Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN."— Előadás másolata:

1 AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN

2 Mikéné Bodor Mária szociológus Rákbetegek Országos Szövetsége 2011.május 28. Az önszerveződés folyamata a kezdetektől napjainkig

3 Társadalmi háttér Rákbeteg mozgalmak önkéntes, öntevékeny szerveződései 1980-tól  a demokratikus hagyományok leépülése  értékzavarok, értékvesztés  a közösségépítés mintáinak hiánya  a politikai-társadalmi környezet értetlensége  önkéntes segítő tevékenység tapasztalatainak hiánya  pénz és tárgyi feltételek hiánya  jogi bizonytalanságok

4 Szervezési-szervezeti-módszertani előzmények: klubközösségek, kvázi önsegítő csoportok  egészségesek egészségfejlesztő életmód átalakító tréning csoportjai (önismereti csoportok, életmód- tábor, fittness-klub stb )  speciális életciklusban, élethelyzetben lévők (kismamák, fiatal szülők, nagyszülők, nyugdíjasok klubjai stb.)

5  krónikus betegek (cukorbetegek, hipertóniások, inkfartuson átesettek, mozgásszervi megbetegedésben szenvedők stb.)  rokkant, megváltozott munkaképességű emberek csoportjai (mozgássérültek, rákbetegek, vakok stb.)

6  társadalmilag hátrányos helyzetben lévők (állami gondozottak, szociális támogatásra szoruló öregek, izolálódott „egyedülállók”, nagycsaládosok, „elmaradott” cigánycsoportok, munkanélküliek stb.)  „nem-direkt” módon egészségmegőrző, egészségfejlesztő csoportok (biokertészek, hobbyklubok, környezetvédők stb.)

7  pszicho-szomatikus rizikó helyzetben lévők életmód-átalakító csoportjai (elhízottak, dohányosok stb.)  pszichés krízis-helyzetben lévők (özvegyek, elváltak, szenvedélybetegek stb.)

8 A rákbeteget, a rákbetegséget körülvevő szakmai és laikus szemlélet, közfelfogás  a rák tabu  a rákról nem beszélünk ( szégyen, titkolózás, végzetszerűség, visszafordíthatatlan szenvedés, halál)  a rákbeteggel nem beszélünk (eltúlzott aggodalom, szánalom, megbélyegzettség, elszigetelődés,)

9 A változások igénye  a nyílt, egyértelmű, őszinte kommunikáció a betegségről  az orvos-beteg-család kommunikációjának áthangolása  az orvos-beteg bizalmi viszony új alapokra helyezése  a beteg önképviseletének, önérdekérvényesítésének és aktivitásának alakítása, fejlesztése

10 A civil hang megjelenése Szakmai és laikus aktivitás, szerveződés  első lépés: a hiányok feltárása  második lépés: a megoldások keresése (egyéni, közösségi helyi és országos )  harmadik lépés: nyomásgyakorlás a változások eléréséért, a jobb egészségügyi és szociális ellátásért

11 Önsegítő csoportok szervezése 1. Az indítás motívumai  van aki már kapott ilyen segítséget és az fontos volt számára  segítséget szeretne nyújtani másoknak  saját tapasztalatait, tudását, reményeit át akarja adni másoknak  együttérzés, gondoskodási vágy  mozgósítani akar valamilyen cél elérésére- ehhez társakat keres  mély elkötelezettség az ügy iránt

12 2. A részvétel motívumai  egy sajátos, nehéz élethelyzetben választ szeretne kapni problémái megoldására  elfogadó, hasonló problémával küzdő emberek között el/ki akarja mondani az őt feszítő gondokat  barátokra, társaságra vágyik  szeretné hasznossá tenni magát

13 3. A csoport érzelmi viszonyai:  együttesség élménye  segítségadás  gyöngéd odafordulás, figyelem  aktivitás  remény

14 Önsegítő csoport definíciója ( fő)  önkéntes szolidaritáson alapuló  autonom, önigazgatással működik  közös problémával küzdő emberek csoportja  hosszabb-rövidebb ideig (összetartozás) áll fenn  megfelelő rendszerességgel találkozó emberek csoportja  személyességre, együttműködésre, kölcsönös empátiára épül  a tagok segítik egymást és egymás modelljeivé válnak.

15 Dr. Buda Béla: Az önsegítő csoportok lélekvédő közösségek

16 Önsegítő szervezetek  több tag, csoport, csatlakozók, támogatók  általában országos  függetlenített szervezők  bürokratikus  szakértők bevonása  állami támogatás  szolgáltatások  kiadványok, újság

17 Civil előzmények  1980 ILCO klubok megjelenése  1985 A Rák ellen az emberért, a holnapért Társadalmi Alapítvány  1986 Daganatos Betegek és Barátaik Klubja (első magyarországi rákbeteg klub, az önsegítő mozgalom elindítói)  1990 – 16 alapító tagszervezet (12 önsegítő csoport, 3 egyesület és egy rehabilitációs otthon) megalapítja a Rákbetegek Országos Szövetségét  1990 – 12 jogi személyiségű szervezet megalapítja a Rákellenes Liga Egyesületet

18 A Rákbetegek Országos Szövetsége Alapítási éve: 1990 Szövetség céljai:  a magyarországi rákbetegek érdekeinek országos képviselete, érdekérvényesítése,  a rákbetegek hazai egyesületeinek, klubjainak összefogása és meghatározott témakörökben közvetlen segítése,

19  a rákbetegséggel, a rákbetegek életével kapcsolatos széleskörű szemléletformálás  a rákbetegek kellő mértékű, humánus és szakszerű tájékoztatása, jogaik megismertetése, érdekképviselete,  segítő szolgáltatások biztosítása,

20

21 Az önsegítő csoportok, klubok, működése „Egyedül te teheted meg, de nem teheted meg egyedül” 1. Csoportmunka-együttes élmény  Önsegítés, kölcsönös segítségnyújtás- szolidaritás  A betegség feldolgozása, remény fenntartása  Életmód változtatás, új életstratégiák  Krízis helyzetek feldolgozása (betegség kiújulása, társak elvesztése, gyász)

22 2. Csoportos programok:  Betegoktatás, egészségnevelés  Ismeretterjesztő előadások  Pszichológiai tréningek: önismeret, személyiségfejlesztés, relaxáció  Gyógytorna, gyógyúszás  Diétás oktatás  Ünnepségek (család, barátok bevonása)

23 3. Csoporton kívüli programok  Kirándulások ( család, barátok bevonása)  Kulturális programok (színház, hangverseny látogatás)  Kreatív programok (festés, virágkötészet, éneklés)  Csoport – csoport látogatások „PSZICHOSZOCIÁLIS HÁLÓZAT”  Otthoni és korházi látogatások

24 4. Helyi (lokális, kisközösségi) érdekképviselet  A tagok, a csoport helyi érdekképviselete  Nyomásgyakorlás a helyi, lokális egészségügyi és szociális ellátó rendszerre, az orvosi és társadalmi rehabilitáció szolgáltatásainak fejlesztésére  A helyi közéletben a Szövetség képviselete

25 Mit üzennek a szóvivők a klubokból?  a rákbetegségből meg lehet gyógyulni  ha maradéktalanul nem gyógyult meg, mint krónikus beteg élhet tovább teljesértékű, alkotó, örömteli életet  minden embernek több tudásra kell szert tenni, tudatos egészségfejlesztés, képessé kell válniuk szervezetük megfigyelésére, - az önellenőrzésre - az onkológiai éberség fenntartására

26  fejlesztenünk kell önismeretünket, lelki készségünket, küzdő képességünket, a készséget: szembenézni a nehézségekkel,  strucc-politikával időt vesztünk  a gyermeket vállaló, nevelő, családjukról gondoskodó nők, férfiak, felnőttek fordítsanak nagyobb figyelmet családjuk egészséges életmódjára

27  a szűrővizsgálatokon vegyen részt mindenki, akit arra invitálnak, mert az időben felfedezett daganat sikeresebben gyógyítható  a politikusok, gazdasági, egészségügyi irányítók kövessenek el mindent, amivel a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenthetik.

28 Napforduló Segítő Szolgálatok Alapítás éve: 1991 Budapest Nyíregyháza Szeged Szolnok Jászberény

29  Mentálhigiénés közösségi, szolgáltató ház  Rehabilitációs célú, hiányt pótló egészségügyi és szociális, állami és önkormányzati feladatokat lát el, az alábbiak szerint:  A betegek, rehabilitáltak és hozzátartozóik pszichoszociális támogatása;  Orvos-beteg –hozzátartozó közötti kapcsolat alakítása, építése;

30  Kapcsolatok a fekvőbeteg intézményekkel, klinikai, onkoradiológiai  osztályokkal, onkológiai gondozókkal, a szociális ellátás intézményeivel;  Szervezési és módszertani segítség a területükön működő önsegítő csoportoknak, önkéntes segítő szolgálatoknak;  Pszichológiai, életmódi, jogi tanácsadás, szociális és jogsegély szolgálat;

31  Csoportfoglalkozások betegek és hozzátartozóik részére, problémafeltáró, személyiségfejlesztő csoportok;  Relaxációs módszerek tanítása;  Zene- és kreatív-terápia;  Gyógytorna, gyógyúszás;  Gégeműtöttek komplex beszéd- rehabilitációja

32  Szociálisan rászorultak részére gyógyászati segédeszközök, gyógyhatású szerek adományozása;  Kórházi és otthoni látogatószolgálat működtetése, önkénteseinek felkészítése;  Ismeretterjesztő könyvek, betegtájékoztató anyagok biztosítása;

33  Terepgyakorlatok, előadások, szemináriumok szociális munkás és védőnő hallgatók részére;  Helyi, regionális konferenciák, fórumok, ismeretterjesztő előadások, szűrések szervezése.  kooperatív programok társ-szervezetekkel pl. Összefogás az egészségért, a mellrák ellen

34 A Rákbetegek Országos Szövetsége köszönti az Illyefalvi konferencia résztvevőit!


Letölteni ppt "AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések