Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ladányi Adrienn 2009.11.02.  1931. december 5-én Budapesten született  A magyar hardveripar Rubik Ernője  1954-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ladányi Adrienn 2009.11.02.  1931. december 5-én Budapesten született  A magyar hardveripar Rubik Ernője  1954-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán."— Előadás másolata:

1 Ladányi Adrienn

2

3

4  december 5-én Budapesten született  A magyar hardveripar Rubik Ernője  1954-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán végzett  Első alkalmazásra kerülő konstrukciója 1949-ben egy lágyvas-tárcsás daraboló gép volt

5  Telefongyár technológia fejlesztési osztálya  Kohó és Gépipari Minisztérium  Miután távozott a minisztériumból a BRG-be (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) ment főtechnológusnak, majd „magnótechnikai főkonstruktőr" lett  Ő vezette a Calypso márkanevű orsós magnó gyártását  Nevéhez fűződik a automatikus hidraulikus fröccsöntőgép feltalálása is  Feltalálta a 3” floppyt

6 Az alábbi berendezések tervezését végezte:  SLK-4 típusú kazettás adatrögzítő  EC 9006-os kazetta-mágnesszalag konverter  ABC 80 típusú svéd PC-hez kazettás adattároló  MC 3810 típusú adattároló  Fokgyem plotter

7

8  Az 1970-es években még a 8 hüvelykes (203 mm-es) lemezt használták világszerte  ami az egyszerű papír/műanyag tokban eléggé sérülékeny volt  arról nem is beszélve, hogy a meghajtó is vetekedett egy kisebb mai számítógép méreteivel  250 Kbájt volt a kapacitása  A műanyaglemezt mágneses vasoxiddal vonták be, ez tárolta az adatot

9  A BRG 1960-as években spulnis, kazettás magnetofonokat gyártott.  A mechanikai hatásokra kényes szalagot egy kemény műanyag ház védte a mechanikus sérülésektől.  Jánosinak a kazettás magnetofonnal elért számítástechnikai sikere és  a lyukkártyás adatbeviteltől való irtózata adta az ötletet: - az akkor már forgalomban lévő, amerikai, papírtasakos, 8"-os floppy helyett - egy kazettás, tehát kemény műanyagházban elhelyezett forgó mágneslemezt alkalmazzon.

10  " A konstrukciónak olyan tökéletesnek kell lennie, hogy a ceruza kiessen az idegen mérnök kezéből." – Jánosi Marcell  Az ötletből először találmány majd termék született  „egy olyan "floppy" memóriát akart kifejleszteni, ami technológiában szorosan túltett minden addigi, létező floppy memória konstrukción”

11  Az akkor forgalomban lévő 8"-os amerikai gyártású floppy sokkal több helyet foglalt el a számítógépben és 250 Kbájt volt a kapacitása.  Jánosinak az állandóan finomított konstrukciója - ugyanabban az időben 3"-os lemezt használt  az MCD-1-es meghajtó térfogata pedig alig haladta meg az 1 litert, miközben a háttértár kapacitása ugyancsak 250 Kbájt volt

12  Technológiáját tekintve nem sokban különbözött az általánosan ismert későbbi floppytól  A motor a hajlékony mágneslemezt egy fémmag segítségével hajtotta meg  a fej egy ablakon keresztül volt kapcsolatban a mágneses réteggel  Méretét Jánosi valószínűleg takarékosságból választotta 3"-osra, így tudta a drága, importált mágnesfóliát leggazdaságosabban kivágni

13  A hetvenes években, floppy technológiában a BRG- nek - a világgal szemben, a magyar floppy javára - 1:10 arányú technológiai előnye volt!

14  A szabadalom 1974-ben került bejegyzésre  1981-ben a próbagyártás is elkezdődött (MCD1 névvel illették az újdonságot), végül nem indult meg a sorozatgyártás  A néhány ezer legyártott példányt Németországban szerelték be az akkor éppen megjelenő mikrogépekbe.  A találmány híre gyorsan elterjedt a világban  Olyan cégek jelentkeztek Magyarországon, mint a Toshiba, Commodore, Philips, Sony, Sagem  De a BRG megtiltott mindenféle tárgyalást, mert a szocialista országok akkori egységes számítógépes rendszerében nem lehetett az imperialista világ rendelkezésére bocsátani ily szellemi terméket.

15 Pl:  JackTramiel, a legendás Commodore elnöke, vezérigazgatója, alapítója, tulajdonosa a hetvenes években magánrepülőgéppel érkezett Budapestre, hogy tárgyaljon a Jánosi-féle floppy megvásárlásáról  „A japánok rengetegszer itt voltak. Emlékszem, letettem [a meghajtót] egy székre, és ők mint a kis őrültek fényképezték, körbetáncolták" Jánosi Marcell

16  "A KGST-országok beléptek az egységes számítástechnikai rendszerbe, és azokkal a találmányokkal, amelyek nem voltak kompatibilisek a meglévő nyugati rendszerekkel, nem lehetett foglalkozni. És nehogy már egy mezítlábas csatlós ország csináljon egy jobbat, mint ami nekik van. Szigorúan tilos volt csinálni, mert nem volt nyugati előzménye.„ Jánosi Marcell  Az MCD-1-et a feltaláló kérése ellenére nem gyártották és nem is adták el egy érdeklődő és tőkeerős cégnek  A szabadalmi díjat nem fizették és amikor lejárt nem hosszabbították meg  ami azt jelentette,hogy bárki felhasználhatta Jánosi találmányát,így a nagyvilág rákapott a tervre és elkezdték gyártani a floppyt

17  Gyakorlatilag Jack Tramel Mo-ra érkezése lett volna az utolsó lehetőség a kooperációra, mert akkor még az igazi konkurensek nem voltak bemutatható állapotban.  Nyilvánvaló és súlyos üzleti mulasztás volt a BRG vezetősége részéről a merev elzárkózás a kooperálni akaró partnerektől  Tanulság: - a konkurens országokban a BRG-nek be kellett volna jelenteni a szabadalmat, mert akkor a konkurensek kénytelenek lettek volna kooperálni. - Ha a magyar szabadalom fenntartási díját a BRG fizette volna, akkor az országba behozott Sony floppyk után a szabadalom tulajdonosa a Sonytól jelentős díjazást tudott volna beszedni.

18  Nemsokára meg is születettek a japán és egyéb külföldi fejlesztésű lemezek, amelyeket persze mindenki a saját találmányaként emleget  kivéve a japánokat, akik „Mr. Jánosi” ötleteként kezelték a floppyt

19  IBM 1967-ben elkezdte a hajlékony lemezek fejlesztését (ebből lett később az egyik ősflopi, a nyolc inches IBM flopi).  A fejlesztést vezető Alan Shugart később kilépett az IBM- től, és a Memorexnél folytatta pályafutását  1972-ben azután megjelent a Memorex 650, az első írható-olvasható flopilemez, éppen ezért a források legtöbbje Shugartot említi az első flopi megjelenése kapcsán.  Ami persze igaz is, leszámítva, hogy ez a lemez, nem az a lemez, azaz nem a később világszerte elterjedt lemez

20  Az IBM vonal alapján készültek az 5¼ - es lemezek, ám a „tipikus” flopilemez, azaz a 3,5 inches verzió Japánból érkezett  AmDisk-3 Micro-Floppy-disk cartridge system-nek hívták, és az Amdex jelent meg vele 1982-ben a piacon.  És ez bizony nem volt más, mint a Jánosi-féle „kazettás hajlékonylemez”.  A meghajtót a Hitachi, a Matsushita és a Maxell közösen fejlesztette.  A lemezek kétoldalasak voltak, 180 KB- nyi információ fért rájuk oldalanként (360 KB/lemez). Ama bizonyos „ős” 3,5”-os kazettás flopi

21  Bármilyen meglepő is, kezdetben nem voltak túl népszerűek az akkoriban használatos, IBM-féle 5,25”-os lemezek mellett, lévén, hogy semmivel sem volt nagyobb a tárolókapacitásuk.  Később a kapacitás megnőtt (720 KB-ra), majd ben bejelentették, hogy az Apple 3½″-os meghajtókat fog használni a Macintosh 128K-s gépekben.  Ezáltal a kazettás, azaz a „három és feles” - ahogy itthon néha helytelenül nevezik - flopi egy csapásra szabvánnyá változott, és az maradt, egészen napjainkig.

22 Manufacturer BRGHitachiTaborSonyShugartIBMMini nominal diameter [in] 3,0 3,253,5 45,25 total capacity [kbyte] , recording surfaces track density [track/in] linear density [flux change/in] *5922 rotation rate [1/min] * 300 data rate [kbit/s] size [H x W x L, in] 1,6x3,3 x4,5 1,6x3,6 x5,8 1,6x4 x5,5 2x4 x5,1 1,6x4 x6 2,6x4,5 x6,7 1,6x5,75 x8 weight [lb] 1,01,41,61,71,61,93,3 5 1/4 in compatible? NoYes NoYesNo Drive data comparison (a Systems International májusi számának 61. oldaláról)

23  A Sony cég egyértelműen győzött.  Nem vigasz részünkre, de ne feledjük, hogy ebben a konkurencia harcban hozzánk hasonlóan a táblázatban szereplő többi cég is elbukott; Hitachi, IBM, Shugart, Tabor!

24

25  Jánosi Marcell most 78 éves  súlyosan beteg  hivatásos feltalálónak tartja magát  munkanélküli, a nyugdíjából él feleségével Óbudán  „Meg szokták kérdezni, hogyan lehetne ezt feltámasztani?- Ezt már nem lehet feltámasztani. És nem is érdemes, a japánok igenis javítottak a konstrukción.” Jánosi Marcell

26

27 A bemutató forrásanyagai:


Letölteni ppt "Ladányi Adrienn 2009.11.02.  1931. december 5-én Budapesten született  A magyar hardveripar Rubik Ernője  1954-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések