Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Vörösmarty-ház története A ház a költő születésekor Nádasdy Mihály tulajdona volt, aki Nemes Zsigmondtól vette meg a hozzá tartozó alsó-nyéki birtokkal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Vörösmarty-ház története A ház a költő születésekor Nádasdy Mihály tulajdona volt, aki Nemes Zsigmondtól vette meg a hozzá tartozó alsó-nyéki birtokkal."— Előadás másolata:

1 A Vörösmarty-ház története A ház a költő születésekor Nádasdy Mihály tulajdona volt, aki Nemes Zsigmondtól vette meg a hozzá tartozó alsó-nyéki birtokkal együtt 1790-ben. Az ispánlak - a mai Vörösmarty Emlékmúzeum ben épült. A költő, Vörösmarty Mihály halála után az 1860-as években gróf Nádasdy Ferenc, az akkori tulajdonos kisebb emléktáblával jelezte, hogy ott született a költő 1800-ban. A házat a Nádasdy-család 1884-ben eladta Ott Károly miniszteri tanácsosnak 118 hold földdel együtt. Az Ott-családtól az unokahúg, Dr. Kresz Gézáné, tőle 1925-ben gyermeke, Kresz Géza örökölte, s 1949-ig használták, majd felajánlották az államnak, azzal a kikötéssel, hogy múzeum legyen belőle.

2 Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum A Nádasdy-grófok ispánlaka,amelyben gyermekkorában élt Vörösmarty Mihály, a mai Vörösmarty Emlékmúzeum épülete. Magába a múzeumba kis verandán át jutunk be.

3

4 A képen látható az eredeti épület alaprajza, amelyben azóta már történt néhány változás az évek alatt, pl. több átjárót befalaztak. Az épület alaprajzán pirossal van jelölve a múzeum területe.

5 A ház eredeti képe, amely azóta annyit változott, hogy lecserélték a tetőt, és a lépcső nem a két szélső boltívnél van, hanem a középsőnél. Az oldala most már nem deszkázott, azóta már teljesen bepucolták.

6 Ahogy belépünk az ajtón, bal oldalon a Vörösmarty-család nemesi címerét pillanthatjuk meg, amit a család 1638-ban kapott meg. Alatta rögtön a családfa található, amely Vörösmarty Jánossal kezdődik, akinek születési és halálozási idejét nem tudjuk, de azt igen, hogy az őt követő András szerezte meg a nemesi címet. Az utolsó bejegyzés a képen Ilonával végződik, aki 1910-ben hunyt el.

7 A költőnél hét évvel fiatalabb Perczel Etelka, első szerelme és 1833-ig művei nőalakjainak ihletője. Csajághy Laurával 1843 május 9-én házasodott össze Pesten. A Cisztercita gimnáziumban 1811 és 1816 között öt osztályt végzett csaknem kitűnő eredménnyel.

8 Vörösmarty Mihály ban vezette oltár elé Csajághy Laurát, akiről akkori ábrázolást nem ismerünk. (Ferenczy Károly festménye, a Merengőhöz című, híres vershez készült.)

9 Szabó Chrysostom, a gimnázium igazgatója, Vörösmartynak is a tanára. Mint hivatalból kinevezett könyvvizsgáló, ő volt később a Bujdosók és a Csongor és Tünde cenzora is.

10 A képen egy XIX. századi komód látható. A tárlóban Vörösmarty életében kiadott művei találhatóak.(Csongor és Tünde, Bujdosók, Minden munkái)

11 A múzeum legbecsesebb tárgya a költő íróasztala.

12 Az íróasztal a S zózat másolatát tartalmazza „A gondolattól a ma ismert szövegig a Szózat (1836) születése kéziratainak tükrében."

13 A költőről készült mellszobor, amely a múzeum első szobájában, a „nagyszobában” található.

14 A költő halálakor (az akkori nyelvhasználattal) kiadott gyászjelentés

15 Vörösmarty emlékház A hölgyszoba

16 Az egész helyiséget egy klasszicista stílusú, XIX. századi fehér csempekályha fűti. A kályha Pesten a Dohány utca 7. számú ház háromszobás lakását fűtötte.

17 A kályhával szembeni sarokban egy szekrény található, ami egy Fejér megyei ispán hagyatékából származik. A jobboldali ajtó felső részén egy golyó által ütött sérülés helye látható.

18 A szekrény mellett egy korai biedermeier kanapé található, arany-sárga selyembevonattal, fölötte bekeretezett divatkép.

19 A kanapé melletti sarokban egy háromszög alakú, fölül három polcos, üveges könyvszekrény található. A könyvszekrény előtt látható egy ban készített zongora. Előtte XIX. századi legyező alakú támlájú, ívelt hátú, faragott szék, szív alakú kivágással, zöld-sárga selyem borítással.

20 A zongora bal oldalán egy barna intarziás szekreter található, fölötte Barabás Miklós által készített Vörösmarty - kép.

21 Egyajtós üvegezett négypolcos vitrin. A benne elhelyezett tárgyak közül a legértékesebb a kobaltkék keretben apró pöttyökkel, virágokkal díszített gránit pecsenyéstál. Ez a pecsenyéstál egykor Vörösmarty Mihályék kápolnásnyéki háztartásában szolgált, tehát a nagy költőnek személyesen használt tulajdona volt.

22 A kályha mellett található Laborfalvi Rózának, Jókai feleségének varróasztala. Fölötte Barabás Miklós Petőfi Sándorról és Jókairól készített ábrázolása.

23 A zongorán található Liszt Ferenc képe, amelyet Barabás Miklós készített 1847-ben.

24 F é rfiszoba

25 A F é rfiszoba alaprajza

26 A XIX. sz á zad v é g é ről fennmaradt feh é r t é glalap alak ú cser é pk á lyha, mely a mai napig is műk ö dők é pes.

27 S ö t é tbarna, megnagyobb í that ó, g ö rgős l á b ú ov á lis í r ó asztal sz é kekkel, melyet gyakran k á rty á z á sra haszn á ltak egy ü veg bor t á rsas á g á ban.

28 Cseresznyef á b ó l k é sz ü lt „ Intarzi á s kom ó d ”, amely a V ö r ö smarty- csal á d hagyat é k á b ó l sz á rmazik. F ö l ö tte illusztr á ci ó k a Zal á n fut á s á hoz az Aur ó ra é vi k ö tet é ből.

29 V ö r ö smarty Mih á ly utols ó é veiben k é sz ü lt egyetlen f é nyk é pe. Ezen megtal á lhat ó l á nya k é z í r á sa: „ Ap á m ezen arczk é p é t j ó nak tal á lom ”

30 De á k Ferenc levele Vörösmarty t emetése országos gyászünnep és tiltakozás volt az önkényuralom ellen. Özvegyének és árváinak helyzetén a Deák Ferenc indította országos gyűjtés segített.

31 1879. dec.1-j é n V ö r ö smarty sz ü let é s é nek eml é k é re a Nemzeti Sz í nh á z a Csongor é s T ü nde c í mű darabbal tiszteleg a k ö ltő előtt.

32 Sz ü let é s é nek 200. é vfordul ó j á n K á poln á sny é k ö nkorm á nyzata a „ K á poln á sny é k K ö zs é g D í szpolg á ra ” c í met adom á nyozza a k ö ltőnek.

33 Szakirodalom

34 1.„Ragyognak tettei…” Szerkesztette: Horváth Károly, Lukácsy Sándor és Szörényi László. Székesfehérvár, írást tartalmazó tanulmányi kötet, közülük négy kimondottan a Csongor és Tündével foglalkozik. 2.Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Pest, az első tüzetes, kortársi szemmel írott életrajz több kiadást ért meg.1985-ös újra kiadása az egyik utáni kiadása szövegén alapul. 3.Kupi László: Kápolnásnyék története. Kápolnásnyék, oldalig

35 4.Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Budapest.,1957-mondográfia, teljes pályaképelemzéssel. Második kiadása (1974) átdolgozott. 5.Vörösmarty emlékkönyve. Szerkesztette: Czapáry László. Székesfehérvár, vegyes tartalmú emlékalbum, a költő születési centenáriuma alkalmából, illusztrált. 6.Vörösmarty Mihály Kiadta: Lukácsy Sándor, képanyagát összeállította: Balassy László. Budapest.,1955.Gazdagon illusztrált dokumentum gyűjtemény az életrajzból és a költő pálya egészéről.

36 Részlet Vörösmarty Mihály önéletrajzából Születésem történt nemes Fehér vármegye Nyék nevű helységében, 1800-iki december első napján. Atyám, Vörösmarty Mihály, méltóságos gróf Nádasdinak nyéki jószágában uradalmi tiszt volt tizenöt esztendeig, azután Velencén árendása lett. Csekély tehetsége szerint elég gondosan nevelt s taníttatott Fehérvárott négy esztendeig, ötödikbe már tanítgatásból éltem, s élek mostan is. Ö esztendőt Fehérvárott töltöttem, hatodikban Pestre hozott atyám, hol őt azon esztendőben el is vesztettem. Nevezetesebb változás az életem folytában, hogy 1818ban Perczel Sándor úr házához jutottam. Itt három fiait tanítván, végeztem el a filozófiát három esztendő alatt, azután, hogy elment Börzsönybe, tolnavármegyei jószágában lakni,lementem én is, és fiait a második, harmadik és negyedik iskolai tanulmányokra tanítottam, s magam is tanultam az első évi törvényt. Ez volt legvesződségesebb és szomorúbb esztendőm. Még egy esztendőt töltöttem hasonló foglalatossággal, de kevesebb bajjal. Ezen két esztendő alatt elvégezvén a törvényt, törvénygyakorlásra mentem Csehfalvay Ferenc tornavármegyei alispánhoz, ugyancsak Perczel Sándor új ajánlásából. Lakásom Görbőn volt. Onnan ismét Pestre jöttem Perczel Sándor új fiaival, s itt a királyi táblánál szent Márton óta hites jegyző vagyok. - Ez lenne röviden külső rende életemnek.

37 Írói kezdetemre nézve azt kell megjegyeznem, hogy még kis deák koromban igen megkedveltem a római mértékű versek hangjait, s a puszta hang után már akkor kezdettem deák verseket irkálni. A negyedik grammatikában rímes kétsorú verseket írtam egy barátom ellen, rétor koromban pedig, minekutána Édes Gergely Keserveit olvasám, Udvardi nevű barátommal kezdettem római mértékre magyar verseket írni. Nem tudtam még ekkor, hogy egyebek is vannak, egyedül Édes Gergelyt forgattam, s igen megörültem, hogy a magyar nyelv oly könnyen perdült római rend szerint. A hatodik iskolában már jobb könyveket olvastam. Baróti Aeneisét, Rájnis Eclogáit s Virág Horatiusi leveleit s némely ódáit, ami kiváltképpen megtetszett tisztasága s könnyűsége miatt. Olvastam nagy örömmel Révait is. Ekkor minden gyakorlás abban állott, hogy magyar elégiákat írtam s némely epigrammákat. Részlet Vörösmarty Mihály önéletrajzából (folytatás)


Letölteni ppt "A Vörösmarty-ház története A ház a költő születésekor Nádasdy Mihály tulajdona volt, aki Nemes Zsigmondtól vette meg a hozzá tartozó alsó-nyéki birtokkal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések