Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÁLVINISTA RÓMA Debrecen A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÁLVINISTA RÓMA Debrecen A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat."— Előadás másolata:

1

2 A KÁLVINISTA RÓMA Debrecen

3 A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót 1901

4 A Pest–Debrecen vasút a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is így vélekedett. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben –, hogy a Debrecen– Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen.”

5 A második vasúti vállalkozás Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között januárjában, amikor a kormánynak menekülniük kellett, csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el ben megépült a vonal ben új épületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

6 A város főutcája 1916-ban, mai néven Piac utca. A történelmi belváros, itt volt a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát.

7 A tér vízszintje - ami eredetileg egy természetes vízfolyás volt évvel ezelőtt kb. 1,5-2 méterrel lejjebb volt. Kocsik és gyalogosok közlekedtek e természetes vízfolyás felett vagy mellett. Az idő tájt, derékig ért itt a sár. Ez az egyetlen híd a városban, ami alatt nem keresztbe ment a vízfolyás, hanem hosszában.

8 Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika stílusában.

9 A Piac u. 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épülete egykori Hajdú vármegye háza található. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt.

10 Homlokzatán a Zsolnai-gyár pirogránit díszítőelemei a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Dísztermének ablakai a hét vezért ábrázolják üvegmozaikból.

11 A Piac u.24 sz. alatt, 1912-re készült el a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája – az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban. 1916

12 Mellette a Piac utca 26–28. sz. alatti ház, szintén a szecesszió jegyeit viseli magán melyet Pavlovits Károly tervei alapján építettek 1913–ban. Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából alakult ki. Itt várta 9 évig hiába a Hét toronyból Török Bálintot felesége. A 17. században a főbíró rezidenciája lett. 1916

13 A Piac utca és Széchenyi utca sarkán a Révésztéren áll Debrecen legrégibb temploma a kistemplom ben egy szélvihar letépte tornyáról a hagyma alakú sisakot, a bástya szerű kiképzést nyert tornyáról azóta Csonka- templomnak is nevezik.

14 1951 A Városháza nyugodt klasszicista épülettömbjének kulcsát ban vehette át a város. A Povolny készítette a homlokzati terveket, melyeken jól látszik a copfstílusú egri líceum hatása. A főbejárat öt, félköríves, előreugró portikuszát enyheszögű timpanonnal zárták le

15 ben a városháza emeleti balszárnya volt Kossuth Lajos otthona, majd hivatala volt, egyetemben a Honvédelmi Bizottmányéval. A jobb szárnyban a szent koronát őrizték.

16 A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere. A diákok az épület árkádos részét szekunda barlangnak nevezték. Aki átment alatta az, biztos egyest kapott aznap.

17 A Simonffy utca mindkét oldalán századfordulón épült eklektikus lakóházak állnak. A második világháborúban elpusztult saroktornyaikat 2004-ben állították helyre.

18 A Piac utca 18. szám alatt működik a MÁV Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820–1830-as években klasszicizáló modern stílusban. Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota nevet.

19 1919 A Kossuth tér egykor Piac tér volt, ezért hívták a főutcát is Piac utcának. Az 1914-ben a Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által tervezett szoborcsoport leleplezésének idején még itt volt a város piaca, azt csak a 20-as években helyezték át.

20 Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város, és fogadónak alakították ki az épületet, majd emeletet építettek rá ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló es évek

21 1936 A mai épület Hajós Alfréd, első magyar olimpiai bajnok tervei alapján épült 1915-ben, szecessziós stílusban. Homlokzatára olasz kőfaragók készítették a szecessziós plasztikákat. 1936

22 1963 A szálloda legnevezetesebb vendége a 30-as években Móricz Zsigmond volt. „ Úgy lett magától a város, mint a mezők füve, s úgy fejlődik gazda nélkül, mint, az erdők koszorúi… Mennyi ég, mennyi levegő, mennyi tágasság: az egész város egy nagy piac és ahány ház, annyiféle, mind a maga feje után építve.” Írta a városról a „Légy jó mindhalálig” szerzője. 1965

23 A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig sétáló övezetté alakult. Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, Pázmándy Antal alkotása.

24 A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állott A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állott Debrecenben a század elején megépült emeletes házakat palotának nevezték.

25 1910 Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…” Itt már a 12. században is templom állt, mely leégett. Évszázadokon keresztül pusztultak el az újjá épített templomok, míg a jelenlegi Péchy Mihály keze nyomát magán viselő falai között 1819 ősze óta tartanak istentiszteletet.

26 1931 A katedrális orgonáját, amely Deutschmann Jakab bécsi mühelyében készűlt, 1838-ban helyezték el. A hárommanuálos, pedálos, 43 regiszteres, 3096 síppal ellátott orgona fújtató- berendezését ma már motor hajtja, miként a nyugati toronyban elhelyezett Rákóczi harangot is, melynek mélyzengésű hangja tiszta időkben a Hortobágyig elhallik.

27 „Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár. Itt zengett vétót bősz Ausztriának Kossuth angyal-szava, s megállt a nap” Oláh Gábor Az alig 30 esztendőt megélt templom április 14-én bevonult hazánk történelmébe. Itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1941

28 A város szíve madártávlatból: előtérben a Nagytemplom, mögötte a Református Kollégium kettő közt az intim hangulatú Emlékkert. Balszélen a neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott Kölcsey Művelődési Központ. 2003

29 A Nagytemplom mellett áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. A líciumfa kora mintegy 200 év,

30 1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelőmunka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki.

31 A klasszicista stílusú kollégium mely, ban Péchy Mihály tervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkedik A klasszicista stílusú kollégium mely, ban Péchy Mihály tervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkedik. E falak között tanult többek között : Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz. A "szegények iskolája" olyan növendékeket is magának tudhat, mint Horthy kormányzó vagy gróf Tisza István miniszterelnök.

32 A Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar ország- gyűlés képviselőháza üléseit január 9-étől május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, de arra a székre amelyik egykor Kossuth helye volt nem ült senki. A székre egy hatalmas virágcsokrot helyeztek égő vörös rózsákból és fehér krizantémokból. Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható.

33 1929 Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai –szobrát a Kollégium mellet, a Kálvin téren avatták fel októberében. Eredeti helyéről kissé arrább helyezték de itt maradt a téren. A Költő baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzött köpenyben áll, egy szőlőfürtökkel teli tőke előtt.

34 1918 A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7 számú ház Debrecen egyik legszebb nyerstégla épülete. Nagy Károly tervei szerint ban Református gimnáziumnak épült. Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli.

35 1932 A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyén épült, neobarokk stílusban mely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján készült és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

36 A Déri Múzeum épülete előtt lévő négy, életnagyságúnál nagyobb, heverő alak, Medgyessy munkái. Balról jobbra haladva elsőként a Régészet, Tudomány, Művészet, a negyedik szobor, - modelljéül önmagát választotta Medgyessy,- a Néprajz. A tér jobb oldalán, Debreczeny Tivadar „Merengő” bájos nőalakja látható. 1941

37 A város legintimebb hangulatú, süllyesztett tere, a diákok és szerelmesek kedvenc találka helye volt. Homlokzatán arany betűkkel hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST (az élet véges, a művészet örök).

38 1935 Az 1538-ben alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét.

39 ben avatták fel a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 négyzetméter méter magas, 700 négyzetméter nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerekítik.

40 1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált től Kossuth Lajos Tudományegyetem néven működött tovább.

41 ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetemi épületek Korb Flóris tervei alapján a Nagyerdő 116 hektárnyi területén épűltek.

42 1820-as évek elején folytatott kísérleti fúrások az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkanva elhatározták, egy fürdő létesítését ban felépítették a Povolny Ferenc által kiigazított udvari kamara tervei alapján a fürdőházat. Simonyi Óbester a huszárjaival kiegyenesíti a városból a fürdőházhoz vezetőhomok utat és saját költségén 2-2 sor jegenye, juhar és nyárfával ültette be annak szélét. Ez az út máig is az ő nevét viseli /Simonyi út/.

43 Miután az eredményes kutatófúrások hévízre bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos. A fürdőt olyan helyre telepítették, amelynél jobbat másfél évszázad után sem találhatnánk. Miután az eredményes kutatófúrások hévízre bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos Mára már mediterrán élményfürdővel is bővült a komplexum

44 1976 A szabadtéri strand egykori bejárata,a Pallagi úton, mellette, lejjebb a fedett uszodába épületének előcsarnokába lehet bejutni. Háttérben, a volt Kohász üdülő.

45 1937 A bejárattal szemben a Csónakázótó található. Az évi uszodabővítés építkezésével megkezdett nagyerdei parkképzésnél további jelentős lépést tett a város a Csónakázó- korcsolyázó tó, és környékének rendezésére.

46 1941 A terepszint alacsonyabb a fürdő medencéinek szintjénél, minek folytán a medencék fölös vizéből a lefolyó csatorna bekötésével kínálkozott a tó vízellátásának kézenfekvő megoldása.

47 Maga a klasszicista stílusú Vigadó épület az egykori Fürdőház, mely a Nagyerdő szívében található, és a város egyik legszebb épülete. A kialakítás során a belső udvarban fürdőszobákat építettek. Az épület központi részében hatalmas táncterem volt, melyet márványkemencék fűtöttek a hideg napokon. 1940

48 Az első fürdőház régi külsejét mindmáig megőrizte. Alacsony, természetes teraszon álló, zömök, négyszögű pillérekkel és timpanonnal tagolt épület. Az 1800-as évek végétől az 1970-es évekig üzemelt a Vigadó terasza is, melyet 2003-ban nyitottak meg újból.

49 A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet a Köztemető zár le. Hazánkban párját ritkító összhangban tervezett krematórium, ravatalozó és temetőkert Borsos József munkáját dicséri. Az ünnepélyes mély lilásbarna bronzcsillogású épület a magyaros szecesszió stílusában, a városban készült klinkertéglából épült.

50 „A puritán hitnek ősi városában A romantikus stílusú színházépületet 1865 októberében nyitották meg a Bánk Bánnal, melyben Gertrudisz szerepét Laborfalvy Róza játszotta. Ő mondta el férje, Jókai Mór prológját is, mely így végződött „A puritán hitnek ősi városában Hiú látványnak nem: - csak szellemünknek Épülhetett e ház: - „ezért az oltár.” Épülhetett e ház: - „ezért az oltár.” 1915

51 2004 Egy történet szerint, úgy lett a városnak kő színháza, hogy miután a városi közgyűlés ellenezte annak megépítését, az akkori főbíró közölte,”Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!” Erre a főurak megszavazták.

52 A színházzal szembelévő Batthyány utcában a 16 szám alatt született Petőfi Sándor fia 1948 decemberében. Fia születésének beszámolójában így ír a városról: „…, hogyha a magyar függetlenség balul üt ki, azt nem másnak köszönhetjük, hanem annak, hogy Debrecenben kiáltották ki. Micsoda gondolat volt ez, egy nemzet függetlenségét egy olyan városban proklamálni, ahol a házak kapujára ez van felírva: Aki bejön az udvarra, tegye be az ajtót, mert kimegy a disznó.”

53 A város történetéből nem lehet kihagyni a debreceni talyiga és a vele való anyagszállítást. Az elmúlt századokban ez más városban is ismert volt, de a legjellegzetesebb formája és a vele való szállítástechnika sokféle módja ma már csak Debrecenből ismert.

54 Mái napig fenn maradt híre és csiklandós históriáia leghíresebb debreceni talyigásnak: Bugyi Sándornak Mái napig fenn maradt híre és csiklandós históriái a leghíresebb debreceni talyigásnak: Bugyi Sándornak

55

56 Vége


Letölteni ppt "A KÁLVINISTA RÓMA Debrecen A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések