Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél- Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél- Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye."— Előadás másolata:

1 Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél- Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

2 Története A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését és ezzel virágzó településsé fejlődését eredményezte. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

3 Címere Álló, kékkel és arannyal hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüst pólya helyezkedik el. A bal oldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző, fegyverzett fekete félsas karmában aranyos jogart tart.reneszánsz A pajzs felső élén zárt rostélyú, szembe néző, ezüst harci sisak található, nyakában arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy) rubinokkal és zafírokkal díszített, arany leveleskorona van, a sisakdísz zöld talajon álló, jobbra lépő ezüst bárány. A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A török kiűzése után a szegediek kiharcolják a szabad királyi város rangját, amelyet III. Károly király május 21-én újított meg.III. Károly király1719május 21-én

4 Népessége

5 Népcsoportok A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát : a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).

6 Nevezetességei •Pick Szalámigyár •Zsinagóga •Dóm •Szegedi Vadaspark •Fekete-ház •Virág cukrászda •Szegedi Nemzeti Színház

7 Pick Szalámigyár Pick Szalámigyár, hivatalos nevén Pick Szeged Zrt. szegedi székhelyű élelmiszeripari cég. Alapítója 1869-ben Pick Márk volt. Szeged szalámiipara régi múltra tekint vissza. A városban mindig is jelentős volt a sertéshizlalás, a paprikatermelés pedig a török hódoltság idején honosodott meg Szegeden. Pick cége több rangos kitüntetést is elnyert a 20. század elején. A II. világháború után a céget államosították. A vállalat termelése folyamatosan nőtt a szocializmus évtizedei alatt. A rendszerváltás során Pick Márk utódai a magyar állammal szemben kártérítési igénnyel léptek fel ben a cég részvénytársasággá alakult át, az 1990-es évek elejétől pedig terjeszkedésbe fogott más húsipari vállalkozások felvásárlásával. Az ezredforduló tájékán Csányi Sándor bankvezér érdekeltségi körébe került. Jelenlegi nevét 2005-ben nyerte el.

8 Zsinagóga A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ben kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat ban építették, amely nem maradt fenn. A XIX. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga ban épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag vasból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel ( ) főrabbinak. A tervező Baumhornt Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

9 Dóm A Dóm tér m2 szabályos négyszög alakú területe éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Legkiemelkedőbb és legszebb épülete a dóm, ismertebb nevén a Fogadalmi Templom. A dóm alaprajza szabályos latin kereszt: - hossza : kívül 81, belül 66m, - szélessége kívül 51, belül 48m, - tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m, - a templom padozatától számítva 81 m. - a kupola magassága kívül 53,60 m, belül a padlószinttől 33,40 m. - A főhajó és a kereszthajó egyaránt 14,50 m széles és 20,70 magas. - Ötezren férnek el benne.

10 Szegedi Vadaspark A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része.

11 Fekete-ház Mayer Ferdinánd kereskedő építette 1857-ben az angol gótika szellemében és romantikus stílusban Gerster Károly tervei alapján. Nevét korábbi, erősen sötétszürke színéről kapta ben ebben az épületben működött a belvárosi kaszinó önkényuralom-ellenes hangulatban. Nyaranta nőnevelde működött az épületben, majd helyet kapott itt a Szegedi Híradó szerkesztősége is. Később, ben a könyvtárszobában volt a Munkásotthon székhelye, ebben az épületben alakult meg a Nemzeti Tanács október 22-én, ezért nevezte ezt a házat Juhász Gyula a szegedi Pilvax-nak.[1] A kisajátítás után tanácsi bérlők költöztek be, 1985-től került a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába.

12 Virág Cukrászda A Virág Cukrászdának otthont adó kora eklektikus Új Zsótér-ház ban a „Nagyvíz" előtt épült nyarán köztudomású volt, hogy az Új- Zsótér-ház Klauzál tér felőli földszintjén „Allemann és Társa „ cukrászdája lesz, ami még az évben megnyílt. Az 1880-as évek derekán, Árvay Sándor vette át a cukrászdát, melynek hírnevét később fiával együtt alapozták meg kitűnő készítményeikkel. Tőlük 1922-ben a Temesváron nevezetes cukrász – Virágh Géza és Testvérei – vásárolják meg és teszik világhírűvé a cukrászdát. Kedveltté vált finomságaikkal „Virágh" név alatt tovább öregbítették a ház hírnevét. Az 1928-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert cukrászat különlegességeit az ország minden részére szállították.

13 Szegedi Nemzeti Színház A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus neobarokk stílusban. Megnyitották október 14-én, 1885-ben leégett, de 1886-ban kisebb változtatásokkal helyreállították. A Szegedi Nemzeti Színháznak számos híres színésze volt és van most is. Szinte igazságtalan, hogy nem tudjuk itt valamennyit felsorolni, mégis néhányat, az 1910-es években fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején vezette a színtársulatot Juhász Gyula. Később a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin bizonyította tehetségét Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ajtay Andor, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, Rozsos István, Horváth Tivadar, György László. Az opera műfajában voltak kiemelkedő tehetségek: Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Gregor József. A színházi zenekar egyik híres karmestere Vaszy Viktor. Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik.

14


Letölteni ppt "Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél- Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye."

Hasonló előadás


Google Hirdetések