AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA

Az előadások a következő témára: "AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA"— Előadás másolata:

1 AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA
ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN

2 Az önszerveződés folyamata a kezdetektől napjainkig
Mikéné Bodor Mária szociológus Rákbetegek Országos Szövetsége 2011.május 28. Az önszerveződés folyamata a kezdetektől napjainkig

3 Társadalmi háttér Rákbeteg mozgalmak önkéntes, öntevékeny szerveződései 1980-tól
a demokratikus hagyományok leépülése értékzavarok, értékvesztés a közösségépítés mintáinak hiánya a politikai-társadalmi környezet értetlensége önkéntes segítő tevékenység tapasztalatainak hiánya pénz és tárgyi feltételek hiánya jogi bizonytalanságok

4 Szervezési-szervezeti-módszertani előzmények: klubközösségek, kvázi önsegítő csoportok
egészségesek egészségfejlesztő életmód átalakító tréning csoportjai (önismereti csoportok, életmód-tábor, fittness-klub stb ) speciális életciklusban, élethelyzetben lévők (kismamák, fiatal szülők, nagyszülők, nyugdíjasok klubjai stb.)

5 krónikus betegek (cukorbetegek, hipertóniások, inkfartuson átesettek, mozgásszervi megbetegedésben szenvedők stb.) rokkant, megváltozott munkaképességű emberek csoportjai (mozgássérültek, rákbetegek, vakok stb.)

6 társadalmilag hátrányos helyzetben lévők (állami gondozottak, szociális támogatásra szoruló öregek, izolálódott „egyedülállók”, nagycsaládosok, „elmaradott” cigánycsoportok, munkanélküliek stb.) „nem-direkt” módon egészségmegőrző, egészségfejlesztő csoportok (biokertészek, hobbyklubok, környezetvédők stb.)

7 pszicho-szomatikus rizikó helyzetben lévők életmód-átalakító csoportjai (elhízottak, dohányosok stb.) pszichés krízis-helyzetben lévők (özvegyek, elváltak, szenvedélybetegek stb.)

8 A rákbeteget, a rákbetegséget körülvevő szakmai és laikus szemlélet, közfelfogás
a rák tabu a rákról nem beszélünk ( szégyen, titkolózás, végzetszerűség, visszafordíthatatlan szenvedés, halál) a rákbeteggel nem beszélünk (eltúlzott aggodalom, szánalom, megbélyegzettség, elszigetelődés,)

9 A változások igénye a nyílt, egyértelmű, őszinte kommunikáció a betegségről az orvos-beteg-család kommunikációjának áthangolása az orvos-beteg bizalmi viszony új alapokra helyezése a beteg önképviseletének, önérdekérvényesítésének és aktivitásának alakítása, fejlesztése

10 A civil hang megjelenése Szakmai és laikus aktivitás, szerveződés
első lépés: a hiányok feltárása második lépés: a megoldások keresése (egyéni, közösségi helyi és országos ) harmadik lépés: nyomásgyakorlás a változások eléréséért, a jobb egészségügyi és szociális ellátásért

11 Önsegítő csoportok szervezése
Az indítás motívumai van aki már kapott ilyen segítséget és az fontos volt számára segítséget szeretne nyújtani másoknak saját tapasztalatait, tudását, reményeit át akarja adni másoknak együttérzés, gondoskodási vágy mozgósítani akar valamilyen cél elérésére-ehhez társakat keres mély elkötelezettség az ügy iránt

12 2. A részvétel motívumai egy sajátos, nehéz élethelyzetben választ szeretne kapni problémái megoldására elfogadó, hasonló problémával küzdő emberek között el/ki akarja mondani az őt feszítő gondokat barátokra, társaságra vágyik szeretné hasznossá tenni magát

13 3. A csoport érzelmi viszonyai:
együttesség élménye segítségadás gyöngéd odafordulás, figyelem aktivitás remény

14 Önsegítő csoport definíciója (5-10-20 fő)
önkéntes szolidaritáson alapuló autonom, önigazgatással működik közös problémával küzdő emberek csoportja hosszabb-rövidebb ideig (összetartozás) áll fenn megfelelő rendszerességgel találkozó emberek csoportja személyességre, együttműködésre, kölcsönös empátiára épül a tagok segítik egymást és egymás modelljeivé válnak.

15 Az önsegítő csoportok lélekvédő közösségek
Dr. Buda Béla: Az önsegítő csoportok lélekvédő közösségek

16 Önsegítő szervezetek több tag, csoport, csatlakozók, támogatók
általában országos függetlenített szervezők bürokratikus szakértők bevonása állami támogatás szolgáltatások kiadványok, újság

17 Civil előzmények 1980 ILCO klubok megjelenése
1985 A Rák ellen az emberért, a holnapért Társadalmi Alapítvány 1986 Daganatos Betegek és Barátaik Klubja (első magyarországi rákbeteg klub, az önsegítő mozgalom elindítói) 1990 – 16 alapító tagszervezet (12 önsegítő csoport, 3 egyesület és egy rehabilitációs otthon) megalapítja a Rákbetegek Országos Szövetségét 1990 – 12 jogi személyiségű szervezet megalapítja a Rákellenes Liga Egyesületet

18 A Rákbetegek Országos Szövetsége Alapítási éve: 1990
Szövetség céljai: a magyarországi rákbetegek érdekeinek országos képviselete, érdekérvényesítése, a rákbetegek hazai egyesületeinek, klubjainak összefogása és meghatározott témakörökben közvetlen segítése,

19 a rákbetegséggel, a rákbetegek életével kapcsolatos széleskörű szemléletformálás
a rákbetegek kellő mértékű, humánus és szakszerű tájékoztatása, jogaik megismertetése, érdekképviselete, segítő szolgáltatások biztosítása,

20

21 Az önsegítő csoportok, klubok, működése
„Egyedül te teheted meg, de nem teheted meg egyedül” Csoportmunka-együttes élmény Önsegítés, kölcsönös segítségnyújtás-szolidaritás A betegség feldolgozása, remény fenntartása Életmód változtatás, új életstratégiák Krízis helyzetek feldolgozása (betegség kiújulása, társak elvesztése, gyász)

22 2. Csoportos programok: Betegoktatás, egészségnevelés
Ismeretterjesztő előadások Pszichológiai tréningek: önismeret, személyiségfejlesztés, relaxáció Gyógytorna, gyógyúszás Diétás oktatás Ünnepségek (család, barátok bevonása)

23 3. Csoporton kívüli programok
Kirándulások ( család, barátok bevonása) Kulturális programok (színház, hangverseny látogatás) Kreatív programok (festés, virágkötészet, éneklés) Csoport – csoport látogatások „PSZICHOSZOCIÁLIS HÁLÓZAT” Otthoni és korházi látogatások

24 4. Helyi (lokális, kisközösségi) érdekképviselet
A tagok, a csoport helyi érdekképviselete Nyomásgyakorlás a helyi, lokális egészségügyi és szociális ellátó rendszerre, az orvosi és társadalmi rehabilitáció szolgáltatásainak fejlesztésére A helyi közéletben a Szövetség képviselete

25 Mit üzennek a szóvivők a klubokból?
a rákbetegségből meg lehet gyógyulni ha maradéktalanul nem gyógyult meg, mint krónikus beteg élhet tovább teljesértékű, alkotó, örömteli életet minden embernek több tudásra kell szert tenni, tudatos egészségfejlesztés, képessé kell válniuk szervezetük megfigyelésére, - az önellenőrzésre - az onkológiai éberség fenntartására

26 fejlesztenünk kell önismeretünket, lelki készségünket, küzdő képességünket, a készséget: szembenézni a nehézségekkel, strucc-politikával időt vesztünk a gyermeket vállaló, nevelő, családjukról gondoskodó nők, férfiak, felnőttek fordítsanak nagyobb figyelmet családjuk egészséges életmódjára

27 a szűrővizsgálatokon vegyen részt mindenki, akit arra invitálnak, mert az időben felfedezett daganat sikeresebben gyógyítható a politikusok, gazdasági, egészségügyi irányítók kövessenek el mindent, amivel a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenthetik.

28 Napforduló Segítő Szolgálatok
Alapítás éve: 1991 Budapest Nyíregyháza Szeged Szolnok Jászberény

29 Mentálhigiénés közösségi, szolgáltató ház
Rehabilitációs célú, hiányt pótló egészségügyi és szociális, állami és önkormányzati feladatokat lát el, az alábbiak szerint: A betegek, rehabilitáltak és hozzátartozóik pszichoszociális támogatása; Orvos-beteg –hozzátartozó közötti kapcsolat alakítása, építése;

30 Kapcsolatok a fekvőbeteg intézményekkel, klinikai, onkoradiológiai
osztályokkal, onkológiai gondozókkal, a szociális ellátás intézményeivel; Szervezési és módszertani segítség a területükön működő önsegítő csoportoknak, önkéntes segítő szolgálatoknak; Pszichológiai, életmódi, jogi tanácsadás, szociális és jogsegély szolgálat;

31 Csoportfoglalkozások betegek és hozzátartozóik részére, problémafeltáró, személyiségfejlesztő csoportok; Relaxációs módszerek tanítása; Zene- és kreatív-terápia; Gyógytorna, gyógyúszás; Gégeműtöttek komplex beszéd-rehabilitációja

32 Szociálisan rászorultak részére gyógyászati segédeszközök, gyógyhatású szerek adományozása;
Kórházi és otthoni látogatószolgálat működtetése, önkénteseinek felkészítése; Ismeretterjesztő könyvek, betegtájékoztató anyagok biztosítása;

33 Terepgyakorlatok, előadások, szemináriumok szociális munkás és védőnő hallgatók részére;
Helyi, regionális konferenciák, fórumok, ismeretterjesztő előadások, szűrések szervezése. kooperatív programok társ-szervezetekkel pl. Összefogás az egészségért, a mellrák ellen

34 A Rákbetegek Országos Szövetsége köszönti az Illyefalvi konferencia résztvevőit!