, d.) jogviták, alkalmazandó jog.

83 Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések ► Megbízó kötelezettségei: - információk szolgáltatása, - ésszerű határidőn belül dönt a szerződés megkötéséről, - jutalékot, költséget köteles fizetni az ügynöknek, Ellenszolgáltatás: Jutalék (%) (i) közvetlen, (ii) közvetett. (Az ügynöki szerződés megszűnése után is jár, ha az ügynök tevékenységével függ össze. A jutalékot kizárni csak kivételes esetben lehet: megbízó 3. féllel megállapodott a szerződés nem teljesítéséről, amely egyik félnek sem felróható okból következett be. (pl. külső körülmények) A határozott időre kötött szerződés – megszűnik a határidő lejártával. A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással és felmondási idővel szüntethető meg. Rendkívüli felmondás – kivételes és komoly okból.

84 Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések ► Végkielégítés és/vagy kártalanítás Végkielégítés: ha az ügynök tevékenysége jelentős volt. Mértéke: a forgalom. Kártalanítás: alapja az ügynök jövedelme, amely a szerződés fennmaradása alapján megillette volna, ill. kiadásai az ügylet létrejötte érdekében Nem jár sem végkielégítés sem kártalanítás, ha az ügynök mond fel, kivéve, ha felmondás oka a megbízónak felróható vagy az ügynök betegsége, életkora miatt került sor a felmondásra.

85 Nemzetközi fizetések joga A jogviszonyok sajátosságai: - az árut nagy távolságra kell eljuttatni; - az eladó kikerül az áru birtokából, mielőtt a vételárhoz jut; - a felek többnyire nem ismerik egymás fizetőképességét. A nemzetközi fizetések szabályozásának hármas funkciója: 1.) A fizetések biztosítékai, 2.) A fizetési módok meghatározása, 3.) Hitelezési funkció.

86 Nemzetközi fizetések joga A fizetésre vonatkozó kikötés 4 eleme: a.) a teljesítés helye, b.) a teljesítés időpontja, c.) a teljesítés valutaneme, d.) a fizetés módja: átutalás, fizetés váltóval, inkasszó (beszedési megbízás), okmányos meghitelezés (akkreditív), bankgarancia, faktoring, fortfaiting.

87 Nemzetközi fizetések joga Okmányos meghitelezés (akkreditív) L/C = letter of credit, documentary credit Az okmányok szerepe fontos! A felek érdekkonfliktusa: - exportőr az ellenértékhez gyorsan és feltételek nélkül hozzájutni, - importőr fizetni vonakodik, addig amíg meg nem bizonyosodik a szerződésszerű teljesítésről. Bizalmi személy – a bank. Az okmányos meghitelezés = önálló jogügylet, az alapügylettől függetlenné válnak.

88 Nemzetközi fizetések joga (akkreditív) Több jogviszonyt foglal magában. 1.) Fogalma: (i) a nyitó bank (issuing bank) kötelezi magát a megbízótól (importőr) kapott megbízás alapján, (ii) okmányok exportőr általi bemutatásakor, (iii) kedvezményezettnek (exportőr) fizetést teljesít. 2.) Jogviszony: (i) alap – jogügylet, (ii) megbízó és a nyitó bank között, (iii) nyitó bank és kedvezményezett között.

89 Nemzetközi fizetések joga (akkreditív) Három sajátosság : 1.)Alap-jogügylet – bármilyen külkereskedelmi szerződés 2.)A fizetés nem csak készpénz átutalása, beszedése, de pl. váltó leszámítolása is lehet. 3.)A nyitó bank más bankokat is bevonhat a lebonyolításba: értesítő bank (advising bank) a kedvezményezettet értesíti; fizető bank a nyitó bank megbízottjaként teljesít fizetést. 4.)A nyitó bank díjat kér az okmányos meghitelezésért.

90 Okmányos meghitelezés A 3 jogviszony jogilag önálló: - az alap-jogügylet csak a fizetés módját (L/C) és a megnyitás határidejét szabja meg, - importőr és a nyitó bank megbízási szerződést köt, - a bank egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozata, hogy dokumentumok átvizsgálása után fizet az exportőrnek, - az értesítő bank és a nyitó bank között ügynöki szerződés jön létre.

91 Okmányos meghitelezés A kötelezettség teljesítésének lépései: 1. Nyitó bank a meghitelezési nyilatkozatot megküldi az értesítő banknak. Tartalma: (i) megbízó, kedvezményezett és értesítő bank adatai. (ii) Az áru rövid leírása. (iii)Okmányok pontos meghatározása. (iv)A nyilatkozat érvényességi ideje. 2. Értesítő bank ellenőrzi a meghitelezés valódiságát, majd elküldi az exportőrnek. 3. Kedvezményezett-exportőr megvizsgálja, hogy az megfelel-e az alap-jogügyletnek. A kedvezményezett-exportőr átadja a szükséges okmányokat az értesítő banknak, amely ezután teljesíti a fizetést. 4. Értesítő bank megküldi a nyitó banknak az okmányokat. A nyitó bank megtéríti az értesítő banknak a kifizetett összeget és megterheli importőr nála vezetett számláját és átadja számára a dokumentumokat.

92 Okmányos meghitelezés Alkalmazandó jog meghatározása a.) Importőr – nyitó bank: jellemző székhelye vagy telephelye, vagy amellyel a jogviszony a szolgáltatást nyújtó személy legszorosabb kapcsolatban van. Ez az akkreditívet kibocsátó bank székhelye. (A szerződés általában megbízási szerződés) b.) Exportőr – nyitó bank: (ha van értesítő bank) legszorosabb kapcsolat a kibocsátó vagy értesítő bank székhelye szerinti jog. E szerint kell elbírálni, hogy egyoldalú jogviszonyról van szó vagy szerződésről. c.) Nyitó – értesítő bank: ügynöki jogviszony – jellemző szolgáltatás az értesítő bank részéről.

93 Okmányos meghitelezés „Jogegységesítési” törekvések 1933 ICC: „Egységes Szokványok” (UCP) Akkor kötelező, ha a meghitelezési nyilatkozat ezt tartalmazza. 2 alapelv: - a meghitelezés autonóm jogi természete, - az előírt okmányok szigorú megfelelőségének, megegyezésének követelménye.

94 Okmányos meghitelezés Autonóm jogügylet Három fél közötti szerződéses viszonyokat hoz létre. A meghitelezés és az alapul fekvő szerződéstől teljesen különálló jogügylet. Az okmányok szigorú megfelelése Okmányok: - különféle fuvarokmányok (hajóraklevél, fuvarlevelek, multimodális fuvarlevél) - biztosítási kötvény, - közraktári jegy, - váltó és csekk, - kereskedelmi számla. Az okmányokat ésszerű határidőn belül kell megvizsgálni! Ésszerű gondossággal köteles a bank az okmányokat megvizsgálni!

95 BANKGARANCIA Önálló jogintézmény, amely az alapul fekvő jogügylettől teljesen elszakad. Biztosíték a teljesítésre az exportőr és az importőr (pl. hibás teljesítés) számára. Fogalma: a banknak a megbízó megbízása alapján a kedvezményezetthez – a megbízó szerződéses partneréhez – intézett egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a bank meghatározott ideig vállalja, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén meghatározott összeg erejéig fizetést teljesít.

96 BANKGARANCIA Importőr nemfizetése - a bank feltétlenül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal a kedvezményezett javára, - az alap-jogviszonyt nem vizsgálja, - kedvezményezett írásbeli nyilatkozata szükséges a nem határidőben való teljesítésről. Jóteljesítési garancia (exportőr megbízása alapján) Exportőrnek csatolnia kell szerződés szerint a bankgaranciát. A bank az importőr nem teljesítésre vagy nem szerződésszerű teljesítésre vonatkozó bejelentése esetén fizet.

97 BANKGARANCIA Két lényeges vonás: 1.) A bank a kedvezményezett puszta közlése alapján köteles fizetni. 2.) Autonóm fizetési kötelezettség, az alap- jogviszony vizsgálata nélkül, díj ellenében. Fizetés: azonnali és feltétlen. (Később vizsgálható a kifizetés jogszerűsége!)

98 BANKGARANCIA Alkalmazandó jog: jellemző szolgáltatás, tehát általában a bank székhelye országának joga. De lehet a „szorosabb kapcsolat” alapján a kedvezményezett székhelye is. Jogegységesítés: ICC – „Felszólításra teljesítendő Garanciák Egységes Szabályai”

99 Nemzetközi választottbíráskodás ► A választottbíróság a felek által kötött választottbírósági szerződés alapján jön létre. (1994. évi LXXI. törvény) ► Létrejötte: statikus – anyagi jogi ► Eljárásjogi természete - dinamikus: a székhelye szerinti ország eljárási szabályai alapján működik. ► Választottbíráskodásra vonatkozó mintatörvény (UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration – 1985)

100 Nemzetközi választottbíróságok és választottbíráskodás fajai Intézményi szempontból: ► Eseti (ad hoc) ► Intézményes (állandó választottbíróság) Nemzetközi választottbíróság: a felek székhelye (telephelye) különböző államokban van a szerződés megkötése időpontjában. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság és Pénz –és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

101 A választottbírósági szerződés ► Járulékos szerződés (alapszerződéstől elkülönülve - önálló). ► Meghatározandó: 1.) mely szerződésből fakad, 2.) milyen jog természetű jogvitákra vonatkozik (tárgy). ► Fontos a választottbíróság hatáskörének meghatározása, mert ezt vizsgálja először a bíróság. Ez (i) kizárja az állami bíróság hatáskörét, (ii) a felekre nézve is kötelezettségeket fogalmaz meg. ► Általában írásbeli alak!

102 A választottbírósági szerződés anyagi-tartalmi érvényessége ► Alapszerződés része a választottbírósági kikötés – a felek által választott jog, ill. a megtalált „lex cause”. Érvényes lehet a kikötés, ha maga az alapszerződés érvénytelen, ha a nemzeti jog így rendelkezik. ► A választottbírósági eljárásra a felek külön jogot is választhatnak és ez eltérhet az alapszerződésre alkalmazott jogtól. ► A szerződés és kikötés érvényességét behatárolja a székhely állam idevonatkozó, kötelező szabályai. Ennek következménye lehet érvénytelenség. ► A méltányossági alapon való döntést (ex aequo et bono) egyes jogok, így a magyar Kódex is érvénytelennek tartja.

103 A választottbíróság létrejötte és eljárása ► Az választottbíróság létrejöttét a nemzeti jogszabályok, ill. a bíróság saját eljárási szabálya határozza meg. ► A felek a szerződésben rögzítik, hogy jogvita esetén kijelölik saját bíráikat a választottbíróságok, illetve a nemzeti jog szabályai szerint. Ha ez nem sikerül a választottbíróság elnöke jelöli ki a bírót. ► Challenge: kizárási indítvány terjeszthető elő. Az eljáró tanács vagy a választottbíróság elnöke dönt. ► A két kijelölt bíró közösen állapodik meg a tanács elnökéről.

104 A választottbíróság létrejötte és eljárása ► Az eljárás nyelvét a felek szabadon választják. ► Döntések: ítélet vagy végzés. A határozat végleges és jogerős. ► Rendes bíróságok szerepe a végrehajtásnál: a.) Csak súlyos eljárási jogsértés miatt van lehetőség az ítélet érvénytelenítésére. b.) A rendes bíróság dönt a választottbírósági ítélet elismeréséről és végrehajtásáról.

105 ÉRVÉNYTELENÍTÉSRE FELÜLVIZSGÁLAT ► A felülvizsgálat kivételes. Ilyen okoknak minősül: - Ha a választottbírósági szerződés érvénytelen; - Ha a felet nem értesítették a választottbírósági eljárásról; - Ha a vb. Összetétele vagy eljárása nem volt összhangban a felek választottbírósági szerződésével; - Ha a vb. székhelyének állama szerinti jogszabályok az adott jogvitát kizárják a választottbíráskodás köréből.

106 Ítélet érvénytelenítése ► Azon állam rendes bírósága előtt kell kérelmezni, ahol az ítélet hozták. ► A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság eljárási szabályai szerint a választottbíróság KERESKEDELMI SZOKÁSOKAT IS FIGYELEMBE VEHETI ÍTÉLKEZÉSEKOR! Ez ellentétes a Kódex szabályaival.

107 A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása ► Önkéntes végrehajtás hiányában az állami bírósághoz lehet fordulni az ítélet elismerését kérve. A végrehajtás kérhető más államban is, mint ahol a vb. SzékhelyeA van. Így a jogegységesítés jelentősége kiemelkedő. ► A külföldi választottbírósági ítéletek elismerésere és végrehajtására vonatkozóan megkötött New York-i Konvenció 1958.

108 A választottbírósági ítéletek előnyei és hátrányai ► Előnyök: - Szakértelemmel rendelkező bírák jelölhetők; - Egyszerű, formátlan, gyors; - Nagyobb esély van a felek közötti egyezség meghozatalára; - Alacsonyobb költségek a rövidebb eljárás miatt; - Nem nyilvános eljárás; - Az ítélet jogerős, azonnal, egyszerűbben végrehajtható.

109 A választottbírósági ítéletek előnyei és hátrányai ► Hátrányok: - Az ítélet csak azt a személyi kört köti, amelyik a választottbírósági szerződést kötötte. (jogutódra nem vonatkozik). - Állami bíróság elismerése kell a végrehajtáshoz. - A költségek esetleg magasabbak lehetnek, hiszen a feleknek kell a választottbírósági eljárást finanszírozni.


Letölteni ppt "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések